Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/12

Átírás

1 211/1 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal V. évfolyam 1. szám 211. január 4. Dél-dunántúli statisztikai tükör 21/12 szolgáltatások és szolgáltatóhelyek A klasszikus értelemben vett posták napjainkra jelentős változáson mentek keresztül. Természetesen maradtak sőt szolgáltatásaikat jelentős mértékben bővítették a hagyományos hivatalok is, ugyanakkor számos (főleg kisebb településen) került sor ezek megszüntetésére, illetve a korábbitól eltérő formában való működtetésére. A jelenlegi rendszer szerint a postai szolgáltatásokat fix helyhez kötötten a postahivatalokban, a postamesterségeken, a postai ügynökségeken és kirendeltségeken lehet igénybe venni, a szolgáltatóhellyel nem rendelkező községekben pedig a mobilposta biztosítja a lakosság ellátását. A postahivatal a Magyar Posta adott településen funkcionáló egysége, a postamesterség pedig a szolgáltatások vállalkozásban való ellátását jelenti a postával kialakított partneri viszony alapján. Az ügynökségek és kirendeltségek ugyancsak vállalkozásként végzik tevékenységüket, amely tevékenységek azonban az alapvető ellátáson túl (amit a törvény által előírtan mindegyiküknek nyújtaniuk kell) a portfóliójukban foglaltaknak megfelelően eltérőek lehetnek. Dél-on 29-ben összesen 362 postai szolgáltatóhely állt az itt élők rendelkezésére, 3,5-kal kevesebb, mint három évvel korábban. A csökkenés az ország egészében és a régiók mindegyikében megfigyelhető volt, az egyes térségeket tekintve annak mértéke sem különbözött lényegesen egymástól. A legjelentősebb fogyás (4,3) Magyarországon, a legkisebb (1,6) pedig Dél-Alföldön mutatkozott, azaz a két szélső érték közötti differencia alig haladta meg a 2 százalékpontot. 1. tábla A postai szolgáltatóhelyek számának alakulása régiók szerint Megnevezés a 26. évi -ában Magyarország , ,4 Nyugat ,2 Dél ,5 Magyarország ,8 Alföld ,3 Dél-Alföld ,4 Ország összesen ,3 A visszaesés Dél- három megyéje közül Somogyban volt a legnagyobb (4,), de Baranyában is meghaladta a régiós átlagot, Tolnában ezzel szemben mindössze 1,1-ot ért el. Az összesen belül a különféle típusú szolgáltatóhelyek számának alakulásában mindenütt, így régiónkban is igen számottevő különbségek adódtak. A postahivatalok, ügynökségek és kirendeltségek általában mindenhol nagymértékben megritkultak, ugyanakkor a postamesterségek száma jelentősen gyarapodott. Dél- on 29-ben 14,9-kal kevesebb postahivatal, 13,3-kal kevesebb postai ügynökség és 36,4-kal kevesebb kirendeltség működött, mint 26-ban, ezzel szemben közel kétszer annyi postamesterség állt rendelkezésre, mint három évvel korábban. A csökkenés a hivatalok és kirendeltségek esetében az országos átlagnál erőteljesebb volt, a postamesterségek hálózata azonban országosan bővült dinamikusabban (mintegy két és félszeresére). Megjegyzendő, hogy ez utóbbiak néhány régióban igen látványosan terjedtek a vizsgált időszak során. és Nyugat- on pl. mintegy ötszörösét tették ki a 26. évinek, s még ennél is szembetűnőbb Dél-Alföld, ahol számuk több mint 12-szeresére ugrott (rögtön hozzá kell tenni azonban, hogy ez esetben a rendkívül csekély számú, mindössze 4 postamesterségből lett az időszak végére a soknak szintén nem tekinthető 5). A dél-dunántúli régió egyes megyéiben a postahivatalok száma többékevésbé hasonló arányban, kal esett vissza, az ügynökségek és kirendeltségek esetében viszont már jelentős területi differenciák mutatkoztak. Az ügynökségek száma Tolnában apadt leginkább, ahol a 26. évinek csupán a kétharmadára rúgott, Baranyában a térség átlagával csaknem megegyezően csökkent, Somogyban pedig az általános fogyással ellentétben stagnált. Ugyanakkor itt csappant meg legjobban (felére) a kirendeltségek köre, Baranya ezúttal is a második helyen állt, az említett egységek száma a megyében nem egészen háromnegyedét tette ki a három évvel azelőttinek, s ez esetben Tolnában mutatkozott stagnálás. A postai szolgáltatóhelyek számának alakulása a Dél-on a szolgálat típusa szerint Megnevezés Postahivatal ügynökség kirendeltség 2. tábla szolgáltatóhely összesen 29 Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél- összesen a 26.évi -ában Baranya megye 84,3 154,2 87,5 72,7 95,5 Somogy megye 84,8 222,2 1, 5, 96, Tolna megye 86,7 23, 66,7 1, 98,9 Dél- összesen 85,1 192,3 86,7 63,6 96,5

2 2 Dél-dunántúli statisztikai tükör 21/12 Statisztikai tükör 211/1 A különböző típusú postai egységek számának előbbiekben vázolt változása következtében módosult a postai szolgáltatóhálózat összetétele. Általánosságban elmondható, hogy visszaszorult de továbbra is meghatározó maradt a postahivatalok szerepe, miközben egyre markánsabbá vált a postamesterségek jelenléte. Az ügynökségek és kirendeltségek aránya is emelkedett valamelyest, ám ezek változása eltörpült az előbbi kettő mellett. Dél-on 29-ben a szolgáltatóhelyek közel kétharmadát a postahivatalok, több mint egynegyedüket pedig a postamesterségek tették ki. A megfelelő sorrendben ezek az arányok 26-ban 75, illetve 14-ot értek el. Ügynökségként és kirendeltségként a hálózatnak egyaránt kb. 4-4-a működött 29-ben, előbbi fél, utóbbi nagyjából 2 százalékponttal alacsonyabb a vizsgált időszak elejinél. A dél-dunántúli szolgáltatóhelyek megoszlása némileg eltért az országos átlagtól. A postahivatalok hányada elmaradt attól, a postamesterségeké ugyanakkor meghaladta azt (az ügynökségek és kirendeltségek esetében lényeges különbség nem mutatkozott). A 7 magyarországi tervezési statisztikai régiót tekintve megállapítható, hogy térségünk leginkább lal mutat hasonlóságot, a szolgáltatóhelyek összetétele nagyjából az ottaninak megfelelően alakult régiónkban is. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez a két térség az, ahol arányaiban nézve a legkevesebb postahivatal működik. Hozzájuk képest Magyarország és Dél-Alföld (8-8 körüli hányaddal) országosan is kiugrónak tekinthető. Ugyanakkor ezekben volt a legszerényebb mértékű a postamesterségek jelenléte, ami Magyarországon mindössze 9, a Dél-Alföldön 16-ot tett ki. 26-hoz képest a legjelentősebb változás épp a fentiekben említett on ment végbe, a postahivatalok részaránya itt esett vissza a legtetemesebben (22 százalékponttal), ezzel párhuzamosan e térségben nőtt a legjobban (23 százalékponttal) a postamesterségek hányada. Mellette még a Nyugat- emelhető ki, ahol az előbbi szolgáltatóhelyek részaránya 16 százalékponttal mérséklődött, az utóbbiaké pedig 17 százalékponttal emelkedett. Dél- a korábbiakban vázolt változások mértékét illetően a régiók rangsorában az 5. helyen állt ábra A postai szolgáltatóhelyek megoszlása a szolgálat típusa szerint régiónként, ábra A postai szolgáltatóhelyek megoszlása a Dél- megyéiben a szolgálat típusa szerint, 29 kirendeltség A lakosság ellátottságáról a szolgáltatóhelyek népességhez viszonyított aránya nyújt hű képet. 1 lakosra 29-ben a Dél-on 38 postai egység jutott, 13-mal több az országos átlagnál. Régiónk ezzel Magyarország és Nyugat- után a harmadik legjobban ellátott térségnek számít. Tekintve, hogy a vizsgált időszak folyamán a lélekszám is mindenütt apadt, a mutató a három évvel korábbihoz képest az egyes régiókban alig-alig változott. Térségünkben tavaly a 26. évinél 1 főre vetítve mindössze eggyel kevesebb postai szolgáltatóhely állt rendelkezésre, ami rendkívül csekély mértékű módosulást jelent, de ahhoz viszonyítva, hogy Magyarországon, Alföldön és a Dél-Alföldön e téren semmi változás nem következett be, mégiscsak valamiféle negatív irányú elmozdulásra utal. A csökkenésről megjegyzendő, hogy az megegyezett az ország egészében tapasztalttal. (Mindössze egy régió akadt, ahol ennél jelentősebb volt, nevezetesen Nyugat-on, ahol az elmúlt három esztendőben 2-vel esett vissza a mutató.) A postai szolgáltatóhelyek 1 lakosra jutó számának alakulása régiók szerint Megnevezés Magyarország Nyugat tábla Magy arország Ny ugat- Dél- Magy arország Alföld kirendeltség Dél-Alföld Dél Magyarország Alföld Dél-Alföld Ország összesen A szolgáltatóhelyek összetételében a dél-dunántúli megyék körében csakúgy mint az egyes régiók között szembetűnő különbségek lelhetők fel. A két ellenpólust Baranya és Tolna képviselte, 29-ben Baranyában a postahivatalok jóval ritkábban fordultak elő, mint a régió egészében és főleg mint Tolnában, ezzel szemben az összes többi szolgáltatóhely aránya itt messze meghaladta a két említett terület átlagát. Somogyban az összetétel nagyjából a dél-dunántúli térség összességéhez hasonló volt. A vizsgált időszak alatti struktúraváltozást tekintve Tolna és Somogy emelhető ki, mindkettőben a régiós átlagnál markánsabban esett vissza a postahivatalok és erőteljesebben növekedett a postamesterségek hányada. Az eddigiekben vázolt szerkezet-átalakulás érhető tetten a különböző típusú szolgáltató egységek népességre vetített mutatóját tekintve is. Régiónkat illetően ez azt jelenti, hogy 1 lakosra 29-ben 4-gyel (országosan 3-mal) kevesebb postahivatal, ugyanakkor 5-tel (országosan 4-gyel) több postamesterség jutott, mint 26-ban. A lakosság szempontjából nálunk élénkebb átszerveződés csak a és Nyugat-on érződhetett, előbbi szolgáltatóhelyek népességarányos mutatója mindkét térségben a dél-dunántúlit meghaladóan csökkent, utóbbiaké pedig régiónk átlagánál erőteljesebben emelkedett. Dél-on tavaly 1 főre 25 postahivatal, 11 postamesterség, továbbá egy-egy ügynökség, illetve kirendeltség jutott. A hivatallal való ellátottságot

3 Statisztikai tükör 211/1 Dél-dunántúli statisztikai tükör 21/12 3 illetően térségünk csakúgy, mint az összes szolgáltatóhelyet tekintve a harmadik volt a régiók között, a postamesterségekkel való ellátottságban azonban országosan az első helyet tudhattuk magunkénak. A régió egészén belül Somogy helyzete ítélhető a legkedvezőbbnek, 1 lakosra 29-ben itt 45 szolgáltató egység jutott, ezt Tolna követte 39-es, végül Baranya 32-es mutatóértékkel. A fenti sorrend a szolgáltatóhelyek két fő típusára nézve igaz, kivétel a kisebb egységek (az ügynökségek és kirendeltségek) esetében mutatkozott, ezeket illetően Baranya került az élre, Somogy a második, Tolna pedig a harmadik helyre. A vizsgált időszak során 1 főre vetítve a postahivatalok száma a három megyében azonos nagyságrendben, 3-4-gyel esett vissza, a postamesterségeké azonban némi területi differenciát tükrözve változott: Baranyában 3-mal, Somogyban ezzel szemben 7-tel gyarapodott A postai szolgáltatóhelyek 1 lakosra jutó száma a Dél- megyéiben a szolgálat típusa szerint, ábra Térségünkben 27-ben (a mobilpostai adatok ez évre vonatkozóan állnak rendelkezésre) 387 hatszáz fő alatti település volt. Közülük 364-ben működött mobilpostai hálózat, azaz 94-uk ellátottsága biztosítva volt, ami meghaladta az országos átlagot (92). A régiók között e téren Magyarország után (lal karöltve) a második helyet foglaltuk el. A térség három megyéje közül Baranya lefedettsége tekinthető a leginkább teljeskörűnek, ahol a kis lélekszámú falvak 97-át keresték fel a postajáratok. Csak valamivel maradt el ettől Somogy, itt a 6 főt el nem érő települések 91-át látták el ily módon. A leghátrányosabb körülmények Tolnában mutatkoztak, a megyében a mobilpostai hálózatba kapcsolódott kis falvak aránya csak 86-ot ért el. A 29-es esztendő folyamán a Dél-on mintegy 65 millió hagyományos postai tranzakcióra került sor, ami mindössze háromnegyede a 26. évinek. A forgalom valamennyi régióban megcsappant ugyan, ám ilyen mértékű visszaesés másutt nem következett be. A csökkenés a két alföldi térség kivételével, ahol közötti volt mindenütt 1 alatt maradt, csak Dél- on közelítette meg a 25-ot (országosan 7-ot tett ki). A vázolt folyamat mindenütt részben a posta területi struktúrájának megváltozásával, részben az új levelezési formák ( ) és csomagküldő csatornák (futárszolgálat, csomagküldő szolgálatok), valamint az interneten lebonyolítható banki ügyletek, átutalások térhódításával függ össze A hagyományos postai tranzakciók számának alakulása régiók szerint, 1 db 4. tábla 5 kirendeltség Az eddigiekben a fix helyhez kötötten működő postai egységeket tekintettük át. Korábban már utaltunk rá, hogy jó néhány területen, ahol ilyen módon a szolgáltatás gazdaságosan nem volt fenntartható, bevezetésre került a mobilpostai hálózat. (A gazdaságos üzemeltetés ellehetetlenülése mellett az a tény, hogy a falusi kisposták felújításra, korszerűsítésre és bővítésre szorultak, amire a részvénytársaságnak az uniós csatlakozás miatt alig pár éven belül országosan nyolc-tízmilliárd forintot kellett volna költenie, ugyancsak inspirálta a mobilpostai hálózat bevezetését.) A postatörvény 1992 óta ad lehetőséget arra, hogy a Magyar Posta Zrt. az ezernél kisebb lélekszámú falvakban megszüntethesse hivatalát. A társaság négy éve elérkezettnek látta az időt, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, igaz, csak a hatszáz lelkesnél kisebb települések hivatalait érintette a döntés. Először kísérleti jelleggel épp régiónkon belül, Baranyában indították el a mobilposta-programot. Az elgondolás lényege az volt, hogy a bezáró kisposták helyébe autóval utazó hivatalok lépnek. A posta jelentős megtakarításokat remélt ettől a megoldástól. Bár az ötlet ellen az első pillanatban tiltakoztak a hivatalaikat elveszítő falvak, a program mostanra lezárult. (A községek vezetői főképpen azért nehezményezték a hivatalok megszüntetését, mert úgy érezték, hogy postájuk bezárásával az amúgy is folyamatosan csökkenő lélekszámú település lakosságmegtartó ereje tovább gyengül.) A postajáratok a hét öt napján menetrend szerint közlekednek, egy-egy faluban több helyütt megállva és várakozva egy-másfél órát időznek. Az érintett falvak lakói általában elégedettek, hisz a mobilposta lényegesen több szolgáltatást nyújt számukra, mint korábban a település házait járó kézbesítő. Az autón dolgozó postás házhoz viszi, illetve felveszi a levél- és pénzküldeményeket, csomagokat. A mobilposta újságot kézbesít és árul, táviratot vesz fel, emellett az autón kártyás pénzkiadó automata is működik. Elégedetlenségre csak az ad okot, hogy a járatok nem mindig pontosak, nyugdíjosztás napján néha egy-másfél órát is késnek, a dél-dunántúli megyékben pedig esetenként az, hogy az újságok a megyei napilapokat kivéve órákkal később érnek a faluba, mint akkor, amikor még volt helyi postahivatal. Megnevezés a 26. évi -ában Magyarország , ,3 Nyugat ,5 Dél ,6 Magyarország ,2 Alföld ,3 Dél-Alföld ,2 Ország összesen ,7 A szolgáltatások igénybevétele a régió megyéi közül Baranyában csökkent legszámottevőbben, itt 29-ben a három évvel korábbi kétharmadát sem érte el, Somogyban 17-kal mérséklődött, Tolnában viszont alig (csupán 4-kal) lanyhult. A vizsgált időszak során az összesen belül a különféle tranzakciók száma eltérő mértékben változott. Legdrasztikusabban a Dél-on is, csakúgy, mint valamennyi régióban a postai utalványok és csomagok felvétele fogyatkozott meg, előbbi a 26. évinek kevesebb, utóbbi valamivel több, mint felére. Az utalványok száma az ország egészében hozzánk képest jóval kevésbé, mindössze 1-kal ritkult meg (a csomagküldés nagyjából régiónkban is ugyanúgy változott, mint országosan). A 29. esztendő folyamán felvett levélpostai küldemények a három év előttinek a kétharmadát tették ki (országosan mennyiségük nagyjából megtizedelődött). Az egyharmados visszaesés a régiók között a legtetemesebb volt, nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a Dél-t követő, második helyet elfoglaló Alföldön is csupán 25-os mérséklődésre került sor, a legkedvezőbb pozícióban levő Magyarországon pedig mindössze 3-osra. A postai szolgáltatásoknak egyetlen területe akadt, amely az évek során valamennyi régiót tekintve alig veszített jelentőségéből, nevezetesen

4 4 Dél-dunántúli statisztikai tükör 21/12 Statisztikai tükör 211/1 a csekk be- és kifizetések területe. A Dél-on az országos átlaghoz hasonló mindössze 4-os fogyás mutatkozott e téren. Ez nagyjából a többi térségben is ilyen formán mérséklődött, kivételként ismét Alföld említhető, ahol gyakorlatilag még ekkora mértékű változásra sem került sor, ott jószerivel ugyanannyi csekkel fordultak meg az emberek a postán 29-ben is, mint 26-ban. Térségünkön belül mindhárom megyében szintén a csomagok és utalványok fogyatkoztak meg leginkább, az elküldésre váró csomagok száma 4-5-kal, a felvett utalványoké 5-6-kal esett vissza (az első arányszám mindkét esetben Tolna, a második pedig Baranya megyét jellemezte). A hagyományos postai tranzakciók számának alakulása a Dél-on a szolgálat típusa szerint Megnevezés Levélpostai küldemény feladása Csomagfeladás Postautalvány feladása 5. tábla Csekk beés kifizetés Összesen 26 Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél- összesen Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél- összesen A fent vázolt folyamatok oda vezettek, hogy 26 óta módosult a forgalom összetétele is. Meghatározó részét továbbra is a levélforgalom adta, aránya azonban térségünkben a 26. évi 68-ról 6-ra csökkent. Ezzel szemben a csekk ki- és befizetések hányada 8,5 százalékponttal emelkedett, ezzel 29-re elérte a 39-ot. A csomag- és utalványküldés a forgalomnak mindvégig csak töredékét tette ki, együttes részarányuk a vizsgált időszak során csupán egy százalék körül mozgott. A két leggyakoribb szolgáltatásnak az ország egészében és a régiók mindegyikében szintén a levél- és csekkforgalom számított, területi különbség közöttük pusztán az arányszámok nagyságában mutatkozott. A levélfeladások összes tranzakción belüli aránya Magyarországon (83), a csekk ki-, illetve befizetéseké pedig Magyarországon (48) volt a legmagasabb. A hagyományos postai tranzakciók megoszlása a szolgálat típusa szerint régiónként, ország Lev élpostai küldemény feladása a) Csekk be- és kifizetés Magy ar- Ny ugat- Dél- ország Postautalv ány feladása Alföld Magy ar- Dél-Alföld 4. ábra a) Tartalmazza a csomagfeladásokat, mely Magyarországon,1, a többi régióban,2. Régiónk megyéi között akárcsak az ország egyes térségei közt fellelhetők területi differenciák. Baranyában a levelek az átlagos 6-kal szemben a forgalomnak közel a kétharmadát tették ki, ugyanakkor a csekkek részesedése a régióra jellemző 39 helyett itt mindössze 34-ot ért el. Tolnában és Somogyban ugyanakkor ezek az arányszámok az előbbi esetben 55, az utóbbi szolgáltatást tekintve pedig 45 körül mozogtak. (A csomagok és utalványok együttes részesedése mindhárom megyében egy százalék alatt maradt.) ábra A hagyományos postai tranzakciók megoszlása a Dél- megyéiben a szolgáltatás típusai szerint, 29 Lev élpostai küldemény feladása a) Csekk be- és kifizetés Postautalv ány feladása a) Tartalmazza a csomagfeladásokat, mely mindhárom megyében,2. Amint a szolgáltatóhelyek, ugyanúgy a szolgáltatások esetében is a népesség számához viszonyított mutatók alapján kaphatunk egzaktabb képet az egyes régiók helyzetéről. Egy lakosra 29-ben a Dél-on összesen 68 hagyományos postai tranzakció jutott, a 26. évinél 2-szal kevesebb. Ez ugyan csak alig valamivel volt több, mint az országos átlag fele, a régiók sorában mégis a harmadik legnagyobb fajlagos forgalmat jelentette Magyarország és Nyugat- után. A csökkenésről megjegyzendő, hogy az egyetlen más régióban sem volt ennyire tetemes, azaz e tekintetben az élen álltunk. Rajtunk kívül még Magyarország emelhető ki, ahol 16-tal esett vissza az egy főre vetített szolgáltatások száma, az összes többi térségben lakosonként átlagosan legfeljebb 1-zel mérséklődött. 6. tábla Az egy lakosra jutó hagyományos postai tranzakciók számának alakulása régiók szerint Megnevezés Magyarország Nyugat Dél Magyarország Alföld Dél-Alföld Ország összesen A különféle szolgáltatások közül egy főre Dél-on 41 levélfeladás, és 27 csekk ki-, illetve befizetés jutott, a teljes fajlagos forgalmat ez a kettő tulajdonképpen le is fedi, a csomagok és utalványok ugyanis egy főre vetítve nem voltak kimutatható nagyságrendűek. (Ez szinte valamennyi régióra nézve igaz, kivétel Magyarország az is kizárólag Budapestnek köszönhetően, ahol az utalványok egy lakosra jutó száma meghaladta a 1-et.)

5 Statisztikai tükör 211/1 Dél-dunántúli statisztikai tükör 21/12 5 A régión belül a postai szolgáltatások igénybevételét illetően az egyes megyék között kisebb eltérések figyelhetők meg. Baranyában egy lakos átlagosan 76 darab levéllel, illetve csekkel kapcsolatos ügyletet bonyolított le 29-ben, Somogyban ezek száma 65, Tolnában pedig 6 volt. Az összesen belül a levélforgalom ugyancsak Baranyában volt a legélénkebb, itt egy-egy fő 29-ben átlagosan 49 levelet indított útjára, a somogyiak kevesebbet, 37-et, a tolnaiak pedig mindössze 32-t. A csekk be- és kifizetéseket tekintve lényeges differencia nem mutatkozott közöttük egy lakosra átlagban ilyen ügylet jutott mindhárom megyében. Elemzésünkben információ híján nem foglalkoztunk a posták egyéb forgalmával. Így nem esett szó pl. az újság- és hírlapárusításról, a banki szolgáltatásokról, a nyugdíjak folyósításáról, a különféle értékcikkek forgalmazásáról, stb., aminek oka az, hogy ezek az adatok nem tartoznak a KSH megfigyelési körébe. További információk, adatok (linkek): A Dél-dunántúli statisztikai tükör eddig megjelent számai Elérhetõségek: judit.halas@ksh.hu Telefon: (+36-72) Információszolgálat Telefon: (+36-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 211 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!