A kiegészítõ egészségbiztosítás helyzete az önkéntes egészségpénztárak szemszögébõl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kiegészítõ egészségbiztosítás helyzete az önkéntes egészségpénztárak szemszögébõl"

Átírás

1 Vallyon Andrea A kiegészítõ egészségbiztosítás helyzete az önkéntes egészségpénztárak szemszögébõl ÖSSZEFOGLALÓ: A tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam az önkéntes egészségpénztári szektort, mûködési alapelveit, mutatószámait és elemezzem jövõbeli szerepét, kilátásait, valamint problémáit.* Mélyinterjús kutatásom célja az volt, hogy a kiegészítõ biztosítások területén jelenlévõ problémák azonosításra kerüljenek. A kvalitatív kutatás során az adatfelvétel módszertana által megfogalmazott kritériumokat figyelembe véve félig strukturált kérdéseket alkalmaztam az interjúk során, amelyek rögzítésre kerültek. A rögzített szöveget a tartalomelemzés módszerével elemeztem. A kutatás során kiderült, hogy szükséges lenne a kiegészítõ biztosítás fogalmának egyértelmûsítésére, illetve a gyakorlatban már ténylegesen létezõ jelenségek elméletbe való átültetésére. A kiegészítõk piacán egymás mellett létezõ intézményeket találunk az egészségügyi rendszerben, ahol a szereplõk nem kooperálnak. Bár a szinergián alapuló elõnyök ismertek a szereplõk számára, azonban a gyakorlatban ezt nem alkalmazzák. KULCSSZAVAK: egészségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár, magánfinanszírozás, közfinanszírozás JEL-KÓD: I11; I18 Magyarországon a magán-egészségbiztosításra két eltérõ intézményrendszeren keresztül nyílik lehetõség. Az egyik az évi XCVI. biztosítási törvény alapján nyújtott pénzbeli szolgáltatásokat jelentõ egészségbiztosítás, amely az üzleti biztosítók termékskálájának nem túl nagy szerepet kapó szereplõje. A másik lehetõség pedig az évi XCVI. pénztári törvény alapján önszervezõdõ, nonprofit egészségpénztárak által kínált, tagságon keresztül elérhetõ kiegészítõ egészségcélú öngondoskodás. AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI TÖRVÉNY * A tanulmány a kiegészítõ biztosításokról készülõ doktori értekezésemhez kapcsolódó kutatás részeredményeit mutatja be. Az évi XCVI. törvény az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat a következõképpen definiálja: Természetes személyek által a függetlenség, kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítõ, pótló, illetve ezeket helyettesítõ szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elõsegítõ ellátásokat szervezõ és finanszírozó társulás. A pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekbõl egyéni számlavezetés alapján szervezi és finanszírozza, illetve nyújtja. Az önkéntes és kölcsönös biztosítókról szóló törvényre a továbbiakban mint pénztári törvényre vagy az 1993-as törvényre hivatkozom. A törvény megalkotásakor, 1993-ban, a rendszerváltás után, a lakossági elõtakarékoskodás elõmozdítása, ösztönzése volt a cél. Így a pénztárak intézményes formát adnak az öngondoskodásnak, ahol a pénztári tag vagy annak közeli hozzátartozói a befizetett összeget 252

2 egészségük védelmére, illetve a társadalombiztosítást kiegészítõ ellátásokra fordíthatják. Mintaként a francia mutuálék szolgáltak, amelyek az önkormányzatiságra épülve több szolgáltatási területen a társadalombiztosítás szerves részévé váltak. A késõbbiekben azonban láthatjuk, hogy a lemásolt minta megmaradt célként, és a társadalombiztosítás mûködési alapelveitõl lényegesen eltérõ pénztári forma alakult ki az elmúlt 16 év során. Az egészségpénztárak meghonosítása Magyarországon része a rendszerváltást követõen a társadalombiztosítás reformjának, az 1993-as törvény megszületésekor fontos szerepet szántak nekik. Erre utal a törvényben szereplõ elismert pénztár fogalma is. A pénztári törvény szerint az elismert pénztár külön törvény által feljogosítva az adott társadalombiztosítási, szociális ágazatban társadalombiztosítási ellátást szervez és helyettesít, illetve azokat kiegészítõ szolgáltatásokat nyújt. A törvény megszületése óta a kormányok eltérõ súllyal és mértékben számítanak a pénztárak forrásaira, s szerepüket az adókedvezmények léte nagymértékben meghatározza. Jelentõségük a társadalombiztosítás mellett marginális, de nem lebecsülendõ, hiszen 2010 júniusában meghaladta az 52 milliárd forintot az önkéntes egészségpénztárak vagyona. Az 1993-as törvény szerint a pénztár mûködésére vonatkozóan a következõ alapelvek érvényesek: a kölcsönösség, a függetlenség, az önkéntesség, a szolidaritás, az önkormányzati mûködés, a zárt gazdálkodás, a nonprofit mûködés és a társulás elve. Az egészségpénztár jogi személyiség, amelyet a székhely szerinti illetékes megyei bíróság vesz nyilvántartásba. A pénztárak állami felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007-ig egyedül végezte, majd az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló évi LXVI. törvény értelmében az Egészségbiztosítási Felügyelettel közösen látta el 2010 szeptemberéig. AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI SZEKTOR IRODALMA A magyar önkéntes egészségpénztári szektorral foglalkozó szakcikkek száma elenyészõ, ha 15 éves fennállásukat tekintjük. Többnyire mint az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett jelenlevõ befektetési/befizetési lehetõségként említik, a jövõrõl való öngondoskodás ki nem aknázott területeként. A publikálók többnyire az egészségpénztári rendszerhez kötõdnek valamilyen formában, így a kritikai észrevétel kevés, inkább a szektor eddigi fejlõdésének bemutatása, illetve a pénztári szolgáltatások hasznossága kerül elõtérbe. (Stabilitás, 2008; Kóti, 2003; Matits, 2005). Tehát maga a kialakult intézményrendszer szereplõi teremtik meg szakmai hátterüket és bázisukat, amely egyértelmûen létezésük, fennmaradásuk mellett szól. A 2006-os reform terveiben (EUM, 2007; Dózsa, 2006; Pinke, 2007) az önkéntes egészségpénztárak, mint marginális szereplõk jelennek meg. Fõ feladatuknak a jövõben is a teljes és részleges térítési díjak (co-paymentek) átvállalását jelölik meg. A reformerek a leendõ egészségügyi rendszerben csak elhelyezték õket, szerepükkel, helyzetükkel nem foglakoztak bõvebben, a zöld könyv 1 meg sem említi az önkéntes egészségpénztárakat. A pénztártörvény önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárakról rendelkezik, s ezzel tulajdonképpen megadja a jövõbeli lehetõségét annak, hogy a pénztárak igazi szolidáris kiegészítõ biztosítóként funkcionáljanak (elismert pénztár), a gyakorlatban azonban, ami megvalósult, jelenleg a takarékszövetkezetekhez áll legközelebb. Bár a pénztártörvény önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról rendelkezik, nem beszélhetünk igazi biztosítókról. Ugyanúgy, mint ahogy a társadalombiztosítás sem biztosítás, csupán egy félresikerült, de megszokottá vált kifejezés. Németh György (2003) szerint:... az egészségpénztár tagsága mikrotársadalmá- 253

