MISKOLCI EGYETEM TÁMOP A-10/1/KONV KULCS -EREDMÉNYEK ( )

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM TÁMOP A-10/1/KONV KULCS -EREDMÉNYEK ( ) MISKOLCI EGYETEM 3515 Miskolc-Egyetemváros 2012

2 Szerkesztette: Prof. Dr. Szintay István Ligetvári Éva Marciniak Róbert Készítette: Dr. Berényi László Prof. Dr. Besenyei Lajos Bordás Katalin Dr. Horváth Zita Illés Sándor Illésné Dr. Kovács Mária Kovács Viktor Ligetvári Éva Lukácsné Huszti Mónika Marciniak Róbert Tollár Beáta Sebestyén Csaba Szilágyi Roland Prof. Dr. Szintay István Veresné Dr. Somosi Mariann

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalom Bevezetés Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése Regionális- térségi szolgáltatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER VIZSGÁLATOK ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat ban végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat között végzett PhD hallgatók eredményeinek elemzése DPR (A) és (B) között végzettek személyes és telefonos interjús megkeresése DPR (D) Elégedettség a Miskolci Egyetemmel Munkatapasztalatok Értelmiségi lét es hallgatói felmérések - Motivációs vizsgálatok Kimenő motivációs vizsgálatok eredményei Közbülső motivációs vizsgálatok eredményei Alumni szolgáltatások fejlesztése A hallgatói, oktatói, kutatói ügyfélszolgálatok minőségének fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek Tehetséggondozási szolgáltatások fejlesztése Hallgatói tanulás-módszertani és felzárkóztató szolgáltatok fejlesztése Nemzetközi versenyképességet elősegítő szolgáltatásfejlesztések... 76

4 Bevezetés A TÁMOP A-10/1/KONV jelű projekt a MISKOLCI EGYETEM HALLGATÓI és INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSE eddigi eredményeiről ezen kommunikációs kiadvány keretében kívánunk tájékoztatást adni. A projekt több nagy témakört érint: 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése; amelyben az egy életen át való tanulás témakörét és a képzési-piaci igények kompetenciáinak összehangolása a cél. 2. Minőségirányítási rendszerek fejlesztése; amely az intézményi belső működés tartalmi és informatikai továbbfejlesztéseit (VIR, DPR, minőségértékelés) céloztuk meg. 3. Hallgatói szolgáltatások továbbfejlesztése; amely a hallgatói ügyintézés hardver, szoftver, helyiség, az ALUMNI rendszer fejlesztését, valamint a tehetséggondozás és felzárkóztatás konkrét akcióprogramjait foglalja magába. 4. Nemzetközi versenyképességet elősegítő akciók amely a háromnyelvű honlap és projekt, valamint humán kompetenciák létrehozását célozza meg. Miskolc, március 01. Dr. Szintay István projektvezető egyetemi tanár

5

6 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1.2 Regionális- térségi szolgáltatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések A megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében tett lépések: elért eredmények: Esély Regionális Life-long Klaszter létrehozása A Miskolci Egyetem TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV projektje keretében május 11-én a Miskolci egyetem 7 vállakozással egyetértésben alapította meg az ESÉLY Regionális Life-Long Learning klaszter, melyhez később 4 további tag csatlakozott. A klaszter alapvető szükségessége és időszerűsége abból fakad, hogy a régió felnőttképzési piac szereplőinek képző szervezetek, vállalkozások, intézmények olyan integráló és koordináló védőernyő jöjjön létre, amely lehetővé teszi az egyéni (vállalkozási) és közösségi elvárások hatékonyabb és eredményesebb teljesítését szakmai, módszertani és anyagi vonatkozásokban egyaránt. Az ESÉLY klaszter életre hívásával megszülető szervezet célként tűzi ki, hogy kommunikációt kezdeményezzen a régió gazdasági szereplői, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő, képesítésük hiányában megfelelő munkát nem találó személyek és az oktatási különböző területein működő szervezetek, vállalkozások között, hatékonyan szervezve és koordinálva az olyan irányú képzéseket, melyek a régió munkaerő kínálatát és keresletét hatékonyan összehangolják. A klaszter vezetése pályázati figyelőrendszer kialakítása mellett folyamatos elemzéseket végez a felnőttképzési piacon, figyelemmel kíséri a munkaerő-piac igényeinek változását. Feltérképezi a felnőttképzés potenciális résztvevőinek demográfiai, gazdasági hátterét, elősegítve a hátrányos helyzetűek mobilitását, a régió fejlődését. A klaszter fejlesztési céljai LLL (Life-Long Learning)-támogató szolgáltatások kialakítása, működtetése; Korszerű felnőttképzési módszerek, jó gyakorlatok feltérképezési, hasznosítása; Regionális felnőttképzési kapcsolatok, partnerségek szervezett megjelenítése, bővítése;

7 A Miskolci Egyetem felnőttképzési rendszerének gyakorlatorientált fejlesztése és erősítése; Innovatív szolgáltatások A klaszter szereplői, az egyetem, a régió felnőttképzéssel kapcsolatban lévő szervezetei, intézményei, vállalkozásai. A klaszter tevékenysége során az alapvető klaszterszolgáltatásokon túl a következő innovatív szolgáltatásokat kínálja, melyek kifejlesztése folyamatban van: Az e-learning Tanácsadó Központ kidolgozza, létrehozza és működteti mindazon korszerű felnőttképzési módszereket, amelyek alkalmazása a klaszter minden tagjánál az oktatás minőségének és hatékonyságának színvonalát növeli, szolgáltatásaival a klasztertagok rendelkezésére áll. A Felnőttképzési és Távoktatási Módszerbank keretet és működési lehetőséget ad mindazon korszerű, a felnőttképzésben eredménnyel alkalmazható andragógiai módszereknek, korszerű képzési formáknak, amelyek a klaszterben folyó tevékenység eredményességét hivatottak biztosítani. A Felnőttképzési Információs és Nyilvántartó Rendszer a megfelelő adatbázis kezelő számítógépes rendszerrel biztosítja a klaszteren belül folyó felnőttképzés folyamatainak teljes körű (személyi, tanulmányi, pénzügyi stb.) nyilvántartását, a korszerű és gyors tanfolyam menedzselést. Elért eredmények: Az e-learning Tanácsadó Központ Kulcs a sikerhez Korszerű informatikai és kommunikációs technológiák alkalmazása az élethosszig tartó tanulás hatékonyságának növelése érdekében. Állandósult időhiánnyal jellemezhető életünk egyre inkább elképzelhetetlenné válik számítógépek, telefonok, internet nélkül az élethosszig tartó tanulás sem képzelhető el hatékonyan a korszerű info-kommunikációs eszközöket és módszerek nélkül, amelyek a felnőttképzés minden területén és szintjén fokozhatják a hatékonyságot. Az e-learning módszerek alkalmazásával korszerű, naprakész tartalmakat tudunk kínálni a gyorsan változó képzési igényekre reagálva, s egyúttal a képzésben részt vevők számára a tanulás térbeli és időbeli rugalmasságát is biztosítva. A tanulási folyamatot multimédia illusztrációkkal tehetjük érdekesebbé, motiválóbbá, az elsajátítási folyamatot hatékonyabbá és a tanulást a fárasztó kényszer helyett a tudás bővítésének élménye váltja fel.

8 Az e-learning módszerek alkalmazására azonban fel kell készítenünk oktatóinkat, hogy a tananyagfejlesztés és az oktatás minden egyes fázisában, folyamatában a legmegfelelőbb módszereket, a legnagyobb hatékonysággal tudják alkalmazni. Ehhez oly módon kíván projektünk hozzájárulni, hogy egy e-learning tanácsadói rendszert működtetünk, melyben a képzők képzése mellett egy komplex, az információk és tapasztalatok megosztását, a jó gyakorlatok elterjesztését segítő hálózati formában működő közösségi teret kínálunk. A korszerű e-learning módszerek alkalmazásának végső soron a képzésben részt vevők lesznek a nyertesei, mégis sokan vannak, akik még idegenkednek az új tanulási módszerektől. Számukra ingyenesen hozzáférhető rövid kóstol-on-line kurzusokat kínálunk, próbálják ki, győződjenek meg róla, hogy mennyivel hatékonyabb a tanulás e-learning módszerekkel! A Felnőttképzési és Távoktatási Módszerbank Amikor hátrányos helyzetről beszélünk, elsősorban a gyermekszegénységre, óvodás és iskoláskorú gyerekek rossz sorsára asszociálunk. Nem véletlenül: míg a gyermekkorúakat érintő szociális eredetű hátrányok szakirodalmi feldolgozottsága bőségesnek mondható, addig a felnőttek nehézségeiről lényegesen kevesebb szó esik. A projekt folyamán kísérletet teszünk a hátrányos helyzetű felnőtt csoportok rétegzésére, tanulási-képzési motivációik feltárására, bemutatására. Ezzel a megközelítéssel olyan oktatás-módszertani jellegzetességekre próbálunk rávilágítani, amely elsősorban a hátrányos helyzetű felnőttekkel foglalkozó andragógiai szakembereknek lehet hasznos. Ennek a munkának eredménye többek között egy, a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó felnőttképzési vállalkozások oktatói számára kidolgozott felnőttképzési módszerbank, amely annyiban egyedi, hogy kifejezetten a hátrányos helyzetű felnőttekkel foglalkozók számára állítottuk össze és fejlesztjük tovább. A felnőttképzési klaszter keretében lehetőség van a módszerek kipróbálására, fejlesztésére, finomítására, továbbá a képzési tapasztalatok másodlagos hasznosítására. A Felnőttképzési Információs és Nyilvántartó Rendszer A képzés-szervezés folyamatait támogatja az icorso szoftver kifejlesztése és bevezetése segítségével átláthatóbbá, gyorsabbá és megbízhatóbbá válik az ügyintézés és a nyilvántartás, statisztikai elemzések végezhetőek. Az icorso

9 tanfolyam-nyilvántartó rendszer egy moduláris felépítésű alkalmazás, amely az oktatási-módszertani háttérben a tréning- és képzési-szoftverpiacon új szereplőként, a mindennapi igényeket messzemenőkig szem előtt tartva jelentős mértékben javítja a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények adminisztratív hatékonyságát. Az icorso tanfolyam-nyilvántartó rendszer átfogó megoldást biztosít mind a képzések nyilvántartásában, mind a munkaügyi központokkal, valamint a tanfolyamok résztvevőivel, vagy azok iránt érdeklődő személyekkel történő kapcsolattartásban, egészen a bizonyítványok és egyéb hivatalos iratok, jelentések elkészítéséig. 1.3 A felsőoktatás szakember-kibocsátásának munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a gyakorlati oktatás erősítése A piacgazdaságban a munkáltatók által támasztott követelményeknek kell eleget tennie a munkavállalóknak, míg az egyetemek feladata és felelőssége pedig az, hogy olyan hallgatókat képezzen, neveljen; akik képesek maximálisan megfelelni ezen kihívásoknak. A felsőoktatásban zajló átalakulás is többek között azt a célt szolgálja, hogy az oktatási intézmények minél hatásosabban megfeleljenek a munkáltatók érdekeinek a hallgatók számára átadott megfelelő számú és szintű szükséges kompetencia révén. A ME a hálózatos képzési modell kialakításával próbál jó színvonalú kompetencia alapú képzést realizálni. Alapvető fontosságúnak tartja egyetemünk, hogy felmérje azt, hogy a képzés alatt hallgatóink milyen szintű kompetenciákkal bírnak, s azok hogyan fejleszthetők, valamint végzett hallgatóink milyen szintű kompetenciákkal kerülnek ki a munkaerő-piacra, illetve melyek azok a kulcsfontosságú kompetenciák, amelyeket a versenyszféra elvár a munkavállalóktól. Az alprojekt keretében a versenyképes tudás megszerzését támogató kompetencia alapú keretmodell kialakítását, bevezetését és pilot működtetését végezzük. A modell kidolgozásakor definiált céljaink voltak: strukturált információk gyűjtése az egyetemen végzettek munkaerő-piaci fogadtatásáról, a végzettek munkaerő-piaci hasznosulásáról; a modell elemeinek meghatározása a követelmények, a mérési módszertan és a fejlesztési lehetőségek behatárolása mind az egyetem képzési szintjein, mind pedig a középfokú oktatásban, valamint kompetencia-elégedettség mérés realizálása a hallgatók és a diákok körében. A modellstruktúrát mutatja be az 1. ábra, amely jól szemlélteti, hogy gondolkodásunk a kompetenciák menedzselését a középiskolától a munkaerő-piacig átöleli. A munkaerő-piaci kérdőíves megkérdezés és szakértői interjúk alapján összeállítottuk a különböző képzési szinteken és képzési területeken a munkaerő-piacon elvárt általános és speciális kompetenciákat egy követelményprofilba rendezve. Ezáltal a képzéseink gyakorlatorientáltságának fokozásához meghatároztunk egy olyan elvárás

10 rendszert, amely a napjainkban a hallgatóinkat alkalmazó vállalatok / intézmények differenciált követelményeit tartalmazza. A Miskolci Egyetem képzési palettája szükségessé tette egy kompetencia struktúra kialakítását, melynek rendezőelvei a képzési terület, a képzés szintje, a szak és néhány esetben a szakirány / modul voltak. Ennek a könyvtárstruktúrának a kialakítása teszi lehetővé, a kompetenciák átlátható módon való kezelését, s módot ad arra is, hogy a különböző képzési területeken egyaránt meglévő kompetencia elemeket beazonosíthassuk. 1. ábra: Modellstruktúra

11 A munkaerő-piaci kérdőíves megkérdezés és szakértői interjúk alapján összeállítottuk a különböző képzési szinteken és képzési területeken a munkaerő-piacon elvárt általános és speciális kompetenciákat egy követelményprofilba rendezve. Ezáltal a képzéseink gyakorlatorientáltságának fokozásához meghatároztunk egy olyan elvárás rendszert, amely a napjainkban a hallgatóinkat alkalmazó vállalatok / intézmények differenciált követelményeit tartalmazza. A Miskolci Egyetem képzési palettája szükségessé tette egy kompetencia struktúra kialakítását, melynek rendezőelvei a képzési terület, a képzés szintje, a szak és néhány esetben a szakirány / modul voltak. Ennek a könyvtárstruktúrának a kialakítása teszi lehetővé, a kompetenciák átlátható módon való kezelését, s módot ad arra is, hogy a különböző képzési területeken egyaránt meglévő kompetencia elemeket beazonosíthassuk. Az intézményi képzésen belül a karok az akkreditációs anyagok alapján összeállították az egyes képzésekhez tartozó KKK-k alapján a kompetencia elvárásokat (kompetencia szettek), amelyekre épülnek részben a konkrét kompetenciamérések is. A karok a pilot mérésekhez kapcsolódó szűkítést is elvégezték, azaz kijelölték az elsődlegesen vizsgálni kívánt területeket. A kompetencia szettek alapján összeállítottuk azon kompetencia elvárásokat tartalmazó követelményfüzetet, mely mind a középiskolák, mind a diákok számára támogatást nyújt a pályaválasztás folyamatában. Ez a középiskolásokkal szemben támasztandó elvárás rendszer alkalmas arra, hogy ez alapján a középfokú intézményekben elinduljon a speciális készségeket, kompetenciákat fejlesztő tevékenység. A pilot mérésekhez megtörtént: a vizsgálandó szakok kijelölése (alap, mester, osztatlan); kompetencia mérő munkalapok kidolgozása; értékelési módszertan kialakítása, az értékelések végrehajtása; eseti fejlesztések megvalósítása. A kompetenciák fejlesztésére különböző kari megoldások születtek (mintaképzések, gyakorlóhelyek). Az elvégzett mérések nyilvántartásához kialakítottunk egy adatbázist, melynek feltöltése zajlik. Mind a középiskolákban, mind az egyetemen elvégeztünk Evasys rendszerben kialakított kompetencia elégedettségi kérdőíves felmérést, mely szemléletesen ábrázolta a megkérdezettek önmagukról alkotott kompetencia értékelését, ami jól összehasonlítható volt a definiált elvárás rendszerrel.

12 2.1 Minőségirányítási rendszerek fejlesztése, szervezetfejlesztés A projekt legszerteágazóbb fejlesztési csomagja a Miskolci Egyetem minőségirányítási rendszerének fejlesztéséhez kapcsolódik. Lehetőségünk nyílt arra, hogy az irányítási rendszer hatásosságát módszertani fejlesztésekkel, a szoftveres támogatás bővítésével és speciális irányítási elemekkel kiegészítve fokozzuk. A folyamatközpontú működés támogatása mellett egyes speciális területek (klaszter, pályakövetés) minőségirányítási megoldásait dolgoztuk ki, továbbá a környezetvédelem támogatására is figyelmet fordítottunk. Célunk a problémaorientált működés, a gyors és megalapozott döntéshozatal, végső soron pedig a Miskolci Egyetem versenyképességének fejlesztése. A folyamatmenedzsment rendszer és az iratkezelés továbbfejlesztésére a MonDoc és MonFlow modulok bevezetésével egyetemi szinten tudtuk az intézményi egységek (karok, intézetek, osztáloyk) a belső információáramlás színvonalát javítani. A papír alapú információáramlás kiváltásával ezek a szoftverek segítenek rendszerezetten nyomon követni az intézmény működését és az olcsóbb, fenntarthatóbb működéshez is hozzájárulnak. A menedzsment controlling rendszer szakmai-módszertani elemeinek bővítésével a gazdasági irányítás fejlesztéséhez járult hozzá a projekt a kari és intézményi szintű tervezés szisztematikus összehangolásával. Az éves operatív tervezés eljárásai elkészültek és bevezetésre kerültek, a stratégia tervezés módszereinek kidolgozása folyamatban van. Az Evasys felméréskészítő és kiértékelő rendszer új verziójának beszerzésével a diplomás pályakövetési vizsgálatok feldolgozásnak támogatásán túl általános eszközhöz jutott az intézmény a digitális adatfeldolgozás területén. A projekt keretein belül a Környezetbarát Iroda Programban használjuk ki a rendszer lehetőségeit az adatgyűjtésekhez. A kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztésének fókuszában a gazdasági kockázatelemzés fejlesztése állt, összhangban a Belső Kontrol Kézikönyv előírásaival. A 2011 és évi tervezésnél már az itt kidolgozott eljárást használta az Egyetem. Az intézmény működésének kritikus tényezőit áttekintve, ajánlás jelleggel a projektmenedzsment és humán erőforrások kockázatkezeléséhez is kidolgoztuk a kockázatkezelés módszereit a kari és intézményi döntéshozatal támogatásához. A kockázatkezelési rendszerhez átfogó belső képzési anyag készül, amit Interneten, távoktatási rendszerben érhetnek el az egységek. A DPR és Alumni folyamatok kezelésének intézményi szabályozása elkészült, a végzett hallgatók adatkezelési nyilatkozatainak begyűjtése és feldolgozása folyamatos. A kapcsolódó adatgyűjtési és feldolgozási tevékenységek éves ütemezését a Minőségbiztosítási Iroda kialakította a kari képzési sajátosságok figyelembe vételével. A minőségirányítási eljárások keretében történő szabályozással a folyamatok szisztematikus megvalósítását tudjuk biztosítani. Az eredmények a DPR és Alumni

13 rendszerek közvetlen céljain túl az intézményi szintű önértékelés fontos információforrásai. A belső auditálási rendszer fejlesztésével a klasszikus minőségügyi auditok lehetőségeit terjesztettük ki a kiválósági alapú minőségirányítás számára. Összhangban a rendszeres önértékelési és a kockázatkezelési rendszer segítségével feltárt kritikus eredményekkel a belső auditok lehetőséget nyújtanak a szervezeti egységek vezetőinek arra, hogy feltárják a jelenségek mögött húzódó okokat is. A belső auditok hatékony lefolytatásához a Minőségbiztosítási Iroda szakmai támogatása mellett kidolgoztuk a vonatkozó eljárásokat, a belső tréningek anyagait. A szakmai módszertani anyagokból távoktatási anyagot is összeállítottunk, amit az új érdeklődők képzésénél és a belső auditok lefolytatásának támogatására egyaránt tudunk használni. A projekt keretében megvalósított Life Long Learning Klaszter a Miskolci Egyetemtől jogilag függetlenül működik, az egységes fellépés, a képzési kínálat és szakembergárda munkájának összehangolására olyan minőségirányítási rendszer kiépítését vállaltuk számára, ami illeszkedik az Egyetem kiválósági alapú rendszeréhez is. Önértékelésen alapuló megközelítést alkalmazva dolgoztuk ki a módszertani megoldásokat, ami segíti a Klasztert a változó munkaerő-piaci kihívásokhoz való sikeres alkalmazkodásban. A Környezetbarát Iroda Program a fenntartható fejlődéshez való hozzájárul eszköze a projektben, ami az irodai működés környezeti teljesítményének áttekintésével segíti a környezeti és pénzügyi megtakarítások ügyének előmozdítását. Pilot elemzések után készült el egy átfogó felmérő kérdőív az Evasys rendszerben, amit minden egyetemi dolgozó megkapott. Kidolgoztuk a belső képzések rendszerét, amit egy honlap is támogat, amin keresztül a belső és külső kommunikációt s megvalósíthatjuk. Az eszközrendszer készen áll, az érdeklődők számára folyamatos tanácsadást és támogatást biztosítunk. A Miskolci Egyetem felújítási munkáinak befejezése után a program kiteljesítését célozzuk meg. A Miskolci Egyetem jó gyakorlatainak, fejlesztési eredményeinek bemutatására az országos törekvésekkel összhangban jó gyakorlati adatbázis terveztünk meg. A hatékony információáramlás megvalósításához Jó Gyakorlat Portált alakítottunk ki hálózatunkon. A jó gyakorlatok szövegezése folyamatos, a Portál pedig fórum-szerűen lehetővé teszi, hogy a felhasználók tapasztalataikat, észrevételeiket és kérdéseiket is egy helyen oszthassák meg. A Miskolci Egyetem a TÁMOP /1. jelű Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés pályázat keretében sikeresen pályázott Adattáralapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) bevezetésére. A projekt folytatásaként a rendszer továbbfejlesztésére a TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV pályázat keretében Management Controlling Rendszer kialakításával került sor. A sikeres bevezetés érdekében egyetemünknek ki kellett dolgoznia és a Szenátussal el kellett fogadtatnia

14 az Adattáralapú Vezetői Információs Rendszerhez kapcsolódó stratégiáját (301/2010. sz. ESZ határozat), mely részleteiben kijelölte a fejlesztés fő irányait. Az Adattáralapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) bevezetésével a vezetők pontos és megbízható képet kapnak a lényeges folyamatokról, trendekről, a problematikus területekről, átláthatóvá válik a gazdálkodás, megmutatkoznak az esetleges pénzügyi-szervezési problémák. Képet kap az intézmény vezetése az oktatás minőségének komplex összefüggéseiről és megmutatkoznak a kritikus beavatkozási pontok. Ezen információkat csak egy olyan fejlett controlling rendszer képes biztosítani, melynek a valós helyzetfeltáráson túl meghatározó funkciója a tervezés is és amelynek kereteit naprakész információkkal az AVIR támogatja. Az AVIR kiemelt területe a Management Controlling Rendszer, melyet az Adattáralapú Vezetői Információs Rendszerhez kapcsolódó keretrendszerben alakított ki az intézmény. Az új, adatbázis alapú tervezési rendszerben a megfelelő terv-tény adatok rendelkezésre állása és összehasonlíthatósága miatt havi adatokat tartalmazó adatbázis alapú költségvetés készítése, valamint erre alapozottan egy éves bontású részletes stratégiai terv kialakítása is lehetővé vált. A Menedzsment Controlling Rendszer egyik kiemelt területe a Menedzsment Controlling Kockázatelemzés, melynek célja a stratégiai tervezéstől kezdve az operatív és projekttervezésen át a folyamatok megvalósításának támogatása a kockázatok átfogó és szisztematikus feltárásával, értékelésével, a kockázatkezelési tevékenység hatékony menedzselésével valamint a kockázatmenedzsment tevékenység hatékonyságának visszamérésével; rövidebben a döntéshozók és döntéshozatali folyamatok hatékony támogatása. Menedzsment Controlling Rendszer Az új adatbázis alapú tervezési rendszerben a költségvetési tervezés és gazdálkodás specialitásai miatt többféle tervtípus és ezek megfelelő integrációjának kialakítása vált szükségessé. A tervezési modulban egy folyamat alapú Menedzsment Controlling Rendszer kerül kialakításra, melynek a fő almodulja az operatív tervezés. A tervező rendszer bevezetésének első ütemében a cél egy minőségi, a menedzsment igényeit kielégítő, naprakész gördülő tervezést lehetővé tevő - Operatív Tervmodul kialakítása volt, mely az AVIR-ral összekapcsoltan magas színvonalon képes információt szolgáltatni az egyetem vezetése valamint vezető testületei felé. A jelenlegi operatív gyakorlatban a költségvetési tervállományok elsődlegesen a tervvariációk nagy száma miatt Excel táblákban készülnek el. Mivel ez több szempontból sem képes kielégíteni a felhasználói igényeket, cél, hogy az IBM Cognos TM1 rendszerben konzisztens formában, jogosultság kezeléssel, megfelelő verziókövetéssel folyjon tovább ez a tevékenység. A jelenlegi Excel táblarendszerben

15 szereplő tervtáblák feltöltéséhez Excel-felületen űrlapokra történő adatrögzítés lehetőségével került kialakításra az új modell, melyhez adatimport került kiépítésre a TM1 rendszeren kívüli adatforrásokból (pl. AVIR adattárház). Az implementálásra került rendszer operatív tervezés részében alapvetően egy olyan belső szolgáltatást kívánt megvalósítani, melynek fő feladata az egyetem intézményi költségvetésének tervezése a minisztériumi keretszámok alapján (különös tekintettel az előirányzat szerinti támogatás részletes tervezésére), a különféle szintű vezetők, költségvetésért felelős testületek informálása és a döntések hatékony támogatása. A rendszer folyamatos aktualizálásával előrejelzések, illetve részletes terv-tény elemzés havi szinten készíthetőek. Menedzsment Controlling Kockázatelemzés Az Egyetem részéről a legfőbb elvárások az új Menedzsment Controlling Rendszerrel a Miskolci Egyetemen évben készült el első alkalommal a Kockázatkezelési Szabályzat olyan részletes módszertani leírással, amely alapján nemcsak az intézményi kockázatkezelés, hanem a gazdálkodási egység szintű elemzések is elkészíthetők. A kockázatkezelés folyamata az elmúlt néhány évben már biztonsággal működött az intézménynél, ennek hatására évről-évre valamennyi vezető át kellett, hogy gondolja működési kockázatait. A rendszer eddig is jól működött, de voltak fejlesztendő részei, amire most a TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV pályázat keretén belül nyílt lehetőség. A fejlesztés meghatározó elemei a áprilisban megjelent PM Belső Kontroll Kézikönyv kötelező ajánlása, a belső ellenőrzési jelentésekben megfogalmazott megállapítások, valamint a felsővezetői igények voltak. Ezek egyértelműen körvonalazták a fejlesztés pontos irányait, melyek alapján nem elegendő az aktuális évre vonatkozóan kockázatértékelést készíteni, mindenképp kell visszacsatolás a korábbi időszakra vonatkozóan. Emellett jóval mélyebb és részletesebb elemzéseket kell készíteniük a gazdálkodási egységeknek, ami az előző évek adatszolgáltatásában nem volt lehetséges. A PM kockázatkezelési ajánlás áttanulmányozását követően feltérképezésre kerültek az intézménynél már évek óta működő kockázatkezelési rendszer hiányosságai. Ezt követően egy kockázatkezelési album készült, melyben a felsőoktatási környezet főbb kockázatkezeléssel összefüggő specialitásai kerültek összegyűjtésre. A kockázatkezelési album adaptálható elemeit kiemelve új kockázatkezelési eljárás került kidolgozásra a Miskolci Egyetemen, melynek folyományaként átdolgozásra, illetve kiegészítésre került az érvényben lévő Kockázatkezelési Szabályzat (Szenátusi elfogadás 334/2010. sz. határozat).

16 2. ábra: Menedzsment controlling folyamatok kockázatelemzése Az új kockázatkezelési elvek mentén Kockázatkezelés a gyakorlatban címmel a gazdálkodási egységek részére oktatási tananyag, egy gyakorlati útmutató került összeállításra a évi kockázatelemzések elkészítéséhez, melyhez kapcsolódóan oktatást is szerveztünk. 2.2 Adattár alapú vezetői információs rendszer fejlesztése és kapcsolódó menedzsment szolgáltatások fejlesztése A MonFlow folyamatvezérlő alkalmazás a MonDoc rendszer moduljaként lehetővé teszi a menedzsment számára, hogy önállóan automatizálja és ezáltal könnyen átláthatóvá tegye a meglévő ügyviteli folyamatait. Az elektronikusan támogatott folyamatok a beépített folyamatszabályozásnak köszönhetően gyorsabban, kevesebb hibalehetőséggel, minimális emberei élőmunkával működtethetők. Lehetővé teszi a munkafolyamatok élettörténetének áttekinthetőségét, az ügyintézés egyes részfeladatainak nyomon követését. A munkafeladatokhoz felelősök, ügyintézők, határidők rendelhetők. A MonFlow biztosítja határidők, felelősök és egyéb bejegyzett adatok lekérdezhetőségét, követését. A folyamatok lehetőséget biztosítanak Iktatás, illetve Folyamat entitásokról a folyamat indítására, feladatkiosztásról történő értesítés küldésére, a folyamat lépéseihez tartozó feladatok nyomkövetésére, határidejük figyelésére, a folyamat pillanatnyi állapotának grafikus felületen történő követésére, ellenőrzésére. A Szenátusi határozatok végrehajtása folyamat a kormányrendeletben meghatározott módon megoldja a Miskolci Egyetem Szenátusa által hozott határozatok nyilvántartását, a határozatokkal összefüggő feladatok kiküldését az intézkedésért felelősök számára, valamint monitorozza a kiadott feladatok elkészültek-e a kijelölt határidőre. Jelenleg fejlesztés alatt van a Számítóközpont Munkalap folyamat feldolgozás, amely megoldja a Miskolci Egyetem Számítóközpontjába beérkező munkalapok nyilvántartását.

17 Munkalapot az Egyetem bármely szervezeti egysége indíthat a Számítóközpont felé az elvégzendő feladat és az igényelt határidő meghatározásával. A Számítóközpont ügyintézője fogadja az igényeket és kijelöli a munkavégzésre illetékes munkatársakat. A folyamat indítója értesítést kap az indított folyamat elfogadásáról, illetve a munka elkezdéséről és befejezéséről. A folyamat indító ügyintéző nyomon követheti a történetiségén keresztül a munka aktuális állapotát. A MonDoc Irat és Dokumentumkezelő Rendszer olyan moduláris felépítésű keretrendszer amely lehetővé teszi, hogy a rendszer folyamatos működését optimalizálhassuk a hozzá illeszkedő modulok bővítésével, alkalmazásával. A MonDoc rendszer funkcionalitásának bővítését teszi lehetővé a Dokumentumtár modul, az Archiváló modul, valamint a Hitelesítést kezelő modul bevezetése. A Dokumentumtár almodul valósítja meg az elektronikus formátumú, illetve azzá alakított papíralapú dokumentumok tárolását és biztosítja a dokumentumok tartalom szerinti kereshetőségét. Az Archiváló almodul nagy mennyiségű elektronikusan tárolt dokumentum esetén megoldja, hogy a dokumentumok egy biztonságos és az aktív adatbázist nem terhelő központ archívumban vagy háttértárolón kerüljenek elhelyezésre. Az Archiváló almodul egy speciális interfész segítségével teszi lehetővé az integrációt a MonDoc rendszer és a Dokumentumtár között. Archiválást követően a dokumentumok már nem terhelik tovább az aktív dokumentumtárat, és a szervert. A megvalósított funkciók gondoskodnak arról, hogy az iktatott, és archiválásra kijelölt tételek ténylegesen átkerüljenek az egyik rendszerből a másikba illetve, hogy az Iktatórendszer adatbázisában tárolt leíró információk kövessék a változást. Hitelesítés kezelő almodul biztosítja, hogy a MonDoc rendszerben tárolt dokumentumok hitelesek. Támogatja a digitális aláírást és időpecsétet, ami annyit jelent, hogy mind a leíró információkat, mind pedig a dokumentumokat képes ellátni digitális aláírással és időpecséttel a későbbi hitelesség igazolására. A MonDoc rendszer képes kapcsolódni bármely szabványos hitelesítési infrastruktúrához a Hitelesítés kezelő almodul segítségével, ily módon biztosítva mind a leíró, mind pedig a tárolt dokumentumok - akár jogi értelemben vett - hitelességét is. A pályázat keretében saját tanúsítvány kiadó rendszer készült el, melynek segítségével további költségek nélkül van lehetőség aláíró tanúsítványok kiadására, melyeket az egyetemen belüli kommunikációban hitelesnek fogadunk el. A Miskolci Egyetem Vezetői Információs Rendszere (VIR) fejlesztése során figyelembe vettük a Miskolci Egyetem Informatikai Stratégiáját, amely azt a célt tűzi ki, hogy a Miskolci Egyetem olyan rendszerek kerüljenek bevezetésre, fejlesztésre, amelyek a legkorszerűbb informatikai technológiára támaszkodva biztosítják az informatikai kockázatok minimalizálását, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos előírások betartását. A VIR továbbfejlesztése kapcsán újabb forrásrendszerek integrálása történik meg az adattárházba, hogy az itt tárolt információk a web-es felületen hozzáférhető riportok segítségével elérhetővé váljanak az egyetem vezetése számára. A továbbfejlesztés

18 során a Kollégium nyilvántartás, a Publikációs adatbázis és a Konfiguráció management alkalmazásokat integráljuk az adattárházba. A Kollégium nyilvántartás a Neptun rendszer almoduljaként lehetőséget ad az ott lerögzített jellemzők alapján a kollégiumi férőhelyek, a férőhelyeket igénybevevő hallgatók nyilvántartására, valamint a pénzügyi teljesítések követésére. A nyilvántartás által átadott adatok köre kiterjed a kollégiumi hallgatói létszámadatokra a hallgatók pénzügyi tranzakcióinak lekérdezésére, valamint a hallgatói létszám kollégiumok szerinti bontására, ezáltal lehetővé válik az egyes kollégiumok szabad kapacitásának a lekérdezése. A Publikációs adatbázis Miskolci Egyetem oktatóinak a publikációit tartalmazza, amely lehetővé teszi szerzőre vonatkozó törzsadatokat, mint a szervezeti egység, egyetemi státusz, születési dátum, lakcím és elérhetőség lekérdezését. A szerző által publikált mű jellemzői között található a publikáció címe, megjelenés éve, kulcsszavak, hivatkozás azonosítója, a kiadvány neve és a kiadó megnevezése. A Konfiguráció Management alkalmazás tartalmazza az egyetem informatikai eszközeinek beszerzésére, használati helyére, konfigurációjára és egyéb jellemzőire történő nyilvántartást a tárgyi eszköz nyilvántartásban megtalálható adatokra építve. Az informatikai eszközök esetén a tárgyi eszköz nyilvántartásban meglévő információkat egészítjük ki az informatikai eszközökre vonatkozó egyedi jellemzőkkel, tulajdonságokkal. 2.3 DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER VIZSGÁLATOK ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat A 2009-ben végzett hallgatók véleményét tükröző DPR-kérdőívet 128 fő töltötte ki. A különböző kérdésekre választ adók száma széles skálán mozog, ezért egyes kérdések esetében a válaszok reprezentativitása nem feltétlenül biztosított. A kérdésekre adott válaszok alapján az alábbi következtetések vonhatóak le. Az egyetem hallgatóinak jelentős hányada (76,2%) nem tanult vagy tanul más felsőoktatási intézményben a megkérdezés alapjául szolgáló képzés folytatása, végzése során. A válaszadók közel egynegyede (24,8%) párhuzamosan más képzésben is részt vesz. Ezek közül jellemzően a hagyományos főiskolai képzésben való részvétel van túlsúlyban a maga 45,7%-ával. A 2009-es felmérésben részt vevő hallgatók esetében az első végzettség (legalább abszolutórium) megszerzése óta a válaszadók 72,8%-ának egyetlen munkahelye volt, 21,4%-nak pedig kettő. A fennmaradó 6% három vagy ennél több munkahellyel

19 rendelkezett. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a megszerzett végzettség birtokában tartósan el tudnak helyezkedni a hallgatók, élni tudnak a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. Ez igazolódik a kérdőív kitöltésének időpontjára vonatkoztatva is, ugyanis a kérdésre választ adók (84 fő, ami a teljes kérdőívet kitöltők 65,7%-a) 76,2% cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozik. Ezután 9,5%-kal azon munkavállalókat találjuk, akik a teljes munkaidős állásuk mellett alkalmi munkát is vállalnak, majd 4,8%-ot tesz ki azok aránya, akik saját vállalkozásukat irányítják. 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2,4% 8,3% 3,6% 4,8% 4,8% 7,1% 1,2% 11,9% 15,5% 7,1% 8,3% 25% 3. ábra: Munkahelyek ágazat szerint 2009 Az előbbi táblázatból kitűnik, hogy a válaszadók közül legtöbben az egyéb (25%), oktatás (15,5%), illetve a közigazgatás-védelem; kötelező társadalombiztosítás (11,9%) ágazatokban helyezkedtek el. Ez a minta összetételével is magyarázható. A cégforma tekintetében a érdekesség, hogy az önkormányzatok a második legnagyobb foglalkoztatók (20,5%). A Kft, Rt, Bt és egyéni vállalkozási formák közül Kft-ben helyezkedett el a válaszadók csaknem harmada (32,5%). Ezt a képet tovább árnyalhatjuk a külföldi tőke arányának, illetve a foglalkoztatottak számának alakulásával foglalkozó kérdések vizsgálatával. A válaszadók (n=83) közel 70%-a teljes egészében magyar tulajdonban lévő vállalatban/intézményben helyezkedett el. 20,5%-uk pedig 75%-nál nagyobb külföldi tőke aránnyal rendelkező cégnél helyezkedett el (jellemzően multinacionális vállalatoknál). A méretet tekintve nem meglepő, hogy a nagyvállalatok a legnagyobb foglalkoztatók (a , illetve az 1000-nél több főt foglalkoztató vállalatok/intézmények értendők ebbe a kategóriába), a válaszadók 42,7%-a dolgozik ezekben a vállalatokban/intézményekben. A jelenlegi munkahelyüket a válaszadók többsége (69%) szakmai, tartalmi szempontból megfelelőnek tartja, ezzel ellentétben a jövedelmeket, juttatásokat

20 jobbára közepesnek ítélik. A munka személyi és tárgyi körülményei, illetve a szakmai presztízs összhangban van a szakmai, tartalmi szempontok pozitív megítélésével. Eltérés tehát a jövedelmek megítélésével kapcsolatban állapítható meg. 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 1% 1 - egyáltalán nem 4% 26% 37% 32% teljes mértékben 4. ábra: A jelenlegi/utolsó munka szakmai, tartalmi szempontból való elégedettsége A szakmai, tartalmi tartalom ennyire pozitív megítélésében az is közrejátszhat, hogy a jelenlegi/utolsó fő tevékenység szerinti munkája a válaszadók 68,7%-nak nagymértékben a végzettségéhez kapcsolódik igaz nem elhanyagolható, hogy 24,1%-nak viszont egyáltalán nem a végzettségének megfelelő ágazatban tevékenykedő vállalatnál/intézménynél sikerült elhelyezkednie. Ez azonban mégis azt példázza, hogy a Miskolci Egyetem képzései a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségeket biztosítják, és a hallgatók is élni tudnak a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. Minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve a válaszadók (n=83) átlagos havi nettó összjövedelme Ft. Ez azt jelenti, hogy az egyetem által nyújtott képzés birtokában szerzett munkával a végzett hallgatók az átlagosnál magasabb havi nettó jövedelemre tudnak szert tenni. A végzett hallgatók a kapcsolati hálózatuk kialakításában is nagymértékben támaszkodnak egyetemi éveikre, melyet jól mutat, hogy a válaszadók többsége (95%) tartja a kapcsolatot a volt évfolyamtársaival/csoporttársaival. Ezen kapcsolatok jellege elsősorban baráti jellegű (88,5%). A válaszadók valamivel több, mint 60%-a nemcsak volt évfolyamtársaival tarja a kapcsolatot, hanem más hallgatókkal is, de itt is a baráti jelleg domináns. Más egyetemi szervezettel (karrieriroda, Hallgatói Önkormányzat, alumni, egyéb) azonban nem tartják a kapcsolatot, így látható, hogy az egyetemi évek során spontán módon kialakult kapcsolatok sokkal tartósabbak, mint a szervezett

21 formák között kialakítottak. Ennek elsősorban az az oka, hogy nem igazán veszik igénybe ezen szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat (még ha tudnak is a szervezet létezéséről például az alumni szervezet létéről 64,1% tud, de mindössze a válaszadók 1,7%-a tagja), nem ismerik ezek miben létét és mivel nem éreznek motivációt ezek megismerésére, ezért gyakran egyetemi éveik alatt sem kerülnek velük kapcsolatba a hallgatók. A végzett hallgatók relációjában megállapítható, hogy a hallgatók nagy része (80%) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, hogy a diploma megszerzése után is továbbképezze magát. 80% 60% 40% 20% 0% 55,5% 36,7% 37,5% 7% 13,3% 9,4% 3,9% 66,4% 38,3% 22,7% 28,1% 22,7% 10,9% 22,7% Diploma megszerzése óta részt vett Képzést tervez a jövőben 5. ábra: Továbbképzés iránti igény Az elsődleges még mindig a nyelvi képzés, mind a diplomaszerzés óta eltelt időszakot (55,5%), mind pedig a jövőbeni továbbképzési elképzeléseket (66,4%) figyelembe véve. Az egyetemi oktatásban heti 4 óra áll a hallgatók rendelkezésére az idegen nyelvek elsajátítására, ám ez az óraszám nem elegendő annak megtanulására, ezért sokan már egyetemi éveik alatt is gondoskodnak ilyen irányú kiegészítő képzésről. Azonban ennek ellenére is megállapítható, hogy a nyelvi ismeretek iránti igény, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról, még mindig a leghangsúlyosabb témaként merül fel. A nyelveken kívül jól látható, hogy a szervezett képzésből kikerülve, az önképzés (38,3%) mellett a vállalati képzések és tréningek (22,7%) szerepe jelentős. Ez azt támasztja alá, hogy az egyetem elhagyása után jobbára saját erejükre támaszkodva próbálják meg fejleszteni magukat a végzett hallgatók, illetve akinek lehetősége adódik rá, a vállalatok által kifejlesztett belső fejlesztési rendszert tudja igénye venni ez utóbbi jellemzően a nagyvállalatoknál, multinacionális vállalatoknál alakult ki.

22 A jövő tekintetében a szakirányú továbbképzés (36,7%) és másoddiploma (37,5%) szerzésének igénye a legjelentősebb természetesen a nyelvi képzés mellett. Az önképzés is 28,1%-kal szerepel ebben a kategóriában, tehát az önerőből való fejlesztésre is jelentős hangsúly helyeződik. A munkavállalók ismereteinek bővítése nemcsak munkavállalói oldalról élvez prioritást, de számos vállalat is invesztál az általa foglalkoztatott alkalmazottba, annak tudásába, és ha nincs belső fejlesztési rendszere, vagy bizonyos szükséges új kompetencia megszerzését nem teszi teljes körűen lehetővé, akkor segíti a munkavállalót továbbképzése finanszírozásában is elsősorban a szakirányú képzések területén. Az álláskeresésről általánosságban az a feltételezés az elfogadott, hogy az emberek kapcsolati tőkéjük segítségével jutnak leggyakrabban álláshoz. A megkérdezésből az derül ki, hogy legtöbben nem célirányosán, fókuszáltan kerestek, hanem a megszerzett kompetenciákkal összhangban lévő, a munkaerőpiaci lehetőségeknek megfelelő álláshelyekre pályáztak, különösebb szakmai válogatás nélkül. (Jóllehet a megszerzett kompetenciák egyfajta szakmai szűrőként is felfoghatók.) Ez az arány 54%-ot tett ki. egy cégre koncentráltam mindenhová pályáztam, ahol esélyem lehet kiválasztottam a cégeket, ahol esélyem volt a kiválasztott szakterületen minden munkáltatóhoz pályáztam 17,2% 10,3% 18,4% 54% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 6. ábra: Álláskeresési stratégiák Az utána következő két legnagyobb arányt elért kategória a skála két végpontjának nevezhető. A fókuszált célirányos álláskeresés (17,2%), illetve a válogatás nélküli (18,4%) stratégiák egy szinten mozognak. Ennél tudatosabb, mélyrehatóbb elemzés utáni stratégiát mindössze a válaszadók 10,3%-a alkalmazta, mely során már csak azokat cégeket keresték meg, melyek igényei találkoztak/találkozhattak a jelentkező kompetenciáival, képzettségével. Alapvetően két stratégia különböztethető meg: az egyik szerint a megszerzett kompetenciákhoz keresi meg az álláskereső a munkalehetőségeket, a másik pedig fordított logikát alkalmazva, a munkaajánlatok elvárásait használja elsődleges szűrőnek. Az elhelyezkedést figyelembe véve, megállapítható, hogy az ismerősök segítségével való elhelyezkedés az elsődleges (38,7%). Ez összhangban van a már látott

23 évfolyamtársakkal való kapcsolattartással, még ha annak baráti jellegét is jelölték meg elsősorban. A kapcsolati tőke primátusa megkérdőjelezhetetlen, az elhelyezkedés módja is ezt bizonyítja. Ezt követik az újsághirdetések (19,4%) és online állásközvetítők, hirdetések (15,1%), még mindig a hagyományosabb álláskeresési forma javára. A magyarországi trend látszik megmutatkozni a válaszok alapján, a kapcsolati tőke első helyével. A munkahely kiválasztásának alapvetően a munkabér nagysága a meghatározó tényezője (67,2%), mely jól mutatja a magyar munkavállalók bérérzékenységét. Ezt nem sokkal lemaradva követi a szakmai fejlődés lehetőségének igénye, mely összhangban van a már említett továbbfejlődési igényekkel is, ahol láthattuk, hogy a nyelvismeret mellett a szakmai jellegű továbbképzésekre, fejlődésre volt a legnagyobb igény. 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 67,2% 46,9% 48,4% 47,7% 57% 26,6% 31,3% 16,4% 14,8% 11,7% 15,6% 7. ábra: Munkahely-választási szempontok Az egyetem/főiskola végeztével, az oklevél átvételét követően a hallgatók harmada 1-3 hónap alatt (33,3%), 29,2%-uk 4-6 hónap alatt el tudott helyezkedni. Ebből látszik, hogy a Miskolci Egyetemen végzett hallgatók több, mint 60%-a legkésőbb 6 hónapon belül állást talál, ami az itt szerzett diploma értékét mutatja, annak megbecsültségét a munkaerőpiacon. Ennek a gyors elhelyezkedésnek is köszönhető, hogy munkanélküli segély juttatásban a válaszadók mindössze 8,4%-a részesült, mindegyikőjük egyszeri alkalommal. Ez is az egyetem korszerű, a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztett képzéseknek köszönhető, melyek segítségével a kikerülő hallgatók magabiztosan tudnak fellépni a munkaerőpiacon, hiszen a birtokukba került tudást értékelik a piaci résztvevők.

24 A válaszadók 52%-ának összhangban van a végzettségével jelenlegi állása, viszont negyedük nem a végzettségének megfelelően tudott elhelyezkedni. Ebből is az tűnik ki, hogy a különböző álláskeresési stratégiák és az egyetemi/főiskolai évek alatt megszerzett kompetenciák kombinációjaként a hallgatók nagy része el tud helyezkedni, a végzettségüknek megfelelően. A válaszadóknak arra a kérdésre adott válaszai, hogy Mennyire érezte szükségét az egyetemen annak, hogy segítséget kapjon az elhelyezkedéséhez?, eléggé kiegyenlítettek, meglehetősen negatív képet festenek az egyetemi segítséggel való elégedettséggel kapcsolatban. 57%-uk úgy gondolja, hogy nem kapott segítséget az egyetemtől, de erre nagy hatással van a már említett tájékozatlanság. Az egyetem évről-évre egyre intenzívebb tájékoztatást nyújt a hallgatóknak, és ösztönzi őket az intézmény által nyújtott ilyen irányú szolgáltatások igénybevételére. Elsősorban állásközvetítésben igényelnének segítséget az egyetemektől. Ezt követik az álláskeresést segítő kiadványok, és a személyiségfejlesztő tréningek. Ez ismét kissé ellentmondást mutat az egyetem szolgáltatásaival kapcsolatosan, és a hallgatók relatív tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot. A karrieriroda és diákiroda, illetve az évente megrendezésre kerülő állásbörze ezeket a célokat szolgálják. Érdekes megfigyelni, hogy mindegyik válaszlehetőség esetében 30%-os arány mutatkozik, ami arra enged következtetni, hogy többé-kevésbé mindegyik segítési formát fontosnak tartják a válaszadók. Ezek egy része szervezett keretek között az egyetem tanmenetében is megtalálható, de csak bizonyos karok képzési struktúrájában. Ezek kiterjesztése és a campuson való minél hatékonyabb hirdetése, megismertetése is célja az egyetemnek. próbainterjúk, szimulált AC-k 39,1% állásközvetítés 63,3% álláskeresést segítő kiadványok 44,5% cégelőadások, gyárlátogatások motivációs levél írás felkészítés az interjúra személyiségfejlesztő tréning egyéni karriertervezés 34,4% 29,7% 41,4% 45,3% 31,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 8. ábra: Az egyetemtől várt segítség formája

25 Ezen válaszok ismeretében, és az erre vonatkozó kérdés eredményei alapján, megállapítható, hogy a válaszadók közepesen elégedettek jelenlegi munkahelyükkel. A végzettséghez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni az egyetem képzéséről, oktatóiról alkotott képet is. Összességében elmondható, hogy a szakmai tárgyakat megalapozottnak tartják a válaszadók, viszont a gyakorlatorientáltság szempontjából, még javítható az összkép. Az egyetemen tanultakat többnyire felhasználhatónak érzik a munka világában, de ismét fontos megemlíteni, hogy a folyamatos tanulás, illetve a már említett oktatási rendszerben bekövetkezett változás folyamatos alkalmazkodást, változást és nyomon követést igényel az oktatási intézménytől. A Miskolci Egyetem képzésének erősségei közt említik a szakmai szemlélet és gondolkodásmód kialakulását, illetve az erős elmélet alapok nyújtását. Igényként merül fel a gyakorlatorientáltság fokozása, illetve a nyelvoktatás intenzívebbé tétele. A szakmai és erkölcsi presztízs megítélése szempontjából a Miskolci Egyetemet az elismert felsőoktatási intézmények között tartják számon. Az oktatók felkészültségét jónak tartják, és a tudást is képesek megfelelő színvonalon átadni. Az itt szerzett tudással érvényesülni tudnak a munkaerőpiacon. Ebből a szempontból is és ahogy korábban is láthattuk fontos szerep jut a nyelvtudásnak. A válaszadók többsége legalább középfokú általános nyelvvizsgával rendelkezik, de nyelvtudása szintjét nem tartja megfelelőnek ahogy láthattuk is a továbbképzési igényeknél a nyelvi képzés primátusát. Ennek is tudható be, hogy a külföldi részképzésben való részvétel lehetőségével igen kevesen élnek. Továbbá az is látszik, hogy mivel többségében magyar tulajdonú cégnél helyezkednek el a hallgatók, kevésbé vannak rászorítva arra, hogy használják a nyelvet a válaszadók több, mint fele nem vagy csak alig használja az idegen nyelvet ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat A 2010-ben végzett hallgatók véleményét tükröző DPR-kérdőívet 674 fő töltötte ki. Végzés után egy évvel kereste meg az egyetem a hallgatókat. (Végzett hallgatók alatt a legalább abszolutóriumot szerzetteket értjük.) A válaszadók kétharmada nappali tagozatos, egyharmada levelezős hallgató. A finanszírozási forma tekintetében is hasonló arány mutatkozik az államilag támogatott hallgatók javára. A különböző kérdésekre választ adók száma széles skálán mozog, ezért egyes kérdések esetében a válaszok reprezentativitása nem feltétlenül biztosított. A kérdésekre adott válaszok alapján az alábbi következtetések vonhatóak le.

26 A felmérést a karok tekintetében a BTK, GEIK/GEK és a GTK hallgatói töltötték ki legnagyobb számban. 19,20% 20,70% 12,50% 13,4% 2,2% 2,5% 2,70% 26,5% ÁJK BTK BBZI CTFK EK/EFK GEIK/GEK GTK MAK/MFK 9. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül a diplomáját is megszerezte a válaszadók közel 70%-a. A fennmaradó 30%-nál a késedelem oka elsősorban a nyelvvizsga hiánya volt (85,6%), és 66,4%-uk a kérdőív kitöltésnek időpontjáig még mindig nem szerezte meg. Ennek ellenére a végzett hallgatók fele kilépett a munkaerőpiacra diploma nélkül is. A diploma hiánya a válaszadók 27,7%-a szerint jelentett nagy problémát az elhelyezkedésben, a fennmaradó hányad szerint egyáltalán nem vagy csak kis mértékben okozott problémát. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók közel negyede rendelkezett már felsőfokú végzettséggel, ők jellemzően a levelező tagozat hallgatói. A végzettséggel rendelkezők több, mint fele főiskolai, hagyományos képzésben szerezte meg végzettségét. A válaszadók 22,5%-a jelenleg is felsőfokú képzésben vesz részt, 67,1%-uk MA/MSc képzésben.

27 3,5 3,4 3 2,5 2,5 2 1,5 1,3 1,1 1,1 1,3 1 0,5 0 angol német francia olasz spanyol orosz 10. ábra: Nyelvismeret 5 fokozatú skálán mérve a válaszok átlagai alapján Látható, hogy angol nyelvből a legmagasabb a végzettek átlagos nyelvismerete, de ez is csak közepes szintűnek mondható. A német nyelv is hasonló szinten mozog, de a többi világnyelvet igen kevesen beszélik, ismerik. Erre is visszavezethető, hogy a válaszadók (n=672) csupán 7,6%-a tanult külföldön. Jellemzően a Tempus/Erasmus ösztöndíjak igénybevételével (52,8%). A hallgatók közel 80% kötelező szakmai gyakorlaton vett részt, és 22,1%-uk a gyakorlati helyén el is tudott helyezkedni. Az abszolutóriumot szerzettek 64,6%-a egy hónapon belül, vagy keresés után talált munkahelyet, ami a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések nyújtását, a képzés elismertségét is tükrözi. A munkaviszonnyal rendelkezők közel háromnegyede állandó jellegű, határozatlan munkaviszonnyal rendelkezik. A válaszadók (n=446) közel 62,8%-a teljes egészében magyar tulajdonban lévő vállalatban/intézményben helyezkedett el. 27,6%-uk pedig teljes mértékben külföldi tulajdonú cégnél helyezkedett el (jellemzően multinacionális vállalatoknál). A méretet tekintve nem meglepő, hogy a nagyvállalatok a legnagyobb foglalkoztatók (a , illetve az 1000-nél több főt foglalkoztató vállalatok/intézmények értendők ebbe a kategóriába), a válaszadók 47,3%-a dolgozik ezekben a vállalatokban/intézményekben. A jelenlegi munkahelyüket a válaszadók többsége (75,1%) szakmai, tartalmi szempontból megfelelőnek tartják, ezzel ellentétben a jövedelmeket, juttatásokat jobbára közepesnek ítélik. A munka személyi és tárgyi körülményei, illetve a szakmai

28 presztízs összhangban van a szakmai, tartalmi szempontok pozitív megítélésével. Eltérés tehát a jövedelmek megítélésével kapcsolatban állapítható meg. 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 5,4% 1 - egyáltalán nem 18,9% 35,1% 40,5% teljes mértékben 11. ábra: A jelenlegi/utolsó munka szakmai, tartalmi szempontból való elégedettsége A szakmai, tartalmi tartalom ennyire pozitív megítélésében az is közrejátszhat, hogy a jelenlegi/utolsó fő tevékenység szerinti munkája a válaszadók 59,8%-nak nagymértékben a végzettségéhez kapcsolódik. Ez azt példázza, hogy a Miskolci Egyetem képzései a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségeket biztosítják, és a hallgatók is élni tudnak a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. Sajnos elmondható, hogy a 2009-es felméréshez hasonlóan, még mindig nem igazán veszik igénybe az egyetemi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat (még ha tudnak is a szervezet létezéséről például az alumni szervezet létéről 67% tud, de mindössze a válaszadók 2%-a tagja), nem ismerik ezek miben létét és mivel nem éreznek motivációt ezek megismerésére, ezért gyakran egyetemi éveik alatt sem kerülnek velük kapcsolatba a hallgatók. A továbbképzés tekintetében elmondható, hogy elsődleges témák között még mindig a nyelvi képzést találjuk, mind a diplomaszerzés óta eltelt időszakot (35,2%), mind pedig a jövőbeni továbbképzési elképzeléseket (67,2%) figyelembe véve. Az egyetemi oktatásban heti 4 óra áll a hallgatók rendelkezésére az idegen nyelvek elsajátítására, ám ez az óraszám nem elegendő annak megtanulására, ezért sokan már egyetemi éveik alatt is gondoskodnak ilyen irányú kiegészítő képzésről. Azonban ennek ellenére is megállapítható, hogy a nyelvi ismeretek iránti igény, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról, még mindig a leghangsúlyosabb témaként merül fel. A nyelveken kívül, az önképzés (39,8%), a vállalati képzések és tréningek (22,4%) szerepe jelentős. Ez a 2009-es trendet támasztja alá, hogy az egyetem elhagyása után

29 jobbára saját erejükre támaszkodva próbálják meg fejleszteni magukat a végzett hallgatók, illetve akinek lehetősége adódik rá, a vállalatok által kifejlesztett belső fejlesztési rendszert tudja igénye venni ez utóbbi jellemzően a nagyvállalatoknál, multinacionális vállalatoknál alakult ki. A jövő tekintetében a szakirányú továbbképzés (33,5%) és másoddiploma (31,3%) szerzésének igénye a legjelentősebb természetesen a nyelvi képzés mellett. Illetve a 2009-es felméréshez képest az önképzés is 37,7%-kal szerepel ebben a kategóriában, tehát az önerőből való fejlesztésre helyeződő hangsúly fokozódott. Az elhelyezkedést figyelembe véve, megállapítható, hogy az ismerősök segítségével való elhelyezkedés az elsődleges (korábbi munkakapcsolat + egyéb személyes ismertség 35,1%). A kapcsolati tőke primátusa megkérdőjelezhetetlen, az elhelyezkedés módja is ezt bizonyítja. Ezt követik az újsághirdetések (24,5%) és a munkáltatónál való jelentkezés (23,6%). A magyarországi trend látszik megmutatkozni a válaszok alapján, a kapcsolati tőke első helyével. A munkahely kiválasztásának alapvetően a munkabér nagysága a meghatározó tényezője (74,9%), mely jól mutatja a magyar munkavállalók bérérzékenységét az előző évi felméréshez képest jelentősen növekedett ennek fontossága. Ezt nem sokkal lemaradva követi a szakmai fejlődés lehetőségének igénye, mely összhangban van a már említett továbbfejlődési igényekkel is, ahol láthattuk, hogy a nyelvismeret mellett a szakmai jellegű továbbképzésekre, fejlődésre volt a legnagyobb igény. 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 67,2% 57% 46,9% 48,4% 47,7% 31,3% 26,6% 16,4% 14,8% 11,7% 15,6% 12. ábra: Munkahely-választási szempontok Az ábrán látható grafikonból kissé meglepő módon leolvasható, hogy a rendszeres vállalati továbbképzésekre kisebb az igény, a válaszadók (n=674) mindössze 18,8%-a

30 tartja fontos szempontnak a munkahelyválasztás esetében. Ez a 2009-es tendencia tartósságát mutatja, hiszen az önfejlesztéssel, fejlődéssel kapcsolatosan érdekes tendencia, mert bár fontosnak tartják az előrelépést, fejlődést azt sokkal inkább szakmai téren szeretnék elérni, semmint a vállalatok által rendszeresen szervezett továbbképzéseken. Ennek oka az is lehet, hogy sokan természetesnek veszik, hogy ha nagycégnél vagy multinacionális vállalatnál helyezkednek el, akkor az ottani rendszerben már egyébként is ki van alakítva ez a fajta képzés, melyeknek gyakran vannak kötelező elemei is, tehát a munkavállaló fog vele találkozni ezért nem jelent különösebben kiemelt szempontot. Ami az egyetemi pályaorientációs és álláskeresést segítő szolgáltatásokat illeti, a 2009-es tendencia mutatkozik kisebb változással. Elsősorban állásközvetítésben igényelnének segítséget az egyetemektől. Ezt követik az AC és a felkészítés az interjúra. Ez ismét kissé ellentmondást mutat az egyetem szolgáltatásaival kapcsolatosan, és a hallgatók relatív tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot. A karrieriroda és diákiroda, illetve az évente megrendezésre kerülő állásbörze ezeket a célokat szolgálják. Érdekes megfigyelni, hogy mindegyik válaszlehetőség esetében 25%-os arány mutatkozik, ami arra enged következtetni, hogy többé-kevésbé mindegyik segítési formát fontosnak tartják a válaszadók. Ezek egy része szervezett keretek között az egyetem tanmenetében is megtalálható, de csak bizonyos karok képzési struktúrájában. Ezek kiterjesztése és a campuson való minél hatékonyabb hirdetése, megismertetése is célja az egyetemnek. próbainterjúk, szimulált AC-k 40,7% állásközvetítés 62,9% álláskeresést segítő kiadványok cégelőadások, gyárlátogatások motivációs levél írás felkészítés az interjúra személyiségfejlesztő tréning egyéni karriertervezés 38,1% 36,4% 30,3% 45,3% 36,9% 26,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 13. ábra: Az egyetemtől várt segítség formája Ezen válaszok ismeretében, és az erre vonatkozó kérdés eredményei alapján, megállapítható, hogy a válaszadók közepesen elégedettek jelenlegi munkahelyükkel.

31 A végzettséghez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni az egyetem képzéséről, oktatóiról alkotott képet is. Összességében elmondható, hogy a szakmai tárgyakat megalapozottnak tartják a válaszadók, viszont a gyakorlatorientáltság szempontjából, még mindig javítható az összkép. Az egyetemen tanultakat többnyire felhasználhatónak érzik a munka világában, de ismét fontos megemlíteni, hogy a folyamatos tanulás, illetve a már említett oktatási rendszerben bekövetkezett változás folyamatos alkalmazkodást, változást és nyomon követést igényel az oktatási intézménytől. A Miskolci Egyetem képzésének erősségei közt említik a szakmai szemlélet és gondolkodásmód kialakulását, illetve az erős elmélet alapok nyújtását hasonlóan az előző évi felméréshez. Igényként merül fel a gyakorlatorientáltság fokozása, illetve a nyelvoktatás intenzívebbé tétele. A szakmai és erkölcsi presztízs megítélése szempontjából a Miskolci Egyetemet az elismert felsőoktatási intézmények között tartják számon. Az oktatók felkészültségét jónak tartják, és és a tudást is képesek megfelelő színvonalon átadni. Az itt szerzett tudással érvényesülni tudnak a munkaerőpiacon. Ebből a szempontból is és ahogy korábban is láthattuk fontos szerep jut a nyelvtudásnak. A válaszadók többsége legalább középfokú általános nyelvvizsgával rendelkezik ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat A kérdőívet a megkeresett 1017 hallgatóból 235 töltötte ki, mely 23,1 %-os válaszadási hajlandóságot takar. Az alábbi ábrából azt láthatjuk, hogy az egyes karok esetében hány fő töltötte ki a kiküldött kérdőívet. fő ábra: Karonkénti válaszadók száma (fő) A válaszadók 58%-a nő, 42%-a férfi. Nappali tagozaton végzett 52%, ők jellemzően között születtek. A válaszadók kb. egyharmad-egyharmad-egyharmad

32 arányban érkeztek községből, megyei jogú vagy egyéb városból, mintegy 1% külföldről és 3% a fővárosból. A megyéket tekintve jellemzően B-A-Z megyéből származnak a legtöbben (62%), ezen kívül jelentősebb arányban csak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéből (11%). A válaszadók 41%-a érkezett hagyományos 4 osztályos gimnáziumból és 42%-a szakközépiskolából, 13% egyéb típusú gimnáziumból (hat- vagy nyolcosztályos, illetve két-tannyelvű). A ME-n kívül, más felsőoktatási intézményben a válaszadók 41%-a tanul(t). Ők legnagyobb részben más hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzésre járnak. A kitöltők kb. a fele gondolja, hogy a jövőben szeretne még tanulni. 38%-38% gondolkozik mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben, majdnem ugyanennyien vállalati továbbképzésben és a megkérdezettek egyharmada felsőfokú szakképzésben való részt vételben. (Szakvizsgára értelemszerűen- a volt jogász hallgatók készülnek.) A diploma átvételekor egyértelműen fontosnak tartották a választ adók a saját továbbképzésüket, 80%-uk 4-es vagy 5-ös osztályzatot adott annak fontosságára (5 fokú skálán). E tervek elsősorban vállalati képzés (36%), önképzés, nyelvi képzés és szakmai tanfolyam formájában valósultak meg (34% valamennyi kategóriában). A jövőben valamennyi képzési formát (másoddiplomát, szakmai tanfolyamot, vállalati képzést, önképzést) hasznosnak tartaná a megkérdezettek mintegy harmada, a nyelvi képzést nagyobb arányban, kb. a fele. Ez a későbbi lekérdezésekben is hasonló aránnyal szerepel. Külföldi munkavállalást a válaszadók 25%-a tervez. A külföldi munkavállalási tervek arányai a műszaki végzettségű hallgatóknál magasabbak. A képzésekre vonatkozó kérdésekről elmondható, hogy A válaszadók 87%-a egyetlen szakra járt, 64% államilag finanszírozott képzésre. A képzés munkahely általi finanszírozottsága alacsony, a válaszadók 3%-nál fordul elő, a bölcsészettudományi és elvétve a műszaki képzési területeken. A nappali tagozatosok legnagyobb része (80%) államilag finanszírozott képzésre járt, a levelezősöké pedig költségtérítésesre (86%). A karokat összehasonlítva azt találjuk, hogy az Egészségügyi Karon, a Comeniuson és a Gazdaságtudományi Karon nem jellemző az, hogy második- harmadik szakot is választanának a hallgatók. A műszaki karok hallgatói által választott második szak zömében műszaki, illetve gazdasági jellegű. A bölcsészek második szakválasztása szintén bölcsészettudományi vagy pedagógiai képzésre irányul. A válaszadók 84%-a dolgozik teljes munkaidőben, és mindössze 3%-a munkanélküli, ami a MFK-t és a Comeniust érinti leginkább. Saját vállalkozását csupán a kitöltők 2%-a vezeti, nappali tagozaton tanul további 5%.

33 A megkérdezettek kicsit több, mint a felének (50-60%-nak) a jelenlegi munkahelye egyben az első munkahelye is, ez alól kivételt jelentenek a volt ÁJK hallgatói, ahol nagyobb ez az arány (77%). A munkanélküliséggel kapcsolatos adatokról az mondható el, hogy jelenleg 1-1 főt érint a GTK és MFK esetében és 2-2 főt a BTK és CTFK hallgatói közül. A végzettség megszerzése óta az EFK kivételével minden kar esetében megfigyelhető valamilyen mértékű munkanélküliség, a kari válaszadók számának megfelelően alakult: MFK: 1 fő, MAK: 2 fő, ÁJK, CTFK: 3 fő, GEIK, GTK: 5 fő. Az EFK válaszadói egyáltalán nem voltak munkanélküliek, míg a BTK végzettjei gyakorta küzdenek ezzel, 19 főt érintett már e kérdés. Továbbá rögzíthetjük, hogy a jelenleg is dolgozó válaszadók igen hamar találtak munkát, 57%-nak sikerült ez a diploma átvételét követő 3 hónapon belül és további 30%-uknak 9 hónapon belül. Munkanélküli segélyben a válaszadók 11%-a részesült már, nagy részük (88%) egyszer és jellemzően rövid, 1-3 hónapos időtartamra. A válaszadók egyharmada kft-nél, egy másik harmada pedig állami-önkormányzati munkahelyen dolgozik. A munkahelyek kétharmada tisztán magyar tulajdonú, a munkahelyek ötödében van legalább ötvenszázalékos külföldi tulajdoni hányad. A válaszadók majd egyharmada 1000 főnél több embert foglalkoztató munkaadónál dolgozik.80% alkalmazottként dolgozik, 50%vidéki megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban, közel 20% fővárosban, 24% pedig egyéb városban. A válaszadók 34%-ának van ugyanazon a településen a munkahelye, ahol egyetemre/főiskolára járt. A válaszok több mint felében az szerepel, hogy 15 percnél kevesebb időbe telik a munkahelyére érnie, csupán 5% utazik egy óránál többet. A munkával való elégedettség témakörében a munka tartalmi részével összességében elégedettek a megkérdezettek (az ötfokú skálán átlagosan 4-es érték szerepel), szintén elégedettek a munka tárgyi és személyi körülményeivel (átlag: 3,8). A szakmai előmenetel lehetőségét és a szakma presztízsének megítélését pesszimistábban látják (3,3 és 3,5-es átlagok), de a legelégedetlenebbek a jövedelemmel (3-as átlag). A havi nettó átlagos összjövedelmet mutatja a következő ábra kari bontásban. Itt jegyeznénk meg, hogy a MAK, MFK, CTFK, és az EFK végzett hallgatóitól 11 db alatti kérdőív érkezett vissza, így ezekben az esetekben a válaszok általánosíthatósága alacsony. (EFK esetén a végzett hallgatók száma 61 volt ebben az évben, így rájuk nézve az eredmény megbízhatóbb). A BTK esetében a válaszadási hajlandósága kisebb, 10% alatti volt.

34 Átlag fizetés (ezer forintban) ,83 195,2 187,86 151,08 123,6 133,14 111, ÁJK BTK CTFK EFK GEIK GTK MAK MFK 15. ábra: Átlag fizetés karonként (ezer forintban) A kérdezettek többsége úgy érzi, hogy az általuk végzett fő tevékenység jelentősen kapcsolódik a végzettségükhöz, (átlagos értéke 4). Ezt jelentősen alacsonyabbra az MFK, MAK válaszadói értékelték (2,8 és 3,5 értékekkel), míg a legnagyobb összhang a munka és a végzettség tekintetében az EFK válaszadóinál figyelhető meg (4,6). Mellékállása a válaszadók 16%-nak van, itt is erőteljesen érződik a munkának a szerzett diplomához való kapcsoltsága (4,4). Az egész magyar társadalomra jellemző, hogy munkánk megválasztásakor, megítélésekor nagyon fontos tényezőnek tartjuk az általa elérhető jövedelmet. Így van ez volt hallgatóink esetében is, hiszen 74%-uk jelölte meg a munkahely választásának szempontjaként a munkabér nagyságát. Az már azonban tipikus értelmiségi hozzáállásnak tekinthető, hogy majdnem ugyanilyen fontos a szakmai fejlődési lehetőség (a válaszadók 71%-a számára). A cég tevékenységi területe, a barátságos légkör és a változatosságot jelentő munka szintén fontos szempontnak bizonyultak (53%-52%-46%). Dominánsnak mondható álláskeresési stratégia nem volt, a legtöbben minden helyre pályáztak, ahova csak esélyük lehetett (33%). Végül is leginkább ismerősök révén helyezkedtek el a kitöltők (32% a főátlagban), vagy online álláshirdetés révén (23%). Az ismerősök révén való állásszerzés aránya az EK esetén kiemelkedő, 70%-os, a tanítóképzősöknél a legfontosabbnak az újsághirdetés bizonyult (40%). Állásbörzén csak a gépészek és a közgazdászok találtak munkát, ahogy a diplomaírás vagy szakmai gyakorlat révén szerzett állás is rájuk jellemző csak, de mindkettő aránya alacsony. A kérdésre választ adók majdnem felének sikerült már az egyetem alatt elhelyezkednie, valamivel nagyobb arányban a jogász, a gépész és a MAK hallgatóknak. A válaszadók véleménye megoszlik abban, hogy vajon szükségét érezték-e, hogy az egyetem nyújtson segítséget az elhelyezkedésben, bár összességében alacsonyra

35 értékelték azt, átlagosan 2,1-es osztályzatot adva e tevékenységre. A segítség módját illetően állásközvetítés (53%) és felkészítés az állásinterjúra (46%) voltak a legfontosabbnak tekintettek. Legkevésbé az egyéni karrier-tervezést igényelnének (a válaszadóknak 28%-a), a többi (cégelőadás, személyiségfejlesztés, motivációs levél írása) 40% körüli támogatottságot kapott. A kérdőívet kitöltő hallgatók viszonylag intenzíven tartják a kapcsolatot az egyetemhez köthető személyekkel (oktatókkal, évfolyamtársakkal, más hallgatókkal), de kevésbé a szervezetekkel. Ez a későbbi években se nagyon változik. A válaszadók véleménye szerint az egyetemi/főiskolai képzés legnagyobb erőssége a szakmai szemléletmód és erős elméleti alapok nyújtása volt. A Comenius és az MFK diákjai kiemelték még a gyakorlatban jól használható ismeretek szerzését is. A képzés érzékelt hiányossága a gyakorlatorientáltság terén mutatkozik, a volt hallgatók harmada mind a kevés szakmai gyakorlati lehetőségre, mind arra utalt, hogy sok olyan ismeretet kellett elsajátítani, ami a gyakorlatban nem alkalmazható. Az intézmény presztízsét átlagosan 3,9-esre értékelték a válaszadók, ami jónak mondható. Az oktatók szakmai felkészültségére viszonylag magas pontszámot adtak a válaszadók, 4,1 az átlag. A hallgatók idegennyelvtudását erősen befolyásolja, hogy a diplomához hány és milyen típusú nyelvvizsga szükséges. A kérdezettek 19%-nak alapfokú nyelvvizsgája van (ez elsősorban a Comeniusra és az EK-ra jellemző), 50%-nak általános középfokú (az ÁJK és műszaki karok diákjai), 21%-nak szakmai közép (a GTK hallgatói), és 7%- nak van felső, illetve 2%-nak szakmai felsőfokú nyelvvizsgája (ÁJK, GIK és GTK hallgatók). A válaszadók nem különösképpen elégedettek nyelvtudásukkal, keveslik az egyetemen kapott nyelvoktatást, illetve továbbképzési szándékaik között hangsúlyosan szerepel a nyelvi képzés. Saját nyelvtudásuk megfelelőségét átlagosan közepesre értékelik. Igaz ugyan, hogy munkájuk során nem is nagyon használják az idegen nyelveket ban végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat Jelen elemzés a Miskolci Egyetemen 3 évvel ezelőtt abszolutóriumot vagy oklevelet szerzett egykori hallgatók munkaerő-piaci helyzetének felmérési eredményét mutatja be. A felmérésre 347 főtől érkezett válasz, ami 21% -os válaszadási hajlandóságot mutat. Az alábbi ábrából azt láthatjuk, hogy az egyes karok esetében hány fő töltötte ki a kiküldött kérdőívet.

36 fő ábra: Karonkénti válaszadók száma (fő) A végzett hallgatók 60%-a nappali, közel 40%-a pedig levelező tagozaton végzett és mindösszesen 4 fő válaszolt az esti tagozatról 1. A finanszírozás tekintetében is hasonlóak a százalékos eredmények, államilag támogatott képzésben 59%, költségtérítéses képzésben 38%, mindkét finanszírozási formában 9 fő tanult. Az összes válaszadó közül 100 személynek nem sikerült közvetlenül, 52 főnek pedig még most sem, megszereznie a diplomáját, ennek okáért egyöntetűen a nyelvvizsga hiányát jelölték meg. Ezeknél a válaszadóknál a nyelvek ismerete is igen alacsony értékeket mutat, átlagosan angolul közepesen, németül elégségesen használják a nyelvet, míg a többi nyelv ismerte és használata az elégséges szintet sem éri el Az abszolutórium után közvetlenül diplomát nem szerzők kari bontásban (fő) ábra: Az abszolutórium után közvetlenül diplomát nem szerzők kari bontásban (fő) 1 Ez a képzési forma megszűnőben van.

37 A válaszadók 70%-a az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. Ha nem így történt, a késedelem mértéke eltérő, gyakori a 7-12 és a hónap is, az esetek több mint 80%-ában a nyelvvizsga hiánya az ok. A munkaerőpiacra a válaszadók közel fele kilépett diploma nélkül is, 36%-uk pedig már korábban is dolgozott. A válaszadók kétharmadának van tudomása az egyetemi alumni/öregdiák szervezet működéséről, de akik tudnak róla azok is csak nagyon alacsony százalékban (<5) tagjai ennek. A kérdőívet kitöltők közel 20%-a rendelkezett már felsőfokú végzettséggel, elsősorban főiskolaival a hagyományos képzésből. A válaszadók közel 15%-a vett részt és végzett párhuzamos képzésben, vagy más egyéb felsőfokú képzésben. Ez főleg egyetemi hagyományos képzést, kiegészítő diplomás képzést, illetve felsőfokú szakképzést foglal magába. Jelenleg 43-an vesznek részt felsőfokú képzésben, doktori képzésben, BA/BSc, illetve kiegészítő diplomás képzésben. Ami a mesterképzésekre vonatkozó szándékot jellemzi, közel 40% tervez további tanulmányokat. Ezt érdemes összevetni a továbbképzésekre vonatkozó további válaszokkal, mert akkor azt láthatjuk, hogy diplomájuk megszerzése óta elsősorban nyelvi képzésen, önképzésen, szakmai tanfolyamokon vettek részt és elsősorban nyelvi képzést, önképzést és szakirányú továbbképzést terveznek. A kari eredmények abban a vonatkozásban mutatnak eltérést, hogy elsősorban a műszaki karoknál és a GTK esetében figyelhető meg a vállalati képzés és tréning megléte és igénye, míg a többieknél nincs ilyen domináns jelenség. Külföldi oktatásban kevesen részesültek, mindössze 1 fő tanult külföldön 9 vagy annál több szemesztert, elsősorban Tempus/Erasmus ösztöndíj vagy saját/családi finanszírozás jóvoltából. Szakmai gyakorlaton a válaszadók háromnegyede vett részt, és 25 százalékukat a későbbiekben alkalmazták is. Érdekes azonban, hogy tanulmányai közben szerzett-e munkatapasztalatot kérdésre már csak a kitöltők kicsivel több, mint fele válaszolt igennel. 124 fő rendelkezett főállású munkaviszonnyal az abszolutórium megszerzésekor. Ha ezt részletesebben megvizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a főállással rendelkezők ~86%-a levelező vagy esti tagozaton végzett, és mindössze csak 14% volt nappali tagozatos. Akik keresés után találtak munkát átlagos 5,4-5,5 hónap között helyezkedtek el. A válaszadók több mint fele álláshirdetés útján, vagy személyes ismeretség révén jutott első munkahelyéhez. Érdekes, hogy itt 8,5% állítja, hogy az egyetemi tanulmányai alatti gyakorlati helyén alkalmazták először.

38 Magas azoknak az aránya is, akik saját és/vagy kapcsolódó szakterületen végzik munkájukat, állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban, munkahelyükön, alkalmazott, beosztott nélkül. A végzettség megszerzése óta a munkanélküliséget vizsgáló kérdésre adott válaszokat karonként mutatjuk be (16. ábra). Összesen 117 fő volt már munkanélküli, de jelenleg az összes válaszadó 87%- a dolgozik. Ezen adatokat érdemes összevetni a karonkénti válaszadók számával, hiszen ebből az ábrából az látszik, hogy a GTK esetében mutatkozik a legnagyobb munkanélküliség a karok között, de ne felejtsük el, hogy a GTK esetében érkezett vissza a legtöbb kitöltött kérdőív is. A végzettség megszerzése óta fellépő munkanélküliség aránya karonként 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 17,10% 15,40% 1,70% 8,50% 7,70% 14,50% 23,90% 1,80% 9,40% 18. ábra: A végzettség megszerzése óta fellépő munkanélküliség aránya karonként A válaszadók főállású munkájuk szakmai, tartalmi részével a legelégedettebbek, (átlagosan 3,3 a 4-es skálán, ami a teljes mértékű elégedettséget képviseli), ezt követik a munka tárgyi és személyi körülményei, presztízs és a munka összességének tekintetében megfogalmazott elégedettség (3 körüli átlag értékek). Az előmenetel és a jövedelem, juttatások tekintetében már csak 2,5 körüli ez az érték. Közepesen erősen ítélik meg az egyetem segítségének szükségességét az elhelyezkedés során, állásközvetítés, felkészítés az interjúra, személyiségfejlesztő tréning és próbainterjúk formájában, de a 251 válaszadó 40%-a úgy érzi, hogy egyáltalán nem kapott segítséget az egyetemtől (71% inkább nemmel válaszol erre a kérdésre). A szakmai tárgyak megalapozottságát jónak, gyakorlatorientáltságát közepesnek, az egyetemen tanultak felhasználhatóságát a munka világában inkább jónak ítélik meg a kérdőív kitöltői. Alacsony értékeket a munka során használt nyelvtudás, illetve a szakmája anyagi presztízsének elismerése kapott.

39 A képzés legnagyobb erősségeként a szakmai szemlélet és gondolkodásmód adása, valamint az erős elméleti alapok nyújtása, míg a legnagyobb hiányosság, gyengeségként a kevés szakmai gyakorlati lehetőség és a gyakorlatban nem használható ismeretek átadása témakörök emelhetők ki. Elsősorban az idegen nyelvi ismeretekből nyújtott kevesebbet az egyetem a szükségesnél. Az egyetem presztízsének megítélése, az oktatók többségének szakmai felkészültsége valamint az oktatók ismereteinek átadása mind-mind jónak minősíthető. A választásban az oktatás magas színvonala, a képzés költségei és a gyakorlatorientált oktatás a legbefolyásolóbb tényezők. Arra a kérdésre, hogy mi jellemző a Miskolci Egyetemre leginkább a következő válaszok érkeztek: az intézmény jó híre, jó könyvtári szolgáltatások, megfelelő művelődési, sportolási, szórakozási lehetőségek. (Érdemes összevetni a leginkább befolyásoló tényezőkkel: a gyakorlatorientált oktatás és a képzés költségei közepes, míg az oktatás magas színvonala jónak mondható értékeket mutat, de nem teljes mértékű elégedettséget fejez ki.) A különböző szervezeti tagságok tekintetében azt mondhatjuk el, hogy a válaszadók közül kevesebben, mint minden 5. személy bír valamilyen tagsággal, elsősorban szabadidő-hobbi, vallás-egyházi, sport, vagy szakmai tudományos szervezetnél. Végül, a személyes adatok azt mutatják, hogy a válaszadók két harmada nő, egyedülálló. (Megjegyezzük, hogy a hivatalos családi állapot megjelölése esetében az oly gyakori élettársi kapcsolat hiányzik, ami torzíthatja az eredményeket. Az egyetemi adatszolgáltatás kapcsán feltett családi állapotra vonatkozó kérdés esetében a házasok aránya megegyezik, de az egyedül élők aránya már csak 15 %, 40%-ban élettársi kapcsolatban vagy egyedül él, de van társa.) 80% gyermektelen, és ez a százalék jelenik meg arra a kérdésre is, hogy a családban van-e hasonló szakterületen végzett, vagy dolgozó családtag között végzett PhD hallgatók eredményeinek elemzése DPR (A) és (B) Jelen elemzés a Miskolci Egyetem doktori iskoláiban 2007, 2008, 2009 években PhD oklevelet vagy abszolutóriumot szerzett hallgatók véleményét mutatja be (itt a statisztikai relevancia miatt vontunk össze 3 évet.) A felmérésre 85 főtől érkezett válasz, ami 36% -os válaszadási hajlandóságot mutat. Az intézményhez való kapcsolódási kérdés válaszaiból kiderül, hogy a kitöltők 80%-a intézményünk végzettje, 20%-a hallgatója és végzettje is. A 29. ábra mutatja, hogy a megkeresést jelentő doktori képzést melyik karon végezték el (összesen 82-en adtak választ erre a kérdésre).

40 A válaszadók számának alakulása kari bontásban (fő) ábra: A válaszadók számának alakulása kari bontásban A személyes adatokból kiderül, hogy a kérdőívet eggyel több férfi töltötte ki, mint nő. A válaszadók között születtek, ezen belül a legmagasabb az 1977-es születésűek (18,3%) és az 1979-es születésűek (13,4%) aránya. A válaszadók felének az állandó lakhelye 14 éves korában vidéki megyeszékhely, vagy megyei jogú város volt, 63,5%-ban pedig megyénkben volt az állandó lakhelye, és közel azonos a megyénkben jelenleg is lakók százalékos aránya. A kérdőív kitöltőinek 82%-a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban, vagy szakközépiskolában szerzett érettségit. Jelenleg 32 fő tanul vagy tanult más felsőoktatási intézményben, ebből 16 fő hagyományos egyetemi képzésben, 14 fő hagyományos főiskolai képzésben, 6-6 fő mester vagy doktori képzésben, de minden képzésre érkezett valamilyen számú válasz a többszörös válaszadási lehetőség kapcsán. Ezek 70%-ban nappali tagozatos képzések. Arra a kérdésre, hogy tervezi-e újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányok folytatását 32% válaszolt igennel. Elsősorban szakirányú továbbképzés, vállalat által szervezett tanfolyam, tréning illetve felsőfokú szakképzés formájában. A legtöbb válasz a kari válaszadói arányoknak megfelelően, a Deák Ferenc, az Irodalomtudományi, és a Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskolák végzettjeitől érkezett. A doktori tanulmányok kezdetére vonatkozó kérdésben 1995-ös időpontot 1 fő jelölt meg, 2000, 2001, 2002 években fő, ben fő, 2003-ban: 12 fő, 2006-ban pedig 9 fő kezdte meg tanulmányait a kérdőívet kitöltők közül. A válaszadók közel 60% nappali tagozaton végezte a képzést. A képzés időtartamának hosszára vonatkozó kérdés válaszai alapján elmondhatjuk, hogy 56,5% vélekedik úgy, hogy hosszúnak tartja az időt a doktori fokozat megszerzéséig, ennek oka az esetek 60%-ában az, hogy nem volt ideje vele foglalkozni, 48%-ban a támogatás hiánya, ~30%-ban pedig egyéb ok.

41 A doktori tanulmányok lezárása óta a válaszadók 90%-ának 1-2 munkahelye volt, a mostanit is beleértve. 3,6% inaktív státuszban van, és 2,4% az aki elsősorban alkalmi, szerződéses munkákat részesít előnyben. Elsősorban az oktatás területén helyezkedtek el (63%). A leggyakrabban előforduló munkaerő-piaci státuszok a válaszok között az oktató (47%), egyéb közszférában alkalmazott (25%), egyéb versenyszférában alkalmazott (11%). Ezt befolyásoló okként a válaszok több mint felében szerepel az, hogy volt lehetőséges az egyetemen maradni, illetve korábban is az egyetemen dolgozott. (21%-nak nem volt lehetősége az egyetemen maradni, 11,7% y nem akart maradni, a többi válaszadó pedig korábban is az egyetemen kívüli közszférában dolgozott.) A munkahelyi ágazatoknak megfelelően a munkahelyek cégformája is állami, önkormányzati a válaszok 70%-ában. Mint ahogy a külföldi tőke aránya sincs jelen a munkahelyek 86%-ánál. A cég, intézmény mérete tekintetében színesebb a skála, szinte kisebb-nagyobb vállalatoknál egyaránt dolgoznak az egyetem végzettjei, 250 főnél nagyobb vállaltnál helyezkedett el a válaszadók fele, 80% alkalmazotti beosztásban. 47 főnek van a munkahelye ugyanazon a településen, mint ahol egyetemre, főiskolára járt. Közel 60% dolgozik megyénkben, a munkahelyére fél órán belül ér oda a kitöltők 65%-a.7 főnek telik több mint egy órába, hogy munkahelyére odaérjen. A válaszadók a közepesnél inkább hasznosíthatónak érzik a munkájuk során a doktori képzés során elsajátított ismerteket. a munka szakmai, tartalmi részével a legelégedettebbek, (4-as átlagérték), de 4-es körüli átlag értékeket mutat a munka személyi és tárgyi körülményei is. A legkevésbé a jövedelem, juttatások okozzák a válaszadók megelégedettségét. Ezen szempontok megítélésében a doktori képzés 63%- ot nem befolyásolt, 3 főnél azonban rontotta a megítélést. A válaszadók fő tevékenysége két harmadban kapcsolódik a doktori képzés területéhez. A kitöltők egy negyedének van mellékállása, és ez jól kapcsolódik a doktori képzéshez. A fő- és melléktevékenységet figyelembevevő havi nettó összjövedelem a válaszadók esetében átlagosan: 176,17 ezer forint 145,48 ezer forint szórás mellett. A háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme pedig átlagosan 159,36 ezer forint 146,85 ezer forint szórás mellett. Ebből arra következtethetünk, mire családi állapotra vonatkozó kérdés nincs a kérdőívben, hogy valószínűleg egyedül, házas vagy élettársi kapcsolatban vagy maximum egy gyerekes családokban élnek válaszadóink. Ami a különböző kapcsolattartást és a kapcsolat jellegét illeti, az évfolyamtársakkal, csoporttársakkal, más hallgatókkal és az öregdiák alumni szervezettel a kapcsolat jellege inkább baráti, mint szakmai. Szakmai kapcsolatot gyakorlatilag az oktatókkal való kapcsolat testesíti meg, hiszen a válaszadók közel 80%-a érdekelt ezen kérdés kapcsán. A karrierirodával, hallgatói önkormányzattal is a szakmai kapcsolat a jellemző, de itt a kapcsolattartási arány, 10% körüli, és ez igaz az öregdiák szervezettel

42 való kapcsolattartásra is. Gyakorlatilag minden második válaszadó kapcsolatban van volt évfolyamtársaival, csoporttársaival, és/vagy más hallgatókkal. Továbbra is leggyakrabban az önképzés, nyelvi képzéseken, szakmai tanfolyamokon való részvétel szerepel az elvégzett és tervezett továbbképzések listáján. Az elhelyezkedéshez szükséges egyetemtől várt segítség szintjét közepesnek ítélik meg a válaszadók, és úgy gondolják, hogy ilyen szinten kaptak is segítséget. Most pedig nézzük meg a tanulmányok kérdéscsoporthoz kapcsolódó eredményeket! A doktori képzésben tanultak kutatási témához való felhasználhatóságát átlagosan 3,4 értékűnek ítélik a válaszadók, míg a képzés tanulmányi követelményeit az átlagosnál kicsit könnyebbnek, de a publikációs követelményrendszer is teljesíthetőnek ítélik, mint ahogy az abszolutórium megszerzését is. Aki letette a doktori szigorlatot (34 fő) közepesen nehéznek és közepesen jónak tartja a követelményrendszerét. A közepes érték jellemzi még a doktori képzés erkölcsi és anyagi presztízsét, a Doktori Iskolák/Intézetek támogatását a konferenciákon való részvételek tekintetében. Ennél jobbnak, egészen jónak tartják a munkahelyi és a nyilvános vita mai rendszerét, a Doktori Iskola presztízsét, az oktatók többségének szakmai felkészültségét és ismeret átadásukat. Külföldi részképzésen a válaszadók több, mint ötöde vett részt a doktori képzés alatt, ez fél évnél kevesebb időtartam volt az esetek 75%-ában. Ugyanakkor mindenki úgy gondolja, hogy jelentős mértékben (3-5) fontos a külföldi szakmai tapasztalatszerzés a doktori fokozatszerzés esetében között végzettek személyes és telefonos interjús megkeresése DPR (D) A DPR vizsgálatok sorában 2010 nyarától folytak előkészületek arra, hogy a 2007-től végzett hallgatóink körében életkörülményeikre, életminőségükre vonatkozóan kérdőíves felmérést készítsünk. A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult a nálunk végzett hallgatók életpályája, milyen kilátásaik vannak, mennyire elégedettek helyzetükkel és hogyan élik meg az értelmiségi létet. A kutatás során szem előtt tartottuk azokat az ajánlásokat, melyek a DPR-rel kapcsolatos szakmai képzéseken és fórumokon kristályosodtak ki, fogalmazódtak meg. A hagyományos egyetemi képzés volt hallgatói közül a kutatásban 274 főt kérdeztünk meg, akik 41%-a volt férfi, nagy többsége (82%-a) 30 év alatti, de előfordult közöttük 40 év feletti megkérdezett is (3,6%). A válaszadók 80%-a nappali tagozatra, illetve állami finanszírozású képzésre járt. Karok szerinti megoszlásban a kérdezettek ötöd-

43 ötöd része volt a GTK, GÉK és az ÁJK hallgatója, tized-tized része pedig BTK-Társ és BTK-Bölcs hallgatója, valamint 6-6% a MAK és MFK volt diákja. A hagyományos főiskolai képzésben végzettek közül a megkérdezett 207 főből 37% volt férfi, 47%-uk 30 év alatti és 13%-uk 40 év feletti. A mintába legnagyobb arányban (21 és 17%) a GÉK és GTK volt hallgatói kerültek, jelentős arányt képviseltek a C, EK, ÁJK és BB volt hallgatói (15-10%). A BA képzéses volt hallgatók közül a kutatásban 104 főt kérdeztünk meg, akik 28%-a volt férfi, közel 70%-uk 30 év alatti, 20% év közötti és 8% 40 év feletti. A válaszadók jellemzően megyeszékhelyen vagy más városban laknak (18 és 46%), 7% a fővárosban és 26% községben. A válaszadók kétharmada járt nappali tagozatra, és hasonló arányban állami finanszírozású képzésre. A mintába 10%-tól nagyobb, de 20%-tól kisebb arányba kerültek bele a GTK, GÉK, ÁJK, BTK-Társ, BTK-Bölcs, valamint a Comenius hallgatói, valamint egy-két MAK-os és MFK-s hallgató. Az MA képzéses volt hallgatók közül a kutatásban 13 főt kérdeztünk meg, akik 38%-a volt férfi, kétharmada 30 év alatti, egyharmada pedig év közötti. A válaszadók jellemzően megyeszékhelyen vagy más városban laknak (38-30%), 23% a fővárosban és csupán 7% községben. A válaszadók 54%-a járt nappali tagozatra, és 70%-a állami finanszírozású képzésre. A mintába a GTK (30%), GÉK (15%), ÁJK, BB, BTK-Bölcs, MAK és MFK hallgatói kerültek. A PhD képzéses volt hallgatók közül a kutatásban 13 főt kérdeztünk meg, akik 38%-a volt férfi, 38-38%-a volt 30 év alatti, illetve év közötti, a többiek 40 évfelettiek. A válaszadók jellemzően megyeszékhelyen vagy más városban laknak (46 és 15%), 23% a fővárosban és 15% községben. A válaszadók 41%-a járt nappali tagozatra, és 58 %-a állami finanszírozású képzésre. A válaszadók a GTK, GÉK, ÁJK, BTK-Bölcs doktorandusz hallgatói voltak. A kérdezettek 70%-ának előzőleg hagyományos egyetemi végzettsége volt, egy kivételével a Miskolci Egyetem hallgatói voltak akkor is. E képzéseken 70% nappali tagozatra, illetve 75% állami finanszírozású képzésre járt. A kérdezettek 22%-a számára a Phd képzés már a harmadik képzést jelenti. A megkérdezett 27 fő legnagyobb része a felsőfokú szakképzésben levelező tagozatra járt (90%) és a fele költségtérítéses hallgató volt (87%). A mintában túlsúlyban voltak a nők, a válaszadóknak csupán negyede volt férfi. Életkori megoszlást tekintve jellemzően (a kérdezettek 44%-a) 30 év alatti volt, egy további jelentős arányt képviseltek a mintában a 30 és 40 év közöttiek (37%). A kari megoszlást tekintve minden karról egy vagy kettő válaszadó került a mintába, az ÁJK-ról 6, a Zeneművészeti Intézetből egy sem, a Comenius Főiskolai Karról pedig 11.

44 A megkérdezett 54 fő legnagyobb része a szakirányú továbbképzésben levelező tagozatra járt (72%) és költségtérítéses hallgató volt (87%). A mintában szintén túlsúlyban voltak a nők, a válaszadóknak csupán 35%-a férfi. Életkori megoszlást tekintve jellemzően (a kérdezettek 37%-a) 30 és 40 év közötti volt, egy további jelentős arányt képviseltek a mintában a 30 év alattiak (30%) Elégedettség a Miskolci Egyetemmel Az intézmény választását befolyásoló szempontok közül legfontosabb az oktatás magas színvonala, ezt követik a gyakorlatorientált képzés és az intézmény jó híre (ez utóbbi az MA és Ph.D. hallgatóknak fontosabb). Szintén fontosak a jó tanár-diák viszony, a jó könyvtári szolgáltatások és a jó intézményi ügyintézés. Legkevésbé lényeges szempontnak az erős diákönkormányzat, a jó étkezési lehetőségek és a megfelelő színvonalú kollégiumok bizonyultak. A felsőfokú szakképzésre járt hallgatók esetében a legfontosabb szempont az oktatás magas színvonala (átlagos érték 4,6), ezt követik az intézmény jó híre (4,36), gyakorlatorientált képzés (4,4), jó intézményi ügyintézés (4,4), keresőtevékenység összehangolása a képzéssel (4,1), képzés költségei (4,1), a jó könyvtári szolgáltatások (4,0) és a jó tanár-diák viszony (3,95). Legkevésbé lényeges szempontnak az erős diákönkormányzat bizonyult (2,64), minden más szempont közepesnél valamivel fontosabb. A szakirányú továbbképzésre járt hallgatók esetében a legfontosabb szempont az oktatás magas színvonala (átlagos érték 4,65), ezt követik a gyakorlatorientált képzés (4,18), a jó tanár-diák viszony (4,1), a jó könyvtári szolgáltatások (4,03) és a képzés költségei (4,00). Legkevésbé lényeges szempontnak az erős diákönkormányzat bizonyult és a közepesnél kevéssé fontosak az ellátás kérdései (étkezés, kollégium). Megfigyelhetjük, hogy az elégedettségi értékek követik a fontossági értéket, azaz azokkal a legelégedettebbek a válaszadók, amelyek egyben a legfontosabbak is számukra. Ugyanakkor az elégedettség legmagasabb értéke 3, Munkatapasztalatok Hagyományos képzésben, BA, MA és PhD képzésben végzettek: Karok szerinti bontásban vizsgálva a munkatapasztalatokat (lsd. 1. táblázat), elmondhatjuk, hogy a BTK-Társ volt hallgatóinak a legrosszabb a helyzete, hisz a kérdezettek 33%-nak nem volt még állandó munkahelye a végzés óta. Igaz ennek részben az az oka, hogy nagy részük tanul jelenleg is nappali tagozaton (17,8%), de ugyanekkora arányban munkanélküliek az érintett hallgatók. Az MFK hallgatói körében is viszonylag magas azok aránya, akik nem rendelkeztek még állandó

45 munkahellyel, s szintén magas körükben a nappali tagozaton való tanulás, de a munkanélküliségi státusz is. A tartós munkanélküli helyzet (jelen esetben az egy évnél hosszabb) az EK, BB, és a MAK volt hallgatóit jellemzi leginkább. A legjobb helyzetben az ÁJK, GÉK és EK hallgatók vannak, mind abban a tekintetben, hogy esetükben a legalacsonyabb azok aránya, akiknek nem volt még állandó munkahelye, mind pedig azoké, akik jelenleg munkanélküliek lennének. A jelenlegi munkanélküliség tényét vizsgálva a BTK-Bölcs és a GTK is a jó helyzetű csoportba tartozik.

46 1. táblázat: Munkapiaci státusszal kapcsolatos adatok karok szerinti bontásban (%-os adat) GT K ÁJ K BTK -Társ GÉ K BB EK C BTK - Bölcs MF K MA K nem volt 15,6 5,7 33 9,7 14, 7,7 13, 18, ,7 állandó 3 6 munkahelye a végzettség megszerzése óta jelenleg cégnél, intézménynél dolgozik jelenleg alkalmi 1,8 1 8,9 1 4,8-4, ,3 vagy szerződéses munkája van jelenleg saját 3,7 1-2,7-4, ,3 vállalkozását irányítja jelenleg inaktív 5,5 7,5 2,2 2, , 9-4,3 4 jelenleg 3,7 6,6 17,8 3,5 9,5 7,7 9,1 7,4 24 8,7 munkanélküli jelenleg nappali 8,3 1 17,8 7, , tagozaton tanul egy évnél 1,8 4,7 2,2 1 9,5 11, 2,3 3,7 8 8,7 hosszabb ideje 5 munkanélküli jelenlegi , munkahelyén több, mint öt éve dolgozik jelenlegi 36 25,5 13,3 11, munkahelyén 2-5 éve dolgozik eddigi munkahelyeine , ,8 k száma egy vagy kettő

47 Vannak bizonyos karok, amelyeknek a volt hallgatói nem túl sok szektorban vállalnak munkát, így az EK hallgatók az állami és magán egészségügyben, valamint az állami oktatásban, a BB hallgatók az állami és magán oktatásban, a MAK volt diákjai pedig a magán ipari, kereskedelmi és az állami oktatásban. A két pedagógiához erősebben kötődő kar (BTK-Bölcs, C) esetén ugyan számos szektorban dolgoznak a végzett hallgatók, de mégis kiemelkedik ezek közül az állami oktatási szféra, ami a domináns foglalkoztatási szektornak tekinthető esetükben. Hasonló a GÉK és az MFK helyzete is, itt azonban a magán ipari a domináns munkát adó szféra. Másodállása leginkább a volt MA-s hallgatóknak van (15,4%-uknak), egyáltalán nincs a Phd-s hallgatóknak (BA és a hagyományos képzési formákat tekintve 2-5% a jellemző érték). Felsőfokú szakképzés volt hallgatói: A válaszadók 88,9%-ának volt állandó munkahelye a végzés óta, 33,3%-nak több mint öt éve ugyanaz a munkahelye, további 29,6%-nak kettő és öt év közötti a munkaviszonya. Ha ugyanezt a kérdést életkori megoszlásban vizsgáljuk, a 40 év felettiek 83%-ának 5 évnél hosszabb a munkaviszonya, a többieknek pedig 2-5 év közötti, a éveseknek 37%-a dolgozik ugyanazon a munkahelyen több mint öt éve, és ugyanennyi 2 és 5 év között, a legfiatalabbaknál a legtipikusabb a 1-2 éves munkaviszony, de ez is csak 33%-os reprezentáltságú. Esetükben a válaszadók 16%-nak nem volt munkahelye a végzettség megszerzése óta. Másodállása egy válaszadónak sincs. Szakirányú továbbképzésben végzettek: Valamennyi választ adónak volt állandó munkahelye a végzés óta, 39%-nak több mint öt éve ugyanaz a munkahelye, további 30%-nak kettő és öt év közötti a munkaviszonya. A válaszadók döntő többsége az állami szektorban dolgozik (26% az oktatásban, 22% állami szolgáltatás területén, további 4-5% állami jogi-közigazgatási szektorban), jelentős hányad (13%) az ipari magán szektorban. Előfordulnak még munkavállalók a magán kereskedelemben, mezőgazdaságban, informatikában, oktatásban és pénzügy területén is. Másodállása 11%-nak van (mezőgazdaság, magán oktatás és pénzügy területen) ők tulajdonosok is egyben a vállalkozásban, ahol dolgoznak Értelmiségi lét A felmérés során egy nyílt kérdésben kíváncsiak voltunk arra, hogy miben ragadnák meg a válaszadók az értelmiségi lét lényegét. Minden képzési forma esetén hasonló válaszok merültek fel, csak más-más arányban.

48 Érdekes módon a válaszok többsége egydimenziós, azaz egy-egy dologgal tudták azonosítani az értelmiségi létet a kérdezettek. A legjellemzőbb válasz a diploma létével, illetve a tanultsággal azonosította az értelmiségi létet (22% a BA képzés esetén, 17% a hagyományos főiskolai képzés, 6% a hagyományos egyetemi képzés esetén). Gyakori válasz kategória volt a műveltség (illetve ehhez hasonló tartalmú válaszok, mint a kulturáltság, magas IQ, tájékozottság, a bármiről beszélgetni tudás, kulturált szabadidő eltöltési módok) - 14% a BA, 15% HF, HE esetén. Az említésének gyakorisági sorrendjében a következő definíció a megbecsülés - erkölcsi és anyagi - volt, illetve ehhez hasonló tartalmú válaszok, mint a magasabb beosztás, életszínvonal: ezek gyakorisága 7-10%. A társadalom iránti felelősség is többször előfordult, a HE válaszadói körében 10% gyakorisággal (máshol 3% körül). 3-4%-os gyakoriságú volt a szellemi munka végzése válaszkategória, hasonló a világra való nyitottság. Többször említették a válaszadók az alábbi válaszlehetőségeket is: több lehetőség (akár a munkapiacon, akár úgy egyáltalán az életben), önképzés, élethosszig tanulás, a tanítás maga. Negatív tartalmú válaszként felmerült a munkanélküliség, vagy az, hogy sokat dolgozni, kevés pénzért, illetve az is negatívnak tekinthető, ha semmit sem jelentett az értelmiségi lét a válaszadónak, vagy az, hogy az elképzelhetetlen a számára. Az ilyen típusú válaszok viszonylag kis arányban fordultak elő (3% alatt), és szintén alacsony volt azok száma, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre (6% alatt). Komplex definíciók voltak az alábbiak: Felsőfokú képzéshez kötött szakma művelése, ami anyagi megbecsüléshez vezet. Aktív részvétel a művészeti életben. A megszerzett tudás kamatoztatása a gyakorlatban, gyors döntésre való képesség, nyitott szemmel járás az élet minden területén. Voltak olyan válaszok, amik ugyan nem egyszavasak, de az egyszavas válaszokkal könnyen azonosíthatók, így pl. képben lenni az ország, világ dolgaival és egyáltalán önmagával - tudás, a társadalomban nem fizikai erővel vesz részt, hanem tudásával, gondolkozásával - szellemi munkavégzés. Negatív tartalmú pedig: a diploma nem jelenti automatikusan, hogy értelmiségi lenne valaki. Voltak kicsit homályos tartalmú válaszok is, pl.: tanult embernek lenni és akként viselkedni az életben, vagy normálisan, nem hülyén élni es hallgatói felmérések - Motivációs vizsgálatok A bejövő, kimenő motivációs vizsgálatoknak már több éves hagyománya van a Miskolci Egyetemen tól ezeket a vizsgálatokat bővítettük köztes motivációs vizsgálatokkal, amely során képet kaphatunk nemcsak az egyetemi képzésbe belépő hallgatók elvárásairól, a kilépők elégedettségéről, hanem aktuális információkat

49 szerezhetünk a képzésről, a felzárkóztató, szakirányos és más tárgyak használhatóságáról. Ez által lehetőségünk nyílik még a hallgatók képzési ideje során az esetleges változó elvárásokhoz igazítani a minőségi képzés érdekében a palettát. A vizsgálatok során a hallgatói válaszadási hajlandóság jónak tekinthető, a legtöbb kérdőív esetében meghaladja az általunk elvárt minimális 20%-ot. Láthatjuk, hogy a hallgatók számára mára teljesen elfogadottá vált a képzés minőségéről történő ilyen módú véleménynyilvánítás, és szívesen élnek is a lehetőséggel. A következő táblázatban a jelenleg ismertetésre kerülő motivációs vizsgálatok esetében elért kitöltői létszámokat tüntettük fel képzési formák és szintek szerint, hiszen a kérdőívek az egyes területeken eltérő kérdéseket tartalmaznak, az alapján, hogy milyen információkra van szükségünk a hallgató és munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő minőségi képzés megvalósítása során, az egyes területeken. 2. táblázat: Kitöltői létszám képzési formák és szintek szerint Kimenő motivációs vizsgálat Válaszadók száma Közbülső motivációs vizsgálat BA, MA, 462 fő 1105 fő hagyományos, osztatlan képzés FSZ, SZT képzés 46 fő 11 fő PhD képzés 9 fő 8 fő A felmérések során a kérdőívekben a következő kérdéscsoportok jelennek meg, illetve a következő vizsgálati területeket különíthetjük el:

50 3. táblázat: Kérdéscsoportok és vizsgálati területek Kérdéskörök BA, MA, hagyományos, PhD képzés esetén osztatlan, FSZ, SZT képzés esetén DPR adatszolgáltatás DPR adatszolgáltatás Kapcsolódás az Kapcsolódás az intézményhez intézményhez Egyéb felsőfokú Egyéb felsőfokú tanulmányok tanulmányok Nemzetközi tapasztalatok Nemzetközi tapasztalatok Kapcsolódás a munka Kapcsolódás a munka világához világához Személyes adatok Személyes adatok Egyetemi adatszolgáltatás Egyetemi adatszolgáltatás Oktatáshoz-tanuláshoz Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges szükséges erőforrások erőforrások rendelkezésre állása, rendelkezésre állása, hozzáférhetősége hozzáférhetősége Hallgatói és szolgáltatói Milyennek látja az intézmény infrastruktúra, kulturális, külső megítélését sportolási és ösztöndíj lehetőségek Milyennek látja az Doktori Iskola intézmény külső megítélését Egyetemi évek, Témavezetéssel és képzéssel továbbképzés kapcsolatos kérdések Munkaerőpiaci kivezetést Kutatással kapcsolatos kérdések támogató kérdések Kari kérdések A PhD évek értékelése Kiegészítés közbülső motiváció esetén Felzárkóztató tárgyak értékelése Szakirányok értékelés Szakirányos tárgyak értékelése Tehetséggondozási lehetőségek értékelése Alternatív/ szabadon választható tárgyak értékelése

51 BA/BSc MA/MSc egységes és osztatlan képzés egyetemi hagyományos képzés főiskolai hagyományos képzés diplomás képzés kiegészítő képzés Mint látjuk, a kérdőívekben elkülöníthetünk a központilag meghatározott, egyetemi, általánosabb kérdéseket, de jól bevált gyakorlatként lehetőség nyílik az egyes karok számára is, hogy a saját képzési profiljukra vonatkozó, egyedi kérdéseket tegyenek fel a hallgatóknak. Ezzel a lehetőséggel szívesen élnek is a Karok, és a Minőségbiztosítási Bizottságon keresztül juttatják el elképzeléseiket hozzánk Kimenő motivációs vizsgálatok eredményei DPR adatszolgáltatás A kérdőívek első kérdésblokkjai minden esetben a központi DPR vizsgálatok kötelező kérdéseit tartalmazza, amelyek a személyes adatokon túl a hallgató által folytatott képzés formájára, és egyéb szociális információkra kérdeznek rá. Általános eredmények 22,70% 29,40% 16,30% 17,50% 1,50% 2,80% 3,00% 3,00% 3,70% 20. ábra: Az intézmény melyik karán végez? Mint az ábrából is láthatjuk, hogy párhuzamot vonhatunk a válaszadók karonkénti megoszlása és a Karok hallgatói létszámának alakulása között. 44,60% 29,50% 8,80% 11,20% 3,50% 1,80% 0,70% 21. ábra: Milyen képzési formában tanul? A legtöbb válaszadó a BA képzésben vesz részt, akik több mint fele nappali tagozatos képzésben tanul, és 61,9%-uk államilag finanszírozott képzésben van jelen.

52 A megkérdezettek mindössze 3,9%-a végez párhuzamos tanulmányokat, akik elsősorban MSc képzést végeznek. A központi kérdésblokk tartalmaz nyelvismeretre és külföldi tanulmányokkal kapcsolatos kérdéseket is. Ezen kérdéskörök tekintetében a hallgatói válaszok alapján évről évre fejlődés történik az egyetemen, illetve jelennek meg intézkedések, de sajnos még mindig megfigyelhető, hogy a hallgatók csekély száma vesz részt külföldi részképzésben (mindössze 6 %-uk). 62%-uk Tempus/Erasmus ösztöndíjjal, 9,4%-uk a fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíjával, 12,6%-uk egyéb hazai ösztöndíjjal, vagy külföldi/nemzetközi pályázattal, és saját/családi finanszírozással 15,6%-uk. Hiányosságokat tapasztalnak nyelvtudás terén a saját bevallásuk alapján, úgy gondolják, a sikeres pályakezdés magabiztosabb nyelvtudást igényelne. A hallgatók többsége angolul, németül, franciául, vagy olaszul beszél. A kimenő motivációs vizsgálatban résztvevő hallgatók több, mint 50%-a rendelkezik munkahellyel, de figyelembe kell venni, hogy vannak hallgatók, akiknek sikerült már a tanulmányaik során elhelyezkedniük, vagy levelező képzésben tanulnak munka mellett. A foglalkoztatásuk módja legtöbb esetben diákmunka, gyakornoki munka (48%), állandó jellegű és határozatlan idejű szerződés (40%). 48% 40% állandó jellegű és határozatlan időtartamú meghatározott időtartamú megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) alkalmi, időszakos megbízás 3% 2% 7% diákmunka, gyakornoki munka 22. ábra: A megkérdezettek munkaviszonya Ez a felmérés is alátámasztja azt a manapság megfigyelhető tendenciát, hogy egyre több már akár BA képzésben résztvevő hallgató jelentkezik gyakornoki programokba. Egyetemi adatszolgáltatás A közös egyetemi kérdőívrészben az alábbiakban ismertetett kérdésblokkokat vizsgáljuk. Az ábrán feltüntetett eredmények a kimenő és közbülső motivációs vizsgálatok egyes képzés tekintetében előforduló kérdéscsoportok válaszainak összesített átlagát tartalmazzák.

53 A kérdéscsoportokon belül a skálázott kérdések eredményeinek összesítésére került sor. Munkaerőpiaci kivezetést támogató kérdések 2,5 Egyetemi évek, továbbképzés 3,6 Milyennek látja az intézmény külső megítélését 3,9 Hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, 3,4 3,6 23. ábra: Kérdéscsoportok kérdéseire adott válaszok átlagai BA, MA, hagyományos és osztatlan képzés esetén Mint láthatjuk, a fent említett képzésekben részt vevő hallgatók a legtöbb esetben közepesnél jobbnak ítélik meg a képzés során elérhető szolgáltatásokat, illetve feltételeket. Kizárólag a munkaerőpiaci kivezetést támogató tevékenységek megítélése során mutatkoznak szigorúbbnak. A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a hallgatók több, mint fele hasznosítható információkat a munka világáról, álláskeresési támogatást, esetlegesen álláskeresési tréninget várna el. A következőkben a kimenő motivációs vizsgálatok BA, MA, hagyományos és osztatlan képzésben végzettek felmérésének eredményeinek részletesebb ismertetésére térnénk ki Milyen a tantermek felszereltsége? Milyen a könyvtárak színvonala? Milyen a számítógéppel való ellátottság? Milyenek a tantervek az óra és a létszám tekintetében? Milyenek az oktatás tárgyi feltételei? Milyen az épületek megközelíthetősége? Milyen az épületek állapota? 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 24. ábra: Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége

54 Az Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége című ábrából láthatjuk, hogy a megkérdezett hallgatók összességében elégedettek az oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állásával, hozzáférhetőségével. Karonként kimutatva az eredményeket, a kérdésekre átlagosan az Állam- és Jogtudományi Kar és a Műszaki és Földtudományi Kar hallgatói adtak a legmagasabb átlag értéket, de 3,5-ös átlagértékkel minősítették a kérdéseket a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar és a Gazdaságtudományi Kar hallgatói is. Mennyire gyakran kapott segítséget szakmai problémái megoldására az oktatóktól? Milyen a kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége? Milyenek a szakmai konferenciákon való részvételi lehetőségek? Milyenek az egyéni szakmai érdeklődés kielégítésének lehetőségei? Mennyire érzi igazságosnak a tanulmányi ösztöndíjak rendszerét? Mennyire érzi igazságosnak a szociális alapú támogatások rendszerét? Mennyire találja jónak a hallgatói önkormányzat tevékenységét a szociális juttatások és egyéb Milyenek a sportolási lehetőségek az intézményen belül? Milyenek a kulturális és szórakozási lehetőségek az intézményen belül? Milyen a diákiroda tevékenysége? Milyen a hallgatói önkormányzati tevékenysége? Milyenek az intézményen belüli étkezési lehetőségek? Milyen a kollégiumok színvonala? Mennyire ért egyet azzal, hogy a megvásárolható szolgáltatások megfelelőek, rugalmasak? 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 25. ábra: Hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj lehetőségek A hallgatók elégedettek az egyetemi infrastrukturális lehetőségekkel, illetve más szolgáltatásokkal, egyedül a szociális alapú támogatások rendszerével kapcsolatosan jelent megy nagyobb arányú elégedetlenség. Karonkénti összehasonlítás esetén nem mutatható ki szignifikáns összefüggés az egyes kérdések, és a hallgatói válaszok tekintetében.

55 Mennyire igyekszik Ön szerint a város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeinek Mennyire igyekszik az intézmény Ön szerint a város/régió oktatási/kutatási/szolgáltatási igényeit Mennyire ért egyet azzal, hogy a kívülállókban az intézményről kialakult kép kiváló? Mennyire találja fejlettnek az intézményi demokráciát? Mennyire ítéli jónak általában az egyetemi légkört? Milyennek ítéli az intézmény színvonalát? Ha lehetősége lenne, szívesen visszajönne az intézménybe újabb végzettséget szerezni? 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 26. ábra: Milyennek látja az intézmény külső megítélését? Az intézmény külső megítélése tekintetében elmondhatjuk, hogy a gazdasági, jogi és bölcsész terülten tanuló hallgatók vannak a legjobb véleménnyel a képzési kutatási lehetőségekkel a Miskolci Egyetemen, és közülük voltak a legtöbben, akik szívesen visszajönnének az intézménybe újabb végzettséget szerezni. Mennyire tartja be a kar/az intézmény a kiírt határidőket? Mennyire színvonalas, rugalmas és hallgató-centrikus az ügyintézés a karon/az intézményben? Mennyire segítőkészek és udvariasak a tanulmányi irodák és intézeti adminisztrátorok a hallgatókkal? Az egyetem megfelelő feltételeket teremtett a szakma műveléséhez szükséges idegen nyelv elsajátításához? Mennyire tudták tanárai átadni az ismereteiket a hallgatóknak? Milyen volt Ön szerint az oktatók többségének szakmai felkészültsége? Emlékezete szerint hogyan hatott a választott szakma iránti érdeklődésére az egyetemi képzés? % 20% 40% 60% 80% 100% 27. ábra: Egyetemi évek, továbbképzés A hallgatóknak lehetőségük volt megjelölni, hogy mely ismeretekből nyújtott a képzés kevesebbet a kelleténél. Elsők között az idegen nyelvi (38,1%), az informatikai (26,4%) és kommunikációs ismeretek (24,2) jelentek meg.

56 A megkérdezettek 60,3%-a tervez a közeljövőben további iskolarendszerű tanulást, ők elsősorban mesterképzésben (59.8%) szeretnének részt venni általában a BA diplomát adó karon. Második helyen 19.6%-kal a doktori képzés szerepel. Többségük, közel 90 %-a a megkérdezetteknek elégedett a választott felsőoktatási intézménnyel, ha újra pályaválasztás előtt állna, ismét a Miskolci Egyetemet választaná, sőt majdnem ekkora arányban ugyanazt a Kart is. Más választás esetén a Gazdaságtudományi Kart és a Gépészmérnöki és Informatikai Kart említették a legtöbbször. Milyen a képzés alatti munkalehetőségek biztosítása? Milyen a végzés utáni elhelyezkedés segítése? % 20% 40% 60% 80% 100% 28. ábra: Munkaerőpiaci kivezetést támogató kérdések A munkaerőpiaci kivezetést támogató kérdések között megkérdeztük a hallgatókat, hogy az egyetem elvégzését követően mikor kíván elhelyezkedni? A válaszadók több mint 60%-a szeretne minél előbb, a végzés után három hónapon belül elhelyezkedni, de 19,4%-uknak még nincsen konkrét elképzelése a jövőjéről. 52.4% igényelné, hogy segítséget kapjon az elhelyezkedéséhez, méghozzá a következő formában: egyéni karriertervezés 22% 9% 8% 8% 13% személyiségfejlesztő tréning felkészítés az interjúra 19% motivációs levél írás 17% 11% 12% cégelőadások, gyárlátogatások álláskeresést segítő kiadványok állásközvetítés próbainterjúk, szimulált AC-k 29. ábra: Az elhelyezkedéshez igényelt segítség formái Mint a Miskolci Egyetem végzős hallgatója a következő szolgáltatásokat vennék később szívesen igénybe:

57 12% 17% Tájékoztatás továbbképzésről Karrier tanácsadás 11% 15% 11% 11% Kedvezményes könyvtárhasználat Hírlevél Munkaerő-közvetítés Kedvezményes sportlehetőségek 18% 5% Konferenciák, találkozók Hagyományápolás, szakestek 30. ábra: Igénybe veendő szolgáltatások A felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés és PhD képzés esetén kisebb mintaszámot volt alkalmunk vizsgálni, de néhány eredményt ismertetünk. (Megjegyeznénk, hogy a mintaszám egyrészt a mintanagyságából is adódik, másrészt pedig a hiányzó címek.) Munkaerőpiaci kivezetést támogató kérdések 2,1 Egyetemi évek, továbbképzés Milyennek látja az intézmény külső megítélését Hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj lehetőségek Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége 3,3 3,4 3,1 3,4 31. ábra: Kérdéscsoportok kérdéseire adott válaszok átlagai FSZ, SZT képzés esetén A válaszadó felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben részvevő hallgatók az előző csoportnál rosszabb átlagértékekkel minősítették a feltett kérdéseket, de hozzá kell tennünk, hogy itt a mintaszám jóval kisebb, illetve a felsőfokú szakképzésben résztvevők esetében elmondhatjuk, hogy még maga a munkaerőpiac sem tudja még ezt a képzési formát hová tenni. A doktori képzésben résztvevő válaszadók úgy gondolják, hogy összességében hasznosnak és jónak tartják az egyetemen folyó doktori képzést. Véleményük szerint a legtöbb feltétel adott a hallgatók számára az elhivatott kutatás végzéséhez, bár ezek színvonalán lehetne javítani.

58 Közbülső motivációs vizsgálatok eredményei A motivációs vizsgálatok esetében lényeges különbség nem figyelhető meg a kimenő vizsgálatokhoz képest. Sőt a hallgatók néhány kérdés illetve kérdéscsoport tekintetében még előnyösebb képet alkotnak a képzésről. Az első kérdésblokk a köztes motivációs vizsgálatoknál is a központilag előírt kérdéscsoportot, kérdéseket tartalmazza. Egyetemi adatszolgáltatás Az egyetemi kérdések tekintetében a BA, MA, hagyományos és osztatlan képzések kérdései, illetve a PhD képzés hallgatóinak válaszai kerülnek ismertetésre. Egyetemi évek, továbbképzés, tanulási motiváció 3,6 Milyennek látja az intézmény külső megítélését 4 Hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj lehetőségek 3,5 Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége 3,7 32. ábra: Kérdés csoportok kérdéseire adott válaszok átlagai BA, MA, hagyományos és osztatlan képzés esetén Ezen vizsgálattípus során a hallgatókat lehetőségünk szerint a képzésben többször, a tavaszi félévben kérdezzük meg. A megkérdezett hallgatók legjobbra az intézmény külső megítélését minősítették átlagosan. Elmondásuk szerint az egyetem még mindig vonzó a továbbtanulni vágyók számára és a régióban vezető szerepet képvisel. Az oktatók hozzáállásával és felkészültségével elégedettek, de néhány képzési formában hiányolják a szemléletes oktatást, és nem elég aktuális szerintük az oktatás, kutatás infrastrukturális ellátottsága. A PhD évek értékelése 3,6 Kutatással kapcsolatos kérdések 4 Témavezetéssel és képzéssel kapcsolatos kérdések 3,9 Milyennek látja az intézmény külső megítélését 3,6 Oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége 3,7 33. ábra: Kérdés csoportok kérdéseire adott válaszok átlagai PhD képzés esetén