Budapesti Gazdasági Főiskola

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Európai üzleti ismeretek szakirány MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG GAZDASÁGI- KERESKEDELMI KAPCSOLATAI A KGST-TŐL NAPJAINKIG Készítette: Molnár Melinda Budapest,

2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 5 2. Lengyelország: a társadalmi-gazdasági fejlődés néhány vonása 7 3. A magyar-lengyel gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok a KGST. 40 éves fennállása alatt A KGST megalakulásának körülményei A KGST- országok gazdaságpolitikájának általános jellemzői A magyar - lengyel kereskedelmi kapcsolatok orientációja a KGSTben A KGST válságának hatása a gazdasági és kereskedelmi együttműködésre Magyar-lengyel együttműködés a CEFTA tükrében A rendszerváltás eredménye a kétoldalú áruforgalomra A CEFTA létrejötte Nem vámjellegű akadályok a magyar-lengyel kereskedelemben Magyar-lengyel kereskedelem között Felszálló ágon a kétoldalú kereskedelem ( ) A CEFTA működése beváltotta a hozzá fűzött reményeket 30 3

3 6. A viták és problémák ellenére kedvezően alakultak gazdasági kapcsolataink Feszültségek a CEFTA- n belül A lengyel-magyar kereskedelmi forgalom determinánsai a évben Több év után újból fellángolt a kereskedelmi vita A magyar-lengyel külgazdasági kapcsolatok alakulása az utóbbi években Befejezés Ábrák és táblázatok jegyzéke Irodalomjegyzék 57 4

4 1. Bevezetés Az ezeréves magyar-lengyel kapcsolatokat mindenkor szívélyes barátság és mély rokonszenv hatotta át. Alig volt példa, hasonlóra a nemzetközi kapcsolatok történetében. Ezt a barátságot a tapasztalatok és a közös sors szülték, fennmaradt jóban-rosszban, s teljes erővel, valódi jelentőségében nyilatkozik meg napjainkban. 1 Lengyelország a politikai érdekek és célok egybeesését figyelembe véve a keletközép európai régióban Magyarországhoz legközelebb álló ország, amely egyben hazánk egyik legfontosabb stratégiai partnere is. A két országnak van közös múltja, amely már több mint 100 évvel ezelőtt összefonódott. A 2 országnak voltak közös uralkodói, (pl. Nagy Lajos) tartottak közös királytalálkozókat, mélyen érintette őket az es forradalom, illetve az I. világháború. A II. világháború alatt Magyarország többszázezer lengyel menekültet fogadott be majd szovjet megszállás, a KGST-tagság, az 1956-os forradalom, a mintegy negyven éves tervgazdaság és politikai diktatúra okozta lemaradás, közös jelene a CEFTA tagság és a Visegrádi Négyek újjáélesztésére való törekvés, a mindketten tagjai a NATO-nak; a társult viszony az Európai Unióval illetve közös jövője a májusi Európai Uniós csatlakozás. 2 Így formálódik a két nemzet kölcsönös viszonyának merőben új, megváltozott tartalma és ennek az új viszonynak állandó kísérő mozzanata a múltra, a közös hagyományokra való emlékezés. Véleményem szerint kiemelkedő a téma aktualitása, mert a szomszéd országokkal (második körbeli szomszédokkal is) való gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a magyar külgazdaság egyik központi kérdése. A statisztikai adatok viszont nem támasztják alá ezt a feltevést. Lengyelország a kereskedelmi partnerek sorában csak a 15. helyet éri el, ami a földrajzi közelséget, a piac nagyságát és a kedvező szállítási lehetőségeket figyelembe véve messzemenőleg nem kielégítő hely. A következőkben egy pár gondolattal szeretném bemutatni a szubjektív okokat, amiért ezt a témát választottam. A szubjektív okok természetesen saját benyomásaimon és tapasztalatiamon alapulnak. Széles körű baráti kapcsolataim révén többször is megfordultam Lengyelországban, -illetve az Egyesült Államokban is volt szerencsém jó néhány lengyel 1 Dávid Katalin: A barátság ezer éve. Magyarország-Lengyelország, oldal 5

5 embert megismerni-, s mindannyiszor meglepődve vettem tudomásul mennyire alacsony szinten vannak kereskedelmi kapcsolataink: az áruházak polcai csak nagyritkán volt lehetőségem egy-egy kiváló minőségű magyar terméket megpillantani (a magyar bor is ritka vendég a lengyel boltokban) Magyar terméket hirdető reklámot sem az elektronikus, sem a nyomtatott médiában nem véltem fölfedezni. Dolgozatommal szeretném honfitársaim -megítélésem szerint- nem túl pozitív hozzáállását a lengyel néphez valamelyest javítani. Feltevésemet arra alapozom, hogy a személyes kapcsolatok ápolását a lengyel nép nagyon fontosnak tartja. Ez derült ki a lengyel magyar baráti társaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett előadáson Poznanban, amin lehetőségem nyílt részt venni, és amelyről később a Világgazdaság mellékletében is olvastam. A következő idézet is onnan való: A lengyelek egyetlen testvérnépüknek és igaz barátjuknak a magyarokat tartják 3. - mondta a társaság elnöke ünnepi beszédében. Erről sajnos mi hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A diplomamunkában bemutatom Magyarország és Lengyelország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a KGST szervezeti keretein belül, majd a rendszerváltás és gazdasági újjáépítés évtizedeiben, kitérve az egyes országokban végrehajtott reformok összehasonlítására, jellemezve a két ország gazdasági berendezkedésének sajátosságait és hasonlóságait továbbá a CEFTA- n belül folytatott kereskedelmet, majd az Európai Unióba vezető úton lebonyolított gazdasági együttműködést a 2003-as év első félévével lezáróan. Arra is próbálok rávilágítani, a két ország más országokkal, ország csoportokkal lebonyolított áru- és termékforgalmának összehasonlításával, hogy bár természetes piacai vagyunk egymásnak, és kapcsolataink sikertörténetnek számítanak mégsem használjuk ki gyümölcsözően ezt a helyzetet Mivel a két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak valamennyi területre kiterjedő összehasonlítása túllépné a terjedelmi korlátokat, ezért a vizsgálódást a következő kérdésekre történő elemzésre szűkítettem: 2 lengyel nagykövetség honlapja 3 A Világgazdaság Lengyelország melléklete november pp.23. 6

6 Az országok mindenkori gazdasági helyzetének, állapotának hatása a kétoldalú áruforgalomra Az export, import növekedés dinamikája illetve a csökkenő tendenciák bemutatása Kivitel, behozatal termékösszetételének változása A két ország más országokkal, ország csoportokkal folytatott kereskedelmének összehasonlítása 2. Lengyelország- a társadalmi-gazdasági fejlődés néhány vonása Lengyelország több mint ezer éve Európa része. Az ország ezer négyzetkilométerét 40 millióan lakják. Terület és népesség tekintetében a legnagyobb értéket tudhatja magáénak. Az átalakulási folyamatban az első időszakokon már túljutott a lengyel gazdaság azzal, hogy 1996-ban csatlakozott az OECD-hez. Az államhatalom legfelsőbb szerve a szejm (nemzetgyűlés), amelynek képviselőit négyévenként választják meg. A szejm mellett a második vezető hatalmi szerv az Államtanács, amelynek tagjait a nemzetgyűlés saját képviselői közül választja meg. A legfelsőbb államigazgatási szerv a Minisztertanács. Lengyelország a KGST országok között számos történelmi, más országokétól eltérő sajátosságot mondhat magáénak. Nyersanyag ellátottsága a KGST országok között a legjobb. A politikai sajátosságok közül a legjelentősebb a lengyel-szovjet viszony alakulása, a lengyel parasztság magatartása, a lengyel nemzeti öntudat és annak fejlődése. A népi Lengyelország a háború és a német megszállás következtében szétrombolt gazdaságot örökölt. Az iparvállalatok 65%-a teljesen vagy jelentős mértékben üzemképtelen volt. A gazdaság helyreállításának nagy munkáját, -amely a lakosságtól jelentős erőfeszítést kívánt- lényegében 1949-re befejezték. 7

7 A társadalmi-gazdasági fejlődés menetét könnyen nyomon követhetjük akkor, ha a megtett út főbb jellemzőit, az egymást követő népgazdasági tervek szerint szakaszokra bontva tekintjük át. Így a következő szakaszok különböztethetők meg: évi 3 éves terv: célul tűzte ki a szocialista iparosítást és a szocializmus alapjainak lerakását évi 6 éves terv évi első ötéves terv: legfőbb feladata volt a meglévő aránytalanságok felszámolása, egyensúly teremtése a gazdaságban évi második ötéves terv keretében az iparosítás új, magasabb szakaszba lépett : a hatvanas évek második fele a lengyel gazdasági és politikai élet nehéz szakasza volt, a gazdasági struktúra elmaradottságának következtében : az erre az időszakra szóló ötéves terv nagy figyelmet szentelt a szocialista társadalmi célok és az elérésüket szolgáló gazdasági feltételek szoros összekapcsolásának. Lengyelország már 1971-ben az úgynevezett aktív hitelpolitika útjára lépett, ami anyagilag a tőkés viszonylatú külkereskedelmi mérleg jelentős import többletében öltött testet. Az ország külkereskedelmi mérlege a hetvenes évek első felében kedvezőtlenül alakult: a növekvő importot a lengyel gazdaság nem tudta megfelelő exportbővüléssel ellensúlyozni decemberében fogadta el a szejm a következő ötéves tervet ami célul tűzte ki az élelmezési helyzet javítását illetve a piaci igények kielégítését. Lengyelország a 70-es, 80-as évek során jelentős adósságot halmozott fel, amit a 80-as évek alatt nem törlesztettek. Lengyelországban a gazdasági válság már a nyolcvanas évek elején jelentkezett decemberében a szükségállapot elrendelésekor az ország nemzetközileg elszigetelődött. A rendszerváltás idejére a lengyel gazdaság mélypontra került, az infláció 200 százalék felé emelkedett januárjában vette kezdetét, a Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter nevével fémjelzett sokkterápia, ami a piacgazdaságra való átállást vette célba től a lengyel gazdaság növekedésnek indult, 1995-re pedig növekedési üteme Európában a leggyorsabb volt. A gazdaság növekedési üteme között még átlagosan 6, 6%-os volt, ám 1998-tól kezdve visszaesés tapasztalható. 8

