CSENDÖRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir. Csendörségi Zsebkönyv szerkesztő-bizottsága.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CSENDÖRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir. Csendörségi Zsebkönyv szerkesztő-bizottsága."

Átírás

1 r. évfolyam. Budapest, julius 28-án. 30. szám. CSENDÖRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir. Csendörségi Zsebkönyv szerkesztő-bizottsága. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Félévre 6 korona. Megjelenik SZERKESZTŐSÉG ÉS KI ADÓHIVATAL Egész évre 12 korona.. Negyedévre 3 koron~. minden vasarnap. Budapest, IV. Egyetem-utcza. 4 sz. A társadalmi harczokról. Irta: 8olt6z Imre csendőrfőhadnagy. A társadalom különböző rétegei egymás ellen úgyszólván állandóan harczot folytatnak. Nem jelentéktelen ennek ismerete a csendőrre nézve, mert hiszen a csendőrség őre a személy- és vagyonbiztonságnak, már pedig a napilapokból is olvashatjuk, hogy eme harczok nemcsak bánya- és gyártelepeket, hanem várost, megyét, sőt egy egész országot is képesek lángba boritani. Ott látjuk a hatalmas Oroszországot; azt hitte volna az ember, hogy a kancsuka hazájában a nép még pisszenni sem mer és ime, százával hull a nép már nem is a közbiztonság őreinek fegyverétől, hanem a belrend és béke fenntartására is hivatott katonaságétól. Mi nem politikai, hanem közbiztonsági szempontból vagyunk hivatva e harczokat szemügyre venni, s mindazt megtenni, mi nemcsak a haza fejlődésének, de a honpolgárok békéje, személy és vagyonbiztonságának megóvása czéljából szükséges. E harczok kutforrása mélyen leledzik a népnek jelenlegi társadalmi felfogásában. Már az ókori bölcsek egyike mondá, hogy senki sincsen saját sorsával meg elégedve. Az elégedetlenség meg volt a népben régen és meg van ma is. A társadalom minden egyes rétege ma más és más alapon keresi a boldogulás módját. A munkás osztály földet és politikai jogokat követel, a nemzetisegiek egyenjoguságot kivánnak a nyelvben, titkon azonban a hazánktól való elszakadást s fajrokonainak államával való egyesülésüket tervezgetik, az anarchisták az államfők lemészárlásával vélik boldogitani a társadalmat. E társadalmi követeléseken és felfogáson épült ki az általam ismertetni szándékoit szocializmus, a nemzetiségi mozgalom és az anarchia. Hazánkban a két előbbi igyekszik megingatni a belbékét. a harmadik, szerencsénkre még nem ütötte fel meduza-fejét. Ismertessük közelebbről e ránk nézve oly fontossággal biró társadalmi harczokat, a minket, csendőrséget érdeklő irányban. 1. A sztrájkokról. A magyar agrár-szocializmus az őstermelő nép létfeltételeinek rosszabbodásával ütötte fel fejét, s csirái kereseti viszonyok, az uzsora és a robot, a kedvezőtlen a kedvezőtlen munkabérrendszer, s a rosz birtokáilapotok. Az agrár sztrájkok a munkabeszüntetéssel kezdték mozgalmukat 8 ily módon akarták követeléseik teljesítését létfeltételeik megjavitására kierőszakolni. Az agrár sztrájkok mintájára keletkeztek az ipari és gyári munkás sztrájkok, hasonló uton követelve sérelmeik orvoslását. Ma már a szocziálizmus igen széles alapra helyezkedett, s sérelmei orvoslásán kivűl jogokat is követel. Lelketlen népbolonditók pedig kihasználják a nép tudatlanságát s csóvát dobnak az amúgy is lobbanékony anyagra, hogy lángba boritsanak egy nemzetet 8 tönkretegyék vele nemcsak a munkásnép, hanem a muukaadók existentiáját is. Tudjuk azt, hogy minden sérelem orvoslásának, minden jog követelésének és megadásának megvan a maga útja-módja. E czélra alakitották a kulturállamok a népképviseleti alapon nyugvó törvényhozótestületeket. A mely állam nem ezek révéll keresi boldogulását, az közel áll a felbomláshoz, mert az erőszakot nem az ész, hanem az indulat vezérli. Midőn a kasza szembehelyezlredik a l\1anlicherekkel, akkor megszünik a nép jóléte. a személy. és vagyonbiztonság, s felüti fejét a nyomor és szenvedés. Ezen mozgalmak kezdetben, mint mondám, sztrájk, majd általános, végül mint forradalmi sztrájk lépnek fel; ez utóbbiak nem többé a munkaadók, mint inkább már maga a közhatóságok és a kormány ellen irányulnak, s eszméikért képesek feláldozni a haza belbékéjét is. Nekünk, csendőrségnek, legfőbb törekvésünk legyen prroventive az ily mozgalmakat még csirájukban elfojtani, mert arra elegen vagyunk még, de kevesen arra, hogy az általános vagy forradalmi sztrájkkal, a mi ezekből kifejlődhetik, megbirkózhassunk. A bérharczok vezetői külföldi szövetkezetek kiküldöttei által is istápoltatnak, kik vidékről-vidékre járva keresik, az alkalmas talajt, hol agitátiójukkal sikert érhetnek el. Mi, csendőrök ismerjük jól a népet, tudjuk, hogy sokszor mily osto ba hitegetésnek ül az fel. s így következtethetjük, hogy egy ily népszónok mekkora kavarodást idézhet elő a munkásosztályban. Ismerjük a magyar nép természetét, mely a szóra könnyen hevül fel, B a belé plántált téveszméiért képes a tüzbe is menni. Elég példa volt rá a lefolyt bérharczoknál. A csendőr az, ki a katonasággal karöltve hivatva van a követeléseit helytelen alapon érvényesiteni akaró népet felvilágositani. Hogy a már indulatai által is vezérelt néppel szemben ez nem könnyü feladat, azt mondani sem kell.

2 CSENDÖRSÉGI LAPOK 1 \107. iulilla ~8. ::::::..-==-==... --:=-- =-:::=:::=::-- A lelketlen izgatók túlkiabálják a hatóság és a csendőr csillapitó és rend parancsoló szavait s melléről letépve ruháját nem egy áh oda a csendőr szuronya elé mon\lva: Ide szurjon! Mekkora hidegvér és higgadtsag kell ekkor ahoz, hogyacsendiír meggondolatlan tettre ne ragadtassa magát s vérontást ne rögtönözzön a nép százai és ezrei közt! Ily puskaporos vjlágban elég egy szó, egy jele az erőszakos fellépésnek s rövidesen pirosra festi a földet a magyar nép vére. lvli, kik oly kevesen vagyunk, hogya fajfenntartás érdekében méltán mondhatjuk, hogy "még az apagyilkosnak is. meg kellene kegyelmezni", nem bal'czolhatunk irtólag egymás ellen. hanem csak akimélet jelszavlíval. Az életét is pellengére állit6 Jázadóban tekintsük a fajfenntartót. a családapát s mérséklettel, ésszel igyekezzünk lecsillapitani annak lángoló szenvedélyeit és indulatát. Ne törjlink rá a népre s ne igyekezzünk erőszakkal elhallgattatni azt, mert ezáltal a gyuj tó parázsra csak hamut hintettünk, de azt el nem oltottuk. Ha már a nép törvénytelen eszközböz, az erőszakboz is fordult, keressük vele a békés kibontakozás utját, szólitsuk fel a népet, hogy megbizottaik utján 8érelmeik~t adják elő. A megbizottak és a hatóság tagja. V:1gy kiküldött je lépjenek aztán érintkezésle s keressék békés uton a kibontakozást. EJjárásunkban és fellépésünkben azonban legyen erély, s semmi szin alatt se engedjük meg, hogy a nép magát ez alkalommal is még erőszakos cselekedetekre ra.gadtassa. Az izgatókat, kik a népet ilyenkor is erőszakra bujtogat ják, fogjuk el s ily módon tisztitsuk meg a buzát a konkoly tól. A nép vezető es izgatók nélkül veszteg marad, mert az actióba lépett tömegben az iz gatók a mozgató szervek, mig a nép azok nélkül olyan mint végtagjaink, ba idegszálainkat átmetszettük. Mondom, az ily mozgalmakat még csirájukban kell elfójtani s nem engedni oda fejlődni a dolgot, hogy a csoport tömeggé nőjjön. Utasitásaink eléggé hangoztatják, hogy hogyan kell a csendőrnek a munkásuép mozgalmait megfigyelni 8 hogyan őrköllni afelett, hogy őket senki tévtanai val meg ne mételyezze. Ha a csendör puhatolódzásai sorlín a munkásnép mozgolódásának csak némi jeiét is fedezné fel, azonnal intézkednie kell a batóság révén, hogy a baj még keletkezőfélben orvosoltasbék. Jól mondja a latin: principiis obsta (a kezdetnek állj ellent). Tanácsom: hogyha megcsendül az első kasza, a csendőr legyen éber, s összeköttetéseit a munkásnép felügyelőivel tartsa fenn. (Vége köv.) A közrendészet és a nyomozási eljárás. Irta: 1Vémethy Fe;'encz csendőrszázados. VI A beismerésben oem levő gyanusitott valjomásának feltétlen bitel nem adható, sőt még abeismerésben lel'ő gyanusitott bemondásait is csak kétkedve kell fogadnunk, mert ritkán tartalmazzák azok a tiszta valóságot. De ha nem is fogadjuk el a gyanusitott bemondásait szentirásnak. azért azokat nem szabad teljesen figyelmen kívül hagyni, hanem oly irányban is ki kell terjeszteni a kutatást. mintba azok tényleg igazak lennének. Az összegyűjtött és kideritett adatokat mindig szembe kell lillitani a gyanusitott vallomásával, hogy a valótlanságok minél inkább szembeötöljenek, hogy ilykép a terhelt cselekményt vagy mulasztást az illetőre )'eúbizonyi/ani lehessen. Az ellentmondások mindig megállapitandók azért, hogy a hamis vallomásokra fektetett vagy hamis vallomásokon alapuló nyomozás iránya megváltoztatbassék. A kikérdezéseknél irányelvül szolgáljon, hogy a fe1- jelentett, panaszlott, gyanusitott és érdekelt személyek ellentmondásokba kevertessenek, a mi úgy érbető el, ha kijelentéseiknek színleg hitelt adunk s őket közlékenyekké tesszük. Rendszerint a mellékkörülményekről, vagyis oly dolgokról, melyek a nyomozandó cselekménynyel nem látszanak összefüggésben lenni, de azzal valójában mégis vonatkozásban állanak, a gyanusitott a valóságnak megfelelően fog nyilatkozni, mig magáról a bűncselekm ényl'ől csak tartózkodással fog beszélni és annak elkövetését még akkor sem fogja beismerni, ha az összes terhelő körülmények vele közöltettek is és így a logika törvényei szerint a tettet be kellene ismernie. Így a többiek közt egy gyilkos, ki éjnek idején egy öreg kisasszony t meggyilkolt és kirabolt volt, daczára számos bizonyiték mellett azon körülménynek is, hogy a tettes által a helyszinén hagyott balta az ő tulaj donának ismertetett fel, daczára annak, hogyaszorgosan és pártatlanul keresztülvezetett nyomozó eljárás során minden védekezése balomra döntetett, megmaradt tagadása mellett, hogy t. i. nem ő volt a gyilkos és következetesen ragaszkodott eme vallomásához akkor is, midőn halálra itéltetvén, a lelkész mindent elkövetett, hogy szivét meglágyitsa és őt beismerésre birja. Ezen gyilkos annyira beleélte magát hazug védekezési rendszerébe, hogy végül maga is meggyőződött ártatlanságáról és ha a gyanúkörülmények és bizonyitékok nem lettek volna oly meggyőzőek, talán sikerült is volna biráit és környezetét megingatni. Midőn a halálos itélet előtte felolvastatott és előtte kihirdettetett,..sogy kegyelemre nem számithat és hogy másnap az itélet rajta végrehajtatik, még akkor is azon kijelentést tette: - Ha önök lelkiismeretükre veszik, hogy egy á?'tallan embert kivégezzenek, ám legyen, én készen állok. Konoksága őt az utolsó pillanatig sem hagyta el és még a bitófa ailltt is nyugodtan kinyilvánította:,- N~m én vagyok a gyilkosa R. kisasszonynak, verem artatlanul ontatik ki. Ime ~a valaki a halállal szemben sem mondja meg a valósagot, mennyivel inkább iparkodni fog a gyanu-

3 1907. julius 28. CSENDŐRSÉGI LAPOK. 351 sitott h~zudozás,okkal és.mindenféle furfanggal a nyo. mozó kozeget felrevezetm, kifárasztani és a bizonyitási eljárást megneheziteni. A gyanusitottat nem szabad sem igéretekkel, sem csellel stb. önbeismerési:e kényszeriteni, melynek utóvégre is csak kétes értéke van és bármikor is visszavonható. Mint mar emlitettem, mindenkinek joga van ahhoz, hogy éljen és szabadon éljen, ennélfogva senkit sem lehet arra kényszeriteni, hogy maga szolgáltassa önmaga ellen az adatokat elitéltetéséhez. Ez a nyomozó közegeknek, a biróságnak a feladata s ha ezek felada,tukat rosszul old ották meg vagy ha a legzseniálisabban keresztülvezetett nyomozói eljárás után sem sikerül annyi bizonyitékot összehozni, hogy a terhelt elítélhető legyen, akkor a büntetést az Isteni gondviselésre kell bizni és megnyugodni abban, hogy a bűnös a mindenható kifürkészhetlen akarata szerint a büntetéstől meneküljön. A középkor durvaságainak a felvilágosultság mai korszakában nem szabad megismétlődni. Intelligenczia, furfang, észszerüség, leleményesség, találékonyság, kitartás stb. azok a fegyverek, melyeknek segélyével a nyomozó közeg a gyanusitottat körülbástyázott poziciójából kiemelheti és megnyilatkozásra birhatja. A kifogástalan tanuk bemondásainak teljes hitelt lehet adni, mert ezeket a biróság is kötelező erővel birónak ismeri el A kifogásolható tanuk vallomásainak azonban csak feltételesen adható hitel, mivel ezekröl méltán feltételezhető, hogy mint érdekeltek, nem fognak igazat vallani. A tanuk vallomásainál figyelmet kell arra forditani, vajjon nem e fordulnak ellentmondások elő és hogy a már kideritett körülményekkel szemben nincsenek-e ellentmondások? A tanuvallomások valódiságál-ól meggyőződést kell szerezni, mert sokszor a tanuk akarat lanul is valótlanságot mondanak. Így például megtörtént, hogy egy rablási esetnél több érdektelen tanu azt állitotta, hogy a rabló nagy, erőtelj es egyén volt, holott kiderült, hogy az középtermetnél is kisebb, meglehetősen vézna ember volt. A félelem tehát nagyitó üvegen át láttatá a rablót az érdekeltekkel. Tüzeseteknél, verekedéseknél stb. a kiállott izgalmak hatása alatt egészen másként láttatnak a dolgok, mint norroálís viszonyok közt s ezt a nyomozó közegnek nem szabad elfelejteni, ha a valódi tényállásnak nyitjára kiván jutni. A tanukikérdezést mindig az illető egyéniségéhez kell alkalmazni. Igy például a gyáva embereket, nőket, gyermekeket másként kell kihallgatni, mint szemtelen, vakmerő vagy bünben megrögzötteket. Az egyikre az önérzetére hivatkozva lehet hatni, a másiknál hizelgéssel, szép szóval lehet czélt érni. A hány az emberi természet, annyiféle mód, mely helyesen alkalmazva czélhoz juttat bennünket, főleg ha kikinek gyengéjét jól felhasználni tudjuk. A fontiek illusztrálására csak egy példát hozok fel: Valahol a Bakony tövében élt vala egy fura és rejtélyes egyéniség, kit mondjuk Dávid Jóskának hittak, a ki afféle embergyülölő életet kezdett élni. Lassankin t magára maradt, néha napokig sem volt portáján, a mi végre is tápot adott a falusi pletykának, gyanusitgatásnak. Történt pedig egyszer, hogy egy zivataros éjjel, midőn Dávid Jóska ismét eltünt hazulról, a falu gulyájából hat darab szép tinó szőrén szálán elveszett. A népszava Dávid Jóskát gyanusitotta a lopással és így történt, hogy a jámbor nemsokára a csendőrök kezeibe került, kik mi türés-tagadás, bizony meglehetősen keményen bántak vele, de ő csak azt mondta erre: - Nem lehet ám így semmire sem menni. A nyomozó csendőr értelmes ember és bizonyos mértékig psychologus volt, ki a helyzet magaslatára emelkedve, hamarosan elküldött egy kis borért és azzal Dávid Jóskát megkinálta, ki most már beszédesebb lett és elmesélte, hogy éjjel az erdőből hazaj övet, a nyul rágta. vágás szélén hat darab tinót és két embert vett észre. A sűrüben meglapulván, hallotta mikor a két alak, kiket a sötétségben fel nem ismerhetett, azon tanakodtak, mi történjék a jószággal? Az egyik azt ajánlotta, hogy hajtsák le a tinókat Zalába, a másik a mellett volt, hogy kössék ki a jószágot a tüzes árokban, a büdöskút mellett a sűrűben, a merre a madár se jár. Hogy ott va.nnak, nem-e, arról nem felelhet. Az ellopott tinók tényleg a megjelölt helyen találtattak, sőt a csendől'ök az adott utmutatások révén olyan jelekre is akadtak, a melyek nyomán a félkézkalmárok is kézrekerültek. Nagy hire ment ennek a faluban s midőn egy szép nap a gazdag Szentpéteri Andrásnak két remek szürke csikója a szérüs kertből eltűnt, megint csak Dávid J óskához fordultak, kit szép szóval, csekély jutalom fejében rávettek, hogy menjen s kutasson a lovak után. A vén sas két nap és két éjjel maradt oda. Harmadik napra fáradtan :illitott be a csendőr laktanya udvarába és kérte a csendőröket, hogy menjenek ki a nemesi vágás mellé a nyiresbe, ott a villámvágott nyirfához vannak a Bzürkek kötve. Ott is volt a két csikó a mondott helyen és jó kedvüen harapdálták a fa körül a gyér füvet. Midőn pedig Dávid Jóska az eset után nemsokára betért a falu korcsmájába, Kevély Tóth János, ki többed magá val ült az egyik asztalnál, azt a megj egyzést tette: - Minek is gyűn az ilyen, tisztességes pógárok közé! Megesett aztán idők multán, hogy egy zivataros éjjel Kevély Tóth János parádés szobáji1b61 ismeretlen tettesek az egész termés árát elemelték, sok más értékes ingósággal.

4 OSENDŐRSÉGI LAPOK Í például ha valaki lopás gyanúja alwtt á,ll s valószin~sitve van, hogya lopott tárgyak még birtokában Hllt megint osak Dávid Jóskához fordultak es igertek neki gabonát, bort, sőt meg egy pár szép ökröt IS, ha vannak, akkor az ellopott ingó megtalálása lesz a köz nyomra vezetne a osendőröket. _ Mit? _ pattant fel dühösen Dávid J ósh, - hátha vetlen czé!. Vagy ha valamely gyilkossági kisérletnél a meggyilkoini szándékolt kihallgatásakor azt mondja, hogy a egy egész gulyát igérne is, tennék e ezért az emberé~t egy lépést is. Bárha az egesz házát és őt, magá~ IS gyilkos az ő késével követte el a gyilkosságot, akkor a mindenestől elvitték volna. nyen ember megerdeml~. késnek, mint bűnjelnek megkeritése lesz az első, közvetlen czél. Nem is lett meg soha a termés ára. Ime csak egy példa, mely többet mond hasábos fejtegetéseknél. Ajánlom a csendőrök figyelmébe, okulhat Ennek kinyomozása után a nyomozás rendszerint tová,bb folyik. nak rajta. A nyomozás sikerének egyik feltétele az adatgyűjtés, mely minél tökéletesebb, annál jobban világit ja meg a helyzetet. Az adatgyűjtés okszlj1'üen történjék a végbő l, hogy azokból a nyomozandó dolog kiderithető legyen. A nyomozás folyamata az adatok egymásba tüzéséből áll, a mely a nyomokat e végből helyi- és idősorrendbe szedi. Minden nyomozásnak van alapja, vagyis olyan nyomozási adatai, melyekből a nyomozás kiindul. Ez nagyon természetes ép úgy minthogy mindennek oka van, mert ahboz, hogy nyomozzunk, tudnunk kell vagy legalább is fel kell tennünk valamit, hogy nyomozhassunk és így az, amit bírunk, adat is a nyomozáshoz. Ezen adatok a nyomozás folyamán szaporodnak, de ezen a nyomozás folyamán felszaporodott adatok nem foglaltatnak a nyomozás alapját képező adatok köz é, tehát csakis az eredeti adatok képez& a nyomozás alapját, vagyis azon adatokat, melyekkel a nyomozás megkezdése előtt rendelkeztünk. Minden nyomozásnak van úgynevezett ezélja, vagyis azon dolog, tény vagy eredmény, melyet kinyomozni, felderíteni akarunk. - Így például a lopás nyomozásánál aczél kinyomozni azon cselekményt, a hogya,n a lopás elkövettetett és véghement; továbbá kinyomozni a résztvevő személyeket és a körülményeket, melyek között a lopás elkövettetett; előkeriteni a tárgyakat, melyek ellopattak stb. Valamely tárgyelvesztésénél a nyomozás czélja: az elveszett tárgyat megtalálni; valamely gyermek eltévedéséné!: a gyermeket feltalálni; talált ismeretlen hullá nlíll: a személyazonosság beigazolása ; klílreseteknél és szerencsétlenségeknél : a keletkezési okok, büntetendő oselekmény vagy mulasztás fenn vagy fenn nem for gáslíjlak konstatájására, A nyomozásnak végezélja az, a mit a nyomozás által elérni akarunk, például büntetendő oselekmények és mulasztásoknál azoknak megtorlása; elveszett és talált tárgyaknál, azoknak jogosult tulajdonosuknak való átadása; talált bulláknál : az érdekeltek értesitése stb. A nyomozás közvetlen ezélja azon dolgoknak tulajdonképeni megkeritése, m.elyek fiz egész nyomozás sikerére, eredményére d ö ntő befolyással lenni látszanak. ÉRDEKES NYOMOZÁSOR. Szinlelt lopás. Közli: Inoze Sándor őrmes t er. Az év február havának kora reggelén kocsi állott meg a homoródszentmál toni örs laktanyája e lőtt és abból egy szomszéd községbeli tanitó szállott ki, gyors léptekkel egyenesen az örsiroda felé tartva. A tanitó, ki jó ismer őse volt az öl'sparancsnoknak, miután helyet foglalt, azt a panaszt adta elő, hogy ezelőtt két nappal ismeretlen tettes ek édes atyja lakásárói 344 korona készpénzt loptak el. A tanitó kél te az ügy sürgős nyomozását, azon óhajának is adva kifejezést, hogy lehetőleg maga az örsparancsnok vegye kezébe az ügyet; mert úgy biztos a reménye, hogy a tettesek kézre is kerülnek. Az örsparancsnok megköszönve az iránta nyilvánitott bizalmat, miután kijelentette, hogy mindent el fog követni az ügy tisztázásá,ra nézve, maga mellé véve egyik csendőrjét, a panaszos kocsiján azonnal elindult a helyezinére. Az esemény rendkivül meglepte az örsparancsnokot. mivel azon községben, a bol a lopás történt, ist enfélő és törvényt.isztelő jámbor nép lakott és a községben még egy kihágási eset is a legnagyobb ritkaságok közé tartozott. Utközben az örsparancsnok ezen érzelmeinek leplezetlen kifejezést is adott a panaszos előtt és afőlött is csodálkozását fejezte kí, hogy az eset csak 48 óra elteltével lett bejelentve, holott már e lőző napon, vagyis mindjárt a cselekmény megtörténte után kellett volna a csendőrséget értesíteni. Panaszos ezen utóbbi megjegyzésre kijelentette. hogy ő maga csak most értesült a lopásról ; atyja pedig előző napon nem jelenthette be az esetet, mivel sürgős ügyben Székelyudvarhelyre kellett utaznia. Az örsparancsnok, ki előző napon maga is Székelyudvarhelyen j árt, most már visszaemlékezett, hogy a károst maga is látta ez a,lkalommal, sőt néhány lépésnyi távolságról köszöntötték is egymást. Csakhogy most az látszott megfejthetetlen rejtélynek, hogy ha a lopás már a találkozádt megelőző éjjelen

5 1907. jnlius 28. = :--=~----- CSENDŐRSÉGI LAPOK történt. a káros mi okból nem jelentette az esetet már Székelyudvarhelyen történt találkozásuk alkalmával? Közben megérkezve a IlClyszinére, az örs parancsnok leg e l őszö r is a károst magát kérdezte ki az eset körülményeire nézve. A káros a feltett kérdésellre kö ve tk e z ő k e t adta elő: NHmrég megkapván az Elvi fize tését, az abból megmaradt 384 koronát, a nélkül, hogy e rről bál'kinek tudomása lett volna, az e l őszob ában elhelyezett (1veges szekrényben le, ő könyvek közé r ejtette el. A lopást megelő z ő napon egy tartozásának kiegyenlitése végett kivett a p é nzb ő l 20 koronát, m ikor is a többi pénz még biánytalanul megvolt. Ugyanaz nap este több községbeli ifju jelent meg lakásán. kiket egy m ű ke d velő előadáson eljátszandó szindarabra tanitott. Ezek este to óra tájban távozván, velük egy hit ment ki a kapuig és csak ezután tért nyugalomra, miután a kaput és a lakás összes kijáratait ma,ga gondosan bezárta. Másnap reggel, miután cselédet nem tartottl1k, ismét ő maga nyitotta az ajtókat. Közben az e l őszobáb a ment, hol önlléntejenül az üveges szekrényre tekin tett. Nem csekély meglepetésére annak kü l ső lapján egy 20 koro nás ban kj egyet pillantott meg és midőn erre a szek rény t kinyitotta, azonnal konstatálta, bogy pénze eltünt. Keresett-kutatott aztán mindenfelé; az összes kö nyveket kiszedte és mindegyiket alaposan átvizsgálta; de hiába, a pénz nem volt sehol. Megkérdezte azonnal nejét és leányát is; de azok sem tudtak semmit az elveszett p é nzr ő l. Most az tán széjjel n ézett az e l őszobá ban és kutatni kezdett, hogy esetl eg idegen ember milyen módon jut hatott be az e lősz obáb a. Nem kellett sokr kutatnia, 353 hanem a káros, eddig ismeretlen okból, valószinüleg az egébz lopási históriát csak kitalálta. Az örsparancsnok ezek alapján élve azon gyanuval, hogy a káros a pénzt bizonyára elköltötte, most azon kérdést intézte ltáioshoz, hogy milyen ügyben járt Székelyudvarhelyen és hogy ott vele találkozván, miért nem jelentette neki akkor mindjárt a lopási esetet. A káros erre azt válaszolta, hogy Székelyudvarhelyen egy bankban volt s ürgő s eli ntézni valója; találkozásuk alkalmával pedig azért nem tett emlitést az esetr ől, mivel épen a bankba sietett és félt, hogy esetleg el fog késni. Az örsparancsllok most eltávozva káros házától, puhatolózni kezdett a káros anyagi viszonyairól és megtudta, hogy az oagy lt1érvben el van adósod va és állandóan ki van téve h it elez ő i zaklatásainak. Megtudta továb h á, hogy e l ő z ő napon nzetett néhány hitelez őjének és bogy Székelyudvarhelyen is nagyobb összeget törlesztett a bankban váltótartozására ; továbbá, hogy ez alkalommal több ruhadarabot is vásárolt úgy a maga számáta, mint esaládtagjainak. Miután pedig a káros azt is kijelentette volt, hogya lopás megtörténte után nem maradt csak néhány korona készpénze, most már kétségtelenül beigazoltnak látszott, hogy az örbparanc8nok gyanuja teljesen alapos. Az örsparancsnok a károshoz visszatérve, most már gyanúját e l őtte is nyiltan kifejezte és ámbár a káros kezdetben határozottan tiltakozott ezen feltevés ellen, miután az örsparancsnok felsorolta előtte azon körülményeiret, melyek gyanúját megerősitik, nagy restelkedés között maga is beismerte, hogy csak [koholta a betörést, még pedig azon okból, hogy ily módon bitel mert csakhamar rájött, hogy az e l őszobúból a kerlre nyíló a.blak, mely rendesen zárva volt, most nyitva volt és így kétségtelennek látszott. hogy a tettes ezen az ezőit elnézésre birja. A lopási eset ezzel természetesen tárgytalanná vált és az örsparancsnok nyugodtan térhetett vissza állomásbelyére ablakon át hatolt be az e l őszobába. Megjegyezte még, az örvendetes tudattal, hogy a község lakosai hogy leánya e l őző napon az ablakot tisztitva, valószinüleg ban nem csalatkozott és jó hirnevükön nem esett elfe l e d ~e becsukni és így akaratlanul is meg csorba. könnyitette a tettes muokáját. Az örsparancsnok, miután még a családtagokat is De ezt az eredményt csakis az alapos és körültekintő hely8zini szemlének köszönheti. Felületes elj ár!ís mellett kimrdezte - a k iktő l különben semmi lényegest sem nyomozhatott volna vaktában és az eredmény csak az tudbatott 'm eg - hozzálátott a helyszíni szemle megtartásához. lett volna, hogy a kiderltetlen bűncselekmények egy Ennek folyamán megállapilotta, hogy azon újabb esettel szapol'odtak volna. ablak rámája, melyen a behatolásnak kellett történnie, annyira korhadt volt, hogy farészei a legkisebb érintésnel maguktól szétmáladoztak, mind a mellett azon ÁLTALÁNOS ISMERETEK. a legcsekélyebb sérülés nyoma sem volt felfedezhető, holott ilyen kör ülmények között a behatoló test o.kvetlenül Az aranytermelésről. lehorzsolt volna egyes részel,et. MegállapJtotta Évről. évre több és több aranyat termelnek a földön. továbbá hogy az ablak alatti kertrészen, moly porhanyós 'virágágyakból allott, Behol lábnyom. f~l.?em dig kevesebb és kevesebb lesz e föld még á~ nem kuta És nem csak azért, mert esztendőről-asztendőre mi n fe dezb e tő; tehát a kert ezen részén utóbb~ Jdoben tott s így meg nem művelt része, hanem azert IB, mert ember nem is járhatott. Minthogy pedig a lakasba va~~ az aranynak az érczkőzetbő l való kiválasztá~át. n a~-nap behatolás más uton telj esen kizártnak volt tekmtheto, után jobban és jobban tökéletesítik s így mmdjg k~sebb és kisebb mennyiségű arany vész el. Továbbá mldd~g az örsparancsnok önkéntelenül is arra a.. gondolatra több és több ember kutat az arany után s ma mar jött, hogy ez esetben a lopás meg Bem torténhetett,

6 ======~O~S~E~N;;;;D;;Ö~R;;SÉ;;G;;I~L;;;AP~OK~========19= julius 28. száz- és százezrekre rúg az aranyat kutató, haj hászó s az aranyat már bányászó és tisztító emberek száma. A mult esztendőben a föld arany termésének az értéke ~OOO millió korona volt. Ebből ,870 korona értéküt az Egyesült Államokban, ,855 korona értékiít Afrikáblln, 4.~9.853,895 korona érléküt Ausztráliában, ,555 korona értékö.t Európában, százhuszonkét millió 331,680 korona értékűt Ázsiában és ,620 korona értékű aranyat Dél-Amerikában termeltek.. Érdekes, hogy egész az 1903-ik esztendeig Afrika termelte az összes földrészek között a legtöbb aranyat. Ma már Afri ka a második helyre szorult. Az aranytermelés terén is, mint annyi másban, az Egyesült-Államok vezet. Ha az aranytermelés történeti f ej l ődését vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a tizenkilenczedik század el ső felében ( ) a földön összesen 3935 millió korona értékű aranyat termeltek, mig a tizenkilenczedik századmásodík felében ( ) az egész világon termelt aranynak az értéke 34,500 millió korona volt ig átlag minden esztendőben 180 millió korona értékű aranyat bányásztak ben a kaliforniai bányák fölfedezésével az arany évi termésének az értéke 660 millió koronára F,zökött föl s ez i dőtő l kezdve az arany évi termésének az értéke év ről- évr e emelkedett ben már 1000 millió korona é rt ékű aranyat, 1899-ben 1500 millió korona é rt é kűt, 1903-ban 1625 millió korona ért ékűt, 1905-ben 1875 millió korona értékű aranyat termeltek az egész földön. A mult eszte n dőben az Egyesült-Államokban a legtöbb aranyat, ,000 korona é rtékűt, Kolorádo állam termelte. Kalifornia ,000 és Nevada ,000 korona értékű aranyat term elt. Ma már az egész világon kutatnak az arany után. És nem is ok nélkü!. Ha tudjuk, hogy egy font aranynak az értéke körülbelül 5000 korona, akkor megértjük és tán méltányolni is tudjuk azt a mohó kapzsiságot, mellyel az emberiség keresi, hajhászsza ezt a ragyogó sárga fémet. Mikor ben hire terjedt, hogy Kaliforniában néhány szerencsés ember ar anym e zőkre bukkant, a nép II föld min~en r é sz éből ezrével tódult Kaliforniába. Az Egyesült-AlJJamokban Kalifornián kívül még Nevadában, MeXIkóban és az álliim nyugoti részében bányásznak arlln~a,t..?él-afrik a.. hosszu ideig II világ első aranytermo Vldeke volt. Ma ugya.n, mint már meg is jegyeztük, az ara,nyte~melés. terén a második helyre szorult, ez azonban meg nem JelentI azt, hogy arany termése csökkent volna. Dél-Afrika aranybányái még koránt sincsenek Id llk ~ázv li. Valójában csak most fognak a bányák szakszeru, modern eszkózökkel va,ló kim ű v eléséhez. Afrika kö~épső ~~s~e in, a homokban s II puha k ő z e t ekb e n és a ~Yllk os gozu mocsarak között is számtalan gazdag aranyerre bukkantak c~ak nem régen is és bizonyos, hogy még nllgyon sok a folfedezetlen aran ymezők száma A baj Afrikában csllk az, hogy az aranykutatóknak tenger veszedelemmel kelj megküzdeni ök B így a munka csak lassan halad ~ l öre. Afrikában az aranykeres ők legn agyobb ellenségei II benszülöttek és a vadállatok meg az éghajlat, mely bizony alaposan megtizedeli a~ arany után kutató emberek számát. ~u s zt.r~áb an.1?50 óta bányásszák az aranyat, mint a Idmut llt a~?ó llatjuk, nagyon szép eredménynyel Ázsiában a legujabban Sven Hedin, a bátor svéd utazó talált gazdag aranymezökre, míg Kanadában Toms Town körül kutatnak arany után s lehet, hogy már a legközelebbi i dőben hirt adhatnak arról, hogy találtak is. Szibéria aranybányáiról nagyon keveset tudunk. S II mit tudunk, az se nagyon vigasztaló az aranykeresl5kre. Szibériában az aranyásó férfiak 8 legjobb viszonyok közt se kereshetnek meg 20 koronánál többet heten ként s a nők keresete átlag 10 korona. Itt a viszonyok egészen mások, mint a föld egyéb részein. Szibériában engedelem nélkül nem szabad arany után kutatni. S ha kapnak is engedeimet az arany után kutatók, abban sincs valami nagy köszönet, mert minden talált ounce aranyért 53 koronát kell a föld tulajdonosának fil'letni és ugyancsak 50 koronát fizetnek az aranykutatók az aranyércz ő rl ő használatáért. Rulyosbítja az arany után kutatók helyzetét még az is, hogy csak addig áshatnak, míg vizet nem érnek. A vizen alul talált arany teljes értékében a föld tulajdonosáé. A szibériai arany bányák sorsán nagyot lendített a transz-szibériai vasut kiépítése. A mióta a vasutat megnyitották, sok sok ezer ember, fél'fi és nő vegyest, kutat az arany után s a bányák kiaknázására nagyobb gondot fordít az orosz kormány is. Oroszországnak különben az Ural hegységben is vannak gazdag, jól müvelt aranybányái, az aranyásók sorsa azonban itt se különb, mint Szibériában. Az emberirtó. (Kép.~.l.) A bort, sört és pálinkát, minthogy kivétel nélkül borszesz tartaimuak, közös névvel.~zesz es i tal u Jmc~k nevezzük, A szeszes italokat az angol biztositó társulatok méregszámba veszik s a biztositásnál különbséget tesznek a szeszes italokkal é l ő k és a szeszes italt nem ivók között. Iszákost egyáltalán nem is fog3jdnak el Ezek a társulatok a nem ivóknak néhány százalék kedvezményt adn3jk. Az ő statisztikájuk ugyanis, - amelyn ek pedig mint üzleti alapnak pontosnak kell lennie - azt mondja, hogy az ivók közt a várható halálozáaok 97 %-a következik be; a nem ivók közt csak 71 %. Ugyanez tapasztalható az angol segélyszövetkezetek életében is. Amaz egyletekben, melyeknek mértékletesen ivók lehetnek tagj Ili, ezer tagra 21 haláleset esik; mig olyan egyletekben, melyek csak nem ivókat vesznek fel csupán 13 haláleset juthat átlag ezer tagra. A poros~ kórházak statisztíkája még világosabban beszél ben az összes kórházi betegek közül 10 % halt meg, az iszákosok közt 19 %. A tüdőgyuladásban szenvedő iszákosak '53 % a pusztult el, pedig a tüdőgyuladás átlagos száma csak 18% volt. A tifusz bet egek közt 10% halt meg ; ellenben a iszákos tifuszbetegek közt 38 %. Tehát a nagy betegségekben az iszákosok életereje harmadrésznyire csökken. Természetes tehát, hogy az Ú. n. gondüzők, bár kisebb mennyiségben valamely életmüködést változtatólag gyógyitó szerk ént, látszólag a gondoktól való megkönnyebbülés jótékony érzetét keltve hatnak, huzamos ideig, vagy nagyobb mennyiségben véve, formális mérgezési tüneteket idéznek elő.

7 1907. julius 28. CSENDŐRSÉGI LAPOK A d" "k 355,g?n uzo, legfélelmesebb tagja az emberirtó álink ' ".. A pálmka szaz meg százezer ember család? tál a. valo eles kovetkeztében a test satnya és erőtlen lesz m,e~romlásának előidézője; nem csa~ emb e~i~:rosz y ~unkában ~ em kitartó; ha pedig járványos betegsé' g nepjellemet is átalakitó m reg valóságo. t,d te a l~p fel, a nep nagy része annak áldozatul esik A Pá Hazá kb' ' s IS en os ora. hnkaivás az embe 'l t 't ". -.. n an mar a tizenötödik század előtt k dt 'k...." r e e e meg mersékelten használva IUUl a pálinkát. Azóta használata rendkivül f k e~d:t _ IS.s ~embetunoleg megröviditi. A pálinka nemcsak ben csak Budapesten 57,062 hektolite~ o:~lt ~ ~~goh az"e~be.rt, h~nem mielőtt megölné, le is aljaszeszfogyasztás. Évenkint egy.egy ember 6 rt N' sitja. A bunugyl statlsztikának el r émitő adatokat szol metországban 5, Orosz~rszágban 10 re l er, e- g~lt~t a korcsma, e nagy n épvesz tőhely. A súlyos testi 20 liter pálinka esik. ' sőt egyes években s e rt~s ek, emberölések 90 % a korcsmai verek e désből szár- IllazIk. --~-- ~-,/ Pálinkamennyiség, mit egy pálinkaiv6 egy e s ztendő alatt elfogyaszt, Mennyi buzát lehetne venni azon a pénzen, mit egy iszákos ember italra évenként kiad. 1892/3. évről eredő kimutatások szerint elfogyott Magyarországon mintegy 993,627 hektoliter abszolút szesz; ez pedig ,398 Wekszámot véve fel, fejenkint 5'7 liter évi szeszfogyasztást jelent; Ausztriában a szeszfogyasztás azon évben 1.037,080 hektolitelte tehető, mi ,413 lélekszám mellett fejenkint csak 4'3 liter szeszfogyasztást igazol; a pálinkaivás hajlandósága nálunk tehát nagyobb, mint Ausztriában. Oroszországban évenként átlag 100,000 ember pusztul el pálinkaivás következtében; Németországban 45,000. Észak felé, miután a bor fogy, nő a pálinka fo~yasztása s ott van hazája a hülyeségnek, ott nyomorultak és egészségtelen testalkamak az emberek, Apálinkával Különösen romboló a hatása a szervezetre a mérges kozmaolajat tartalmazó szeszből készült pálinkának. Az ilyen pálinkát burgonyából vagy gabonanemüekből (rozsból) való szeszből csinálják, mely ninosen eléggé finomitva. Tapasztalat igazolja, hogy az iszákosság okozta elmebetegségek egyenes arányban állanak a kozmaolajat bőven tartalmazó pálinka fogyasztásával. A pálinkána,k pusztitó hatását első sorban a kozmaolaj okozza; az iszákosok rettenetes baját: a reszkető örjöngést (delirium tremens) is leginkább a kozmaolaj idézi elő, Ez a könnyen halálossá válható betegség reszketéssel, tilmatlansággal és érzéki káprázatokkal jlhó elmebaj. Az

8 CSENDŐRSÉG! LAPOK _~.Q~u~2 8, ~'3~ =- -= =-= = - = ---= = ~ :=t = aj=::: ~:rt 180 OOO hektol iter volt, ilyen őrjöngő patkányokat, bogarakat J ~t, m~lyek ~t ~:szz:~e~~e::b: ital az adszintnél 'nincs, RéB,zeg sohase bántják, rendőrökkel küzd, Ha feléje. ko~eledunk, k~- lesz tőle az ember. A ki először issza,,~s odalat?s el~. nyörög, bogy ne öljük meg; enni, inm nem ~k~r:.att~l venseget érez. Vére frissen pez,seg, ~lm eje furgen ~u. feh-e, hogy megmérgezik (Cs,1.podi) - A reszketo orjonge~ 'ködik, Könnyü lesz és vidám. Igy.eJtl meg.0, zold Ital minden olyan alkalommal kitör, valahányszor valami az embert, A ki megkóstolta -- uji'a klvánja, szokatlan dolog, p. o. operálás történik ~ beteg~n. Du' ardin.beaumetre egészségi t ekintetben a ko zma Rendesen azt hiszik, hogy csak a felnőttek h~dolna,k olajt~talom szerint a különböző pálinkáka~ a ~ö ve t. apálinkaivás démonjának B hogy csak ők viseltk e l:ut kezőképpen osztályozza: 1. a borból ké.sz~lt p,a~mka szenvedélynek borzasztó következéseit. Megczáfolja e koz, hiedelmet dr, Madden Moore Tamás i.r orvos, k~ a l é t k l l k (cognac); 2. körtvepálinka; 3, a :0,', s o~ o YP~I\ a ; British Medical Association egyik ülésén, felolvasasá 4. l'épapálinka ; 5. rozspálinka;,repa me assep ID a; ban szomorú képét tárta fel annak a pusztitásnak, me 7. burgonyapálinka. Ilf l II A pálinka átlag 40-50% borszeszt tartalmaz,;, az,a lyet a gyermekek közt tesz az alk,ol~oliz;r:us.,. eg ep b b l k P éldákat sorolt fel saját tapasztalatalboi. Korbazban egy pálinka, a melyet gabona. ~agy urglo~yaszes~ b szítenek, ezenfe\úl még az Idegeket tu sagosan. Izga o t o, ' e a nyolcz éves kis fiút ápolt, a ki delirium tr emen~ en ( TI ) szenvedett s egy másik épp ily korú gyermeket, a kmek gyomrot maró ko zmaolajat is tartalmaz. " mvel'sum.» alkoholikus -vérmérgezés és általános erőhanyatlás fenye gette fiatal életét., Ismert egy leánykát, a ki nem volt még hat eves sem s máris mértéktelenül élvezte a szeszes italokat. Nem egyszer gyógyitott olyan sérüléseket, melyeket itta~ állapotukban szereztek fiatal gyermekek. Azt a szo~or~ képet, melyet dr. Madden mutatott meg. borzasztobba tette néhány vonással dr. Barlow. Elbeszélte, hogy az ajsóbbrendü nép körében rendes szokás az, hogy a gyermekeket, sőt még a csecsemő ket is pálinkával itatják. A gyermekek alkobolizmusa azonban többnyire öröklött prredispoziczión alapul. Kü lönösen végzetes a gyermekre, ha az anya lett rabj ává a pálinke.i visnak ; végzetes, mert egy felől az iszákos szülék ivadékának egészsége és életereje csökken, másfelől, mert az iszákosság öröklődik. Va.nnak a magasabb körökben is olyan asszonyok, kik rendesen megújuló bántttlmaikat alkoholla! enybítge tik. A pálinkaivó asszonyok iulnyomó kontingensét azonban az alsóbb néposztályok szolgáltatják. Leginkább testi nyomoruság adj a kezükbe a pálinkás üveget, bogy meggyenglilt erejüket némiképp helyreállitsák ; az alko boi itt csak az ostor szerep ét játsza, mely arra kény szeríti a lovat, hogy végső meger ő l te tésre összeszedje erejét, hogy azután teljesen összeroskadj on ; a fizikai és morális elfajulás is sok embert bajt az alkoholisták táborába. Egy fr anczia ujság.1 megmérgezett o?'szág czimmel ir czikket a zöld italról A megmérgezett ország Fran cziaország, a zöld ital az abs~illl. Esztendők óta küz denek czikkekkel, fölolvasícbokkal, röpiratokkal e l ette netes erejü ital ellen, teljesen eredménytelenül. Mert mig a bivatalos statisztika szerini az től 189'l ig te rjedő hét es zt endő alatt az abszintfogyasztás Francziaországban 85,000 bektoliterrel emelkedett, 18!J2 töl 1886 ig, tehát n égye szt endő alatt ez az emelkedés megduplázódott. Mennyi abszintet gyártanak Francziaországban, azt teljes bizonyossággal megállapitani nem lshet, de eleget mond az is, hogy mig négy esztendő. v!il ezelőtt Svájcból 130,000 hektolitert vittek Franczia. HIRE K. Rab16gyilkosságok. Julius 12 én éjjel a csongrádi keresztény gőzmalom részvénytársaság tulaj donát ké pező és a gőzmalom udvarán levő iroda ajtaját - eddig ismeretlen tettesek - feltörték, s miután az ő ket valószinüleg gonosz munkájukban megzavarni szándékozó Szántay Sándor éjjeli őrt agyonverték és a közeli árpavetésbe elhurczolták, az irodában volt két Wertheimszekrény közül az egyiket ott helyben feltörték s abból 2602 korona \) fillért zsákmányoltak, a másikat pedig egy a malom udvarán előtalált kézi kocsira téve It malom mellett elterülő szántófóldre vitték és ott törték fel. Ebből azonban, minthogy pénzt nem tartalmazott, nem lophattak el semmit. A tettesek e v akmerő gaztett végrehajtása után ismeretlen irányban elmenekültek. - Vakmerőségében és borzalmai ban egyaránt sokkal nagyobb arány u azonban az alább leirt eset, a mely a régi rablóvilág horzalmas eseményeire emlékeztet bennünket. ÁS eset a köve tk ező: Julius 19 én este ' í~ zött a pestmegyei Alsó'{rínospusztdn Szarvas széli csárdásgazdát, annak nejét, szül. és leányát, Terézt valamint az ott velldél&sé,gblid:1 Tabányi Pál, dánospusztai lakost ismeretlen késszurásokkal, fejszecsapásokkal és botütésekkel állatias kegyetlenséggel meggyilkolták, meg nem határozható mennyiségü pénzt és egyéb tárgyakat elraboltak, a csárda zsupfedelét pedig az áldozatokra rágyujtották és azután elmenekültek. A cse nd ő rs ég IiltaI II helyszinén eszközölt megállapítások szerint a tettesek legalább is nyolczan lehettek, kik közül öt hetért a csárd:iba, három pedig a véres munka befejeztéig ört állott. A gyanu ez ideig kóbor czigányokra irány nl, kik Lajosmizse felől jöttek és a gyilkosság elkövetése után Kecskemét felé elmenekültek. A valóban m egrenditő e~et nyomozását, IG csendőrrel Navratil László j ár~őrmester, monori járásparancsnok vezeti. Ellenszegülések. Julius 13-án délután négy órakor, Osztfiasszonyfa vasmegyei községbe~ Gazsi Imre c sendőr

9 1907. julius 28. cz. ö.rsvezetö, szolgálattelj esités közben, Szilva György ~ttadl lakqs ellenszegül ~ vel szemben ka.rdját habználta es ~zt sulyosan. megs ~,b e sitette. Gomboson pedig, julius 17 en a garai ors Jarore. egy Buza nevü, veszélyes go. nosztevő czigány ellen lőf egyvert használt és azt, Igyan. csak sulyosan megsebesitette. 351 temnek elküldöttek. Hosszú kutatás után kitünt, hogy az ill ető kenyeret a Cephalaria Syriaca nevü növény magva iból készítik a kaukázusi vidék lakói. A mag lisztjéb ő l nem lehet kenyeret gyúrni, hanem keverni kell búza liszttel, még pedig ha fgy marék cephalarialisztet tesznek egy szakajtóba buzalisztbe, akkor ki ssé kékes lesz a kenyér, ba két mal'ékkal, akkor olyan lesz, mint a ké Az agitátor. Pálffy István c s endőr ö r s v ezet ö, s.zékes. febérvári segédtiszti segédmunkás, "Az agitato l'l> czim ki tő v i z szine. A kaukázusi nép a kék kenyeret ünnepük alatt költői elbeszélést irt, melyet azon kére ssel küldött alatt fogyasztja el s többre becsüli, mint a fehér kalácsot. be hozzánk, bogy azt a csend ő rl egé nység figyelmébe A cephalariamagban sok fehérj e van, körülbelül 16 szá. ajánljuk. Ennek a kérésnek annál is inkább eleget zalék, de kesernyés izü, A kék szint, mikép ezt Kupczis teszünk, mert a bajtársak támogatása bizonyára buzditólag Vegyész megállapitotta., a buzaliszttel való keveredes fog batni a sz e rző további tevékenységére. folytán nyeri. Az erj esztés hozza latre a szép kék színt. A csinosan kiállitott kemény kötésü könyvecske ára 60 fillér és a szerzőnél rendelhető meg. Miután a mag nem mérges, azért a cephalarialiszt hasz. nálata megvan engedve. A kék kenyér külseje 'barnás, csu. pád a bele szép kék szinü. Ellopott ház. Az ellopott Rottenbiller ulczai kövezet, és szintén elemeit gellérthegyi ház példája úgy látszik Megtámadott járőr. Gyöngyösön, a boi különben az idén már többször előfordult hasonló eset - julius 15 én este 1/.1 L órakor Szávuj Mózes és Varga Sándor csene őrökből állett járőrt szolgálati ténykedése közben ] ~ arkas Amerikában is bódit. New Yorkban egy serfőző társaságnak volt egy régi rozoga háza, A mult béten eladta a Morvai Pál ottani lakos megtámadta és Szávuj cs mdőrt bázat egy v e vőn e k, a ki az épületet le akarta bontani és megrugta. Varga csendőr j á rőrtár s a támadója ell e n egy a lakókat, a kik amugy is alig fizették a házbért, egy szuronydöfést intézett és azt halálosan megsebe ~ tett e. s z e rű e n kilakoltatta. Ezek a lakók e miatt boszut for Sérült a kórházba szállitása közben meghalt. raltak. A legközelebbi éjjel megjelentek a báz előtt egész Sztrájk. Zsolnán juliud 20 án 1000 ipari munkás sereg kőműves szerszámmal és az éj csendes Óráiban s z t~'áj k b a lépett. A rend fe ntartására - a sztrájko16k lebontották a házat. A mikor az új tulajdonos másnap nagy számára való tekintettel - Takácsy Dezső had reggel meg akarta tekint6ni a bázát, már csakis a Lőlt apród tiszthelyettes vezénylete alatt, 44 főnyi legénység összpontosittatott. h.elyére akadt. A telefonr61. Egy amerikai ujság bes zámol arról, minő czélokra használják Amerikában mári;: a telefont. Ame rika katholikus papsága annak a kérdésnek eldönlésén KÜ L ŐNFJt LÉ K. fáradozik ez idő szerint, vajjon m ege ngedhető e, hogy A papagály. A papagály halló és beszélősmrvei kivételes esetekben, ba például a hivő betegség vagy egyé b l eg f ő k ép azért érdekelnek bennünket, mert az összes igen komoly oko knál fugva paphoz nem meb et, gyónása állatok között ez az egyedüli, a mely az emberi nyelvet telefonon hallgattassék meg. Híre jár, hogy a pápa sem utánozni képes. Ez érdekes dologra vonatkozó olyan vonakodnék bellegyezését megadni ehbéz az újításboz. kutatások eddig még nem történtek, mely e ktől elvárhatnánk annak precziz kimutatását, vajjon milyen an~ tómiai elemek kivántatnak bát meg a beszélőképesség lényegéhez. A bajor tudományos akadémia végre m.egbizta dr. Denker erlangeni egyetemi tanád, bogy VIZSgálja meg alaposan a papagály halló- és beszéwszer veit. A híres tanár odanyilatkozik, bogy miután a papa gály füle nem mutat nagyobb eltérést a többi mada i rak~hoz képest, beszélő k épessége inkább a nyelvének tulajdonítbató, a mely sokkal fejlettebb és szélesebb,. UJJ nt a többi madáré. Nagy előnye még a papagálynak az IS, b~gy szájürege olyan mély és széles,.bogy.úgy a ma,gan-, mint mássalhangzókat könnyen klejthetj., Kék kenyér. Most már nemcsak fehér és fek~te ~e~yerről beszélhetünk, banem kékről is. Az oro8z'jap~nl.. háborúban szereplő kaukázusi katonák nagy. gy~nyorrel mutogatták a többí európai katonáknak az Ő sajá~~ágos kékszinü kenyerüket, melye k e t b azaju " kból emlékul d el ' [ hoztak a hosszú útra. Ezt a na.gy ritkaságot ~80 a A sörivó meunyi SÜl't fogyaszt el egy Gsztoud6 ala-tt? kozva nézték a főtisztek is 6s egyet a moszkvai egye-

10 358 CSENDŐRSÉGI LAPOK julius 28. HIVATAL OS RÉSZ A Kansas állambeli Downs városkában a műveltség terjesztésének eszkóze lett a telefon. Számos városi polgár és környtlkbeli lakos csak azért fizet elő a telefonra, Szakaszáthelyezés. hogy fiai érintkezésbe léphessenek nagy könyvtárakkal A zsolnai szakasz folyó évi julius hó 1-':,el 'rrencsénbe áthelyeztetvén, ott ugyanaz nappal működ é sé t tls nehezen hozzáférhető könyvek vagy ktlziratok tartalmé.nak foglalaté.t tollba mondathassé.k a könyvtárosokkal. "Trencséni 2. szakasz» elnevezéssel megkezdette. Az igazságszolgáltatás terén is mind nagyobb szerepe fo.g jutni a telefonnak. Egyik chicagói biróság előtt n~gy p~r folyt. Mé.r-már a perbeszédekre került a sor, a mikor kiderült, hogy a vád a legfontosabb tanut elfelejtette megzése. Legénységi alosztályok felállitása és áthelyeidézni. Minthogy az ügy felette sürgős volt, telefonhoz szólították a szomszéd városban lakó tanut, telefonon kihallgatták és telefonon megeskették vallomására. Még érdekesebb az a jogi eset, a mely ez év januáriusában fog lalkoztatta a marylandi felebbviteli törvényszéket. Sharp biró épen akkor utazott el, a mikor egy igen fontos és sürgős ügyben kellett volna következő nap itélkeznie. Telefonon visszahívták New-Yorkból. Sharp azonban kijelentette, az I. sz. csendőrkerűletb en: A kolozsvári szárnynál Kolozsmegye területén a mócsi járáshoz tartozó Magyarfráta községben felállitott uj örs folyó évi junius hó 17-én és a dési szárnynál Szolnok-Doboka vármegye t erűl etén a bethleni járáshoz tartozó Felsőilosva községben felállitott uj örs folyó évi junius hó 6-án működósét megkezdette. A Besztercze N aszód vármegye területén levő és a dési hogy elintézi ő az ügyet New-Yorkból is. Úgy szárny beszterczei szakaszához tartozó petrillerosui is lőn. Sorra kihallgatta telefonon a tanukat, meghallgatta az ügyvédek védöbeszédeit, azután kimondta az itéletet. Még csak meg sem felebbezték. nyári örs folyó évi junius hó 20 án, a m. kir. belügyminiszter úr folyó évi 68623/V. b. sz. rendelete alapján Alsómarosváradjára helyeztetett át ; a VI. sz. csendőrkerü l etben : A székeskesfehérvári szárny területén Zámoly községben (Fejér megye, székesfehérvári járás) egy őrmes Szerkesztői üzenetek. Névtelen levelekre, továbbá a szolgálattal kapcsolatos kérdésekre a szerkesztőség nem válaszol. ter és négy csendőr, összesen öt fővel rendszeresitett, uj örs szolgálati mű k ödését folyó évi julius hó 8-án Hegyvidéld öreg csendőr. Ha nem birja tovább a szol megkezdette. gálat terheit, nem keu, csak beteget jelentenie. A többit majd A győ ri szám y területén Veszprém ' megyáben fekvő elintézik hivatalb61. A nyugilleték összege att6l függ, hogy 21 évi szolgálati ideje megs.akitás nélküli e és hogy jelenleg almádi-i (iijrclön két fő b ő l álló különitmény állíttatott mennyi a szolgálati p6tdija. E.ek alapján a Zseb köny 310. és 311. oldalán levő táblázatból könnyen megállapithatja járandó ságát. fel és szolgálati műk ö d ésé t megkezdette. folyó évi julius hó t-én G. M. örsve.etö. Az,Ellátási vállalat. most is fennáll és rendelések.t elfogad. SZEMÉINI ÜGYEK. T. S. Sarkad. Az ilyen ti1rgyak portomentesen küldetnek ki az örsökre, kivéve, ha a szállítás a c se nd ő r hibájáb6l vált szükségessé. Villányi örs. A holttá nyilvánitási eljárást ken meginditani. Legfelsőbb kézirat. Ö császári és apostoli királyi Felsége folyó évi jnd~ na ez esetleg az eddig elieit idő r övidsége miatt nem sikerülne, hó 29-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával: úgy a húzasság felbonlását keu kérelmeznie. Csak Igy mehet a. Csol'elás Ferencz, III. ez. n ő újból férjhez. Forduljanak ügyvédhez. Kiváncsi. E. i d ő szerint sz6 sem leh et i1y esmh ő l. Hiszen Kie(el' Péter, II. sz. csak nemrég lett fölemelve s miel őtt újb6l emelt etnék, a sokkal Fazekas Lajos, V. sz. és lényegesebb nyugdijkérdés vár megoldásra. Karelos Géza János, vn. sz. csendőrkerületbeli járásőrmest e reknek, hosszu és kötelességhii szolgálataikért G. csendő r. Az örssel ken erre nézve méltányos megállap o- dást kel'esni, mely mindkét fél él'dekeit kielégiti. D. D. cs. ez. örsvezető. Mindenkor változtatbatja. án ását, h a CI kol'o nás ezüst e?'clemke:resztet legkegyelmesebben adory!ányozni méltóztutott. kinevezik. Sz. S. ez. őrmester. Az egyházi ad6t, h a követelik, köteles megfizetni. Okiratilag megdicsértettek : B. M. örsvezető. Névtelen levelekre nem válaszolunk. Sz. J. Az " belytelen, hogy ön ilyen kérdéssel fordul hoz a m. kir. honvédelmi miniszter ur részéről: zánk. Ilyen csekélységsk végett csak az elégedetlenkedik elő l Preiclt Gábor nl. sz. cs e ndőrkerületbeli hadnagyszámvi jár6jával szemben, a kiml épen. az ön által hangoztatott vő a m. kir. belügyminiszterium Bzámv evősé génél,,közbzel1em. hiányzik, ds az előljá r ó iránt tartoz6 ti sz t elet ről huzamosb időn át kifejtett kiváló szorgalmáért és eredménydub működ és e é rt. is igen ferde foga.lmai vannak. P. őrmester. ADDak idején helyesbitettük. Ha a nevük a meg' fe.itllk között nem lett közölve, akkor a megfejtéseket tartalmaz6 Lukáls Tivadar, VI. sz. csendő rkerületb eli törzsőrtuk levelet vagy.. h atári dő után, vag'y egyáltalában Dem kap ~ e st e l', h osszu csend ő rs é gi szolgálata alatt tanusitott meg. kiváló szorgalmáél t és kifgástalan magaviseleteért.

11 1907. julius 28.. az I. sz. csen~őrkerületi parancsnokság részéről: ' Dullay Sándor őrmester, Hegedüs István ez. örsvezető, a zilahi szárny állományából ; Varga József cz: őrmester, B ába János örsvezető, Gligor György és Gecse Imre cs e ndőrök, a dési szárny állományából ; László Lőrincz és Ol'bán György csendől' ök, a marosvásárhelyi szárny.állományából; Barta János cz. örsvezető, a kolozsvári szárny állományából és Hegedüs József cz. őrmester, a VUI. sz. csendőrk e rül e t állomá. nyá ból egy 16 főből álló betörő bűnszö ve tk e z e t által az ország különböző helyein véghezvitt tizenuégy rendbeli nagyobb szabásu betöréses lópás felderítése és a tettesek kézre keritése körűl kifej tett dicséretes működésükért. Tamás László cz. őrmester, ispánmezői örsparancsnok, az évi április hó 13-án Ispánmező községben előfordult tüzeset alkalmával a tüzoltás és vagyon. mentás körül kifejtett dicséretes tevékenységeért ; a VI. BZ. csendőrkerületi parancsnokság részéről: Hort'álh József I. járásőrmester, a közbiztonsági szol. gálat terén hosszabb időn át ki fejtett --kötelességhü és eredményes müködéseért, a bonvédelmi miniszter ar f. évi junius bó j 8-án kelt 73263/ 16, számu rendelete folytán. T'ittnyédy István törzsőrm es ter szárny;számv ivő, u'odai alkalmazásában hosszjljbb időn át tanusitott lankadatlan szorgalma, buzgó tevékenysége, jól használhatósága, teendőin e k lelkiismeretes telj esitése és kifogástalan ma gaviseleteért. Nyil vá n osan meg d icsértettek : CSENDÖRSÉ~I LAPOK az I. sz. c sen d őrk e rül e t parancsnokság által: Pál István I. csen dőr cz. örsvezető, László Gergely és BiI'ó József csendő r ök, az évi április bó 13 án Ispánm e ző községben el őfordu lt ~ü~eset a!ka.lmával a tüzoltás és vagyonmentés körül kifejtett dicseretes tevékenységükért; " '.. ~zakitás nélküllovagolja, a negyedik év után illetékes vel az 55/908, sz. szolgálati lovat négy éven tul meg Dullay SándOl' őrmester, Szalai Józs:f "cz. orsvezeto, egy darab, s végül '". Loránt József és Borfik Ferencz csendorok, a S~amo~ Mizsei Pál ugyanezen szárnyheh csendomek, mlvel nagygoroszló községben évi ~ájus hó 20 an el~fordult tüzeset ajkaimával a tüzoltas és vagyonmentes szakítás nélkül lova,golja, az első bárom évre illetékes a 10/560. számu szolgá.lati lovat három é~en tul meg körül kifejtett dicsérétes tevékenységükért ;.. '" három darab koronás aranyból álló lovaghisl jutalomdij folyósittatott. a VI. sz. caen dőrke r ületi parancsnok~ág l'es,zér~l.:. Szakács J ózsef örsvezető, csendőrségl sz.olgál~tl ldejle allljtt a közbiztonsági szolgálat terén ~s lrodal ~lkae~ mazásában tanusított szorgalma~ s buzg o és eredmeny tevékenységeért. EJőléptettek: julius hó 16-val: az I ~z csendőrkerület állományában :.., '. '." Boros Miklós, An'os Sándor, Bogyo Szava Mlb""y,. l László Rebr8án Péter, Antal Ma g'l/aji András, S:;eke,y, I Szakd cx J Ó~se f örs vezetők, czvmzetes őrmeslerek re. '359 Áthelyeztetett : évi julius bó l-vel: Székely Sándor, a m. kir. belügyminiszterium számvevőségé hez tal tósan vezényelve volt III. sz. csendőr kerületbe li törzsőrmester, a II. számu csendőr kerület állományába. Katonai szolgálati jellel elláttattak: Alber:t János I. sz. cs end ő rk erül e tb e li cz. őrm es t er, évi julius hó il-én és Demeter Imre, volt II. ~z. o s endőrkerül e tbeli cz. őrm e ster, a II. 'osztályu katonai szolgálati jellel. Járőrvezetói jelvénynyel elláttattak: julius hó 16 ával: Kengyeli József debreczeni, Kocsis Imre nyiregyházai, Léhner Imre, Rái/z Sándor, ZSil'OS János, Varga János, Vén János, Szelezsán Demeter, Majzik Sándor nagyváradi, Főző Sándor, Háló Imre, Dorrnány S4 ndor, Kiss rstván, Ál'gJJelán Demeter, R. Tóth Mihály belé. nyesi, Doszpocl Mihály, Dancsó György, N/ojszi József _ és I(ovács Mihály VIII. sz. csend őrke rüle tbe li csendőrök. I.ovaglási jutalomdij. Pesti Ferencz debreczeni számybeli őrmesternek, mivel a 18/745. számu szolgálati lovat hat éven tul megszakitás nélküllovagolja, a hatodik év után illetékes egy darab, Gérnyt József ugyanezen szárnybeli cz. örsvezetőnek, mivel a 33/563. számu szolgálati lova.t négy éven tul megszakitás nélküllovagolja, a negyedik év után illetékes egy darab, továb bá. Mát Y ás Albel t ugyapezen szárnybeli csendőrnek, ml Házasságra léptek:_ Pusztai Lajos II. sz. csendőrkerületbeli, örsvezető, Kont1'ó Piroskával, 1907, julius hó l-én M. Banhegyesen, PÁLYÁZATOK E hivatalszolgai állás a kunszentmártoni já.rásbiró;[gnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 160 korona. Rubailletmény 100 korona, v~gy természetbeni ruházat. Magyarnyelv szóbl1il és m\sbn.n

12 360 Kérvények a, szolnoki törvényszék elnökéhez évi augusztus bó ls ig. Egy irnoki állás a bozovicsi járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 1400 Iwrona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Gópirásban jártasság. Kérvények a karánsebesi törvény8~ék elnökéhez évi augusztus hó 11 ig. Egy irnoki állás Vasvármegyénél. Kezdő fizetés 1400 korona. La,kpénz 420 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Hat havi próbaszolgálat. Vasvármegye főispánjához czimzett kérvények Vasvármegye alispánjáboz évi augusztus hó 11 ig. Egy hivatal szolgai állás a brassó esetleg más járásbir6ságnál. Fizetés p6tlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 200 korona. Ruhailletmény 100 korona, vagy természetben ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Német és roman nyelv. Kérvények a brassói törvényszék elnökéhez évi augusztus hó 7 ig. Egy hivatalszolgai állás a dunaföldvári járásbiróságnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 160 korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a szekszárdi törvényszék elnökéhez évi augusztus hó 18 ig. Egy irnoki állás a kecskeméti törvényszéknél. Fizetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Irógépkezelésben jártasság. Három hs,vi próbaszolgálat. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a kecskeméti törvényszék elnökéhez évi augusztus hó 17 ig. Egy hivatalszolgai állás a mohácsi járásbiróságuál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 100 korona. Rubailletmény 100 korona. Magyar nyelv szó ban és irás ban. Kérvények a pécsi törvényszék elnökéhez évi augusztus hó 15 ig. Debreczen szabad királyi város törvényhat6ságánál az év második felében előreláthatólag két gyaloghajdu, két lovasrendőri, tiz gyalogrendőri, U-JU7. julius ~8. és négy katasztrális hold földet is kapnak baszoá.latra, Kérvények Debl'eczen polgármesteréhez évi decz. hó 3l-ig. Varasd város előljár6ságánál előreláthatólag öt rendőri állás lesz betöltendő. Fizetés főrendőrnél 860 korona. 1. osztályu rendől'nél 760 korona. II. osztályu rendőrnél 680 korona. 25 évi szolgálat alatt koronáig emelk edő nyugdíjba számitandó pótlék. Próbarendőrök 1 korona 60 fillér napidijat kapnak. Természetbeni ruházat, fegyverzet, lal,ás és mellékilletmények. Véglegesités a félévi próbaszolgálat után teendő vizsga eredményéwi függ. Harom évi szolgálati kötelezettség. Erős testalkat. tekintélyes külső, ügyes magaviselet Minimalis testmagasság 1'65 m. Horvát nyelv szóban és írásban. Számolás. Irásbeli jelentések fogalmazás& ban való jártasság. Magyar és német nyelv tudása és nőtlenség e l őnyt nyujt. Kérvények Varasd városához 1(l07. évi deczember hó 31 -ig. Négy hivatalszolgai állás a magyar államvasutaknál, még pedig B az igazgatóságnál, 1 a szabadkai mdhelyben. FIzetés 700 korona. Lakpénz kor. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irá.sban. Kérvények a magyar államvasl1tak igazg:lt6ságáhez évi augusztus hó 15-ig. Egy hivatalszolgai állás az egri járásbir6ságnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 180 korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Számolás. Kérvények az egri kir. tőrvényszék elnökéhez évi augusztus hó 14-ig. Egy hivatalszolgai állás a krasznai járásban. FilIe' tás 600 korona. Lakpénz 160 korona. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények Szilágy vármegye alispánjához ' évi augusztus hó lo-ig. Egy hivatalszolgai állás a varannói adóhiva.taldíl. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótiékkal korona. Ruhailletmény 60 korona. Magyar nyelv ~~~*f~ és irásban. Egy évi ideiglenes alkalmazás. Sátoraljaujhelyi pénzügyigazgat6sághoz hó lo ig. Egy irnoki állás a debreczeni itélőtáblánál_ pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 420 korona, két mezőrendőri és négy erdőőri állás fog megüresedni. n~elv szóban és irásban. Négy középiskolai OBllltály. A gyaloghajdu állás 480 korona évi fizetéssel, 80 korona lakbérrel ; a lovasrendőri állás 900 koron a évi venyek a debreczeni ité lőtáblaaugusztus hó 2-ig. elnökéhez fizetéssel, 80 korona lakbél'rel; a gyalogrendőri állás Egy irnoki állás az oklándi járásbiróságnál. Fil\eWa ~OO korona évi fizetéssel, 80 Klakbérrel ; a mezőrendőri pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar allás 600 korona évi fizetéssel és 80 koron a lakbérr l nyelv.~zób~n. és irásban. Négy középiskolai osztály. és az erdőöri állás 500 korona évi fizetéssel van eg be_ T~lekkonYVI VIzsga. Kérvények a székelyudvarhelyi tör' kötve. y e venyszé~ elnökéhez évi augusztus hó B-ig. Azonkivül ezen állások viselői téli és nyári egyenruhával. Egy rrnoki állás a székelyudvarhelyi törvényszéknél is eláttatnak. FlZ.etés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz pótlékkal 360 A mez~re,ndőrök ~ötelesek egy lovat saját költség ükön ~orona. Magyar nyelv szóban és irásban. Négy köllépbeszerezni es tartaiij.. Iskolai os~tály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a székelyu~var~elyi törvényszék elnökéhez évi augusaiu8 Az erdővédek szintén kötelesek egy lovat tartan i d fizetésükön felül még természetbeni lakást is élve~ne~ ho 3-lg.