TERVEZET. egyes környezetvédelmi és vízügyi tárgyú jogszabályok módosításáról. /Közigazgatási egyeztetés/

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/401/2007. TERVEZET egyes környezetvédelmi és vízügyi tárgyú jogszabályok módosításáról /Közigazgatási egyeztetés/ Budapest, október 1

2 Vezetői összefoglaló I. Előzmények Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: OKTVF) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (továbbiakban: felügyelőség) hatósági tapasztalatai alapján elkészített összeállította azon jogszabály-módosító javaslatokat, amelyek a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladatok és hatáskörök egyszerűsítését és átláthatóbbá tételét szolgálják. A jogszabályok módosításával a környezetvédelmi és vízügyi hatósági munka gyorsabbá tehető, és csökkenthető a közigazgatási szervekre háruló munkateher. Az előterjesztett javaslatokkal kapcsolatban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium keretein belül szakértői munkacsoport létrehozására is sorkerült, amely véleményezte és megtárgyalta az összeállított módosítási javaslatokat. A munkacsoport által összeállított tervezetet első félévében a tárca Miniszteri értekezlete elfogadta. II. Tartalmi összefoglaló A tervezetben szereplő javaslatok a jogi túlszabályozás csökkentését szolgálják, céljuk a szabályozás átláthatóságának, alkalmazhatóságának javítása, a hatóságok leterheltségének csökkentése. Ez utóbbival kapcsolatban jelezni szükséges, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi joganyagot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a korábbi években legutóbb az egységes zöldhatóság létrehozásakor már jelentősen deregulálta. A jelen módosító javaslatok feladatcsökkenést eredményeznek a környezetvédelmi és vízügyi hatósági munkában. A javaslatok kidolgozásakor az elsődleges cél az volt, hogy az elsőfokú hatósági (szakhatósági) hatáskörök közül szűnjenek meg azok, amelyeknek nincs érdemi tartalma vagy létük indokolatlan. A módosítások továbbá a közigazgatás szolgáltató funkciójának a megerősítését, az ügyfelekre háruló adminisztratív feladatok csökkentését is szolgálják. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a tervezetben szereplő javaslatok alapvetően nem érintik a környezetvédelmi felügyelőségek igazgatási szolgáltatási díjas hatósági hatáskörét. A módosítások jellemzően a jogi túlszabályozás csökkentését, illetve a környezetvédelmi felügyelőségek igazgatási szolgáltatási díjmentes szakhatósági hatáskörének módosítását jelentik. Az alábbi jogszabályok kerülnek módosításra a jelen tervezetben: A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi és természetvédelmi követelményekről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet; A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet; A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet; 2

3 A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet; A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet; Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet; A betétdíj alkalmazásáról szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet; A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet; A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ívóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet III. A kormányprogramhoz való viszony A tervezet nem kapcsolódik közvetlenül a kormány programjához. IV. Várható szakmai hatások A módosítási javaslatok hatályba lépésével várhatóan a hatósági eljárások leegyszerűsödnek, átláthatóbbá válnak, az érdemi tartalom nélküli hatáskörök hatályon kívül helyezésre kerülnek. Az egyszerűsödött eljárás magával vonja az adminisztráció mennyiségének mérséklődését, amely várhatóan a hatóságok leterheltségének csökkenését, a hatékonyabb jogalkalmazást eredményezi. V. Várható gazdasági, társadalmi hatások Az egyszerűsödött hatósági eljárások és a kiterjesztett határidők a gazdálkodó szervezetek hatékonyabb és jogszerű működését is elősegítik. Továbbá a különböző környezetvédelmi engedélyezési eljárások világosabbá tételével rövidebbé és eredményesebbé válnak a hatósági eljárások, s ezzel elkerülhetők a felesleges jogviták is. VI. Kapcsolódások VII. Fennmaradt vitás kérdések VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: 3

4 További lakossági tájékoztatás Részletezve (cél-csoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: IX. Megjegyzések Az előterjesztés mellékletében szereplő tervezet kapcsán a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti notifikáció nem szükséges. A tervezet ugyanis a 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet értelmében sem termékre vonatkozó műszaki leírást vagy egyéb követelményt, sem pedig az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó olyan szabályt nem tartalmaz, amely megalapozná a bejelentési kötelezettséget. 4