8 A politikusok alapfeladatuknak tekintették olyan magas és tartós növekedési ütem megalapozását, amely lehetőséget biztosított az ország modernizálására, a civilizációs haladásra és az állampolgárok életszínvonalának növelésére. Átszervezték a hagyományos ipar néhány fontos ágazatát (hajóipar, kohászat, szénbányászat és hadiipar). Csökkentették az állam szerepét a gazdaságban és a társadalmi életben. A lengyel gazdaság helyzetének a nemzetközi szakmai megítélésében a pozitív, összecsengő vélemények dominálnak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) az úgynevezett átmeneti gazdaságokról készült 1996-os jelentése arra következtetésre jut, hogy a 22 volt szocialista ország közül egyedül Lengyelország teljesítménye haladta meg 1996-ra a rendszerváltás előtti utolsó év eredményét. 3. A magyar-lengyel gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok a KGST 40 éves fennállása alatt 3.1 A KGST megalakulásának körülményei A KGST megalakulásának körülményei, fejlődése elválaszthatatlanok a szocialista világrendszer kialakulásától és világgazdasági szerepének növekedésétől, emellett azonban a világgazdaság általános fejlődési folyamatához is sok szállal kapcsolódnak. Mivel a tőkés országok diszkriminációs gazdaságpolitikát folytattak a Szovjetunió és az európai népi demokratikus államok ellen, a hagyományos gazdasági kapcsolatok hirtelen megszakadtak. Ez fejlődésüket veszélyeztette, hiszen egymás közti kapcsolataik, bár gyors fejlődésnek indultak, még nem váltak uralkodókká és gazdasági adottságuknál, méretüknél fogva nemzetközi kapcsolatok nélkül csak igen lassan fejlődhettek. A KGST megalakulásáról szóló határozatot 1949 januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői fogadták el a Moszkvában tartott gazdasági tanácskozáson. Még 1949-ben csatlakozott Albánia, 1958-ban a 9

9 Német Demokratikus Köztársaság, 1962-ben Mongólia és 1972-ben Kuba lett a tagja. A Vietnami Szocialista Köztáraságot 1978-ban vették fel a szervezetbe. A KGST a tervgazdaságot folytató szocialista országok történelmileg első gazdasági közössége. Az alapokmány szerint a KGST célkitűzése, hogy a tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegítse ezekben az államokban a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező államok iparosítási szintjének emelését, a munka termelékenységének szakadatlan emelését és a népek jólétének állandó növekedését A KGST-országok gazdaságpolitikájának általános jellemzői 54 évvel ezelőtt a KGST szervezetét létrehozó tagországok helyesen ismerték fel, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági céljaikhoz vezető utat megkönnyíti a nemzeti célok elérését nagyban, segíti a nemzetközi összefogás a gazdaságban. A nemzetközi összefogás sokat ígérő gazdasági programok kidolgozásának és végrehajtásának biztos háttere lett. Kibővültek a beszerzési és értékesítési szférák, a hosszabb távra szóló egyezmények pedig megalapozták majd megszilárdították a gazdasági fejlődést, lehetőséget teremtettek a nemzeti erőforrások legcélszerűbb kiaknázására, az egyes országok szükségleteit meghaladó mértékű kapacitások kiépítésére. Ezekkel a lehetőségekkel a KGST tagországok jól éltek és 1970 között nemzeti jövedelmük 7, 6-szorosára, ipari termelésük, több mint 11-szeresére növekedett. Ugyanezen időszakban a fejlett tőkés országok nemzeti jövedelme 3,2-szeresére, ipari termelésük pedig 3,4-szeresére nőtt ig (30 év alatt) a KGST a világ legdinamikusabban és legkiegyensúlyozattabban fejlődő gazdasági közösségévé alakult. Jellemző rá, hogy 1980-ban a világ ipari termelésének több mint egyharmadát mondhatta magáénak. A tagországok a bizonyos időközönként megtartott kongresszusukon a következő feladatok megvalósítását tartották a legfontosabbnak: a nemzetközi gazdasági kapcsolatok továbbszélesítése, az életszínvonal sokoldalú javítását, a nemzeti jövedelem tervezett 4 Meisel Sándor: A KGST 30 éve 1979, pp.9. 10

10 növekedési ütemével összhangban a külkereskedelmi forgalom magasabb növekedési ütemét sz. táblázat: A külkereskedelmi forgalom növekedési üteme (százalék) ORSZÁG 1975-BEN ÉVI TERV 1970=100 * 1975-HÖZ VISZONYÍTVA Bulgária Csehszlovákia Kuba Lengyelország Magyarország Mongólia NDK Románia , 5 Szovjetunió , 5 Forrás: Mosóczy Róbert: A KGST országok gazdaságpolitikája ( ) 1979, pp. 47. * folyó áron ** szocialista országokkal A KGST országok gazdasági fejlődésében dinamikus szerepet töltött be a külkereskedelem összvolumene: ez 1976-ban 142 és 1977-ben 158 milliárd rubel volt. Magyarország esetében a külkereskedelem 1980-ban 1975-höz viszonyítva 45-50%- kal, míg Lengyelországban 48%-kal bővült. Bővültek az országok egymás közötti kapcsolatai is (Románia külkereskedelmi forgalma százalékkal növekedett), szélesedtek a műszaki-tudományos és kereskedelmi kapcsolatok a fejlődő országokkal és a legdinamikusabban a külkereskedelmi forgalom az iparilag fejlett országokkal nőtt. 5 Mosóczy Róbert: A KGST országok gazdaságpolitikája ( ) 1979, pp

11 3.3 A magyar- lengyel kereskedelmi kapcsolatok orientációja a KGST-ben A magyar-lengyel kapcsolatok a második világháború előtt igen alacsony színvonalon álltak. A háború után a Szovjetuniót követően Lengyelország létesített először kereskedelmi kapcsolatot Magyarországgal. Magyarország és Lengyelország 1919-ben vette fel egymással diplomáciai kapcsolatot. Az aláírt kétoldalú szerződések közül a legfontosabbak: 1992-ben lépett hatályba a két ország közötti alapszerződés a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok államközi, jogi kereteit az 1992-ben aláírt beruházás-védelmi és a kettős adózás kizárásáról szóló megállapodás, valamint a szállítmányozási, kombinált áruszállítási és CEFTA egyezmények határozzák meg a két ország rendelkezik közös vízummentességi megállapodással, tudományos, technológiai, állategészségügyi egyezménnyel 1947-ben írtuk alá az első éves kereskedelmi megállapodást. Az ötvenes évektől kezdve már ötéves hosszú lejáratú megállapodások alapján bonyolódik le a két ország közötti árucsere. Az ötvenes évek közepén a magyar exportnak több mint a fele ipari késztermék, főleg gép és berendezés volt, lengyel export, döntő hányadban energiahordozókból és alapanyagokból állt ban megalakult a magyar-lengyel gazdasági és együttműködési állandó bizottság, amelynek feladata az volt, hogy feltárja a 2 ország gazdasági kapcsolatai bővítésének további lehetőségeit. A bizottság működésének eredményeként már között háromszorosára növekedett a két ország közötti árucsere ben kormányközi egyezménnyel létrehoztuk a Haldex Magyar-Lengyel részvénytársaságot, amelynek célja a lengyel területen keletkezett meddőhányók kőszéntartalmának visszanyerése volt. A hatvanas évek végére a gépválaszték dinamikus bővülése a forgalom további növekedését eredményezte. 12

12 Magyarországon a hetvenes években már több olyan ipari létesítmény üzemelt, amelynek berendezéseit Lengyelországból importáltuk. A gépek mellett fontos tételei maradtak az áruforgalomnak az alapanyagok és energiahordozók, amelyek részaránya az árucserében mintegy 30-35%. Az évre szóló kereskedelmi megállapodás forgalmi előirányzatait (1,4 milliárd rubel) túltejesítettük. Az egyezmény alapján előirányzott forgalomban jelentősebb volument képviselő termékek a következők votak: A magyar exportban: szerszámgépek, vendéglátó ipari berendezések, könnyűipari gépek, vegyipari berendezések. A lengyel exportban: tengeri hajó, szerszámgépek, útépítő gépek. Magyarországon a nyolcvanas évek első felében viszonylag lassú növekedés volt, Lengyelországban a visszaesés már ekkor megkezdődött. Az ezt követő időszakban azonban lényeges csökkenés mutatkozott, amely már a nyolcvanas évek első felében is-elsősorban a beruházásokban- jelentkezett. Magyarországon a külkereskedelmi forgalom egyenlege negatívvá vált. Az is jellemző, hogy a fejlett, tőkés országok aránya a vizsgált országok kivitelében 20% vagy akörüli volt. A kereskedelem legnagyobb része a volt KGST országokkal bonyolódott. Az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom egyenlege 27 millió dolláros negatívumot jelzett hazánkban. Jól látható, hogy míg Magyarországon a nyolcvanas évek első felében viszonylag lassú növekedés volt, Lengyelországban a visszaesés már ekkor megindult. Magyarország esetében a nyolcvanas évek második felében a külkereskedelmi forgalom egyenlege negatívvá vált, és a kivitel aránya a behozatalhoz 97, 2%-os volt, ellentétben Lengyelországgal, ahol sokkal egészségesebb volt a forgalom egyenlege. (2. sz. táblázat) 2. sz. táblázat: Az átalakulás előtti helyzet Magyarországon és Lengyelországban MUTATÓ Az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez (%) ÉV, IDŐSZAK LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG , 3 48, 7 13

13 A nemzeti jövedelem indexe (%) 1987/80 103, 0 112, 0 Egy főre jutó külkereskedelmi forgalom egyenlege, (USA) dollár A kivitel arány a behozatalhoz nemzeti valutában, (%) A fejlett, tőkés országok arány a kivitelben, (%) , 8 97, , 6 20, 0 Forrás: Felzárkózás Európához , KSH 1996, pp.8.l 3.4 A KGST válságának hatása a gazdasági és kereskedelmi együttműködésre Bár a KGST-n belüli cserekereskedelem nagyfokú biztonságot nyújtott, azonban ennek a következménye egy mindenáron kielégített, igénytelen mennyiségi szemléletű forgalom lett. Ezen kívül, az egyes tagországokon belül akkortájt kialakult berendezkedés is nagymértékben letorzult gazdasági struktúrát, hatalmas államadósság felhalmozódást, inflációt, a fejlett gazdasággal rendelkező nyugati országoktól való elszigeteltséget, életszínvonalbeli jelentős visszaesését eredményezett. Az 1980-as évek II. felétől megkérdőjeleződött az integráció működőképessége. Amikor már több volt szocialista országban összeomlott a rendszer megszüntették. Ezzel egyidejűleg számos, jól bejáratott piac veszett el, s ezt tetézte a Szovjetunió felbomlása decemberében. Egyértelművé vált a külgazdasági irányváltás égető szükségessége, azaz hogy a túldimenzionált és erőltetett kelet-európai kereskedelmet részben fel kell cserélni a fejlett ipari országokkal való kereskedelemre. Ezért is mindinkább a tervgazdaságból a liberális piacgazdaságra való áttérés kellett, hogy az elsődleges célkitűzés legyen mivel csak a jól működő piagazdaságok képesek a hatékony együttműködésre. Felerősödött a külkereskedelem liberalizálásának folyamata, már a 80-as évtized II. felében. Az elmúlt rendszer utolsó 5 évében az integráció országai jelentősen növelték a szervezeten kívüli kereskedelmük volumenét, ami cserekereskedelem erőteljes visszaesésével járt szükségszerűen együtt. Külgazdasági kapcsolatainkban a szocialista országoktól a fejlett ipari 14

14 országok felé való súlyponteltolódás 1968 után kezdődött, hiszen ekkor vezette be kormány az új Gazdasági Mechanizmust, ami nagyobb mozgásteret adott a magyar külpolitikának. Az 1990-es évben külkereskedelmünk 75 százalékát folytattuk az iparilag fejlett országokkal (ami nagy előrelépés az 1980-as évhez képest) bár 1950 és 60 között még százalékos volt ez az arány, míg a volt KGST államokkal folytatott árucserénk 25 százalékkal esett vissza (45 százalékról 20 százalékra) 1990-re. A fejlődőkkel való kereskedelmünk az összvolumen mindössze 5-10 a százalékát tette ki a KGST fennállása alatt. A KGST-belüli kereskedelem 1960 és 70 között érte el csúcspontját és 1990-re már csupán az összforgalom 20% százalékát tette ki. Ezt hivatott bemutatni a következő táblázat: 3. sz. táblázat: Magyarország külkereskedelmének százalékos megoszlása ( ) IPARILAG FEJLETTEK VOLT KGST A FEJLŐDŐK Forrás: Bereczky Norbert: A közép-kelet európai országok gazdaságai és a közöttük létrejött kapcsolatok alakulása, Diplomamunka, KKF 1997, pp Magyar-lengyel együttműködés a CEFTA tükrében 4.1 A rendszerváltás eredménye a kétoldalú áruforgalomra A gazdasági és társadalmi rendszerváltás megrázkódtatást okozott mindkét országban. A kilencvenes évtized első éveiben az átalakulással együtt járó meredek 15

15 teljesítmény-visszaesés következett be. A GDP négy év alatt a hetvenes évek közepének szintjére esett vissza Magyarországon. A lengyel recesszió is megrázó mértékű volt, az átalakulás háromjegyű inflációval kezdődött (Magyarországon 29% körüli volt) A gazdasági teljesítmény szempontjából 1993 volt a rendszerváltást követő időszak mélypontja, a GDP 18%-kal volt kisebb, mint 1990-ben. Az időszak további fontos jellemzője a magas infláció, a romló életszínvonal, továbbá a munkanélküliség gyors felfutása. A mezőgazdaság és az építőipar GDP-hez való hozzájárulása négy év alatt mintegy a harmadával csökkent, az iparé pedig 27%-kal lett kisebb. Ebben jelentős szerepe volt az export 25%-os csökkenésének hazánkban. Lengyelországban a rendszerváltozási visszaesés a többiek előtt csaknem egy évvel indult el, és így az ország nem az 1991-es esztendőben szenvedte el a legnagyobb csökkenést, hanem már azt megelőzően. Lengyel földön a bruttó hazai termék volumene 1991-ben 1990-hez képest 7 százalékkal esett vissza, a külkereskedelmi forgalom egyenlege, pedig 689 milliós negatívummal zárult 1991-ben az előző évhez képest. A reálbérek-keresetek indexe 1989-hez viszonyítva 24, 4%-kal volt kevesebb. Mindkét országra erősen hatott a Szovjetunió kibontakozó gazdasági szétesése, s annak részeként az oda irányuló export után esedékes fizetés elmaradása s az onnan esedékes szállítások bizonytalanná válása. Ez önmagában is felgyorsította a KGST megszüntetését. Távlati következményei súlyosaknak bizonyultak térségünkre nézve: műszaki lemaradásunk és gazdaságainkat összekuszáló ésszerűtlenségek egyik meghatározó tényezője a KGSTszakosodás és a KGST- árrendszer volt. Megszűnése mégis nagy megrázkódtatásokkal járt. A sokkot lehetett volna ugyan tompítani áthidaló megoldásokkal, ha a térségbeli gazdaságok mindegyike és maga szovjet gazdaság nem egyszerre került volna ebbe a helyzetbe. A Szovjetunió hirtelen dezintegrációja, majd a FÁK országainak-s a számukra legfontosabb Oroszországnak között felszínre törő válsága azt jelentette, hogy a volt szovjet térség radikálisan csökkenteni kényszerült behozatalát. Az orosz összbehozatal 1991-ben csak nem felére esett vissza, és negyedével zsugorodott kivitele a belső termelési és gazdálkodási gondok hatására. Kiviteli lehetőségeink sorvadása hazánkat és persze a lengyeleket is súlyosan érintette mind a megszokott behozatalunk kétségessé és ezen közben drágábbá válása. Összefoglalva a keleti kereskedelem hirtelen összeszűkülése számos nagyvállalatot, sőt egész ágazatokat hozott nehéz helyzetbe. Közös jellemzője volt vizsgált nemzeteknek a túlfoglalkoztatás, eltérő volt viszont gazdasági és szervezeti struktúra: Magyarország rendelkezett a legerősebben centralizált gazdasági szervezetekkel és az ipari nagyvállalatok aránya is itt volt a legmagasabb. 16

16 A kilencvenes évtizedbe érve bekövetkező gazdasági válságjelenség megoldása felé tett lépések során a piacosodásra való törekvésekben megtett útjuk nagyjából párhuzamosnak mondható. Közös momentumként említhető külgazdasági orientációváltásuk is. Szinte egy időben merült fel a Szovjetunió megszűnésének következményeiből fakadó nehézségek után a nyugat-európai közeledés szükségessége-nem elhanyagolandó tény, hogy az államok különkülön gyengébb pozícióban voltak. Magyarország nyitottságát mutatja, hogy a hetvenes-nyolcvanas években fokozatosan érdeklődtünk, majd beléptünk a legfontosabb nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi intézményekbe, így 1973-ban csatlakozott Magyarország a GATT-hoz, 1982 óta pedig a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak lettünk tagjai től kezdve dinamikusan nőtt a magyar kivitel és a behozatal. A vizsgált országok között fennálló kereskedelmi kapcsolatok hanyatlásának sikerült gátat szabni együttműködésünk új mederbe terelésével ben egyedülálló lehetőség kínálkozott számunkra. A nagyhatalmak, a Hetek, illetve az európai integrációk is támogatták ezt a folyamatot. Őszintén hiszem, hogy parlamenti demokrácia, a piacgazdaság és a fejlett világban kialakult normarend érték nemzeteink számára, amelyet meg fogunk tölteni értékeinkkel és prosperitással. A gazdaságot és a társadalmat nem lehet rendbetenni, különösen nem lerendezni. Csehország, Lengyelország és Magyarország átalakulása éppen azt mutatta meg, hogy a gazdasági és társadalmi vezetésnek a megoldható feladatokat kell megoldania az ország népét hagynia, kell elhelyezkednie az új viszonyok között a külvilág, nyújtotta, esélyeket meg kell ragadnia, a veszélyes és káros hatásokat, pedig a lehető legkisebbre kell csökkentenie. 6 - írta Bod Péter Ákos az EBRD akkori igazgatója egy tanulmányában. 4.2 A CEFTA létrejötte 1989-ban Brezinski az USA-beli nemzetbiztonsági tanácsadó vetítette fel egy lengyel-cseh-szlovák együttműködés lehetőségét, amelyet lengyel javaslatra Magyarországgal kibővítettek. Ezt követte a Németh-kormányzat úgynevezett kisintegrációs javaslata majd nem 6 Mario I. Blejer, Fabrizio Coricelli: 3 ország, 3 történet, 3 szereplő -Rendszerváltozás Kelet- Közép Európában 1997, pp

17 sokkal később Havel elnök fogalmazott meg egy hasonló koncepciót Pozsonyban őszén Lengyelországban újították fel a javaslatokat. Ezek tekinthetők a közvetlen előzményeknek. A regionális együttműködés egyik lehetséges formájaként felvetődött a Kelet-európai Pénzügyi Unió terve, egy klíringunió keretében. Ezt a javaslatot a klíringrendszer miatt elutasították. A legcélszerűbbnek tűnő integrálódási forma a 3 ország közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozása volt november 30.-án elfogadták azt az alapelvet, amely szerint a vámok és mennyiségi korlátozások lebontása kölcsönösen történik 10 év alatt. Felgyorsultak a tárgyalások, amikor kiderült, hogy az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodások miatt egymás piacon versenyhátrányba kerülünk. Végül december 21.-én Krakkóban aláírták a Közép Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) továbbá egy közös nyilatkozatot (cseh kérésre) amelyben megfogalmazták, hogy a felek tárgyalásokat kezdenek arról, hogy a teljes vámmentesség a tervezett 8 év helyett 5 év legyen. A Közös Nyilatkozatban foglaltak teljesítését szem előtt tartva a 4 oldalú egyezetések a Megállapodás március 1.-i hatálybalépésével kezdődtek meg a 4 ország külgazdaságáért felelős minisztériumai között. A csaknem egy éves szakértői szintű tárgyalásokat követően került sor a kiegészítő jegyzőkönyv aláírására. 4.3 Nem vámjellegű akadályok a lengyel-magyar kereskedelemben A nem vámjellegű kereskedelmi akadályok január 1.-ig megszűntek. Több olyan gátló körülmény is létezett, azonban amiről kevés szó esik, de megnehezítette a külkereskedők munkáját és manapság is jelen vannak bizonyos mértékben. A megfelelő pénzügyi technikák hiánya, valamint a bankrendszerek akkori fejletlensége számos problémát vetett fel. Megjelent a sok ismeretlen tulajdonosi hátterű bank, így a sima átutalások is akadoztak, hosszadalmasak voltak. Továbbá a minőségi tanúsítványok kölcsönös elismerésében sem történt jelentős előrelépés. A tőkeszegény kereskedők kénytelenek voltak elég tetemes összegeket áldozni a bevizsgálásokra. Például az élemiszeriparban legjobb esetben 2 hónap elteltével volt kézhez kapható a tanúsítvány. Ugyanakkor a multinacionális 18

18 cégek jelenléte is korlátozta a kereskedési lehetőségeket, hiszen a reklámanyagok rendkívül költségesek voltak, a promóciós árak, pedig kitaszítottak a piac többi résztvevőjét. Mindamellett a Lengyel Vámhatóság bürokráciája és túlterheltsége is, tovább lassította az amúgy is lassú vámkezelést, bizonytalanok a szállítmányok érkezési időpontjai. Lengyelországgal az eredeti CEFTA megállapodásban szereplő valamennyi termékre vonatkozóan olyan megállapodás született, hogy a Kiegészítő Jegyzőkönyv életbe lépésének napjától 50%-kal csökkentjük a vámokat, a preferenciális kvóták megemelésével. A magyar termékek piacra jutását segítette a jelentős kvótaemelés, gabonafélékből, olajos magvakból és borból. A CEFTA megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvei pozitív hatást gyakoroltak az egymás között kereskedelmi volumen növelésére lés a fejlődés dinamizmusára. Kimutatható a megállapodás forgalomélénkítő és terelő hatása. A liberalizáció adta előnyök kihasználása nem egyformán alakult a vizsgált két országban. A CEFTA megállapodás kimondja az ipari termékekre vonatkozóan, hogy a résztvevő országok kötelezik magukat arra, hogy az ipari termékek körében új import-illetve exportvámokat nem alkalmaznak, továbbá hogy az egymás közötti kereskedelemben új mennyiségi exportkorlátozásokat sem vezetnek be. Az agrártermékek esetében a felek kölcsönös kedvezményeket nyújtanak egymásnak, valamint tekintettel a mezőgazdaság fontos szerepére gazdaságukban illetve a mezőgazdasági termékek különös érzékenységére megvizsgálják a további kölcsönös engedmények nyújtásának lehetőségeit. Általános rendelkezésként, pedig a megállapodás kimondja, hogy kerülni kell minden intézkedést mely a verseny megakadályozása és korlátozására irányul. A vámlebontási gyorsítások tovább bővítették vámmentes termékek körét. Ez az ipari termékek kb. 80 százalékát, érintette. Mindkét ország azonban a vámok lassúbb lebontásával igyekeztek hosszabb távon megoldani a textil-és papíripar, valamint a járműipar védelmét. 5. Magyar-lengyel kereskedelem között 19

19 1990. december 8.-án aláírta a magyar kormány a dollárelszámolásra való áttérésről szóló szerződést. Az egyezmény tiszta, konvertibilis kereskedelmet irányzott elő klíringelemek nélkül. Lehetőség volt 1991-ben még transzferábilis rubelben kereskedni, exportálni is már csak március 31.-ig lehetett. A kölcsönös kereskedelem összességében tovább csökkent és 1991-ben Lengyelország részaránya a magyar külkereskedelmi forgalomban 1, 9% volt, ami számszerűleg 300 millió dollárt takar. A kereskedelmi mérleg egyenlege hazánk esetében volt a legnagyobb mértékben negatív (- 3635dollár értékű volt) összehasonlítva a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia és Lengyelország adataival bár az import értéke ( dollár) nagyobb volt, mint az exporté (7613 dollár). Lengyelországban, ben a kereskedelmi mérleg egyenlege kevésbé volt negatív, mint hazánkban és az import értéke itt is magasabb volt. Ez természetes, hiszen az importált termékek között a korábban hiányzó korszerű fogyasztási cikkek, részben modern technikai-technológiai eszközök szerepeltek nagyobb mértékben. Összehasonlítva az is látszik, hogy Magyarországon a termékimport közel kétszeresére növekedett, s lengyel esetben csökkenés volt tapasztalható. Az exportnál a tendencia nem azonos: a lengyel export 65%-kal, itthon viszont a vizsgált négy évben a termékexport növekedése csak mintegy 20%-os volt. Mivel az átalakulás legjelentősebb eleme és az állami vezetés tevékenységét leginkább motiváló tényezője az, hogy hogyan alakult a folyó fizetési mérleg az átalakulás során, és ennek egyes részletei hogyan változtak, ezért ezt ismerteti az 1990-es és az 1994-es évet összehasonlítva 4. sz. táblázat. 4. sz. táblázat: a folyó fizetési mérleg Lengyelországban és Magyarországon között (millió dollár) MUTATÓ ÉV LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG A fizetési mérleg egyenlege A kereskedelmi mérleg egyenlege Termékexport a

20 Termékimport b Forrás: Felzárkózás Európához KSH, 1996, pp. 15. a.: f.o.b. b.: c.i.f b től kezdve dinamikusan nőtt a magyar kivitel és a behozatal. Az export dinamikájában 1992 őszétől törést figyelhetünk meg. A kereskedelmi mérleg 1991-től kezdve erősen passzív s ez a fizetési mérlegben is hiányt eredményez, aminek következtében nőtt az adósságállomány. A külkereskedelmi mérleg egyenlege az egyes országokban eltérően alakult, ben a GDP felhasználásán belül a külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege nagyobb szerepet játszott hazánkban, mint Lengyelországban: 1990-ben 2, 6 volt 1994-ben viszont 6, 8. A fizetési mérleg egyenlege szempontjából Magyarország helyzete kedvezőtlen, ami szükségessé tette az államháztartási reformot és a restriktív gazdálkodást. A kétoldalú áruforgalom összetételében változás következett be. Korábban a KGST feltételek között nagy hangsúlyt fektettek a beruházási javak kereskedelmére-ez nem mindig szolgálta érdekeinket. Az 1991-es csökkent volumenű áruforgalomnak jobb az összetétele: a beruházási javak aránya a korábbi 60%-kal szemben nem több 30-nál. Az év első felében Lengyelország 33, 9 milliárd dollár értékben exportált ebből 8 milliárd dollár értékben rezet. Ugyancsak nőtt a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma is mindkét irányban. Jelentősen nőtt a kétoldalú áruforgalomban résztvevő üzleti partnerek száma is: 1990-ben az áruforgalmat 109 vállalat bonyolította, 1991-re ugyanez a szám már 169 volt.(a kis cégeket nem számolva bele) Gondot okozott viszont, hogy az új cégek alakulásával, forgalomba lépésével a statisztikák nem tartottak lépést. A dollárelszámolásra való áttérést nem kísérték fizetési problémák, azonban az új rendszerben olyan vámokat vezettek be, mindkét viszonylatban, amelyeket korábban nem kellet fizetni. Csupán ezért számos lengyel illetve magyar árucikk nem vett részt a kétoldalú áruforgalomban. pl. lengyel áruk közül a Polski autó, magyar viszonylatban, pedig a mezőgazdasági termékek egy része. 21

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből Előadó: Dr. Major István Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből 1. Kereskedelem-politikai keretek

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Lengyelország üzleti környezet 2012 május Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Gazdaság állapota, kilátások Tartósan növekedő gazdaság (3,8% 2010, 4,3% 2011, 3,0% 2012) A növekedés fő hatóereje: belső

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA

Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA 25. május 1. Ukrajna gazdasági helyzete Az ukrán gazdaságot az elmúlt -4 évhez hasonlóan 24-ben is magas fejlődési ütem, alacsony költségvetési hiány, alacsony

Részletesebben

BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros. Hivatalos megnevezés Államforma

BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros. Hivatalos megnevezés Államforma BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros Szófia Terület 110 910 km 2 Népesség 7 679 290 Nemzetiségi

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12.

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12. KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 1 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGESSÉGE Egymásra utaltság (természeti erıforrások hiánya) Méretgazdaságosság (technikaitechnológiai fejlıdés) Komparatív elınyök 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁGI

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Euró bevezetése: 2007. január 1. Terület - Összes 20 273 km² - Víz (%) 0,6 Népesség

Részletesebben

BOSZNIA-HERCEGOVINA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

BOSZNIA-HERCEGOVINA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk BOSZNIA-HERCEGOVINA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Bosznia-Hercegovina köztársaság Szarajevó Terület 52 280 km 2 Népesség Nemzetiségi

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

MAGYAR-LENGYEL GAZDASÁGI, KERESKEDELMI KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BORKERESKEDELEMRE

MAGYAR-LENGYEL GAZDASÁGI, KERESKEDELMI KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BORKERESKEDELEMRE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment SZAK Levelező tagozat Szakdiplomácia szakirány MAGYAR-LENGYEL GAZDASÁGI, KERESKEDELMI KAPCSOLATOK

Részletesebben

2. TERMÉNYPIACI ELŐREJELZÉSEK 2009-01-22. Olajos növények: Összefoglaló. Az étkezési búza ára nőni fog az elkövetkező hetekben.

2. TERMÉNYPIACI ELŐREJELZÉSEK 2009-01-22. Olajos növények: Összefoglaló. Az étkezési búza ára nőni fog az elkövetkező hetekben. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 2. TERMÉNYPIACI ELŐREJELZÉSEK

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek negatív tartományban zárták a keddi napot. Az euró/forint kurzus ma reggel megközelítette a 312-es szintet. A BUX 0,3 százalékkal

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás

Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás A Xetra kereskedési rendszer bevezetésével a Budapesti Értéktőzsdén is elérhetővé váltak az iceberg ajánlatok. Az új ajánlattípus bevezetésekor a Kereskedési Bizottságon

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl

É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl Skoglund Holding Befektetési Részvénytársaság 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl Készült: 2003. április 26. 2 A Skoglund Holding megalakulásától, 1994-tõl kezdve 2000.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13.

Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13. Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13. Három könyv, hét év 1989-1996 Három könyv, hét év, 16 írás 2+1 kérdés Kornai

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai részvényindexek vegyesen zártak, a tengerentúli börzék azonban pozitív tartományban fejezték be a kereskedést. Az euró/forint

Részletesebben

Üzleti lehetőségek Csehországban

Üzleti lehetőségek Csehországban Üzleti lehetőségek Csehországban Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2012. május 8-10. Kolozsvári István, MBA vezető külgazdasági szakdiplomata Prága Csehország kedvező földrajzi fekvése Általános adatok Hivatalos

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A lánc viszonyszám: A lánc viszonyszám számítási képlete:

A lánc viszonyszám: A lánc viszonyszám számítási képlete: A lánc viszonyszám: Az idősor minden egyes tagját a közvetlenül megelőzővel osztjuk, vagyis az idősor első évének, vagy időszakának láncviszonyszáma nem számítható. A lánc viszonyszám számítási képlete:

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Embajada de Hungría Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Maácz Miklós Spanyolország, Madrid 2015. július 20. Spanyol politikai helyzet Kormányzó párt: Partido Popular (PP), Szaktárca:

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

KATAR-KUVAIT GAZDASÁGI HÁTTÉR

KATAR-KUVAIT GAZDASÁGI HÁTTÉR MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KATAR-KUVAIT GAZDASÁGI HÁTTÉR Melléklet az MKIK üzleti delegáció meghirdetése kapcsán GAZDASÁGI HELYZET KATARBAN Áttekintés Katar a világ leggazdagabb államai közé tartozik,

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben