AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI Dr. Timár András egyetemi tanár Budapest, 2007 Timár,

2 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI Tartalom Ajánlott irodalom és Internet források..3-4 Az Európai Unió jelképei és 27 tagállama Az Európai Gazdasági Közösség kialakulása ( ) Az Európai Gazdasági Közösség fejlődése ( ) Az Európai Unió intézményrendszere, működése Közös közlekedéspolitika, a Transz-Európai Hálózat Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz A közbeszerzés szabályai az Európai Unióban Versenytárgyalás az Európai Unióban Úthasználati díjpolitika az Európai Unióban A közösségi közlekedési joganyag (transport acquis) Köz- és magánszektor társulása (PPP) az EU-ban Kutatás és fejlesztés az Európai Unióban Timár,

3 AJÁNLOTT IRODALOM ÉS INTERNET FORRÁSOK 1 1. Timár András: A közlekedési infrastruktúra. MEH Közlekedési Füzetek 20. Bp Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVGOrac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest 2005 (6. kiadás). 3. Timár András: A magyarországi közlekedési infrastruktúra ma és holnap. Közúti és Mélyépítési Szemle 54. évf. 8.sz (pp ) 4. Dr. Ehrlich Éva: A magyar infrastruktúra jelenlegi helyzete és az EU követelmények. Bp (letölthető a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapjáról Helyzetelemzések > IFM tanulmányok alcímről) 5. EGK Bizottság: Fehér Könyv - Európai közlekedéspolitika ig: itt az idő dönteni. Brüsszel, COM(2001)370. (letölthető: Timár,

4 AJÁNLOTT IRODALOM ÉS INTERNET FORRÁSOK 2 EU kapu: EU kapu magyarul: Közlekedés: Tájékozódáshoz: és és és és Timár,

5 AZ EU JELKÉPEI 1 Az európai zászló Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is jelképezi. A 12-es szám ősidők óta a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe, a bővítésektől függetlenül a zászló nem változik. Timár,

6 AZ EU JELKÉPEI 2 Az Európai Unió jelmondata Az Európai Unió himnusza Beethoven IX. Szimfóniájának IV. tételéből az Öröm-óda dallama (szöveg nélkül) Robert Schuman francia külügyminiszter először május 9-én fejtette ki az Európai Unió eszméjét. Ezért május 9-én ünnepeljük az Európa-napot. Timár,

7 AZ EU 27 TAGÁLLAMA 2007 Területe: km 2 Lakossága: fő GDP(2006): 13,3 Md USD (kb. 10,3 Md EUR) GDP/fő (PPP): USD (kb EUR) Timár,

8 1. ELŐADÁS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG KIALAKULÁSA Timár,

9 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ Integráció lat: 1. egységesülés, egyes részek egyesülése egy egésszé 2. összegeződés; beolvasztás, hozzácsatolás 3. egységesítés, összevonás 4. közg. a gazdaság egyes ágazatainak, egységeinek együttműködése (Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 2000) Timár,

10 EURÓPA A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Európai államok egységének eszméje (Dante, Comenius, Erasmus, Kant) R.C. Calergi és a Páneurópai Mozgalom az 1920-as években A Népszövetség kudarca, tanulságok 1945 és az ENSz létrejötte után nem az európai integráció szükségessége, hanem megvalósítási lehetősége, módja az alapvető kérdés Timár,

11 LEHETŐSÉGEK Kormányközi együttműködés és nemzetállami politizálás, vagy nemzetek feletti intézményrendszer a szuverenitás bizonyos mértékű korlátozásával Német-francia viszony tartós rendezése a közös Európa alapja Kelet- és Nyugat-Európa politikai megosztottsága fokozódik - hidegháború Gazdasági megosztottság intézményesül a Marshall tervvel (USA segély, 1947) Timár,

12 EURÓPA TANÁCS (ET) 10 ország alapítja Londonban, (2000: 41 tag), székhelye: Strasbourg (F) Regionális kormányközi szervezet, célja a pluralista demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás kialakulásának elősegítése Tevékenysége: egyezmények (kb. 170) Szervei: Miniszteri Bizottság, Parlamenti Közgyűlés, Titkárság, Emberi Jogok Európai Bírósága Timár,

13 OECD A Marshall terv lebonyolítója: az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC, 1948) átalakul: OECD ( ), Célja nem integráció; a fejlett piacgazdaságú tagországok gazdasági együttműködésén keresztül a gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatási szint, pénzügyi stabilitás, a világkereskedelem elősegítése Székhelye Párizs; 200 szakbizottság és munkacsoport Magyarország 1996-ban csatlakozott Timár,

14 ECMT Brüsszel, 1953: Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (ECMT) Székhelye: Párizs (OECD-vel együtt) Célja egységes, gazdaságilag és műszakilag hatékony, biztonságos, környezetbarát európai szárazföldi közlekedési rendszer kialakítása Közlekedéspolitikai, közlekedés-gazdaságtani kutatások (szakmai rendezvények, statisztikai és más kiadványok, ajánlások) Tanácsát ma 44 tagállam, 7 társult, 1 megfigyelő állam közlekedési minisztere alkotja Timár,

15 ECMT TAGÁLLAMOK 2007 Alapító tagállamok (1953) Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország Görögország Olaszország Luxemburg Hollandia Norvégia Portugália Spanyolország Svédország Svájc Trökország Egyesült Királyság Később csatlakozott tagállamok (zárójelben a csatlakozás éve) Albánia (1998) Örményo. (2003) Azerbajdzsán (1998) Belorusszia (1996) Bosznia-Hercegovina (1993) Bulgária (1992) Horvátország (1992) Cseh Közt. (1993) Észtország (1992) Finnország (1975) Macedonia (1996) Grúzia (1997) Magyarország (1991) Izland (1998) Írország (1963) Lettország (1992) Lichtenstein (2000) Litvánia (1992) Málta (2002) Moldova (1994) Montenegró (2006) Lengyelország (1991) Románia (1992) Oroszország (1997) Szerbia (2001) Szlovákia (1993) Szlovénia (1992) Ukrajna (1996) Timár,

16 NATO Észak-Atlanti Szerződés: USA, Kanada + 10 európai ország; Washington, 1949 Kormányközi politikai-katonai védelmi szervezet (a Szovjetunió ellenében) Franciaország 1966-ban kilép, Spanyolország 1996-ban belép a katonai szervezetbe Feladata 1991 (Varsói Szerződés megszűnése) óta: válságkezelés, békefenntartás Magyarország csatlakozása: 1999 Timár,

17 EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG A gazdasági együttműködés vezet Európa politikai integrációjához, nem fordítva Robert Schuman és Jean Monnet terve (1950): német szén és francia vasérc közös piacának létrehozása, ellenőrzése 1951: ESZAK-Montánunió (ECSC) szerződés (aláírók: F, I, D, B, NL, L) Főhatóság (közös érdekek képviselete), Tanács (szakminiszterek), Közgyűlés (konzultatív), Bíróság (viták rendezése) Timár,

18 A RÓMAI SZERZŐDÉS 1 A francia javaslatra létrehozni kívánt Európai Védelmi Közösséget (EDC) maguk a franciák buktatják meg 1954-ben Lazább szerveződés a Nyugat-Európai Unió (WEU) védelmi szervezet, 1954 Varsói Szerződés létrehozása: 1955 Montánunió konferenciája (Messina,1955), majd a Spaak bizottság jelentése (1956): a vámunióra épülő közös piac létrehozásának terve Timár,

