Budapesti Gazdasági Főiskola

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Európai üzleti ismeretek szakirány MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG GAZDASÁGI- KERESKEDELMI KAPCSOLATAI A KGST-TŐL NAPJAINKIG Készítette: Molnár Melinda Budapest,

2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 5 2. Lengyelország: a társadalmi-gazdasági fejlődés néhány vonása 7 3. A magyar-lengyel gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok a KGST. 40 éves fennállása alatt A KGST megalakulásának körülményei A KGST- országok gazdaságpolitikájának általános jellemzői A magyar - lengyel kereskedelmi kapcsolatok orientációja a KGSTben A KGST válságának hatása a gazdasági és kereskedelmi együttműködésre Magyar-lengyel együttműködés a CEFTA tükrében A rendszerváltás eredménye a kétoldalú áruforgalomra A CEFTA létrejötte Nem vámjellegű akadályok a magyar-lengyel kereskedelemben Magyar-lengyel kereskedelem között Felszálló ágon a kétoldalú kereskedelem ( ) A CEFTA működése beváltotta a hozzá fűzött reményeket 30 3

3 6. A viták és problémák ellenére kedvezően alakultak gazdasági kapcsolataink Feszültségek a CEFTA- n belül A lengyel-magyar kereskedelmi forgalom determinánsai a évben Több év után újból fellángolt a kereskedelmi vita A magyar-lengyel külgazdasági kapcsolatok alakulása az utóbbi években Befejezés Ábrák és táblázatok jegyzéke Irodalomjegyzék 57 4

4 1. Bevezetés Az ezeréves magyar-lengyel kapcsolatokat mindenkor szívélyes barátság és mély rokonszenv hatotta át. Alig volt példa, hasonlóra a nemzetközi kapcsolatok történetében. Ezt a barátságot a tapasztalatok és a közös sors szülték, fennmaradt jóban-rosszban, s teljes erővel, valódi jelentőségében nyilatkozik meg napjainkban. 1 Lengyelország a politikai érdekek és célok egybeesését figyelembe véve a keletközép európai régióban Magyarországhoz legközelebb álló ország, amely egyben hazánk egyik legfontosabb stratégiai partnere is. A két országnak van közös múltja, amely már több mint 100 évvel ezelőtt összefonódott. A 2 országnak voltak közös uralkodói, (pl. Nagy Lajos) tartottak közös királytalálkozókat, mélyen érintette őket az es forradalom, illetve az I. világháború. A II. világháború alatt Magyarország többszázezer lengyel menekültet fogadott be majd szovjet megszállás, a KGST-tagság, az 1956-os forradalom, a mintegy negyven éves tervgazdaság és politikai diktatúra okozta lemaradás, közös jelene a CEFTA tagság és a Visegrádi Négyek újjáélesztésére való törekvés, a mindketten tagjai a NATO-nak; a társult viszony az Európai Unióval illetve közös jövője a májusi Európai Uniós csatlakozás. 2 Így formálódik a két nemzet kölcsönös viszonyának merőben új, megváltozott tartalma és ennek az új viszonynak állandó kísérő mozzanata a múltra, a közös hagyományokra való emlékezés. Véleményem szerint kiemelkedő a téma aktualitása, mert a szomszéd országokkal (második körbeli szomszédokkal is) való gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a magyar külgazdaság egyik központi kérdése. A statisztikai adatok viszont nem támasztják alá ezt a feltevést. Lengyelország a kereskedelmi partnerek sorában csak a 15. helyet éri el, ami a földrajzi közelséget, a piac nagyságát és a kedvező szállítási lehetőségeket figyelembe véve messzemenőleg nem kielégítő hely. A következőkben egy pár gondolattal szeretném bemutatni a szubjektív okokat, amiért ezt a témát választottam. A szubjektív okok természetesen saját benyomásaimon és tapasztalatiamon alapulnak. Széles körű baráti kapcsolataim révén többször is megfordultam Lengyelországban, -illetve az Egyesült Államokban is volt szerencsém jó néhány lengyel 1 Dávid Katalin: A barátság ezer éve. Magyarország-Lengyelország, oldal 5

