Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 3. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 3. (OR. en) 11612/17 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma: augusztus 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: ECOFIN 676 STATIS 43 UEM 242 ECO 49 Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2017) 411 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az 1165/1998/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján a rövid távú statisztikákról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2017) 411 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2017) 411 final 11612/17 DGG 1A HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 411 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az 1165/1998/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján a rövid távú statisztikákról HU HU

3 1. BEVEZETÉS Az európai rövid távú vállalkozásstatisztikák átfogó mutatórendszerrel szolgálnak, melyet többek között olyan mutatók alkotnak, mint a termelés, az árbevétel, a termelői árak, a foglalkoztatottak száma, a ledolgozott órák száma és a bruttó bérek a következő négy meghatározó gazdasági ágazatban: ipar, építőipar, kiskereskedelem és szolgáltatások (a pénzügyi és közszolgáltatások kivételével). Az 1. táblázat áttekintést nyújt a rövid távú vállalkozásstatisztikákban használt mutatókról 1. táblázat: A rövid távú statisztikai mutatók Ipar Építőipar Kiskereskedelem Egyéb szolgáltatások ipari termelés építőipari termelés épületek építése egyéb építmény építése ipari árbevétel, belföldi és külföldi (euróövezet és nem a kiskereskedelem árbevétele (egyéb) szolgáltatások árbevétele euróövezet) építési engedélyek lakások száma hasznos alapterület m 2 -ben foglalkoztatott személyek száma foglalkoztatott személyek száma foglalkoztatott személyek száma foglalkoztatott személyek száma ledolgozott órák száma ledolgozott órák száma ledolgozott órák száma ledolgozott órák száma bruttó bérek és bruttó bérek és bruttó bérek és bruttó bérek és keresetek ipari termelői árak, belföldi és külföldi (euróövezet és nem euróövezet) ipari importárak (euróövezet és nem euróövezet) keresetek építőipari termelői árak / építési költségek keresetek a kiskereskedelem volumene keresetek (egyéb) szolgáltatások termelői árai A rövid távú vállalkozásstatisztikák jogalapját a későbbi rendeletekkel módosított 1165/1998/EK tanácsi rendelet 1 képezi (a továbbiakban: rövid távú statisztikákról szóló rendelet). A rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján: A Bizottság augusztus 11-ig és azt követően minden harmadik évben jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az e rendeletnek megfelelően összeállított statisztikákról, különös tekintettel azok alkalmazhatóságára és minőségére, valamint a mutatók felülvizsgálatára. A jelentés külön figyelmet fordít a statisztikai rendszer költségeire 1 HL L 162., , 1. o. 2

4 is és az e rendelet által a vállalkozásokra rótt terhekre annak előnyeihez viszonyítva. A jelentés ismerteti a vállalkozásokat érintő terhek csökkentésének legjobb gyakorlatait, és lehetséges megoldásokat tartalmaz a terhek és költségek csökkentésére. A jelentés ismerteti a vállalkozásokat érintő terhek csökkentésének legjobb gyakorlatait, és lehetséges megoldásokat tartalmaz a terhek és költségek csökkentésére. Ez a jelentés folytatása a fenti cikknek megfelelően 2008 júniusában, 2011 júniusában és 2014 júniusában benyújtott jelentéseknek 2. A 2. szakasz összefoglalja a rövid távú statisztikák alkalmazási módjait és jelentőségét a kulcsfontosságú európai politikák, illetve az európai monetáris politika alakítása szempontjából. Ezenkívül ismerteti a rövid távú statisztikákban a legutóbbi, júniusi jelentés óta bekövetkezett főbb fejleményeket. A 3. szakasz részletesebben