Stroke kutatási vizsgálat

Átírás

1 2 / :32 Regisztráció Miért regisztráljak? Emlékezz rám! cím Jelszó BELÉPÉS KERESÉS RÉSZLETES KERESÉS Fıoldal > Rénhírek > Nyelv és stratégia, nyelv és tudomány Nyelv és stratégia, nyelv és tudomány A Magyar Közlöny ez évi 33. száma közölte a Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról szóló kormányrendeletet. Az intézetalapítás koncepciója és a kormányrendelet feltűnő finnugorbarátsága miatt szükséges a Rénhírekben is tárgyalnunk a kérdést. zegernyei március 14. Stroke kutatási vizsgálat clinlife.hu/stroke Kutatási vizsgálat önkénteseket keres. Tudjon meg többet itt! A HAJMERESZTİ FORDÍTÁSI FELADATOK SPECIALISTÁJA NEMZETKÖZI PR-ÜGYNÖKSÉG SZÁMÁRA 22 AFRIKAI NYELVRE FORDÍTOTTUNK EGY 30 OLDALAS SZÓRÓANYAGOT Önnek miben segíthetünk? Írjon nekünk ma! A Nyelvstratégiai Intézet alapításának híre körbefutotta a magyar sajtót. A kormányoldali hírforrásokat kevésbé érdekelte a dolog: a Magyar Hírlap minden kommentár nélkül ismertette az MTI hírét. A Magyar Nemzet viszont még ennyire sem értékelte ezt a hírt Simon Gábor ügye fontosabb A független hírforrás szerepét játszó Origo elemzı cikket publikált. Ez talán már a nyelvészkörökbıl kiindult tiltakozás lecsillapítását is célozta. Az írás a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoportot vezetı Balázs Géza tanulmányát vette alapul, valamint megszólaltatta ıt magát is, hogy mondjon véleményt az új intézet tervezetérıl. Megtudhattuk, hogy a nyelvstratégia nem humbug, szükség van rá, mert: a társadalmi mérető kulturálatlanság hatással van a nyelvre is ( ) egységesen alacsony színvonalú, igénytelen nyelvhasználat válik uralkodóvá. Keress bennünket a Facebookon! Nyelv és Tudomány ismeretterjesztı hírportál Tetszik ember kedveli Nyelv és Tudomány ismeretterjesztı hírportál oldalát. Facebook közösségi modul Nem lát minket a Facebookon? Kenyérpirítón szeretné? Az értelmiségi sajtóban sokan kommentálták a Magyar Közlöny 33. számában megjelent rendeletet. A felháborodás általános volt: az intézet

2 3 / :32 felállítását egyrészt az állampárti diktatúra újabb jeleként értékelték, másrészt a nyelv szuverén fejlıdésébe történı beavatkozást láttak benne. A szerzık közül láthatóan sokan tisztában vannak a hazai nyelvtudományban uralomra jutott nézettel, miszerint a nyelvmővelés nem tudomány, sıt az ördögtıl való dolog. Többen megfogalmazták félelmüket, hogy ezután törvényekkel és rendeletekkel fognak beavatkozni a nyelv fejlıdésébe. Csupán a higgadt és mértéktartó Para-Kovács Imre mondta azt a Heti Hetesben, hogy ez az intézet nem is olyan rossz dolog. Adósságrendezés könnyedén credithill.hu Segítségünkkel könnyedén rendezheti adósságát, gyorsan és egyszerően! Brainturbó nyelvtanfolyam Mosolyzóna Autósiskola Janika: Murdoch volt az elsı tiszt a Titanicon. Minden világos :-) , 10:09 Melyik a legvészjóslóbb szótag? baloch: Mordva, és morva, Morávia... Mordechai is forog a sírjában... Azt olvastam, hogy e névnek , 09:25 Melyik a legvészjóslóbb szótag? Roland2: És ne feledkezzünk el a tumor-ról sem , 09:22 Melyik a legvészjóslóbb szótag? Roland2: Az is aggasztó elıjel, hogy mindazoknak az embereknek, akik MORtadellát ettek vagy esznek , 09:21 Melyik a legvészjóslóbb szótag? Erdeklodo4102: Azért egy 99 forintos bevásárlótáskát értéknek nevezni , 09:04 Kérjük (ne) hagyják ırizetlenül... ÖSSZES HOZZÁSZÓLÁS >> Kazinczy Ferenc, egy korai nyelvstratéga (J. Kreutzinger festménye) (Forrás: Wikimedia Commons, PD-Art) Valóban furcsa lenne, ha bekerülne a sarkalatos törvények közé, hogy mától tilos a suksükölés. Esetleg Paksot átneveznék Putyinvárossá. Persze, ezek ellen az Alkotmánybíróság tiltakozna, de akkor is van megoldás: a döntést bele kell foglalni az Alaptörvénybe Másutt az ilyesmit egyszerőbben csinálják: az 1950-es években a központi mari (cseremisz) rádióban felolvastak egy közleményt, hogy az irodalmi nyelvben mától nem a -šaməč, A mari nyelvjárásokban megvan mindkét Nyelvrıl vitatkozik kollégáival? Kételyei támadtak? Kálmán László nyelvész válaszol olvasóink olyan égetı kérdéseire, mint például: Lágy zörejek Nyelvek lexikai távolsága Többek között a bunkóság A magyar -ny végzıdések kalandos története Tegye fel kérdését Ön is!