5 Melléklet a KvVM/KJKF/401/2007. számú munkaanyaghoz A Kormány /2007. (....) Korm. rendelete egyes környezetvédelmi és vízügyi tárgyú jogszabályok módosításáról A Kormány a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 48. -ának (4) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény ának (7) bekezdésének c) és q) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (7) bekezdésének b) és e) pontjában, valamint a 14. -ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a 45. (7) bekezdésének a) pontjában, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 59. (1) bekezdésének b), c), d), f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi és természetvédelmi követelményekről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. Rendelet módosításáról 1. A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi és természetvédelmi követelményekről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 1. E rendelet hatálya a felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetre [Cstv. 3. a) pont], illetőleg vezetőjére, a felszámolóra, illetve végelszámolóra, a felszámolási, illetve végelszámolási eljárásban részt vevő szakértőre, a környezeti terhet átvállalóra, továbbá a felszámolás, illetve végelszámolás során a környezet- és természetvédelmi követelmények érvényesítését és a terhek rendezését célzó intézkedésekre terjed ki. 2. A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi és természetvédelmi követelményekről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) R. 3. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A rendelet hatálya alá tartozó, felszámolás és végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője (a továbbiakban: nyilatkozó) a Cstv. 31. (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát a gazdálkodó szervezet székhelye, illetve telephelyei alapján adja meg mind a székhely, mind a telephely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) számára. E nyilatkozat formai és tartalmai követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A nyilatkozó az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattétellel együtt tájékoztatja a felügyelőséget, hogy mely további felügyelőségeknek tett nyilatkozatot az (1) bekezdés alapján. 3. 5

6 (1) Az R. 4. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A felügyelőség a nyilatkozat alapján vizsgálja, hogy mennyiben állnak fenn, illetve mennyiben állapíthatók meg környezethasználattal járó olyan környezeti hatások, környezeti terhek, amelyek megszüntetéséhez, rendezéséhez a felszámolás során jogok és kötelezettségek kapcsolódnak. (2) Az R. 4. -a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A nyilatkozatot elbíráló felügyelőség a gazdálkodó szervezetet környezeti állapotvizsgálatra kötelezheti, ha a) a székhelyén, telephelyén legalább 10 évre visszamenőleg, vagy a felszámolás alatt folytatott tevékenység külön jogszabály szerint környezetvédelmi engedély, vagy egységes környezethasználati engedély köteles, b) az a) pontban foglaltakon kívüli tevékenység esetén a nyilatkozatból, illetve egyéb iratból jelentős környezetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés állapítható meg, c) a gazdálkodó szervezet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerése miatt szükséges. (3) Az R. 4. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Amennyiben a felügyelőség a nyilatkozat alapján 60 napon belül intézkedést nem tesz, illetőleg nem kezdeményez, a felszámoló mentesül a 8. (6) bekezdése, valamint 10. szerinti kötelezettsége alól. 4. (1) Az R át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: A felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, és természetvédelmi követelményei (2) Az R ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Ha az adós gazdálkodó szervezet a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenysége során a jogszabályokban meghatározott környezet- és természetvédelmi követelményeket megsérti, a felügyelőség a felszámolási eljárás bármely szakaszában a vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági határozattal a követelmények betartására kötelezheti. 5. Az R ának d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [A Cstv. 57. (2) bekezdése szerinti, a környezeti károsodások és terhek rendezését szolgáló felszámolási költségnek minősülnek a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnal [Cstv. 4. (2) bekezdés] kapcsolatos következő kiadások]: d) a felszámolási eljárás alatt is érvényesítendő környezet- és természetvédelmi követelmények betartásához szükséges költségek, így különösen a 12. szerinti kötelezettségek végrehajtásához szükséges kiadások. 6

