A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 VII. évfolyam 3. szám március 14. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u Telefon: /Fax: gazdasagikozlony@gkm.hu Elõfizetési díj egy évre: Ft Egy példány ára: 1575 Ft MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT TARTALOM Jogszabályok 25/2008. (II. 14.) Korm. r. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról /2008. (II. 14.) Korm. r. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mûszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól /2008. (II. 23.) Korm. r. A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról /2008. (II. 29.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történõ tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttmûködésrõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl /2008. (II. 18.) GKM r. Az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl /2008. (II. 21.) GKM r. Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó szabályokról szóló 3/2004. (III. 4.) IHM rendelet módosításáról és a bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató bérelt-vonali szolgáltatási kötelezettségeinek feltételeirõl szóló 8/2003. (VI. 20.) IHM rendelet hatályon kívül helyezésérõl /2008. (III. 1.) GKM r. A földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet, valamint a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosításáról Miniszteri utasítások 2/2008. (MK 23.) GKM ut. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról /2008. (MK 32.) GKM ut. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2008. (MK 23.) GKM utasítás módosításáról Minisztériumi közlemények Közlemények fejlesztési támogatások odaítélésérõl Közlemény pályázati felhívás és útmutató kiegészítésérõl (KKC-2007-K kódszámú pályázat) Közlemény a évi Kereskedelemfejlesztési Pályázati Rendszer keretén belül elbírált pályázatokról Egyéb közlemény Pályázati felhívás Nemzeti Technológia Program K+F projektek támogatására

2 234 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám Jogszabályok A Kormány 25/2008. (II. 14.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -a (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. -a (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, továbbá a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereskedelemrõl szóló évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének l) pontjában, a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet kijelölése tárgyában a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló évi CIX. törvény 10. -a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, a közraktározás-felügyelet kijelölése tárgyában a közraktározásról szóló évi XLVIII. törvény 43/A. -ában, a külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló évi XXIX. törvény ának (6) bekezdésében, a mérésügyi szerv kijelölése tárgyában a mérésügyrõl szóló évi XLV. törvény 15. -ának (3) bekezdésében, a mûszaki biztonsági hatóság kijelölése tárgyában a távhõszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény 60. -a (1) bekezdésének k) pontjában, az építésügyi hatóság kijelölése tárgyában a) az épített környezet védelmérõl és alakításáról szóló évi LXXVIII. törvény 62. -a (1) bekezdésének a) pontjában, b) a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény ának 30. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 6. (1) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott körben a Hivatalt kereskedelmi hatóságként jelöli ki. (2) A (3) bekezdés a) g) pontjai szerinti eljárásban a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, a h) pontja szerinti eljárásban a nemesfémvizsgáló és hitelesítõ hatóság folytatja le országos illetékességgel az elsõ fokú eljárást, másodfokon ha a jogszabály másként nem rendelkezik a Hivatal központi szerve jár el. (3) A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el: a) az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásával kapcsolatos külön jogszabályban elõírt hatósági nyilvántartási feladatokban; b) az utazásszervezõ és -közvetítõi tevékenységgel kapcsolatos külön jogszabályokban elõírt közhitelû nyilvántartási feladatokban; c) a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásával, valamint a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásával kapcsolatos külön jogszabályokban elõírt nyilvántartási feladatokban; d) az idegenvezetõkkel kapcsolatos külön jogszabályokban elõírt nyilvántartási, igazolványkiadási feladatokban; e) a lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos, külön jogszabályban elõírt nyilvántartási feladatokban; f) a kereskedelmi szakértõi tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokban; g) azon személy vagy gazdálkodó szervezet felügyeletével és nyilvántartásbavételével összefüggésben, aki vagy amely kereskedelmi tevékenység folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetést fogad el; h) azon személy vagy gazdálkodó szervezet felügyeletével és nyilvántartásbavételével összefüggésben, aki vagy amely nemesfémmel, vagy az ezekbõl készült tárgyakkal kereskedik. 2. Az R. 7. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 7. (1) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott körben piacfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) Piacfelügyeleti eljárásban elsõ fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. (3) A piacfelügyeleti eljárás a) gazdasági célfelhasználásra szánt aa) egyes nyomástartó berendezések és rendszerek, ab) szállítható nyomástartó berendezések, ac) egyes gázfogyasztó készülékek, ad) egyes villamossági termékek, ae) egyes gépek, af) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történõ alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek, b) kötelezõ hitelesítés körébe tartozó mérõeszközök ellenõrzésére terjed ki. 3. Az R. 8. -a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

3 3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 235 (2) A közraktározás-felügyeleti eljárásban elsõ fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága jár el. 4. Az R. 9. -a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A külön jogszabályban meghatározott nemesfémtárgy és -termékvizsgálati, -hitelesítési, -ellenõrzési, és ezen árukörrel gazdasági tevékenységet folytatók nyilvántartási eljárásában elsõ fokon országos illetékességgel a Hivatal nemesfémvizsgáló és -hitelesítõ hatósága, másodfokon ha jogszabály másként nem rendelkezik a Hivatal központi szerve jár el. 5. Az R a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A mérésügyi eljárásban elsõ fokon a Hivatal illetékes területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. 6. Az R a helyébe a következõ rendelkezés lép: 11. (1) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott körben mûszaki biztonsági hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) A mûszaki biztonsági eljárásban elsõ fokon a Hivatal illetékes területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. (3) A Hivatal ha jogszabály másként nem rendelkezik mûszaki biztonsági hatóságként jár el: a) a távhõszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó mûszaki biztonsági hatósági eljárásokban; b) a nyomástartó berendezések, rendszerek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; c) a szállítható nyomástartó berendezések beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelõségújraértékelése nem történt meg engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; d) a b) c) pontban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; e) az éghetõ folyadékok és olvadékok nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ tárolótartályai és tároló létesítményei, valamint azok mûködéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csõvezetékek, szerelvények, tartozékok, ideértve az üzemi üzemanyagtöltõ állomásokat, engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; f) a nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ gáztárolók és üzemi berendezései engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokban; g) a gázüzemû közúti jármûvek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyag-ellátó berendezései, és az egyedi sûrített földgáztöltõ berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; h) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; i) gázpalackokból turista gázpalackba átfejtõ berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; j) a cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesítmények engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban. 7. Az R. a következõ 11/A. -sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: Építésügyi hatóság kijelölése 11/A. (1) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott körben építésügyi hatóságként a Hivatalt jelöli ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárásban elsõ fokon a Hivatal illetékes területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el. (3) A Hivatal ha jogszabály másként nem rendelkezik építésügyi hatóságként jár el a) az alábbi sajátos építményfajták tekintetében aa) az összetettsége alapján építménynek minõsülõ nyomástartó berendezések és rendszerek, ab) nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések, ac) az összetettsége alapján építménynek minõsülõ veszélyes folyadék- és olvadéktárolók, ad) közforgalmú üzemanyagtöltõ állomások, ae) az összetettsége alapján építménynek minõsülõ nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ gáztárolók, af) autógáztöltõ állomások, ag) ipari és mezõgazdasági célú hõfejlesztõ-hõhasznosító berendezések, ah) hõtermelés és hõszolgáltatás berendezései, ai) megújuló energiahordozót elõállító vagy hasznosító energetikai berendezések, a villamosmû kivételével, b) a külön jogszabályban meghatározott villamosmû, a termelõi vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építése tekintetében. 8. Az R a helyébe a következõ rendelkezés lép: 12. (1) A Hivatal a) ellátja a gázcsatlakozó-vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági elõírást érintõ leszerelésére,