3 4 / :32 hanem a -wlak a többes szám jele. Úgy is lett. (Bereczki Gábor szóbeli közlése.) többesjel. (A szerk.) Mindez azonban csak a fejlıdés egyik iránya. Lehet, hogy minden másképp lesz. A rendelet értelmezıi között természetesen nyelvészek is voltak. Érintettségük miatt fokozott figyelemmel kísérik az új intézmény körüli fejleményeket. A Nyelvtudományi Intézet honlapján linkgyőjtemény segíti a tájékozódást. Huszár Ágnes a galamus.hu oldalon írta meg a véleményét, Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének Igazgatója pedig a Magyar Narancsnak nyilatkozott. Huszár Ágnes úgy értékelte a döntést, hogy itt a magyar nyelv államosítása zajlik a szemünk elıtt, és az új intézet tudományos szempontból teljesen fölösleges, hiszen már van Nyelvtudományi Intézetünk. Arra is rámutatott, hogy az új intézet feladata a jelenlegi kormánytöbbség ideológiájának tudományoskodó alátámasztása lesz. Kenesei István is tökéletesen fölöslegesnek tartotta az új intézetet, de megjegyezte, hogy a kormánynak joga van és szüksége lehet tanácsadó szervezetekre. És ha már itt tartunk, említsük meg, hogy Kenesei István röviden nyilatkozott a nyestnek is. Egyébként az új intézettel eddig legtöbbet a nyest foglalkozott, immár 5 hírben is: Szabályozd a vérnyomásod vernyomas-kezeles.com Természetes és gyors kezelés 88,7%-os hatékonyság. Lásd: Százmillió forint nyelvstratégiára (március 3.) Nyelvstratégiai Intézet: senkivel sem egyeztettek (március 6.) Mi Magyarország nyelvstratégiája? (március 11.) Hasznos oldal a Nyelvstratégiai Intézet ügyeirıl (március 11.) Mi hiányzik a magyar nyelvstratégiából? (március 12.) Az intézetalapítás koncepciója és a kormányrendelet feltőnı finnugorbarátsága miatt szükséges a Rénhírekben is tárgyalnunk a kérdést. Az eddigi elemzések közül csak a legfrissebb (Mester Ákos, 168 óra) utal röviden a Nyelvstratégiai Intézet tágabb intézményi kontextusára. E témakörrel kapcsolatban korábban nem igen emlegették, hogy pártunknak és kormányunknak immár követhetetlen számú intézete van. Mellesleg az ország irányítói tesznek is azért, hogy ne tudjuk követni háttérszervezeteiket. Ezen intézetek révén szellemi kapacitást rendelnek

4 5 / :32 a hatékony kormányzás mögé és pénzt juttatnak az arra érdemeseknek. Egyes intézetek a magyar történelem elmúlt másfél száz évét kutatják. Átemelik a hasznosítható tudást a napi politikába, kifényesítenek néhány megkopott és elfeledett nevet és életmővet (lásd Széll Kálmán Terv, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Wekerle Sándor Alapkezelı). Ha kell, történelmet is hamisítanak (lásd a Veritas és igazgatója körüli botrányt). Egyaránt foglalkoznak alapkutatásokkal és alkalmazott kutatásokkal is. Érdekes módon a Nemzetstratégiai Intézet és a Nyelvstratégiai Intézet egymást feltételezı kapcsolatára sem tértek ki. Pedig ha az egyik létezik, kell lennie a másiknak is. Amikor megalakult a Nemzetstratégiai Intézet, a sajtó megfutotta a köreit, sokan felháborodtak, pénzkifizetı helynek nevezték, kutatták, hogy egyáltalán mőködik-e, és ha igen, hol a székhelye. Mára pedig elfelejtette mindenki. Volt egy kiváló történész, Szőcs Jenı, aki az 1970-es években alapvetı mővet írt a nemzettudat kialakulásáról és elemeirıl. Megállapításai szerint egy nép attól válik néppé, ha tagjai hisznek a közös származásukban, ha vannak közös kulturális hagyományaik (életmód, szokásjog, tradíciók) és végül, ha közös nyelvet beszélnek. Egyes népeknek megadatott, hogy saját államot hozzanak létre, és gazdálkodásukat magasabb szintre emeljék. Vagyis népbıl nemzetté váltak. Az interneten is könnyen elérhetı definíciók szerint a nemzetek a polgári fejlıdéssel együtt jönnek létre. A nemzetek tagjait a fent felsoroltakon kívül az is összeköti, hogy nemzetállamuk egységes gazdaságának részesei. A nemzetté válás során kialakul a nemzeti öntudat és az adott nemzetre jellemzı néhány sajátságos viselkedésminta, nemzeti karakter.

5 6 / :32 Egy nagy stratéga Napoleon mint elsı konzul (Ingres festménye) (Forrás: Wikimedia Commons, PD-Art) Ha egy társadalmi csoportosulás vagy egy önjelölt vezér elhivatottságot érez nemzete irányítására, szüksége van nemzetstratégiájának meghatározására: meg kell ismernie nemzete múltját, hogy átformálhassa jelenét, és aztán elvezesse ıt a boldogabb jövıbe. Namármost, ha van nemzetstratégia, akkor kell nyelvstratégia is, hiszen a nemzet egyik ismertetıjele a közös nyelv. A nyelvstratégia kialakítása és mővelése tehát vegytiszta politika ( státusztervezés ). Ha már meghatározták az irányokat, akkor a végrehajtásba természetesen be kell vonni a nyelvészeket is ( korpusztervezés ). Az intézetek alapítása és mőködtetése jelzi, hogy pártunknak és kormányunknak vannak távlatos (= stratégiai) elképzelései. A sajtóbeli reakciók többsége pedig azt mutatja, hogy a bírálóknak viszont nincsenek. Csak remélni tudjuk, hogy minden komolyabb párt kialakította már a maga nemzet- és nyelvstratégiáját. Mindenesetre ügyesen titkolják. Az természetesen külön kérdés, hogy a kormányrendelet helyes

6 7 / :32 irányokat jelölt-e ki. Az elemzık ennek vizsgálatában jutottak a legmesszebb. A kijelölt irányok többségét tévesnek, vagy elnagyoltnak, értelmezhetetlennek mutatták be. A bírálatok közös vonása, hogy elutasítják a nyelvek mesterséges szabályozását. Ez a gondolat a 19. század második felében kialakult újgrammatikus nyelvészeti iskola körébıl származik. A századfordulón is javában zajló vitában kiemelkedı újgrammatikus nyelvészek (B. Delbrück, K. Brugman, A. Leskien, H. Osthoff) hirdették, hogy a nyelvek életébe való beavatkozás elítélendı cselekedet, mert megbontja a nyelvek szerves fejlıdését. Velük szemben érvelt Baudouin de Courtenay, aki úgy vélte, hogy az embernek nemcsak joga, hanem kötelessége is fejleszteni, alakítani a nyelveket. Véleménye szerint az alkalmazott nyelvészet kutatási területei között szerepelnie kell az idegen nyelvek oktatásának, az anyanyelvoktatásnak, a nyelvmővelésnek és a nyelvkönyvek, szótárak írásának is. Csupa olyan feladat, amelyet a Nyelvstratégiai Intézet is magára vállalt Zegernyei nem tudja, hogy melyik félnek van igaza.

7 8 / :32 Baudouin de Courtenay, aki szerint szabad nyelvet tervezni (Forrás: Wikimedia Commons, PD) Általános felháborodást keltett, hogy a Nyelvstratégiai Intézet 100 millió forintot fog kapni, és 20 munkatárssal kezd a nagyívő koncepció megvalósításába. Ezek az adatok a kormányrendeletben nincsenek benne. A sajtóban úgy hivatkoznak rá, mint ami az MTI közleményében olvasható. Mindenesetre, aki kitalálta, nem gondolta át eléggé. Egy álhírnek is hihetınek kell lennie. A 100 millió forint éppen csak elég 20 ember egy évi munkabérére (a járulékokkal együtt), és akkor a dologi kiadásokra nem is jutott semmi. Ennyibıl nem lehet mőködtetni egy 20 fıs intézményt. A Nemzetstratégiai Intézet ennél jóval többet kapott. Az interneten is elérhetı véleményekre érkezett olvasói hozzászólások között olvasni megelégedett megjegyzéseket is, hogy aszongya, na végre, most odacsapnak a finnugristáknak. Ez a vélemény már csak azért is meglepı, mert a közlönyben megjelent dokumentum feltőnıen finnugorbarát. Olyannyira, hogy felmerül, talán a finnugristáknak közük van az egész koncepcióhoz. Az elemzık eddig ezzel a lehetıséggel sem foglalkoztak. Azt már észrevették, hogy a finn és észt nyelvpolitikai

8 9 / :32 tapasztalatokra hivatkozik a magyar rendelet, de van ott más is. Például a pontja: nyelvstratégiai külkapcsolatok ápolása, különösen a kisebbségben élı nyelvrokon népekkel A nyelvstratégiai külkapcsolatok ápolása a nyelvrokon népekkel korábban a Finnugor Világkongresszus Magyar Nemzeti Szervezetének feladata volt. A civil szervezeteket azonban a kormány tudatosan igyekszik kikapcsolni a társadalom életébıl. Próbál leszoktatni mindenkit az önálló szervezetekbe tömörülésrıl. A civileknek juttatott pénz elosztását a Civil Összefogás Fórum vezetıje, Csizmadia László elbohóckodja, nem is jut már semmi a korábban támogatott szervezeteknek Nem kis csoda, hogy a finnugorközi kapcsolatokra, ha máshonnan, de ezután is fog érkezni pénz. Figyelemre méltó a pontja is: szakmai és nemzetközi kerekasztal megbeszélések, nyári kurzusok és kiemelten határon túli magyaroknak, finnugor kisebbségnek nyári egyetemek szervezése, nyelvi kulturális napok társszervezése az adott feladathoz szükséges körben együttmőködve az illetékes hazai és Kárpát-medencei szervekkel, szervezetekkel, felsıoktatási intézményekkel. Ismét lehet tehát a badacsonytomaji Collegium Fenno-Ugricumban hungarológiai nyári egyetemeket szervezni az oroszországi finnugor népek képviselıinek. A 2010-es kormányváltás után az anyagi támogatás megvonása miatt ezek a nyári egyetemek szüneteltek. Ugyanúgy, ahogy a tervezetnek ez a pontja konkretizálható, a többi esetében is érdemes belegondolni, mi és ki várható. Lehet találgatni, melyik nyelvész szeretné a szaknyelvi terminológiát fejleszteni, ki akar szakértıi véleményeket készíteni a közigazgatás és a közmédia részére, ki szeretne új nyelvtankönyveket írni, és ki érdekelt a nyelvi gazdagság megırzésének felvirágoztatásában. A nyest már próbálkozott a tippeléssel, de a gyanúba fogott Balázs Géza úgy nyilatkozott, hogy ı is csak a sajtóból értesült az intézet megalakulásáról. A rendelet szövegébıl megállapítható, hogy a kormány konzultált a szakemberekkel. Azonban nem a szakma egészével, és nem valami

9 10 / :32 demokratikus fórumon. Néhány bátor nyelvészpartizán a tőz közelébe merészkedett, sıt elszívta a békepipát magával a tüzet okádó dakota sárkánnyal is. Széphalom A Magyar Nyelv Múzeuma (Forrás: A Nyelvstratégiai Intézet várható mőködési irányai közül néhányat megvilágít Pusztay János könyve. Címe: Nyelvével hal a nemzet. Elsı mondata így szól: A jelen könyv a Finnugor Népek IV. Világkongresszusán, Tallinnban augusztus 16-án megtartott plenáris elıadás jelentıs mértékben kibıvített változata. Errıl az elıadásról rohant ki feldúltan az orosz nagykövet, hogy azonnal jelentést tegyen a feletteseinek Az elıadás megjelent a Finnugor Világban (2004/4.), de elérhetı az interneten is. Már abban is szerepel egy Nyelvpolitika és egy Nyelvfejlesztés címő fejezet, de az idézett kötetben részletesebben is olvashatók Pusztay János elképzelései (Nyelvpolitika: , Nyelvi tervezés: , Nyelvfejlesztés: 258.) A nyelvfejlesztés elsısorban a finnugor szaknyelvek megteremtésével foglalkozik. Mutatóba néhány gondolat: A tennivalók:

10 11 / :32 Ki kell dolgozni a terminológiaalkotás szempontjait, ehhez megvannak már a kitőnı helyi tapasztalatok is. Meg kell tervezni a terminológia meghonosításához szükséges szakmai és társadalmi vitákat. Meg kell szervezni, hogy a sajtó mőködjön közre az új terminológia terjesztésében. Biztosítani kell az anyanyelvő sajtó nyelvi minıségének ellenırzését. Meg kell tervezni és meg kell valósítani az új generációs iskolai tankönyvek megírását, amelyekbe szervesen beépülnek az egyes szakterületek terminusai. A magyar kormányrendelet is ír a szakterminológiáról (4. 3. pont): a nyelvszerkezeti és a nyelvhasználati kutatások terén a különbözı szaknyelvek (terminológiák) tudatos fejlesztésének koordinálása, a határon túli és az anyaországi magyar nyelvő terminológia összehasonlító kutatása, összehasonlító terminológiai szótárak összeállítása A cikk az ajánló után folytatódik

11 12 / :32 Az idézett könyv Nyelvi tervezés címő fejezetébıl azt is megtudhatjuk, hogyan fog készülni a középtávú magyar nyelvstratégia, és hogyan lesz megırizve a nyelvi gazdagság. Ebben a fejezetben szerepel a fentebb már említett státusztervezés és korpusztervezés kifejezés is. A 194. oldalon Pusztay János idézi Valter Taulit (A nyelvi tervezés elmélete): A korpusztervezés szempontjából fontos Taulinak az eszményi nyelvrıl adott meghatározása: a kommunikáció eszközének kell lennie, hordoznia kell minden fontos információt és jelentésárnyalatot gazdaságosnak, azaz minél egyszerőbbnek kell lennie a beszélı és a hallgató számára esztétikus alakkal kell rendelkeznie rugalmasnak kell lennie, vagyis alkalmasnak az új igények kielégítésére, például egy új jelentés kifejezésére

12 13 / :32 Könyv az észt nyelvpolitikáról Azt egyelıre nem tudjuk, hogy a Nyelvstratégiai Intézet elıkészít-e valamiféle új nyelvtörvényt. Ha igen, valószínőleg az egyik minta az észt nyelvtörvény lesz. Ez magyarul is olvasható Pomozi Péter fordította, írt hozzá bevezetést és látta el jegyzetekkel (Kis nyelv nagy stratégia. Az észt nyelvpolitikai modell.). A kötetben a törvény után olvasható az észt nyelv fejlesztési terve is a közötti idıszakra. Az észt nyelvtörvény nyolc fejezetbıl áll. Az általános rendelkezéseket tartalmazó bevezetés után a következı fejezetcímeket olvashatjuk: 2. Nyelvpolitika és a nyelvtervezés vezetı testületei 3. Ügyintézés szóban és írásban 4. Az észt nyelvő információ és a szolgáltatások 5. Az észt nyelvtudás, a tudásszint értékelése és ellenırzése 6. Az állami felügyelet 7. Felelısség

13 14 / :32 A törvény végén vegyes záró rendelkezések találhatók. Észtországban az észt nyelv helyzete más, mint nálunk a magyaré. Hiszen itthon (egyelıre) nincs jelentıs orosz nyelvő kisebbség. Amott viszont akad. Nyilvánvalóan az ebbıl fakadó törvényi passzusok nem kerülnek át a leendı magyar törvénybe. A nyelvtörvénynél jóval hosszabb az észt nyelv fejlesztési terve. Ez Pusztay János könyvénél alaposabb tájékoztatást nyújt arról, hogy mi várható nálunk. A tervezet kijelöli a programban részt vevı szervezeteket, és a nyelvfejlesztés kapcsolódását az egyéb állami feladatokhoz. Késıbb szól a nyelvhasználat szabályozásáról, a nyelvtervezésrıl (benne szaknyelvtervezés, névtervezés, az irodalmi nyelv egységének és korszerőségének biztosítása). Ezután jön Az észt nyelv kutatása és a nyelvi adattárak, majd Az észt nyelv nyelvtechnológiai támogatása címő fejezet (lásd a magyar rendelet 4. -ának 2. és 4. pontját!). A 6. fejezet az észt nyelv oktatásával, a 7. pedig az észt nyelv változataival kapcsolatos feladatokat tárgyalja. Tanuljunk nyelveket! Gecsı Sándor Klima László: Orosz nyelvkönyv II. A Nyelvstratégiai Intézet is foglalkozik majd a tankönyvekkel és a nyelvjárásokkal. A magyar kormányrendelet még a feladatok

14 15 / :32 sorrendjében is követi az észt programot (lásd a és 8. pontját!). A nyest és benne a Rénhírek elemzései után akár szakmai vita is folyhatna a Nyelvstratégiai Intézetrıl és programjáról Irodalom Kis nyelv nagy stratégia. Az észt nyelvpolitikai modell. Szerk., ford. és jegyz. Pomozi Péter. Az észt kultúra kiskönyvtára 1. Budapest, Magyar Közlöny 2014/33. Máté Jakab: A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Budapest, Pusztay János: Nyelvével hal a nemzet. Az oroszországi finnugor népek jelene és jövıje 11 pontban. A Magyarságkutatás könyvtára XXVIII. Budapest, Szőcs Jenı: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Magyar İstörténeti Könyvtár 3. Szeged, Ajánlom 22 személy ajánlja ezt. Regisztrálj, hogy megnézd, mit ajánlanak ismerıseid. 0 Címkék: NYELVÉSZET, ADATBÁZIS, FINN, MAGYAR, MAGYARORSZÁG, NYELVJÁRÁS, NYELVMŐVELÉS, NYELVOKTATÁS, NYELVTECHNOLÓGIA, ÉSZT Kapcsolódó tartalmak: Kölcsönös és érdekmentes barátság Finnugor politika finnugorpolitika Az észtek nem tudnak észtül A finnugor őshaza Pusztay János szerint A magyar nyelv előtörténete Pusztay János szerint Érvek és tények Pusztay János feltételezései Hasonló tartalmak:

15 16 / :32 Alma a fájától Hogyan ejtsük mariul? Idioma non grata Ki a f... az a Káromkodó Sün? Magánhangzók egymás mellett Hozzászólások: Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon. Még nincs hozzászólás, legyen Ön az elsı! IMPRESSZUM PARTNEREK HASZNÁLATI FELTÉTELEK HIRDESSEN NÁLUNK ÖN IS! RSS-CSATORNÁK