3 nak társadalombiztosítása törvényi kötelezés nélkül, e mikrotársadalom belsõ szolidaritása alapján. Az alapításhoz nem szükséges alapító tõke és szolvencia, így a pénztári törvényben, ahol mind a biztosító, mind a pénztár szó szerepel, egyértelmû, hogy nem igazi biztosítóról van szó, hanem biztosítóegyesületrõl, amelyre nem terjed ki a biztosítási törvény hatálya. Biztosítás esetén az egyéni számla értelmetlen, hiszen a biztosítási díj megállapítására a kárvalószínûség alapján kerül sor, vagyis a biztosítási díj az egyéni kockázat mértékének függvénye. Az individuális ekvivalencia (egyéni egyenértékûség), ami a biztosítási tevékenység elengedhetetlen jellemzõje, az hiányzik az egészségpénztáraknál. Németh György (2004a) az egészségpénztárak tízéves történetét bemutató elemzésében számos helyen vitatja a pénztártörvény helyességét és szóhasználatát. Tanulmányában a múlt évtized kormányzati melléfogásaként jellemzi az önkéntes egészségügyi megtakarítási számlákat. Tény, hogy a szektor léte nagymértékben meghatározódik az adókedvezmények által. Véleményem szerint azonban társadalmi szempontból rendkívül fontos a munkavállalók öngondoskodási kultúrájának erõsítése, az öngondoskodás intézményeinek létrehozása a lakosságra nehezedõ egyre növekvõ egészségügyi terhek könnyítésére. Ezt az öngondoskodás formáiról írt tanulmány (Ágoston et al., 2007) is alátámasztja. A kérdõíves vizsgálat alapján megállapítható, hogy az öngondoskodás messze elmarad attól a szinttõl, amit az egyéni elvárások indokolnának. Matits Ágnes (2005) a pénztárak növekedését vizsgálva jut arra a következtetésre másokkal egyetemben, hogy az önkéntes egészségpénztáraknál tapasztalható növekedés mozgatórugóját a cafetériarendszer elterjedésében kereshetjük. Más megfogalmazásban az egészségpénztári tagokat megilletõ adókedvezményekben. A GKI-EKI (Adler et al., 2007) által készített felmérés a pénztárak fõ- és más által nem helyettesíthetõ feladatának a prevenciót emeli ki, mivel a többletadó-kedvezmények ellenére is véleményük szerint az egészségügyi célú elõtakarékosság szervezésében szerepük marginális maradt. A pénztári vezetõk (MÖESZ, 2007) ezzel szemben a dinamikusan növekedõ tagságot és a pénztári befizetéseket hangsúlyozzák. Legfontosabb célként pedig az egészségmegõrzés mellett a betegség kezelésébõl keletkezõ terhek enyhítését tûzik zászlajukra. AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI SZEKTOR MÛKÖDÉSÉT JELLEMZÕ ADATOK ÉS TENDENCIÁK Elemzésem az intézményi szerkezet, a tagdíjak, a pénztári bevételek, a szolgáltatások, az adókedvezmények adatait és szempontjait tekinti át, ehhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Egészségbiztosítási Felügyelet, a KSH és a pénztárak adatait használtam fel. Az egészségpénztárak súlya a pénztári szektorban, intézményi csoportjai Az egészségpénztárak súlya a háromszereplõs önkéntes pénztári piacon mind vagyon, bevétel és mind taglétszám tekintetében dinamikus volt a pénztárak indulásától kezdve. Míg 2004-ben az önkéntes pénztári szféra bevételeinek 20,8 százalékát az egészségpénztárak adták a PSZÁF adatai alapján, ez a ben már 35,2 százalékot tett ki. Az önsegélyzõ pénztárak fejlõdése 2006-tól kezdve megakadt, s 2009-re bevételük az öt évvel ezelõtti harmadára, 1,062 milliárd forintra csökkent. Látható, hogy az egészségpénztári szféra térnyerése elsõsorban az önsegélyzõ pénztárak zsugorodó populációjának és az azzal párhuzamosan csökkenõ bevételeknek köszönhetõ. Ez összefügg- 254

4 het azzal, hogy a munkáltatói befizetésekre és szolgáltatásokra járó adókedvezmények szigorodtak, ezzel párhuzamosan pedig az egészségpénztári szféra növekedett. A pénztári szektorban a 2008-as évben az egészségpénztárak bevételének növekedése az elõzõ évhez képest a legnagyobb volt, s jelentõsen meghaladta az önkéntes magánnyugdíjpénztárakét is. Ez a tendencia 2009-ben is folytatódott. Az egészségpénztárak növekvõ népszerûségét a megtakarítások viszonylag likvid jellegébõl származó versenyelõny magyarázhatja. A 2009-es év teljesítményét befolyásolhatta az is, hogy az egészségpénztárakba teljesített befizetés kvázi likvid befektetésnek számít a nyugdíjpénztári befizetésekhez képest s szinte azonnal felhasználható, így a válság következtében kedveltebbé váltak, mint rövid lejáratú befektetési formák. Az egészségpénztári szektoron belül három pénztárcsoportot különböztethetünk meg az intézményi háttér szempontjából. A munkáltatói alapítású pénztárak többsége már tól jelen van az egészségpénztári piacon. Itt a nagyszámú munkavállalóval rendelkezõ állami vállalatok, kormányzati szervek pénztárait találjuk, mint a Vasutas, a Honvéd, az ADOSZT, a Postás, a Tempo és a Vitamin Egészségpénztár. Alapításuk során csak az illetõ nagyvállalat érdekeit tartották szem elõtt. Többségük alapszabálya meg sem engedi az egyéni tagságot, némelyek deklarálják zárt egészségpénztár mivoltukat. Ezeknek a pénztáraknak az ereje abban rejlik, hogy az õket létrehozó nagyvállalatok igen nagy, 5 20 ezres munkavállalói létszáma jelenti a tagkört és a tagdíj nagy részét a munkáltató magára vállalja. Szolgáltatási rendszerüket illetõen kezdetben elõnyt élveztek, mert a nagyvállalatok már rendelkeztek olyan orvosi, fogorvosi rendelõvel, sport- és üdülõtelepekkel, ahol költséghatékony kiegészítõ egészségügyi szolgáltatásokat tudnak nyújtani tagjaik számára ban még belõlük került ki az a nyolc nagy egészségpénztár, amely a tagság kétharmadát, a vagyon négyötödét koncentrálta. Ekkor a banki és/vagy biztosítói hátterû pénztárak többnyire még csak alakulóban voltak, és a már meglévõ alapkezelõi és betegségbiztosítási tapasztalatokra építve kezdték meg mûködésüket. Helyzetük speciális volt, hiszen már meglévõ termékeikhez is tudták kapcsolni az egészségpénztári szolgáltatásukat, továbbá kiterjedt vállalati ügyfélkörük megkönnyítette a tagtoborzást. A jól szervezett értékesítési hálózat már adott volt. Ezek sorába tartozik az OTP, az AXA, az MKB Egészségpénztár, amelyek a legnagyobb taglétszámmal és vagyonnal rendelkeznek. A tagok számának és a pénztár vagyonának növekedése ebben a csoportban a legdinamikusabb. Külön csoportba tartoznak az egészségügyi szolgáltató vagy azok csoportja által szervezett pénztárak, amelyek szintén késõbb alakultak. Elõnyüket a munkáltatói hátterû pénztárakkal szemben a nyílt mûködés jelentette, a zárt pénztárakkal szemben (Vasutas, Honvéd) az, hogy magánszemélyek is szabadon csatlakozhattak hozzájuk. A szegmens legjelentõsebb képviselõje a Patika Egészségpénztár, amely a három nagy banki/biztosítói hátterû egészségpénztár mellett a legnagyobb taglétszámmal rendelkezik. Kiterjedt gyógyszertári hálózata (országosan 2300 patika) jelentõs szolgáltatói bázist jelent számára. Idetartozik még az Új pillér, a Kardirex, vagy az Egészségért Egészségpénztár is. Az egészségpénztárak száma 1995 végén 16 volt, 2006-ra számuk 45-re emelkedett, majd jelentõs koncentráció után 2008-ban 37-re csökkent. Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF, 2009) számításai alapján a koncentrációs mutatók értékeinek jelentõs növekedése ellenére (Herfindahl Hirschmann-index: 878) 2 a piaci koncentráció foka még mindig alacsony szintûnek számított. A növekedõ tendencia azonban a következõ évben is folytatódott, és 2009 júniusára elérte a koncentráció közepes szintjét (HHI: 1037). 255

5 Tagság és taglétszám Az egészségpénztári tagságnak dominánsan két formája létezik. A munkáltatói támogatással ösztönzött tagság és az egyéni tagság. A teljes taglétszámon belül az elõbbi a meghatározó. Korábban a nagyvállalati alapítású egészségpénztárak dominanciája volt jellemzõ, de a piac évtõl átrendezõdött a banki/biztosítói hátterû pénztárak számának növekedésével. A Honvéd és Vasutas egészségpénztár mögé felzárkózott a Tempo és a Patika Egészségpénztár. A társadalom mind jelentõsebb rétegei részérõl jelentkezett az igény az egyéni egészségpénztári tagság iránt, amelyet a nagyvállalati egészségpénztárak nem elégíthettek ki, ezzel szemben a piaci alapon szervezõdõ egészségpénztárak alapvetõen számítottak az egyéni tagságra. Nagy elõrelendülést jelentett, hogy tõl kezdõdõen az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseknél alkalmazott adókedvezményeket az egészségpénztárak is megkapták, a kezdeti kedvezménykülönbségek kiegyenlítõdtek. A további fejlõdés záloga pedig, hogy 2004-tõl még bõvebb az adókedvezmények köre ugyanakkor szigorodtak az egészségpénztári számlán megtakarított összegek felhasználásának szabályai. A pénztárakban a tagsági jogviszonyt a munkavállaló (pénztártag) teremti meg azzal, hogy kitölti a belépési nyilatkozatot és azt a pénztár záradékolja. Az így létrejött tagság alapján a tagdíjat a munkáltató munkáltatói hozzájárulás jogcímén átvállalhatja (az egészségpénztárral kötött szerzõdés alapján). Érvényes tagsági jogviszony alapján a tag jogosult igénybe venni az egészségpénztár szolgáltatásait, kivéve, ha a pénztár arra alapszabályában várakozási idõt köt ki. Ez az egészségpénztári gyakorlatban nem jellemzõ, de a törvény megadja ennek a lehetõségét. A munkáltatói hozzájárulás lehet azonos összegû vagy a bér azonos százaléka, ha azonban a cafetériarendszer mûködik a munkáltatóknál, az egészségpénztári hozzájárulás más és más lehet. Az egészségpénztárak taglétszám-növekedését összevetve az önkéntes 1. ábra A TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJ- ÉS EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAKNÁL, Forrás: PSZÁF-adatok alapján 256

6 nyugdíjpénztárak növekedésével, látszik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak nagyságrenddel nagyobb taglétszámmal rendelkeznek, de taglétszám-növekedésük az utóbbi években lelassult, a piac a telítõdés fázisába érkezett. Az 1. ábrán látható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak növekedési dinamikáját az egészségpénztárak 2004-tõl kezdõdõen meghaladják a taglétszám tekintetében. Ezzel szemben az egészségpénztárak növekedési görbéje az önkéntes nyugdíjpénztári növekedési görbe elsõ, exponenciálisan növekedõ szakaszához hasonlítható. A várható egészségpénztári taglétszám meghatározásakor is ezt a trendet érdemes figyelembe venni tól az éves növekedés üteme felgyorsult, aminek több magyarázata lehetséges: a pénzintézeti alapítású pénztárak megjelenése, illetve eredményes tagtoborzásuk, az öngondoskodói gondolat térnyerése, párhuzamosan a romló egészségügyi rendszer helyzetével kapcsolatos megítélésekkel, az egészségpénztári hozzájárulások megjelenése a cafetériarendszerben, a pénztárak és pénztári lehetõségek ismertebbé válása, az érvényesíthetõ adókedvezmények egységesülése. Bevétel és vagyon A bevétel- és vagyonnövekedést illetõn is hasonló dinamika figyelhetõ meg, mint a taglétszámoknál az elmúlt éveket tekintve. A gazdasági válság a nyugdíjpénztárak vagyonát a befektetési szerkezetükbõl adódóan jóval erõsebben érintette, vagyonuk 2008-ra 11,3 százalékkal csökkent az elõzõ évihez képest. A pénztári szférában egyedül az egészségpénztáraknál tapasztalható növekedés, de ez is elmarad a korábbi évektõl. Az egészségpénztári bevételeknek elsõdleges és másodlagos forrásainak döntõ hányadát a munkáltatói hozzájárulások jelentik. Ez 2002 óta 80 százalék körül ingadozik. (Lásd 2. ábra) Az elsõdleges bevételi források között megjelennek a tagok által fizetett egyéni tagdíjak (14,5 százalék) és eseti befizetéseik (4 száza- A MUNKÁLTATÓI HOZZÁJÁRULÁSOK ARÁNYA 2. ábra Forrás: PSZÁF (2009)3 257

7 lék), valamint a kapott támogatások értéke (1,5 százalék). Az elsõdleges bevételeknél szezonális ciklikusság figyelhetõ meg. A negyedik negyedév rendszeresen erõs, és az elsõ negyedévben visszaesés figyelhetõ meg. Ez különösen az egyéni befizetéseknél érdekes és elgondolkodtató információ. Bár a pénztárak (Stabilitás, 2009) ezt azzal magyarázzák, hogy a tagok is hajlandók saját maguk családjuk költségvetése terhére is vállalni a tagdíjfizetést, én úgy gondolom, hogy az okok egyszerûen csak a törvény adta lehetõségekbõl következnek. Mivel a rendszeres tagdíjfizetés nemcsak havi, hanem féléves vagy éves is lehet, aki az adókedvezményt gyorsan akarja érvényesíteni, választhatja az év végi befizetést. Így azok a pénztártagok, akik csak az adókedvezményt akarják realizálni, abban érdekeltek, hogy pénzük minél kevesebb idõt töltsön a pénztárban, így az utolsó negyedév befizetései erõsen meghaladják az elõzõ negyedéveket, míg a taglétszámok a többi idõszakhoz hasonlóan növekednek. Különösen nagy a különbség a tagok egyéb befizetéseit és a támogatásokat illetõen (lásd 3. ábra). A Stabilitás Pénztárszövetség adatai alapján a szövetség tagpénztáraiba a negyedik negyedévben befizetett egyéb befizetések értéke az elsõ negyedévi értékek ötszöröse, a támogatások és az egyéni tagdíjfizetések értéke az utolsó negyedben kétszeres nagyságú, míg a munkáltatói befizetések értékének növekedése mindössze 8 százalék, ami a negyedévi taglétszám növekedésénél némileg alacsonyabb. Tehát elmondható: a tagok egy része törekszik arra, hogy maximálisan kihasználja az adókedvezmények adta lehetõséget. Mivel a befizetés szinte azonnal fel is használható és a szolgáltatások köre igen széles, pénztári tagként olcsóbban jut hozzá, mint a nem tagok. Azonban ez a típusú rendszer, amely egyre nagyobb pénzösszegeket kezel, véleményem szerint nem ösztönöz a hosszabb idejû egészségcélú megtakarításra inkább a minél gyorsabb elköltésre az egyéni befizetések és a támogatások tekintetében. 3. ábra AZ ELSÕDLEGES BEVÉTELEK MEGOSZLÁSA ÉV ELSÕ ÉS A NEGYEDIK NEGYEDÉVÉBEN Forrás: A Stabilitás Szövetség adatai alapján saját szerkesztés 258