4 236 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám vagy a gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére jogosult gázszerelõkkel kapcsolatos, külön jogszabályban elõírt közhitelû hatósági nyilvántartásba, igazolványkiadási és az azzal összefüggõ hatósági feladatokat; b) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott kábítószer prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági feladatokat; c) ellátja a feladatkörét érintõen az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mûködõ döntéshozó és döntés-elõkészítõ szerveiben képviselendõ kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos feladatokat; d) részt vesz a feladatkörét érintõ nemzetközi megállapodások elõkészítésében, illetve nemzetközi egyeztetésében; e) a miniszter útján véleményezi a feladatkörébe tartozó kormány-elõterjesztéseket és miniszteri rendeletek tervezetét; f) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint e körben irányítja és összehangolja az információfeldolgozó, -elemzõ munkát; g) közremûködik a kötött segélyhitelezés szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában; h) közremûködik a két- vagy többoldalú kereskedelmi, gazdasági együttmûködési kapcsolatok szervezésével összefüggõ feladatok és a kétoldalú gazdasági vegyes bizottságok mûködtetése teendõinek ellátásában; i) szakhatóságként jár el a külön jogszabály szerinti eljárásokban; j) ellátja az uniós jogi aktusokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekbõl, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezési feladatokat, illetve korlátozások végrehajtásához kapcsolódó feladatokat. Ennek során jogosult az importengedélyezéshez, illetve a kedvezményes import vámkontingensekhez kapcsolódó biztosíték elkülönített számlán történõ kezelésére. (2) A Hivatalnak az R. 6. (3) bekezdés a), b) és d),valamint a 12. (1) bekezdés a) pontjában felsorolt hatósági eljárásában a hiánypótlási felhívás kibocsátására alkalmazandó határidõ tizenöt nap, az ügyintézési határidõ negyvenöt nap. (3) A lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárás során, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi, fõvárosi kerületi intézete és az illetékes területi Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakhatóságként jár el. (4) A külön jogszabály alapján a Hivatal építésügyi hatáskörébe tartozó 11/A. (3) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásokban a rendelet 2. mellékletében felsorolt szakhatóságok közül az adott eljárásban érintett szakhatóságok, továbbá a 3. mellékletében felsorolt, az adott eljárásban érintett közmû-, közút és vasút üzemeltetõi mûködnek közre. Az üzemeltetõk nyilatkozatát a tervezõ köteles beszerezni. 9. Az R. az e rendelet 1. és 2. mellékletében foglalt 2. és 3. melléklettel egészül ki, ezzel egyidejûleg az R. mellékletének számozásra 1. mellékletre változik. 10. (1) Ez a rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba, és hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. mellékletének a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága illetékességi területére utaló rendelkezésébõl a továbbá mûszaki-biztonsági elsõ típusvizsgálatra és engedélyezésre szövegrész. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

5 3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY melléklet a 25/2008. (II. 14.) Korm. rendelethez 2. melléklet a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az eljárásban közremûködõ szakhatóságok Szakterület Elsõ fok Másodfok Követelmények Egészségvédelem (az emberi tartózkodás céljára szolgáló, továbbá káros környezeti hatású létesítmény építmény építése esetében) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi, fõvárosi kerületi intézete Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes regionális intézete Egészségvédelem érvényesítése Erdõvédelem Illetékes erdészeti hatóság Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az erdõvédelem követelményeinek érvényre juttatása Talajvédelem Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal központi szerve A növény- és talajvédelem követelményeinek érvényre juttatása Termõföldvédelem Illetékes körzeti földhivatal Fõvárosi, megyei földhivatal A termõföldvédelem követelményeinek érvényre juttatása Út-, vasút- és víziközlekedési ügyek Illetékes területi nemzeti közlekedési hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal Közlekedésbiztonsági érdekek érvényesítése Polgári repülés Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal Repülõterek és a repülés-biztonsági érdekek érvényesítése Távközlési nyomvonaljellegû létesítmények Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanács A távközlési biztonsági érdekek érvényesítése Honvédelmi és katonai objektumok Katonai építésügyi hatóság a Honvédelmi Minisztérium illetékes hivatalába tartozó katonai építésügyi hatósági osztály Honvédelmi Minisztérium A honvédelem biztonságának érvényesítése Állami repülések Környezetvédelem, Természetvédelem, Tájvédelem, Vízvédelem Kulturális örökség Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Illetékes területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervei Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Építésügy Illetékes építésügyi hatóság Illetékes közigazgatási hivatal Tûzvédelem Illetékes önkormányzati tûzoltó-parancsnokság Illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fõváros területén az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Bányászati terület Illetékes bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal A honvédelem biztonságának érvényesítése A környezeti, természeti, tájvédelmi és vízügyi érdekek érvényesítése A kulturális örökség védelmével kapcsolatos érdekek érvényesítése Településrendezési és országos építési követelmények érvényesítése Tûzvédelmi érdekek érvényesítése Biztonság követelményeinek érvényre juttatása

6 238 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám 2. melléklet a 25/2008. (II. 14.) Korm. rendelethez 3. melléklet a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez Az eljárásban közremûködõ közmû-, közút- és vasútüzemeltetõk víz- és csatornázási mû, gázmû, távhõellátó-, áramszolgáltató, távközlési szolgáltató és a villamosmû üzembentartója; az érintett közutak kezelõi; a vasutak üzembentartói; kéményseprõipari szolgáltató szerv (vállalkozó) A Kormány 26/2008. (II. 14.) Korm. rendelete a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mûszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el: Mûszaki biztonsági hatósági tevékenység 1. (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) illetékes területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: mûszaki biztonsági hatóság) mûszaki biztonsági hatósági tevékenységének keretében ellenõrzi a Hivatalról szóló jogszabályban meghatározott létesítmények, berendezések a) létesítésére, kivitelezésére, felállítására, b) üzembe helyezésére, c) üzemeltetésére, d) idõszakos ellenõrzésére, e) vizsgálatát végzõ szervezetek tevékenységének ellenõrzésére, f) kezelését végzõk szakképesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvényesülését. (2) A mûszaki biztonsági hatóság az (1) bekezdés szerinti létesítmények, berendezések, szervezetek vonatkozásában: a) engedélyezési és hatósági ellenõrzési jogkört gyakorol, b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit. (3) A Hivatal a mûszaki biztonsági felügyeleti feladatés hatáskörében a mûszaki biztonsági követelmények megtartása érdekében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabályok a hatáskörébe utalnak. 2. (1) Ha a mûszaki biztonsági hatóság eljárása során a megfelelõ biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos elõírások teljesülésében hibát, hiányosságot állapít meg, és a létesítmény, berendezés az egészség, az anyagi javak, vagy a környezet sérülésének, károsodásának forrásává válhat, vagy a mûködése ezek sérülését okozó helyzetet teremthet, úgy jogosult a) a hiányosság megszüntetését, illetve a hiba kijavítását a körülmények figyelembevételével, a teljesítéshez szükséges határidõ vagy határnap megállapítása mellett elrendelni, b) a létesítménynek, berendezésnek közvetlen veszélyhelyzetet elõidézõ hibája esetén a használatát azonnali hatállyal véglegesen, vagy ha a veszélyhelyzet megszüntethetõ, annak megszüntetéséig ideiglenesen megtiltani, c) az engedélyek kiadását megelõzõen vizsgált feltételek megváltozása vagy rendeltetéstõl eltérõ használat esetén a vonatkozó engedélyt ideiglenesen, vagy véglegesen visszavonni. (2) Ha a mûszaki biztonsági hatóság mûszaki biztonsági feladatkörében végzett tevékenysége során a Hivatal piacfelügyeleti feladatkörébe tartozó termék olyan hibáját észleli, amely alapján feltételezhetõ, hogy az adott termék nem elégíti ki a vonatkozó külön jogszabály szerinti alapvetõ védelmi követelményeket, azonnal értesíti az eljárásra jogosult piacfelügyeleti hatóságot. 3. (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények, berendezések üzemeltetõje az azok üzemeltetése, tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a mûszaki biztonsági hatóságnak. A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen a létesítmény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett a) a létesítmény, berendezés sérülése, b) robbanás, c) tûzeset, d) a létesítmény, berendezés mûködésével összefüggésében bekövetkezett személyi sérülés, e) egyéb súlyos üzemzavar.