19 GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ 1 Szabadkereskedelmi terület: ezen belüli államok külkereskedelme liberalizált, kívülállókkal szemben nemzeti vámpolitika Vámunió: ezen belüli államok külkereskedelme liberalizált, kereskedelempolitikájuk közös, kívülállókkal szemben közös vámok Közös piac: az áruk és szolgáltatások mellett a termelési tényezők (tőke és munkaerő) szabad mozgását is biztosítják Timár,

20 GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ 2 Gazdasági unió: a gazdaságpolitikák integrációja (nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása, majd közösségi szintű egyesítése), közös valuta bevezetése Politikai unió: kormányzat és törvényhozás fokozatosan közösségi szintre való átvitele, közös külpolitika, belügy és igazságügy közösségi szabályozása Timár,

21 A RÓMAI SZERZŐDÉS 2 Az általános politikai kérdések nemzeti (tagállami) hatáskörben maradnak A közös piac működtetésére hatósági és közösségi felelősséggel felruházott új szervezetet hoznak létre Róma, : Európai Gazdasági Közösség (EEC) és Európai Atomenergia Közösség (EAEC-Euratom) szerződések aláírása (alapító államok: F, D, I, B, NL, L) UK nem csatlakozik, létrejön az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Timár,

22 A RÓMAI SZERZŐDÉS 3 EGK általános célja: közös piac létesítése a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével a gazdasági élet harmonikus fejlesztése, a folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés az életszínvonal gyors emelkedése és az államok kapcsolatainak egyre szorosabbra fűzése EGK konkrét céljai: vámok, mennyiségi korlátozások és ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése; vámunió létesítése és közös kereskedelempolitika a kívülálló országokkal szemben; az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac); közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika kialakítása; jogharmonizáció Timár,

23 A RÓMAI SZERZŐDÉS 4 EGK és Euratom intézményi modellje az Európai Szén- és Acél-Közösség volt Miniszterek Tanácsa a fő döntéshozó szerv Bizottság döntéskezdeményező és -előkészítő, bizonyos döntési jogosítványokkal A (közös) Közgyűlés tanácsadói, konzultációs, korlátozott ellenőrzési jogkört kapott A (közös) Bíróság feladata a jogszabályok érvényesítésének biztosítása, ellenőrzése Timár,

24 2. ELŐADÁS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG FEJLŐDÉSE, EURÓPAI UNIÓVÁ ALAKULÁSA Timár,

25 EGK FEJLŐDÉSE Vámok lebontását már 1968-ra befejezik 1962-ben közös mezőgazdasági politika, jelentősége: országok közötti jövedelemátcsoportosítás Tagállamok összes kereskedelme évi 8%- kal, egymás közötti kereskedelme évi 12%- kal bővül (ez 1973-ban már előbbi 50%-a), Gazdasági szerkezet mélyreható korszerűsítése, gyors műszaki fejlesztés, fogyasztás dinamikus bővülése Timár,

26 EGK FEJLŐDÉSE GDP átlagos évi növekedése 5% Vámuniót igen, ám a tőke és munkaerő szabad mozgását nem sikerült elérni Közösségi (pl. közlekedési, szociális) politikák kialakítása akadozik Sikeren felbuzdult UK csatlakozási szándékát De Gaulle meghiusítja (1961, 1967) Nemzetek Európája vagy Nemzetek feletti Európa ; Luxemburgi kompromisszum 1967: egyhangú döntéshozatal - vétójog Timár,

27 EGK FEJLŐDÉSE Egyesülési Szerződés (MT) 1965: ESZAK, EGK, Euratom intézményeinek egyesítése Európai Közösségek (EK) elnevezés eredete, bár külön jogalanyiságát mindhárom szervezet megőrizte : Dánia, Írország, Egyesült Királyság csatlakozása (Norvégia népszavazáson elutasította a csatlakozást) EK világgazdasági súlya jelentősen megnövekedett, USA versenytársává vált Timár,

28 EGK FEJLŐDÉSE Az olajválságok hátráltatják az integrációt, euroszkepticizmus alakul ki (kétkedés a kapcsolatok egyre szorosabbra fűzésének értelmében) A protekcionista intézkedések, a brit kompenzációs törekvések ellenére érvényesül a közös kereskedelempolitika 1979: Európai Monetáris Rendszer (EMR) megteremti a pénzügyi stabilitás alapjait Bővítések: Görögország 1981; Portugália, Spanyolország 1986; új impulzusok Timár,

29 EGK FEJLŐDÉSE Közös politika súlypontjába a gazdasági és szociális kohézió kérdése kerül Az európai versenyképesség erősítésének fő eszköze a piaci liberalizáció, decentralizáció és dereguláció lett J. Delors és az 1985-ös Fehér Könyv az egységes belső piac kialakulását akadályozó fizikai (határellenőrzés), pénzügyi (költségvetés, adózás) és műszaki (szabványok, engedélyek) korlátok felszámolását javasolta (300 jogalkotási feladatot szabott meg) Timár,

30 EGK FEJLŐDÉSE : Egységes Európai Okmány (SEA) aláírása Luxemburgban Nő a minősített többségi szavazás jelentősége, bővül a Bizottság és az Európai Parlament (1962-ig Közgyűlés) hatásköre A közös piac megteremtését 1992-re irányozták elő, tagállami jogszabályok összehangolásával, közösségi irányelvek alapján Rohamosan bővül a közösségi vívmányok joganyaga ( acquis communautaire ) Timár,

31 EGK FEJLŐDÉSE A gazdasági és politikai unióra áttérés lehetőségeinek vizsgálatára kormányközi konferenciákat (IGC) tartanak : Kelet-Közép-európai rendszerváltoz(tat)ások, Németország újraegyesítése Maastrichti Szerződés az Európai Unió létrehozásáról: a tagállamok elhatározták, gazdasági és monetáris unióra lépnek, legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be, közös kül- és biztonságpolitikát alakítanak ki, közös célokat követnek a bel- és igazságügyben Timár,

32 EU FEJLŐDÉSE A Maastrichti Szerződés bevezette az Európai Unió (EU) elnevezést, de az nem lett önálló jogalany (a három korábbi Közösség viszont az maradt) Az együttműködés három pillére : 1. az addig működő három Közösségben (Európai Közösségek) és a monetáris unió létrehozásával kapcsolatos feladatok megoldásában 2. a kormányközi alapokon szerveződő kül- és biztonságpolitikában 3. a kormányközi alapokon szerveződő bel- és igazságügyi politikában Timár,

33 Timár,

34 EU FEJLŐDÉSE A Maastrichti Szerződés - tovább növelte az Európai Parlament hatáskörét, bővítette a minősített többségi szavazás alkalmazási körét, - beiktatta a szubszidiaritás elvét a döntéshozatalba: akkor kell közösségi szinten dönteni, ha a kitűzött cél nemzeti szinten (az intézkedések méretei, hatásai miatt) kielégítő eredménnyel nem, közösségi szinten viszont várhatóan jobb hatásfokkal érhető el. Timár,

35 EU FEJLŐDÉSE Maastrichti Szerződés: csak a konvergencia kritériumokat teljesítő államok csatlakozhatnak az Euróövezethez 1. Árstabilitás: infláció a vizsgált évben a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát nem haladja meg 2. Kamatkonvergencia: a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben legfeljebb 2%-kal haladja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagértékét 3. Árfolyamstabilitás: az EMR-be bevezetett nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelték le 4. Pénzügyi stabilitás: a vizsgált évben a költségvetési hiány a GDP 3%-át, az államadósság (halmozott hiány) a GDP 60%-át nem haladja meg Timár,

36 EU FEJLŐDÉSE A kilencvenes évek elején a gazdasági recesszió hátráltatta az integrációt Négy EFTA tagállam (A, N, SF, S) és a Közép- Kelet-európai államok társulási szerződéseket kötnek, megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások (Magyarország: 1998) Tagállamok száma január 1-jén Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával 15-re nőtt (Norvégiában népszavazáson ismét elutasították a csatlakozást) Timár,

37 EU FEJLŐDÉSE január 1-jén 11 tagállam (12. Görögország 2001-ben, 13. Szlovénia 2007-ben) bevezette a közös pénzt, az Eurót, ami január 1-jén a készpénzforgalomban is megjelent A es bővítés miatt is indokolttá vált az intézményrendszer korszerűsítése 1997: Amszterdami Szerződésben ugyan elhalasztották a lényeges döntéseket, de - uniós szintre emelték a bevándorlási és menekültügyet, a foglalkoztatáspolitikát; - alapjog lett az információkhoz való hozzáférés joga Timár,

38 AZ EURÓ: Timár,

39 AZ EUROZÓNA 2007-BEN?? Az Eurozóna országai?? én csatlakozni szándékozó EU tagállamok?? én csatlakozni szándékozó EU tagállamok?? A Maastricht-i szerződés szerint későbbi csatlakozásra kötelezettséget vállalt EU tagállamok Timár, ?? A csatlakozásra vonatkozó átmeneti mentességet kapott EU tagállamok

40 EU FEJLŐDÉSE Nizzai Szerződés (2000) az intézményrendszer és döntéshozatal átalakításával rendezte az amszterdami maradékokat : (i) (ii) (iii) a Tanácsban minősített többséggel hozott döntések körének kiterjesztése az egyhangú döntések és a nemzeti vétójog szűk körre korlátozása; a szavazatok újrasúlyozása a népesség figyelembe vételével; a Bizottság méretének és összetételének meghatározása a bővítés figyelembe vételével Timár,

41 EU FEJLŐDÉSE A Nizzai Szerződéshez csatolt Nyilatkozat: 2004-ben kormányközi konferencia az EU intézményrendszer korszerűsítéséről Alapvető Jogok Chartáját kihirdették, de nem emelkedett jogerőre Laekeni csúcstalálkozón (2001) meghatározták a reform során elérendő célokat: 1. A hatáskörök jobb meghatározása és megosztása 2. Az Unió eszközrendszerének egyszerűsítése 3. Átláthatóság, hatékonyság fokozása, demokrácia érvényesítése 4. Európai polgárok alkotmányának megalkotása Timár,

42 EU FEJLŐDÉSE május 1-jén 10 új tagállam: Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 2007 január 1-jén 2 új tagállam: Bulgária, Románia csatlakozásával befejeződött az ötödik bővítés Csatlakozási tárgyalások folynak Horvátországgal és Törökországgal Timár,

43 Integrációs szint Vámunió Közös piac Jogi alap Cél Megvalósítás RÓMAI SZERZŐDÉS (aláírás: hatályba lépés: ) RÓMAI SZERZŐDÉS (aláírás: hatályba lépés: ) Egységes piac EGYSÉGES OKMÁNY (aláírás: hatályba lépés: ) Gazdasági és monetáris unió Politikai unió MAASTRICHTI SZERZŐDÉS (aláírás: hatályba lépés: AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS (aláírás hatályba lépés: ) MAASTRICHTI SZERZŐDÉS (aláírás: hatályba lépés: ) AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS (aláírás hatályba lépés: ) NIZZAI SZERZŐDÉS (aláírás: hatályba lépett ) ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS ( 2. Római Szerződés, aláírás: ) Vámunió: 1970-ig 1968 Közös piac: konkrét időpont nélkül Egységes piac: re Monetáris unió: legkésőbb Gazdasági unió: konkrét végső határidő nélkül Foglalkoztatáspolitikai harmonizáció: konkrét végső határidő nélkül - Uniós állampolgárság - Közös kül- és biztonságpolitika - Bel- és igazságügyi együttműködés - Kül- és biztonságpolitika erősítése - bel- és igazságügy nagy részének közösségivé tétele 5 év alatt - A döntési eljárás reformja - A megerősített együttműködés egyszerűsítése - A jogalanyiság megteremtése - Szervezet, működés egyszerűsítése Megvalósítás folyamatosan (konkrét program végrehajtása) teljes megvalósítása folyamatosan Megvalósítás folyamatosan Megvalósítás folyamatosan Megvalósítás folyamatosan Megvalósítás folyamatosan Megvalósítás folymatosan től 5 év alatt ( ig) Megvalósítás szakaszosann Megvalósítás folyamatosan A ratifikációs eljárás lelassítva Timár, Az európai integráció fejlődése

44 3. ELŐADÁS AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE, MŰKÖDÉSE Timár,

45 KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK 1 Közösségi intézmények az EU szerv(ezet)ei, amelyek létrehozásáról és működ(tet)éséről EK Szerződés rendelkezik Működésükben kormányközi és nemzetek feletti együttműködés jegyei keverednek A 2004/2007-es bővítés és az Alkotmányos Szerződés lényegi változásokat hoz(hat) Timár,

46 KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK 2 Az Európai Parlament Az Európai Bizottság Az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) A Bíróság és az Elsőfokú Bíróság A Számvevőszék Az Európai Ombudsman Az Európai Adatvédelmi Biztos Az Európai Központi Bank Az Európai Beruházási Bank Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság A Régiók Bizottsága Timár,

47 DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS Timár,

48 KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS Timár,

49 EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS Timár,

50 EURÓPAI PARLAMENT (EP) 1 EU egyetlen intézménye, amelynek tagjait az EU állampolgárok 5 évre közvetlenül választják 1979 óta (legutóbb 2004-ben) Nem nemzeti, hanem pártfrakciók szerint szerveződik, tagozódik (ülésrend is) Meghatalmazása, jogkörei: 1. Törvényhozás (Miniszterek Tanácsával megosztva gyakorolja): konzultációs, együttműködési, együttdöntési és hozzájárulási eljárás 2. Költségvetés (bizonyos határok között módosíthatja a nem kötelező kiadások összegét és elosztását) 3. Európai intézmények politikai ellenőrzése, demokratikus felügyelet (pl. a Bizottság felett) Timár,

51 EU PARLAMENT ÉPÜLETE, BRÜSSZEL 1 Timár,

52 EU PARLAMENT ÉPÜLETE, BRÜSSZEL 2 Timár,

53 EU PARLAMENT ÉPÜLETE, BRÜSSZEL 3 Timár,

54 EU PARLAMENT ÉPÜLETE, STRASBOURG 1 Timár,

55 EU PARLAMENT ÉPÜLETE, STRASBOURG 2 Timár,

56 EU PARLAMENT ÉPÜLETE, STRASBOURG 3 Timár,

57 EU PARLAMENT ÉPÜLETE, STRASBOURG 4 Timár,

58 EURÓPAI PARLAMENT (EP) 2 Havonta egy hetes ülést tart, a köztük eltelő időben két hétig szakbizottságok, egy hétig politikai csoportok üléseznek 12 ülésszakot székhelyén: Strasbourgban, kiegészítő ülésszakot Brüsszelben tart, főtitkársága Luxemburgban működik Két és fél évre választott elnökből és 14 alelnökből álló Parlamenti Iroda irányítja A plenáris üléseket 20 állandó szakbizottság készíti elő (tisztújítás két és fél évenként) Timár,

59 EP SZAKBIZOTTSÁGAI 1 1. Külügyi 2. Fejlesztési 3. Nemzetközi kereskedelmi 4. Költségvetési 5. Költségvetési-ellenőrzési 6. Gazdasági és pénzügyi 7. Foglalkoztatási és szociális 8. Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági 9. Ipari, kutatási és energiaügyi 10. Belső piaci és fogyasztóvédelmi Timár,

60 EP SZAKBIZOTTSÁGAI Közlekedési és idegenforgalmi 12. Regionális fejlesztési 13. Mezőgazdasági 14. Halászati 15. Kulturális és oktatási (ide tartozik a média is) 16. Jogi 17. Polgári szabadságjogok, bel- és igazságügyek 18. Alkotmányügyi 19. Nők jogaival és esélyegyenlőséggel foglalkozó 20. Petíciós Timár,

61 TAGÁLLAM VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK SZÁMA (2004-IG) (2004-TŐL) (2007-TŐL) Németország Egyesült Királyság Franciaország Olaszország Spanyolország Lengyelország Románia - 35 Hollandia Belgium Görögország Portugália Magyarország Cseh Köztársaság Svédország Ausztria Bulgária Finnország Dánia Szlovákia Litvánia Írország Lettország Szlovénia Észtország Luxemburg Ciprus Málta ÖSSZESEN Timár, 2007 A mandátumok számának megoszlása 61 az Európai Parlamentben

62 AZ EP FRAKCIÓI (2006) Képviselőcsoport Rövidítés Képviselők száma Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az EPP-ED 267 Európai Demokraták Szocialisták PES 201 Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért ALDE 89 Zöldek/Európai Szabad Szövetség Greens/EFA 42 Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal GUE/NGL 41 Függetlenség/Demokrácia IND/DEM 36 A Nemzetek Európájáért Unió UEN 27 Párton kívüliek NI 29 ÖSSZESEN 732 Timár,

63 EP ELNÖKÖK Simone Veil (francia, Liberális és Demokrata csoport ) Pieter Dankert (holland, Szocialista Csoport ) Pierre Pfimlin (francia, Európai Néppárt Csoport ) Lord Plumb (brit, Európai Demokrata Csoport ) Enrique Baron Crespo (spanyol, Szocialista Csop ) Egon Klepsch (német, Európai Néppárt Csoport ) Klaus Hansch (német, Európai Szocialista Párt ) José Maria Gil-Robles (spanyol, Európai Néppárt ) Nicole Fontaine (francia, Európai Néppárt ) Pat Cox (ír, Európai Liberális, Demokrata és Reformista Csoport ) Josep Borell (spanyol, Európai Szocialista Párt ) Hans-Gert Pöttering (német, Európai Néppárt ) Timár,

64 EURÓPAI BIZOTTSÁG 1 Az Európai Bizottság az EU Tanácsa és az Európai Parlament döntéseit készíti elő és hajtja végre, az Európai Tanács által elfogadott irányelveket követve Döntéselőkészítő, javaslattevő szerv, ellenőrző, képviseleti és bizonyos esetekben döntéshozó és végrehajtó feladatai az EU jogkörének bővülésével gyarapodnak Nem közvetlenül a tagállamok, hanem az uniós (közösségi) érdekek érvényesítője Timár,

65 EURÓPAI BIZOTTSÁG nov. 22-e óta 25 biztos (köztük elnök és öt alelnök) alkotta testület, kormányokhoz hasonló működését fős hivatalnoki kar segíti Brüsszelben Elnökét (José Manuel Durao Barroso, portugál) és a biztosokat (magyar: Kovács László adó- és vámügyek) a Parlament hozzájárulásával, együttesen jelölik ki, 5 évre Függetlenek, a Közösség érdekeit szolgálják, szervezeti egységeket (36) irányítanak (a közlekedést a francia J.Barrot alelnök) Timár,

66 EURÓPAI BIZOTTSÁG 3 A szerződések őre, felügyeli a közösségi jogszabályok (tagállamok általi) alkalmazását, betartatja a közösségi jogszabályokat (bírságot szabhat ki, bírósághoz fordulhat) Tevékenységét a Parlament, a Számvevőszék ellenőrzi (beszámolási kötelezettség) Felelős a költségvetés menedzseléséért, az Európai Közösségek külső képviseletéért (egyes nemzetközi szervezetekben pl.) Timár,

67 EU KÖLTSÉGVETÉS 1 Forrásai: Tradicionális saját források (vámok, illetékek) Traditional Own Resources (TOR) Általános Forgalmi Adó Value Added Tax (VAT) alapú saját forrás (0,5%) Bruttó Nemzeti Jövedelem Gross National Income (GNI) bizonyos százaléka (1,0-1,10%) tagállamonként Timár,

68 EU KÖLTSÉGVETÉS 2 Pénzügyi év január 1- december 31, a pénzügyi kereteket legalább 5, jelenleg 7 évre határozzák meg, éves költségvetésekre bontva Jelenlegi költségvetési időszak: A kiadások hat fő fejezete: Parlament, Tanács, Bizottság, Bíróság, Számvevőszék, Gazdasági és Szociális + Regionális Bizottság Előirányzatok bontása: versenyképesség, foglalkoztatás Kohéziós és Strukturális alapok Természeti erőforrások védelme Szabadság, biztonság, igazságügy EU mint globális partner Timár,

69 AS EU KÖLTSÉGVETÉS 1 A közötti költségvetés összege 862,36 milliárd EUR (2004-es áron), ennek közel fele felzárkóztatási támogatás Ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,045%-a Magyarország 22,4 milliárd EUR felzárkóztatási támogatást vehet igénybe A tervezetet az Európai Tanács 2005 decemberében, az EP ban fogadta el Timár,

70 AS EU KÖLTSÉGVETÉS 2 Előirányzat (Milliárd EUR 2004-es áron) %-ban %-os vált hoz képest Versenyképesség, foglalkoztatás 74,1 8,6 +69 Kohéziós és Strukturális alapok 308,0 35,6 +20 Természeti erőforrások védelme 371,3 43,0-8 Szabadság, biztonság, igazságügy 10,8 1,2 +71 EU mint globális partner 49,5 5,7 +30 ÖSSZESEN ,0 - Timár,

71 EU PÉNZÜGYI PERSPEKTÍVA MAGYARORSZÁG ( ) UNIÓS TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE, kötelezettségvállalások (milliárd EUR, 2004-es áron) 1a. Versenyképesség (TEN, K+F, Egész életen át tartó tanulás, stb.) *1,0 1b. Kohéziós politika 22,4 2. Természeti erőforrások - közvetlen és agrárpiaci támogatás - vidékfejlesztés - egyéb (halászat, környezetvédelem) 9,2 6,1 3,0 *0,1 3. Szabadság, bizt. és igazs. térsége (Media, Kultúra, Migráció, stb.) *0,1 4. EU a világban (3. országoknak járó támogatások) 0,0 AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉT MEGILLETŐ TÉTELEK (milliárd EUR, 2004-es áron) Tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) Hozzájárulások (áfa-, GNI-alapú) - Áfa-alapú hozzzájárulás - GNI-alapú hozzájárulás *1,9 5,8 0,9 4,9 5. Igazgatás *0,1 6. Visszatérítés (csak RO, és BU-nak jár) 0,0 Összesen: 32,8 A brit korrekció finanszírozása 0,6 Összesen: 8,3 Timár, *Becslés, ill. előrejelzés

72 EU TÁMOGATÁSOK MAGYARORSZÁGNAK ISPA Kohéziós Alap Kohéziós Alap Forrás 44 millió /év 143 millió /év millió /év Minimális projektméret 5 millió 10 millió >25 millió nagyprojekt <25 millió kisprojekt Elfogadó hatóság Európai Bizottság Európai Bizottság nagyprojekt : EB kisprojekt: tagállam Timár,

73 AZ EURÓPAI TANÁCS Az EU állam- és kormányfőinek testülete, az EU csúcsszerve 1974 óta, székhelye Brüsszel A Maastrichti Szerződés rendelkezett működéséről, évente legalább kétszer tartott ülésén részt vesz a Bizottság elnöke is Nagy horderejű stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli az általános politikai irányvonalat, de jogszabályt nem alkot (kivétel: közös stratégiák) Timár,

74 SOROS ELNÖKSÉG Soros elnökség intézménye: a Tanács elnöki tisztségét félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam: 2007: Németország / Portugália 2008: Szlovénia / Franciaország Magyarország első elnöksége: 2011 január-június Képviselője elnököl a Tanácshoz kötődő testületekben; befolyása van a döntéshozatalra (napirend, szavazás előkészítése, stb.) Az elnöki periódusok az Európai Tanácsnak az elnöklő tagállamban tartott üléseihez (június és december) kapcsolódnak Timár,

75 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 1 Az EU elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon, változó összetételben működő döntéshozó szerve A tagállamok érdekképviseleti intézménye: döntései a nemzeti érdekek eredőjeként értelmezhetők Tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői, a tárgyalt témában illetékes miniszterek (9 összetétel/konfiguráció) Timár,

76 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 2 Általános ügyek és külkapcsolatok tanácsa Gazdasági és pénzügyek tanácsa (ECOFIN) Bel- és igazságügyek tanácsa (JHA) Mezőgazdasági és halászati tanács Közlekedési, távközlési és energiaügyi tanács Foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács Versenyképességi tanács Környezetvédelmi tanács Oktatási, ifjúsági és kulturális tanács Timár,

77 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 3 Felelősségi köre és tevékenysége: Európai jogszabályok elfogadása számos politikai területen az EP-vel együtt A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása Nemzetközi megállapodások megkötése az Unió és más államok, illetve nemzetközi szervezetek között Timár,

78 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 4 Felelősségi köre és tevékenysége (folyt): Az EP-vel közösen az Unió költségvetésének elfogadása Az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának kidolgozása az Európai Tanács által meghatározott irányvonalak alapján A nemzeti bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés koordinálása bűnügyekben Timár,

79 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 5 Fontosabbak havonta, mások (pl. Közlekedési Miniszterek Tanácsa) évente 2-6 alkalommal 1-2 napig üléseznek Székhelye Brüsszel, a 2500 fős Főtitkárság feladata az ülések megszervezése, anyagainak előkészítése, lebonyolítása Munkáját az EU mellé rendelt brüsszeli nagykövetekből álló, hetente ülésező Állandó Képviselők Bizottsága segíti (COREPER): szakértői szintű egyeztetés Timár,

80 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 6 Állandó képviselők feladata a tagállami álláspontok szakértői szintű közelítése, a Tanácsi döntések előkészítése, ők tartják a kapcsolatot az Unió szervei és a nemzeti intézmények között is További 250, témák szerint elhatárolt tanácsi munkacsoport (évente 2500 ülés) A Miniszterek Tanácsa a már egyeztetett javaslatok politikai vetületeivel foglalkozik, így folyamatos a tanácsi döntéshozatal Timár,

81 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 7 Évente kb. 100 ülésén rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat, vagy véleményeket fogad el Döntéseit egyszerű többséggel, minősített többséggel, vagy egyhangúlag (konszenzussal) hozza A hatályos Szerződés rendelkezik az alkalmazandó szavazási eljárásról Timár,

82 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (MINISZTEREK TANÁCSA) 8 Egyszerű többség: eljárásjogi kérdések Minősített többség: határozat elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, az EU népességének legalább 62%-át képviselő, legalább 255 szavazat kell (lásd szavazati súlyok listája) Egyhangú döntések köre szűkül, de stratégiai kérdésekben (külpolitika, adózás, szociálpolitika, kultúra, stb.) a tagállami vétójog fennmarad Timár,

83 SZAVAZATI SÚLYOK A MINISZTEREK TANÁCSÁBAN Németország 29 Ausztria 10 Franciaország 29 Svédország 10 Olaszország 29 Írország 7 Egyesült Királyság 29 Litvánia 7 Spanyolország 27 Dánia 7 Lengyelország 27 Szlovákia 7 Hollandia 13 Finnország 7 Görögország 12 Észtország 4 Belgium 12 Ciprus 4 Cseh Köztársaság 12 Lettország 4 Magyarország 12 Luxemburg 4 Portugália 12 Szlovénia 4 Málta 3 ÖSSZESEN: 321 MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: 232 BLOKKOLÓ KISEBBSÉG: 90 Románia 14 (2007-től) Bulgária 10 (2007-től) ÖSSZESEN: 345 MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: 255 BLOKKOLÓ KISEBBSÉG: 91 (2007-től) Timár,

84 EURÓPAI BÍRÓSÁG 1 Az 1952-es Párizsi Szerződés alapján jött létre 1957-ben, székhelye Luxemburg Ügyel a tagállamokban közvetlenül alkalmazható közösségi jog betartására, ez elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben Tagjait a tagállamok közös megegyezéssel nevezik ki: tagállamonként egy bíróból áll, 6 éves megbízásuk megújítható, a bírák felét 3 évente cserélik 8 főtanácsnok készíti elő az ügyeket Timár,

85 AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉPÜLETE (LUXEMBURG) Timár,

86 EURÓPAI BÍRÓSÁG 2 A bírák maguk közül választott elnökének megbízatása 3 évre szól (megújítható), ő irányítja a Bíróság munkáját, vezeti a tárgyalásokat és tanácskozásokat 1989 óta Elsőfokú Bíróság segíti, tagjait a tagállamok nevezik ki 6 évre (megújítható) A panaszokat írásban kell benyújtani, az ítéleteket nyilvánosan hirdetik ki 1951 óta ügyet tártak a Bíróság elé, ez közel 5000 ítéletet hozott Timár,

87 EURÓPAI BÍRÓSÁG 3 Eljárások: 1. Kötelezettség teljesítésének elmulasztása (tagállamok) 2. Semmissé nyilvánítás (közösségi intézmények rendelkezéseire vonatkozóan) 3. Intézkedés elmulasztása (közösségi intézmények) 4. Előzetes döntéshozatal (nemzeti bíróságok kérelmére) 5. Kártérítés (EU intézményei és alkalmazottai okozta kár) 6. Fellebvitel (fellebbezés Elsőfokú Bíróság ítéletei ellen) 7. Véleménykérés (Tanács, Bizottság, tagállamok nemzetközi egyezményeivel kapcsolatosan, előzetesen) Timár,

88 EGYÉB EU INTÉZMÉNYEK Európai Számvevőszék (1977), székhelye Luxemburg, ellenőrzi, hogy az EU a költségvetési szabályoknak és a kitűzött céloknak megfelelően költi-e el az adófizetők pénzét Tanácsadó bizottságok: Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank (EIB, Luxemburg) feladata EU beruházások hitelfinanszírozása Európai Központi Bank (Frankfurt), Központi Bankok Európai Rendszerének irányítója Timár,

89 AZ EKB ÉPÜLETE FRANKFURTBAN Timár,

90 ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS Előzmények: dec: Laekeni Nyilatkozat febr: Európai Konvent júl: Konszenzusos tervezet okt. 29: Ünnepélyes aláírás, Róma 1. rész: EU céljai, hatáskörei, döntéshozatali módok, intézmények 2. rész: Alapvető Jogok Európai Chartája (2000) 3. rész: A Szerződések rendelkezéseit is magukba foglaló politikák és az Unió működése 4. rész: Általános és záró rendelkezések, az alkotmány módosításának lehetséges módja Timár,

91 MI VÁLTOZHAT? 1 Az Európai Tanács az Unió intézményévé válik, elnökét 2,5 évre választják EU önálló jogi személyiséggé válik Külügyminiszteri poszt jön létre; alelnöke a Bizottságnak, elnöke a Külügyi Tanácsnak Soros elnökséget három tagállam látja majd el (felváltva egy elnök, két segítő), 3x6 hónapig 2009-től a parlamenti helyek minimuma 6, maximuma 96, maximum 750 képviselő lehet Parlament együttdöntési jogköre bővül (európai törvények 95%-a) Timár,

92 MI VÁLTOZHAT? 2 Egy ország egy biztos elv 2014-ig Minősített többséghez a tagállamok legalább 55%-ának (legalább 15 tagállam) egyetértése szükséges, amelyek a népesség legalább 65%-át képviselik Blokkoló kisebbséget legalább 4 tagállam alkothat Egyhangú szavazás fennmarad az adópolitikai, kül- és biztonságpolitikai, védelmi kérdésekben és az Alkotmányos Szerződés módosításához Timár,

93 MI VÁLTOZHAT? 3 Újdonságok: korai figyelmeztetés (nemzeti kormányok tanulmányozzák a jogszabály-tervezeteket) 1 millió EU állampolgár kezdeményezheti, hogy a Bizottság nyújtson be törvényjavaslatot energia, sport, turizmus, űrkutatás, közigazgatás területén együttműködés új jogi alapokon Eurozónában lehetőség közös adópolitikára Európai Ügyészség jogi alapjainak megteremtése Szolidaritási klauzula a terrorizmus ellen Timár,

94 ELFOGADÁSTÓL A HATÁLYBA LÉPÉSIG (?) PARLAMENTI JÓVÁHAGYÁSSAL: - Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, EP Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Olaszország, Románia, Szlovénia ratifikálta választás Németország, Szlovákia ratifikálta, de a döntés nem jogerős Lengyelország, Svédország elhalasztotta a döntést Államközi Konferencia ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS Államfők, vagy Ratifikálás HATÁLYBA kormányfők a LÉPÉS? aláírása Tagállamokban Aláírás Róma (EU 25) Új Bizottság 2004.nov. NÉPSZAVAZÁSSAL: - Spanyolország elfogadta - Franciaország, Hollandia 2005-ben elutasította - Egyesült Királyság, Dánia, Csehország, Írország, Portugália elhalasztotta

95 4. ELŐADÁS KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA, A TRANSZ-EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT (TEN-T) Timár,

96 KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 1 Már a Római Szerződés (1957) 3. cikke a közlekedéspolitikát közös politikaként határozta meg Más közös politikákkal (kereskedelem-, verseny-, agrár- és halászati politika) szemben e téren gyengébb a Közösség és intézményeinek szerepe (jogi és politikai keretek meghatározására szorítkozik) Irányítás és végrehajtás a tagállamok hatáskörében marad Timár,

97 KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 2 Eredeti célok (1957): nemzetközi (átmenő) forgalom közös szabályozása, szolgáltató közlekedési vállalatok más tagállamokban való működésének engedélyezése A Bizottság terve a fizikai, adminisztratív korlátok lebontására (1963) a tagállamok protekcionizmusa miatt nem valósult meg 1985: Európai Bíróság elmarasztalta a Bizottságot a közös közlekedéspolitika kidolgozásának elmulasztása miatt Timár,

98 KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 3 Az egységes piac létrejöttének feltétele a közlekedési piac liberalizációja, a közlekedési szolgáltatások szabad mozgásának, a szolgáltatók versenyének biztosítása is A jogharmonizáció felgyorsításával ez a közlekedés minden ágában (közúti, vasúti, tengeri, belvízi, légi) 1998-ra valósult meg Főbb lépések: Fehér Könyv 1992, Transz- Európai Hálózatok (Maastricht 1993), Fehér Könyv 2001 Timár,

99 KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 4 Fehér Könyv 1992: fő cél a jogharmonizáció felgyorsítása, a közlekedés területén a versenypiaci viszonyok létrehozása Kulcsfogalmak: hatékonyság és biztonság növelése a gazdasági növekedéssel összhangban fenntartható mobilitás tagállamok gazdasági együttműködését elősegítő infrastruktúra-fejlesztés környezetvédelem szociális (foglalkoztatási) szempontok Timár,

100 KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 5 Közös EU közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni Fehér Könyv (2001 szept.) Félidős felülvizsgálat 2006-ban: szerény eredmények Az egyéni utazási teljesítményt, amely napi 17 km-ről 35 km-re növekedett ( ) szerzett személyi jognak tekintik A különböző közlekedési módok egyenlőtlen növekedése gazdasági veszteségeket és társadalmi feszültségeket okoz Timár,

101 EU25 GDP ÉS SZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNY ALAKULÁSA Áruszállítás (tkm) GDP (Md EUR) Személyszállítás (ukm) Timár,

102 EU25 SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNYE (Md ukm) Szgk lépték Többi közl. mód léptéke Személygépkocsi Autóbusz Repülő Vonat Motorkerékpár Villamos és metró Timár, 2007 Hajó 102

103 EU25 ÁRUSZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNYE (Md tkm) közút tengerhajózás vasút belvízi hajózás Timár, csővezeték repülés

104 GDP ÉS A KÖZLEKEDÉSI TELJESÍTMÉNY KORRELÁCIÓJA GDP átlagos évi növekedése 1995-ös változatlan áron Személyszállítás (utaskilométer) Áruszállítás (tonnakilométer) Timár,

105 KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 6 Célok: a szállítási teljesítmények és a GDP növekedési üteme közötti szoros kapcsolat fokozatos lazítása (decoupling, szétkapcsolás) a közlekedési munkamegosztás kiegyensúlyozásával, a minőség és a közlekedésbiztonság javításával Több, mint 60 intézkedést irányoztak elő a kitűzött célok elérésére Timár,

106 KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 7 A vasúti piac szabályozott piacának megnyitása: áruszállítás és 2010 személyszállítás Közúti közlekedésbiztonság és munkajogi szabályozás javítása és betartatása TEN Útmutató (2004): elsőbbség a vasúti szűk keresztmetszetek felszámolásának Galileo ( ) Marco Polo intermodális fejlesztési program (2003) Európai Nyitott Égbolt (2003) Infrastruktúra-használat igazságos díjszabása és adózás összehangolása Közlekedésbiztonsági intézkedések Timár,

107 KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 8 Eredményességet mérő mutatók: GDP és szállítási teljesítmény-növekedés szétkapcsolása: járműkm 1998-as közlekedési munkamegosztás (teljesítmény-arányok) helyreállítása Az új tagállamokban a vasúti áruszállítás 35%- os teljesítményarányának fenntartása Közúti balesetek halálos áldozatai számának 50%-os csökkentése (2010-ben, 2000-hez viszonyítva) Timár,

108 KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI CÉLOK cél cél Timár,

109 KÖZÖS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 8 Cél: a munkamegosztás befolyásolása, közúti áruszállítás növekedési ütemének fékezése Utakkal kapcsolatos intézkedések: A közúti áruszállítás minőségének javítása (fuvarvállalási és munkavégzési feltételek összehangolása) A közlekedésbiztonság fokozása (a kőzúti balesetek halálos áldozatai számának felére csökkentése 2010-re 2000-hez képest) Az úthasználók közötti hatékony tehermegosztást biztosító adó- és útdíjpolitika kidolgozása és megvalósítása A Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) építése Timár,

110 SZEMÉLYFORGALOM ÉS MUNKAMEGOSZTÁS ELŐREJELZÉSE Milliárd ukm Személyszállítás EU25 repülő vonat köz.közl szgk repülő szgk villamos+metró vonat autóbusz Évek Timár,

111 ÁRUFORGALOM ÉS MUNKAMEGOSZTÁS ELŐREJELZÉSE Milliárd tkm Áruszállítás EU25 parti hajózás csővezeték belvízi hajózás vasút közút tengerhajózás közút csővezeték belvízi hajózás vasút Évek Timár,

112 A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE ÁRUSZÁLLÍTÁS (ÁRUTONNA-KILOMÉTER) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% EU 1970 EU 1980 EU 1990 EU 2000 H 1970 H 1980 H 1990 H 1992 H 2000 H 2005 H 2015 csővezeték vasút belvízi hajózás közút Timár,

113 A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS FEJLŐDÉSE SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS (UTASKILOMÉTER) 100% % 80% 70% 60% 50% % 30% 20% 10% 0% EU 1970 EU 1980 EU 1990 EU 2000 H 1970 H 1980 H 1990 H 1992 H 2000 H 2005 H 2015 vasút autóbusz sz.gépkocsi repülőgép Timár,

114 AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FŐ MOZGÁSIRÁNYAI EURÓPÁBAN -5 DUBLIN BIRMINGHAM SWANSEA PORTUGÁLIÁBA LE HAVRE BORDEAUX 0 5 TEN-T folyosók PENK folyosók EDINBOROUGH MADRID I- Árumozgási irány BARCELONA IX BREMEN AMSTERDAM SZT. PÉTERVÁR OSLO LONDON BRUXELLES LUXEMBOURG PARIS ROMA SZICILIÁBA KOBENHAVEN PLOCE HELSINKI STOCKHOLM BEOGRAD DURRES RIGA Timár, VIII V I IX I LVOV TALINN VILNIUS ZÜRICH GRAZ V BUDAPEST LJUBLJANA X IV LION ZAGREB IV RIJEKA X SARAJEVO MARSEILLE SOFIA MILANO HAMBURG FRANKFURT MÜNCHEN BERLIN TRIESTE WIEN GDANSK III PRAHA VI KRAKOW BRATISLAVA III MINSK WARSZAWA V IX IX IX IX IX II KIEV ODESSA CHISINAU CONSTANTA BUCURESTI VARNA IV GÖRÖGORSZÁGBA IX MOSZKVA ISTANBUL

115 TRANSZ-EURÓPAI HÁLÓZATOK Maastrichti Szerződés (1992): a Transz- Európai Hálózatok (TEN) kijelölése (közlekedés: TEN-T; távközlés, energia) Cél: a nemzeti hálózatok összekapcsolása, átjárhatóság (interoperabilitás) biztosítása TEN-T: határidő 2010, becsült összköltség 400 Md (finanszírozás: tagállamok költségvetése és magántőke, EU költségvetési támogatás) Timár,

116 TERVEZETT EU TEN-T HÁLÓZAT 2010-BEN km út, 85%-ban autópálya km vasútvonal 330 repülőtér 270 nemzetközi tengeri kikötő 210 belvízi hajóúti kikötő Forgalomszervező, forgalomirányító és utastájékoztató rendszerek Timár,

117 A TRANSZ- EURÓPAI KÖZÚT- HÁLÓZAT Timár,

118 A TRANSZ- EURÓPAI VASÚT- HÁLÓZAT Timár,

119 A TRANSZ- EURÓPAI KOMBI- NÁLT KÖZLE- KEDÉSI HÁLÓZAT Timár,

120 TEN-T HÁLÓZAT FINANSZÍROZÁSA 1 Becsült kiadás Md /év Költségek: a prioritásoknak megfelelően 60% vasúti, 25% közúti, 15% légi- és víziközlekedési beruházásra Maastrichti Szerződés: Kohéziós Alap (CF) az EU vásárlóerő-paritáson számított átlagos GDP/fő értékének 90%-át el nem érő tagállamok (2004-ig: Görögország, Írország, Spanyolország és Portugália) környezetvédelmi és közlekedési (TEN-T) beruházásainak támogatására Timár,

121 TEN-T HÁLÓZAT FINANSZÍROZÁSA 2 Kohéziós Alap : 15,0 Md : 18,0 Md : 69,7 Md TEN-T közösségi finanszírozás : költségvetési előirányzat 4,2 Md költségvetési előirányzat 8,0 Md Magántőke bevonására (Public-Private Partnership, PPP) tett erőfeszítések csak mérsékelten sikeresek voltak Timár,

122 AZ EU TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA (TEN-T), A PÁN-EURÓPAI NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS AZ EURÓPAI FEJLŐDÉSI ZÓNÁK -5 DUBLIN BIRMINGHAM SWANSEA ban: LE HAVRE km PORTUGÁLIÁBA BORDEAUX TEN-T folyosók PENK folyosók EDINBOROUGH MADRID PARIS -I BARCELONA HELSINKI SZT. PÉTERVÁR OSLO IX Európai fejlődési zónák BREMEN AMSTERDAM LONDON BRUXELLES EU autópályák LUXEMBOURG LION MILANO MARSEILLE HAMBURG FRANKFURT MÜNCHEN ZÜRICH ROMA KOBENHAVEN GRAZ LJUBLJANA SZICILIÁBA BERLIN WIEN GDANSK RIJEKA Timár, PLOCE III PRAHA SARAJEVO TRIESTE STOCKHOLM VI VIII BEOGRAD DURRES RIGA V I KRAKOW IX BRATISLAVA I LVOV V BUDAPEST X IV ZAGREB IV X SOFIA TALINN VILNIUS III MINSK WARSZAWA V IX IX GÖRÖGORSZÁGBA IX IX VARNA KIEV ODESSA CHISINAU CONSTANTA BUCURESTI IV IX II IX MOSZKVA ISTANBUL