7 6. Az R a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 14. A végelszámolás során a végelszámolónak a 3-9., a 10. (2) bekezdés, valamint 12. rendelkezéseit kell alkalmaznia. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló évi V. törvény 102. (3) bekezdés e) pontja szerinti végelszámolói értesítést az 1. számú melléklet szerint kell elkészíteni. 7. (1) Az R. 1. számú mellékletben az 1/A. pont előtti felvezető szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép: Nyilatkozat a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelyén, illetve telephelyén fennálló vagy székhelyéről, illetőleg telephelyéről, származott (származó) környezeti károsodásokról, környezeti terhekről, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, károsodások, terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat. (2) Az R. 1. számú mellékletében az 1/B pont helyébe az e rendelet 1. számú melléklete szerinti rendelkezés lép. II. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról 8. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: HR.) 3. -ának (12) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (12) A felügyelőség engedélye szükséges a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel rendelkező berendezések kivételével a szennyvízelvezető és - tisztító műbe (víziközműbe) történő önálló bekötés esetén a szennyvíz, valamint csapadékvíz előtisztításához szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, továbbá a felügyelőségtől elvi vízjogi engedély kérhető a létesítmény tervezését megelőzően. 9. A HR. 4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (1) Vízimunka végzéséhez, vízilétesítmény építéséhez az építtető (tulajdonos) bejelentése és a felügyelőség hozzájárulása szükséges, ha az a külön jogszabályokban meghatározott víziközművek elosztóhálózatának olyan bővítésére irányul, amely nem érinti a víziközmű vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó kapacitását. 7

8 (2) Mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményből történő vízhasználat gyakorlásához a vízilétesítményt vízjogi engedély alapján üzemeltető engedélyes hozzájárulása szükséges. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentéshez, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez egyébként szükséges és külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni. (4) Ha a bejelentésre a felügyelőség az érdemi határozat (vízjogi engedély) meghozatalára egyébként irányadó és a jogszabályban megállapított határidő alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képező tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető kérelmére erről a felügyelőség külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad. (5) Amennyiben a bejelentés alapját képező, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatása - a kérelem elbírálására egyébként irányadó jogszabályok szerint - nem engedélyezhető, vagy a szakhatóság külön előírásokat, feltételeket állapított meg, a felügyelőség a határozathozatalra vonatkozó általános rendelkezések szerint érdemben határoz. 10. A HR. 5. -ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (9) Az üzemeltetésre jogosító érvényes vízjogi engedélyeket ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik az e rendelet szerinti ellenőrzés során felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az engedély hivatalból módosítható vagy visszavonható. III. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról 11. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VR.) 29. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 29. Az e rendelet előírásai alapján engedélyezett tevékenységek végzését a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek 5 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az engedélyes a 26. -ban meghatározottak benyújtásával kérheti. 12. A VR a helyébe a következő rendelkezés lép: 30. (1) A környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély az engedélyes kérelmére vagy hivatalból módosítható, ha azt az engedély kiadásánál alapul vett tényállás és egyéb 8

9 körülmények megváltozása szükségessé teszi. Az engedélyes a módosításra irányuló kérelmet legkésőbb az engedély érvényességi idejének lejártát megelőző 4. hónapig nyújthatja be. (2) A módosításra irányuló kérelemhez, amennyiben az az engedélyezett tevékenység kiegészítésére irányul, csatolni kell a 26. -ban előírtakat. (3) A környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély az engedélyes jogellenes, környezeti szempontból káros különösen a 23. -ban meghatározott tevékenysége, magatartása esetén visszavonható. (4) Az engedély érvényességi idejének lejárta, illetve az engedély visszavonása esetén az engedélyes, illetve a tevékenységet folytató köteles a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet a környezetszennyezést, illetőleg veszélyeztetését kizáró módon beszüntetni és a birtokában lévő veszélyes hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni. 13. A VR. 3. számú mellékletében az 1. pontot megelőző felvezető szövegrész az e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul: IV. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról 14. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TR.) 8. -ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) A hulladékkereskedő telephelyére és tevékenységére vonatkozóan a begyűjtőhelyre, illetve a begyűjtést végzőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a hulladék nem kerül a hulladékkereskedő birtokába. 15. A TR. 22. (3) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép: (3) A települési hulladék kezelésével kapcsolatos, a 20. (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységekre hulladékkezelési engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható (érvényességi időtartam), a (4) bekezdésben foglaltak kivételével. Az ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységekre szóló engedély határozott időre, de legalább 10 évre adható. 16. (1) A TR. 23/A. -a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A hulladékkezelési engedély érvényességi időtartamát a környezetvédelmi hatóság az engedélyes kérelmére a 22. (3) bekezdésében meghatározott időtartamra 9

