A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2014) 381 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az május 19-i 1165/98/EK tanácsi rendeletben előírtak szerinti rövid távú statisztikákról HU HU

2 1. BEVEZETÉS A rövid távú európai statisztikák az európai gazdaságok legaktuálisabb fejleményeit mutatják be négy fő területen, ezek az ipar, az építőipar, a kiskereskedelem, valamint a szolgáltató ágazatok (a pénzügyi szolgáltatások kivételével). Az egyes területeken belül a rövid távú statisztikák számos különböző mutatóval szolgálnak, mint például termelés, árbevétel, termelői árak, foglalkoztatottak száma, ledolgozott órák száma, bruttó bérek, stb. A rövid távú statisztikák jogalapját a módosított 1165/1998/EK tanácsi rendelet 1 képezi (a továbbiakban: rövid távú statisztikákról szóló rendelet). A rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében: A Bizottság augusztus 11-ig és azt követően minden harmadik évben jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az e rendeletnek megfelelően összeállított statisztikákról, különös tekintettel azok alkalmazhatóságára és minőségére, valamint a mutatók felülvizsgálatára. A jelentés külön figyelmet fordít a statisztikai rendszer költségeire is és az e rendelet által a vállalkozásokra rótt terhekre annak előnyeihez viszonyítva. A jelentés ismerteti a vállalkozásokat érintő terhek csökkentésének legjobb gyakorlatait, és lehetséges megoldásokat tartalmaz a terhek és költségek csökkentésére. Ez a jelentés folytatása a fenti cikknek megfelelően 2008 júniusában és 2011 júniusában benyújtott jelentéseknek 2. A 2. szakasz összefoglalja a rövid távú statisztikák alkalmazási módjait és jelentőségét a kulcsfontosságú európai politikák, illetve az európai monetáris politika alakítása szempontjából. Ezenkívül ismerteti a rövid távú statisztikákban a júniusi, legutóbbi minőségi jelentés óta bekövetkezett főbb fejleményeket. A 3. szakasz részletesebben mutatja be a rövid távú statisztikák különféle minőségi szempontjait. A 4. szakasz a rövid távú statisztikákhoz használt adatok gyűjtésével és feldolgozásával járó költségeket és terheket ismerteti, és bemutat néhány példát arra, hogy a tagállamok miként tudták az ilyen költségeket és terheket csökkenteni. Az utolsó szakasz áttekinti a rövid távú statisztikák terén várható jövőbeli fejleményeket. 1 2 HL L 162., , 1. o. COM(2008) 340 végleges, és COM (2011) 329 végleges, ban minőségi jelentés is készült: COM (2003) 36 végleges,

3 A RÖVID TÁVÚ STATISZTIKÁK ÉS A LEGJELENTŐSEBB FEJLEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE A rövid távú statisztikák készítése lényeges tényezője volt az euróövezet létrehozásának, valamint az európai monetáris politika nyomon követésének 3. Az Európai Unió és tagállamai gazdasági fejlődésének és különösen az euróövezetben a monetáris politika irányításának ellenőrzésére eredetileg kidolgozott 22 európai gazdasági főmutató (PEEI) 4 közül nyolc rövid távú statisztikákon alapul. Ezek a következők: az ipari termelés, az ipari belföldi termelői árak, az ipari importárak, az építőipari termelés, a kiskereskedelem és a javítás volumene, a szolgáltatások (egyéb szolgáltatások) árbevétele (a kiskereskedelmi szolgáltatások kivételével), a szolgáltatások termelői árai és az építési engedélyek. A rövid távú statisztikák legfontosabb felhasználói közé tartozik az Európai Központi Bank, illetve a nemzeti központi bankok. További fontos felhasználó az Európai Bizottság, továbbá a nemzeti kormányok, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a gazdasági társaságok. A rövid távú statisztikákkal kapcsolatban közzétett közlemények rendszerint nagy figyelmet kapnak a médiában. A rövid távú statisztikák fontos adatokat tartalmaznak más statisztikai területek, köztük a nemzeti számlák számára. A rövid távú statisztikák az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által előállított legfontosabb statisztikák közé tartoznak. Az ilyen statisztikákat rendszerint gazdasági trendelemzésre, előrejelzések készítésére és modellezésre használják, de szükségesek a szakpolitikai döntések előkészítéséhez, kutatási célokból, más forrásokból származó adatok ellenőrzéséhez és hitelesítéséhez, valamint üzleti döntések megalapozásához is (például piackutatással kapcsolatban). A rövid távú statisztikákból származó eredményeket a legkülönbözőbb célokra vállalkozások is felhasználhatják (például a szerződésekhez szükséges termelői ármutatók alkalmazásához). A legutóbbi, 2011 júniusában elfogadott rövid távú statisztikákról szóló minőségi jelentés óta számos változásra került sor. A Bizottság május 31-i 461/2012/EU rendelete 5 értelmében elhagyták az új ipari rendelések adatainak gyűjtését; e mutatókkal kapcsolatosan február 22-én tették közzé a legutolsó sajtóközleményt, ez a decemberi adatokat tartalmazta. Az eredeti elképzelés szerint az említett adatok fő mutatóként előrejelezték volna az ipari termelésben mutatkozó trendeket. A mutató előrejelző kapacitása európai szinten azonban meglehetősen korlátozottnak bizonyult, így az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága döntésének megfelelően európai szinten elhagyták az új ipari rendelések változóinak kötelező adatgyűjtését márciusában új szezonális kiigazítási módszert vezettek be az európai rövid távú statisztikák tekintetében. A szezonális kiigazítás célja, hogy a különböző hónapokra, illetve negyedévekre vonatkozó adatokat közvetlenül össze lehessen hasonlítani az olyan szezonális hatások kiszűrésével, mint az ipari termelés nyári hónapokban jellemző visszaesése vagy a kiskereskedelem árbevételének karácsony előtti növekedése. A 2012-es referenciaév óta az Eurostat közvetett szezonális kiigazítási módszert alkalmaz, mely szerint első lépésként a nemzeti adatsorok szezonális kiigazítását végzik el, majd az így kapott eredményeket Az Európai Központi Bank statisztikai követelményei az általános gazdaságstatisztikák területén, Európai Központi Bank, augusztus. Az európai gazdasági főmutatókat tartalmazó eredeti listát 2002-ben hozták létre (Communication of the Commission to the European Parliament and the Council on Eurozone Statistics [A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eurozóna statisztikáiról], november 27., COM(2002) 661 végleges). HL L 142., , 26. o. 3

4 súlyozott átlagként felhasználják az európai aggregátumok készítéséhez. Ezt megelőzően az Eurostat a rövid távú statisztikák esetében közvetlen megközelítést alkalmazott, mely szerint a nemzeti adatokat kiigazítás nélkül alkalmazták az európai aggregátumok elkészítéséhez, majd a szezonális kiigazítást ezen végezték el. Az új módszer garantálja az európai és nemzeti aggregátumok konzisztenciáját, továbbá összhangban áll az Európai Statisztikai Rendszer (a továbbiakban: ESR) szezonális kiigazításra vonatkozó iránymutatásával is októbere óta a rövid távú statisztikák a felülvizsgálattal kapcsolatos ESR-iránymutatás hatálya alá tartoznak. A nyolc rövid távú európai gazdasági főmutató és a kiskereskedelem európai aggregátumait jelenleg havi rendszerességgel vizsgálják felül és teszik közzé. A vonatkozó dátumok a rövid távú statisztikák közzétételi naptárában 6 hozzáférhetők. A nemzeti adatokat az új információk rendelkezésre bocsátásával azonnal frissítik elején a rövid távú indexeket új bázisra alapozták, 2005 helyett 2010 lett a referenciaév. Ez a referenciaévvel kapcsolatos számtani módosítást (a évi adatokat veszik 100 %-nak a évi helyett), valamint a évi gazdasági szerkezetet tükröző európai aggregátumok kiszámításához használt súlyozások aktualizálását (bázisváltás) foglalta magában tekintetében a ledolgozott órák számára és a bruttó bérek és keresetekre vonatkozó negyedéves adatok a kiskereskedelem, a javítás és egyéb szolgáltatások esetében rendelkezésre álltak. Ezek jogalapját a Bizottság 329/2009/EK rendelete 7 képezte. A RÖVID TÁVÚ STATISZTIKAI MUTATÓK ALKALMAZÁSI KÖRE ÉS MINŐSÉGE Alkalmazási kör és a rövid távú statisztikákról szóló rendeletnek való megfelelés Az Eurostat hathavonta ellenőrzi a tagállamok rövid távú statisztikákról szóló rendeletnek való megfelelését a megbízhatóság, az időszerűség, a koherencia és az összehasonlíthatóság szempontjából, ami magas szintű megfelelést, valamint folyamatos fejlődést jelez. Az európai statisztika gyakorlati kódexében 8 ismertetett különböző minőségi szempontok alapján minden egyes országra kiszámítják a valamennyi mutatóra kiterjedő átfogó megfelelési értéket. A 28 tagállamból álló EU átlagos eredménye a október 1-jei állapot szerint 9,6 (a maximális10-ből), ami megegyezik a április 1-jei eredménnyel. A legtöbb tagállam mostanra már teljes mértékben, vagy szinte teljes mértékben megfelel a rendelet előírásainak. Pontosság, megbízhatóság, koherencia és összehasonlíthatóság A rövid távú statisztikákról szóló rendelet és a kapcsolódó jogi aktusok általános fogalommeghatározásokat vezettek be a rövid távú statisztikák tekintetében, amelyeket valamennyi tagállam alkalmaz. Az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok együttműködnek annak érdekében, hogy biztosítsák a rövid távú statisztikai mutatók rendkívüli pontosságát, megbízhatóságát és koherenciáját. A rendelet által létrehozott módszertani keretet szakértőkkel, illetve meghatározott témakörökkel foglalkozó munkacsoportokkal folytatott konzultációk révén fejlesztik folyamatosan tovább. Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazott módszereknek nem kell azonosnak lenniük az egyes tagállamokban. A szubszidiaritás elvének megfelelően, valamint a nemzeti A rövid távú statisztikák közzétételi naptára az alábbi linken letölthető: HL L 103., , 3. o. Az európai statisztika gyakorlati kódexe az alábbi linken elérhető: 4

5 különbözőségeket például a tagállam méretét, gazdasági szerkezetét, valamint az adminisztratív adatok rendelkezésre állását figyelembe véve a rövid távú statisztikákról szóló rendelet értelmében a tagállamok szabadon meghatározhatják a számukra leghatékonyabb és legeredményesebb adatgyűjtési és feldolgozási módokat. Az Eurostat más nemzetközi szervezetekkel, különösen az OECD-vel is együttműködik az adatok és módszerek EU határain túlmutató összehasonlíthatóságának fokozása érdekében. Időszerűség és időbeli pontosság A rövid távú statisztikák esetében kulcsfontosságú, hogy az adatok időben rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében a rövid távú statisztikákról szóló rendelet viszonylag rövid határidőket állapít meg a nemzeti adatok Eurostathoz való elküldésére 9. Az 1. táblázat bemutatja az adatok Eurostathoz történő továbbításának jelenlegi határidőit (harmadik oszlop), valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (a továbbiakban: EFC) által a GMU-ra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről szóló legfrissebb jelentésében megállapított határidőket. Az utolsó oszlop a közzététel (pl. sajtóközlemények) jelenlegi határidőit mutatja be. A rövid távú statisztikák időszerűsége általában nagyon jónak tekinthető. Az esetleges késések rendszerint annak tulajdoníthatók, hogy az adattovábbításra kitűzött határidő hétvégére vagy munkaszüneti napra esik. Az Eurostat honlapján megtekinthető közzétételi naptárból 10 a felhasználók jó előre értesülhetnek a sajtóközlemények közzétételi dátumáról. Az elmúlt években a közzétételi naptárban megjelenített valamennyi időpontot betartották. 1. táblázat: Időszerűség a referencia-időszak vége és az adattovábbítási határidő között eltelt napok száma, a rövid távú statisztikákról szóló rendelet, az EFC által kitűzött határidő, valamint az EU-aggregátumok tényleges közzététele (2013. május) Mutató Rendszeressé g A rövid távú statisztiká król szóló rendelet szerinti határidők a) Az EFC által kitűzött határidők 2013-ra b) Az EUösszesítések közzététele c) Ipari termelés Havonta Ipari belföldi termelői árak Havonta Ipari importárak Havonta Építőipari termelés Havonta A rövid távú statisztikákról szóló1165/98/ek rendeletben eredetileg előírt határidőket a július 6-i 1158/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet tovább rövidítette (HL L 191., , 1. o.). Fontos megjegyezni, hogy a naptár számos európai mutatót tartalmaz, amelyek közül nem mindegyik kapcsolódik a rövid távú statisztikák területéhez. 5

6 Építési engedélyek Kiskereskedelem és javítás árbevétele (Egyéb) szolgáltatások árbevétele Szolgáltatások termelői árai Negyedévent e Havonta Negyedévent e Negyedévent e a) Az Eurostatnak történő adattovábbítás határidői a rövid távú statisztikákról szóló rendelet értelmében; kisebb országok esetében gyakorta alkalmaznak hosszabb határidőket. b) A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) által megállapított határidők, A GMU-ra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről szóló évi állapotjelentés. c) A referencia-időszak vége és a közzététel (például sajtóközlemény, adatok közzététele) időpontja között eltelt napok száma. Munkaszüneti napok miatt bekövetkezett késések májusban (referenciahónap). A rövid távú statisztikai mutatók felülvizsgálata A rövid távú mutatók első eredményei részben előzetes, becsült és hiányos adatokon alapulnak. Az adatok első közzétételét követően a felmérési eredmények a késve válaszolók adataival kiegészülve gyakran javulnak. Az adatok felülvizsgálatát többek között a szezonális kiigazítás, a teljesítményértékelés, az új és/vagy javított adatforrások, valamint a hibajavítások, illetve a módszertani változások indokolják, ugyanakkor e felülvizsgálatok nagyságrendje különösen az európai szintű aggregátumokra, valamint az euróövezetre vonatkozóan rendszerint korlátozott. A külön sajtóközleményben havonta közzétett négy rövid távú statisztikai mutató első eredményeinek minőségértékelése érdekében elemezték a 2011 és 2013 közötti havi növekedési ráták első és második alkalommal közzétett adatainak a változásait. 2. táblázat: A négy rövid távú statisztikai főmutató felülvizsgálatának nagyságrendje 2011 és 2013 között a) Átlagos felülvizs gálat b) Átlagos abszolút felülvizs gálat c) Átlagos abszolút növeked ési ráta Relatív átlagos felülvizs gálat d) Ipari termelés 0,1 0,2 0,7 0,2 Ipari belföldi termelői árak 0,0 0,0 0,4 0,1 Építőipari termelés 0,0 0,7 1,5 0,4 A kiskereskedelem volumene 0,0 0,2 0,6 0,4 a) Az euróövezetre vonatkozó mutatók szezonálisan kiigazított növekedési rátája. b) A második és az első közzététel növekedési rátája közötti különbségek átlaga, c) A második és az első közzététel növekedési rátája közötti abszolút különbségek átlaga, d) A felülvizsgálat (3. oszlop) és a második közzététel növekedési rátája (mindkét esetben abszolút számok) közötti átlagos arány, Kerekítésből adódó eltérések. 6

7 A 2. táblázat a sajtóközleményben megjelenítendő négy, euróövezeti aggregátumra vonatkozó mutatónak az első és az egy hónappal későbbi második (második oszlop) közzététel közötti növekedési rátáinak az átlagos felülvizsgálati nagyságrendjét mutatja. Az eredmény a nullához közelít, ami azt jelenti, hogy a növekedési ráták felfelé, illetve lefelé történő felülvizsgálatai közel kiegyenlítik egymást, tehát az eredményeket nem becsülik szisztematikusan túl vagy alul. Az abszolút számokat tekintve (harmadik oszlop) az átlagos felülvizsgálatok nagyságrendje közel nulla és 0,7 százalékpont között alakul; az előbbi az ipari termelői árakra, az utóbbi az építőipari termelésre vonatkozik. A mutatók között tapasztalható különbségek főként módszertani tényezőknek tudhatók be. Az ipari termelői árakat gyakran egyáltalán nem vizsgálják felül, a termelési mutatók felülvizsgálatára azonban akár több évvel az első közzétételt követően is sor kerülhet. Az átlagos növekedési rátákat (a második közzétételkor alkalmazott abszolút számok) a 4. oszlop tünteti fel. Az utolsó oszlop a növekedési ráta felülvizsgálata és a (második közzététel időpontjában mért) növekedési ráta közötti összefüggést szemlélteti. Ennek révén pontosabban felmérhető a felülvizsgálatok mértéke, mivel a művelet például 0,2 százalékpontos felülvizsgálat alkalmazása esetében különbséget tesz a viszonylag magas, illetve viszonylag alacsony növekedési ráta között. A metaadatok hozzáférhetősége, egyértelműsége és rendelkezésre állása Valamennyi rövid távú statisztikai eredmény hozzáférhető az Eurostat honlapján. A rövid távú statisztikákkal foglalkozó külön szakasz az Industry, trade and services (Ipar, kereskedelem és szolgáltatások) témakörben vagy a keresési funkció használatával érhető el 11. A rövid távú statisztikákkal kapcsolatban az Eurostat évente 48 sajtóközleményt bocsát ki, tehát minden havi közleményben négy főmutató adatait teszi közzé (ipari termelés, ipari termelői árak, építőipari termelés és a kiskereskedelem volumene). Az elmúlt években minden sajtóközlemény a tervek szerint jelent meg. A rövid távú statisztikákról szóló évi, legutóbbi minőségi jelentés óta hét alkalommal tették közzé a Statistics in focus (Fókuszban a statisztika) című kiadványt, amely a mennyiségi adatokon kívül meghatározott módszertani kérdésekkel és az aktuális gazdasági trendek elemzésével is foglalkozik. A módszertani kérdések (metaadatok) átfogó, célzott és részletes magyarázata részben elérhető a fent említett Statistics in focus kiadványokban, továbbá az Eurostat honlapján is. A statisztikai fogalmak tömör magyarázatát a Statistics Explained elnevezésű statisztikai kalauzban, egy Wikipedia stílusú online szótárban teszik közzé. Az STS sources (Rövid távú statisztikai adatforrások) adatbázis a statisztikai folyamatokkal, jogi kérdésekkel, a bizalmas adatkezelés szabályaival és az adatminőséggel kapcsolatos kérdések, valamint a nemzeti adatgyűjtési módszerek részletes leírását tartalmazza. Számos főmutatóhoz további részletes módszertani magyarázatok is rendelkezésre állnak (PEEIs in focus Fókuszban az európai gazdasági főmutatók) Az STS sources adatbázis és a PEEIs in focus jelentések az alábbi linken letölthetők: 7

8 A STATISZTIKAI RENDSZER KÖLTSÉGEI ÉS A VÁLLALKOZÁSOKRA RÓTT TERHEK A rövid távú statisztikák esetében a költségek (a statisztikai rendszereknél az adatok összegyűjtése, feldolgozása és közzététele során felmerült költségek), valamint a terhek (a vállalkozásokra rótt, adatszolgáltatással kapcsolatos terhek) nem mérhetők tökéletesen. A tagállamok különféleképpen rendszerezik a mintákat, ami megnehezíti az összehasonlítást. A rövid távú statisztikák készítését nem lehet teljesen különválasztani az egyéb statisztikáktól, és gyakran nem áll rendelkezésre egyértelmű módszer a költségek és terhek különböző statisztikák közötti felosztására sem (pl. a rövid távú statisztikákra vonatkozó felméréshez gyűjtött adatokat a nemzeti számlákhoz is felhasználják). Végezetül a költségekre és terhekre vonatkozó adatok gyűjtési módszere (pl. külön felmérés, meglévő felmérésekbe való beemelés vagy szakértői becslések révén) tagállamonként eltérő. A 3. táblázat a nyolc szóban forgó főmutatóra vonatkozóan tartalmazza egy átlagos vállalkozás terheinek előzetes kiszámítását (az adatok főként kitöltött kérdőívekből származnak). Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a terheket a negyedéves mutatók esetében is perc/hónap értékként számítják ki. Amint arra a 3. táblázat is rámutat, jelentős eltérés tapasztalható az országok között, mely szerint a kérdőív kitöltésére fordított idő havi szinten nulla és 120 perc között mozog. A nulla értékű minimális teher azt mutatja, hogy az adatokat nem a rövid távú statisztikákkal kapcsolatos kérdőív használatával gyűjtik, hanem azok egyéb forrásokból (rendszerint héaval kapcsolatos adminisztratív forrásokból) származnak, vagy egyéb módszerrel (pl. más statisztikák kombinációja révén) készülnek. 3. táblázat: Egy kérdőívre válaszoló vállalkozás terheire vonatkozó átlagértékek (EU-27), valamint a legmagasabb és a legalacsonyabb országos értékek (perc/hónap) 2012-ben A vállalkozásokra rótt terhek (perc/hónap) 2012-ben Átlagérték, súlyozatlan Maximum Minimum Ipari termelés Ipari termelői árak Ipari importárak Építőipari termelés Építési engedélyek Kiskereskedelmi értékesítés volumene (Egyéb) szolgáltatások árbevétele Szolgáltatások termelői árai táblázat: A vállalkozásokra rótt terhek és a nemzeti statisztikai intézetek költségeinek alakulása 2009 és 2012 között Tagállamok száma 8

9 növekvő teher csökkenő teher változatlan teher összehasonlítá s nem lehetséges Ipari termelés Ipari termelői árak Ipari importárak Építőipari termelés Építési engedélyek Kiskereskedelmi értékesítés volumene (Egyéb) szolgáltatások árbevétele Szolgáltatások termelői árai Tagállamok száma növekvő költségek csökkenő költségek változatlan költségek összehasonlítá s nem lehetséges Ipari termelés Ipari termelői árak Ipari importárak Építőipari termelés Építési engedélyek Kiskereskedelmi értékesítés volumene (Egyéb) szolgáltatások árbevétele Szolgáltatások termelői árai re és 2012-re több tagállam esetében becslések állnak rendelkezésre a teherre vonatkozóan. A 4. táblázat feltünteti, hogy havi átlagban hány ország esetében nőtt, csökkent vagy maradt változatlan a vállalkozásokra rótt jelentéstételi teher (az utolsó oszlop jelzi, hogy hány ország tekintetében nem állnak rendelkezésre a 2009-es és/vagy 2012-es adatok). A táblázat második része hasonlóképpen szemlélteti a statisztikai intézetek különböző mutatók készítése során felmerülő költségeit. Általánosságban jellemző, hogy a terhek és a költségek csökkenése átlagban meghaladta a terhek és a költségek növekedését. Figyelembe kell venni azt is, hogy a jelentések tükrében a terhek és a költségek csökkenése sok esetben meghaladta a terhek és a költségek növekedését. Eredményképpen feltételezhető, hogy az Unió egészét tekintve javult a terhekkel és a költségekkel kapcsolatos helyzet. A vállalkozásokra rótt statisztikai teher általános csökkenésére az is magyarázattal szolgál, hogy a tagállamok többségében a legtöbb rövid távú statisztikai mutató esetében csökkentették a felmérésekhez használt minták méretét. Emellett a statisztikai adatokat manapság javarészt elektronikus felmérések, valamint az internet alkalmazásával gyűjtik, ami a hagyományos (pl. postai úton eljuttatott) adatgyűjtő módszerekhez viszonyítva alacsonyabb költségekkel és terhekkel jár. A jelek szerint a statisztikai hivatalok fokozottabban támaszkodnak adminisztratív adatokra, azaz az adó- vagy munkaügyi hatóságoknál, 9

10 társadalombiztosítási szerveknél vagy építésügyi hatóságoknál már rendelkezésre álló adatokra. Miközben a meglévő adminisztratív források statisztikai célokra való felhasználása csökkenti a vállalkozásokra háruló terheket, a statisztikai hivataloknál ez a költségek növekedéséhez vezethet, mivel az adatok kiigazításra szorulhatnak. Az adminisztratív adatok gyakran nem illeszkednek közvetlenül a rövid távú statisztikák statisztikai fogalmaihoz, ezért kiigazításokra van szükség, ami az adatok minőségét is befolyásolja. Emellett az adminisztratív adatok használata is folyamatos koordinációt igényel, különösen azokban az országokban, ahol decentralizált igazgatási rendszer van érvényben. Végezetül, kihívást jelent az adminisztratív adatok rövid távú statisztikákhoz való felhasználása, különösen a havi mutatók megállapításához, amelyeknél nagyon szigorúak az időszerűségre és a rövid határidőkre vonatkozó követelmények. Az adminisztratív adatokat a rövid távú statisztikák által támasztott követelményekhez viszonyítva általában ritkábban gyűjtik, és/vagy túl későn állnak rendelkezésre. Az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának (MEETS) programja 13 keretében megvalósuló egyik projekt pénzügyi támogatást biztosított egyrészt az adminisztratív adatok (köztük a társasági beszámolók) statisztikai célú felhasználásának támogatásához és javításához, másrészt annak elősegítéséhez, hogy a tagállamok a kiváló adatminőség biztosítása mellett átálljanak a statisztikai felmérésekről az adminisztratív adatok alkalmazására. A projekt 2013 közepén zárult le 14. A RÖVID TÁVÚ STATISZTIKÁK TERÉN VÁRHATÓ JÖVŐBELI FEJLEMÉNYEK 2000 és 2012 között az ipar és az építőipar részesedése minden gazdasági tevékenység tekintetében 27,3 %-ról 24,7 %-ra esett vissza. Ugyanebben az időszakban a piaci szolgáltatások részesedése (kivéve a banki és biztosítási szolgáltatásokat) 43,2 %-ról 45,5 %- ra nőtt 15. A szolgáltatói ágazat nagy és egyre fokozódó gazdasági jelentőségét azonban a jelenlegi rövid távú statisztikák nem tükrözik hűen. A szolgáltatásokkal kapcsolatos mutatók általában korlátozott lefedettséggel bírnak, kevésbé részletesek, és közzétételükre is ritkábban kerül sor, mint az ipari és építőipari adatok esetében (lásd a mellékletet). A különböző európai vállalkozási statisztikák koherenciájának javítása, valamint az előállításukkal járó előnyök és a költségek, illetve terhek arányának optimalizálása érdekében felmerült e statisztikai területek szorosabb harmonizációjának és összefűzésének szándéka a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó keretrendelet (FRIBS) révén. Ebben az összefüggésben a rövid távú statisztikák alapos felülvizsgálata is várható. Az Eurostat 2011-ben intenzív konzultációt kezdett a rövid távú statisztikák legjelentősebb felhasználóival és nemzeti szintű előállítóival, hogy felmérjék, miként javíthatók a szolgáltatóiparral kapcsolatos rövid távú statisztikai mutatók. A költségek és a terhek esetleges növekedésével szembeni aggályok ellenére a konzultáció során széles körű egyetértés mutatkozott abban, hogy az érintett területen szükséges a javulás. A rövid távú statisztikák relevanciájának biztosítása érdekében a Bizottság figyelembe véve az adatok Az Európai Parlament és a Tanács december 16-i 1297/2008/EK határozata az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának (MEETS) programjáról (HL L 340., , 76. o.). Az elért eredmények áttekinthetők az alábbi linken: 3. Bruttó hozzáadott érték alapárakon, Eurostat, Nemzeti számlák, adatkód: [nama_nace10_k]. 10

11 felhasználóinak és előállítóinak észrevételeit is a tervek szerint javasolja a jelenlegi rendelet módosítását, mely egyrészt tekintettel van a szolgáltatások európai gazdaságokban betöltött fokozódó gazdasági jelentőségére, másrészt teljes mértékben figyelembe veszi az előállításukhoz szükséges költségek és a terhek növekedésével szembeni aggályokat. 11