7 3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 239 (2) Ha más hatóság a Hivatal mûszaki biztonsági tevékenységével összefüggõ rendkívüli eseményrõl szerez tudomást, a mûszaki biztonsági hatóságot arról tájékoztatja. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mûszaki biztonsági hatóság vizsgálja ki az (1) bekezdés szerinti események körülményeit, okát, ennek során az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetõt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi. Piacfelügyeleti tevékenység 4. (1) A Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) piacfelügyeleti tevékenységének keretében ellenõrzi a külön jogszabályban meghatározott gazdasági célfelhasználásra szánt termékek (a továbbiakban: termék) megfelelõségére vonatkozó, a külön jogszabályokban foglalt alapvetõ védelmi követelmények betartását. (2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek megfelelõségét is elbírálni, amelyek a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs mûveletek elvégzése szükséges; b) alkalmazhatóságára a forgalmazási mûveletek különösen a szállítás, raktározás hatással lehetnek; c) esetében nem történt forgalomba hozatal a használatbavételt megelõzõen, így különösen a saját használatra és egyedi megrendelésre gyártott termékek esetén. (3) A piacfelügyeleti hatóság kijelölt piacfelügyeleti hatóságként részt vesz a piacfelügyeleti tevékenység koordinálása érdekében az érintett tárcák és hatóságok részvételével mûködtetett Piacfelügyeleti Tanács munkájában. (4) A piacfelügyeleti hatóság eljárása során a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez akkreditált vagy bejelentett szervezetek közremûködését veheti igénybe. (5) A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan akkreditált vagy bejelentett szervezet, amely a termék megfelelõségét korábban vizsgálta. (6) A piacfelügyeleti hatóság a felhasználók széles körét érintõ vizsgálatok eredményeit és tapasztalatait nyilvánosságra hozza. (7) Ha a piacfelügyeleti hatóság az üzleti titok körébe tartozó információkhoz jut hozzá, gondoskodik ezen információk védelmérõl. Az üzleti titok nem akadályozhatja azt, hogy a piacfelügyeletre irányuló tevékenységek hatékonyságának biztosítása szempontjából jelentõs információkat az illetékes piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint a vizsgáló és tanúsító intézmények a piacfelügyeleti hatóság tudomására hozzák. 5. A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenõrzés során jogosult: a) tájékoztatást kérni a gyártótól és a forgalmazótól, b) biztonságossági és más megfelelõségi vizsgálatok elvégzése céljából jegyzõkönyv felvétele mellett a gyártótól és a forgalmazótól ingyenes mintát és ellenmintát venni, c) belépni a termék megfelelõségének ellenõrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre, d) akadályoztatása esetén a rendõrséget igénybe venni, e) az ellenõrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot megtekinteni, és azokról másolatot készíteni, f) az ellenõrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni, g) a biztonságossági és más megfelelõségi vizsgálathoz szükséges idõtartamra ideiglenes intézkedéssel a termék forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha a termék megfelelõségéhez alapos kétség fér. 6. (1) Ha a piacfelügyeleti hatóság ellenõrzése során megállapítja, hogy a termék nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvetõ védelmi követelményeknek, jogosult: a) a termék használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztetõ tájékoztatás elhelyezését elõírni, b) széles körû tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából származó veszélyrõl a felhasználók megfelelõ idõben és módon szükség esetén a rádió és a televízió mûsorszolgáltatásában vagy sajtótermékbõl értesüljenek, c) a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérõ intézkedéseket megtenni, d) a már forgalomba hozott termék forgalomból való kivonását, és az errõl való tájékoztatást a b) pontban meghatározott módon elrendelni, e) elrendelni a termék visszahívását, vagy indokolt esetben a gyártókkal és a forgalmazókkal együttmûködve megszervezni a termék felhasználóktól történõ visszahívását, és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történõ megsemmisítését, valamint ellenõrizni ezek végrehajtását. (2) A piacfelügyeleti hatóság a termék visszahívását végsõ esetben rendelheti el, ha a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek. Amennyiben a gyártó vagy forgalmazó szükségesnek tartja, a terméket hatósági határozat hiányában is önként visszahívhatja. (3) A piacfelügyeleti hatóság vizsgálata során megállapítja, mely termék nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvetõ védelmi követelményeknek, a hatóság ezen megállapítása a tételazonosítóval rendelkezõ termék

8 240 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám esetén az azonos tételazonosítóval legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt termékek esetén pedig a teljes legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Ha a hiba természetébõl adódóan megszüntethetõ, és a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszélyforrást megszünteti, az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, illetve termékazonosító alkalmazásával kerülhet sor. (4) Ha a termék valamely jellemzõje nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvetõ védelmi követelményeknek, a piacfelügyeleti hatóság döntésének megfelelõen az a gyártó vagy forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni a vizsgálati díjat. (5) A terméknek a külön jogszabályokban foglalt elõírásoknak való megfelelése nem zárja ki, hogy a piacfelügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalának korlátozását, piacról történõ kivonását vagy visszahívását rendelje el, ha azt állapítja meg, hogy a termék a megfelelõsége ellenére veszélyes. (6) Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenõrzés során megállapítja, hogy a CE megfelelõségi jelölést nem jogszerûen tüntették fel, a külön jogszabály, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat melléklete B. pontjának l) alpontjában meghatározottak szerint jár el. (7) A piacfelügyelet hatóság a meghozott intézkedésérõl, a külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot. 7. A piacfelügyeleti hatóság jogait és kötelezettségeit a veszély súlyosságával arányos módon és az érintett felek érdekeinek figyelembevételével gyakorolhatja. 8. A gyártó, a forgalmazó kötelesek a) a termékek piacfelügyeleti ellenõrzésére jogosult szervezet kérésére azok feladatai ellátásához szükséges információkat megadni, b) az általuk forgalmazott termékek által jelentett veszélyek elkerülése érdekében tett intézkedések során a piacfelügyeleti hatósággal együttmûködni, c) az elrendelt intézkedéseket végrehajtani. Záró rendelkezések 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet, b) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. -a (1) bekezdésének a) pontja. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A miniszter a kereskedelemért való felelõssége körében irányítja] a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, ennek keretében a turizmusért felelõs miniszterrel együttmûködik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. -ának b) e) pontjában foglalt idegenforgalmi feladatok tekintetében, 10. Felhatalmazást kap az iparügyekért felelõs miniszter, hogy a) az e rendelet hatálya alá tartozó mûszaki biztonsági hatósági tevékenység ellátásához szükséges képesítési követelményeket, b) a rendkívüli események bejelentésének és vizsgálatának részletes szabályait, c) a Hivatal mûszaki biztonsági hatósági felügyelete alá tartozó ca) a nyomástartó berendezések, rendszerek, cb) szállítható nyomástartó berendezések beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelõség újraértékelése nem történt meg, cc) a ca) cb) pontban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések, cd) a veszélyes folyadékok és olvadékok nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ tárolótartályai és tárolólétesítményei, valamint azok mûködéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csõvezetékek, szerelvények, tartozékok, beleértve az üzemi üzemanyagtöltõ állomások, ce) a nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ gáztárolók és üzemi berendezései, cf) a gázüzemû közúti jármûvek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyag-ellátó berendezései, és az egyedi sûrített földgáztöltõ berendezések, cg) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására szolgáló szállítóeszközök, ch) gázpalackból turista gázpalackba átfejtõ berendezések, ci) a cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesítmények üzemeltetõire vonatkozó kötelezettségeket, a

9 3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 241 hatósági engedélyek megszerzésének módját, valamint a hatósági ellenõrzések tartalmát, idõszakát rendeletben szabályozza. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök A Kormány 36/2008. (II. 23.) Korm. rendelete a gazdasági és közlekedési miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. (8) bekezdése a következõ új c) e) pontokkal egészül ki: [A miniszter az informatikáért való felelõssége körében] c) elõkészíti az információs társadalom kiteljesítéséhez, valamint az infokommunikációs szektor fejlesztéshez kapcsolódó stratégiákat; d) gondoskodik a c) pontban meghatározott stratégiákhoz kapcsolódó programok végrehajtásáról, különös tekintettel da) a szélessávú infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedések megtételérõl, kezdeményezésérõl, db) az internetes tartalomkínálat bõvítéséhez, korszerûsítéséhez szükséges kormányzati intézkedések megtételérõl, kezdeményezésérõl, dc) a digitális szakadék felszámolásához, a digitális írástudás elterjesztéséhez szükséges kormányzati intézkedések megtételérõl és kezdeményezésérõl, különösen a közösségi internet-hozzáférési pontok kialakításával és mûködtetésével, illetve az internethasználatot népszerûsítõ motivációs programok elõkészítésével és végrehajtásával összefüggõ feladatok ellátása révén, dd) az e-gazdaság hazai fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedések megtételérõl, kezdeményezésérõl; e) intézkedéseket tesz az infokommunikációs eszközök és alkalmazások gazdaságban történõ felhasználásának ösztönzése érdekében. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök A Kormány 45/2008. (II. 29.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történõ tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttmûködésrõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl 1. A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történõ tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttmûködésrõl szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti. 3. A Megállapodás hiteles magyar szövege a következõ: Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történõ tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttmûködésrõl A Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya, a továbbiakban Felek, törekedve arra, hogy elõsegítsék a kölcsönösen elõnyös együttmûködést a földgáz Oroszországi Föderációból a Magyar Köztársaságba irányuló megbízható szállításának, továbbá annak harmadik országokba irányuló tranzitszállításának biztosításában, a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció, valamint Európa más országai energetikai biztonságának európai piacokra irányuló földgázszállítási útvonalak diverzifikálása útján történõ növelése céljából, támogatva az Oroszországi Föderációból a Fekete-tengeren, harmadik országok és a Magyar Köztársaság területén keresztül vezetõ új gázvezetékrendszer létrehozását a földgáz tranzitszállítása, valamint Európa más országaiba irányuló szállítása érdekében, figyelembe véve a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl március 6-án aláírt Megállapodást, valamint a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció között a kettõs adóztatás elkerülé-

10 242 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám sérõl a jövedelem- és a vagyonadók területén április 1-jén aláírt Egyezményt, megállapodtak a következõkben: 1. Cikk A jelen Megállapodás alkalmazásában használt fogalmak az alábbiakat jelentik: gázvezetékrendszer az Oroszországi Föderációból a Fekete-tengeren, harmadik országok és a Magyar Köztársaság területén keresztül vezetõ, a földgáz tranzitszállítását, valamint a Magyar Köztársaságba, illetve Európa más országaiba irányuló szállítását szolgáló új gázvezetékrendszer; gázvezeték a gázvezetékrendszer Magyar Köztársaság területén vezetõ szakasza; projekt a gázvezeték tervezése, kiépítése és üzemeltetése; projekttársaság SEP Co. Korlátolt Felelõsségû Társaság (Magyar Köztársaság), mely az elõtervezési munkálatok elvégzése és a gázvezeték mûszaki-gazdasági megvalósíthatósági tanulmányának elõkészítése céljából jött létre; alapítók a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (Magyar Köztársaság) és Gazprom Nyílt Részvénytársaság (Oroszországi Föderáció); társaság az alapítók által a projekt finanszírozására és megvalósítására (kiépítés, üzemeltetés) létrehozandó társaság; mûszaki-gazdasági megvalósíthatósági tanulmány a gázvezeték technikai, gazdasági és pénzügyi megvalósíthatóságának megállapítását szolgáló tanulmányok. 2. Cikk A Felek elõsegítik a gázvezetékrendszer és a gázvezeték tervezését, kiépítését és üzemeltetését, saját államuk jogszabályainak és azon nemzetközi szerzõdéseknek megfelelõen, melyeknek a Magyar Köztársaság, illetve az Oroszországi Föderáció részesei. 3. Cikk A Felek támogatják az alapítókat a társaság létrehozásában. A társaság bejegyzési helye a Magyar Köztársaság. Az alapítók a következõ részaránnyal rendelkeznek a társaság alaptõkéjében: Orosz alapító: 50%, Magyar alapító: 50%. A Felek abból indulnak ki, hogy a gázvezeték mûszaki-gazdasági megvalósíthatósági tanulmányát a projekttársaság a társaság megalapítása elõtt készíti el, és térítéses alapon átadja a társaság tulajdonába. A társaság megalapítását követõen az alapítók mindegyike önállóan a társaság alaptõkéjében való részesedésének megfelelõen biztosítja a társaság tevékenységének finanszírozását. 4. Cikk A Felek abból indulnak ki, hogy a gázvezeték áteresztõképessége legalább 10 Mrd köbméter földgáz/év és alapvezetékbõl, kompresszorállomásokból, gázmérõállomásokból, diszpécser központokból, valamint egyéb, a gázvezeték mûködéséhez szükséges infrastruktúrából tevõdik össze, s mûködésének biztosításához a Magyar Köztársaság területén lévõ, legalább 1 Mrd köbméter volumenû gáztározó kapacitásokat használja. A gázvezeték nyomvonalát, többek között a Magyar Köztársaság területére való be- és kivezetésének földrajzi pontjait, valamint tervezett áteresztõ képességét az alapítók egyeztetik. Az alapítók megvizsgálják a többlet földgázszállításának lehetõségét az Oroszországi Föderációból a Magyar Köztársaságba a gázvezetékrendszer mûködtetése révén, a Magyar Köztársaság igényeinek figyelembevételével. 5. Cikk A gázvezeték, valamint a társaság által a gazdasági tevékenysége során létrehozandó és (vagy) beszerzésre kerülõ egyéb vagyontárgy és létesítmények a társaság tulajdonát képezik. A társaság említett tulajdona nem sajátítható ki, nem államosítható, illetve nem vonható olyan intézkedések alá, amelyek következményeikben a kisajátítással vagy az államosítással egyenértékûek. 6. Cikk A Felek megteszik a lehetséges erõfeszítéseket annak érdekében, hogy a gázvezetékrendszer megkapja a transzeurópai energetikai projekt státusát, annak érdekében, hogy felhasználják mindazon elõnyöket, amelyek a hasonló gázszállítási projekteket megilletik. 7. Cikk A gázvezeték mûködtetésével kapcsolatos feladatokat a társaság végzi. A társaság állapítja meg a gázvezetéken történõ gázszállítási szolgáltatások díjtételeit, ez a társaság kizárólagos hatáskörét képezi. A gázvezeték összes kapacitásának felhasználási joga az orosz alapítót illeti. 8. Cikk A Magyar Fél garantálja a földgáz gázvezetéken történõ akadálymentes és teljes volumenû tranzitszállítását, a

11 3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 243 megkötésre kerülõ szerzõdéseknek (magánjogi szerzõdéseknek) megfelelõen. A Magyar Fél megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a gázvezeték Magyarország területén áthaladó nyomvonala kerüljön be a Magyar Köztársaság Országos Területrendezési Tervébe. 9. Cikk A Felek támogatást nyújtanak az alapítóknak és a társaságnak, hogy az érvényes rendnek megfelelõen megkapják a projekt megvalósításához, továbbá a szükséges gépek és berendezések, építési-szerelési munkálatok és egyéb szolgáltatások teljesítéséhez szükséges összes engedélyt. Az alvállalkozót (alvállalkozókat), valamint az anyagitechnikai források beszállítóit, illetve a projekt megvalósításához szükséges szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket a társaság pályázati úton választja ki. A Felek megbízzák az illetékes állami szerveket, hogy a projekt megvalósításához szükséges munkálatok elvégzéséhez a hatályos törvényi jogszabályoknak megfelelõen egyszerûsített határátlépési rendet biztosítsanak a Felek szakértõinek, valamint az anyagok, építési-szerelési eszközök és berendezések szállításához. 10. Cikk A projekt megvalósításához a Magyar Fél a következõt biztosítja: a projekt céljainak és megvalósítási feltételeinek megfelelõ földterületek rendelkezésre bocsátása, valamint az említett földterületekre vonatkozóan olyan visszavonhatatlan jogok biztosítása, ami a projekt akadálymentes megvalósítását szavatolja; a projekt megbízható és folyamatos energiaellátása. 11. Cikk A Magyar Fél a gazdasági hatékonyság növelése érdekében a projekt megvalósítása során, az érvényes jogszabályoknak megfelelõen vállalja, hogy a társaságot a legkedvezõbb vám- és adófeltételekben részesíti, amelyek többek között elõirányozzák a projekt megvalósításával kapcsolatos munkálatok elvégzéséhez szükséges berendezések és részegységek, illetve anyagok és szolgáltatások áfa-mentességét, a megtérülési határidõ eléréséig. 12. Cikk Jelen Megállapodás keretében megvalósuló projektben részt vevõ társaság, alapítók és alvállalkozók megadóztatása azon Fél állama törvényi jogszabályainak megfelelõen történik, mely területén ez a tevékenység megvalósul. 13. Cikk Jelen Megállapodás megvalósítására meghatalmazott szervek: Magyar Fél részérõl a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma; Orosz Fél részérõl az Oroszországi Föderáció Ipari és Energetikai Minisztériuma. Amennyiben a meghatalmazott szervek vonatkozásában változások következnének be, a Felek diplomáciai úton haladéktalanul tájékoztatják egymást. 14. Cikk Amennyiben olyan körülmények következnének be, amelyek akadályozzák bármely Fél kötelezettségeinek teljesítését, illetve nézeteltérések keletkeznének a jelen Megállapodás vonatkozásában, a Felek meghatalmazott szervei konzultációkat folytatnak, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a felmerült körülmények és nézeteltérések áthidalására, a jelen Megállapodás végrehajtásának biztosítására. A Felek közötti nézeteltéréseket a jelen Megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és (vagy) alkalmazásával kapcsolatban, melyeket a meghatalmazott szervek közötti konzultációkon nem lehetséges rendezni, a Felek közötti tárgyalások útján, jegyzõkönyv felvételével szükséges megoldani. 15. Cikk Jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Felek más, jelen Megállapodásban nem említett kétoldalú, illetve sokoldalú nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ jogait és kötelezettségeit. A Felek nem viselnek felelõsséget a társaság és alapítók azon kötelezettségeiért, amelyek a projekt megvalósításából adódnak. Mindkét Fél ésszerû és megengedhetõ intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a társaság és az alapítók eleget tehessenek a projekt megvalósításában vállalt kötelezettségeiknek. 16. Cikk 1. Jelen Megállapodás aláírása napjától lép hatályba és 30 évig hatályban marad. 2. Ezen idõtartam leteltével a jelen Megállapodás hatálya további ötéves idõszakokra automatikusan meghosszabbodik, amennyiben a Felek egyike sem értesíti a másik Felet legkésõbb 9 hónappal a vonatkozó határidõ lejárta elõtt a Megállapodás felmondására irányuló szándékáról. Az ilyen értesítés írásban, diplomáciai úton kerül továbbításra. 3. Jelen Megállapodás a Felek írásos beleegyezésével módosítható. Jelen Megállapodás valamennyi módosítása a jelen Cikk 1. pontjának megfelelõen lép hatályba.

12 244 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám 4. Jelen Megállapodás hatályának megszûnése nem érinti azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését, amelyeket a jelen Megállapodás keretében hatályának ideje alatt kötött szerzõdésekben (magánjogi szerzõdésekben) irányoztak elõ. Készült Moszkvában, február 28-án, két példányban, mindkettõ magyar és orosz nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. (Aláírások) 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a pénzügyminiszter, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök A gazdasági és közlekedési miniszter 2/2008. (II. 18.) GKM rendelete az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 124. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a pénzügyminiszter feladatés hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: e) Energia Központ Kht. közhasznú feladatai 25. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport f) BKSZ mûködtetésének támogatása 25. cím, 30. alcím, 15. jogcímcsoport g) A közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése 25. cím, 30. alcím, 37. jogcímcsoport h) EU szabványok honosítása 25. cím, 14. alcím, 5. jogcímcsoport 2. (1) A fejezeti kezelésû elõirányzatok forrása a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLXIX. törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) e célra jóváhagyott elõirányzat. (2) Az elõirányzatok terhére éven túli kötelezettségvállalást a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyezhet az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 47. -ára és 49. r) pontjában foglalt rendelkezésre figyelemmel. 3. (1) A miniszter hivatali szervezete útján az elõirányzatokból nyújtott támogatások rendeltetésüknek megfelelõ felhasználását ellenõrzi. (2) Amennyiben az ellenõrzés során a támogatás nem rendeltetésszerû felhasználása kerül megállapításra, a támogatás jogtalanul igénybe vett része visszavonásra kerül. (3) A támogatottnak a jogtalanul igénybe vett támogatást az igénybevétel napjától a visszavonási döntés idõpontjáig számítva a visszavonáskor érvényes mértékû jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti kezelésû elõirányzatai közül az alábbi elõirányzatokra terjed ki: a) Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 25. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport b) Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás 25. cím, 2. alcím, 20. jogcímcsoport c) Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján 25. cím, 30. alcím, 16. jogcímcsoport d) Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok 25. cím, 30. alcím, 33. jogcímcsoport Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 4. (1) Az elõirányzat célja elõsegíteni a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentõségû európai és nemzetközi szabványosítási és akkreditálási kapcsolatok erõsítését az európai és nemzetközi szervezetekben a hazai képviseletet és részvételt biztosító Magyar Szabványügyi Testület, valamint a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: köztestületek) tevékenységén keresztül a következõ területeken: a) a nemzetközi és az európai szabványosítási szervezetek mûködésében való részvétel, az ebbõl származó hazai feladatok elõkészítése, elvégzése, egyeztetése, b) a nemzetközi és európai akkreditálási szervezetek mûködésébe történõ bekapcsolódás és részvétel, az ebbõl származó hazai feladatok elõkészítése, egyeztetése, két- és

13 3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 245 többoldalú együttmûködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése. (2) Az elõirányzat forrása a költségvetési törvény e célra jóváhagyott elõirányzata mellett az elõirányzat javára belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek által teljesített, a nemzetközi és európai együttmûködések megvalósítását támogató önkéntes befizetések, adományok, segélyek, amelyek az adományozás körülményeire tekintettel közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülhetnek. 5. Az elõirányzatból vissza nem térítendõ támogatás a következõ jogcímeken nyújtható: a) a két- és többoldalú nemzetközi és európai együttmûködések részvételi és titkársági feladatai ellátásának költségei, b) a nemzetközi és az európai szervezetek mûködésébe történõ bekapcsolódás és részvétel költségei, c) a nemzetközi és európai szervezetekben való részvétel tagdíjai, d) a két- és többoldalú nemzetközi és európai megállapodásokhoz való csatlakozás és részvétel költségei, e) a nemzetközi és európai szervezetek magyarországi ülései elõkészítésének, szervezésének költségei, f) nemzetközi és európai adatbázisok, kiadványok beszerzési, honosítási költségei, g) az Európai Szabványügyi Bizottság és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság tagságával járó, az európai szabványok elõkészítésében való közremûködés költségei. 6. A miniszter a két köztestület által az elõirányzat felhasználására benyújtott javaslat alapján dönt az elõirányzat éves összegének köztestületek közötti megosztásáról. 7. (1) A támogatás folyósítása számlákon és kifizetési dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével utólagosan. (2) A köztestületek kérelmére legfeljebb az elõirányzott támogatás 10%-áig utólagos elszámolási kötelezettséggel elõleg folyósítható. Az elõleggel történõ elszámolásig további támogatás nem folyósítható. (3) Az éves nemzetközi tagdíj bizonylattal igazolt teljes összege elõlegként folyósítható utólagos elszámolási kötelezettséggel. (4) A támogatás (az elõleg) folyósítását és annak elszámolási feltételeit a köztestületekkel kötött szerzõdés tartalmazza. Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás 8. (1) Az elõirányzat célja a mecseki uránércbányászat beruházási program befejezõ szakaszában, valamint a befejezést követõen az ivóvízbázis védelme, valamint egyéb környezet- és egészségvédelmi okok miatt a víztisztítás folytatására, a kiépített megfigyelõ rendszerek mûködtetésére és a rekultivált területek egy részének karbantartására szolgáló támogatási forrás biztosítása. (2) A beruházási program megvalósításának, a környezeti rekultiváció elvégzésének, a kiépített megfigyelõ rendszerek mûködtetésének kötelezettje a MECSEK- ÖKO Környezetvédelmi Zrt. (a továbbiakban: MECSEK- ÖKO Zrt.). (3) A MECSEK-ÖKO Zrt. az elõirányzat terhére elvégzendõ feladatokról évente január 15-éig, tételes felhasználási ütemezéssel és indokolással ellátott Intézkedési Tervet készít. (4) A miniszter az Intézkedési Terv elfogadását követõen a támogatás folyósításának feltételeirõl, a támogatással való elszámolás módjáról, a támogatás nem rendeltetésszerû felhasználása esetén alkalmazandó szankciókról a MECSEK-ÖKO Zrt.-vel támogatási szerzõdést köt. (5) A támogatás folyósítása a támogatási szerzõdésben foglaltak szerint történik. (6) A MECSEK-ÖKO Zrt. a támogatás felhasználásáról szöveges indokolással alátámasztott féléves és éves elszámolást készít a miniszter részére. (7) A támogatás folyósításának feltétele a szakmai feladatok, valamint a (6) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettség teljesítése. Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján 9. Az elõirányzat célja az ipar, a kereskedelem, az energetika és a közlekedés területén a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló évi CV. törvényben, illetve a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint a védelmi felkészítési és gazdaságmozgósítási feladatokkal kapcsolatos teendõk finanszírozásának biztosítása, a minõsített idõszakokban az ágazatok mûködõképességének, a lakosság ellátásának, az állam irányíthatóságának biztosítása, illetve a Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek, továbbá a szövetséges fegyveres erõk szükségleteinek kielégítése. 10. (1) A miniszter a hadiipari kapacitásokkal összefüggõen vissza nem térítendõ támogatást nyújt a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló évi CV. törvény,

14 246 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám valamint a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott a minisztérium fejezetét érintõ minõsített idõszaki igények kielégítéséhez szükséges lekötött hadiipari kapacitások biztosításához és fenntartásához. (2) A miniszter a kapacitások fenntartására a támogatásra jogosultakkal szerzõdést köt. (3) A miniszter a támogatásra jogosultak részére, a lekötött hadiipari kapacitások biztosítására a támogatást egy összegben bocsátja rendelkezésre. A kifizetés igazolt teljesítmény, valamint számla vagy számlát helyettesítõ bizonylat alapján utólag történik. 11. (1) Az elõirányzat terhére a közbeszerzési szabályoknak megfelelõen finanszírozhatóak a védelmi felkészítés feladatai az ágazat mûködõképességének, a lakosság ellátásának, az ágazatok állami irányíthatóságának, minõsített idõszaki biztosítása érdekében. (2) Az (1) bekezdésben foglalt célok érdekében a következõ jogcímeken a miniszter a feladatok ellátására szerzõdést, illetve megállapodást köt: a) a védelmi célú állami tartalékok fenntartása, b) az ágazati infrastruktúra védelmi célú fejlesztése és fenntartása, c) a gazdaságfelkészítés és -mozgósítás központi és területi feladatainak végrehajtása, d) gazdaságmozgósítási informatikai rendszer fenntartása és fejlesztése, e) az ágazat honvédelmi feladatainak ellátásába bevont szervezetek felkészítése, f) a Befogadó Nemzeti Támogatás feladatainak finanszírozása. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok 12. Az elõirányzat célja a polgári védelemrõl szóló évi XXXVII. törvényben, illetve a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló évi LXXIV. törvényben és egyéb kapcsolódó jogszabályokban a miniszter számára elõírt feladatok teljesítéséhez, így az ipari, a kereskedelmi, az energetikai és a közlekedési ágazat felkészítéséhez a természeti és a civilizációs katasztrófák megelõzésére, azok bekövetkezése esetén hatásaik csökkentéséhez, a következmények felszámolásához és a helyreállítással kapcsolatos feladatok finanszírozásának biztosítása. 13. (1) Az elõirányzatból a nukleárisbaleset-elhárítással összefüggésben vissza nem térítendõ támogatás nyújtható az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervben és a mûködési utasításban meghatározott feladatok végrehajtása feltételeinek biztosításához a kijelölési okmányban megjelölt szervezetek számára. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a GEO-S Geotechnikai és Geofizikai Betéti Társaság és a Paksi Atomerõmû Zrt. látja el. (3) A miniszter az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására a kijelölt szervezetekkel szerzõdést köt. (4) A támogatás folyósítása igazolt teljesítés, valamint számla vagy számlát helyettesítõ bizonylat alapján utólag egy összegben történik. (5) A kijelölt szervezetek a kijelölés alapján hatáskörükbe utalt feladatok teljesítésérõl és a támogatási összeg felhasználásáról évente december 10-éig beszámolót készítenek a miniszter részére. 14. (1) Az elõirányzat terhére történik a katasztrófavédelemmel és a polgári védelemmel összefüggõ célok érdekében az általános közbeszerzési szabályoknak megfelelõen az ágazatok polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszere korszerûsítésének, az érintett szervezetek felkészítésének, a minisztériumi fõügyelet mûködtetésének finanszírozása. (2) A miniszter a feladatok ellátására szerzõdést, illetve megállapodást köt. Energia Központ Kht. közhasznú feladatai 15. (1) Az elõirányzat célja vissza nem térítendõ támogatás nyújtása az Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Energia Központ Kht.) közhasznú feladatai ellátásához. (2) A támogatás folyósításának feltételeirõl, a támogatással való elszámolás módjáról, a támogatás nem rendeltetésszerû felhasználása esetén alkalmazandó szankciókról a miniszter az Energia Központ Kht.-val szerzõdésben állapodik meg. (3) A támogatás folyósítása havonta egyenlõ részletekben történik utólagos elszámolási kötelezettséggel. (4) Az Energia Központ Kht. a támogatás felhasználásáról szöveges indokolással alátámasztott féléves és éves elszámolást készít a miniszter részére. (5) A támogatás folyósításának feltétele a szerzõdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerint esedékes elszámolási kötelezettség teljesítése.

15 3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 247 (6) A miniszter a támogatás folyósítását az elszámolási kötelezettség elmulasztása vagy el nem fogadása esetén, annak pótlásáig felfüggeszti. BKSZ mûködtetésének támogatása 16. (1) Az elõirányzat célja vissza nem térítendõ támogatás nyújtása a) az elõvárosi autóbusz és vasúti szolgáltatók részére a budapesti egyesített bérletekbõl, valamint a BKSZ továbbfejlesztése során bevezetett, további díjszabási konstrukciókból származó bevételkiesés minisztériumra jutó részének pótlási igényére (kompenzáció), b) a Budapesti Közlekedés-Szervezõ Kht. mûködési ráfordításainak fedezésére. (2) A támogatás folyósításának feltételeirõl, a támogatás felhasználásáról, a támogatással történõ utólagos elszámolás módjáról, a támogatás nem rendeltetésszerû felhasználása esetén alkalmazandó szankciókról a miniszter szerzõdésben állapodik meg a támogatottakkal. (3) A támogatottak a támogatás felhasználásáról szöveges indoklással alátámasztott elszámolást készítenek a miniszter részére. A közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése 17. (1) Az elõirányzat célja a közösségi közlekedés regionális szintû megszervezésére szolgáló regionális szintû intézményrendszer mûködtetése, valamint a közösségi közlekedés további szakmai feladatainak, a hatékony mûködés ellenõrzésének finanszírozása. (2) A Regionális Közlekedésszervezõ Irodák (a továbbiakban: RKI) feladata az adott régió, térség utazási igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a közlekedési alágazatok közötti összhang biztosítása. Az RKI feladata a közforgalmú közlekedési igényeihez igazodó menetrendi szerkezet kialakítása, a menetrendek jóváhagyásra vonatkozó döntések elõkészítése, valamint az adott térségben az ügyfélszolgálati tevékenység támogatása. Az RKI mûködtetésével kapcsolatos feladatokat a miniszter szakmai irányítása mellett a Közlekedéstudományi Intézet Kht. (a továbbiakban: KTI Kht.) látja el. (3) Az RKI mûködtetésével kapcsolatos támogatás folyósításának feltételeirõl, a támogatással való elszámolás módjáról, a támogatás nem rendeltetésszerû felhasználása esetén alkalmazandó szankciókról a miniszter a KTI Kht.-val szerzõdésben állapodik meg. (4) A támogatás folyósítása havonta egyenlõ részletekben történik utólagos elszámolási kötelezettséggel. (5) A KTI Kht. a támogatás felhasználásáról szöveges indokolással alátámasztott negyedéves és éves elszámolást készít a miniszter részére. (6) A támogatás folyósításának feltétele a szerzõdésben meghatározott, valamint az (5) bekezdés szerint esedékes elszámolási kötelezettség teljesítése. (7) A miniszter a támogatás folyósítását az elszámolási kötelezettség elmulasztása vagy el nem fogadása esetén, annak pótlásáig felfüggeszti. EU szabványok honosítása 18. Az elõirányzat célja a Magyar Szabványügyi Testület szabványosítási költségeihez való hozzájárulás a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény 9. -ában foglaltaknak megfelelõen, különösen a következõ területeken: a) az új megközelítésû irányelvekhez, illetve azokat bevezetõ magyar rendeletekhez kapcsolódó harmonizált európai szabványok átvétele, b) a szakterület európai szabványainak nemzeti szabványként, lehetõleg magyar nyelven történõ bevezetése, c) a miniszteri rendeletekhez kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozása. 19. (1) Az elõirányzatból vissza nem térítendõ támogatás a következõ jogcímeken folyósítható: a) nemzeti szabványok kidolgozása, b) európai és nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való közzététele, c) honosított, harmonizált szabványok jegyzékének rendszeresen történõ közzététele. (2) A miniszter az elvégzendõ feladatokról és annak finanszírozási feltételeirõl, valamint a teljesítés módjáról és elszámolásáról a Magyar Szabványügyi Testülettel szerzõdésben állapodik meg. Záró rendelkezések 20. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl szóló 58/2006. (VIII. 11.) GKM rendelet, továbbá az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl szóló 58/2006. (VIII. 11.) GKM rendelet módosításáról szóló 33/2007. (III. 19.) GKM rendelet. Ez a bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (3) A rendeletet a hatálybalépését követõen indított eljárások esetén kell alkalmazni. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

16 248 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám A gazdasági és közlekedési miniszter 3/2008. (II. 21.) GKM rendelete az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó szabályokról szóló 3/2004. (III. 4.) IHM rendelet módosításáról és a bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató bérelt-vonali szolgáltatási kötelezettségeinek feltételeirõl szóló 8/2003. (VI. 20.) IHM rendelet hatályon kívül helyezésérõl Az elektronikus hírközlésrõl szóló évi C. törvény 182. (4) bekezdés q) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó szabályokról szóló 3/2004. (III. 4.) IHM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. -ának helyébe a következõ rendelkezés lép: 1. E rendelet hatálya azokra az elektronikus hírközlési szolgáltatókra terjed ki, amelyek képesek az Eht a) d) pontjaiban meghatározott szolgáltatások közül egy vagy több szolgáltatást legalább egy földrajzi számozási területen nyújtani. 2. A Rendelet 2. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A miniszter ajánlati felhívására az 1. -ban meghatározott szolgáltatók jogosultak egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) nyújtására vonatkozó ajánlatot (a továbbiakban: ajánlat) tenni. 3. A Rendelet 3. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell legalább a) az egyetemes szolgáltatás tárgyát, b) az egyetemes szolgáltatással ellátandó földrajzi hely (terület) meghatározását, c) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának pénzügyi, minõségi feltételeit, d) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának idõtartamát, e) az egyetemes szolgáltatási szerzõdések megkötésére vonatkozó határidõket, f) az egyetemes szolgáltatási szerzõdések megkötésére irányuló tárgyalások kezdõ idõpontjait, a tárgyalások lefolytatására vonatkozó szabályokat, g) az ajánlat benyújtásának határidejét és helyét, valamint az ajánlat benyújtásának módját. 4. A Rendelet 4. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 4. (1) Az ajánlattevõk ajánlatukban kötelesek meghatározni a) az egyetemes szolgáltatás tárgyát, b) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának földrajzi helyét (területét), lehetõség szerint a szolgáltatással érintett földrajzi számozási területek megjelölésével, c) az egyetemes szolgáltatás nyújtásának módját, az alkalmazni kívánt technológia és hálózat megjelölésével, d) az egyetemes szolgáltatás 3. (3) bekezdés d) pontja szerinti idõtartamban ha ez határozatlan idõtartam, a szerzõdés megkötésétõl számított elsõ két évben történõ nyújtásából adódó nettó elkerülhetõ költségekre vonatkozó elõzetes számítást évenkénti bontásban, az ezt alátámasztó valamennyi adatot, e) a Kasszából igénybe venni kívánt támogatás a d) pont szerinti költségeket meg nem haladó felsõ mértékét évenkénti bontásban, f) az ajánlati felhívásban elõírt egyéb követelményekre vonatkozó ajánlatot. (2) Az egyetemes szolgáltatásnak az ajánlatban megjelölt tárgya az ajánlati felhívásban megjelölt tárgynak az Eht a szerinti egy vagy több konkrét szolgáltatáselemére is vonatkozhat. (3) Az ajánlathoz csatolni kell az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályokban meghatározott és a 3. (3) bekezdése szerinti feltételeknek való megfelelõséget alátámasztó okiratokat. A szakmai alkalmasság alátámasztására a szolgáltató csatolni köteles az ajánlatban az egyetemes szolgáltatás tárgyaként meghatározott szolgáltatáselem nyújtása terén szerzett gyakorlat idõtartamának és az ellátott elõfizetõk számának megjelölését, egyéb bizonyítékait, valamint az ajánlati felhívásban meghatározott további dokumentumokat.

17 3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 249 (4) A kötelezett szolgáltatók amennyiben ajánlatot tesznek, az (1) bekezdés b) pontja szerinti területet (földrajzi helyet) oly módon kötelesek megjelölni, hogy az magába foglalja legalább az ajánlati felhívás közzétételének idõpontjában általuk egyetemes szolgáltatással ellátott területeket. (5) Az Eht c) pontja szerinti országos belföldi tudakozó nyújtására ajánlat más szolgáltató szolgáltatásának igénybevételével, illetve valamennyi egyetemes szolgáltató együttmûködésével az érintett szolgáltatók között elõzetesen egyeztetett módon vagy az együttmûködésre vonatkozó szándéknyilatkozat alapján történõ megvalósításával is tehetõ. (6) Az ajánlattevõk ajánlataikhoz az ajánlati felhívásban az egyetemes szolgáltatási szerzõdések megkötésére vonatkozó határidõkig kötve vannak, azokat csak a 7. szerinti tárgyalások során, a miniszter felhívására módosíthatják. 5. A Rendelet 7. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A miniszter az ajánlattevõk, illetve a kötelezett szolgáltatók közül a benyújtott, illetve a tárgyalások során módosított ajánlatok vagy a 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási igény, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására való szakmai alkalmasságot igazoló, elsõsorban a 4. (3) bekezdésében megjelölt dokumentumok figyelembevételével, az Eht (2) (3) bekezdéseiben elõírt szabályok alapján kijelöli az egyetemes szolgáltatót, vagy szolgáltatókat. Amennyiben a 4. (5) bekezdése vagy a 6. (1) bekezdés c) pontja alapján országos tudakozó szolgáltatás nyújtására a miniszter több egyetemes szolgáltatót jelöl ki, az egyetemes szolgáltatók együttmûködésének feltételeit a szolgáltatók egyetemes szolgáltatási szerzõdéseiben kell meghatározni. 6. A Rendelet 8. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Ez a rendelet az Eht. vonatkozó rendelkezéseivel együtt az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlõ hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 8. cikk (2) bekezdésének, cikkeinek és a IV. mellékletének való megfelelést szolgálja. 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet a) 3. (1) bekezdésében a (3) bekezdés f) pontjának szövegrész helyébe a (3) bekezdés g) pontjának szöveg, b) 6. (1) bekezdés a) pontjában a 3. (3) bekezdésének c) pontja szövegrész helyébe a 3. (3) bekezdés d) pontja szöveg, c) 7. (3) bekezdésében a 4. (4) bekezdés szövegrész helyébe a 4. (6) bekezdés szöveg lép. (3) Hatályát veszti a bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató bérelt-vonali szolgáltatási kötelezettségeinek feltételeirõl szóló 8/2003. (VI. 20.) IHM rendelet. 8. E rendelet a) a és 7. (1) (2) bekezdése az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlõ hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 8. cikk (2) bekezdésének, cikkeinek és a IV. mellékletének, b) 7. (3) bekezdése a 2003/548/EK határozatnak bizonyos fajta bérelt vonalaknak a bérelt vonalak minimális készletébõl való elhagyása tekintetében történõ módosításáról szóló december 21-i 2008/60/EK bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

18 250 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám A gazdasági és közlekedési miniszter 5/2008. (III. 1.) GKM rendelete a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet, valamint a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosításáról A földgázellátásról szóló évi XLII. törvény 56. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. A földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 2. A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: RR.) 1. számú melléklet 2. Elosztási díjrendszer táblázata e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul. 3. Az RR. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. 4. (1) Ez a rendelet április 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti a) a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet módosításáról szóló 108/2005. (XII. 19.) GKM rendelet, a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet módosításáról szóló 52/2005. (VI. 29.) GKM rendelet, a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet módosításáról szóló 139/2004. (XII. 16.) GKM rendelet, b) a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosításáról szóló 108/2003. (XII. 29.) GKM rendelet, a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosításáról szóló 90/2004. (VI. 26.) GKM rendelet, a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosításáról szóló 48/2005. (VI. 29.) GKM rendelet, a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosításáról szóló 107/2005. (XII. 19.) GKM rendelet, c) a földgáz hatósági díjairól rendelkezõ miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2005. (X. 1.) GKM rendelet, d) az egyes földgáz árakkal, díjakkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2006. (VI. 30.) GKM rendelet, e) a földgáz árakkal, díjakkal kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2007. (III. 2.) GKM rendelet. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter 1. számú melléklet az 5/2008. (III. 1.) GKM rendelethez 1. számú melléklet a 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelethez A földgáz legmagasabb közüzemi díjai (áfa és a fogyasztókat közvetlenül terhelõ egyéb adók nélkül) Sorszám Árszabás Érintett vásárlói kör Közüzemi teljesítménydíjak (éves) Közüzemi (szolgáltatói) alapdíjak (éves) Ft/MJ/nap Ft/MJ/h Ft Ft/m 3 /h Közüzemi gázdíjak Ft/MJ Viszonteladói díjkedvezmény Ft/MJ I. Nagykereskedõi árszabások I.1 Viszonteladói szolgáltatók 23,06 2,173 0,458 I.2 Szállítóvezetéki szállítóvezetékrõl 730 2,140 ellátott fogyasztók II. Szolgáltatói árszabások II.1 Háztartási Háztartási fogyasztók

19 3. szám GAZDASÁGI KÖZLÖNY 251 Sorszám Árszabás Érintett vásárlói kör Közüzemi teljesítménydíjak (éves) Közüzemi (szolgáltatói) alapdíjak (éves) Ft/MJ/nap Ft/MJ/h Ft Ft/m 3 /h Közüzemi gázdíjak Ft/MJ Viszonteladói díjkedvezmény Ft/MJ A) <20 m 3 /h gázmérõvel rendelkezõk ,659 B) >20 m 3 /h gázmérõvel rendelkezõk ,476 C) Gázmérõvel nem rendelkezõk 2,753 II.2 Nem háztartási Nem háztartási fogyasztók A) <20 m 3 /h gázmérõvel rendelkezõk ,659 B) m 3 /h gázmérõvel rendelkezõk ,476 C) m 3 /h teljesítménylekötés ,228 D) >500 m 3 /h teljesítménylekötés ,208,, 2. számú melléklet az 5/2008. (III. 1.) GKM rendelethez A rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet 1. számú melléklet 2. Elosztási díjrendszer táblázata helyébe a következõ rendelkezés lép:,,2. Elosztási díjrendszer Díjfizetésre kötelezett rendszerhasználók Elosztási átalánydíj Elosztási alapdíj Elosztási alapdíj Elosztási teljesítménydíj Elosztási forgalmi díj Ft/m 3 Ft/év Ft/m 3 /h/év Ft/m 3 /h/év Ft/m 3 a) Gázmérõvel nem rendelkezõ fogyasztók 9,34 b) 20 m 3 /h-nál kisebb névleges teljesítményû gázmérõvel rendelkezõ fogyasztók ,38 c) m 3 /h közötti névleges (össz)teljesítményû mérõvel rendelkezõ fogyasztók ,12 d) m 3 /h teljesítménylekötésû fogyasztók ,96 e) 500 m 3 /h feletti teljesítménylekötésû fogyasztók ,54,,

20 252 GAZDASÁGI KÖZLÖNY 3. szám 3. számú melléklet az 5/2008. (III. 1.) GKM rendelethez 7. számú melléklet a 70/2003. (XII. 18.) GKM rendelethez OMSZ mérési pont megnevezése OTR/WEM kiadási pont megnevezése Agárd Dunaújváros 1, Dunaújváros, Dunaújváros 2, Dunaújváros 3, Százhalombatta I 5 2 (DHE), Kápolnásnyék+Mezõszentgyörgy, Kápolnásnyék, Mezõszentgyörgy, Nádasdladány 1 2+2, Nádasdladány 2, Nádasdladány 1 1, Szabadegyháza 1+2, Szabadegyháza 1, Szabadegyháza 2, DHE 1+2, Százhalombatta I 1 (DHE), Százhalombatta I 2 (DHE), Százhalombatta I 3 (DHE), Százhalombatta I 5 1 (DHE), Székesfehérvár, Székesfehérvár 1, Székesfehérvár 2, Szabadbattyán 1 1, Szabadbattyán 1 2 Baja Baja, Baja 1, Baja 2, Báta, Bátaszék, Bátmonostor 1 1, Bátmonostor 1 2, Felsõszentiván, Mohács, Palotabozsok, Szekszárd I+II, Szekszárd I, Szekszárd II, Várdomb Békéscsaba Békés, Békéscsaba 1+2+Telekgerendás, Békéscsaba 1, Békéscsaba 2, Telekgerendás, Geren - dás + Békéscsaba 3, Békéscsaba 3, Gyula, Mezõberény, Murony, Sarkad + Méhkerék, Sarkad, Méhkerék, Újkígyós Budapest Lõrinc Alag 1+2, Alag 1, Alag 2, Budaörs+Budatétény 1, Budaörs, Budatétény 1, Cegléd I+II, Ceg - léd I, Cegléd II, Ceglédbercel, Csepel 1 2, Csepel 2, Dömsöd, Fót, Gödöllõ 1+2, Gödöllõ 1, Gödöllõ 2, Gyál, Budapest, Ikarusz 1, Ikarusz 2, Kõbánya 1, Soroksár 1 1, Csepel 1 1, Budatétény 2, Solymárvölgy 1 1, Rákospalota 1, Hárshegy, Szentendre 1, Százhalombatta I 4 (DHE), Kõbánya 2, Rákospalota 2, Majosháza, Makád, Monor, Nagykõrös, Pilisvörösvár + Solymárvöly 1 2, Pilisvörösvár, Solymárvölgy 1 2, Pusztavacs, Soroksár 1 2, Szentendre 2, Szigetszentmiklós, Szigetszentmiklós I, Szigetszentmiklós II, Szõd, Tököl, Újhartyán, Vác I+III 1 2, Vác I, Vác III 1 2, Vác III 1 1 (DCM), Vecsés 1, Vecsés 2, Vecsés 3 1, Vecsés 3 2, Zsámbok 2, MOL DUFI, Százhalombatta II 1 (DUFI), Százhalombatta II 2 (DUFI), Solymárvölgy 2 Debrecen Balmazújváros, Berettyóújfalu, Bödönhát 1 2, Bödönhát 1 1, Debrecen, Debrecen I 1, Debrecen I 2, Debrecen II, Debrecen I 3, Ebes, Egyek, Hajdúböszörmény, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló II, Kaba, Mezõsas, Nádudvar, Nagyhegyes, Püspökladány, Sáránd, Téglás, Tiszacsege Eger Bélapátfalva, Csány, Eger I+II, Eger I, Eger II, Gyöngyös, Hatvan, Kál, Mátraderecske, Mezõkövesd, Mezõnagymihály, Nagyfüged, Pétervására, Sámsonháza, Tarnalelesz, Zagyvaszántó 1, Zagyvaszántó 2, Visonta Gyõr Bábolna, Bõnyrétalap, Devecser, Devecser 1 2, Devecser 1 1, Gyõr 1+2+Töltéstava, Gyõr 1, Gyõr 2, Töltéstava, Ikrény, Lovászpatona 1 1, Lovászpatona 1 2, Pápa Káld Celldömölk, Jánosháza, Káld, Meggyeskovácsi Kaposvár Babócsa, Dél-Balaton körzet, Balatonszéplak, Balatonboglár, Marcali, Háromfa, Kaposvár I+II, Kaposvár I, Kaposvár II, Lengyeltóti, Nagyatád, Öreglak 1 1, Öreglak 1 2, Somogyjád Kapuvár Csorna, Fertõszentmiklós, Kapuvár, Répcelak, Újkér Kecskemét Bugac, Kecskemét I 1+I 2+II+Kerekegyháza, Kecskemét I 1, Kecskemét I 2, Kecskemét II, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza I+Városföld Kiskunfélegyháza I, Városföld, Kiskunfélegyháza II, Lajosmizse Kelebia Jánoshalma, Kunfehértó Kiskunmajsa Csólyospálos, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Pálmonostora, Pusztaszer, Szank