8 Az egészségpénztárak által nyújtott szolgáltatások köre Az egészségpénztári szolgáltatások többféleképpen kategorizálhatók elõtt a pénztár törvényi megfogalmazásából indulhattunk ki, amely a pénztárat a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítõ, pótló, illetve ezeket helyettesítõ szolgáltatásokat, továbbá az egészség védelmét elõsegítõ ellátásokat szervezõ és finanszírozó társulásként említi. Így lehetõség nyílik a szolgáltatói és finanszírozói feladatkörök szerinti csoportosításra. A pénztári konstrukció sajátossága, hogy ha a tag rendszeres befizetéseinek eredményeképpen fedezettel rendelkezik az egyéni számláján, a szolgáltatásokat nemcsak õ, hanem a szerzõdésben megjelölt közeli hozzátartozói (általában még három fõ használhatja), a pénztártag jogán jogosultak a szolgáltatások igénybevételére. A pénztári szolgáltatásokat csak 2007-ben szabályozta a jogalkotó törvényi szinten. (MÖESZ, 2007) Addig sajnálatosan csak a törvény értelmezõ paragrafusai vonatkoztak a szolgáltatásokra, amelyek köre és adózási feltételei is folyamatosan változtak. Ez az állapot 2007 júniusától megszûnt, és az érvényes szabályozás a szolgáltatásokat adózás szempontjából két csoportra osztotta. Így a pénztárak alapszabályában is különválik a kiegészítõ egészségbiztosítási és az életmódjavító szolgáltatások köre. Míg a gyógyító ellátásokat adókedvezmény támogatja, a prevenciós szolgáltatásokat adófizetési kötelezettség terheli. Adókedvezmények A pénztári befizetésekre vonatkozó szabályokat az szja- és a tb-törvény idevonatkozó részei szabályozzák. Ezek változására az egészségpénztárak igen érzékenyen reagálnak, azt is mondhatnám, hogy a létük függ tõlük. Az egészségpénztárak alapításának és népszerûségének kedvezett, hogy 2004-tõl kezdõdõen jelentõsen bõvült az igénybe vehetõ adókedvezmények mértéke, valamint az a tény, hogy az egészségügyi szolgáltatások terén jelentkezõ extra igényeket az állami társadalombiztosítás már nem képes kielégíteni. Az egészségpénztárak terjedésének további lehetõséget ad az, hogy a nyugdíjpénztári piac telítõdése után jelentkezõ szabad kapacitások az egészségpénztárak felé fordulhattak. Ez a tendencia 2010-tõl megtorpant a munkáltatói hozzájárulások megadóztatása folytán. Az egyéni befizetés, amely a tagdíjat és az eseti befizetést is magában foglalja, továbbra is 30 százalékos adókedvezményt élvez. Az adójóváírás közvetlenül az egészségpénztári számlán kerül jóváírásra. Ez a kedvezmény kezdetben 25 százalék volt, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseké 50 százalék. Az évrõl évre változó jogszabályok 2000-ig az önkéntes nyugdíjpénztárakat favorizálta az egészségpénztárakkal szemben. Ha a szektor dinamikus fejlõdését tekintjük, megállapítható, hogy az egységesítés is nagyban hozzájárult mind a taglétszám, mind a vagyon növekedéséhez. Ez az egységesítés után kétévente megkétszerezõdött. Az, hogy mennyire függnek a befizetések az adókedvezményektõl, jó példaként szolgál a következõ: 2007-ben, amikor a munkáltatói hozzájárulás adómentes része forintban volt megszabva, a befizetések az elõzõ évihez képest szinten maradtak ban a befizetések limitje forintra nõtt, így a befizetések is 35 milliárd forintról 48 milliárdra nõttek. Az összes pénztári befizetések esetében ez nem lehet több mint 100 ezer forint. Ez évi 333 ezer forintos befizetést jelent, azaz havi forintot. További 10 százalék adókedvezményt érvényesíthet a pénztártag, ha prevenciós szolgáltatásokra költ egészségszámlájáról, illetve szintén 10 százalékos adókedvezmény jár a legalább két évre lekötött befizetések után. 259

9 A munkáltató által fizetett tagdíj-hozzájárulás a termelés érdekében felmerült költségnek minõsül. Ez az összeg nem növeli a munkavállaló jövedelemadó-alapját. A pénztárnak juttatott támogatás, adomány (tagdíj-hozzájáruláson kívül) közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsül, ennek megfelelõen adókedvezményben részesülhet a támogatás vagy az adományt adó a pozitív adóalap 20 százalékáig. A pénztári szolgáltatások szjamentesek, kivéve, ha a pénztártag kilépése, elhalálozás esetén az egyéni számláján lévõ összeg kifizetését kérik. AZ ALKALMAZOTT KUTATÁS MÓDSZERTAN Lincoln Guba (1985) és Silverman (2000) szerint a kvalitatív kutatások nagy elõnye a kvantitatív kutatásokkal szemben, hogy olyan jelenségek vizsgálatára is alkalmazhatók, ahol az egyediség és a valósághûség megõrzése fontos és lehetõvé teszi a jelenben létezõ társadalmi jelenségek kontextusba ágyazott leírását és megértését. A kutatás célja az volt, hogy elegendõ mélyinterjút készítsek, amelyek a problémák azonosításában és feltárásában bizonyultak hasznosnak. A kérdezés során igyekeztem az adatfelvétel módszertanának (Heltai Tarjányi, 1999) és más kutatók (Babbie, 2004; Majoros, 2004; Seidman, 2002) által megfogalmazott kritériumoknak eleget tenni és elkerülni a mélyinterjú során elkövethetõ magatartásbeli és szakmai hibákat. A megbízhatóság és érvényesség érdekében az interjúkat magam készítettem, és minden esetben ismertettem a vizsgálat céljait, az adatkezelés módszerét és elveit Kvale (2005) ajánlásai alapján. A kérdezettekkel megállapodtam abban, hogy igény esetén az anyag elsõ változatát megkapják, s a véleményüket a végsõ változat kialakításánál figyelembe veszem. Mintaválasztás Az interjúalanyok kiválasztásánál a kutatás minõsége érdekében a mintavételi keretbe kizárólag felelõs vezetõk, a szakma elismert képviselõi kerültek be az egészségbiztosítás különbözõ területeirõl. (Az OEP jelenlegi és volt vezetõi, üzleti biztosítók személybiztosítási üzletágának vezetõ szakemberei, tanácsadói, egészségpénztári vezetõk, az egészségügyi biztosítást oktatók, biztosítási brókerek.) A felmérésben résztvevõk mindegyike tapasztalt, az egészségbiztosításban mind elméletileg és gyakorlatilag is jártas szakember. Az adatfelvételi periódus során 17 interjú készült 2008 és 2010 között. Az interjúalanyok a listában (lásd melléklet) betû- és számjellel jelennek meg, valós beosztásukkal. A mélyinterjú-kérdéssor végleges formája az elsõ interjúk során és segítségével alakult ki. A félig strukturált interjú keretében, nyitott kérdések alkalmazásával lehetõvé vált az interjúalanyaim számára, hogy szabadon megfogalmazzák egyéni elgondolásaikat, véleményüket, amelyek rendkívül értékesnek bizonyultak a szakirodalom tanulmányozásán túl. Hiszen az élõ tudás sokszor jóval elõbbre mutató elképzeléseivel, ötleteivel, véleményével gyakran még csak szóban jelenik meg. Az interjúk átlagosan percig tartottak, amelyeket diktafonon vettem fel és a beszélgetést követõen a teljes szöveget rögzítettem. Ez a több mint 150 oldalnyi szöveg jelentette az elemzés anyagát. Ezt a tartalomelemzés módszerével elemeztem, amelyet Strauss és Corbin (1998) is leír az úgynevezett grounded theory (alapozott elmélet) módszerének bemutatásakor. A mélyinterjús kutatási anyag elemzésével több olyan témát sikerült azonosítani, amelyek megjelennek és vitát indukálnak az egészségügyi biztosításban dolgozó vagy oktató, illetve az érintettek körében. 260

10 AZ EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI A kiegészítõ egészségbiztosítás fogalmának eltérõ értelmezései és az ebbõl adódó problémák Mivel az egészségpénztárak és az üzleti biztosítók által kínált egészségügyi biztosítások együttesen képezik a Magyarországon intézményesített formában igénybe vehetõ kiegészítõ biztosításokat, e fejezet túlnyúlik az egészségpénztári szektoron és tágabb értelmezési tartományban vizsgálódik a fogalmak eltérõ értelmezéseit illetõen. Az interjúk során a válaszadók döntõ többsége a kiegészítõ biztosításokat a társadalombiztosítás által meghagyott térben mûködõ [A1], úgynevezett második szintként [A3] vagy második és harmadik pillérként [D3] definiálja, tehát a kötelezõ társadalombiztosítás mellett létezõ, azt kiegészítõ biztosításnak. A kiegészítõ az egy paradigma szintû kifejezés, arról szól, hogy domináns közfinanszírozás mellett kiegészítõ [A1]. Ez tulajdonképpen egyfajta funkcionális megkülönböztetést jelent. Az egészségbiztosítási alapcsomagon felüli részt érthetjük ez alatt. Több válaszadónál a kiegészítõ és a magán fogalma összemosódott: Az, hogy kiegészítõnek hívom, vagy magánnak mindegy, mert magán kiegészítõ van csak, nincs állami kiegészítõ ( ) inkább azt mondom, hogy van kötelezõ, és van egyéni biztosítási forma [D1]. Azon túl, hogy a kiegészítõ biztosítások funkcionálisan a társadalombiztosítás mellett jelennek meg, fontos megkülönböztetni õket az úgynevezett alternatív kiegészítõ biztosításoktól. Az alternatív azt jelenti, hogy a társadalombiztosítás helyett [A2]. Hiszen vannak olyan országok (Németország, Románia), ahol a társadalombiztosítás nem kötelezõ, illetve vannak olyan rétegek, csoportok, amelyek valamilyen módon kiszorulnak a társadalombiztosításból. Így az alternatív létezhet a társadalombiztosítás mellett is. Ez a fogalom a szakirodalom tanulmányozása kapcsán nem merült fel, bár létezõ jelenség és magában hordozza egy jövõbeli intézményesült struktúra képét is, ezért fontosnak tartom kiemelni. A teljes egészségügyi kiadásokból a magánkiadások tekintélyes részt képviselnek Magyarországon, amely az EU-átlaghoz képest is magas. Meglepõ volt azonban, hogy a magánkiadások összegét a válaszadók legalább fele megkérdõjelezte. Biztos, hogy nincs annyi ( ) a magán (-kiadás a szerk) nagyon becsült és nagyon szórt [D1, E2]. A magánkiadások összegének becslésével a GKI-EKI kutatói [A1] próbálkoztak meg, ez jelenthet számunkra támpontot, azonban az uniós öszszehasonlítást megnehezíti, hogy a nemzeti egészségügyi számlák az egyes országokban más és más értelmezést kaphatnak. Értem ezalatt nemcsak a hálapénz mennyiségének a problémáját, hanem az egészségpénztári számlákból adódó sajátosságokat is. (A sportcipõ vásárlása is belekerül az egészségügyi magánkiadások közé az adótámogatási rendszerbõl adódóan ez több szempontból vitatható). Egy interjúalany [A1] említette meg csak, hogy az egészségügy magánfinanszírozásában nemcsak az elõbb említett két intézmény, hanem egyéb magánintézmények, alapítványok, egyesületek is részt vesznek. Úgy gondolom, hogy a válaszadók tudnak ezek mûködésérõl, azonban senki sem számol velük. Igaz, menynyiségileg nem számottevõk, de, mint a magánfinanszírozás megjelenési formáiként, nem szabad elfelejtkezni róluk. Itt jelenik meg a háztartás is, mint magánfinanszírozó kiegészítõ forma. A kiegészítõ formák fõként az üzletiek meg pontosan arról szólnak, hogy ha belépünk a háztartás helyébe, átvállaljuk ezt, akkor van-e azon a ténykedésünkön valamiféle kis hozam (...) Itt tényleg paradigmát kéne váltani, abban az értelemben, hogy be akarom-e vonni a kiegészítõt a közfeladatba [A1]. 261

11 Egy harmadik típusú alternatív kiegészítõ biztosítási típust is meg kell említeni, mint lehetséges formát, amelynek csírái már most is jelen vannak és mindenki által ismertek. A társadalombiztosításról, amelyet elõzõen fizetett a beteg, lemondva külön magánbiztosítást köt, mert nem elégedett vagy nagyobb az igénye, mint amit a társadalombiztosítás nyújtani tud. Ez már most kialakulóban van Magyarországon és mûködik Lengyelországban. Minõség a fontos, és ezért kifizetem a teljes összeget és hagyom a társadalombiztosítást ( ) és azt hiszem, hogy e felé tartunk [A2]. Összegzésül elmondható, hogy funkcionálisan a kiegészítõ biztosítások társadalombiztosítás mint domináns közfinanszírozás melletti helye nem vitatott, szûk értelemben az üzleti biztosítók által ajánlott biztosítást érthetünk alatta. Bõvebb értelemben azonban az önkéntes egészségpénztárakat és a különbözõ módon intézményesült magánfinanszírozási lehetõségeket is, mint egészségügyi célú alapítványok, magánvállalkozások, egyesületeket is magában foglalja. A kiegészítõ vagy magánfinanszírozást mindig a közfinanszírozáshoz való viszonyában érdemes vizsgálni, a terep azonban, amit a közfinanszírozás meghagy, állandóan változik. A társadalom dönti el mindig [D1]. Tehát tulajdonképpen a társadalom értékítélete és természetesen a gazdaság teljesítõképessége az, amely meghatározza a közfinanszírozás és ezzel együtt az egészségügyi kiegészítõ biztosítások lehetséges mozgásterét. Magyarországon a kiegészítõ biztosítások tere ténylegesen az egyén által vállalt, önkéntes alapokon nyugvó magánfinanszírozást jelenti. A szakirodalomban még nem jelent meg a fogalom, de a gyakorlatban már ténylegesen létezõ jelenség az alternatív kiegészítõ biztosítás, amely véleményem szerint a jövõben egyre nagyobb szerepet fog kapni, mint úgynevezett kiegészítõ funkcióval rendelkezõ biztosítási forma a társadalombiztosítás mellett. Kétféle módon is megjelenik jelenleg Magyarországon. Az egyik a társadalombiztosításból kiszorultak számára köthetõ magánbiztosítás, amely ugyan az ügyfelek részére nem kínálja az úgynevezett alapcsomagot, de alternatívát jelenthet a kiszorulók számára. A másik pedig a társadalombiztosítás által kínált szolgáltatással elégedetlenek számára, akik hajlandók és tudnak többet fizetni a jobb színvonalú egészségügyi szolgáltatásért még úgy is, ha mellette a kötelezõ egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosítási rendszerbe befizették. Az önkéntes egészségpénztárak, az üzleti biztosítók és az OEP együttmûködési lehetõségei és problémái Az egészségpénztárak mûködésének hatékonyságát mindenképpen segítené, ha nem elszigetelt rendszerként nyújtanák a szolgáltatásokat, hanem a társadalombiztosítással, valamint az üzleti biztosítókkal együttmûködve. Ezt a gondolatot az egészségpénztári vezetõk, az OEPvezetõk és az üzleti biztosítók vezetõi ismerik, elfogadják mint alapelvet. A gyakorlatban azonban nem alkalmazzák. Sokáig azt gondoltam, hogy érdemes leülni, kigondolni közösen dolgokat, de ma már egyszerûen nem látom értelmét. [C1] Az egyéni intézményi érdek mindenképpen megelõzi a társadalom szempontjából elõnyös kooperációt. Az együttmûködés lehetõségét vizsgálva azonban elmondható, hogy az üzleti biztosítókkal ellentétben az egészségpénztári mûködés közelebb áll a társadalombiztosításhoz, így talán nagyobb eséllyel indulhat el a jövõben ezen a területen. Vannak támogatói ennek a gondolatnak, akik a pénztárak által nyújtott egészségcélú finanszírozást emelik ki, amelynek jelentõs része közvetlenül a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódott. Csak az együttmûködésben látom a lehetõséget [C2, D3]. 262

12 Az adatszolgáltatás tekintetében a vezetõk körében nagyfokú bizalmatlanságot tapasztaltam. Annak ellenére, hogy fontos lenne tudni, hogy az egészségpénztári szektor mûködése és szolgáltatásai vajon segítik, segíthetik-e a társadalombiztosítás költségvetését? Tehát ha például egy pénztártag egészségmegõrzõ szolgáltatásokat vesz igénybe, vajon csökkennek majd az OEP által finanszírozandó szolgáltatásai? Számomra úgy tûnt, hogy ez a kérdés a piac szereplõit nem érdekli, bár jelentõs érv lehetne további fennmaradásukat tekintve. Nem fogok adatokat kiadni, mert vissza fognak élni vele [C1]. Az érdektelenség és a bizalmatlanság jelenléte ebben a kérdésben meghatározó. Az együttmûködés tekintetében többen az alapcsomag hiányát említik, mint egyik fõ akadályát az illeszkedésnek [C3, C4]. Ebben a kérdésben az egészségpénztári vezetõik véleménye megoszlik, aszerint hogy milyen háttérrel rendelkezik. A banki, biztosítói hátterû pénztáraknál ez elsõdleges okként merül fel, míg mások ezt nem együttmûködési kérdésnek tekintik, pusztán törvényi szabályozási feladatnak, amit nem mert még felvállalni egy kormányzat sem. Úgy gondolom azonban, ha az együttmûködés csak abban merülne ki, hogy a pénztárak vagy az üzleti biztosítók mûködését, nyilvántartási és ellenõrzési rendszerét az OEP szakemberei megtekintenék, már akkor is számos jó ötlettel és javaslattal gazdagodhatnának. Az ellenõrzés tekintetében azt gondolom, hogy mindenképpen. Mind a pénztárak, mind pedig az üzleti biztosítók nagy hangsúlyt fektetnek a szolgáltatások minõségi és mennyiségi ellenõrzésére. Az OEP-nél a szolgáltatókat nem ellenõrzik ( ) nincs az a funkciója, hogy ellenõrizzen. [C1] Ez pedig a társadalombiztosítási rendszer túlzott használatát eredményezi. Tehát az együttmûködésrõl elmondható, hogy egymás mellett létezõ intézményeket találunk a magyar egészségügyi rendszerben, ahol a szereplõk célja nem a szinergián alapuló kooperáció. JAVASLATOK Az egészségpénztári rendszer megmaradása és további támogatása véleményem szerint továbbra is segítené a lakosság igen alacsony színvonalú öngondoskodási kultúrájának fejlesztését. Ezzel együtt a jövõ évtizedeiben várható demográfiai változások és a technikai fejlõdés által indukált költségnövekedést pedig enyhítheti. Az egészségügyi rendszer intézményeinek szinergikus együttmûködése hatékonyabbá tehetõ, ha az egészségpénztáraknál és a társadalombiztosításban tapasztalható bizalmatlanság és érdektelenség eltûnik. Az ellátási alapcsomag pontosítása lehetõvé tenné a minél jobb illeszkedést a társadalombiztosításhoz, és így a kiegészítõ biztosítások köre és feladata is meghatározódna. A pénztárak az elmúlt évek során jelentõs növekedést értek el mind a vagyon, mind a bevétel, illetve a tagok létszámát illetõen a kedvezõ adókörnyezet hatására. Ha ez a tendencia a jövõben is folytatódhatna, ez segíthetné a hálapénz viszszaszorítását és a magán-egészséggazdaság kifehérítését is. A pénztárak számlaalapú elszámolási és ellenõrzési rendszere ezt segítené. JEGYZETEK 1 Az Európai Bizottság által kiadott dokumentum, amelynek célja egy-egy terület legfontosabb megoldandó kérdéseinek azonosítása és az érdekeltek bevonása a probléma megvitatásába. A konzultáció után alakítja ki a Bizottság álláspontját és teszi meg elõterjesztését a jogszabályalkotásra. 2 A Herfindahl Hirschmann-index (HHI) azt méri, hogy a piac mennyire versenyzõ, mennyire koncentrált feletti értéke jelenti a koncentráció magas fokát, míg 1000 alatti értéke az alacsony fokát

13 IRODALOM ADLER J. PÉTERI J. SKULTÉTY L. SZABÓ L. (2007): Az egészségpénztárak lehetõségei az egészségügyi reformban. GKI-EKI. Egészségügykutató Intézet Kft. ÁGOSTON K. KOVÁCS E. KOVÁCS GY. (2007): Az öngondoskodás formái: Milyen forrásból szerez információt, és hogyan választ az ügyfél az egyes öngondoskodási formák közül? Biztosítási szemle. 53. évfolyam, 1. szám, pp BABBIE, E. (2004): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (The Practice of Social Research). Balassi Kiadó, Budapest (Ford.: Kende Gábor és Szaitz Mariann) pp. 700 BUSA K. KÓTI T. TATAY T. (2009): Javaslat az önkéntes egészségpénztári rendszer fejlesztésére. Pénzügyi Szemle. 54. évfolyam, 1. szám, pp DÓZSA CS. (2006): A magyar egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer reformja. Elõadás HELTAI E. TARJÁNYI J. (1999): A szociológiai interjú (mélyinterjú) készítése. Online: KÓTI T. SZABÓ B. (2003): A kiegészítõ egészségbiztosítások helye, szerepe a hazai betegellátásban. Egészségügyi Menedzsment. 5. évfolyam, 3. szám, pp KÓTI T. (2008): Javaslat az Önkéntes Pénztári Rendszer fejlesztésére. Kézirat LINCOLN, Y. S. GUBA, E. G. (1985): Naturalistic Inquiry. Thousand Oaks, CA, Sage MAJOROS P. (2004): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó MATITS Á. (2005): Az önkéntes pénztárak helyzete és jelentõsége. Hitelintézeti szemle. 4. évfolyam, 4. szám, pp NÉMETH GY. (2003): Egészségpénztárak Magyarországon, 1. rész. Egészségügyi gazdasági szemle. 41. évfolyam, 6. szám, pp NÉMETH GY. (2004a): Egészségpénztárak Magyarországon, 2. rész. Egészségügyi gazdasági szemle. 42. évfolyam, 1. szám, pp NÉMETH GY. (2004b): Egészségpénztárak Magyarországon, 3. rész. Egészségügyi gazdasági szemle. 42. évfolyam, 2. szám, pp PÉTERI J. (2005): Gondolatok az egészségügyi célú kiadások magánfinanszírozásáról. Kézirat PINKE I. (2007): Egészségbiztosítás a reform közepén. Elõadás. Elhangzott: június 8. SEIDMAN, I. (2002): Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest SILVERMAN, D. (2000): Doing qualitative research. Sage, London STRAUSS, A. CORBIN, J. (1998): Basics of Qualitative Research. Sage Publications, Thousand Oaks CA EBF (2009): Egészségbiztosítási Felügyelet, Az önkéntes egészségpénztári szektor átfogó jellemzése Online: évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról EBF (2010): Önkéntes egészségpénztárak összehasonlító elemzése Online: EUM (2007): A biztosítási piac megnyitása. (Szakmai vitaanyag). Online: KSH Központi Statisztikai Hivatal. Online: MÖESZ (2007): Egészségfinanszírozási pillérek. Magyar Önkéntes Pénztárak Szövetsége. Online: MÖESZ (2009): Magyar Önkéntes Pénztárak Szövetsége sajtóközlemények. Online: PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (2010) Online: STABILITÁS (2008): Stabilitás Pénztárszövetség Évkönyv STABILITÁS (2010): Egészségpénztárak I. negyedéves jelentése. Online: 264

14 MELLÉKLET A TÉMA KUTATÓI, OKTATÓI A1 GKI EKI, kutató A2 Egészségügyi biztosítás specializáció szakvezetõ A3 Tanszékvezetõ egyetemi docens ÜZLETI BIZTOSÍTÓK KÉPVISELÕI B1 Személybiztosításért felelõs vezetõ, vezérigazgató-helyettes B2 Életbiztosítási igazgató B3 Pénzügyi tanácsadó vezetõje, volt üzleti biztosító értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettes EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK VEZETÕI C1 Fõvárosi egészségpénztár, vezetõ C2 Vidéki egészségpénztár, vezetõ C3 Pénztári vezetõ, a 2006-os reformban érdekelt pénztár C4 Pénztári vezetõ, a 2006-os reformban érdekelt pénztár OEP JELENLEGI ÉS VOLT VEZETÕI D1 OEP volt informatikáért felelõs fõigazgató-helyettese D2 OEP szakmapolitikai és koordináló fõosztályvezetõ D3 OEP technológiai értékelõ bizottság és gyógyszerbefogadás elnöke EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSBAN ÉRINTETT BIZTOSÍTÁSI TANÁCSADÓK, BRÓKEREK, ALKUSZOK E1 Üzleti biztosító, tanácsadó E2 Biztosítási bróker E3 Volt üzleti biztosító tanácsadó GYÓGYSZERCÉG KÖZKAPCSOLATI, STRATÉGIAI ÉS ÜGYFÉLKAPCSOLATI IGAZGATÓJA E4 A brókerszövetség elnöke 265

VALLYON ANDREA 1 BEVEZETÉS

VALLYON ANDREA 1 BEVEZETÉS Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009. VALLYON ANDREA 1 AZ ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK SZEREPE AZ EGÉSZSÉGÜGY KIEGÉSZÍTŐ MAGÁNFINANSZÍROZÁSÁBAN 2 Az előadás keretében kísérletet teszek az

Részletesebben

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél 2013. április 18. dr. Lukács Marianna Elnök, Független Pénztárszövetség iroda@penztarszovetseg.eu Önkéntes

Részletesebben

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél 2013. április 18. dr. Lukács Marianna Elnök, Független Pénztárszövetség iroda@penztarszovetseg.eu Önkéntes

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások

HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/konferencia HVG konferenciák Önkéntes pénztári változások 2012. január 25. dr. Lukács Marianna A magyar szociális állam 60/1991. (X.29.) országgyűlési

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák 2015. november 3. dr. Lukács Marianna marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu az előadás letölthető: ww.patikapenztar.hu/

Részletesebben

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák 2014. november 17. marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/

Részletesebben

DANUBIUS Gyógyüdülők Országos Egészségpénztára

DANUBIUS Gyógyüdülők Országos Egészségpénztára DANUBIUS Gyógyüdülők Országos Egészségpénztára Üzleti jelentés 2013 Általános rész A Pénztár az Önkéntes, Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szólótörvény hatálya alá tartozó egészségpénztár. A Pénztár alakulásának

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el előtakarékossági piacon Előadó: dr. Hardy Ilona Előadó: az Aranykor

Részletesebben

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában 2009.03.17. 10:22 A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában Pénztárkonferencia 2006. november 8-9. PSZÁF Előadó: dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank Magyarország a lakossági megtakarítási

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények

Részletesebben

- A magán egészségbiztosítás (öngondoskodás) egyik formája

- A magán egészségbiztosítás (öngondoskodás) egyik formája Mi az egészségpénztár? - A magán egészségbiztosítás (öngondoskodás) egyik formája - Egy speciális számla, ahol a gyűjtött megtakarításokat csak egészségügyi célok érdekében lehet felhasználni - A társadalombiztosítás

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

Új Pillér. Bemutatkozik a független Patika-csoporthoz tartozó hatcsillagos prémiumpénztár

Új Pillér. Bemutatkozik a független Patika-csoporthoz tartozó hatcsillagos prémiumpénztár Új Pillér Bemutatkozik a független Patika-csoporthoz tartozó hatcsillagos prémiumpénztár 2015 A lényeg Az Új Pillér a Patika Egészségpénztár prémium-pénztára Mint egy független egészségügyi bank Az Új

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

ÚJ PILLÉR ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

ÚJ PILLÉR ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ÚJ PILLÉR ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR Ü Z L E T I J E L E N T É S 2013. ÉV T A R T A L O M 1. AZ ÚJ PILLÉR 2013-BAN SZÉDÜLETES NÖVEKEDÉST PRODUKÁLT... 2 2. AZ ÚJ PILLÉR EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

Részletesebben

DANUBIUS Szálloda és Gyógyüdülő Rt. Egészségpénztára

DANUBIUS Szálloda és Gyógyüdülő Rt. Egészségpénztára DANUBIUS Szálloda és Gyógyüdülő Rt. Egészségpénztára 1051 Budapest, Szent István tér 11. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2004. 1 Az EGÉSZSÉGPÉNZTÁR bemutatása A Pénztár az Önkéntes, Kölcsönös Biztosító Pénztárakról

Részletesebben

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában Népszabadság 2. egészségbiztosítási konferencia 2008. március 11. Skultéty László ügyvezető igazgató A magánfinanszírozás

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

A Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár bemutatkozik leendő Munkáltatójának. 2015. év

A Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár bemutatkozik leendő Munkáltatójának. 2015. év A Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár bemutatkozik leendő Munkáltatójának 2015. év Témáink A Tradíció Nyugdíjpénztárt életre hívó gondolat Alaposan leszorított költségek A választás szabadsága: kettős nyugdíjpénztári

Részletesebben

Nyugdíjmentés öngondoskodás

Nyugdíjmentés öngondoskodás Nyugdíjmentés öngondoskodás A postások szolgálatában a 15 éves önkéntes nyugdíjpénztár Postások Szakmai Egyesülete 2011.06.23. A PÉNZTÁR KÜLDETÉSE 2 Célunk, hogy az öngondoskodás megvalósításában felelős

Részletesebben

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal A magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzése Az ellenőrzés folyamata 2011. május

Részletesebben

Az önkéntes egészségpénztárak prevenciós szerepe az OEP szolgáltatási kiadásainak csökkentésében

Az önkéntes egészségpénztárak prevenciós szerepe az OEP szolgáltatási kiadásainak csökkentésében Az önkéntes egészségpénztárak prevenciós szerepe az OEP szolgáltatási kiadásainak csökkentésében Dr. Lukács Marianna IV. Egészséginformációs Fórum, KSH-TÁRKI 2007. május 23-24. Témáink Az önkéntes egészségpénztár

Részletesebben

Tájékoztató a Felügyelet 2006. IV. negyedévi panaszügyi tevékenységéről

Tájékoztató a Felügyelet 2006. IV. negyedévi panaszügyi tevékenységéről Tájékoztató a Felügyelet 2006. IV. negyedévi panaszügyi tevékenységéről A Felügyeletre 2006. IV. negyedévében összesen 1168 db írásos fogyasztói panasz érkezett az engedély- vagy bejelentés köteles tevékenységet

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet 1 Kiegészítő melléklet a Balzsam Egészségpénztár i éves beszámolójához A pénztár 2001. május 5-én alakult, tevékenységét az ország egész területén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével

Részletesebben

Ön miben jobb, mint a többiek?

Ön miben jobb, mint a többiek? A Földön élő két bármelyik ember genetikai kódja között kevesebb, mint 0,0003% a különbség. Enriques, J. As the Future Catches You: How Genomics&Other Forces are Changing Your Life, Work, Health&Wealth,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

TEMPO Önkéntes Nyugdíjpénztár

TEMPO Önkéntes Nyugdíjpénztár TEMPO Önkéntes Nyugdíjpénztár TEMPO ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJPÉNZTÁR ÜZLETI JELENTÉS 2014. ÉV T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS... 3 2. A TEMPO NYUGDÍJPÉNZTÁR BEVÉTELEINEK

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Előadó: Tóth Róbert ügyvezető Bróker Royal Kft. JNSZMKIK regisztrált szakértője 2012. április 26. A biztosítás

Részletesebben

A bankszféra lehetőségei a reformok és fejlesztések kapcsán

A bankszféra lehetőségei a reformok és fejlesztések kapcsán A bankszféra lehetőségei a reformok és fejlesztések kapcsán Kisbenedek Péter Elnök-vezérigazgató Erste Bank Hungary Nyrt. GKI Konferencia 26. november 14. > Az Erste csoport a régióban 92 millió fős piac

Részletesebben

Tagviszony-módosító nyilatkozat

Tagviszony-módosító nyilatkozat Tagviszony-módosító nyilatkozat A pénztártag azonosító adatai: (Az adatok kitöltése kötelező!) Név: Az alábbiak közül a megfelelő részt kérjük bejelölni. Tagviszony-módosítás Egyéni taggá válás Az általam

Részletesebben

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának BIZALOM Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely:1146 Budapest, Borostyán u. 1/b. Adószám: 18061457-1-42 Bankszámlaszám: K&H Bank 10200964-20221713 Tel./Fax: (06) 1-351-4843 Tel.: (06) 1-351-0372 Honlap: www.bizalompenztar.hu

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai Előadók: Hanák Márta ügyvezető Jakab Ilona befektetési kontroller 2015. augusztus 31. TARTALOM

Részletesebben

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó A jelen tájékoztatóban nyújtott adóügyi következményekre vonatkozó információk az idei évre szólnak, pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján

Részletesebben

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA?

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? Korózs Lajos Elnökségi tag lajos.korozs@mszp.hu STRASBOURGI BÍRÓSÁGHOZ ÉS AZ ALKOTMÁNY BÍRÓSÁGHOZ FORDUL AZ MSZP Az MSZP minden jogorvoslati lehetőséget ki

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához

OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár. 2005. december 31-i éves beszámolójához 1 Kiegészítő melléklet OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. december 31-i éves beszámolójához Az OTP Quantum Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2005. évi Mérlege az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámoló

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Tájékoztató a Felügyelet 2007. első negyedévi panaszügyi tevékenységéről

Tájékoztató a Felügyelet 2007. első negyedévi panaszügyi tevékenységéről Tájékoztató a Felügyelet 2007. első negyedévi panaszügyi tevékenységéről A Felügyeletre 2007 első negyedévében összesen 1463 db írásos fogyasztói bejelentés érkezett az engedély- vagy bejelentés köteles

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

A Földön élő két bármelyik ember. Ön miben jobb, mint a többiek?

A Földön élő két bármelyik ember. Ön miben jobb, mint a többiek? A Földön élő két bármelyik ember genetikai kódja között kevesebb, mint 0,0003% a különbség. Enriques, J. As the Future Catches You: How Genomics&Other Forces are Changing Your Life, Work, Health&Wealth,

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2005.évi éves pénztári beszámolóhoz

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2005.évi éves pénztári beszámolóhoz Jószív Temetkezési Segélyt Biztosító Önsegélyező Pénztár 9024 Győr, Szauter u. 12. Email: joszivp@axelero.hu Adószám: 18529777-1-08 Pénztárfelügy.nyilv.szám: E/97/95 Bírósági nyilv.végzés szám: Pk.NyP.4/1995

Részletesebben

Jószív Temetkezési Segélyt Biztosító Önsegélyezo Pénztár 9024 Gyor, Szauter u. 12. KIEGÉSZÍTO MELLÉKLET 2004.évi éves pénztári beszámolóhoz

Jószív Temetkezési Segélyt Biztosító Önsegélyezo Pénztár 9024 Gyor, Szauter u. 12. KIEGÉSZÍTO MELLÉKLET 2004.évi éves pénztári beszámolóhoz Jószív Temetkezési Segélyt Biztosító Önsegélyezo Pénztár 9024 Gyor, Szauter u. 12. KIEGÉSZÍTO MELLÉKLET 2004.évi éves pénztári beszámolóhoz Gyor, 2005.május 6. Az 2004.évi tevékenységünkhöz az alábbi kiegészítést

Részletesebben

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013.

BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013. BIZTOSÍTÁSOK ADÓZÁSA 2013. Biztosítás típusok Cég által fizetett díj Biztosító szolgáltatása, kifizetése Kockázati biztosítások (nincs lejárati szolgáltatás és visszavásárlási érték) Kockázati (halál esetére)

Részletesebben

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Relax nyugdíjbiztosítás Az Aegon Relax nyugdíjbiztosítással megalapozhatja kiegyensúlyozott, nyugodt jövőjét!

Részletesebben

Az egészség- és önsegélyező pénztárak felügyelési tapasztalatai Konzultáció a pénztári jogszabályok változásáról 2008. 03. 05.

Az egészség- és önsegélyező pénztárak felügyelési tapasztalatai Konzultáció a pénztári jogszabályok változásáról 2008. 03. 05. Az egészség- és önsegélyező pénztárak felügyelési tapasztalatai Konzultáció a pénztári jogszabályok változásáról 2008. 03. 05. Fülöp Tamás Pénztárak felügyeleti főosztálya Felügyelési stílus Helyszíni

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap Nagyságrend: ezer forint

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap Nagyságrend: ezer forint Új Pillér Egészségpénztár 2013. éves jelentés Készítette: Vargha László Sorszám PSZÁF kód 001 73EA01 Tagok által fizetett tagdíj 53 940 0 53 940 86 418 0 86 418 002 73EA02 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

Stratégiai partnerség a VIT Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. között

Stratégiai partnerség a VIT Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. között Stratégiai partnerség a VIT Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. között Hosszútávú, stratégiai együttműködésról írt alá szándéknyilatkozatot a VIT Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2010. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Dátum: Budapest, 2011. május 20. 1 Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt

Részletesebben

VII. Pénztárkonferencia

VII. Pénztárkonferencia VII. Pénztárkonferencia Tapolca, 2004. november 4-5. Tölgyesiné dr. Nagy Olga Minta Értékkel A DIMENZIÓ önkénteseinek nyugdíjpénztári tapasztalatai 2. oldal A DIMENZIÓ Csoport Nonprofit szervezetek piaci

Részletesebben

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap Nagyságrend: ezer forint

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap Nagyságrend: ezer forint Patika Egészségpénztár 2013. éves jelentés 2014.05.05 Készítette: Vargha László Sorszám PSZÁF kód 001 73EA01 Tagok által fizetett tagdíj 587 240 0 587 240 677 832 0 677 832 002 73EA02 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

Részletesebben

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap

73EA Eredménykimutatás - Fedezeti alap Előző évi beszámoló Tárgyévi beszámoló c d e f g h 001 73EA01 Tagok által fizetett tagdíj 1150286 0 1150286 1105814 0 1105814 002 73EA02 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 934065 0 934065 784303 0 784303

Részletesebben

4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár?

4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár? 4. Mi az a Magánnyugdíjpénztár? MEGOSZLÁS QUESTOR ALLIANZ ARANYKOR AXA AEGON OTP MKB GENERALI De szerencsére volt reform A nyugdíjrendszer elemei 2008. 1. Társadalom biztosítás - kötelező 2. Magánnyugdíjpénztár

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, valamint önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ,

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, valamint önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, valamint önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) 2013 április, Budapesti Corvinus Egyetem Haladó pénzügytan dr.

Részletesebben

Nyugdíjpénztári hozamok (2004-2013)

Nyugdíjpénztári hozamok (2004-2013) i hozamok A Magyar Nemzeti Bank jogszabályi kötelezettségének eleget téve (281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 24. (2) bekezdés, illetve 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 20. (2) bekezdés), ezúton teszi

Részletesebben

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Ezen utasítás továbbadása az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. TARTALOMJEGYZÉK 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA...

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2012. december 31. Mérlegkészítésért személyében felelős: Miskei Mária mérlegképes könyvelő PM regisztrációs száma: 167379

Kiegészítő melléklet 2012. december 31. Mérlegkészítésért személyében felelős: Miskei Mária mérlegképes könyvelő PM regisztrációs száma: 167379 Kiegészítő melléklet 2012. december 31. Mérlegkészítésért személyében felelős: Miskei Mária mérlegképes könyvelő PM regisztrációs száma: 167379 Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási-társulat I. Alapadatok A

Részletesebben

Rotary Klub Tabán Közhasznú Alapítvány. 2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

Rotary Klub Tabán Közhasznú Alapítvány. 2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Részei: I. Normál egyszerűsített éves beszámoló Mérleg Eredmény kimutatás II. Szakmai beszámoló Budapest, 2012. Május 18. 1 Statisztikai számjel: 18264148-9499-569-01

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2011/3 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Az adótörvényeket módosító T/4662 számú törvényjavaslatot a Parlament hosszas vita után, nagyon sok kiegészítés, benyújtott egyéni és bizottsági módosító indítvány

Részletesebben

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségi

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

SAJTÓANYAG Hálapénz-kutatás Budapest, 2009. augusztus 18. A hálapénz nagysága

SAJTÓANYAG Hálapénz-kutatás Budapest, 2009. augusztus 18. A hálapénz nagysága SAJTÓANYAG Hálapénz-kutatás Budapest, 2009. augusztus 18. A hálapénzzel kapcsolatban évtizedek óta számtalan találgatás, tévhit jelent meg. Nagyságát a különböző felmérések, tanulmányok szélesen szórva

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február 25. 15. óra 40.

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Tájékoztató a kompenzációs rendszer keretében választható juttatások köréről Forrás: ORFK intranet (2009.01.28. szerda 14:12) 1. Melegétkezési utalvány Étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkezés, közétkeztetés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások. Pandurics Anett 2014. május 8.

A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások. Pandurics Anett 2014. május 8. A biztosítási szektor helyzete fókuszban a nyugdíjbiztosítások Pandurics Anett 2014. május 8. Mrd Ft 1 000 A díjbevétel megoszlása 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 420 426 395 406 410 370 365 358

Részletesebben

A személyi jövedelemadó változásainak hatása a magánszemélyek és a költségvetés szempontjából

A személyi jövedelemadó változásainak hatása a magánszemélyek és a költségvetés szempontjából XXXVII. Tudományos Diákköri Konferencia Székesfehérvár, 2012. november 15. A személyi jövedelemadó változásainak hatása a magánszemélyek és a költségvetés Szerző: szempontjából Nagy Richárd mérnök informatikus,

Részletesebben

(2) A köztisztviselő és az ügykezelő a Ktv. 49/F. -ában foglaltaknak megfelelően cafetéria juttatásra jogosult.

(2) A köztisztviselő és az ügykezelő a Ktv. 49/F. -ában foglaltaknak megfelelően cafetéria juttatásra jogosult. A Tolna Megyei Önkormányzat 6/2010. (II. 15.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek díjazásáról és egyéb juttatásairól szóló 16/2003. (X. 28.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

KÖZHASZNÚ JELENTÉS. a Honvéd Sas-hegy Sportegyesület 2008. évi közhasznú tevékenységéről (Az 1997. évi Tv. alapján)

KÖZHASZNÚ JELENTÉS. a Honvéd Sas-hegy Sportegyesület 2008. évi közhasznú tevékenységéről (Az 1997. évi Tv. alapján) KÖZHASZNÚ JELENTÉS a 2008. évi közhasznú tevékenységéről (Az 1997. évi Tv. alapján) Tartalom: A. A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített beszámolója a. Mérleg (T. 1715/B.r.sz.

Részletesebben

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál 2010. december 9. Biróné Zeller Judit A Minőségellenőrzési Bizottság tagja 1 A minőségellenőrzések feltételei 2009. évben 2010.

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben