Mi különbség van a tanácskozási és a tárgyalási jog között? Semmi!!!! /tanácskozás szinonimái: megbeszélés, vita, gyűlés, ülés, t

Átírás

1 A KKSZ alelnöke Balázs Péter úr, nagyon érdekes és elgondolkodtató hozzászólásában szólította meg a SZAKSZ elnökét, a szakszervezet Facebook oldalán. Alelnök úr kérdést intézett a SZAKSZ elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy tudja-e azt, hogy az alágazati bérmegállapodásban a szerződést kötő felek 2,4 % állapodtak meg. Ebben az esetben, az így feltett kérdés annyira szakmaiatlan, mivel egy érdekvédő aki egyben a KKSZ alelnöke - ennyire spontán, elvileg nem fogalmazhatna. A továbbiakban ismerjük meg és értelmezzük a KKSZ alelnökének, Balázs Péter úrnak a hozzászóllását: Péter Balázs Kedves Elnök Úr! Nem tudtad, hogy a 2,4% az Alágazati egyezség? Csak ezen a kereten belül tudunk megállapodni. Honnan tudod, hogy aki Ft- nál többet keres annak az elmaradó béremelése fedezné az általad képviselt 4.2%-os emelést úgy, hogy a munkáltató ajánlatát csak kedden ismerjük meg?!milyen látnok vagy te, hogy azt a tárgyalás előtt 4-5 nappal kiírod?! Néhány becsapott embert képviselve neked nincs tárgyalási jogod, csak tanácskozási jogod van! Nem teszel mást, csak néhány hiszékeny ember elkeseredettségét kihasználva akarsz tagságot szerezni. Ez nem érdekképviselet! Mi lesz azokkal az autóbusz vezetőkkel akiknek Ft felett van a keresete? Nem új bértárgyalás kezdődik,csak a 2,4% elosztásáról szól a tárgyalás azok között,akik jogosultak aláírni a KSZ-t és a bérmegállapodást. Tisztelettel: Balázs Péter. Mi különbség van a tanácskozási és a tárgyalási jog között? Semmi!!!! /tanácskozás szinonimái: megbeszélés, vita, gyűlés, ülés, t 1 / 6

2 árgyalás, konferencia, értekezlet, kongresszus, konzultáció, disputa, diszkusszió, megvitatás, egyeztetés, szimpózium./ A SZAKSZ elnöke persze, hogy tudja, de a feltett kérdés annyira szakmaiatlan, mivel nem mindegy, hogy miről beszélünk. Valószínűen az alelnök úr nincs tisztában és ez nagyon nagy baj - azzal, hogy a bértömegfejlesztés nem azonos összegű pénzeszköz felhasználását jelenti mint, ha a munkáltató a munkavállalók alapbérét emeli meg, április 1. napjával 2,4 %-kal. Abban az esetben, ha a munkáltató a bérfejlesztésnél a társaság bértömegét 2,4 %-kal emeli, az-az alapbér fejlesztésnél a Ft feletti keresettel rendelkező munkavállalók bérfejlesztésből történő kizárása esetén magasabb mértékű alapbéremelésre ad lehetőséget. Akkor, ha a évben kifizetett Ft-os mozgóbér idén alapbéresítésre kerül, ez további 1,2 %-os alapbéremelést tesz lehetővé. Mindezek alapján, egyértelműen leírhatjuk, hogy a SZAKSZ a április 28. napjára összehívott bértárgyaláson képviselheti azon bérfejlesztési igényét, hogy a társaság átlagosan 4,2 %-os alapbéremelést hajtson végre az KMKK Zrt-nél, április 1. napjával. Az idei évben kifizetett Ft mozgóbért ez év végén a társaság alapbéresítené, akkor további 1,2 %-os alapbéremelésről állapodhatnának meg a felek. Ezáltal akár 5,4 %-os alapbéremelésről állapodhatna meg a KKSZ, április 28-án a munkáltatóval. Balázs Péter alelnök úr helytelenül értelmezte a SZAKSZ cikkét a társaság által kezdeményezett egyeztetéssel kapcsolatban. A SZAKSZ az egyeztetésen tanácskozási joggal vesz rész és nem kíván, mivel nem is tud jelenleg még bérmegállapodást kötni a munkáltatóval. Balázs Péter úr a tárgyalási és a tanácskozási jog értelmezése kapcsán is elég érdekes következtetésre jut. A SZAKSZ a tárgyalási, vagy a tanácskozási jogot nem keveri össze a szerződést kötési joggal! A SZAKSZ csak a munkavállalók képviseletében a lehető legjobb bérmegállapodás aláírásában szeretne közreműködni. 2 / 6

3 Alelnök Úr! A sikeres tárgyalás érdekében, figyelmébe ajánlom az alábbi meghatározást: "A tárgyalás nem más mint a másik fél meggyőzése, befolyásolása, a vele való vitatkozás, vagy épp a bizonyítás. Alapvető ismertetője, hogy tárgyalás esetén a két fél álláspontja különbözik egymásétól, de a felek egy közös érdek alapján arra törekednek, hogy ezeket az álláspontokat közelítsék egymáshoz, a hangsúly a megegyezésen van. Ez az ami megkülönbözteti a vitától és a kooperációtól. Előbbi amikor a felek szintén eltérő állásponton vannak, de a cél itt a másik megsemmisítése, utóbbi pedig egy közös cél érdekében tett vélemény és/vagy tevékenység összehangolás. A sikeres tárgyaláshoz egyrészt saját önismerettel, másrészt a másik fél megismerésének képességével kell rendelkeznünk. Az önismeret lényegében azt jelenti, hogy tisztában vagyunk saját előnyeinkkel és korlátainkkal. A másik fél megismerése pedig segíthet gyenge pontjainak azonosításában és kihasználásában, végső soron a számunkra kedvezőbb tárgyalási helyzet megteremtésében. Tisztában volt a fent említett megállapításokkal, akkor amikor a SZAKSZ-ot Ön kioktatta a 3 / 6

4 jogosítványairól? Apropó! Tudta-e azt Ön, hogy a SZAKSZ sokkal jelentősebb pénzeszközzel rendelkezik, mint a KKSZ, aki a korábbi évben több mint Ft jelzáloghitelt vett fel és a hitel törlesztése jelentős terhet jelent a KKSZ számára. Mindezek alapján kinek van szüksége a tagok tagdíjbefizetésére? A SZAKSZ minden esetben úgy bővítette az érintett megyékben képviseletét, hogy a munkavállalók keresték meg szakszervezetünket és kérték, hogy hozzuk létre azt az alapszervezetet ott, ahol Ők dolgoznak és belépnének a SZAKSZ-ba. A SZAKSZ nem üzleti alapon képzeli el a tagjai érdekképviseletét! Alelnök Úr! Azért engedje már meg nekünk, hogy az Ön által becsapott és félrevezetett munkavállalókn ak minősített tagjaink képviseletében, legalább megfogalmazhassuk a bérfejlesztési igényünket! Természetesen a javaslatunkat indokolni és szakmailag alátámasztani is képesek leszünk az egyeztetésen. A KKSZ elnökének korábbi nyilatkozata is alátámasztja jogos bérfejlesztési igényünket: 4 / 6

5 Facebook. Baranyai Zoltán: ezt hívják negatív kommunikációnak, érdekes módon a szakma több szakszervezeti tömörülése (KKSZ, KMSZ mint aláíró, Liga ágazati szöv, ADU mint egyetértő) aláírták az éves szinten 3,12% os keresettömeget tartalmazó fejlesztést, ami 2,9%-os éves bértömeg + 2,4%-os béren kívüli tömeg fejlesztésről szól, egyben alapja és minimum értéke a helyi bérmegállapodásoknak...mutassa meg a Dobi kolléga tud-e többet...ne kritikával fenyegetőzzön..a rel meg az alacsony keresetűeknek kedvez a megállapodás... Mindezek alapján, alelnök úr kérem gondolja át az Ön által megfogalmazottakat és arra összpontosítson, hogy április 28-án a SZAKSZ-al együttműködve, a munkavállalók számára a lehető legjobb mértékű alapbéremelésben állapodjon meg a munkáltatóval! Végezetül engedje meg alelnök úr, hogy én is feltegyek Önnek egy pár kérdést. Az érdekképviselet, amit Önök csinálnak? Miért van az, hogy a munkavállalók tömegesével lépnek ki a KKSZ-ből, aminek Ön az alelnöke? Úgy gondolja, hogy a munkavállalók, akik a KKSZ-ből kilépnek és tagsági jogviszonyt létesítenek a SZAKSZ-nál - a negatív tapasztalatok birtokában - annyira hülyék lennének, hogy ezek után mi meg tudjuk téveszteni Őket? Nem lehet az, hogy valami gyökeres változás reményében adnak bizalmat a SZAKSZ-nak, amivel mi nem szeretnénk visszaélni?! Arra nem is gondolt, hogy a munkavállalók megelégelték a KKSZ évek óta tartó semmittevését, szakmai leépülését és ezért léptek ki a KKSZ-ből? 5 / 6

6 Dobi 6 / 6