10 meghosszabbíthatja. A kérelemhez a 21. -ban előírtakat kell csatolni. A környezetvédelmi hatóság a hulladékkezelési engedély érvényességi időtartamának meghosszabbítását feltételekhez kötheti. (2) A TR. 23/A. -a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki: (4) A hulladékkezelési engedély az engedélyes kérelmére vagy hivatalból módosítható, ha azt az engedély kiadásánál alapul vett tényállás és egyéb körülmények megváltozása szükségessé teszi. Az engedélyes a módosításra irányuló kérelmet legkésőbb az engedély érvényességi idejének lejártát megelőző 4. hónapig nyújthatja be. (5) A módosításra irányuló kérelemhez, amennyiben az az engedélyezett tevékenység kiegészítésére irányul, a 21. -ában előírtakat kell csatolni. V. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. Rendelet módosításáról 17. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: HgR.) 12. -ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: (3) A telephelyre elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervet a telephely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére (a továbbiakban: felügyelőség) jóváhagyásra kell megküldeni. Több felügyelőség illetékességi területén fekvő telephelyekre együttesen elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervet azon felügyelőség részére kell megküldeni, amelynek illetékességi területén a legtöbb telephely található, amennyiben ez nem állapítható meg, a gazdálkodó szervezet a tervvel érintett telephelyek alapján illetékes felügyelőség valamelyikének küldi meg a tervet. (4) A megküldött hulladékgazdálkodási tervet a felügyelőség határozatban hagyja jóvá. A jóváhagyott tervet a gazdálkodó szervezetnek meg kell küldenie a telephely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, illetve több telephelyre együttesen készített terv esetén, amennyiben azok több felügyelőség illetékességi területén fekszenek, a telephelyek szerint illetékes felügyelőségeknek, valamint helyi önkormányzati jegyzőknek. (5) Amennyiben a gazdálkodó szervezet tárgyévi gazdálkodása során a hulladék mennyisége meghaladja az (1) bekezdés szerinti tervben meghatározott éves mennyiséget, úgy a tárgyévet követő 6 hónapon belül egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie és azt meg kell küldenie a telephely szerint illetékes felügyelőségnek, amely a (4) bekezdés szerint jár el. (6) A felügyelőség az egyedi hulladékgazdálkodási tervek érvényesülését, végrehajtását hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. VI. Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet módosításáról

11 Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ER.) 7. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A Főfelügyelőség a gyártót határozatlan időtartamra, a koordináló szervezetet első alkalommal 5 évre veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel további 5 év időtartamra több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben a koordináló szervezet megfelel e rendeletben foglalt követelményeknek. VII. A betétdíj alkalmazásáról szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosításáról 19. A betétdíj alkalmazásáról szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BR.) 6. - ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. (2) A Főfelügyelőség a gyártót, valamint a koordináló szervezetet kérelemre öt éves időtartalomra nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel kérelemre ötévenként meghosszabbítható, amennyiben a gyártó, valamint a koordináló szervezet megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek. 20. A BR. 8. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 8. (1) A gyártó, valamint a koordináló szervezet bejelentési kötelezettségének teljesítését a Főfelügyelőség a gyártó vagy a koordináló szervezet székhelye szerint illetékes felügyelőség bevonásával ellenőrzi. A gyártó, valamint a koordináló szervezet köteles az ellenőrzéshez szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani. (2) A fogyasztókat érintő kötelezettségek teljesítését a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, továbbá a jegyző külön jogszabályok alapján ellenőrzi, illetve az ellenőrzés eredményétől függően az ott meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. VIII. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról 21. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VBR.) 9. -ának a helyébe a következő rendelkezés lép: 9. A határozatot megalapozó dokumentációt a létesítés során szerzett információk, adatok, továbbá az üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján, de legkésőbb az üzemeltetési engedély kiadását követő 10 éven belül az engedélyesnek felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat eredményét a határozatot kiadó felügyelőségnek meg kell küldeni. A felülvizsgálat eredményétől függően hivatalból vagy kérelemre intézkedni kell a kijelölt védőterület, védőidom, védősáv módosításáról. 11

12 IX. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról 22. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: TPR.) 9. -a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ha a másik ország értesítése alapján vagy egyéb módon felmerül, hogy egy másik ország kidolgozás alatt álló, a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó - nem EU-tagállam esetén annak megfelelő - tervek, illetve programja megvalósítása következtében Magyarországon jelentős káros környezeti hatás várható, a nemzetközi eljárással kapcsolatos koordinációs feladatokat] a) az ország egészét vagy több környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) illetékességi területét érintő tervnél, illetve programnál az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: eljáró szerv) [látja el.] 23. A TPR. 1. számú melléklete a következő 10. ponttal egészül ki: 10. körzeti erdőterv [1996. évi LIV. törvény ] 24. A TPR. 3. számú melléklete I.1. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [I.1. Mindig részt vesz:] a) a környezet, a természet és a táj védelmére kiterjedően: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség; XI. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról 25. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet 12. számú mellékletének 2. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [2. 2. Az eljárásba hatásköri érintettség esetén bevonandó szakhatóságok:] 12

13 c) talaj (termőföld) védelemre kiterjedően: első fokon: illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóság; XII. Záró rendelkezések 26. (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) az R. 7. -ának második mondata; b) a VR. 5. számú melléklete 3. pontjának b) pontja; c) a BR. 6. -ának (3) bekezdése, valamint d) a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 20. (3)-(4) bekezdése. 13

14 1. számú Melléklet a /2007. ( ) Korm. Rendelethez [1. számú melléklet 1/B pontja a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez] 1/B. A székhely/telephely állapota Cím, hrsz.: Területe: - belterület (ha): - külterület (ha): (belterülettől való legkisebb távolság:... (m) Közösen használt telephely/székhely esetén a telephely más használója: A székhely/telephely területén jelenleg folytatott tevékenység(ek), TEÁOR-számok megjelölésével:... Az alkalmazott technológiák, berendezések (ideértve a jelenleg használaton kívüli, továbbá a környezetvédelmi berendezéseket is) rövid leírása:... A felszámolás/végelszámolás kezdő időpontjától számított legalább 10 évre visszamenőleg - saját, vagy jogelőd által - folytatott tevékenység(ek) (TEÁOR-számok megjelölésével), az alkalmazott technológiák, berendezések rövid leírása (amennyiben 10 éven belül a székhelyen/telephelyen nem jogelőd szervezet folytatott tevékenységet, erre nézve elegendő a nyilatkozó tudomása szerinti tevékenységek közlése):... Van-e tudomása a gazdálkodó szervezet, vagy jogelődje által végzett egyéb tevékenységről a 10 évnél régebbi időszakra vonatkozóan (ha igen, ismertesse):... A székhely/telephely állapotát befolyásolt, ismerete szerinti rendkívüli események (pl. korábbi tereprendezés, talajfeltöltési, építési, bontási munkák, haváriák, balesetek stb.):... A székhelyre/telephelyre vonatkozó környezet-, természet- és műemlékvédelmi korlátozások, előírások; ezen belül: - természetvédelmi oltalom - műemlékvédelmi oltalom - levegőtisztaság-védelmi kategória - zajvédelmi kategória - vízbázisvédelmi korlátozások (védőterület) ténye:... A székhelynek/telephelynek van-e környezetvédelmi megbízottja/felelőse? (Ha igen, név):... Környezetvédelmi vonatkozású polgári peres eljárásban érintett-e a gazdálkodó szervezet (ha megállapítható: az adott telephely), illetve érintett volt-e a felszámolás/végelszámolás kezdő időpontját 5 évre visszamenőleg megelőzően: Ha igen, a tényállásról rövid leírás, vagy - ítélet esetén - az mellékelendő. 14

15 2. számú Melléklet a /2007. ( ) Korm. rendelethez [3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez] Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról E szabályzat előírásait kell alkalmazni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban üzemi gyűjtőhelyeken, valamint hulladékgyűjtő udvarokon, a tárolótelepeken végzendő tevékenységekre és létesítményekre (e létesítmények berendezéseinek tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére). A veszélyes hulladékok gyűjtése és tárolása, továbbá a tárolóhely kialakítása során be kell tartani a külön jogszabályokban előírtakat. A veszélyes hulladékok gyűjtése történhet munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen és hulladékgyűjtő udvarokon, egyes esetekben speciális gyűjtőhelyeken is. A veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló gyűjtőedényzetben kell gyűjteni. Illékony összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése esetében meg kell akadályozni, hogy ezek a komponensek a környezetbe kerüljenek. A hulladék kezelője annyi kezelendő hulladékot tarthat a telephelyén, amennyi a kezelési tevékenysége zavartalan végzése érdekében szükséges. Ezt a hulladékmennyiséget a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a kezelési engedélyben határozza meg. Az üzemi gyűjtőhely kialakítható nyílt téri vagy fedett módon az e melléklet előírásai szerint. Az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatának 1 példányát a használatbavételi engedélyezési eljárást megelőzően meg kell küldeni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. A megküldött működési szabályzatra a felügyelőség szükség esetén észrevételt, javaslatot tehet. Amennyiben a felügyelőség a működési szabályzatra 30 napon belül észrevételt nem tesz, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. A hulladékgyűjtő udvar kialakítható nyílt téri vagy fedett módon az e melléklet előírásai szerint, amelyből a szivárgórendszer elhagyható, ha összefolyóval és nyílt téri megoldásnál övárokkal alakítják ki. A hulladékgyűjtő udvaron a különböző anyagi minőségű veszélyes hulladékokat szállítható, ütésálló, bélelt vagy kettős falú, illetve kármentővel felszerelt gyűjtőedényzetben vagy gyűjtőkonténerekben kell gyűjteni, amelyek kialakítása összhangban van a bennük gyűjtendő veszélyes hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságaival. A hulladékgyűjtő udvar működési szabályzatának egy példányát - az üzembe helyezési eljárást megelőzően - jóváhagyás végett meg kell küldeni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. Az üzemi gyűjtőhely és a hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó műszaki előírások: 15

16 I. Tartalmi összefoglaló I. ELŐTERJESZTÉS Az egyes környezetvédelmi és vízügyi tárgyú jogszabályok módosításáról készült tervezetben szereplő javaslatok a jogi túlszabályozás csökkentését, a hatósági hatáskörök deregulációját szolgálják, céljuk a szabályozás átláthatóságának, alkalmazhatóságának javítása, a hatóságok leterheltségének csökkentése. A jelen módosító javaslatok feladatcsökkenést eredményeznek a környezetvédelmi és vízügyi hatósági munkában. A javaslatok kidolgozásakor az elsődleges cél az volt, hogy az elsőfokú hatósági (szakhatósági) hatáskörök közül szűnjenek meg azok, amelyeknek nincs érdemi tartalma vagy létük indokolatlan. Az alábbiakban az egyes jogszabályok módosításainak indokai kerülnek részletes kifejtésre: 1. A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi és természetvédelmi követelményekről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. Rendelet módosításáról A július 1-jén hatályba lépett a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.), melynek során a végelszámolást az évi LIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) törvény helyett a Ctv. szabályozza. A Ctv (3) bekezdése, pedig a Cstv.-től eltérően már nem teszi kötelezővé a végelszámolás esetén a környezetvédelmi hatóság értesítését, hanem csak szükség szerinti értesítést ír elő, ezzel a módosítással elkerülhetővé vált a fölösleges nyilatkozattétel azon gazdálkodó szervezetek esetén, amelyek tevékenységeinél fogva gyakorlatilag kizártak a környezeti károsodások, terhek. A végelszámolási eljárás ilyen jellegű módosítása elengedhetetlenné tette az R. módosítását is. A módosítás bevezeti a közigazgatás jogszerű hallgatásának intézményét, amely lehetővé teszi a hatóságnak, ne kelljen az eljárást lefolytatni, és határozatot hoznia abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet tevékenységénél fogva gyakorlatilag kizártak a környezeti károsodások, terhek, amelyek rendezését a jogutód nélküli megszűnés érintené. Ez a módosítás jelentős mértékben csökkenti a felügyelőségek adminisztrációs terhét. Az R. módosítása kiterjeszti továbbá a nyilatkozattételi kötelezettséget a gazdálkodó szervezetek székhelyére is, eddig ugyanis csak a telephelyeken történt környezeti károkkal, illetve a telephelyet érintő környezeti terhekkel kapcsolatban rendelkezett az R. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelettel kikerült a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladatköréből a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok, ennek megfelelően az R. módosítása is szükségessé vált. 2. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás kiveszi a vízjogi engedély köteles tevékenység alól a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés létesítését, a használatbavételét, valamint üzemeltetését a szennyvízelvezető és -tisztítóműbe (víziközműbe) történő önálló bekötés esetén, amennyiben a berendezés építőipari műszaki engedéllyel rendelkezik. Ettől függetlenül a közműves 16

17 ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletben rögzített jogok illetik és kötelezettségek terhelik az építőipari műszaki engedéllyel rendelkező üzemeltetőt is. A mezőgazdasági vízszolgáltatásról szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendeletre figyelemmel az eljárás egyszerűsítését és az idevágó kapacitások felszabadítását célozza az, hogy a mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító művekből történő külön jogszabály és szerződés alapján gyakorolt vízhasználathoz elegendő a szerződéses kapcsolat szerinti hozzájárulás, annál is inkább, mert a másodlagos vízhasználat vízgazdálkodási szempontból és a vízhasználat célját nézve a vizek mennyiségét, minőségét, lefolyási áramlási viszonyait stb. nem befolyásolja. Nem szükséges fenntartani a hatályos jogszabály azon rendelkezését, miszerint a vízjogi üzemeltetési engedélyt legalább 5 évenként felül kell vizsgálni. Elegendő a felügyeleti kategóriák szerinti ellenőrzés, figyelemmel az R. idevágó szabályaira. E bekezdésben a külön jogszabály másként nem rendelkezik szövegrész beillesztésére a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletre tekintettel kerül sor, ugyanis az négy évenkénti felülvizsgálatot ír elő. Ezzel megteremthető az összhang a két rendelet között. 3. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról Az R ának módosítására irányuló szövegjavaslat az ellenőrzések gyakoriságának meghatározását rugalmasabbá kívánja tenni, s a mechanikusabbnak tűnő 3 éves intervallumot 5 évre tágítja. A jogalkalmazás során az ügyfelek és a jogalkalmazók részéről több alkalommal merült fel az R. alapján kiadott engedély jogszabályban biztosított módosítási lehetőségének hiánya, különösen olyan esetekben, amikor például az ügyfél csupán a meglévő engedélyét kívánja kiegészíttetni az abban nem szereplő anyagokkal. A módosítási javaslat ennek hiányát kívánja pótolni. A módosítási lehetőséggel az ügyfél egy egyszerűbb és gyorsabb eljárás keretében juthat a módosított engedélyhez, mellyel tevékenységét gyakorolhatja, továbbá a hatóság is jelentős adminisztrációs tehertől mentesül. Az R. 3. sz. melléklete előírja, hogy az üzemi gyűjtő működési szabályzatát a felügyelőségnek jóvá kell hagyni. Miután a jóváhagyásnak nincs feltétlen belátható indoka, az R.-t a javaslat ennek megfelelően kívánja módosítani. Végül a tervezet szűkíteni kívánja a szakhatósági hatáskörben közreműködő szervek körét. (5. számú melléklet). 4. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról A 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet módosításához hasonlóan e R. módosításával is lehetőség nyílna az engedély módosítására, amennyiben az engedély kiadásánál alapul vett tényállás módosulna, illetve egyéb körülményekben változás állna be. Így egy terjedelmes új engedély kiadása helyett, egy egyszerűbb és gyorsabb eljárás keretében a módosított engedély kerülne kiadásra. 17

18 A módosítás a települési hulladék kezelésével kapcsolatos egyes engedélyek érvényességi idejét 3 évről 5 évre tágítja, mely az engedélyes kérelmére meghosszabbítható. Az R. módosítása szerint a hosszabbítás iránti kérelemnek a hulladékkezelési engedély iránti kérelemnél előírtakat kell tartalmazni. 5. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosításáról. A módosítás az R.-ben meghatározott szakmai célkitűzések érvényre juttatása mellett az eljárás egyszerűsítését, az ezzel járó adminisztráció csökkentését kívánja előmozdítani azzal, hogy egy konkrét felügyelőség eljáró hatóságként való megnevezésével megszünteti a Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség kijelölési eljárását. 6. Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet módosításáról Az R. módosítása a nyilvántartásba vétel időtartamát a koordináló szervezet esetében a három évről öt évre emeli, ezzel is csökkentve az ezzel járó adminisztráció gyakoriságát. 7. A betétdíj alkalmazásáról szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosításáról A gyártót, valamint a koordináló szervet bejelentési kötelezettség terheli, mely teljesítését az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség ellenőrzi. Az R módosításával az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a gyártó, ill. koordináló szervezet székhelye, telephelye szerint illetékes felügyelőség bevonásával jár el az ellenőrzés során, mely a hatékonyabb jogalkalmazást segítené elő. 8. A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás hatályon kívül helyezné az R. 20. (3) és (4) bekezdését, mivel a hozzájárulás a 72/1996. (V. 22. ) Korm. rendelet alapján kiadott vízjogi engedélyek részét képezi, így a külön hozzájárulás a szennyvíz bevezetéséhez szükségtelen. 9. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ívóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról Az R. 9. -ának módosítására irányuló szövegjavaslat az engedélyes felülvizsgálati kötelezettségének gyakoriságának meghatározását rugalmasabbá kívánja tenni, így az öt éves intervallumot 10 évre tágítja. 10. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról Az R. az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget jelöli ki eljáró szervnek az országhatáron átterjedő környezeti hatások kezelésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátására, amennyiben egy másik ország terve, programja következtében az egész országra kierjedő, illetve több felügyelőség illetékességi területét érintő jelentős környezeti hatás várható. 18

19 Az 1. számú melléklet a módosítással kiegészül a körzeti erdőtervvel, s így az nevesítve lesz a környezeti vizsgálat lefolytatására kötelezett tervek között. E módosítás nélkül is az R. hatálya alá tartozik a körzeti erdő terv, azonban az R. ez irányú módosítása az egyértelműbb és egységesebb jogalkalmazást mozdítja elő. 11. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról A R. kijelöli az egyes hatóságokat, amelyek az egységes környezethasználati engedélyezésben működnek közre. A talajvédelmére kiterjedően az R. leszűkíti a szakhatósági részvételt a trágyák mezőgazdasági felhasználása, termőföldre történő kijuttatása, illetve a hígtrágyatárolók kapacitásának megállapítás esetére. Ezzel azonban a többi, talajra, termőföldre jelentős hatást gyakorló tevékenység egységes környezethasználati engedélye szakhatósági közreműködés nélkül kerül kiadásra, amely gátolja a termőföld hatékony, mindenre kiterjedő védelmének biztosítását. Az R módosításával szakhatóság minden, a talajt (termőföldet) érintő tevékenység engedélyezése során közre kellene működnie. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Budapest, október dr. Fodor Gábor 19

20 II. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta egyes környezetvédelmi és vízügyi tárgyú jogszabályok módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. 20