mutatja be a rövid távú statisztikák különféle minőségi szempontjait. A 4. szakasz ismertet néhány tényt a rövid távú statisztikákhoz való adatgyűjtésből és adatfeldolgozásból eredő költségekről és terhekről. Az utolsó szakasz áttekinti a rövid távú statisztikák terén várható jövőbeli fejleményeket, különösen a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó keretrendelettel (FRIBS) kapcsolatban, amelynek javaslatát a Bizottság március 6-án fogadta el. 2 COM(2008) 340 végleges, június 9. COM (2011) 329 végleges, június 8. COM (2014) 381 final, június ban is készült jelentés: COM (2003) 36 végleges, január 29. 3

5 2. A RÖVID TÁVÚ STATISZTIKÁK ÉS A LEGJELENTŐSEBB FEJLEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE Az Európai Unió és tagállamai gazdasági fejlődésének és különösen az euróövezetben a monetáris politika irányításának ellenőrzésére eredetileg kidolgozott 22 európai gazdasági főmutató (PEEI) 3 közül nyolc rövid távú statisztikákon alapul. Ezek a mutatók a következők: az ipari termelés, az ipari belföldi termelői árak, az ipari importárak, az építőipari termelés, a kiskereskedelem volumene, a szolgáltatások árbevétele (a kiskereskedelmi szolgáltatások kivételével), a szolgáltatások termelői árai és az építési engedélyek. A rövid távú statisztikák legfontosabb felhasználói az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok, de az adatok nagy jelentőséggel bírnak az Európai Bizottság, a nemzeti kormányok, a kutatóintézetek, valamint a vállalkozások és azok szervezetei számára is. Fontos megjegyezni azt is, hogy a rövid távú statisztikák a statisztika más területeihez, így a nemzeti számlákhoz is kulcsfontosságú hozzájárulást jelentenek. A rövid távú statisztikákat rendszerint gazdasági trendelemzésre, előrejelzések készítésére és modellezésre használják, ezenkívül szükségesek a szakpolitikai döntések előkészítéséhez, kutatási célokból, más forrásokból származó adatok ellenőrzéséhez és hitelesítéséhez, valamint üzleti döntések megalapozásához is (például piackutatással kapcsolatban). A rövid távú statisztikákból származó eredményeket vállalkozások is felhasználhatják a legkülönbözőbb célokra (például a szerződésekhez szükséges termelői ármutatók alkalmazásához). Az Eurostat a rövid távú statisztikákról szóló legutóbbi jelentés júniusi elfogadása óta számos kezdeményezést indított annak biztosítása érdekében, hogy a rövid távú statisztikák a felhasználók számára alkalmazhatóak legyenek és minőségük tovább javuljon. Az adatok megfelelősségére vonatkozó jelenlegi rendszeres értékelés kiegészítése érdekében a rövid távú statisztikai adatok minőség-ellenőrzését kiterjesztették. A nemzeti statisztikai hivatalok által az Eurostatnak benyújtott adatszolgáltatások időszerűségének és teljességének ellenőrzése érdekében, a kiterjesztett minőség-ellenőrzés a rövid távú statisztikák pontosságára (megbízhatóság és a forrásadatok) is összpontosít majd. A kezdeményezés vizsgálni fogja különösen a felülvizsgálatok nagyságát és idejét, valamint azt, hogy az első adatszolgáltatás idején rendelkezésre állnak-e a forrásadatok. Az elmúlt három évben létrehozták, majd az Eurostat metaadat-szabványainak alkalmazásával aktualizálták a rövid távú vállalkozásstatisztikák nemzeti referencia-metaadatait. Minden egyes európai gazdasági főmutatóhoz (PEEI) készült legalább egy nemzeti metaadatfájl, valamint további fájlokat hoztak létre más mutatókhoz. A jelentéstevő országok többsége 2014-ig elkészült a rövid távú statisztikák nemzeti metaadatfájljával, 2015-ben pontosította a felülvizsgálatokkal és kiigazításokkal kapcsolatos koncepciót, 2016-ban pedig tovább javította metaadatai pontosságát. A jelentéstevő országok nemzeti referencia-metaadatait az interneten 3 Az európai gazdasági főmutatókat tartalmazó eredeti listát 2002-ben hozták létre (Communication of the Commission to the European Parliament and the Council on Eurozone Statistics [A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az euróövezet statisztikáiról], november 27., COM(2002) 661 végleges). 4

6 is közzétették az Eurostat rövid távú statisztikákkal kapcsolatos metaadatfájljának végén található mellékletek formájában márciusában új szezonális kiigazítási szoftvert kezdtek alkalmazni az európai rövid távú vállalkozásstatisztikák elkészítéséhez. A 2016-os referenciaévtől kezdődően a JDemetra+ szoftvert használják. Ennek a módosításnak köszönhetően a rövid távú statisztikák követik az EKB és az Eurostat ajánlásait 5 a hivatalos uniós statisztikák szezonális és naptári kiigazítása tekintetében. Az új szoftver használata révén javul a rövid távú statisztikák naptári és szezonális kiigazításának minősége és átláthatósága. Az új szezonális kiigazítási szoftver bevezetése nyomán nem módosultak a fő idősorok, sem azok értelmezése vagy használata. A JDemetra+ is a szezonális kiigazítások korábbi specifikációit használja. Ez biztosítja a szezonális kiigazítási eljárás állandóságát és a lehető legjobban lecsökkenti a felülvizsgálatok számát. 3. ALKALMAZÁSI KÖR ÉS A RÖVID TÁVÚ STATISZTIKÁKRÓL SZÓLÓ RENDELETNEK VALÓ MEGFELELÉS Az Eurostat nyomon követi, hogy a tagállamok megfelelnek-e a rövid távú statisztikákról szóló rendelet időszerűségre és teljességre vonatkozó rendelkezéseinek. A European Statistics Code of Practice 6 (Az európai statisztika gyakorlati kódexe) című kiadványban ismertetett különböző minőségi szempontok alapján évente kétszer minden egyes országra kiszámítják a valamennyi mutatóra kiterjedő átfogó megfelelési értéket. A nyomon követés eredménye általában a rendeletnek való magas szintű megfelelést mutat. A 28 tagállamból álló EU átlagos eredménye a április 1-jei állapot szerint 9,5 (a maximális10-ből), a tagállamok nagy többsége pedig teljes megfelelést ért el Pontosság, megbízhatóság, koherencia és összehasonlíthatóság Az adatok koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében az 1503/2006/EK bizottsági rendelet 7 fogalommeghatározásokat vezetett be a rövid távú statisztikák tekintetében. Az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy fenntartsák és fokozzák a rövid távú statisztikai mutatók rendkívüli pontosságát, megbízhatóságát és koherenciáját. A rövid távú statisztikákról szóló rendelet által létrehozott módszertani keretet szakértőkkel, illetve meghatározott témakörökkel foglalkozó munkacsoportokkal folytatott konzultációk révén fejlesztik folyamatosan tovább. Az egységes fogalommeghatározások ellenére a statisztikai adatok összeállításával kapcsolatos megközelítések a különböző tagállamokban eltérhetnek. A szubszidiaritás elvének megfelelően, valamint a nemzeti különbözőségeket például a tagállam méretét, gazdasági szerkezetét, valamint az adminisztratív adatok rendelkezésre állását figyelembe véve a rövid távú statisztikákról szóló rendelet értelmében a tagállamok szabadon Ezenkívül a szezonális kiigazításról szóló ESR-iránymutatás azt ajánlja, hogy az Eurostat és az európai statisztikai rendszer tagjai szélesebb körben használják a JDemetra+ szoftvert: Az európai statisztika gyakorlati kódexe az alábbi linken elérhető: HL L 281., , 15. o. 5

7 meghatározhatják a számukra leghatékonyabb és legeredményesebb adatgyűjtési és feldolgozási módokat. Az Eurostat továbbá együttműködik más nemzetközi szervezetekkel, különösen az OECDvel, annak érdekében, hogy az adatok és a módszerek jobban összehasonlíthatóak legyenek az EU határain kívül is Időszerűség és pontosság A rövid távú statisztikák azon hivatalos adatok közé tartoznak, amelyek elsőként nyújtanak információt a közelmúlt gazdasági fejleményeiről. A rövid távú statisztikákról szóló rendelet nagyon rövid határidőket állapít meg a nemzeti adatok Eurostathoz való elküldésére 8. A 2. táblázat bemutatja az adatok Eurostathoz történő továbbításának jelenlegi határidőit (harmadik oszlop), valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) által a gazdasági és monetáris unióra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről szóló legfrissebb jelentésében megállapított határidőket. Az utolsó oszlopban a (például rendkívüli sajtóközlemények vagy általános internetes közlemények révén történő) közzététel jelenlegi határideje látható. A rövid távú statisztikák időszerűsége általában nagyon jónak tekinthető. Általában csak akkor fordul elő késés, ha az adattovábbításra kitűzött határidő hétvégére vagy munkaszüneti napra esik. Az Eurostat honlapján megtekinthető közzétételi naptárból 9 a felhasználók jó előre értesülhetnek a sajtóközlemények közzétételi dátumáról. Az elmúlt években a közzétételi naptárban megjelenített valamennyi határidőt betartották. 2. táblázat: Időszerűség a referencia-időszak vége és az adattovábbítási határidő között eltelt napok száma, a rövid távú statisztikákról szóló rendelet, az EFC által kitűzött határidő, valamint az euróövezetre vonatkozó aggregátumok tényleges közzététele (2016. november) Mutató Gyakoriság A rövid távú statisztikákr ól szóló rendelet szerinti határidő a) Az EFC által kitűzött határidők 2016-ra b) Az euróövezetre vonatkozó összesítések közzététele c) Ipari termelés havi Ipari termelői árak a belföldi piacon havi Ipari importárak havi Építőipari termelés havi Az 1165/98/EK rendeletben eredetileg előírt határidőket a július 6-i 1158/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet tovább rövidítette (HL L 191., , 1. o.). A naptár az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el: 6

8 Építési engedélyek negyedéves A kiskereskedelem árbevétele havi (Egyéb) szolgáltatások árbevétele negyedéves Szolgáltatások termelői árai negyedéves a) Az Eurostatnak történő adattovábbítás határidői a rövid távú statisztikákról szóló rendelet értelmében; kisebb országok esetében előfordulhat, hogy hosszabb határidőket alkalmaznak. b) A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) által a GMU-ra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről szóló évi állapotjelentésben kitűzött határidők. c) A referencia-időszak vége és a közzététel dátuma (például sajtóközlemény vagy adatok közzétételének dátuma) között eltelt napok száma A rövid távú statisztikai mutatók felülvizsgálata A rövid távú mutatók eredményei bizonyos mértékben mindenképpen előzetes, becsült és hiányos adatokon alapulnak. Az adatok első közzétételét követően a felmérési eredményeket a késve válaszolók adatainak hozzáadása után felülvizsgálják. Az adatok felülvizsgálatára azonban számos egyéb ok így többek között szezonális kiigazítás, összehasonlító értékelés, új és/vagy javított adatforrások, valamint hibajavítás vagy módszertani módosulások miatt is sor kerülhet. A rövid távú mutatók, különösen az európai szintű aggregátumokra, valamint az euróövezetre vonatkozó rövid távú mutatók felülvizsgálatának mértéke általában korlátozott. A külön sajtóközleményben havonta közzétett négy rövid távú statisztikai mutató első eredményei minőségének értékelése érdekében elemezték a 2014 és 2016 közötti havi növekedési ráták első és második alkalommal közzétett adatainak változásait. A 3. táblázat a sajtóközleményben megjelenítendő négy, euróövezeti aggregátumra vonatkozó rövid távú statisztikai mutató az első és az egy hónappal későbbi második közzététel (második oszlop) közötti növekedési rátáinak az átlagos felülvizsgálati nagyságát mutatja. Az eredmény nulla vagy nullához közeli, ami azt jelenti, hogy a növekedési ráták felfelé, illetve lefelé történő felülvizsgálatai kiegyenlítik egymást, tehát úgy tűnik, hogy az eredményeket nem becsülik szisztematikusan túl vagy alul. 3. táblázat: A négy rövid távú statisztikai főmutató felülvizsgálatának nagysága, a) Átlagos felülvizs gálat b) Átlagos abszolút felülvizs Átlagos abszolút növeked Relatív átlagos felülvizs 7

9 gálat c) ési ráta gálat d) Ipari termelés 0,1 0,2 0,7 0,2 Ipari termelői árak (belföldi piac) 0,0 0,0 0,4 0,1 Építőipari termelés 0,0 0,4 0,7 0,5 A kiskereskedelem volumene 0,0 0,2 0,4 0,5 a) Az euróövezetre vonatkozó mutatók szezonálisan kiigazított növekedési rátája. b) A második és az első közzététel szerinti növekedési ráták közötti különbségek átlaga, c) A második és az első közzététel szerinti növekedési ráták közötti abszolút különbségek átlaga, d) A felülvizsgálat (3. oszlop) és a második közzététel szerinti növekedési ráta (4. oszlop) (mindkét esetben abszolút számok) közötti átlagos arány, Az eltérések a kerekítésből adódnak. Az abszolút értékeket tekintve (harmadik oszlop) az átlagos felülvizsgálatok nagyságrendje közel nulla és 0,4 százalékpont között alakul; az előbbi az ipari termelői árakra, az utóbbi az építőipari termelésre vonatkozik. A mutatók közötti eltérések főleg az eltérő adatgyűjtési és felülvizsgálati módszerek alkalmazásából adódnak. Az ipari termelői árakat gyakran egyáltalán nem vizsgálják felül, a termelési mutatók felülvizsgálatára azonban akár több évvel az első közzétételt követően is sor kerülhet. Az átlagos növekedési rátákat (a második közzétételkor alkalmazott abszolút számok) a 4. oszlop tünteti fel. Az utolsó oszlop a növekedési ráta felülvizsgálata és a (második közzététel időpontjában mért) növekedési ráta közötti összefüggést szemlélteti. Ez a szám pontosabban szemlélteti a felülvizsgálatok mértékét, mivel nem mindegy, hogy egy x százalékpontos felülvizsgálatot egy viszonylag magas vagy egy viszonylag alacsony növekedési rátán végeztek el A metaadatok hozzáférhetősége, egyértelműsége és rendelkezésre állása A rövid távú statisztikákkal kapcsolatban az Eurostat évente 48 sajtóközleményt bocsát ki, vagyis minden havi közleményben négy főmutató adatait teszi közzé (ipari termelés, ipari termelői árak, építőipari termelés és a kiskereskedelem volumene). Az elmúlt években minden sajtóközleményt a tervek szerinti időpontban tettek közzé. Az Eurostat honlapján valamennyi európai rövid távú statisztikai adat díjmentesen hozzáférhető. A rövid távú statisztikákról szóló rész 10 hozzáférést kínál a rövid távú statisztikák teljes adatbázisához, valamint számos előre meghatározott statisztikai táblázathoz. A kifejezetten erre vonatkozó rész továbbá információt nyújt a rövid távú statisztikák jogalapjáról, valamint több módszertani kiadványt is tartalmaz. Ugyaninnen az uniós aggregátumokkal kapcsolatos metaadatok és a különböző rövid távú statisztikai mutatókkal összefüggő nemzeti metaadatok is elérhetők A Statistics Explained 11 ( Statisztikai kalauz ) ami egy, a Wikipédiához hasonló internetes platform tömör cikkekben ismerteti az összes rövid távú statisztikai mutatót, valamint számos módszertani témájú cikket tartalmaz. Korábban sok, a rövid távú

10 statisztikákról szóló cikk jelent meg a Statistics in focus ( Fókuszban a statisztika ) című kiadványban. 4. A STATISZTIKAI RENDSZER JELENLEGI KÖLTSÉGEI ÉS A VÁLLALKOZÁSOKRA RÓTT TERHEK A rövid távú statisztikák esetében a költségek (a statisztikai rendszereknél az adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele során felmerült költségek), valamint a terhek (a vállalkozásokra rótt, adatszolgáltatással kapcsolatos terhek) mérése különösen nehézkesnek bizonyul. A szubszidiaritás elvével összhangban a statisztikai intézetek különböző adatgyűjtési és adatelőállítási módszereket alkalmaznak. Eltérőek például az adatforrások: egyes országok felmérésekből származó adatokat használnak, mások másodlagos közigazgatási adatforrásokra támaszkodnak, megint mások kombinálják a felmérések adatait a közigazgatási forrásokból származó adatokkal. A felmérések készítésének módszerei és az adatgyűjtés eszközei szintén különböznek. Ebből kifolyólag a költségekre és a terhekre vonatkozó tagállami becslések bármilyen jellegű összevetését különös körültekintéssel kell végezni. A rövid távú statisztikákhoz kötődő költségek és terhek értékelése során továbbá figyelembe kell venni a hasznokat is, mivel ezeket az adatokat más statisztikák (különösen a nemzeti számlák) készítésénél is jelentősen hasznosítják. A terheket illetően a tagállamoktól begyűjtött adatok korábban azt mutatták, hogy egy átlagos vállalkozásnak körülbelül havi 20 percet kell a termelési adatok (ipari és építőipari adatok) begyűjtésére vonatkozó statisztikai kérések teljesítésére fordítania, míg az árbevételi adatok megadása egyszerűbb (havonta 5 10 percet vesz igénybe), az árakkal kapcsolatos adatszolgáltatás pedig körülbelül havi 15 percet igényel. Ezek a számok azonban csupán elnagyolt iránymutatást nyújtanak, mivel igen nagy különbségek vannak a tagállamok között. A rendelkezésre álló bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az elmúlt években a statisztikával összefüggő terhek kis mértékben csökkentek. Egyre több statisztikai hivatal könnyíti meg az adatszolgáltatást a vállalkozások számára például azáltal, hogy az adatgyűjtést elektronikusan végzi, nem pedig papíron. A statisztikai hivatalok a mintanagyság csökkentésére is törekednek, és lehetőség szerint közigazgatási forrásból származó adatokra támaszkodnak. 5. A RÖVID TÁVÚ STATISZTIKÁK TERÉN VÁRHATÓ JÖVŐBELI FEJLEMÉNYEK 2000 óta az ipar és az építőipar részesedése minden gazdasági tevékenység hozzáadott értéke tekintetében 34,0 %-ról 30,5 %-ra esett vissza. Ugyanebben az időszakban a piaci szolgáltatások részesedése (kivéve a banki és biztosítási szolgáltatásokat) 41,0 %-ról 45,6 %- ra nőtt 12. Annak érdekében, hogy a rövid távú statisztikák hűen tükrözzék a szolgáltatási szektor megnövekedett jelentőségét, az Eurostat a tagállamokkal együttműködve és a fő felhasználókkal folytatott alapos konzultációt követően elkészítette a rövid távú statisztikák jogalapjának átfogó bővítésére és javítására irányuló javaslatot, melynek célja a szolgáltatási szektor jobb lefedése. 12 A bruttó hozzáadott érték láncindexált volumenei, Eurostat, nemzeti számlák, saját számítások. 9

11 Ez az úgynevezett rövid távú statisztikai csomag a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó keretrendeletre (FRIBS) irányuló javaslat 13 szerves részét képezi, amelyet az Európai Bizottság március 6-án egy kiterjedt hatásvizsgálattal 14 együtt fogadott el. A FRIBS javaslat értelmében a rövid távú statisztikai mutatók körét kibővítik különösen egy, a szolgáltatói ágazatokra vonatkozó termelési (volumen) mutatóval. Ezenkívül egységesítik a különböző rövid távú statisztikai mutatók által lefedett szolgáltatói ágazatok körét. A szolgáltatási szektor termelésére vonatkozó új mutató referencia-időszaka egy hónap lesz, és a mutatónak a referencia-időszak után 60 nappal hozzáférhetőnek kell lennie. A szolgáltatói ágazatok jobb lefedésén túl a rövid távú statisztikákat számos egyéb szempontból is egyszerűsítik és egységesítik, többek között az adattovábbítási határidők, a statisztikai egységek használata, valamint az országok méretosztályokba sorolása tekintetében. A javasolt módosítások biztosítani fogják, hogy a rövid távú statisztikák funkciójuknak megfelelően továbbra is helyesen és megfelelően mérjék a gazdasági ciklusok alakulását napjaink gyorsan változó gazdasági környezetében. A további szolgáltatási adatoknak köszönhetően az Eurostatnak lehetősége nyílik egy új összesített termelési mutató közzétételére is PDF. 10