123 PÁN EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK 1992 Prága/1994 Kréta/1997 Helsinki Pán- Európai Közlekedési Konferencián a kormányok javaslatára kijelölték a fejlesztésekhez iránymutató páneurópai nemzetközi közlekedési (PENK) folyosókat PENK utak, vasutak, víziutak, repülőterek: nem mindig nemzeti fejlesztési prioritások PENK folyosókon a gazdaságilag hatékony projektek másoknál nagyobb eséllyel (?) pályázhatnak nemzetközi (EU) támogatásra Timár,

124 A PÁN-EURÓPAI NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS TÉRSÉGEK (HELSINKI, 1997) PENK FOLYOSÓK DUNA Timár,

125 TINA Közép Kelet-európai országokban a Közlekedési Beruházási Igények Értékelésére (Transport Investment Needs Assessment TINA) 1999-ben lezárult EU vizsgálat Cél a TEN-T kiterjesztésének előkészítése A PENK folyosókra eső és oda kapcsolódó projekteket a kormányok javasolták 2015-ig kb. 110 Md beruházási igény: közlekedés beruházási arányának jelentős (GDP 1,5%-ára) emelésével finanszírozható Timár,

126 A MAGYARORSZÁGI TINA ÚTHÁLÓZAT Timár,

127 A magyarországi TINA közúti gerinchálózat: Folyosó Vonalvezetés Hossz km Költségbecslés millió IV. Rajka (Nickelsdorf) Hegyeshalom - Győr- Tatabánya Budapest Kecskemét ,00 Kiskunfélegyháza Szeged - Nagylak V. Tornyiszentmiklós Becsehely Nagykanizsa Balatonszentgyörgy Zamárdi Balatonaliga Székesfehérvár Budapest - Gyöngyös ,00 Füzesabony Nyékládháza Polgár Nyíregyháza Záhony (Barabás) V (Rijeka Letenye Becsehely felé) 7 30,00 V (Ploce Udvar (Illocska) Mohács Szekszárd felé) Dunaújváros - Budapest ,00 X Budapest Kecskemét Kiskunfélegyháza (Belgrád Szeged - Röszke felé) ,00 Kiegészítő úthálózati összetevők Költségbecslés Vonalvezetés Hossz km millió Polgár Debrecen Ártánd ,00 Sahy Vác Budapest ,00 Tornyosnémeti Miskolc Nyékládháza ,00 Timár,

128 KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 1 Európai Tanács 1994 (Essen): elsőbbséget élvező kiemelt projektek kijelölése: 1. Nagysebességű É/D vasútvonal/kombinált szállítás (Verona-Berlin) 2. PBKAL (Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London) nagysebességű vasút 3. Déli nagysebességű vasútvonal (Madrid-Montpellier/Dax) 4. Keleti nagysebességű vasútvonal (Párizs-Strasbourg/Mannheim) 5. Betuwe - hagyományos vasútvonal/kombinált szállítás (Rotterdam-NL/D határ) 6. Francia-olasz nagysebességű vasútvonal/kombinált szállítás (Lyon-Trieszt) 7. Pathe és Via Egnatia autópályák Görögországban 8. Portugália-Spanyolország-Közép-Európa multimodális összeköttetés 9. Corn-Dublin-Belfast-Larne-Stranraer hagyományos vasútvonal (kész) 10. Malpensa repülőtér, Milánó (kész) 11. Ǿresund vasúti/közúti híd Dánia és Svédország között (kész) 12. Északi háromszög vasútak/közutak korszerűsítése (Svédország, Finnország) 13. Írország-Egyesült Királyság-Benelux államok közúti összeköttetése 14. Nyugati parti vasúti fővonal (UK) Timár,

129 KIEMELT TEN-T PROJEKTEK (ESSEN) 2 Timár,

130 KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 3 A Bizottság 2001-ben 6 új projekt kijelölését és 2 korábbi kiegészítését javasolta: Új projektek: 1. Világméretű műholdas navigációs/helymeghatározó rendszer (GALILEO) 2. Nagy kapacitású vasúti összeköttetés a Pireneusokon át 3. Kelet-Európai kombinált szállítás/nagysebességű vasút 4. Dunai hajóút javítása Vilshofen és Straubing között 5. Nagysebességű vasúti átjárhatóság biztosítása az Ibériai félszigeten 6. Fehrman Belt: Németország és Dánia állandó összeköttetése Kiegészítések: 1. Nagysebességű É/D vasút meghosszabbítása (Verona-Nápoly, Bologna-Milánó) 2. Déli nagysebességű vasút meghosszabbítása (Montpellier-Nimes) Timár,

131 KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 4 Timár,

132 KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 5 A célokat lehetetlennek bizonyult a javasolt módon elérni (pl. közigazgatásimagánvállalkozási társulásokkal PPP) 2003-as felülvizsgálat (Van Miert jelentés): elsőbbségi projekt-lista bővült (22 új projekt), határidő 2020, 4 lista: 0. Lista: Befejezett, illetve 2010-ig befejeződő Esseni projektek 1. Lista: Európai jelentőségű, 2010-ig elkezdődő, 2020-ra elkészülő projektek 2. Lista: Európai szempontból jelentős, hosszú távon figyelmet érdemlő projektek 3. Lista: A gazdasági és társadalmi kohéziót erősítő fontos projektek Timár,

133 KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 6 0 Lista 3 befejezett projekt (Cork-Dublin-Belfast-Stranraer vasútvonal, Malpensa reptér, Öresund híd) 2010-ig befejezendő 5 projekt (Betuwe vasútvonal, Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London TGV, görög autópályák, UK/IRL/Benelux közúti összeköttetés, UK Ny. Parti vasúti fővonal) 6 projekt 2010 előtt elkészülő fő részei (Berlin- Verona, Déli TGV, Keleti TGV, Lyon-Torino- Trieszt, Portugália/Spanyolország/Európa többi része közötti multimodális összeköttetés, Északi Háromszög) Timár,

134 KIEMELT TEN-T PROJEKTEK 7 1. Galileo 1. Lista 2. Rajna-Majna-Duna akadálymentesítése 3. Tengeri autópályák 4. Lyon-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest vegyes forgalmú vasútvonal 5. Berlin-Verona-Nápoly/Milánó-Bologna vegyes forgalmú vasútvonal 6. Görög/bolgár határ-szófia-budapest-wien- Praha-Nürnberg vegyes forgalmú vasútvonal 7. Dél-Nyugat TGV vonalak 8. Gdansk-Varsó-Brno/Zsolna vegyes forgalmú vasútvonal 9. Lyon/Genova-Basel-Duisburg-Rotterdam/Antwerpen vegyes forgalmú vasútvonal 10. Párizs-Strasbourg-Stuttgart-Wien-Pozsony vegyes forgalmú vasútvonal 11. Ibériai félsziget nagysebességű vasúti hálózatának interoperabilitása 12. Írország/UK/Kontinentális Európa multimodális összeköttetések 13. Közúti/vasúti híd a Messina-i szorosban 14. Állandó vasúti/közúti összeköttetés a Fehrmann Szorosban 15. Az Északi Háromszög 16. Portugália/Spanyolország multimodális összeköttetése Európa többi részével 17. Görög/bolgár határ Szófia Nagylak(Budapest)/(Constanta) autópálya 18. Gdansk Katowice Brno / Zsolna Wien autópálya Timár,