5 embert megismerni-, s mindannyiszor meglepődve vettem tudomásul mennyire alacsony szinten vannak kereskedelmi kapcsolataink: az áruházak polcai csak nagyritkán volt lehetőségem egy-egy kiváló minőségű magyar terméket megpillantani (a magyar bor is ritka vendég a lengyel boltokban) Magyar terméket hirdető reklámot sem az elektronikus, sem a nyomtatott médiában nem véltem fölfedezni. Dolgozatommal szeretném honfitársaim -megítélésem szerint- nem túl pozitív hozzáállását a lengyel néphez valamelyest javítani. Feltevésemet arra alapozom, hogy a személyes kapcsolatok ápolását a lengyel nép nagyon fontosnak tartja. Ez derült ki a lengyel magyar baráti társaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett előadáson Poznanban, amin lehetőségem nyílt részt venni, és amelyről később a Világgazdaság mellékletében is olvastam. A következő idézet is onnan való: A lengyelek egyetlen testvérnépüknek és igaz barátjuknak a magyarokat tartják 3. - mondta a társaság elnöke ünnepi beszédében. Erről sajnos mi hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A diplomamunkában bemutatom Magyarország és Lengyelország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a KGST szervezeti keretein belül, majd a rendszerváltás és gazdasági újjáépítés évtizedeiben, kitérve az egyes országokban végrehajtott reformok összehasonlítására, jellemezve a két ország gazdasági berendezkedésének sajátosságait és hasonlóságait továbbá a CEFTA- n belül folytatott kereskedelmet, majd az Európai Unióba vezető úton lebonyolított gazdasági együttműködést a 2003-as év első félévével lezáróan. Arra is próbálok rávilágítani, a két ország más országokkal, ország csoportokkal lebonyolított áru- és termékforgalmának összehasonlításával, hogy bár természetes piacai vagyunk egymásnak, és kapcsolataink sikertörténetnek számítanak mégsem használjuk ki gyümölcsözően ezt a helyzetet Mivel a két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak valamennyi területre kiterjedő összehasonlítása túllépné a terjedelmi korlátokat, ezért a vizsgálódást a következő kérdésekre történő elemzésre szűkítettem: 2 lengyel nagykövetség honlapja 3 A Világgazdaság Lengyelország melléklete november pp.23. 6

6 Az országok mindenkori gazdasági helyzetének, állapotának hatása a kétoldalú áruforgalomra Az export, import növekedés dinamikája illetve a csökkenő tendenciák bemutatása Kivitel, behozatal termékösszetételének változása A két ország más országokkal, ország csoportokkal folytatott kereskedelmének összehasonlítása 2. Lengyelország- a társadalmi-gazdasági fejlődés néhány vonása Lengyelország több mint ezer éve Európa része. Az ország ezer négyzetkilométerét 40 millióan lakják. Terület és népesség tekintetében a legnagyobb értéket tudhatja magáénak. Az átalakulási folyamatban az első időszakokon már túljutott a lengyel gazdaság azzal, hogy 1996-ban csatlakozott az OECD-hez. Az államhatalom legfelsőbb szerve a szejm (nemzetgyűlés), amelynek képviselőit négyévenként választják meg. A szejm mellett a második vezető hatalmi szerv az Államtanács, amelynek tagjait a nemzetgyűlés saját képviselői közül választja meg. A legfelsőbb államigazgatási szerv a Minisztertanács. Lengyelország a KGST országok között számos történelmi, más országokétól eltérő sajátosságot mondhat magáénak. Nyersanyag ellátottsága a KGST országok között a legjobb. A politikai sajátosságok közül a legjelentősebb a lengyel-szovjet viszony alakulása, a lengyel parasztság magatartása, a lengyel nemzeti öntudat és annak fejlődése. A népi Lengyelország a háború és a német megszállás következtében szétrombolt gazdaságot örökölt. Az iparvállalatok 65%-a teljesen vagy jelentős mértékben üzemképtelen volt. A gazdaság helyreállításának nagy munkáját, -amely a lakosságtól jelentős erőfeszítést kívánt- lényegében 1949-re befejezték. 7

7 A társadalmi-gazdasági fejlődés menetét könnyen nyomon követhetjük akkor, ha a megtett út főbb jellemzőit, az egymást követő népgazdasági tervek szerint szakaszokra bontva tekintjük át. Így a következő szakaszok különböztethetők meg: évi 3 éves terv: célul tűzte ki a szocialista iparosítást és a szocializmus alapjainak lerakását évi 6 éves terv évi első ötéves terv: legfőbb feladata volt a meglévő aránytalanságok felszámolása, egyensúly teremtése a gazdaságban évi második ötéves terv keretében az iparosítás új, magasabb szakaszba lépett : a hatvanas évek második fele a lengyel gazdasági és politikai élet nehéz szakasza volt, a gazdasági struktúra elmaradottságának következtében : az erre az időszakra szóló ötéves terv nagy figyelmet szentelt a szocialista társadalmi célok és az elérésüket szolgáló gazdasági feltételek szoros összekapcsolásának. Lengyelország már 1971-ben az úgynevezett aktív hitelpolitika útjára lépett, ami anyagilag a tőkés viszonylatú külkereskedelmi mérleg jelentős import többletében öltött testet. Az ország külkereskedelmi mérlege a hetvenes évek első felében kedvezőtlenül alakult: a növekvő importot a lengyel gazdaság nem tudta megfelelő exportbővüléssel ellensúlyozni decemberében fogadta el a szejm a következő ötéves tervet ami célul tűzte ki az élelmezési helyzet javítását illetve a piaci igények kielégítését. Lengyelország a 70-es, 80-as évek során jelentős adósságot halmozott fel, amit a 80-as évek alatt nem törlesztettek. Lengyelországban a gazdasági válság már a nyolcvanas évek elején jelentkezett decemberében a szükségállapot elrendelésekor az ország nemzetközileg elszigetelődött. A rendszerváltás idejére a lengyel gazdaság mélypontra került, az infláció 200 százalék felé emelkedett januárjában vette kezdetét, a Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter nevével fémjelzett sokkterápia, ami a piacgazdaságra való átállást vette célba től a lengyel gazdaság növekedésnek indult, 1995-re pedig növekedési üteme Európában a leggyorsabb volt. A gazdaság növekedési üteme között még átlagosan 6, 6%-os volt, ám 1998-tól kezdve visszaesés tapasztalható. 8

8 A politikusok alapfeladatuknak tekintették olyan magas és tartós növekedési ütem megalapozását, amely lehetőséget biztosított az ország modernizálására, a civilizációs haladásra és az állampolgárok életszínvonalának növelésére. Átszervezték a hagyományos ipar néhány fontos ágazatát (hajóipar, kohászat, szénbányászat és hadiipar). Csökkentették az állam szerepét a gazdaságban és a társadalmi életben. A lengyel gazdaság helyzetének a nemzetközi szakmai megítélésében a pozitív, összecsengő vélemények dominálnak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) az úgynevezett átmeneti gazdaságokról készült 1996-os jelentése arra következtetésre jut, hogy a 22 volt szocialista ország közül egyedül Lengyelország teljesítménye haladta meg 1996-ra a rendszerváltás előtti utolsó év eredményét. 3. A magyar-lengyel gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok a KGST 40 éves fennállása alatt 3.1 A KGST megalakulásának körülményei A KGST megalakulásának körülményei, fejlődése elválaszthatatlanok a szocialista világrendszer kialakulásától és világgazdasági szerepének növekedésétől, emellett azonban a világgazdaság általános fejlődési folyamatához is sok szállal kapcsolódnak. Mivel a tőkés országok diszkriminációs gazdaságpolitikát folytattak a Szovjetunió és az európai népi demokratikus államok ellen, a hagyományos gazdasági kapcsolatok hirtelen megszakadtak. Ez fejlődésüket veszélyeztette, hiszen egymás közti kapcsolataik, bár gyors fejlődésnek indultak, még nem váltak uralkodókká és gazdasági adottságuknál, méretüknél fogva nemzetközi kapcsolatok nélkül csak igen lassan fejlődhettek. A KGST megalakulásáról szóló határozatot 1949 januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői fogadták el a Moszkvában tartott gazdasági tanácskozáson. Még 1949-ben csatlakozott Albánia, 1958-ban a 9

9 Német Demokratikus Köztársaság, 1962-ben Mongólia és 1972-ben Kuba lett a tagja. A Vietnami Szocialista Köztáraságot 1978-ban vették fel a szervezetbe. A KGST a tervgazdaságot folytató szocialista országok történelmileg első gazdasági közössége. Az alapokmány szerint a KGST célkitűzése, hogy a tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegítse ezekben az államokban a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező államok iparosítási szintjének emelését, a munka termelékenységének szakadatlan emelését és a népek jólétének állandó növekedését A KGST-országok gazdaságpolitikájának általános jellemzői 54 évvel ezelőtt a KGST szervezetét létrehozó tagországok helyesen ismerték fel, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági céljaikhoz vezető utat megkönnyíti a nemzeti célok elérését nagyban, segíti a nemzetközi összefogás a gazdaságban. A nemzetközi összefogás sokat ígérő gazdasági programok kidolgozásának és végrehajtásának biztos háttere lett. Kibővültek a beszerzési és értékesítési szférák, a hosszabb távra szóló egyezmények pedig megalapozták majd megszilárdították a gazdasági fejlődést, lehetőséget teremtettek a nemzeti erőforrások legcélszerűbb kiaknázására, az egyes országok szükségleteit meghaladó mértékű kapacitások kiépítésére. Ezekkel a lehetőségekkel a KGST tagországok jól éltek és 1970 között nemzeti jövedelmük 7, 6-szorosára, ipari termelésük, több mint 11-szeresére növekedett. Ugyanezen időszakban a fejlett tőkés országok nemzeti jövedelme 3,2-szeresére, ipari termelésük pedig 3,4-szeresére nőtt ig (30 év alatt) a KGST a világ legdinamikusabban és legkiegyensúlyozattabban fejlődő gazdasági közösségévé alakult. Jellemző rá, hogy 1980-ban a világ ipari termelésének több mint egyharmadát mondhatta magáénak. A tagországok a bizonyos időközönként megtartott kongresszusukon a következő feladatok megvalósítását tartották a legfontosabbnak: a nemzetközi gazdasági kapcsolatok továbbszélesítése, az életszínvonal sokoldalú javítását, a nemzeti jövedelem tervezett 4 Meisel Sándor: A KGST 30 éve 1979, pp.9. 10

10 növekedési ütemével összhangban a külkereskedelmi forgalom magasabb növekedési ütemét sz. táblázat: A külkereskedelmi forgalom növekedési üteme (százalék) ORSZÁG 1975-BEN ÉVI TERV 1970=100 * 1975-HÖZ VISZONYÍTVA Bulgária Csehszlovákia Kuba Lengyelország Magyarország Mongólia NDK Románia , 5 Szovjetunió , 5 Forrás: Mosóczy Róbert: A KGST országok gazdaságpolitikája ( ) 1979, pp. 47. * folyó áron ** szocialista országokkal A KGST országok gazdasági fejlődésében dinamikus szerepet töltött be a külkereskedelem összvolumene: ez 1976-ban 142 és 1977-ben 158 milliárd rubel volt. Magyarország esetében a külkereskedelem 1980-ban 1975-höz viszonyítva 45-50%- kal, míg Lengyelországban 48%-kal bővült. Bővültek az országok egymás közötti kapcsolatai is (Románia külkereskedelmi forgalma százalékkal növekedett), szélesedtek a műszaki-tudományos és kereskedelmi kapcsolatok a fejlődő országokkal és a legdinamikusabban a külkereskedelmi forgalom az iparilag fejlett országokkal nőtt. 5 Mosóczy Róbert: A KGST országok gazdaságpolitikája ( ) 1979, pp

11 3.3 A magyar- lengyel kereskedelmi kapcsolatok orientációja a KGST-ben A magyar-lengyel kapcsolatok a második világháború előtt igen alacsony színvonalon álltak. A háború után a Szovjetuniót követően Lengyelország létesített először kereskedelmi kapcsolatot Magyarországgal. Magyarország és Lengyelország 1919-ben vette fel egymással diplomáciai kapcsolatot. Az aláírt kétoldalú szerződések közül a legfontosabbak: 1992-ben lépett hatályba a két ország közötti alapszerződés a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok államközi, jogi kereteit az 1992-ben aláírt beruházás-védelmi és a kettős adózás kizárásáról szóló megállapodás, valamint a szállítmányozási, kombinált áruszállítási és CEFTA egyezmények határozzák meg a két ország rendelkezik közös vízummentességi megállapodással, tudományos, technológiai, állategészségügyi egyezménnyel 1947-ben írtuk alá az első éves kereskedelmi megállapodást. Az ötvenes évektől kezdve már ötéves hosszú lejáratú megállapodások alapján bonyolódik le a két ország közötti árucsere. Az ötvenes évek közepén a magyar exportnak több mint a fele ipari késztermék, főleg gép és berendezés volt, lengyel export, döntő hányadban energiahordozókból és alapanyagokból állt ban megalakult a magyar-lengyel gazdasági és együttműködési állandó bizottság, amelynek feladata az volt, hogy feltárja a 2 ország gazdasági kapcsolatai bővítésének további lehetőségeit. A bizottság működésének eredményeként már között háromszorosára növekedett a két ország közötti árucsere ben kormányközi egyezménnyel létrehoztuk a Haldex Magyar-Lengyel részvénytársaságot, amelynek célja a lengyel területen keletkezett meddőhányók kőszéntartalmának visszanyerése volt. A hatvanas évek végére a gépválaszték dinamikus bővülése a forgalom további növekedését eredményezte. 12

12 Magyarországon a hetvenes években már több olyan ipari létesítmény üzemelt, amelynek berendezéseit Lengyelországból importáltuk. A gépek mellett fontos tételei maradtak az áruforgalomnak az alapanyagok és energiahordozók, amelyek részaránya az árucserében mintegy 30-35%. Az évre szóló kereskedelmi megállapodás forgalmi előirányzatait (1,4 milliárd rubel) túltejesítettük. Az egyezmény alapján előirányzott forgalomban jelentősebb volument képviselő termékek a következők votak: A magyar exportban: szerszámgépek, vendéglátó ipari berendezések, könnyűipari gépek, vegyipari berendezések. A lengyel exportban: tengeri hajó, szerszámgépek, útépítő gépek. Magyarországon a nyolcvanas évek első felében viszonylag lassú növekedés volt, Lengyelországban a visszaesés már ekkor megkezdődött. Az ezt követő időszakban azonban lényeges csökkenés mutatkozott, amely már a nyolcvanas évek első felében is-elsősorban a beruházásokban- jelentkezett. Magyarországon a külkereskedelmi forgalom egyenlege negatívvá vált. Az is jellemző, hogy a fejlett, tőkés országok aránya a vizsgált országok kivitelében 20% vagy akörüli volt. A kereskedelem legnagyobb része a volt KGST országokkal bonyolódott. Az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom egyenlege 27 millió dolláros negatívumot jelzett hazánkban. Jól látható, hogy míg Magyarországon a nyolcvanas évek első felében viszonylag lassú növekedés volt, Lengyelországban a visszaesés már ekkor megindult. Magyarország esetében a nyolcvanas évek második felében a külkereskedelmi forgalom egyenlege negatívvá vált, és a kivitel aránya a behozatalhoz 97, 2%-os volt, ellentétben Lengyelországgal, ahol sokkal egészségesebb volt a forgalom egyenlege. (2. sz. táblázat) 2. sz. táblázat: Az átalakulás előtti helyzet Magyarországon és Lengyelországban MUTATÓ Az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez (%) ÉV, IDŐSZAK LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG , 3 48, 7 13

13 A nemzeti jövedelem indexe (%) 1987/80 103, 0 112, 0 Egy főre jutó külkereskedelmi forgalom egyenlege, (USA) dollár A kivitel arány a behozatalhoz nemzeti valutában, (%) A fejlett, tőkés országok arány a kivitelben, (%) , 8 97, , 6 20, 0 Forrás: Felzárkózás Európához , KSH 1996, pp.8.l 3.4 A KGST válságának hatása a gazdasági és kereskedelmi együttműködésre Bár a KGST-n belüli cserekereskedelem nagyfokú biztonságot nyújtott, azonban ennek a következménye egy mindenáron kielégített, igénytelen mennyiségi szemléletű forgalom lett. Ezen kívül, az egyes tagországokon belül akkortájt kialakult berendezkedés is nagymértékben letorzult gazdasági struktúrát, hatalmas államadósság felhalmozódást, inflációt, a fejlett gazdasággal rendelkező nyugati országoktól való elszigeteltséget, életszínvonalbeli jelentős visszaesését eredményezett. Az 1980-as évek II. felétől megkérdőjeleződött az integráció működőképessége. Amikor már több volt szocialista országban összeomlott a rendszer megszüntették. Ezzel egyidejűleg számos, jól bejáratott piac veszett el, s ezt tetézte a Szovjetunió felbomlása decemberében. Egyértelművé vált a külgazdasági irányváltás égető szükségessége, azaz hogy a túldimenzionált és erőltetett kelet-európai kereskedelmet részben fel kell cserélni a fejlett ipari országokkal való kereskedelemre. Ezért is mindinkább a tervgazdaságból a liberális piacgazdaságra való áttérés kellett, hogy az elsődleges célkitűzés legyen mivel csak a jól működő piagazdaságok képesek a hatékony együttműködésre. Felerősödött a külkereskedelem liberalizálásának folyamata, már a 80-as évtized II. felében. Az elmúlt rendszer utolsó 5 évében az integráció országai jelentősen növelték a szervezeten kívüli kereskedelmük volumenét, ami cserekereskedelem erőteljes visszaesésével járt szükségszerűen együtt. Külgazdasági kapcsolatainkban a szocialista országoktól a fejlett ipari 14

14 országok felé való súlyponteltolódás 1968 után kezdődött, hiszen ekkor vezette be kormány az új Gazdasági Mechanizmust, ami nagyobb mozgásteret adott a magyar külpolitikának. Az 1990-es évben külkereskedelmünk 75 százalékát folytattuk az iparilag fejlett országokkal (ami nagy előrelépés az 1980-as évhez képest) bár 1950 és 60 között még százalékos volt ez az arány, míg a volt KGST államokkal folytatott árucserénk 25 százalékkal esett vissza (45 százalékról 20 százalékra) 1990-re. A fejlődőkkel való kereskedelmünk az összvolumen mindössze 5-10 a százalékát tette ki a KGST fennállása alatt. A KGST-belüli kereskedelem 1960 és 70 között érte el csúcspontját és 1990-re már csupán az összforgalom 20% százalékát tette ki. Ezt hivatott bemutatni a következő táblázat: 3. sz. táblázat: Magyarország külkereskedelmének százalékos megoszlása ( ) IPARILAG FEJLETTEK VOLT KGST A FEJLŐDŐK Forrás: Bereczky Norbert: A közép-kelet európai országok gazdaságai és a közöttük létrejött kapcsolatok alakulása, Diplomamunka, KKF 1997, pp Magyar-lengyel együttműködés a CEFTA tükrében 4.1 A rendszerváltás eredménye a kétoldalú áruforgalomra A gazdasági és társadalmi rendszerváltás megrázkódtatást okozott mindkét országban. A kilencvenes évtized első éveiben az átalakulással együtt járó meredek 15

15 teljesítmény-visszaesés következett be. A GDP négy év alatt a hetvenes évek közepének szintjére esett vissza Magyarországon. A lengyel recesszió is megrázó mértékű volt, az átalakulás háromjegyű inflációval kezdődött (Magyarországon 29% körüli volt) A gazdasági teljesítmény szempontjából 1993 volt a rendszerváltást követő időszak mélypontja, a GDP 18%-kal volt kisebb, mint 1990-ben. Az időszak további fontos jellemzője a magas infláció, a romló életszínvonal, továbbá a munkanélküliség gyors felfutása. A mezőgazdaság és az építőipar GDP-hez való hozzájárulása négy év alatt mintegy a harmadával csökkent, az iparé pedig 27%-kal lett kisebb. Ebben jelentős szerepe volt az export 25%-os csökkenésének hazánkban. Lengyelországban a rendszerváltozási visszaesés a többiek előtt csaknem egy évvel indult el, és így az ország nem az 1991-es esztendőben szenvedte el a legnagyobb csökkenést, hanem már azt megelőzően. Lengyel földön a bruttó hazai termék volumene 1991-ben 1990-hez képest 7 százalékkal esett vissza, a külkereskedelmi forgalom egyenlege, pedig 689 milliós negatívummal zárult 1991-ben az előző évhez képest. A reálbérek-keresetek indexe 1989-hez viszonyítva 24, 4%-kal volt kevesebb. Mindkét országra erősen hatott a Szovjetunió kibontakozó gazdasági szétesése, s annak részeként az oda irányuló export után esedékes fizetés elmaradása s az onnan esedékes szállítások bizonytalanná válása. Ez önmagában is felgyorsította a KGST megszüntetését. Távlati következményei súlyosaknak bizonyultak térségünkre nézve: műszaki lemaradásunk és gazdaságainkat összekuszáló ésszerűtlenségek egyik meghatározó tényezője a KGSTszakosodás és a KGST- árrendszer volt. Megszűnése mégis nagy megrázkódtatásokkal járt. A sokkot lehetett volna ugyan tompítani áthidaló megoldásokkal, ha a térségbeli gazdaságok mindegyike és maga szovjet gazdaság nem egyszerre került volna ebbe a helyzetbe. A Szovjetunió hirtelen dezintegrációja, majd a FÁK országainak-s a számukra legfontosabb Oroszországnak között felszínre törő válsága azt jelentette, hogy a volt szovjet térség radikálisan csökkenteni kényszerült behozatalát. Az orosz összbehozatal 1991-ben csak nem felére esett vissza, és negyedével zsugorodott kivitele a belső termelési és gazdálkodási gondok hatására. Kiviteli lehetőségeink sorvadása hazánkat és persze a lengyeleket is súlyosan érintette mind a megszokott behozatalunk kétségessé és ezen közben drágábbá válása. Összefoglalva a keleti kereskedelem hirtelen összeszűkülése számos nagyvállalatot, sőt egész ágazatokat hozott nehéz helyzetbe. Közös jellemzője volt vizsgált nemzeteknek a túlfoglalkoztatás, eltérő volt viszont gazdasági és szervezeti struktúra: Magyarország rendelkezett a legerősebben centralizált gazdasági szervezetekkel és az ipari nagyvállalatok aránya is itt volt a legmagasabb. 16

16 A kilencvenes évtizedbe érve bekövetkező gazdasági válságjelenség megoldása felé tett lépések során a piacosodásra való törekvésekben megtett útjuk nagyjából párhuzamosnak mondható. Közös momentumként említhető külgazdasági orientációváltásuk is. Szinte egy időben merült fel a Szovjetunió megszűnésének következményeiből fakadó nehézségek után a nyugat-európai közeledés szükségessége-nem elhanyagolandó tény, hogy az államok különkülön gyengébb pozícióban voltak. Magyarország nyitottságát mutatja, hogy a hetvenes-nyolcvanas években fokozatosan érdeklődtünk, majd beléptünk a legfontosabb nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi intézményekbe, így 1973-ban csatlakozott Magyarország a GATT-hoz, 1982 óta pedig a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak lettünk tagjai től kezdve dinamikusan nőtt a magyar kivitel és a behozatal. A vizsgált országok között fennálló kereskedelmi kapcsolatok hanyatlásának sikerült gátat szabni együttműködésünk új mederbe terelésével ben egyedülálló lehetőség kínálkozott számunkra. A nagyhatalmak, a Hetek, illetve az európai integrációk is támogatták ezt a folyamatot. Őszintén hiszem, hogy parlamenti demokrácia, a piacgazdaság és a fejlett világban kialakult normarend érték nemzeteink számára, amelyet meg fogunk tölteni értékeinkkel és prosperitással. A gazdaságot és a társadalmat nem lehet rendbetenni, különösen nem lerendezni. Csehország, Lengyelország és Magyarország átalakulása éppen azt mutatta meg, hogy a gazdasági és társadalmi vezetésnek a megoldható feladatokat kell megoldania az ország népét hagynia, kell elhelyezkednie az új viszonyok között a külvilág, nyújtotta, esélyeket meg kell ragadnia, a veszélyes és káros hatásokat, pedig a lehető legkisebbre kell csökkentenie. 6 - írta Bod Péter Ákos az EBRD akkori igazgatója egy tanulmányában. 4.2 A CEFTA létrejötte 1989-ban Brezinski az USA-beli nemzetbiztonsági tanácsadó vetítette fel egy lengyel-cseh-szlovák együttműködés lehetőségét, amelyet lengyel javaslatra Magyarországgal kibővítettek. Ezt követte a Németh-kormányzat úgynevezett kisintegrációs javaslata majd nem 6 Mario I. Blejer, Fabrizio Coricelli: 3 ország, 3 történet, 3 szereplő -Rendszerváltozás Kelet- Közép Európában 1997, pp

17 sokkal később Havel elnök fogalmazott meg egy hasonló koncepciót Pozsonyban őszén Lengyelországban újították fel a javaslatokat. Ezek tekinthetők a közvetlen előzményeknek. A regionális együttműködés egyik lehetséges formájaként felvetődött a Kelet-európai Pénzügyi Unió terve, egy klíringunió keretében. Ezt a javaslatot a klíringrendszer miatt elutasították. A legcélszerűbbnek tűnő integrálódási forma a 3 ország közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozása volt november 30.-án elfogadták azt az alapelvet, amely szerint a vámok és mennyiségi korlátozások lebontása kölcsönösen történik 10 év alatt. Felgyorsultak a tárgyalások, amikor kiderült, hogy az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodások miatt egymás piacon versenyhátrányba kerülünk. Végül december 21.-én Krakkóban aláírták a Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) továbbá egy közös nyilatkozatot (cseh kérésre) amelyben megfogalmazták, hogy a felek tárgyalásokat kezdenek arról, hogy a teljes vámmentesség a tervezett 8 év helyett 5 év legyen. A Közös Nyilatkozatban foglaltak teljesítését szem előtt tartva a 4 oldalú egyezetések a Megállapodás március 1.-i hatálybalépésével kezdődtek meg a 4 ország külgazdaságáért felelős minisztériumai között. A csaknem egy éves szakértői szintű tárgyalásokat követően került sor a kiegészítő jegyzőkönyv aláírására. 4.3 Nem vámjellegű akadályok a lengyel-magyar kereskedelemben A nem vámjellegű kereskedelmi akadályok január 1.-ig megszűntek. Több olyan gátló körülmény is létezett, azonban amiről kevés szó esik, de megnehezítette a külkereskedők munkáját és manapság is jelen vannak bizonyos mértékben. A megfelelő pénzügyi technikák hiánya, valamint a bankrendszerek akkori fejletlensége számos problémát vetett fel. Megjelent a sok ismeretlen tulajdonosi hátterű bank, így a sima átutalások is akadoztak, hosszadalmasak voltak. Továbbá a minőségi tanúsítványok kölcsönös elismerésében sem történt jelentős előrelépés. A tőkeszegény kereskedők kénytelenek voltak elég tetemes összegeket áldozni a bevizsgálásokra. Például az élemiszeriparban legjobb esetben 2 hónap elteltével volt kézhez kapható a tanúsítvány. Ugyanakkor a multinacionális 18

18 cégek jelenléte is korlátozta a kereskedési lehetőségeket, hiszen a reklámanyagok rendkívül költségesek voltak, a promóciós árak, pedig kitaszítottak a piac többi résztvevőjét. Mindamellett a Lengyel Vámhatóság bürokráciája és túlterheltsége is, tovább lassította az amúgy is lassú vámkezelést, bizonytalanok a szállítmányok érkezési időpontjai. Lengyelországgal az eredeti CEFTA megállapodásban szereplő valamennyi termékre vonatkozóan olyan megállapodás született, hogy a Kiegészítő Jegyzőkönyv életbe lépésének napjától 50%-kal csökkentjük a vámokat, a preferenciális kvóták megemelésével. A magyar termékek piacra jutását segítette a jelentős kvótaemelés, gabonafélékből, olajos magvakból és borból. A CEFTA megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvei pozitív hatást gyakoroltak az egymás között kereskedelmi volumen növelésére lés a fejlődés dinamizmusára. Kimutatható a megállapodás forgalomélénkítő és terelő hatása. A liberalizáció adta előnyök kihasználása nem egyformán alakult a vizsgált két országban. A CEFTA megállapodás kimondja az ipari termékekre vonatkozóan, hogy a résztvevő országok kötelezik magukat arra, hogy az ipari termékek körében új import-illetve exportvámokat nem alkalmaznak, továbbá hogy az egymás közötti kereskedelemben új mennyiségi exportkorlátozásokat sem vezetnek be. Az agrártermékek esetében a felek kölcsönös kedvezményeket nyújtanak egymásnak, valamint tekintettel a mezőgazdaság fontos szerepére gazdaságukban illetve a mezőgazdasági termékek különös érzékenységére megvizsgálják a további kölcsönös engedmények nyújtásának lehetőségeit. Általános rendelkezésként, pedig a megállapodás kimondja, hogy kerülni kell minden intézkedést mely a verseny megakadályozása és korlátozására irányul. A vámlebontási gyorsítások tovább bővítették vámmentes termékek körét. Ez az ipari termékek kb. 80 százalékát, érintette. Mindkét ország azonban a vámok lassúbb lebontásával igyekeztek hosszabb távon megoldani a textil-és papíripar, valamint a járműipar védelmét. 5. Magyar-lengyel kereskedelem között 19

19 1990. december 8.-án aláírta a magyar kormány a dollárelszámolásra való áttérésről szóló szerződést. Az egyezmény tiszta, konvertibilis kereskedelmet irányzott elő klíringelemek nélkül. Lehetőség volt 1991-ben még transzferábilis rubelben kereskedni, exportálni is már csak március 31.-ig lehetett. A kölcsönös kereskedelem összességében tovább csökkent és 1991-ben Lengyelország részaránya a magyar külkereskedelmi forgalomban 1, 9% volt, ami számszerűleg 300 millió dollárt takar. A kereskedelmi mérleg egyenlege hazánk esetében volt a legnagyobb mértékben negatív (- 3635dollár értékű volt) összehasonlítva a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia és Lengyelország adataival bár az import értéke ( dollár) nagyobb volt, mint az exporté (7613 dollár). Lengyelországban, ben a kereskedelmi mérleg egyenlege kevésbé volt negatív, mint hazánkban és az import értéke itt is magasabb volt. Ez természetes, hiszen az importált termékek között a korábban hiányzó korszerű fogyasztási cikkek, részben modern technikai-technológiai eszközök szerepeltek nagyobb mértékben. Összehasonlítva az is látszik, hogy Magyarországon a termékimport közel kétszeresére növekedett, s lengyel esetben csökkenés volt tapasztalható. Az exportnál a tendencia nem azonos: a lengyel export 65%-kal, itthon viszont a vizsgált négy évben a termékexport növekedése csak mintegy 20%-os volt. Mivel az átalakulás legjelentősebb eleme és az állami vezetés tevékenységét leginkább motiváló tényezője az, hogy hogyan alakult a folyó fizetési mérleg az átalakulás során, és ennek egyes részletei hogyan változtak, ezért ezt ismerteti az 1990-es és az 1994-es évet összehasonlítva 4. sz. táblázat. 4. sz. táblázat: a folyó fizetési mérleg Lengyelországban és Magyarországon között (millió dollár) MUTATÓ ÉV LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG A fizetési mérleg egyenlege A kereskedelmi mérleg egyenlege Termékexport a

20 Termékimport b Forrás: Felzárkózás Európához KSH, 1996, pp. 15. a.: f.o.b. b.: c.i.f b től kezdve dinamikusan nőtt a magyar kivitel és a behozatal. Az export dinamikájában 1992 őszétől törést figyelhetünk meg. A kereskedelmi mérleg 1991-től kezdve erősen passzív s ez a fizetési mérlegben is hiányt eredményez, aminek következtében nőtt az adósságállomány. A külkereskedelmi mérleg egyenlege az egyes országokban eltérően alakult, ben a GDP felhasználásán belül a külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege nagyobb szerepet játszott hazánkban, mint Lengyelországban: 1990-ben 2, 6 volt 1994-ben viszont 6, 8. A fizetési mérleg egyenlege szempontjából Magyarország helyzete kedvezőtlen, ami szükségessé tette az államháztartási reformot és a restriktív gazdálkodást. A kétoldalú áruforgalom összetételében változás következett be. Korábban a KGST feltételek között nagy hangsúlyt fektettek a beruházási javak kereskedelmére-ez nem mindig szolgálta érdekeinket. Az 1991-es csökkent volumenű áruforgalomnak jobb az összetétele: a beruházási javak aránya a korábbi 60%-kal szemben nem több 30-nál. Az év első felében Lengyelország 33, 9 milliárd dollár értékben exportált ebből 8 milliárd dollár értékben rezet. Ugyancsak nőtt a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma is mindkét irányban. Jelentősen nőtt a kétoldalú áruforgalomban résztvevő üzleti partnerek száma is: 1990-ben az áruforgalmat 109 vállalat bonyolította, 1991-re ugyanez a szám már 169 volt.(a kis cégeket nem számolva bele) Gondot okozott viszont, hogy az új cégek alakulásával, forgalomba lépésével a statisztikák nem tartottak lépést. A dollárelszámolásra való áttérést nem kísérték fizetési problémák, azonban az új rendszerben olyan vámokat vezettek be, mindkét viszonylatban, amelyeket korábban nem kellet fizetni. Csupán ezért számos lengyel illetve magyar árucikk nem vett részt a kétoldalú áruforgalomban. pl. lengyel áruk közül a Polski autó, magyar viszonylatban, pedig a mezőgazdasági termékek egy része. 21

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Lengyelország üzleti környezet 2012 május Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Gazdaság állapota, kilátások Tartósan növekedő gazdaság (3,8% 2010, 4,3% 2011, 3,0% 2012) A növekedés fő hatóereje: belső

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

1. Munkaerõ-piaci folyamatok 1. Munkaerõ-piaci folyamatok Arendelkezésünkre álló adatok alapján a munkaerõpiac legfontosabb fejleménye az elsõ félévben az volt, hogy megállt az aktivitási ráta évek óta tartó jelentõs csökkenése: az

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Kereskedelmi tárgyalások (Csendesóceán/Ázsia)

Kereskedelmi tárgyalások (Csendesóceán/Ázsia) Környezet 2008 DDA lezárásának kudarca Gazdasági válság Sokoldalú, többoldalú szektorális tárgyalások (ITA, EGA, TiSA) Szabadkereskedelmi tárgyalások és megállapodások kezdeményezésének növekedése regionális

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből Előadó: Dr. Major István Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből 1. Kereskedelem-politikai keretek

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben