2. SZERKESZTŐ GYAKORLAT TERASZTETŐ ÉS NÖVÉNYZETTEL TELEPÍTETT TETŐ FORDÍTOTT RÉTEGRENDDEL ÉS BITUMENES VASTAGLEMEZ SZIGETELÉSSEL

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. SZERKESZTŐ GYAKORLAT TERASZTETŐ ÉS NÖVÉNYZETTEL TELEPÍTETT TETŐ FORDÍTOTT RÉTEGRENDDEL ÉS BITUMENES VASTAGLEMEZ SZIGETELÉSSEL"

Átírás

1 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettan 4. Épületszerkezettani Tanszék Előadók: Horváth Sándor, Pataky Rita Juharyné Dr. Koronkay Andrea Évfolyam felelős: Tiborczszeghi-Horváth Zoltán 2017/2018. tanév I. félév 2. SZERKESZTŐ GYAKORLAT TERASZTETŐ ÉS NÖVÉNYZETTEL TELEPÍTETT TETŐ FORDÍTOTT RÉTEGRENDDEL ÉS BITUMENES VASTAGLEMEZ SZIGETELÉSSEL Az anyag elsajátításához az alábbi segédanyag ajánlott: - Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei (a Tanszéken megvásárolható) - előadás jegyzet Az előző gyakorlati órán a fordított rétegrendű, bitumenes lemez szigetelésű lapostető szerkezet már ismertetésre került. A mai szerkesztő gyakorlat első felének célja a járható és a növényzettel telepített felületek burkolati rétegeinek ismertetése. Általános megjegyzés: Az előadáson a szigetelések jellemzői, az általános szerkesztési szabályok elhangzottak. Ezeket ismertnek kell feltételezni. A szigetelés anyaga modifikált bitumenes vastaglemez, melyből csapadékvíz hatás ellen két réteget kell fektetni. A csapadékvíz elleni bitumenes vastaglemez szigetelés technológiája az elmúlt órákon már ismertetésre került. A járható- és zöldtetők a használat során fokozott igénybevételnek kitett szerkezetek, ezért az I. fokozott mechanikai igénybevételű csoportba soroljuk őket. A burkolatok védelme alatt a szigetelést nem éri közvetlen napsugárzás, így a járható és a zöldtetők csapadékvíz elleni szigeteléseit a B mérsékelt hőmérsékleti terhelésű csoportba soroljuk. Ezek szerint a szerkesztő gyakorlatban tárgyalt mindkét rétegrend I.B igénybevételű csoportba sorolandó. Mivel a járható- és zöldtetők meghibásodása esetén a javítási költség nagyobbrészt bontásból és annak helyreállításából állna, ezért azokat fokozott kockázati szintű tetőszigetelésnek tekintjük. Fokozott kockázati szint esetén egy csoporttal jobb teljesítőképességű szigetelést kell választani. (Az I. fokozott mechanikai igénybevételi besorolás egyébként is fennáll, ezért a hőterhelési tulajdonságokat ajánlott javítani, azaz jobban modifikált lemezt választunk hőállóság, hideghajlíthatóság) TERASZTETŐ: - Fordított rétegrend esetén a terasz kialakításánál törekedni kell a nyílthézagos burkolat alkalmazására. - A burkolt felületeknek nem kell követni a vízgyűjtő területek kiosztását, mivel a csapadék az ágyazószivárgó rétegben akadálytalanul eljuthat a víznyelőig. Ez az állítás azonban csak nyílt, vízáteresztő hézagok esetén igaz. - A burkolt felület járósíkján a megengedett lejtés 1-1,5 %, míg a növényzettel fedett részeken a föld felszínén is biztosítani kell a 2 %-os lejtést.

2 - A vízelvezetés hosszú távú működőképessége miatt védett, de hozzáférhető, tisztítható víznyelőket kell kialakítani. A ma alkalmazott legtöbb víznyelő nem bűzzáras, így arról a gépész tervezőnek külön gondoskodnia kell. - Ha a zöldtetőn a mélypont nem összefolyó fölé esik, kavicskúttal kell a felesleges vizet a szivárgó rétegig levezetni. - Fordított rétegrend esetén a hőszigetelés felett, a burkolati rétegek alatt, egy szűrőréteg beépítése szükséges, amely meggátolja a szivárgó eliszaposodását. - Nyílthézagos burkolatok ágyazataként bazalt zúzalékot ajánlott alkalmazni, amely megfelelő szemszerkezettel (Ø 2/15) szivárgórétegként is működik. Tilos mész tartalmú zúzalékot (pl. murva) használni. Ugyanakkor szivárgó rétegként (nem ágyazatként) megfelelő a zúzott kavics is. - Térkő burkolatok ágyazataként Ø 1/2 szemszerkezetű durva homokot, vagy Ø 2/5 szemszerkezetű bazaltsplit zúzalékot ajánlott alkalmazni. - Szivárgó ágyazatba rakott burkolatok vastagsága lapburkolatok (beton, kerámia, fa, stb.) esetén legalább 4 cm, térkő burkolatok esetén legalább 6 cm. ZÖLDTETŐ: A zöldtetők környezeti előnyei: A zöldtető rétegvastagság, gondozási igény szerint kétféle lehet: - hőterhelést csökkenti, - megköti a nedvességet ( késlelteti a párolgást ), - hangcsillapít, - megköti a port, - oxigént termel, - vízvisszatartó képessége által csökkenti illetve késlelteti a csapadékterhelést, - pihenőfelületet biztosít, stb. EXTENZÍV INTENZÍV - minimális gondozási igény - rendszeres gondozás - nedv. és tápanyag utánpótlás csak természetes úton - öntözés, trágyázás - kis teher ( kg/m 2 ) - nagy súly ( kg/m 2 ) - igénytelen, felülettakaró növényzet - igényes, díszítő növényzet - olcsóbb kialakítás - drága - ökológiai VÉDŐRÉTEG - KERT, TERASZ - A zöldtetők általában egyhéjú melegtetők, egyenes vagy fordított rétegrenddel. - Lehetőleg lélegző szigetelést kell alkalmazni. - Ügyelni kell a pangó vizek elvezetésére, mert a vízfilm és a fagyott föld páradiffúziós ellenállása végtelen, ezért párazáró réteg fektetése egyenes rétegrend esetén mindig szükséges. - A hőszigetelést az előírásoknak megfelelően kell méretezni (u=0,17 W/m 2 K). - A szigetelés aljzatának lejtése legalább 2 % (ha fordított a rétegrend) vagy az aljzat anyagának megfelelő ( irányelvek); - A leghosszabb vízelvezetési távolság 12 m lehet. ( irányelvek); - A vízelvezetést egyaránt biztosítani kell a vízszigetelés felületén és a burkolt vagy zöld felszínen is. - Tűzvédelemi okok miatt tűzgátakat kell 40 m-enként, vagy legalább 1500 m 2 -enként elhelyezni. Az attikák, felépítmények, felülvilágítók, áttörések mentén 50 cm széles nem éghető sávot kell kialakítani (kavics, járólap, stb.);

3 - Az extenzív zöldtetők üzemszerűen nem járhatónak tekinthetők, míg az intenzív zöldtetők hasznosítottak, tehát járható tetőknek tekinthetők, ezért biztonságtechnikai okokból korlát vagy magas mellvédfal szükséges. A zöldtetők problémái: - gyökérzet elleni védelem - nedvességháztartás - vegetáció. A gyökérzet elleni védelem: Legjobb, ha a csapadékvíz szigetelés minősítetten gyökérálló, de a 6 hetes vizsgálat nem megfelelő (a gyökér gyorsan nő, de nem agresszív). A több éves minősítés (régen: u.n. FLL eljárás, ma: EN 13948) gyökéragresszív növényzettel nem csak az általános felületen, hanem a sarkok, toldások mentén is vizsgál. Általában jók a PVC, ECB, EPDM, VAE lemezek, valamint a réz vagy acéllemez hordozórétegű modifikált bitumenes vastaglemezek. Extenzív zöldtetők esetén az üvegszállal stabilizált poliészter hordozórétegű modifikált bitumenes vastaglemezek is minősítettek. Ha a fenti nem teljesül, külön védőréteg szükséges, pl.: - 0,8 mm vastag PVC fólia vízhatlanul hegesztve, a földréteg felső éléig felvezetve; - 0,4 mm vastag PE fólia hegesztve, vagy extenzív telepítésnél 1,5-2 m-es átlapolással fektetve (mert itt "rövid" a gyökérzet); - réz vagy acéllemez hegesztve, forrasztva; A nedvességháztartás: Az első cél a felesleges víz elvezetése, ezzel az eliszaposodás megakadályozása. Ez egy szivárgóréteg beépítésével a legcélszerűbb, mely lehet duzzasztott agyagkavics vagy egyéb szemcsés anyag (keramzit, tufaörlemény, stb), dombornyomott műanyag felületszivárgó lemez, vagy erre a célra gyártott egyéb felületszivárgó termék. A második cél a nedvességtárolás, hogy ne kelljen öntözni, de megóvjuk a kiszáradástól a zöldtető vékony vegetációs rétegét. A szivárgó és víztartó rétegek felett elengedhetetlen egy szűrőréteg beépítése, amely meggátolja a szivárgó eliszaposodását. A vegetáció: A telepítendő növényzet nem építészeti-szerkezeti feladat, társtervező bevonása szükséges a földösszetétel és a növényzet kiválasztásához ( erre van a kertépítő mérnök! ); R1. rétegrend: 4 cm gránit kőlap burkolat 4 cm Ø 2/5 mm szemmegoszlású éles bazalt kőzúzalék ágyazó- és szivárgóréteg 1 réteg 125 g/m2 felülettömegű műanyag fátyol szűrőréteg 24 cm lépcsős ütközőhézagú extrudált polisztirolhab hőszigetelés, egy rétegben, kötésben fektetve 1 réteg 4 mm vastag, poliészterfátyol hordozórétegű, SBS modifikált bitumenes vastaglemez csapadékvíz elleni szigetelés, teljes felületén lángolvasztással hegesztve (a fokozott kockázat miatt I. A igénybevételű csoport: szakadási nyúlás: 30/30%, szakítóerő: 600/600 N/5 cm, hideghajlíthatóság: -18 C, lágyuláspont: +100 C,) 1 réteg 4 mm vastag, poliészterfátyol hordozórétegű, SBS modifikált bitumenes vastaglemez csapadékvíz elleni szigetelés, teljes felületén lángolvasztással ragasztva ( I. B igénybevételű csoport: hideghajlíthatóság: -12 C, lágyuláspont: +90 C, szakadási nyúlás: 30/30%, szakítószilárdság: 600/600 N/5 cm) 1 réteg hideg bitumenmáz kellősítés (kb. 300 g/m2) 4- cm kavicsbeton lejtést adó aljzat

4 20 cm monolit vasbeton födémszerkezet, statikai tervek szerint R2. rétegrend: 50 cm vegetáció és földkeverék 1 réteg 125 g/m2 felülettömegű műanyag fátyol szűrőréteg 6 cm formahabosított expandált polisztirolhab hőszigetelő drénlemez, szivárgó és víztározó réteg 24 cm lépcsős ütközőhézagú extrudált polisztirolhab hőszigetelés, egy rétegben, kötésben fektetve 1 réteg 4 mm vastag, (FLL, vagy EN eljárás alapján) gyökérállónak minősített SBS modifikált bitumenes vastaglemez csapadékvíz elleni szigetelés, teljes felületén lángolvasztással hegesztve ((a fokozott kockázat miatt I. A igénybevételű csoport: szakadási nyulás: 30/30%, szakítóerő: 600/600 N/5 cm, hideghajlíthatóság: -18 C, lágyuláspont: +100 C,) 1 réteg 4 mm vastag, poliészterfátyol hordozórétegű, SBS modifikált bitumenes vastaglemez csapadékvíz elleni szigetelés, teljes felületén lángolvasztással ragasztva ( I. B igénybevételű csoport: hideghajlíthatóság: -12 C, lágyuláspont: +90 C, szakadási nyulás: 30/30%, szakítószilárdság: 600/600 N/5 cm) 1 réteg hideg bitumenmáz kellősítés (kb. 300 g/m2) 4- cm kavicsbeton lejtést adó aljzat 20 cm monolit vasbeton födémszerkezet, statikai tervek szerint

5 CSAPADÉKVÍZ SZIGETELÉS KÖNNYŰSZERKEZETŰ TETŐKÖN Az előadáson még nem hangzott a szerkesztő gyakorlathoz tartozó elméleti háttér. Szélmezők szerkesztése (alaprajz felrajzolása, mechanikai rögzítések kiosztása): 1. A csapadékvíz szigeteléseket a szél szívóhatása ellen - leterheléssel, - leragasztással vagy - mechanikailag lehet rögzíteni. 2. A szélteher nagyságát a tervezés során az EUROCODE alapján az MSZ EN figyelembevételével kell megállapítani. 3. A tetők egyes részeire a szélszívás különbözőképpen hat, így a felületeket szélső sávra, sarok- és belső mezőre kell osztani. 4. Az összetett tetőfelületeket négyszögletű elemekre kell bontani és a részfelületekhez tartozó szélmezőket és sarokmezőket az adott részfelület oldalméretei alapján kell meghatározni. 5. Acél trapézlemez tetőfödémeken a tetőszigetelést csak a lemezbordák felső felületéhez szabad rögzíteni. 6. A csarnoktető szigetelése mechanikai rögzítéssel készül. A rögzítés céljára az ovális tárcsás alátétű önmetsző csavarokat az átfedésekben helyezik el a fektetési és kiosztási tervnek megfelelően (általános felületen legalább 3 db/m 2, szélmezőben 5 db/m 2, sarokmezőben 7 db/m 2 ). Rögzítési pontonként kb. 0,4 kn vehető számításba, ha a rögzítő elem szállítója másként nem nyilatkozik. Az egyenes rétegrendű, könnyűszerkezetes rétegrenddel kapcsolatos általános megjegyzések: 1. A tető felépítése egyenes rétegrendű, mert a könnyűszerkezetes tetőn a tetőrétegek rögzítésére nagy többletterhet jelentő kavics leterhelés nem készülhet, csak mechanikai rögzítés, ami csak egyenes rétegfelépítés esetén oldható meg. 2. Az acélszerkezetre terhelő tetőfödém kizárólag tűzihorganyzott vagy ezzel egyenértékű gyári korrózióvédelemmel ellátott acél trapézlemezekből készülhet. Az acél trapézlemezek vastagsága erőtani és tűzvédelmi okokból ne legyen 0,88 mm-nél kevesebb. A vékonyabb lemez deformálódik, illetve tűzállósága nem kielégítő. Ezen kívül a csavarok rögzítettsége nem megbízható a vékonyabb lemezekben. A különféle áttörések, tetőösszefolyók nyílásainál korrózió ellen védett sík acéllemez alátétek elhelyezésével kell biztosítani a rákerülő rétegek, szerelvények felfekvését, rögzíthetőségét. A lemezbordákkal párhuzamos falcsatlakozások mentén kihorpadás ellen biztosítani kell a lemezek folyamatos felfekvését a csatlakozó falszerkezetre. 3. A pára elleni védelem feladata megakadályozni, hogy páradiffúzió vagy légáramlás útján káros mennyiségű nedvesség kerüljön a rétegekbe. A szerkesztőgyakorlat egyenes rétegrendű rétegfelépítései "szerelő jellegű" technológiákkal készülnek, így építési nedvesség nem kerül a szerkezetbe. A mai korszerű műanyag szigetelő lemezek páratechnikailag úgy viselkednek, mint az emberi bőr, tehát vízhatlanságuk mellett viszonylag alacsony páradiffúziós ellenállásúak, ezért páraszellőzők elhelyezésére nincs szükség. A páravédelmi réteget falakra, felépítmények lábazatára legalább a

6 hőszigetelés magasságáig fel kell hajtani és le kell zárni, az áttörésekhez párazáró módon kell csatlakoztatni. A csapadékvíz elleni szigetelés és a hőszigetelés mechanikai rögzítései a párazáró réteget átszúrják, de ez az adott réteg páradiffúziós ellenállását számottevően nem befolyásolja. A könnyűszerkezetes csarnok esetén a trapézlemez toldásainál kialakuló nagy hőveszteséget okozó - filtráció elkerülésére, a párazáró réteg légzáró funkciót is kap. Féligáteresztő (alacsony páradiffúziós ellenállású) műanyaglemez szigetelések esetén elegendő lehet műanyag párazáró réteg alkalmazása, azonban TPO vagy bitumenes szigetelés esetén azok nagy páradiffúziós ellenállása miatt mindenképpen erősített alufólia öntapadó párazáró réteg alkalmazása szükséges (1500 m fölötti Sd értékkel). Minden esetben el kell végezni a komplett rétegrend páratechnikai ellenőrzését. Mivel a trapézlemez vékony, tűz esetén rövid idő alatt felmelegszik és meggyújtja a fölötte lévő párazáró réteget, ezért nem közömbösek annak tűztechnikai paraméterei. A DIN ezért trapézlemezre csak kj/m 2 fajlagos felületi fűtőértékű párazáró anyag beépítését engedi meg (erre hazai előírás nincs, de a hazai vizsgálati tapasztalatok igazolják a német előírás helyességét). Ennek a követelménynek hagyományos bitumenes vastaglemezek (3-5 mm közötti vastagsággal) nem felelnek meg, csak 0,4 mm körüli vastagságú, , legfeljebb 700 g/m 2 felülettömegű speciális; erősített alufólia betétes öntapadó bitumenes párazáró lemezek. Fenti körülmények miatt minden trapézlemezre kerülő párazáró-, hőszigetelő- és vízszigetelő rétegrendet akkreditált tűzvizsgáló laboratóriumban kell bevizsgálni és a vizsgált rétegrendtől eltérni csak szakintézeti állásfoglalás alapján szabad (ezt nevezzük kötött rétegrendnek). 4. A csarnokszerkezeten a hőszigetelés és a lejtéskialakítás a víznyelők között is ásványi szálas hőszigeteléssel készül. A tetőfelület lejtését alapvetően a tartószerkezet, adott esetben a rácsostartó geometriája adja. Az általános felületen a 20/2014 BM rendeletnek megfelelő 24 cm rétegvastagságú ásványi szálas hőszigetelés kerül lefektetésre (a jelenleg még érvényes 7/2006 TNM rendelet hőtechnikai szabályozásnak 16 cm is megfelelne), mely egyben a csapadékvíz szigetelés aljzatát is képezi. A hőszigetelő táblákat kötésben, zárt ütközőhézaggal kell elhelyezni. Ha a csapadékvíz elleni szigetelés mechanikai rögzítéseinek kiosztása mellett rögzítés nélküli hőszigetelő lemez adódna, azokat előzetesen a csapadékvíz elleni szigetelés alatt táblánként legalább két helyen mechanikai rögzítéssel kell ellátni. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a hőszigetelésnek alkalmasnak kell lenni a trapézlemez bordák áthidalására és a mechanikai rögzítésből adódó többlet igénybevétel elviselésére. A hőszigetelés vastagságát a mindenkori érvényes épületenergetikai szabályok határozzák meg. Ez jelenleg lapostető esetén: u=0.25 W/m2K, ami egyenes rétegrend esetén a következő hőszigetelő rétegvastagságot követeli meg minimálisan, könnyűszerkezetes tetőn: expandált PS hab vagy kőzetgyapot esetén: 16 cm A követelmények től, illetve től bekövetkező szigorodása (20/2014 BM rendelet) és környezetünk védelme miatt a következő minimális hőszigetelő réteg vastagságot kell már figyelembe venni: u=0.17 W/m2K expandált PS hab vagy kőzetgyapot esetén: 24 cm grafitos expandált PS hab esetén: 20 cm PIR hab esetén: 14 cm Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a teljes rétegrend fajlagos felülettömege ne lépje át a 60 kg/m 2 -t, ellenkező esetben a tűzvédelmi követelmények szigorodnak, amelyet alsó, kiegészítő védelem nélküli trapézlemezzel már nem lehet kielégíteni.

7 A tetőre szállított ékbevágott (lejtéskorrekciós) elemeket a víznyelőktől elindulva a gyár által készített konszignációs terv alapján kell fektetni (legkisebb vastagságuk egyrétegű fektetés esetén legalább 3 cm, két rétegű fektetés esetén elméletileg 0 cm, gyakorlatilag 0,5-1 cm). A hőszigetelő táblák megfelelő rögzítését mechanikai rögzítéssel biztosítani kell. A lejtéskorrekciós elemeknek tűzvizsgálati eredmények hiányában mindig azonos anyagúaknak kell lenniük a hőszigeteléssel, kétféle anyagot az eltérő tűztechnikai viselkedés miatt nem szabad keverni. Általánosan elmondható, hogy alsó tűzállóságot növelő védelem nélküli trapézlemez fölött ásványi szálas hőszigetelés alkalmazása eredményez megfelelő tűzállóságot (REI 15, RE20, akár REI 30 értékkel). 5. A csarnoktető szigetelése mechanikai rögzítéssel készül. A rögzítés céljára az ovális tárcsás alátétű önmetsző csavarokat az átfedésekben helyezik el a fektetési és kiosztási tervnek megfelelően (általános felületen legalább 3 db/m 2, szélmezőben 5 db/m 2, sarokmezőben 7 db/m 2 ). Rögzítési pontonként kb. 0,4 kn vehető számításba. A mechanikai rögzítésű csapadékvíz szigetelő lemezeknél megkövetelt a nagy szakítószilárdság, ezért a poliészterháló erősítésű lemezek a legalkalmasabbak ebben az esetben. 6. Fel kell hívni a figyelmet a szigetelő lemezeknél a kihúzódás elkerülése miatt a hajlatrögzítés fontosságára. A vízszintes irányú erőhatások felvételére a szigetelő lemezt a tetőszélekhez, falakhoz, tetőfelépítményekhez - a szigetelés síkjában - mechanikailag rögzíteni kell. Ez különböző módon történhet (pontonként tárcsás rögzítéssel, vonalmentén alumínium szalaggal vagy műanyag lemezek esetén fóliabádoggal, bitumenes lemezek esetén a hajlaték mechanikai rögzítésével), de valamennyi él mentén a megfogás kötelező. 7. A csapadékvíz elleni szigeteléseket mechanikai és hőterhelési igénybevételek szerint csoportokba soroljuk. A könnyűszerkezetű tetőket az I. Fokozott mechanikai igénybevételű csoportba soroljuk. A nehéz felületvédelem nélküli csapadékvíz elleni szigeteléseket az A Fokozott hőmérsékleti terhelésű csoportba soroljuk. Ezek szerint a szerkesztő gyakorlatban tárgyalt rétegrend I. A igénybevételű csoportba sorolandó. Műanyag lemez szigetelés: A csapadékvíz szigetelés anyaga általános felületen 1,5 mm vastag műanyaglemez, melyből egy réteget kell lefektetni. A tetők üzemszerűen nem járhatók, az UV elleni védelmet (fényvédelem) az anyag szerkezete biztosítja. Itt a műanyag lemez szigeteléseknél a mechanikai rögzítés kerül bemutatásra. A szigetelés a trapézlemezhez fogatott mechanikai rögzítéssel készül, a tetőmagasságból adódó szélszívás figyelembevételével. A rögzítések fémtárcsás önmetsző csavarokkal készüljenek. A szélszívás eltérő mértéke miatt általános felületen 3 db/m 2, szélmezőben 5 db/m 2, sarokmezőben 7 db/m 2 kiosztással készüljenek. A rögzítendő lemezsávokat a trapézlemez födém bordázatára merőlegesen kell fektetni, a szélső mezőkben 1 m szélességű sávokkal. Az alkalmazott csapadékvíz szigetelő műanyag lemez thermoplasztikus lemez, azaz forró levegővel felületfolytonosítható. Ide sorolhatók a PVC, VAE, ECB lemezek. Ezen lemeztípusok némely rendszerénél - a hordozóréteges lemezek esetén - a hegesztési éleket élbiztosítással le kell zárni az alkalmazástechnikai előírások szerint.

8 f o l y é k o n y f ó l i a é l b i z t o s í t á s h e g e s z t é s (Polisztirolhab aljzat esetén a lágyítót tartalmazó vízszigetelő anyag mint a szerkesztő gyakorlat szerinti lágyított PVC műanyag lemezszigetelés nem fektethető közvetlenül a hőszigetelésre, elválasztó réteg közbeiktatása szükséges.) R3 - Általános rétegrend (részletrajzok felrajzolása): 1 réteg 1,5 mm vastag, mechanikai rögzítésű lágyított PVC csapadékvíz szigetelés, 8 cm-es átlapolásokban legalább 3 cm-es forró levegős hegesztéssel felületfolytonosítva ( I. A igénybevételű csoport) (rögzítés általános felületen 3 db/m 2, szélmezőben 5 db/m 2, sarokmezőben 7 db/m 2 ) 12 cm lépésálló ásványi szálas hőszigetelés, táblánként legkevesebb 2 ponton mechanikailag rögzítve 0-6 cm lejtéskorrekció, mindkét oldalán ferde síkkal határolt, változó vastagságú ásványi szálas tábla, a vápa ellenlejtéseinek kialakítására, táblánként legkevesebb 2 ponton mechanikailag rögzítve 12 cm lépésálló ásványi szálas hőszigetelés, táblánként legkevesebb 2 ponton mechanikailag rögzítve 1 rtg 1 mm vastagságú alufólia hordozórétegű öntapadó speciális modifikált bitumenes lemez pára- és légzárás, a trapézlemez felső síkjára fektetve 15 cm tűzihorganyzott acél trapézlemez födémszerkezet, statikai tervek szerint Budapest, Tiborczszeghi-Horváth Zoltán sk.