Ph.D. értekezés tézisei
|
|
- Réka Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ph.D. értekezés tézisei Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Klinikai Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola Témavezetõ: Prof. Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár KÜLÖNBÖZÕ MALIGNITÁSÚ PETEFÉSZEK-DAGANATOK PROGNOSZTIKAI FAKTORAINAK JELENTÕSÉGE A TERÁPIÁS EREDMÉNYEK FÜGGVÉNYÉBEN Írta: Dr. Demeter Attila Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika Budapest, Oldaltörés 1. BEVEZETÉS A fejlett ipari országokban a petefészekrák több beteg haláláért felelõs, mint az összes többi nõgyógyászati daganat együttesen. Terjedése eltér az egyéb hámeredetû daganatokétól, mivel a progresszió fõ mechanismusa az intraperitonealis disszemináció, amelynek során
2 tumorsejtek exfoliálódnak a peritoneális folyadékba. A daganat kórlefolyását, biológiai viselkedését prognosztikai (továbbiakban még kórjelzõ) faktorokkal (továbbiakban még tényezõk, markerek) jellemzik, amelyek elõsegítik a fokozottan veszélyeztetett tumoros betegek azonosítását. Az ovarium-daganatok prognosztikai faktorai lehetnek kliniko-pathologiai, illetve molekuláris tényezõk. A kliniko-pathologiai faktorokat három csoportba sorolják: beteggel, tumorral és terápiával kapcsolatos markereket különítenek el. A kliniko-pathologiai prognosztikai faktorok mellett egyre több molekuláris markert alkalmaznak, hogy pontosabban megítéljék a tumor várható viselkedését és már a diagnózis felállításakor elkülönítsék a fokozottan veszélyeztett, recidivára hajlamos eseteket. A molekuláris markerek hat csoportját különítik el. Felismerésükhöz, olyan kísérletes vizsgálatok vezettek, amelyek tanulmányozták a malignus daganatok biológiáját. Munkám során külön tárgyaltam a daganattal összefüggõ biológiai/biokémiai jellemzõk közül a molekuláris prognosztikai faktorokat és a többi elõrejelzõ tényezõt összesítve kliniko-pathologiai faktorként nevesítettem. A petefészek-daganat várható kórlefolyásának becslése, a legmegfelelõbb kezelési séma megválasztása a különbözõ prognosztikai faktorok együttes alkalmazásával optimalizálható. Az értekezésemben vizsgált kliniko-pathologiai kórjelzõ tényezõk és jellemzõik: Ovariumcarcinoma bármilyen életkorban elõfordulhat, de leggyakoribb év között. Fiatalon (60 év alatt) kedvezõbb a gyógyulási kilátás, mint idõsebb (60 év feletti) életkorban. Legfontosabb prognosztikai faktor a stadium. A túlélés és a szövettani felépítés közötti összefüggés nem egyértelmû. Agresszív formának tarják a leggyakoribb altípust a serosust, szemben az endometrioid és mucinosus rákkal. A világos-sejtes carcinomáról a vélemények ellentmondásosak. A petefészekrák szövettani differenciáltságának (grading) jelenlegi osztályozását amely a Federation International d Gynecology et Obstetrique (FIGO), a Gynecology Oncology Group (GOG) és a World Health Organization (WHO) besorolása alapján történik, hiányosságai és bizonytalanságai miatt számosan bírálták. A legtöbb tanulmányban ennek ellenére önálló prognosztikai faktor. A disszeminációra utaló tényezõk közül az ascites, illetve annak hiányában a peritoneális mosófolyadékban igazolt tumorsejtek kedvezõtlen kórjelzõ markerek. A kezeléssel összefüggõ elõrejelzõ tényezõk közül a residualis tumor nagysága,
3 illetve ezzel szoros összefüggésben az elvégzett mûtét típusa a legfontosabbak, mert a kezelõorvos által nagymértékben befolyásolhatók. Tanulmányomban a metasztáziskaszkád hármas molekuláris szekvenciájából (adhézió, proteolízis, migráció) a petefészekrák progressziójának hátterében álló biokémiai változások pontosabb megismerése céljából az adhéziós faktorok közül a fibronectint (FN) választottam, amelyrõl feltételezik, hogy prognosztikai szerepe lehet ovariumcarcinomában. Az általam vizsgált másik molekuláris marker a proteolitikus faktorok közé tartozó, fématomot (cink) tartalmazó endopeptidáz, a mátrix-metalloproteinázok (MMP-k), amelyeket mind a kötõszöveti, mind a tumorsejt termelhet és képes bontani az extracellularis matrix (ECM) alkotóelemeinek széles spectrumát. A petefészekrák terjedésében feltételezések szerint az MMP-2 (zselatináz-a) és az MMP-9 (zselatináz-b) játszanak alapvetõ szerepet, amelyek képesek a IV-típusú kollagén és a bazális membrán bontására, ezért nélkülözhetetlenek a tumorsejtek inváziójához. Felismerték, hogy összefüggés van a zselatinázok (MMP-2, MMP-9) expressziója és a metasztatikus képesség között, továbbá, hogy a fibronectin az MMP-9 indukción keresztül fokozza a petefészekráksejtek invazív tulajdonságát. A peritoneális eredetû mesothel sejtekbõl kiáramló fibronectin fokozza az ovariumcarcinoma sejtek MMP-9 termelését és feltehetõen ezzel összefüggésben invazív növekedését és disszeminációját. A megfigyeléssel összhangban áll, hogy az elõrehaladott petefészekrákos betegek ascitesében fibronectin mutatható ki. Transzformált, osztódó sejtek alkotják a tumort, amelyekben a DNS-szintézis jelentõsen nagyobb, mint a normális szövetekben. E folyamathoz a purin és pirimidin nukleotidok de novo és salvage út enzimjeinek fokozott szintézise egyaránt szükséges. A sejtek fõ nukleotidforrása a de novo bioszintézis, amelyben a szénhidrát- és aminosavanyagcsere köztitermékeibõl bonyolult és energiaigényes úton keletkeznek a ribonukleotidok, majd a ribonukleotid-reduktáz (RR) enzim közremûködésével a négy dezoxiribonukleotid. A legtöbb sejt- és szövet azonban rendelkezik egy tartalék enzimrendszerrel is, amelyben a nukleinsavak lebontásából és a táplálékból származó kész nukleotidokat tudja újra hasznosítani, ez az ún. nukleotid salvage vagy mentõ út. A DNS-szintézishez timidintrifoszfát (TTP) szükséges, amely tehát két úton is keletkezhet. A fõ út a dezoxyuridin monofoszfát (dump) metilálása, amelyet a timidilát szintáz (TS) katalizál. A mentõ út a dezoxi-timidin (dt) direct foszforilációja, amelyet az általam vizsgált harmadik molekuláris marker a sejtproliferációs faktorok közé tartozó timidin kináz-1 (TK1) izoenzim katalizál, amely a citoplazmában található, aktivitasa sejtciklusfüggõ, az
4 S-fázisban tízszer magasabb, mint a nyugalmi G1-fázisban. A DNS-szintézis a tumorsejtekben a salvage úton keresztül akkor is folytatódhat, ha gátoljuk a de novo út enzimjeinek mûködését. A timidin vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hiába blokkoljuk a de novo szintézis kulcsenzimét a timidilát szintázt, ha a mentõ pályája megnyílásával a TK1 közremûködésével a DNS-szintézis tovább folyhat. 2. CÉLKITÛZÉS Témaválasztásomhoz az a megfigyelés vezetett, hogy hasonló klinikai és pathologiai jellemzõkkel rendelkezõ petefészekrákos betegek kórlefolyása azonos mûtéti és gyógyszeres kezelés mellett sokszor különbözött. A probléma vizsgálatához az alábbi témacsoportok részletes tárgyalását tekintettem feladatnak 1. A Semmelweis Egyetem (SE). I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikán között kezelt petefészekrákos betegeken az 5-éves túlélést meghatározó klinikopathologiai prognosztikai faktorok vizsgálata. Mennyiben használhatók ezek a markerek a betegség lefolyása és a várható túlélés elõrejelzésében? 2. A klinikai beteganyag gyógyulási eredményének összehasonlítása a 2003-as 25. FIGO jelentéssel, hogy nemzetközi összefüggésben is értékelni lehessen a kezelés hatásfokát. 3. Az alacsony malignitású petefészek-daganatok elõfordulási gyakoriságának, kórlefolyásának és molekuláris jellemzõnek tanulmányozása. A negyven évesnél fiatalabb LMP daganatos betegeken a szervmegtartó mûtétekkel szerzett tapasztalatok elemzése. 4. Az ovariumcarcinomás betegek kivizsgálásában a klinikai gyakorlatban még nem alkalmazott molekuláris prognosztikai tényezõk közül az MMP-2, MMP-9 proteázok és a sejtadhéziót befolyásoló fibronectin részletes vizsgálata. 5. A molekuláris elõrejelzõ tényezõk és a kliniko-pathologiai prognosztikai faktorok összehasonlítása a petefészekrák kórlefolyásában. 6. A DNS szintézis mentõ útjának egyik kulcsenzimének, a timidin kináz aktivitásának és thermostabilitásának tanulmányozása ovariumcarcinomában és normális szövettani szerkezetû petefészekben. A célkitûzések megvalósításához kísérleti és matematikai-statisztikai módszereket használtam. 3. BETEGANYAG ÉS MÓDSZER
5 Az értekezésben elemeztem az SE. I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikán január és 2003 szeptember között, hám eredetû petefészek-daganat miatt mûtétben részesített 202 beteg adatait. A vizsgált csoportban 155 carcinomát és 47 alacsony malignitású tumort találtam. Kizártam azokat a betegeket, akiken bármilyen malignus folyamat következtében korábban mûtét, sugaras vagy gyógyszeres kezelés történt, illetve az onkoterápia nem a klinikán kezdõdött. Az Semmelweis Egyetem Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának engedélye alapján együttmûködés indult a SE. I. Sz. Pathológiai és Kísérletes Rákkutató Intézete és a klinika onkológiai osztálya között az ovariumtumorok eltérõ kórlefolyásában szerepet játszó molekuláris prognosztikai markerek tanulmányozására. A kutatás célját abban határoztuk meg, hogy összefüggést keressünk a petefészekrák kórlefolyása és a tumorszövet-mikrokörnyezet kétirányú kapcsolata között. Biológiai vizsgálati módszerrel tanulmányoztam a molekuláris faktorok prognosztikai szerepét. A szükséges minta a klinikán operált különbözõ malignitású petefészek-daganatos betegektõl származik. Az irodalmi adatok alapján a petefészekrák prognózisa fiatal életkorban kedvezõbb, mint idõseken. A megállapítás vizsgálatára két részre osztottam a betegcsoportot, 60 évnél meghúzva a választóvonalat. A stádiumbesorolást a mûtéti lelet alapján a FIGO-klasszifikáció szerint végeztük. A hisztológiai vizsgálat és a differenciáltsági fok megállapítása klinikánk szövettani laboratóriumában történt. Kétséges esetben konziliumot kértünk a Semmelweis Egyetem I. Sz. Pathológiai és Kísérletes Rákkutató Intézetétõl, illetve az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Osztályától. Az ascites citológia vizsgálatára mindig vettünk mintát, illetve lemértük és nagy mennyiségûnek tekintettük, amennyiben meghaladta az egy litert. Optimálisnak tekintettük a beavatkozást, ha a daganatból 1 centiméternél kisebb maradt vissza. Szuboptimalisnak tartottuk a mûtétet, ha a residalis tumor mérete meghaladta a 1 cm-t. Elemeztem a betegek túlélési idejét, és a prognosztikai faktorok szerepét a túlélésben. Az alacsony malignitású petefészek-daganattal rendelkezõ, 40 évnél fiatalabb betegeknél vizsgáltam a szervmegtartó mûtét (az érintett oldali függelék eltávolítása és a csepleszresectio) lehetõségét és amennyiben a beteg még nem szült, a sebészi beavatkozást követõ sikeres terhességek arányát. Negyven év feletti LMP daganatos betegen hasi méh-, és mindkét oldali függelék eltávolítást végeztük a cseplesz resectiojával. Összehasonlítottam a gyógyulást a 2003-as 25. FIGO-jelentéssel, hogy értékelni lehessen a kezelés hatássoságát nemzetközi összefüggésben.
6 A molekuláris markerek vizsgálatának céljából huszonkét petefészek-daganat miatt operált beteg tumorát, ascitesét és szérumát vizsgáltuk (17 carcinoma, 5 borderline). Kontrollként öt, ép szöveti szerkezetû ovarium szolgált. A mintában az MMP aktivitas analizise zselatin tartalmú poliakrilamid-gél elektroforézissel történt (zimogram technika). Az anyagot o 4C-ra hûtve szállítottuk a pathologiai intézetbe, ahol izopentán-nitrogénben fagyasztottuk a molekuláris vizsgálat megkezdéséig. Az MMP-2/9 aktivitas kiértékelése denzitometriával történt, Eagle Eye II készülékkel. Az MMP-2/9 enzimaktivitas sötétkék háttéren fehér csíkban látszik az aktivitas egysége integrált optikai denzitás (OD)/10 microgramm protein volt. A fibronectin kimutatás western blottal, a fibronectinkoncentráció meghatározása denzitometriával (Eagle Eye) történt. A fibronectinkoncentráció egysége integrált OD/10 mikrogramm protein volt. A molekuláris markerek vizsgálata során az átlagos követési idõ 30 hónap volt. A timidin kináz izoenzimek aktivitásának vizsgálatát 1 4 C TdR+ATP TK 14 C-dTMP+ADP PEI-cellulose lemez (PEI-cellulose disc radioassay) módszerrel végeztük. A timidin kináz aktivitását nmol/óra/mg. protein egységben adtuk meg. A TK termostabilitásának vizsgálatához három órán keresztül inkubáltuk 37 C o -on a mintákat és 15 percenként meghatároztuk a TK aktivitásokat. A különbözõ TK izoenzimek meghatározásához mintát vettünk hét petefészekrákból, illetve kilenc ép szöveti szerkezetû ovariumból, majd ATP, illetve CTP szubsztrátot alkalmaztunk és a CTP/ATP hányados segítségével különítettük el foszfátdonor specificitás alapján a TK1 és TK2 izoenzimeket. Statisztika Különbözõ biostatisztikai módszerekkel értékeltem az adatokat. A mûtét napjától számoltam a túlélést. A kapcsolatos információk részben a klinika adatbázisából, részben a Népességnyílvántartó Intézet adatállományából származnak. Cox-féle regressziós analízisissel vizsgáltam az eltérõ kliniko-pathologiai prognosztikai faktorok túlélést meghatározó szerepét és Kaplan-Meier görbén ábrázoltam az információkat. Statisztikailag akkor tekintettem szignifikánsnak a különbséget, ha a p kisebb volt, mint 0,05. Az átlagok mellett meghatároztam a statisztikai hibákat és a minimális-maximális értéket. A timidin kináz aktivitas összehasonlításakor student-t teszttel vizsgáltam a két adat közötti kapcsolat szorosságát. A molekuláris jellemzõk közül szóráselemzéssel (ANOVA) és t- próbával analizáltam statisztikailag az MMP-2/9 aktivitást és a fibronectinkoncentrációt.
7 4. EREDMÉNYEK Azt találtam, hogy a morbiditás az életkor elõrehaladtával növekszik. Carcinoma leggyakrabban év, alacsony malignitású tumor év között fordult elõ. Az I. és II. stadiumú betegek száma közel azonos, ugyanakkor elõrehaladott stadiumban ismertük fel a rákok 79%-át. Az összes beteg tíz százalékában tapasztaltam disszeminációt. A carcinomák több mint kétharmada bizonyult hisztológiailag serosus típusunak. Meglepõ adatnak tûnt, hogy a carcinomák nagy része mutatott dedifferenciált jelleget. Majdnem az összes betegen észleltünk ascitest, amelynek mennyisége általában korrelált a folyamat kiterjedésével. A petefészekrákos betegek valamivel több, mint felében végeztünk optimális beavatkozást és nem hagytunk vissza makroszkópos méretû residualis tumort. A betegek 13%-ban csak szövettani mintavételre nyílt lehetõség. A 47 alacsony malignitású petefészek-daganattal rendelkezõ betegekbõl tizenhárom volt 40 évesnél fiatalabb. Tíz betegen, akik szerettek volna vállalni terhességet, elvégeztük az érintett oldali függelék eltávolítását. Öten lettek terhesek, és élõ egészséges újszülöttet hoztak világra. Carcinoma következtében vesztettük el a betegek döntõ többségét. Az alacsony malignitású petefészek-daganatos betegek 5-éves túlélése 90%, a petefészekrákos betegeké 30,9% volt. A hat vizsgált tényezõ közül öt kliniko-pathologiai prognosztikai faktor bizonyult kedvezõtlennek. A Kaplan-Meier görbék elemezése alapján a folyamat kiterjedése mutatta a túléléssel a legerõsebb összefüggést. Az életkor és a túlélés között találtam érdekes, fordított összefüggést. Általában minél idõsebb a beteg, annál alacsonyabb az életben maradás esélye és a 60 évnél fiatalabb rákos betegek átlagosan közel kétszer hosszabb ideig maradtak életben. A szövettani altípusok közül a világos-sejtes és a mucinosus bizonyult a legkedvezõbbnek, a serosus a legrosszabb prognózisúnak, a különbség azonban nem érte el statisztikailag a szignifikáns szintet. Rendkívül kedvezõtlennek találtam a túlnyomó többségét alkotó differenciálatlan, anaplasticus tumorok prognózisát, átlagosan egyhatod annyi ideig éltek, mint a jól differenciált rákban szenvedõ betegek. Nem találtam a túlélésében szignifikáns különbséget a jól, illetve a mérsékelten differenciált carcinomák között. Ascites hiányában az 5-éves túlélés több mint kétszer magasabb, mint a hasvizet termelõknél. Az 5-éves túlélés 10% alá esett, amennyiben az ascites menyisége meghaladta az egy litert. A második legerõsebb prognosztikai faktor a mûtét típusa. Az optimális sebészi beavatkozásban részesített betegek 5-éves túlélése közel tízszer nagyobb, mint a nem optimálisan operáltaké.
8 Eredményeim alapján megállapítható, hogy az MMP-2/9 aktivitás a fibronectin-koncentráció és a hisztológia között nem volt összefüggés, jóllehet ép szöveti szerkezetû ovariumban nem észleltünk aktivált MMP-2 és aktivált MMP-9 aktivitást, ugyanakkor más vizsgálatokhoz hasonlóan petefészek-daganatokban ki tudtuk mutatni MMP-2 és MMP-9 aktivitást. Az általam vizsgált molekuláris markerek analízise azt mutatja, hogy a tumorban a fibronectinkoncentráció a malignitás fokozódásával párhuzamosan jelentõsen emelkedik. Korai stadiumú rákoknál alacsonyabb, elõrehaladott rákoknál magasabb FN koncentrációt észleltünk. A túlélés és a FN expresszió között fordított összefüggést figyeltem meg, a petefészekrákban meghalt betegek FN-koncentrációja szignifikánsan magasabb. A követési idõ alatt recidivált rákok szignifikánsan nagyobb MMP-9 aktivitása azt valószínûsíti, hogy az MMP-2-vel ellentétben az MMP-9 nemcsak a petefészek-daganatok proliferációjában, hanem az áttétek megtapadásában és azok további növekedésében is fontos szerepet játszhat, esetleg azok a ráksejtek amelyek magasabb MMP-9 aktivitást és FNexpressziót mutattak ellenállóbbak voltak a chemotherapiával szemben. Tanulmányomban a kiújult rákok kliniko-pathologiai prognosztikai faktorai nem különböztek a követési idõ alatt nem recidivált carcinomák kliniko-pathologiai jellemzõitõl, ugyanakkor a recidiváló petefészekrákok fibronectinkoncentrációja és az MMP-9-nek úgy az aktivált, mint látens formájának aktivitása szignifikánsan nagyobbnak bizonyult, mint a nem recidiváló petefészekrákoké. A recidiváló betegek ascitesében és szérumában is nagyobb fibronectinkoncentrációt mértünk, mint a többi beteg mintáiban, de a különbség nem bizonyult szignifikánsnak A kiújult tumoroknak mind a szérumában, mind az ascitesében az MMP-9 aktivitás magasabb, mint a nem-recidiváló tumoroké, de a különbség csak az ascitesben szignifikáns. Recidiváló petefészekrákban a lényegesen magasabbnak találtam az aktivált MMP-2-t, mint a kiújulást nem mutató ováriumtumornál, de a különbség nem szignifikáns Azt tapasztaltam, hogy a timidin kináz aktivitás szignifikánsan nagyobb petefészekrákban, mint normális szöveti szerkezetû petefészekben. A nagyobb TK aktivitás felgyorsult sejtproliferációt és mitotikus aktivitást jelez. Az ép ovariumban mérhetõ az alacsonyabb aktivitású, hõstabil TK2 izoenzim, ami a sejtek mitochondriumából származik. A a carcinomában mérhetõ a kevésbé stabil, TK1 izoenzim, amely aktívan osztódó sejtekre jellemzõ és csak az S-fázisban jelenik meg. A lényeges különbség, amelyet találtam a TK enzimek hõstabilitásában a tumoros és az ép szövetek között, alátámasztja, hogy különbözõ izoenzimekrõl van szó. Lényeges különbséget találtam a TK enzimek hõstabilitásában a tumoros és normál szövetek között. A rákban mért TK aktivitás 37C o -on történõ inkubálást követõen 30 perc
9 elteltével csökkent szignifikánsan, ugyanakkor a normális szöveti szerkezetû ovariumban mért TK aktivitás hasonló hõmérsékleten történõ inkubálás után 120 perc elteltével csökkent hasonló mértékben, ami alátámasztja, hogy különbözõ izoenzimekrõl van szó. A TK aktivitás 180 perc eltelte után ép ovariumban az eredeti aktivitás 21%-a, rákban 5%-a. 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS ÚJ MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. Többváltozós összehasonlítás alapján saját anyagunkban megállapítottam, hogy a petefészekrák túlélését kedvezõtlenül befolyásolja az elõrehaladott stadium, a differenciálatlan szövettani szerkezet, az ascites (különösen 1 liternél nagyobb mennyiség), a 60 év feletti életkor, az egy centiméternél nagyobb residualis tumor (szuboptimális mûtét). Más vizsgálatoktól eltérõen nem találtam különbséget a különbözõ hisztológiájú carcinomák túlélésében. 2. A Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika korai stadiumú ovariumcarcinomás betegeinek gyógyulását hasonlónak találtam a nemzetközi irodalomban közölt adatokkal, ugyanakkor az elõrehaladott daganattal rendelkezõ betegek gyógyulása kedvezõtlenebb. Az 5-éves túlélés beteganyagunkban III. stadiumú rákos betegeknél 15%-al, IV. stadiumú carcinomáknál 13%-al alacsonyabb, mint a FIGO-felmérésben szereplõ betegeké. Ennek magyarázataként feltételezhetõ, hogy hazánkban az elsõ-vonalbeli taxol-kezelés bevezetése késõbb (1998) kezdõdött, mint a FIGO-felmérésben szereplõ országok egy részében. 3. Az alacsony malignitású petefészek-daganat elõfordulási aránya, kórlefolyása és gyógyulása beteganyagunkon megegyezett az irodalmi adatokkal. A fiatal, korai stádiumú, LMP tumoros betegeken indokolt a szervmegtartó mûtét. Terhességet vállalt és késõbb kiviselte azt a betegek fele, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedõ. 4. Az MMP-2/9 aktivitás, a fibronectinkoncentráció és a hisztológia között más vizsgálóktól eltérõen nem találtam összefüggést. Carcinomás betegek szérumában és az ascitesében az MMP-2/9 aktivitás és a fibronektinkoncentráció nem magasabb, mint az ép szöveti szerkezetû ovariummal rendelkezõ betegekben, így az ovarium epitheliális eredetû malignus daganatainak szûrésére, követésére nem alkalmas. 5. Megállapítottam, hogy a petefészekrák fibronectinkoncentrációja, valamint MMP-9 aktivitása összefüggést mutatott a kórlefolyással. Ezen molekuláris markerek expressziója szignifikánsan nagyobb volt a kiújulást mutató betegekben. Az MMP-9
10 aktivitás és a fibronectinkoncentráció alkalmasnak tûnik a petefészekrák agresszív, gyorsan recidiváló szubtípusának meghatározására. 6. A timidin kináz 1 izoenzim aktivitását szignifikánsan magasabbnak találtam a petefészekrákos szövetmintákban, mint az ép szöveti szerkezetû ovariumokban, ami aktívan osztódó S-fázisú sejtpopulációra utal. Ennek az enzimnek a szelektív gátlása lehetõséget jelenthet az ovariumcarcinoma adjuvans gyógyszeres kezelésében. A TK aktivitás 37C o -on történõ inkubálást követõen 180 perc eltelte után ép ovariumban az eredeti aktivitás 21%-a, rákban 5%-a. Oldaltörés A szerzõ onkológiai tárgyú publikációinak jegyzéke 1. Szánthó A, Demeter A, Papp Z: A méhnyakrákos betegek ellátásának aktuális helyze hazánkban. (A felismerés) Orv Hetil. 1994, 135, Szánthó A, Demeter A, Papp Z: A méhnyakrákos betegek kezelése hazánkban. Orv Hetil. 1994, 135, Szánthó A, Demeter A, Papp Z: A méhtestrákos betegek ellátásának helyzete hazánkban. Orv Hetil. 1994, 135, Szánthó A, Szabó I, Demeter A, Papp Z: A rosszindulatú petefészek-daganatos betegek ellátásának aktuális helyzete hazánkban. Orv Hetil. 1994, 138, Demeter A, Szánthó A, Papp Z: A vulva carcinoma etiológiája. Nem egységes entitás? Magy Nõorv L. 1998, 61, Demeter A, Abonyi M, Look K. Y, Varga Sz, Szánthó A, Weber G: A timidinkináz enzimaktivitás összehasonlítása egészséges petefészekben és epitheliális petefészekrákban. Magy Onkol. 1998, 42, Demeter A, Szirmai K, Rigó J. Jr, Joó J. G, Csaba Á: A Cervicalis Intraepithelialis Neoplasia (CIN) terhesség alatti diagnosztikája és terápiája. Magy Nõorv L. 1999, 62, Demeter A, Nemeskéri Cs, Szánthó A, Konrád S, Csapó Zs: Granulosasejtes ovariumtumor késõi recidívája. Magy Nõorv L. 1999, 62, Demeter A, Szirmai K, Szendei Gy, Szánthó A: Emlõrák késõi áttéte a petefészekben. Magy Nõorv L. 2000, 63, Demeter A, Sziller I, Sembery K, Papp Z: A citológiai vizsgálat során észlelhetõ koilocytosis diagnosztikus értéke a méhnyak látens és szubklinikai human papillomavírus (HPV) fertõzésében. Magy Nõorv L. 2000, 63,
11 11. Keszler G, Csapó Zs, Spasokoutskaja T, Sasvári-Székely M, Virga S, Demeter A, Eriksson S, Staub M.: Hyperthermy increase the phosphorylation of deoxycytidine in the membrane phospholipide precursors and decrease its incorporation into DNA. Advan. Exp. Med. Biol. 2000, 486, Demeter A, Abonyi M, Look K. Y, Keszler G, Staub M, Weber G.: Differences in thermostability of thymidine kinase isoenzymes in normal ovary and ovarian carcinoma. Antican Res. 2001, 21, Szánthó A, Szabó I, Bálega J, Demeter A, Csapó Zs, Papp Z.: Assessment of myometrial and cervical invasion of endometrial cancer by transvaginal ultrasonography. Eur J Gynecol Oncol. 2001, 22, Demeter A, Szirmai K, Bálega J, Sipos N, Szánthó A, Papp Z: Az alacsony malignitású petefészek daganatok (LMP) kezelésével szerzett tapasztalataink Klinikánk 10 éves beteganyagában ( ). Magy Onkol. 2001, 45/ Demeter A, Sziller I, Csapó Zs, Szánthó A, Papp Z: Outcome of pregnancies after conization of the uterine cervix during pregnancy. Eur J Gyneacol Oncol. 2002, 23, Sipos N, Bálega J, Demeter A, Szánthó A, Papp Z: A petefészek transzpositiója méhnyakrák miatt végzett radikális méheltávolítás során. Orv Hetil. 2002, 143, Demeter A, Sipos N, Bálega J, Szánthó A, Csapó Zs, Papp Z: A retrospective study of 27 ovarian tumor of low malignant potential. Eur J Gynaecol Oncol. 2002, Demeter A: A HPV vírusinfectio szerepe nõgyógyászati kórképekben. Háziorvosi Továbbképzõ Szemle. 2002, 7: Demeter A, Szirmai K, Oláh J, Tímár F, Pogány G, Jeney A: Mátrix metalloproteinázok aktivitásának vizsgálata különbözõ malignitású petefészekrákok progressziójában. Magy Nõorv L. 2003, 66, Szánthó A, Bálega J, Szabó I, Sípos N, Demeter A, Papp Z: Adjuvant chemotherapy following surgery in the management of uterine sarcoma. Eur J Gynaecol Oncol.2003, 24, Demeter A, Szirmai K, Oláh J, Papp Z, Jeney A: A mátrix metalloproteázok aktivált formáinak megjelenése és a fibronektin koncentrációjának emelkedése a recidíváló petefészekrákban. Orv Hetil. 2004, 145, Demeter A, Csapó Zs, Szánthó A, Papp Z, Oláh J, Jeney András: Különbözõ malignitású petefészek-daganattal kezelt betegek prognosztikai faktorainak vizsgálata. Magyar Onkol 2004, 48/
12 23. Halmos A, Hargitai B, Demeter A, Papp Z: Praenatalisan diagnosztizált placentáris chorioangioma. Magy Nõorv L. 2005, Demeter A, Sziller I, Csapó Zs, Oláh J, Jeney A, Papp Z: Comparing molecular markers of recurrent and non-recurrent epithelial ovarian (megjelenés alatt Anticancer Research) 9.2. A tudományos munkásságot megalapozó egyéb közlemények 25. Sziller I, Ujházy A, Bardóczy Zs, Demeter A: A hüvely és a cervix fertõzéseinek korai és késõi következményei. Orvostovábbkép Szeml Suppl. 1997, Sziller I, Bardóczy Zs, Demeter A, Ujházy A: Az alsó genitális traktus fertõzései és fertõzést utánzó megbetegedései. Orvostovábbkép Szeml Suppl. 1997, Sziller I, Bardóczy Zs, Sembery K, Demeter A, Papp Z: Cervicalis Chlamydia trachomatis fertõzések kezelése josmycinnel. Magy Ven Arch. 1997, 1, Bardóczy Zs, Sziller I, Sembery K, Ujházy A, Demeter A, Papp Z: Szexuális úton terjedõ fertõzések elõfordulása serdülõkorú lányokon, különös tekintettel a Chlamydia trachomatisra. Magy Ven Arch. 1997, 2, Abonyi M, Demeter A: Korszerû fogamzásgátló készítmények és a májszövõdmények. Kórház. 1999, 5, Szigeti Zs, Szabó G, Silhavy M, Demeter A: Húgyhólyagba perforált IUD érdekes esete. Magy Nõorv L. 2002, 65, Nemzetközi folyóiratban megjelent absztrakt: 31. Demeter A., Abonyi M., Look K. Y., Weber G.: Difference in thermostability of thymidine kinase and isoenzymes in normal ovary and ovarian carcinoma. Americ Assoc for Canc Res Suppl Szánthó A., Szabó I., Demeter A., Papp Z.: Clinical experience with uterine sarcoma: sonographic characteristics and treatment. Int J Gynecol Cancer 9, , Demeter A., Sziller I., Papp Z.: Treatment of subclinical HPV infection of the uterine cervix. First Congress on Controversies in Obstetrics and Gynecology and Infertility Suppl Demeter A., Szánthó A., Papp Z.: Fertility sparing surgical treatment of ovarian tumors of low malignant potential. Fetal diagnosis and therapy Suppl. 17, 33-34, 2002
13 35. Kõhalmi B., Kulka J., Kiss I., Belics Z., Demeter A., Görbe É., Jeager J., Papp Z.: Cystic duplication in the intestinal tract of a newborn infant. Fetal diagnosis and therapy Suppl. 17, 53, Demeter A., Jeney A.: Elevated expression of matrix metalloproteinases (MMP) and fibronectin concentration in recurrent ovarian cancer Ann Oncol Suppl 3 iii23, 2004 Magyar nyelven megjelent poszterek és elõadások: 37. Demeter A., Szánthó A., Papp Z.: A preinvazív, a mikroinvazív és a korai invazív méhnyakrák felismerése és kezelése terhesség alatt a SOTE I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika beteganyagában. Magy Onkol. 43, 286, 1999 (Magyar Onkológiai Társaság XXIII. Kongresszusán elhangzott elõadás) 38. Demeter A., Sziller I., Sembery K., Bardóczy Zs., Ujházy A., Papp Z.: A méhnyak szubklinikai HPV-fertõzése. Magyar Venerol Arch 184, 1999 (Magyar STD Társaság IV.Nagygyûlésén elhangzott elõadás) 39. Bardóczy Zs., Ujházy A., Sembery K., Demeter A., Sziller I., Papp Z.: STD-fertõzések prevalenciája tinédzser ambulanciánkon. Magyar Venerol Arch 187, 1999 (Magyar STD Társaság IV.Nagygyûlésén elhangzott elõadás) 40. Sziller I., Sembery K., Bardóczy Zs., Ujházy A., Demeter A., Papp Z.: Méhen kívüli terhesség mint STD. Magyar Venerol Arch 187, 1999 (Magyar STD Társaság IV. Nagygyûlésén elhangzott elõadás) 41. Ujházy A., Sziller I., Sembery K., Demeter A., Bardóczy Zs., Papp Z.: A méhen kívüli terhesség gyakoriságának alakulása Magyarországon. Magyar Venerol Arch 188, 1999 (Magyar STD Társaság IV. Nagygyûlésén elhangzott elõadás) 42. Szánthó A., Szabó I., Demeter A., Bálega J., Sipos N., Papp Z.: Tapasztalataink az uterus sarcoma kezelésében LAM. 11 S22, 2001 (Magyar Klinikai Onkológiai Társaság I. Kongresszusán elhangzott elõadás) 43. Demeter A., Csapó Zs., Szánthó A., Oláh J., Pogány G., Tímár F., Jeney A.: Mátrix metalloproteázok aktivitásának vizsgálata különbözõ malignitású petefészekrákok progressziójában. Nõgyógy és Szülész Továbbkép Sz Szuppl. 129, 2002 (Magyar Nõorvos Társaságának XXVII. Naggyûlésén elhangzott elõadás) 44. Demeter A., Szirmai K., Szánthó A., Oláh J., Pogány G., Tímár F., Papp Z., Jeney A.: A petefészek-daganatok molekuláris prediktív faktorainak vizsgálata. Magyar Onkol 46/3 3, 2002 (Magyar Klinikai Onkológiai Társaság II. Kongresszusán elhangzott elõadás)
14 45. Demeter A, Szirmai K, Szánthó A, Oláh J, Pogány G, Tímár F, Papp Z, Jeney A: A petefészek daganatok molekuláris prediktív faktorainak vizsgálata. Magy Onkol Szuppl. 2002, 46, 3 (Magyar Onkológusok Társaságának kecskeméti kongresszusán elhangzott elõadás) 46. Demeter A., Szirmai K., Szánthó A., Oláh J., Tímár F., Jeney A.: A különbözõ malignitású petefészek daganatok klinikai és biokémiai jellemzõinek összehasonlító vizsgálata. Törekvés a petefészekrák molekuláris prognosztikai markereinek kialakítására. Magyar Onkol 47, 249, 2003 (Magyar Onkológiai Társaság XXV. Kongresszusán elhangzott elõadás) Könyvfejezet: 47. Papp Z, Demeter A: XIII. fejezet: Szülészet-nõgyógyászati rehabilitáció. A rehabilitáció gyakorlata. Szerk: Katona Ferenc 2004,
Különbözô malignitású petefészek-daganattal kezelt betegek prognosztikai faktorainak vizsgálata
Különbözô malignitású petefészek-daganattal kezelt betegek prognosztikai faktorainak vizsgálata Eredeti közlemény Demeter Attila, 1 Várkonyi Tibor, 1 Csapó Zsolt, 1 Szánthó András, 1 Oláh Julianna, 2 Papp
RészletesebbenAZ ULTRAHANGGAL MÉRT MAGZATI MEDENCECSONTOK ÁLTAL BEZÁRT SZÖG ÉS A GYAKORI ANEUPLOIDIÁK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS TÉZISEK
AZ ULTRAHANGGAL MÉRT MAGZATI MEDENCECSONTOK ÁLTAL BEZÁRT SZÖG ÉS A GYAKORI ANEUPLOIDIÁK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS Doktori (Ph.D.) értekezés TÉZISEK Klinikai Orvostudományok: Magzati és újszülöttkori orvostudomány
RészletesebbenA tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény
A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény 2016.10.17. 1 2016.10.17. 2 2016.10.17. 3 A TUMORMARKEREK TÖRTÉNETE I. ÉV FELFEDEZŐ
RészletesebbenPROGRAM OKTÓBER 27, PÉNTEK. 8:00- Regisztráció. 9:00-9:20 Megnyitó, üdvözlések
PROGRAM 2017. OKTÓBER 27, PÉNTEK 8:00- Regisztráció 9:00-9:20 Megnyitó, üdvözlések 9:20-11.00 ÁTTEKINTŐ ELŐADÁSOK Üléselnökök: Gőcze Péter, Kovács Kázmér 9:20-9:35 Quo vadis nőgyógyászati onkológia Bősze
RészletesebbenA petefészekrák kezelése Dr. Szánthó András Ph.D.
A petefészekrák kezelése Dr. Szánthó András Ph.D. Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Onkológiai Osztály Petefészekrák Második leggyakoribb genitalis
RészletesebbenAmit a méhnyakrákról tudni érdemes
Amit a méhnyakrákról tudni érdemes Dr. Koiss Róbert TÁMOP.6.1.3. Szakmai Vezető A HPV szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában 1974: a HPV-k szerepet játszhatnak a méhnyakrák kialakulásában (H.zur
RészletesebbenHivatalos Bírálat Dr. Gődény Mária
Hivatalos Bírálat Dr. Gődény Mária:,,Multiparametrikus MR vizsgálat prognosztikai és prediktív faktorokat meghatározó szerepe fej-nyaki tumoroknál, valamint a kismedence főbb daganat csoportjaiban című
RészletesebbenEsetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.
Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos
RészletesebbenJelentkezési hat.idő 2011.03.01. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése
Tanfolyam adatlap Kódszám SE-TK/2011.I./00339 Szemeszter 2011.I.félév Jelleg Kötelezően választható Főcím Állapot A nőgyógyászati daganatok korai diagnosztikája és komplex kezelése. Kolposzkópos tanfolyam
RészletesebbenA tüdőcitológia jelentősége a tüdődaganatok neoadjuváns kezelésének tervezésében
A tüdőcitológia jelentősége a tüdődaganatok neoadjuváns kezelésének tervezésében Pápay Judit SE, I.sz.Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet 70. Patológus Kongresszus Siófok 2011. szept. 29 - okt.1.
RészletesebbenNŐGYÓGYÁSZATI DAGANATSEBÉSZET
NŐGYÓGYÁSZATI DAGANATSEBÉSZET A SZEMÉREMTEST KRÓNIKUS BŐRBETEGSÉGEI 1. Szeméremtest és hüvely daganat megelőző állapotai (etiológia, diagnosztika, terápia) 2. A méhnyak rákmegelőző állapota (CIN) 3. Méhnyak
Részletesebben2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia
RészletesebbenMit tud a tüdő-citológia nyújtani a klinikus igényeinek?
Mit tud a tüdő-citológia nyújtani a klinikus igényeinek? XVI. Citológus Kongresszus és akkreditált tanfolyam Siófok, 2017. március 30-április 1. Pápay Judit SE, I.sz.Patológiai és Kísérleti Rákkutató intézet
RészletesebbenPajzsmirigy carcinomák nyaki nyirokcsomó metastasisainak percutan ethanol infiltrációs ( PEI ) kezelése
Pajzsmirigy carcinomák nyaki nyirokcsomó metastasisainak percutan ethanol infiltrációs ( PEI ) kezelése Dr. Molnár Krisztián PTE Radiológiai Klinika Prof. Dr. Mezősi Emese PTE I. Belgyógyászati Klinika
RészletesebbenEredményes temozolamid kezelés 2 esete glioblasztómás betegeknél
Eredményes temozolamid kezelés 2 esete glioblasztómás betegeknél Dr. Mangel László 1,2, Prof. Dr. Dóczi Tamás 3, Dr. Balogh Zsolt 4, Dr. Lövey József 2, Dr. Sipos László 5 Pécsi Tudományegyetem, Onkoterápiás
RészletesebbenA hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből. Iványi Béla SZTE Pathologia
A hólyagrák aktuális kérdései a pathologus szemszögéből Iványi Béla SZTE Pathologia Hólyagrák 7. leggyakoribb carcinoma Férfi : nő arány 3.5 : 1 Csúcsa: 60-80 év között Oka: jórészt ismeretlen Rizikótényezők:
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenIII./9.1. Epitheliális eredetű petefészekrák
III./9.1. Epitheliális eredetű petefészekrák Szánthó András Ebben a fejezetben a cél az epithelialis eredetű petefészekrák epidemiológiájának, tüneteinek, diagnosztikájának és a kezelési lehetőségeinek
RészletesebbenSebész szerepe az axilla ellátásában Mersich Tamás Uzsoki utcai Kórház Sebészeti-onkosebészeti Osztály 2014. május 24. Kecskemét Bevezetés A nyirokcsomók sebészi eltávolítása felel a legtöbb szövődményért
Részletesebbena legérzékenyebb markerkombináció emlôdaganatoknál
TPA és CA 15-3 a legérzékenyebb markerkombináció emlôdaganatoknál Bevezetés Az emlôrák a leggyakoribb rosszindulatú betegség nôknél. Elôfordulásának gyakorisága 100.000 személybôl átlagosan 60 eset (1)
RészletesebbenFejezetek a klinikai onkológiából
Fejezetek a klinikai onkológiából Előadás jegyzet Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Onkoterápiás Klinika 2012. A patológiai, képalkotó és laboratóriumi diagnosztika jelentősége az onkológiában.
RészletesebbenKlinikopathológia Sopron 2008. Granulosa sejtes ovarium tumor
Klinikopathológia Sopron 2008 Granulosa sejtes ovarium tumor Histopathologia Epitel ovarium carcinoma csoportosítása Serosus tumor 60-70% Mucinosus tumor 10% Endometrioid tumor 6-8 % Világossejtes tumor
RészletesebbenA daganatos beteg megközelítése. Semmelweis Egyetem II Belklinika 2015.11.18
A daganatos beteg megközelítése Semmelweis Egyetem II Belklinika 2015.11.18 Kezelés??? Ellátás??? Gyógyítás??? Stigma Félelem Szerteágazó tünettan Minden szakma érintett Érzelmek? IJESZTŐ ADATOK WHO adatok
RészletesebbenEREDETI KÖZLEMÉNY. A kúpkimetszések mûtéti javallatainak és szövettani leleteinek összefüggései
EREDETI KÖZLEMÉNY A kúpkimetszések mûtéti javallatainak és szövettani leleteinek összefüggései CZIÁKY TAMÁS DR. 1, FARKAS LÁSZLÓ DR. 1, GYÔRFI GYULA DR. 1, GUBÁS PÉTER DR. 1, MINIK KÁROLY DR. 2, BERKÔ
Részletesebbenpt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján)
pt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján) Szentirmay Zoltán Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrum
RészletesebbenTüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása
Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenONKOLÓGIA Bödör Csaba I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet november 19., ÁOK, III.
ONKOLÓGIA Bödör Csaba I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet 2018. november 19., ÁOK, III. bodor.csaba1@med.semmelweis-univ.hu ONKOLÓGIA Daganatok általános jellemzése, benignus és malignus daganatok
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenMéhnyakrák megelőzés - beszéljük meg!
Méhnyakrák megelőzés - beszéljük meg! Dr. Ács Nándor Semmelweis Egyetem II.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Az előadás a GlaxoSmithKline Kft. felkérésére készült A méhnyakrák gyakori betegség Világszerte:
RészletesebbenA tananyag tanulási egységei I. Általános elméleti onkológia I/1. Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában I/2.
A tananyag tanulási egységei I. Általános elméleti onkológia I/1. Jelátviteli utak szerepe a daganatok kialakulásában I/2. Vírusok szerepe a daganatok kialakulásában I/3. A környezet hatása a daganatok
RészletesebbenMAGYOT évi Tudományos Szimpóziuma Május 5-6, Budapest
MAGYOT 2017. évi Tudományos Szimpóziuma Május 5-6, Budapest A petefészekrákok kezelésében nem régen került bevezetésre egy újabb fenntartó kezelés BRCA mutációt hordozó (szomatikus vagy germinális) magas
RészletesebbenPh.D. értekezés tézisei. Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola. Programvezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár
Ph.D. értekezés tézisei Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Programvezető: Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár A CYTOSTATICUS GYÓGYSZEREKKEL KEZELHETŐ NŐGYÓGYÁSZATI ROSSZINDULATÚ
RészletesebbenE4 A Gyermekkori szervezett lakossági emlőszűrések hatása az emlőműtétek
08.30-09.30 09.00-10.30 Pátria terem 2005. november 10. csütörtök E1 MEGNYITÓ E2 1.Nemzeti Üléselnökök: Rákkontroll Kovács Attila, Program Csonka I. Csaba, Ottó Szabolcs E3 Kásler Ottó jellegzetességei,
RészletesebbenEpithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban
Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban Éles Klára Országos Onkológiai Intézet Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum Budapest, 2010. 12. 03. Epithelialis-mesenchymalis átmenet
RészletesebbenInvazív méhnyakrákos esetek az előzmények tükrében
Invazív méhnyakrákos esetek az előzmények tükrében Márton Béla DE-ÁOK PA III. évfolyamos hallgató Témavezető: Dr. Kovács Ilona PhD. DE Kenézy Gyula Kórház Patológia Epidemiológiai adatok Méhnyakrák epidemiológiai
RészletesebbenSzemeszter 2015.I.félév Jelleg
Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner Szemeszter 2015.I.félév Jelleg Szabadon választható SE- TK/2015.I./00099 Daganatok és komplex terápiája A tanfolyamot az EEKH elfogadta,
RészletesebbenÚJDONSÁGOK ELŐREHALADOTT NEM KISSEJTES TÜDŐRÁK KOMPLEX ONKOLÓGIAI KEZELÉSÉBEN
ÚJDONSÁGOK ELŐREHALADOTT NEM KISSEJTES TÜDŐRÁK KOMPLEX ONKOLÓGIAI KEZELÉSÉBEN Ph.D. Tézis /rövidített változat/ Dr. Maráz Anikó Témavezető: Dr. Hideghéty Katalin, Ph.D. Szegedi Tudományegyetem Általános
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Dr. Kulka Janina MTA doktori értekezéséről
1 OPPONENSI VÉLEMÉNY Dr. Kulka Janina MTA doktori értekezéséről Az értekezés témaválasztása korszerű és megfelel a XXI. századi emlő onkológia elvárásainak. A patológusok szerepe az emlőrák kórismézésében
RészletesebbenA humán papillomavírusok prognosztikai szerepe a méhnyak rákmegel z elváltozásaiban
Egyetemi doktori (Ph. D.) értekezés tézisei A humán papillomavírusok prognosztikai szerepe a méhnyak rákmegel z elváltozásaiban Sz ke Krisztina Témavezet : Dr. Kónya József Debreceni Egyetem Orvos- és
RészletesebbenSemmelweis Egyetem Urológiai Klinika Budapest. European Board of Urology Certified Department
Nem-izominvazív hólyagrák terápiája Dr. Riesz Péter Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika Budapest European Board of Urology Certified Department A hólyagrák halálozása Magyarországon Halálesetek száma
RészletesebbenSzinkron jelentkező három malignus és egy benignus nőgyógyászati daganat esetismertetése
Esetismertetés 55 Szinkron jelentkező három malignus és egy benignus nőgyógyászati daganat esetismertetése Dudnyikova Anna¹, Vereczkey Ildikó², Pete Imre¹ Országos Onkológiai Intézet, ¹Nőgyógyászati Osztály,
RészletesebbenA világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási eljárásrendje
MGYRKÖZLÖNY 2010. évi 77. szám 16751 2. melléklet a 31/2010. (V. 13.) EüM rendelethez világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási eljárásrendje 1. z eljárásrend tárgyát
RészletesebbenFüle Tibor. Humán papillómavírus a méhnyakrákokban és a környező szövetekben. Témavezető: Dr. Kovalszky Ilona
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Humán papillómavírus a méhnyakrákokban és a környező szövetekben Füle Tibor Témavezető: Dr. Kovalszky Ilona Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet 2005
RészletesebbenColorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése
Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi
RészletesebbenBár az emlőrák elsősorban a posztmenopauzális nők betegsége, a betegek mintegy 5,5%-a 40 évesnél, 2%-a 35 évesnél fiatalabb a diagnózis idején. Ezekbe
Bár az emlőrák elsősorban a posztmenopauzális nők betegsége, a betegek mintegy 5,5%-a 40 évesnél, 2%-a 35 évesnél fiatalabb a diagnózis idején. Ezekben a korcsoportokban ez a leggyakoribb daganatos halálozási
RészletesebbenA nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend)
A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend) Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály
RészletesebbenXIII./5. fejezet: Terápia
XIII./5. fejezet: Terápia A betegek kezelésekor a sebészi kezelés, a kemoterápia (klasszikus citotoxikus és a biológiai terápia), a radioterápia és ezek együttes alkalmazása egyaránt szóba jön. A gégének
RészletesebbenHORMONKEZELÉSEK. A hormonkezelés típusai
HORMONKEZELÉSEK A prosztatarák kialakulásában és progressziójában kulcsszerepük van a prosztatasejtek növekedését, működését és szaporodását elősegítő férfi nemi hormonoknak, az androgéneknek. Az androgének
RészletesebbenA pajzsmirigy benignus és malignus daganatai
A pajzsmirigy benignus és malignus daganatai Dr. Boér András Országos Onkológiai Intézet 25 évesen az átlag népesség 10%-nak 70 évesen 55%-nak UH-gal van pajzsmirigy göbe, szoliter pajzsmirigygöb vagy
RészletesebbenBevezetés. A fejezet felépítése
II./3.8. fejezet: Szervátültetés kérdése daganatos betegségek esetén Langer Róbert, Végső Gyula, Horkay Ferenc, Fehérvári Imre A fejezet célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szervátültetés és a daganatos
RészletesebbenSzemeszter 2014.I.félév Jelleg. Oktatási Kapcsolattartó Titkárság Dr. Pete Imre PhD, OOI Nőgyógyászati Osztály személy
Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner Célcsoport SE- TK/2014.I./00200 Szemeszter 2014.I.félév Jelleg Szabadon választható A nőgyógyászati daganatok korai diagnosztikája és
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenSzemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5.
Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner SE- TK/2014.I./00079 Szemeszter 2014.I.félév Jelleg Daganatok és komplex terápiája A tanfolyam akkreditálásra került Országos Onkológiai
RészletesebbenPROGNOSZTIKAI FAKTOROK VIZSGÁLATA ÉS ÚJABB GYÓGYSZERES KEZELÉSI LEHETÕSÉGEK ROSSZINDULATÚ TÁMASZTÓSZÖVETI DAGANATOK ESETÉN. Ph. D.
PROGNOSZTIKAI FAKTOROK VIZSGÁLATA ÉS ÚJABB GYÓGYSZERES KEZELÉSI LEHETÕSÉGEK ROSSZINDULATÚ TÁMASZTÓSZÖVETI DAGANATOK ESETÉN Ph. D. Értekezés Tézisei Dr. Pápai Zsuzsanna Témavezetõ: Dr. Kopper László egyetemi
RészletesebbenMetasztatikus HER2+ emlőrák kezelése: pertuzumab-trasztuzumab és docetaxel kombinációval szerzett tapasztalataink esetismertetés kapcsán
Metasztatikus HER2+ emlőrák kezelése: pertuzumab-trasztuzumab és docetaxel kombinációval szerzett tapasztalataink esetismertetés kapcsán Dr. Gelencsér Viktória, Dr. Boér Katalin Szent Margit Kórház, Onkológiai
RészletesebbenA nőgyógyászati daganatok korai diagnosztikája és komplex kezelése. Kolposzkópos tanfolyam A tanfolyam akkreditálásra került
Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner Célcsoport SE- Szabadon Szemeszter 2017.I.félév Jelleg TK/2017.I./00259 választható A nőgyógyászati daganatok korai diagnosztikája és
RészletesebbenMéhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata. Frissített útmutató
Méhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata Frissített útmutató Page 2 Ebben a betegtájékoztatóban a méhnyakszűrés eredményét magyarázzuk el, amely vizsgálat célja a méhnyak (a méh alsó része) sejtjeiben
Részletesebbenszerepe a gasztrointesztinális
A calprotectin és egyéb biomarkerek szerepe a gasztrointesztinális gyulladásos betegségek differenciál diagnosztikájában 1 Halmainé Kiss Ilona, 2 Rutka Mariann, 1 Földesi Imre Szegedi Tudományegyetem 1
RészletesebbenMAGYAR NŐGYÓGYÁSZ ONKOLÓGUSOK TÁRSASÁGA X. KONGRESSZUSA
MAGYAR NŐGYÓGYÁSZ ONKOLÓGUSOK TÁRSASÁGA X. KONGRESSZUSA HARKÁNY 2015. NOVEMBER 6-7. HOTEL DRÁVA PROGRAMFÜZET TISZTELT KOLLÉGANŐK, KOLLÉGÁK! Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Magyar Nőgyógyász Onkológusok
RészletesebbenDR. HAJNAL KLÁRA / DR. NAHM KRISZTINA KÖZPONTI RÖNTGEN DIAGNOSZTIKA Uzsoki utcai kórház. Emlő MR vizsgálatok korai eredményei kórházunkban
DR. HAJNAL KLÁRA / DR. NAHM KRISZTINA KÖZPONTI RÖNTGEN DIAGNOSZTIKA Uzsoki utcai kórház Emlő MR vizsgálatok korai eredményei kórházunkban 2015.01.01-2016.04.30 között kórházunkban végzett emlő MR vizsgálatok
Részletesebben1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens
SZAKDOLGOZAT TÉMAJAVASLATOK A 2012/2013 tanévre Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika SEBÉSZET 1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára 2.
RészletesebbenA fejezet felépítése. A.) Általános nevezéktan
II./1.4. fejezet: Nevezéktan, stádiumbeosztás Torgyík László, Dank Magdolna A fejezet áttekintése során a hallgató megismerkedik az onkológiai kezelések során használatos kifejezések értemével és a TNM-osztályozás
RészletesebbenII./3.12. fejezet: Az ismeretlen kiindulású daganat ellátása. Bevezetés. A fejezet felépítése. Sréter Lídia
II./3.12. fejezet: Az ismeretlen kiindulású daganat ellátása Sréter Lídia A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató az ismeretlen kiindulású daganat fogalmát, definícióját, és komplex képet alkothasson
RészletesebbenX PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS
X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...
RészletesebbenSUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK
SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK Péter Ilona¹, Boér András² és Orosz Zsolt¹ Országos Onkológiai Intézet, Humán és Kísérletes Daganatpatológiai Osztály¹ és Fej-Nyak,
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenKatasztrófális antifoszfolipid szindróma
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi
RészletesebbenA harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit
A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban 2007-2011 között Dr. Hortobágyi Judit Pikkelysömörre gyakorolt hatása 2007-től 2009-ig 1. Lokális hatása 2. Szisztémás hatása 3. Állatkísérlet
RészletesebbenEmlőpatológia. II. Sz. Patológiai Intézet Semmelweis Egyetem
Emlőpatológia II. Sz. Patológiai Intézet Semmelweis Egyetem Emlőpatológia áttekintés - Benignus léziók - Acut mastitis - Plasmasejtes mastitis / ductectasia - Zsírnekrózis - Fibrocisztás / proliferatív
RészletesebbenUROLÓGIAI KLINIKA. A vese + ureter endoszkópos sebészete
UROLÓGIAI KLINIKA A vese + ureter endoszkópos sebészete óraszám: 8 prof. Dr. Tóth Csaba egyetemi tanár prof. Dr. Tóth Csaba egyetemi tanár A felvétel feltételei: Érdeklődés az urológiai endoszkópia iránt.
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenNőgyógyászati daganatokról
Nőgyógyászati daganatokról 2015.10.08 Egészségfejlesztési Iroda Tapolca Dr. Lövei Péter Anatómia Méhtest Méhnyak Méhnyak Méh üregében: egyrétegű hám Hüvelyben: többrétegű hám A kettő találkozásánál: átmenet
Részletesebben67. Pathologus Kongresszus
A kemoirradiáció okozta oncocytás átalakulás szövettani, immunhisztokémiai, ultrastruktúrális jellemzői és lehetséges prognosztikus jelentősége rectum adenocarcinomákban 67. Pathologus Kongresszus Bogner
RészletesebbenTóth Erika Sebészeti és Molekuláris Patológia Osztály Országos Onkológiai Intézet. Frank Diagnosztika Szimpózium, DAKO workshop 2012.
Tóth Erika Sebészeti és Molekuláris Patológia Osztály Országos Onkológiai Intézet Frank Diagnosztika Szimpózium, DAKO workshop 2012.december 7 Follicularis hám eredetű daganatok Jól differenciált tumorok
RészletesebbenMagyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa 2011. május 13-14. Gyula
Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság XXXI. Kongresszusa 2011. május 13-14. Gyula 2011. május 13. Péntek: 08:0010:00-10:30 Regisztráció Megnyitó, köszöntők Dr. Párducz László a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház
RészletesebbenA terhesség és a laktáció alatt kialakult emlőrák sebészeti vonatkozásai
A terhesség és a laktáció alatt kialakult emlőrák sebészeti vonatkozásai Maráz Róbert Bács-Kiskun Megyei Kórház Kecskemét Általános Sebészeti Osztály, Onkoradiológiai Központ A terhességi emlőrák a várandósság
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Dr. Lakatos Péter László köztestületi azonosító: 15893 az MTA Doktora cím elnyerése érdekében benyújtott,
OPPONENSI VÉLEMÉNY Dr. Lakatos Péter László köztestületi azonosító: 15893 az MTA Doktora cím elnyerése érdekében benyújtott, GENETIKAI, SZEROLÓGIAI ÉS KLINIKAI TÉNYEZŐK SZEREPE A GYULLADÁSOS BÉLBETEGSÉGEK
RészletesebbenA jól differenciált gastrointestinalis neuroendocrin tumorok prognosztikai lehetőségei
Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Pathologiai Osztály A jól differenciált gastrointestinalis neuroendocrin tumorok prognosztikai lehetőségei rutin pathologiai feldolgozás során Cifra János
RészletesebbenSarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3,
Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3, Rostás Tamás3, Ritter Zsombor4, Zámbó Katalin1 Pécsi Tudományegyetem
RészletesebbenAz Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban
Az Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban Augusta - Idegsebészet Klekner Álmos 1, Bognár László 1,2 1 Debreceni Egyetem, OEC, Idegsebészeti Klinika, Debrecen 2 Országos Idegsebészeti
RészletesebbenGrádus rendszerek vizsgálata IAés IB stádiumú adenocarcinomákban
Grádus rendszerek vizsgálata IAés IB stádiumú adenocarcinomákban Zombori Tamás, Furák József, Urbán Dániel, Némedi Réka, Nyári Tibor, Cserni Gábor, TiszlaviczLászló Pathologiai Intézet, ÁOK Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenSan Antonio Breast Cancer Symposium. Dr. Tőkés Tímea
San Antonio Breast Cancer Symposium Dr. Tőkés Tímea San Antonio, Texas, USA Henry B. Gonzalez Convention Center December 10-14, 2013 SABCS 2013 Több, mint 7500 résztvevő, több, mint 70 országból Továbbképzések,
RészletesebbenA humán papillomavírus (HPV) elleni vakcináció bevezetése 2014-ben
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A humán papillomavírus (HPV) elleni vakcináció bevezetése 2014-ben Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2014. június 25. 1 A humán papillomavírus Fehérjeburokból
RészletesebbenSentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén
Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén Dr. Patkó Tamás, dr. Koltai Pál, dr. Remenár Éva, dr. Boér András Országos Onkológiai Intézet Fej-nyak-állcsont és Rekonstrukciós Sebészeti Osztály
RészletesebbenA petefészek rosszindulatú daganatai
BETEGSÉGEKRŐL RÖVIDEN BETEGSÉGEKRŐ L RÖVIDEN A petefészek rosszindulatú daganatai Langmár Zoltán dr. 1, 2 Csömör Sándor dr. 1 Németh Miklós dr. 2 Tomcsik Zoltán dr. 3 Joó József Gábor dr. 4 1 Semmelweis
RészletesebbenBETEGTÁJÉKOZTATÓ Genetikai szűrés lehetőségei az Országos Onkológiai Intézetben
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt mus által támogatott projekt BETEGTÁJÉKOZTATÓ Genetikai szűrés lehetőségei az Országos Onkológiai Intézetben Kedves Betegeink! A daganatokról
RészletesebbenII./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése
II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése Kopper László A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a célzott terápiák lehetőségeit és a fejlesztés lényeges lépéseit. A fejezet teljesítését követően
RészletesebbenVérszérum anyagcseretermékek jellemzése kezelés alatt lévő tüdőrákos betegekben
http://link.springer.com/article/10.1007/s11306-016-0961-5 - Nyitott - Ingyenes Vérszérum anyagcseretermékek jellemzése kezelés alatt lévő tüdőrákos betegekben http://link.springer.com/article/10.1007/s11306-016-0961-5
RészletesebbenIlona Kovács. Debrecen
Ilona Kovács Debrecen 3-6% -ban fordul elő kóros Pap kenet terhességben Cervix carcinoma incidenciája terhesség alatt 1 eset jut 2000-2200 terhességre A méhnyakrákos nők 1-3%-a terhes a diagnózis idején
RészletesebbenMagyar ILCO Szövetség. 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14. Alapítva 1983.
Magyar ILCO Szövetség 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14. Alapítva 1983. Komplex kezelés Szűrés A felismert daganatos beteg kivizsgálása Labor Colonoscópia Szövettan RTG UH CT MR Neoadjuvans kezelés Komplex
RészletesebbenSemmelweis Egyetem, Budapest, Onkológiai Tanszék, Országos Onkológiai Intézet, 1122 Ráth Gy. u. 7-9.
Semmelweis Egyetem, Budapest, Onkológiai Tanszék, Országos Onkológiai Intézet, 1122 Ráth Gy. u. 7-9. Tanszékvezető: Prof. dr. Polgár Csaba, egyetemi tanár Tel.: +36-1-224-8690 E-mail: polgar@oncol.hu Web-site:
RészletesebbenÁltalános daganattan II.
Általános daganattan II. Benignus és malignus hámtumorok Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézet Neoplasia fogalma Kóros szövetszaporulat Genetikai és epigenetikai változásokon alapuló klonális proliferáció
RészletesebbenPrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score
PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score számítást alkalmazó, nem-invazív prenatális molekuláris genetikai teszt a magzati 21-es triszómia észlelésére, anyai vérből végzett DNS izolálást követően
RészletesebbenA daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila
A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg
RészletesebbenA fele se mese. A Humán Papillomavírus-HPV és a méhnyakrák megelõzése. Írták: Tóth Icó és a Mályvavirágok Rajzolta: Bartus Betty
A fele se mese A Humán Papillomavírus-HPV és a méhnyakrák megelõzése Írták: Tóth Icó és a Mályvavirágok Rajzolta: Bartus Betty Megdöbbentõ, ha azt mondom, hogy ezt a rákos betegséget vírus okozza? Pedig
RészletesebbenÚJSÁGÍRÓ ISMERETTERJESZTŐ/PROMÓCIÓS HONLAP A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉÉRT
ISMERETTERJESZTŐ/PROMÓCIÓS HONLAP A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉÉRT Dömötörfy Zsolt PÁLYÁZÓ Dömötörfy Zsolt Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum www.hpv-mehnyakrak.hu A méhnyakrák áldozatai Magyarországon napjainkban
RészletesebbenNépegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre
Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre Dr. Beke Gabriella megyei tiszti főorvos Rózsáné Rigó Éva megyei szűrési koordinátor Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Részletesebben