Összefoglaló Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) felméréseiről május. I. kötet TÁMOP A-10/1/KONV

Átírás

1 Összefoglaló Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) felméréseiről május I. kötet TÁMOP A-10/1/KONV MISKOLCI EGYETEM 3515 Miskolc-Egyetemváros 2012

2 2

3 Összefoglaló Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) felméréseiről május I. kötet TÁMOP A-10/1/KONV MISKOLCI EGYETEM 3515 Miskolc-Egyetemváros

4 Szerkesztette: Prof. Dr. Szintay István Ligetvári Éva Marciniak Róbert Készítette: Dr. Havasi Virág Ligetvári Éva Marciniak Róbert Réthi Gábor Dr. Szabó-Tóth Kinga Prof. Dr. Szintay István 4

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER VIZSGÁLATOK ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat Továbbképzési igény Álláskeresési stratégiák Az egyetem megítélése ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat Továbbképzési igény Álláskeresési stratégiák Az egyetem megítélése ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat ban végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat között végzett PhD hallgatók eredményeinek elemzése DPR (A) és (B) között végzettek személyes és telefonos interjús megkeresése DPR (D) Bevezető A minta általános jellemzői Elégedettség a Miskolci Egyetemmel Munkatapasztalatok Magánélet Értelmiségi lét Kar-specifikus kérdések

6 Tisztelt Olvasó! A Miskolci Egyetem közel 10 éve jelentős feladatokat lát el a felsőoktatás minőségfejlesztése, annak módszertani és intézményi megvalósítása tekintetében. Ennek egyik jelentős állomása volt a minőségfejlesztési HEFOP program, amely eredményeként konzorcium vezetőként irányította a Magyar Felsőoktatási Intézmények UNI-EFQM kidolgozását és 2008-ban ennek eredményeként elsőként nyerte el a Felsőoktatási Minőség Díjat. A TÁMOP / és a TÁMOP A-10/1/KONV programok keretében a DPR vizsgálatok és a Motivációs elemzések módszertanának tejleskörű kifejlesztése és a Miskolci Egyetem minőségbiztosítási rendszerébe való integrálása történt meg. Jelen kiadványban a DPR vizsgálatok május időtartamra eső eredményeiről adunk összefoglalást. Kérjük, és kívánjuk minden partnerünknek, olvasónknak, hogy a tényadatok és elemző megállapítások tekintetében továbbra is segítsék munkaerő-piaci kapcsolataink és a képzés színvonalának emelését szolgáló akcióinkat. Az együttműködés erősítésében bízva Üdvözli Önt Dr. Szintay István s.k. a Minőségbiztosítási Bizottság elnöke 6

7 1. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER VIZSGÁLATOK ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat A 2009-ben végzett hallgatók véleményét tükröző DPR kérdőívet 128 fő töltötte ki. A különböző kérdésekre választ adók száma széles skálán mozog, ezért egyes kérdések esetében a válaszok reprezentativitása nem feltétlenül biztosított. A kérdésekre adott válaszok alapján az alábbi következtetések vonhatóak le. Az egyetem hallgatóinak jelentős hányada (76,2%) nem tanult vagy tanul más felsőoktatási intézményben a megkérdezés alapjául szolgáló képzés folytatása, végzése során. A válaszadók közel egynegyede (24,8%) párhuzamosan más képzésben is részt vesz. Ezek közül jellemzően a hagyományos főiskolai képzésben való részvétel van túlsúlyban a maga 45,7%-ával. A 2009-es felmérésben részt vevő hallgatók esetében az első végzettség (legalább abszolutórium) megszerzése óta a válaszadók 72,8%-ának egyetlen munkahelye volt, 21,4%- nak pedig kettő. A fennmaradó 6% három vagy ennél több munkahellyel rendelkezett. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a megszerzett végzettség birtokában tartósan el tudnak helyezkedni a hallgatók, élni tudnak a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. Ez igazolódik a kérdőív kitöltésének időpontjára vonatkoztatva is, ugyanis a kérdésre választ adók (84 fő, ami a teljes kérdőívet kitöltők 65,7%-a) 76,2% cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozik. Ezután 9,5%-kal azon munkavállalókat találjuk, akik a teljes munkaidős állásuk mellett alkalmi munkát is vállalnak, majd 4,8%-ot tesz ki azok aránya, akik saját vállalkozásukat irányítják. 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2,4% 8,3% 3,6% 4,8% 4,8% 7,1% 1,2% 11,9% 15,5% 7,1% 8,3% 25% 1. ábra: Munkahelyek ágazat szerint

8 Az előbbi táblázatból kitűnik, hogy a válaszadók közül legtöbben az egyéb (25%), oktatás (15,5%), illetve a közigazgatás-védelem; kötelező társadalombiztosítás (11,9%) ágazatokban helyezkedtek el. Ez a minta összetételével is magyarázható. A cégforma tekintetében a érdekesség, hogy az önkormányzatok a második legnagyobb foglalkoztatók (20,5%). A Kft, Rt, Bt és egyéni vállalkozási formák közül Kft-ben helyezkedett el a válaszadók csaknem harmada (32,5%). Ezt a képet tovább árnyalhatjuk a külföldi tőke arányának, illetve a foglalkoztatottak számának alakulásával foglalkozó kérdések vizsgálatával. A kép itt is változatos, de megállapítható, hogy a válaszadók (n=83) közel 70%-a teljes egészében magyar tulajdonban lévő vállalatban/intézményben helyezkedett el. 20,5%-uk pedig 75%-nál nagyobb külföldi tőke aránnyal rendelkező cégnél helyezkedett el (jellemzően multinacionális vállalatoknál). A méretet tekintve nem meglepő, hogy a nagyvállalatok a legnagyobb foglalkoztatók (a , illetve az 1000-nél több főt foglalkoztató vállalatok/intézmények értendők ebbe a kategóriába), a válaszadók 42,7%-a dolgozik ezekben a vállalatokban/intézményekben főnél több 27% 1-2 fő 5% 3-4 fő 1% 5-9 fő 8% fő 11% fő 16% fő 11% fő 9% fő 12% 2. ábra: Cég/intézmény alkalmazottjainak száma A jelenlegi munkahelyüket a válaszadók többsége (69%) szakmai, tartalmi szempontból megfelelőnek tartják, ezzel ellentétben a jövedelmeket, juttatásokat jobbára közepesnek ítélik. A munka személyi és tárgyi körülményei, illetve a szakmai presztízs összhangban van a szakmai, tartalmi szempontok pozitív megítélésével. Eltérés tehát a jövedelmek megítélésével kapcsolatban állapítható meg. 8

9 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 1% 1 - egyáltalán nem 4% 26% 37% 32% teljes mértékben 3. ábra: A jelenlegi/utolsó munka szakmai, tartalmi szempontból való elégedettsége A szakmai, tartalmi tartalom ennyire pozitív megítélésében az is közrejátszhat, hogy a jelenlegi/utolsó fő tevékenység szerinti munkája a válaszadók 68,7%-nak nagymértékben a végzettségéhez kapcsolódik igaz nem elhanyagolható, hogy 24,1%-nak viszont egyáltalán nem a végzettségének megfelelő ágazatban tevékenykedő vállalatnál/intézménynél sikerült elhelyezkednie. Ez azonban mégis azt példázza, hogy a Miskolci Egyetem képzései a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő készségeket biztosítják, és a hallgatók is élni tudnak a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. A válaszadók 88%-nak nincs más, a megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettséghez kapcsolódó mellékállása. Tehát mindenki, aki el tudott helyezkedni a főállása mellett nem tudja, nem akarja vagy nem szükséges, hogy mellékjövedelemmel egészítse ki keresetét. Azok, akik mégis vállalnak mellékállást, jellemzően a végzettséghez kapcsolódó állását keresnek és vállalnak. Minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve a válaszadók (n=83) átlagos havi nettó összjövedelme Ft. Ez azt jelenti, hogy az egyetem által nyújtott képzés birtokában szerzett munkával a végzett hallgatók az átlagosnál magasabb havi nettó jövedelemre tudnak szert tenni. Természetesen a skála azért itt is elég tág határok között mozog, hiszen a milliós nagyságrendű havi jövedelemtől kezdve a tízezres nagyságrendig terjed. A végzett hallgatók a kapcsolati hálózatuk kialakításában is nagymértékben támaszkodnak egyetemi éveikre, melyet jól mutat, hogy a válaszadók többsége (95%) tartja a kapcsolatot a volt évfolyamtársaival/csoporttársaival. Ezen kapcsolatok jellege elsősorban baráti jellegű (88,5%). A válaszadók valamivel több, mint 60%-a nemcsak volt évfolyamtársaival tarja a kapcsolatot, hanem más hallgatókkal is, de itt is a baráti jelleg domináns. Más egyetemi szervezettel (karrieriroda, Hallgatói Önkormányzat, alumni, egyéb) azonban nem tartják a 9

10 kapcsolatot, így látható, hogy az egyetemi évek során spontán módon kialakult kapcsolatok sokkal tartósabbak, mint a szervezett formák között kialakítottak. Ennek elsősorban az az oka, hogy nem igazán veszik igénybe ezen szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat (még ha tudnak is a szervezet létezéséről például az alumni szervezet létéről 64,1% tud, de mindössze a válaszadók 1,7%-a tagja), nem ismerik ezek miben létét és mivel nem éreznek motivációt ezek megismerésére, ezért gyakran egyetemi éveik alatt sem kerülnek velük kapcsolatba a hallgatók Továbbképzési igény A végzett hallgatók relációjában megállapítható, hogy a hallgatók nagy része (80%) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, hogy a diploma megszerzése után is tovább képezzék magukat. Ez arra a felelős gondolkodásra enged következtetni, hogy a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek meg kívánnak felelni, még a szervezett oktatás kereteit elhagyva is arra törekszenek rá, hogy fejlesszék magukat. 80% 60% 40% 20% 0% 55,5% 36,7% 37,5% 7% 13,3% 9,4% 3,9% 66,4% 38,3% 22,7% 28,1% 22,7% 10,9% 22,7% Diploma megszerzése óta részt vett Képzést tervez a jövőben 4. ábra: Továbbképzés iránti igény Az elsődleges még mindig a nyelvi képzés, mind a diplomaszerzés óta eltelt időszakot (55,5%), mind pedig a jövőbeni továbbképzési elképzeléseket (66,4%) figyelembe véve. Az egyetemi oktatásban heti 4 óra áll a hallgatók rendelkezésére az idegen nyelvek elsajátítására, ám ez az óraszám nem elegendő annak megtanulására, ezért sokan már egyetemi éveik alatt is gondoskodnak ilyen irányú kiegészítő képzésről. Azonban ennek ellenére is megállapítható, hogy a nyelvi ismeretek iránti igény, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról, még mindig a leghangsúlyosabb témaként merül fel. A nyelveken kívül jól látható, hogy a szervezett képzésből kikerülve, az önképzés (38,3%) mellett a vállalati képzések és tréningek (22,7%) szerepe jelentős. Ez azt támasztja alá, hogy 10

11 az egyetem elhagyása után jobbára saját erejükre támaszkodva próbálják meg fejleszteni magukat a végzett hallgatók, illetve akinek lehetősége adódik rá, a vállalatok által kifejlesztett belső fejlesztési rendszert tudja igénye venni ez utóbbi jellemzően a nagyvállalatoknál, multinacionális vállalatoknál alakult ki. A jövő tekintetében a szakirányú továbbképzés (36,7%) és másoddiploma (37,5%) szerzésének igénye a legjelentősebb természetesen a nyelvi képzés mellett. Az önképzés is 28,1%-kal szerepel ebben a kategóriában, tehát az önerőből való fejlesztésre is jelentős hangsúly helyeződik. A munkavállalók ismereteinek bővítése nemcsak munkavállalói oldalról élvez prioritást, de számos vállalat is invesztál az általa foglalkoztatott alkalmazottba, annak tudásába, és ha nincs belső fejlesztési rendszere, vagy bizonyos szükséges új kompetencia megszerzését nem teszi teljes körűen lehetővé, akkor segíti a munkavállalót továbbképzése finanszírozásában is elsősorban a szakirányú képzések területén Álláskeresési stratégiák Az álláskeresésről általánosságban az a feltételezés az elfogadott, hogy az emberek kapcsolati tőkéjük segítségével jutnak leggyakrabban álláshoz. A megkérdezésből az derül ki, hogy legtöbben nem célirányosán, fókuszáltan kerestek, hanem a megszerzett kompetenciákkal összhangban lévő, a munkaerő-piaci lehetőségeknek megfelelő álláshelyekre pályáztak, különösebb szakmai válogatás nélkül. (Jóllehet a megszerzett kompetenciák egyfajta szakmai szűrőként is felfoghatók.) Ez az arány 54%-ot tett ki. egy cégre koncentráltam 17,2% mindenhová pályáztam, ahol esélyem lehet 54% kiválasztottam a cégeket, ahol esélyem volt a kiválasztott szakterületen minden munkáltatóhoz pályáztam 10,3% 18,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 5. ábra: Álláskeresési stratégiák Az utána következő két legnagyobb arányt elért kategória a skála két végpontjának nevezhető. A fókuszált célirányos álláskeresés (17,2%), illetve a válogatás nélküli (18,4%) stratégiák egy szinten mozognak. Ennél tudatosabb, mélyrehatóbb elemzés utáni stratégiát 11

12 mindössze a válaszadók 10,3%-a alkalmazta, mely során már csak azokat cégeket keresték meg, melyek igényei találkoztak/találkozhattak a jelentkező kompetenciáival, képzettségével. Alapvetően két stratégia különböztethető meg: az egyik szerint a megszerzett kompetenciákhoz keresi meg az álláskereső a munkalehetőségeket, a másik pedig fordított logikát alkalmazva, a munkaajánlatok elvárásait használja elsődleges szűrőnek. Az elhelyezkedést figyelembe véve, megállapítható, hogy az ismerősök segítségével való elhelyezkedés az elsődleges (38,7%). Ez összhangban van a már látott évfolyamtársakkal való kapcsolattartással, még ha annak baráti jellegét is jelölték meg elsősorban. A kapcsolati tőke primátusa megkérdőjelezhetetlen, az elhelyezkedés módja is ezt bizonyítja. Ezt követik az újsághirdetések (19,4%) és online állásközvetítők, hirdetések (15,1%), még mindig a hagyományosabb álláskeresési forma javára. A magyarországi trend látszik megmutatkozni a válaszok alapján, a kapcsolati tőke első helyével. A munkahely kiválasztásának alapvetően a munkabér nagysága a meghatározó tényezője (67,2%), mely jól mutatja a magyar munkavállalók bérérzékenységét. Ezt nem sokkal lemaradva követi a szakmai fejlődés lehetőségének igénye, mely összhangban van a már említett továbbfejlődési igényekkel is, ahol láthattuk, hogy a nyelvismeret mellett a szakmai jellegű továbbképzésekre, fejlődésre volt a legnagyobb igény. 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 67,2% 46,9% 48,4% 47,7% 57% 26,6% 31,3% 16,4% 14,8% 11,7% 15,6% 6. ábra: Munkahely-választási szempontok Az ábrán látható grafikonból kissé meglepő módon leolvasható, hogy a rendszeres vállalati továbbképzésekre kisebb az igény, a válaszadók (n=128) mindössze 16,4%-a tartja fontos szempontnak a munkahelyválasztás esetében. Ez az önfejlesztéssel, fejlődéssel kapcsolatosan érdekes tendencia, mert bár fontosnak tartják az előrelépést, fejlődést, azt sokkal inkább szakmai téren szeretnék elérni, semmint a vállalatok által rendszeresen szervezett továbbképzéseken. Ennek oka az is lehet, hogy sokan természetesnek veszik, hogy ha 12

13 nagycégnél vagy multinacionális vállalatnál helyezkednek el, akkor az ottani rendszerben már egyébként is ki van alakítva ez a fajta képzés, melyeknek gyakran vannak kötelező elemei is, tehát a munkavállaló fog vele találkozni ezért nem jelent különösebben kiemelt szempontot. Az egyetem/főiskola végeztével, az oklevél átvételét követően a hallgatók harmada 1-3 hónap alatt (33,3%), 29,2%-uk 4-6 hónap alatt el tudott helyezkedni. Ebből látszik, hogy a Miskolci Egyetemen végzett hallgatók több, mint 60%-a legkésőbb 6 hónapon belül állást talál, ami az itt szerzett diploma értékét mutatja, annak megbecsültségét a munkaerőpiacon. Ennek a gyors elhelyezkedésnek is köszönhető, hogy munkanélküli segély juttatásban a válaszadók mindössze 8,4%-a részesült, mindegyikőjük egyszeri alkalommal. Ez is az egyetem korszerű, a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztett képzéseknek köszönhető, melyek segítségével a kikerülő hallgatók magabiztosan tudnak fellépni a munkaerőpiacon, hiszen a birtokukba került tudást értékelik a piaci résztvevők. A válaszadók 52%-ának összhangban van a végzettségével jelenlegi állása, viszont negyedük nem a végzettségének megfelelően tudott elhelyezkedni. Ebből is az tűnik ki, hogy a különböző álláskeresési stratégiák és az egyetemi/főiskolai évek alatt megszerzett kompetenciák kombinációjaként a hallgatók nagy része el tud helyezkedni, a végzettségüknek megfelelően. 35% 30% 25% 26% 21% 31% 20% 15% 10% 5% 9% 13% 0% 1 - egyáltalán nem teljes mértékben 7. ábra: Végzettségi szerinti elhelyezkedés aránya Az egyetemi szervezetek különféle pályaorientációs és álláskeresést segítő szolgáltatásokkal segítik a hallgatókat, de mint ahogy a végzés utáni kapcsolattartás esetében is érzékelhető volt nem használják ki ezeket a lehetőségeket. Ennek tulajdonítható, hogy a válaszadóknak arra a kérdésre adott válaszai, hogy Mennyire érezte szükségét az egyetemen annak, hogy segítséget kapjon az elhelyezkedéséhez?, eléggé kiegyenlítettek, mely az előbbi 13

14 szűklátókörűségre vezethető vissza. Ugyanakkor meglehetősen negatív képet festenek az egyetemi segítséggel való elégedettséggel kapcsolatban. 57%-uk úgy gondolja, hogy nem kapott segítséget az egyetemtől, de erre nagy hatással van a már említett tájékozatlanság. Az egyetem évről-évre egyre intenzívebb tájékoztatást nyújt a hallgatóknak, és ösztönzi őket az intézmény által nyújtott ilyen irányú szolgáltatások igénybevételére. Elsősorban állásközvetítésben igényelnének segítséget az egyetemektől. Ezt követik az álláskeresést segítő kiadványok, és a személyiségfejlesztő tréningek. Ez ismét kissé ellentmondást mutat az egyetem szolgáltatásaival kapcsolatosan, és a hallgatók relatív tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot. A karrieriroda és diákiroda, illetve az évente megrendezésre kerülő állásbörze ezeket a célokat szolgálják. Érdekes megfigyelni, hogy mindegyik válaszlehetőség esetében 30%-os arány mutatkozik, ami arra enged következtetni, hogy többé-kevésbé mindegyik segítési formát fontosnak tartják a válaszadók. Ezek egy része szervezett keretek között az egyetem tanmenetében is megtalálható, de csak bizonyos karok képzési struktúrájában. Ezek kiterjesztése és a campuson való minél hatékonyabb hirdetése, megismertetése is célja az egyetemnek. próbainterjúk, szimulált AC-k 39,1% állásközvetítés 63,3% álláskeresést segítő kiadványok 44,5% cégelőadások, gyárlátogatások motivációs levél írás felkészítés az interjúra személyiségfejlesztő tréning egyéni karriertervezés 34,4% 29,7% 41,4% 45,3% 31,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 8. ábra: Az egyetemtől várt segítség formája Ezen válaszok ismeretében, és az erre vonatkozó kérdés eredményei alapján, megállapítható, hogy a válaszadók közepesen elégedettek jelenlegi munkahelyükkel Az egyetem megítélése A végzettséghez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni az egyetem képzéséről, oktatóiról alkotott képet is. Összességében elmondható, hogy a szakmai tárgyakat megalapozottnak tartják a válaszadók, viszont a gyakorlatorientáltság szempontjából, még javítható az 14

15 összkép. Ez elsősorban a Bologna-rendszerre való átállással, illetve annak tanulásával magyarázható. Az egyetemen tanultakat többnyire felhasználhatónak érzik a munka világában, de ismét fontos megemlíteni, hogy a folyamatos tanulás, illetve a már említett oktatási rendszerben bekövetkezett változás folyamatos alkalmazkodást, változást és nyomon követést igényel az oktatási intézménytől. A Miskolci Egyetem képzésének erősségei közt említik a szakmai szemlélet és gondolkodásmód kialakulását, illetve az erős elmélet alapok nyújtását. Igényként merül fel a gyakorlatorientáltság fokozása, illetve a nyelvoktatás intenzívebbé tétele. A szakmai és erkölcsi presztízs megítélése szempontjából a Miskolci Egyetemet az elismert felsőoktatási intézmények között tartják számon. Az oktatók felkészültségét jónak tartják, és és a tudást is képesek megfelelő színvonalon átadni. Az itt szerzett tudással érvényesülni tudnak a munkaerőpiacon. Ebből a szempontból is és ahogy korábban is láthattuk fontos szerep jut a nyelvtudásnak. A válaszadók többsége legalább középfokú általános nyelvvizsgával rendelkezik, de nyelvtudása szintjét nem tartja megfelelőnek ahogy láthattuk is a továbbképzési igényeknél a nyelvi képzés primátusát. Ennek is tudható be, hogy a külföldi részképzésben való részvétel lehetőségével igen kevesen élnek. Továbbá az is látszik, hogy mivel többségében magyar tulajdonú cégnél helyezkednek el a hallgatók, kevésbé vannak rászorítva arra, hogy használják a nyelvet a válaszadók több, mint fele nem vagy csak alig használja az idegen nyelvet ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (A) vizsgálat A 2010-ben végzett hallgatók véleményét tükröző DPR kérdőívet 674 fő töltötte ki. Végzés után egy évvel kereste meg az egyetem a hallgatókat. (Végzett hallgatók alatt a legalább abszolutóriumot szerzetteket értjük.) A válaszadók kétharmada nappali tagozatos, egyharmada levelezős hallgató. A finanszírozási forma tekintetében is hasonló arány mutatkozik az államilag támogatott hallgatók javára. A különböző kérdésekre választ adók száma széles skálán mozog, ezért egyes kérdések esetében a válaszok reprezentativitása nem feltétlenül biztosított. A kérdésekre adott válaszok alapján az alábbi következtetések vonhatóak le. Az egyetemre jelentkezett hallgatók többsége gimnáziumban szerezte érettségiét. A válaszadók 59,2%-a hagyományos 4, vagy 6,8 osztályos (szerkezetváltó) középiskolában, két tannyelvű gimnáziumban szerezte érettségiét. 15

16 Egyéb 1,5% Szakközépiskola 39,3% 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium 14,9% Gimnázium - hagyományos 4 osztályos 44,3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 9. ábra: Középiskolai osztály típusa az érettségi tekintetében A felmérést a karok tekintetében a BTK, GEIK/GEK és a GTK hallgatói töltötték ki legnagyobb számban. 19,20% 20,70% 12,50% 13,4% 2,2% 2,5% 2,70% 26,5% ÁJK BTK BBZI CTFK EK/EFK GEIK/GEK GTK MAK/MFK 10. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül a diplomáját is megszerezte a válaszadók közel 70%-a. A fennmaradó 30%-nál a késedelem oka elsősorban a nyelvvizsga hiánya volt (85,6%), és 66,4%-uk a kérdőív kitöltésnek időpontjáig még mindig nem szerezte meg. Ennek ellenére a végzett hallgatók fele kilépett a munkaerőpiacra diploma nélkül is. A 16

17 diploma hiánya a válaszadók 27,7%-a szerint jelentett nagy problémát az elhelyezkedésben, a fennmaradó hányad szerint egyáltalán nem vagy csak kis mértékben okozott problémát. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor a hallgatók közel negyede rendelkezett már felsőfokú végzettséggel, ők jellemzően a levelező tagozat hallgatói. A végzettséggel rendelkezők több, mint fele főiskolai, hagyományos képzésben szerezte meg végzettségét. A válaszadók 22,5%-a jelenleg is felsőfokú képzésben vesz részt, 67,1%-uk MA/MSc képzésben. A nyelvismeret szempontjából a 2010-es felmérés már mélyrehatóbb elemzést tesz lehetővé, ugyanis mindamellett, hogy megállapítható, hogy még mindig jelentős hiányosság észlelhetők a hallgatók nyelvtudását illetően, már nyelvekre lebontott képet is kapunk. 3,5 3,4 3 2,5 2,5 2 1,5 1,3 1,1 1,1 1,3 1 0,5 0 angol német francia olasz spanyol orosz 11. ábra: Nyelvismeret 5 fokozatú skálán mérve a válaszok átlagai alapján Látható, hogy angol nyelvből a legmagasabb a végzettek átlagos nyelvismerete, de ez is csak közepes szintűnek mondható. A német nyelv is hasonló szinten mozog, de a többi világnyelvet igen kevesen beszélik, ismerik. Erre is visszavezethető, hogy a válaszadók (n=672) csupán 7,6%-a tanult külföldön. Jellemzően a Tempus/Erasmus ösztöndíjak igénybevételével (52,8%). A hallgatók közel 80% kötelező szakmai gyakorlaton vett részt, és 22,1%-uk a gyakorlati helyén el is tudott helyezkedni. Ebből is kiviláglik, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati képzés minél nagyobb arányban való megjelenésére, illetve a szakmai gyakorlati helyek kiválasztásában is segítséget nyújt a hallgatóknak. Az abszolutóriumot szerzettek 64,6%-a egy hónapon belül, vagy keresés után talált munkahelyet, ami a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések nyújtását, a képzés elismertségét is tükrözi. A munkaviszonnyal rendelkezők közel háromnegyede állandó 17

18 jellegű, határozatlan munkaviszonnyal rendelkezik. A megkérdezés alapjául szolgáló képzés során megszerzett készségeket használják inkább munkájukban. Ebből is az tűnik ki, hogy a különböző álláskeresési stratégiák és az egyetemi/főiskolai évek alatt megszerzett kompetenciák kombinációjaként a hallgatók nagy része el tud helyezkedni, a végzettségüknek megfelelően. A válaszadók (n=446) közel 62,8%-a teljes egészében magyar tulajdonban lévő vállalatban/intézményben helyezkedett el. 27,6%-uk pedig teljes mértékben külföldi tulajdonú cégnél helyezkedett el (jellemzően multinacionális vállalatoknál). A méretet tekintve nem meglepő, hogy a nagyvállalatok a legnagyobb foglalkoztatók (a , illetve az 1000-nél több főt foglalkoztató vállalatok/intézmények értendők ebbe a kategóriába), a válaszadók 47,3%-a dolgozik ezekben a vállalatokban/intézményekben. 1,1% 9,4% 32,8% Önfoglalkoztató 20,3% 2-9 fó fő fő fő fő 14,5% 21,9% 12. ábra: Cég/intézmény alkalmazottjainak száma A jelenlegi munkahelyüket a válaszadók többsége (75,1%) szakmai, tartalmi szempontból megfelelőnek tartják, ezzel ellentétben a jövedelmeket, juttatásokat jobbára közepesnek ítélik. A munka személyi és tárgyi körülményei, illetve a szakmai presztízs összhangban van a szakmai, tartalmi szempontok pozitív megítélésével. Eltérés tehát a jövedelmek megítélésével kapcsolatban állapítható meg. 18

19 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 5,4% 1 - egyáltalán nem 18,9% 35,1% 40,5% teljes mértékben 13. ábra: A jelenlegi/utolsó munka szakmai, tartalmi szempontból való elégedettsége A szakmai, tartalmi tartalom ennyire pozitív megítélésében az is közrejátszhat, hogy a jelenlegi/utolsó fő tevékenység szerinti munkája a válaszadók 59,8%-nak nagymértékben a végzettségéhez kapcsolódik. Ez azt példázza, hogy a Miskolci Egyetem képzései a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő készségeket biztosítják, és a hallgatók is élni tudnak a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel. A válaszadók 92,5%-nak nincs más, a megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettséghez kapcsolódó mellékállása. Tehát mindenki, aki el tudott helyezkedni a főállása mellett nem tudja, nem akarja vagy nem szükséges, hogy mellékjövedelemmel egészítse ki keresetét. Azok, akik mégis vállalnak mellékállást, jellemzően a végzettséghez kapcsolódó állását keresnek és vállalnak. Sajnos elmondható, hogy a 2009-es felméréshez hasonlóan, még mindig nem igazán veszik igénybe az egyetemi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat (még ha tudnak is a szervezet létezéséről például az alumni szervezet létéről 67% tud, de mindössze a válaszadók 2%-a tagja), nem ismerik ezek miben létét és mivel nem éreznek motivációt ezek megismerésére, ezért gyakran egyetemi éveik alatt sem kerülnek velük kapcsolatba a hallgatók Továbbképzési igény A végzett hallgatók relációjában megállapítható, hogy a hallgatók nagy része (71%) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, hogy a diploma megszerzése után is továbbképezzék magukat. Ez arra a felelős gondolkodásra enged következtetni, hogy a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeinek meg kívánnak felelni, még a szervezett oktatás kereteit elhagyva is arra törekszenek rá, hogy fejlesszék magukat. 19

20 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 33,5% 31,3% 11,6% 15,4% 35,2% 11,1% 3,3% 67,2% 39,8% 37,7% 29,1% 15,3% 22,4% 22,1% Diploma megszerzése óta részt vett Képzést tervez a jövőben 14. ábra: Továbbképzés iránti igény Az elsődleges témák között még mindig a nyelvi képzést találjuk, mind a diplomaszerzés óta eltelt időszakot (35,2%), mind pedig a jövőbeni továbbképzési elképzeléseket (67,2%) figyelembe véve. Az egyetemi oktatásban heti 4 óra áll a hallgatók rendelkezésére az idegen nyelvek elsajátítására, ám ez az óraszám nem elegendő annak megtanulására, ezért sokan már egyetemi éveik alatt is gondoskodnak ilyen irányú kiegészítő képzésről. Azonban ennek ellenére is megállapítható, hogy a nyelvi ismeretek iránti igény, mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról, még mindig a leghangsúlyosabb témaként merül fel. A nyelveken kívül jól látható, hogy a szervezett képzésből kikerülve, az önképzés (39,8%) mellett a vállalati képzések és tréningek (22,4%) szerepe jelentős. Ez a 2009-es trendet támasztja alá, hogy az egyetem elhagyása után jobbára saját erejükre támaszkodva próbálják meg fejleszteni magukat a végzett hallgatók, illetve akinek lehetősége adódik rá, a vállalatok által kifejlesztett belső fejlesztési rendszert tudja igénye venni ez utóbbi jellemzően a nagyvállalatoknál, multinacionális vállalatoknál alakult ki. A jövő tekintetében a szakirányú továbbképzés (33,5%) és másoddiploma (31,3%) szerzésének igénye a legjelentősebb természetesen a nyelvi képzés mellett. Illetve a 209-es felméréshez képest az önképzés is 37,7%-kal szerepel ebben a kategóriában, tehát az önerőből való fejlesztésre helyeződő hangsúly fokozódott. A munkavállalók ismereteinek bővítése nemcsak munkavállalói oldalról élvez prioritást, de számos vállalat is invesztál az általa foglalkoztatott alkalmazottba, annak tudásába, és ha nincs belső fejlesztési rendszere, vagy bizonyos szükséges új kompetencia megszerzését nem teszi teljes körűen lehetővé, akkor segíti a munkavállalót továbbképzése finanszírozásában is elsősorban a szakirányú képzések területén. 20

21 1.2.2 Álláskeresési stratégiák Az álláskeresésről általánosságban az a feltételezés az elfogadott, hogy az emberek kapcsolati tőkéjük segítségével jutnak leggyakrabban álláshoz. A megkérdezésből az derül ki, hogy legtöbben nem célirányosán, fókuszáltan kerestek, hanem a megszerzett kompetenciákkal összhangban lévő, a munkaerő-piaci lehetőségeknek megfelelő álláshelyekre pályáztak, különösebb szakmai válogatás nélkül. (Jóllehet a megszerzett kompetenciák egyfajta szakmai szűrőként is felfoghatók.) Ez az arány 42,5%-ot tett ki. egy cégre koncentráltam 19,6% mindenhová pályáztam, ahol esélyem lehet 42,5% kiválasztottam a cégeket, ahol esélyem volt 17,7% a kiválasztott szakterületen minden munkáltatóhoz pályáztam 20,2% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 15. ábra: Álláskeresési stratégiák Az utána következő két legnagyobb arányt elért kategória a skála két végpontjának nevezhető. A fókuszált célirányos álláskeresés (19,6%), illetve a válogatás nélküli (20,2%) stratégiák egy szinten mozognak. Ennél tudatosabb, mélyrehatóbb elemzés utáni stratégiát mindössze a válaszadók 17,7%-a alkalmazta, mely során már csak azokat cégeket keresték meg, melyek igényei találkoztak/találkozhattak a jelentkező kompetenciáival, képzettségével. Ahogy a 2009-es felmérés kapcsán is, alapvetően két stratégia különböztethető meg: az egyik szerint a megszerzett kompetenciákhoz keresi meg az álláskereső a munkalehetőségeket, a másik pedig fordított logikát alkalmazva, a munkaajánlatok elvárásait használja elsődleges szűrőnek. Az elhelyezkedést figyelembe véve, megállapítható, hogy az ismerősök segítségével való elhelyezkedés az elsődleges (korábbi munkakapcsolat + egyéb személyes ismertség 35,1%). A kapcsolati tőke primátusa megkérdőjelezhetetlen, az elhelyezkedés módja is ezt bizonyítja. Ezt követik az újsághirdetések (24,5%) és a munkáltatónál való jelentkezés (23,6%). A magyarországi trend látszik megmutatkozni a válaszok alapján, a kapcsolati tőke első helyével. 21

22 A munkahely kiválasztásának alapvetően a munkabér nagysága a meghatározó tényezője (74,9%), mely jól mutatja a magyar munkavállalók bérérzékenységét az előző évi felméréshez képest jelentősen növekedett ennek fontossága. Ezt nem sokkal lemaradva követi a szakmai fejlődés lehetőségének igénye, mely összhangban van a már említett továbbfejlődési igényekkel is, ahol láthattuk, hogy a nyelvismeret mellett a szakmai jellegű továbbképzésekre, fejlődésre volt a legnagyobb igény. 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 67,2% 57% 46,9% 48,4% 47,7% 31,3% 26,6% 16,4% 14,8% 11,7% 15,6% 16. ábra: Munkahely-választási szempontok Az ábrán látható grafikonból kissé meglepő módon leolvasható, hogy a rendszeres vállalati továbbképzésekre kisebb az igény, a válaszadók (n=674) mindössze 18,8%-a tartja fontos szempontnak a munkahelyválasztás esetében. Ez a 2009-es tendencia tartósságát mutatja, hiszen az önfejlesztéssel, fejlődéssel kapcsolatosan érdekes tendencia, mert bár fontosnak tartják az előrelépést, fejlődést azt sokkal inkább szakmai téren szeretnék elérni, semmint a vállalatok által rendszeresen szervezett továbbképzéseken. Ennek oka az is lehet, hogy sokan természetesnek veszik, hogy ha nagycégnél vagy multinacionális vállalatnál helyezkednek el, akkor az ottani rendszerben már egyébként is ki van alakítva ez a fajta képzés, melyeknek gyakran vannak kötelező elemei is, tehát a munkavállaló fog vele találkozni ezért nem jelent különösebben kiemelt szempontot. Az egyetemi szervezetek különféle pályaorientációs és álláskeresést segítő szolgáltatásokkal segítik a hallgatókat, de mint ahogy a végzés utáni kapcsolattartás esetében is érzékelhető volt nem használják ki ezeket a lehetőségeket. Ennek tulajdonítható, hogy a válaszadóknak arra a kérdésre adott válaszai, hogy Mennyire érezte szükségét az egyetemen annak, hogy segítséget kapjon az elhelyezkedéséhez?, továbbra is eléggé kiegyenlítettek, mely az előbbi szűklátókörűségre vezethető vissza. Ugyanakkor meglehetősen negatív képet festenek az egyetemi segítséggel való elégedettséggel kapcsolatban. 42%-uk úgy gondolja, hogy nem kapott segítséget az egyetemtől, de erre nagy hatással van a már említett tájékozatlanság. Az 22

23 egyetem évről-évre egyre intenzívebb tájékoztatást nyújt a hallgatóknak, és ösztönzi őket az intézmény által nyújtott ilyen irányú szolgáltatások igénybevételére. Itt is a 2009-es tendencia mutatkozik kisebb változással. Elsősorban állásközvetítésben igényelnének segítséget az egyetemektől. Ezt követik az AC és a felkészítés az interjúra. Ez ismét kissé ellentmondást mutat az egyetem szolgáltatásaival kapcsolatosan, és a hallgatók relatív tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot. A karrieriroda és diákiroda, illetve az évente megrendezésre kerülő állásbörze ezeket a célokat szolgálják. Érdekes megfigyelni, hogy mindegyik válaszlehetőség esetében 25%-os arány mutatkozik, ami arra enged következtetni, hogy többé-kevésbé mindegyik segítési formát fontosnak tartják a válaszadók. Ezek egy része szervezett keretek között az egyetem tanmenetében is megtalálható, de csak bizonyos karok képzési struktúrájában. Ezek kiterjesztése és a campuson való minél hatékonyabb hirdetése, megismertetése is célja az egyetemnek. próbainterjúk, szimulált AC-k 40,7% állásközvetítés 62,9% álláskeresést segítő kiadványok cégelőadások, gyárlátogatások motivációs levél írás felkészítés az interjúra személyiségfejlesztő tréning egyéni karriertervezés 38,1% 36,4% 30,3% 45,3% 36,9% 26,9% 17. ábra: Az egyetemtől várt segítség formája Ezen válaszok ismeretében, és az erre vonatkozó kérdés eredményei alapján, megállapítható, hogy a válaszadók közepesen elégedettek jelenlegi munkahelyükkel Az egyetem megítélése 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% A végzettséghez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni az egyetem képzéséről, oktatóiról alkotott képet is. Összességében elmondható, hogy a szakmai tárgyakat megalapozottnak tartják a válaszadók, viszont a gyakorlatorientáltság szempontjából, még mindig javítható az összkép. Az egyetemen tanultakat többnyire felhasználhatónak érzik a munka világában, de ismét fontos megemlíteni, hogy a folyamatos tanulás, illetve a már említett oktatási rendszerben bekövetkezett változás folyamatos alkalmazkodást, változást és nyomon követést igényel az oktatási intézménytől. 23

24 A Miskolci Egyetem képzésének erősségei közt említik a szakmai szemlélet és gondolkodásmód kialakulását, illetve az erős elmélet alapok nyújtását hasonlóan az előző évi felméréshez. Igényként merül fel a gyakorlatorientáltság fokozása, illetve a nyelvoktatás intenzívebbé tétele. A szakmai és erkölcsi presztízs megítélése szempontjából a Miskolci Egyetemet az elismert felsőoktatási intézmények között tartják számon. Az oktatók felkészültségét jónak tartják, és és a tudást is képesek megfelelő színvonalon átadni. Az itt szerzett tudással érvényesülni tudnak a munkaerőpiacon. Ebből a szempontból is és ahogy korábban is láthattuk fontos szerep jut a nyelvtudásnak. A válaszadók többsége legalább középfokú általános nyelvvizsgával rendelkezik, de nyelvtudása szintjét nem tartja megfelelőnek ahogy láthattuk is a továbbképzési igényeknél a nyelvi képzés primátusát. Ennek is tudható be, hogy a külföldi részképzésben való részvétel lehetőségével igen kevesen élnek. Továbbá az is látszik, hogy mivel többségében magyar tulajdonú cégnél helyezkednek el a hallgatók, kevésbé vannak rászorítva arra, hogy használják a nyelvet a válaszadók több, mint fele nem vagy csak alig használja az idegen nyelvet ben végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat A kérdőívet a megkeresett 1017 hallgatóból 235 töltötte ki, mely 23,1 %-os válaszadási hajlandóságot takar. Az alábbi ábrából azt láthatjuk, hogy az egyes karok esetében hány fő töltötte ki a kiküldött kérdőívet. fő ábra: Karonkénti válaszadók száma (fő) A válaszadók 58%-a nő, 42%-a férfi. Nappali tagozaton végzett 52%, ők jellemzően között születtek. A válaszadók kb. egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban érkeztek községből, megyei jogú vagy egyéb városból, mintegy 1% külföldről és 3% a fővárosból. A megyéket tekintve jellemzően B-A-Z megyéből származnak a legtöbben (62%), ezen kívül jelentősebb arányban csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (11%). A válaszadók 41%-a 24

25 érkezett hagyományos 4 osztályos gimnáziumból és 42%-a szakközépiskolából, 13% egyéb típusú gimnáziumból (hat- vagy nyolcosztályos, illetve két-tannyelvű). A ME-n kívül, más felsőoktatási intézményben a válaszadók 41%-a tanul(t). Ők legnagyobb részben más hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzésre járnak. A kitöltők kb. a fele gondolja, hogy a jövőben szeretne még tanulni. 38%-38% gondolkozik mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben, majdnem ugyanennyien vállalati továbbképzésben és a megkérdezettek egyharmada felsőfokú szakképzésben való részt vételben. (Szakvizsgára értelemszerűen- a volt jogász hallgatók készülnek.) A diploma átvételekor egyértelműen fontosnak tartották a választ adók a saját továbbképzésüket, 80%-uk 4-es vagy 5-ös osztályzatot adott annak fontosságára (5 fokú skálán). E tervek elsősorban vállalati képzés (36%), önképzés, nyelvi képzés és szakmai tanfolyam formájában valósultak meg (34% valamennyi kategóriában). A jövőben valamennyi képzési formát (másoddiplomát, szakmai tanfolyamot, vállalati képzést, önképzést) hasznosnak tartaná a megkérdezettek mintegy harmada, a nyelvi képzést nagyobb arányban, kb. a fele. Ez a későbbi lekérdezésekben is hasonló aránnyal szerepel. Külföldi munkavállalást a válaszadók 25%-a tervez. A külföldi munkavállalási tervek arányai a műszaki végzettségű hallgatóknál magasabbak. A képzésekre vonatkozó kérdésekről elmondható, hogy A válaszadók 87%-a egyetlen szakra járt, 64% államilag finanszírozott képzésre. A képzés munkahely általi finanszírozottsága alacsony, a válaszadók 3%-nál fordul elő, a bölcsészettudományi és elvétve a műszaki képzési területeken. A nappali tagozatosok legnagyobb része (80%) államilag finanszírozott képzésre járt, a levelezősöké pedig költségtérítésesre (86%). A karokat összehasonlítva azt találjuk, hogy az Egészségügyi Karon, a Comeniuson és a Gazdaságtudományi Karon nem jellemző az, hogy második- harmadik szakot is választanának a hallgatók. A műszaki karok hallgatói által választott második szak zömében műszaki, illetve gazdasági jellegű. A bölcsészek második szakválasztása szintén bölcsészettudományi vagy pedagógiai képzésre irányul. A válaszadók 84%-a dolgozik teljes munkaidőben, és mindössze 3%-a munkanélküli, ami a MFK-t és a Comeniust érinti leginkább. Saját vállalkozását csupán a kitöltők 2%-a vezeti, nappali tagozaton tanul további 5%. A megkérdezettek kicsit több, mint a felének (50-60%-nak) a jelenlegi munkahelye egyben az első munkahelye is, ez alól kivételt jelentenek a volt ÁJK hallgatói, ahol nagyobb ez az arány (77%). A munkanélküliséggel kapcsolatos adatokról az mondható el, hogy jelenleg 1-1 főt érint a GTK és MFK esetében és 2-2 főt a BTK és CTFK hallgatói közül. A végzettség megszerzése óta az EFK kivételével minden kar esetében megfigyelhető valamilyen mértékű munkanélküliség, a kari válaszadók számának megfelelően alakult: MFK: 1 fő, MAK: 2 fő, ÁJK, CTFK: 3 fő, GEIK, GTK: 5 fő. Az EFK válaszadói egyáltalán nem voltak munkanélküliek, míg a BTK végzettjei gyakorta küzdenek ezzel, 19 főt érintett már e kérdés. 25

26 Továbbá rögzíthetjük, hogy a jelenleg is dolgozó válaszadók igen hamar találtak munkát, 57%-nak sikerült ez a diploma átvételét követő 3 hónapon belül és további 30%-uknak 9 hónapon belül. Munkanélküli segélyben a válaszadók 11%-a részesült már, nagy részük (88%) egyszer és jellemzően rövid, 1-3 hónapos időtartamra. A válaszadók egyharmada kft-nél, egy másik harmada pedig állami-önkormányzati munkahelyen dolgozik. A munkahelyek kétharmada tisztán magyar tulajdonú, a munkahelyek ötödében van legalább ötvenszázalékos külföldi tulajdoni hányad. A válaszadók majd egyharmada 1000 főnél több embert foglalkoztató munkaadónál dolgozik.80% alkalmazottként dolgozik, 50%vidéki megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban, közel 20% fővárosban, 24% pedig egyéb városban. A válaszadók 34%-ának van ugyanazon a településen a munkahelye, ahol egyetemre/főiskolára járt. A válaszok több mint felében az szerepel, hogy 15 percnél kevesebb időbe telik a munkahelyére érnie, csupán 5% utazik egy óránál többet. A munkával való elégedettség témakörében a munka tartalmi részével összességében elégedettek a megkérdezettek (az ötfokú skálán átlagosan 4-es érték szerepel), szintén elégedettek a munka tárgyi és személyi körülményeivel (átlag: 3,8). A szakmai előmenetel lehetőségét és a szakma presztízsének megítélését pesszimistábban látják (3,3 és 3,5-es átlagok), de a legelégedetlenebbek a jövedelemmel (3-as átlag). A havi nettó átlagos összjövedelmet mutatja a következő ábra kari bontásban. Itt jegyeznénk meg, hogy a MAK, MFK, CTFK, és az EFK végzett hallgatóitól 11 db alatti kérdőív érkezett vissza, így ezekben az esetekben a válaszok általánosíthatósága alacsony. (EFK esetén a végzett hallgatók száma 61 volt ebben az évben, így rájuk nézve az eredmény megbízhatóbb). A BTK esetében a válaszadási hajlandósága kisebb, 10% alatti volt. Átlagfizetés (ezer forintban) ,83 195,2 187,86 151,08 123,6 133,14 111, ÁJK BTK CTFK EFK GEIK GTK MAK MFK 19. ábra: Átlagfizetés karonként (ezer forintban) A kérdezettek többsége úgy érzi, hogy az általuk végzett fő tevékenység jelentősen kapcsolódik a végzettségükhöz, (átlagos értéke 4). Ezt jelentősen alacsonyabbra az MFK, 26

27 MAK válaszadói értékelték (2,8 és 3,5 értékekkel), míg a legnagyobb összhang a munka és a végzettség tekintetében az EFK válaszadóinál figyelhető meg (4,6). Mellékállása a válaszadók 16%-nak van, itt is erőteljesen érződik a munkának a szerzett diplomához való kapcsoltsága (4,4). Az egész magyar társadalomra jellemző, hogy munkánk megválasztásakor, megítélésekor nagyon fontos tényezőnek tartjuk az általa elérhető jövedelmet. Így van ez volt hallgatóink esetében is, hiszen 74%-uk jelölte meg a munkahely választásának szempontjaként a munkabér nagyságát. Az már azonban tipikus értelmiségi hozzáállásnak tekinthető, hogy majdnem ugyanilyen fontos a szakmai fejlődési lehetőség (a válaszadók 71%-a számára). A cég tevékenységi területe, a barátságos légkör és a változatosságot jelentő munka szintén fontos szempontnak bizonyultak (53%-52%-46%). Dominánsnak mondható álláskeresési stratégia nem volt, a legtöbben minden helyre pályáztak, ahova csak esélyük lehetett (33%). Végül is leginkább ismerősök révén helyezkedtek el a kitöltők (32% a főátlagban), vagy online álláshirdetés révén (23%). Az ismerősök révén való állásszerzés aránya az EK esetén kiemelkedő, 70%-os, a tanítóképzősöknél a legfontosabbnak az újsághirdetés bizonyult (40%). Állásbörzén csak a gépészek és a közgazdászok találtak munkát, ahogy a diplomaírás vagy szakmai gyakorlat révén szerzett állás is rájuk jellemző csak, de mindkettő aránya alacsony. A kérdésre választ adók majdnem felének sikerült már az egyetem alatt elhelyezkednie, valamivel nagyobb arányban a jogász, a gépész és a MAK hallgatóknak. A válaszadók véleménye megoszlik abban, hogy vajon szükségét érezték-e, hogy az egyetem nyújtson segítséget az elhelyezkedésben, bár összességében alacsonyra értékelték azt, átlagosan 2,1-es osztályzatot adva e tevékenységre. A segítség módját illetően állásközvetítés (53%) és felkészítés az állásinterjúra (46%) voltak a legfontosabbnak tekintettek. Legkevésbé az egyéni karrier-tervezést igényelnének (a válaszadóknak 28%-a), a többi (cégelőadás, személyiségfejlesztés, motivációs levél írása) 40% körüli támogatottságot kapott. A kérdőívet kitöltő hallgatók viszonylag intenzíven tartják a kapcsolatot az egyetemhez köthető személyekkel (oktatókkal, évfolyamtársakkal, más hallgatókkal), de kevésbé a szervezetekkel. Ez a későbbi években se nagyon változik. A válaszadók véleménye szerint az egyetemi/főiskolai képzés legnagyobb erőssége a szakmai szemléletmód és erős elméleti alapok nyújtása volt. A Comenius és az MFK diákjai kiemelték még a gyakorlatban jól használható ismeretek szerzését is. A képzés érzékelt hiányossága a gyakorlatorientáltság terén mutatkozik, a volt hallgatók harmada mind a kevés szakmai gyakorlati lehetőségre, mind arra utalt, hogy sok olyan ismeretet kellett elsajátítani, ami a gyakorlatban nem alkalmazható. Az intézmény presztízsét átlagosan 3,9-esre értékelték a válaszadók, ami jónak mondható. Az oktatók szakmai felkészültségére viszonylag magas pontszámot adtak a válaszadók, 4,1 az átlag. 27

28 A hallgatók idegennyelvtudását erősen befolyásolja, hogy a diplomához hány és milyen típusú nyelvvizsga szükséges. A kérdezettek 19%-nak alapfokú nyelvvizsgája van (ez elsősorban a Comeniusra és az EK-ra jellemző), 50%-nak általános középfokú (az ÁJK és műszaki karok diákjai), 21%-nak szakmai közép (a GTK hallgatói), és 7%-nak van felső, illetve 2%-nak szakmai felsőfokú nyelvvizsgája (ÁJK, GIK és GTK hallgatók). A válaszadók nem különösképpen elégedettek nyelvtudásukkal, keveslik az egyetemen kapott nyelvoktatást, illetve továbbképzési szándékaik között hangsúlyosan szerepel a nyelvi képzés. Saját nyelvtudásuk megfelelőségét átlagosan közepesre értékelik. Igaz ugyan, hogy munkájuk során nem is nagyon használják az idegen nyelveket ban végzettek eredményeinek elemzése DPR (B) vizsgálat Jelen elemzés a Miskolci Egyetemen 3 évvel ezelőtt abszolutóriumot vagy oklevelet szerzett egykori hallgatók munkaerő-piaci helyzetének felmérési eredményét mutatja be. A felmérésre 347 főtől érkezett válasz, ami 21% -os válaszadási hajlandóságot mutat. Az alábbi ábrából azt láthatjuk, hogy az egyes karok esetében hány fő töltötte ki a kiküldött kérdőívet. fő ábra: Karonkénti válaszadók száma (fő) A végzett hallgatók 60%-a nappali, közel 40%-a pedig levelező tagozaton végzett és mindösszesen 4 fő válaszolt az esti tagozatról 1. A finanszírozás tekintetében is hasonlóak a százalékos eredmények, államilag támogatott képzésben 59%, költségtérítéses képzésben 38%, mindkét finanszírozási formában 9 fő tanult. Az átlagos tanulmányi eredmények tekintetében a különböző szakok esetében, a következők emelhetők ki: 1 Ez a képzési forma megszűnőben van. 28

29 elégséges eredménnyel 4 fő (2-2 GTK, GEIK, saját bevallásuk szerint, körülbelül ugyanolyan volt ez az eredmény, mint a többieké, még ketten nem szereztek diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. közepes eredménnyel 99 fő (~34% GÉK-GEIK, 25% ÁJK, 22% GTK, a válaszadók fele levelező tagozaton folytatta tanulmányit) jó eredménnyel 183 fő (GTK:~30%, ÁJK:20%, BTK:~17%, GÉK-GEIK:~14%. A jól teljesítők fele úgy nyilatkozik, hogy valamivel jobb volt a társainál. A nappali tagozatos és államilag finanszírozott képzést végzők aránya közel azonos, több mint 64%. 25 fő jó tanulmányi eredménye ellenére még nem szerezte meg a diplomáját, amiért az esetek döntő többségében a nyelvvizsga hiánya a felelős. 26 válaszadó pedig még nem lépett ki a munkaerőpiacra.) jeles eredménnyel 53 fő végezte el az adott szakot. (BTK:~19%, GÉK-GEIK:~17%, BBZI:13%, CTFK-EFK:11,5%. 66% az állami támogatású, nappali tagozatos hallgatók aránya, de a jeles eredmény ellenére 4 fő még nem tudta megszerezni a diplomáját.) Az összes válaszadó közül 100 személynek nem sikerült közvetlenül, 52 főnek pedig még most sem, megszereznie a diplomáját, ennek okáért egyöntetűen a nyelvvizsga hiányát jelölték meg. Ezeknél a válaszadóknál a nyelvek ismerete is igen alacsony értékeket mutat, átlagosan angolul közepesen, németül elégségesen használják a nyelvet, míg a többi nyelv ismerte és használata az elégséges szintet sem éri el Az abszolutórium után közvetlenül diplomát nem szerzők kari bontásban (fő) ábra: Az abszolutórium után közvetlenül diplomát nem szerzők kari bontásban (fő) A válaszadók 70%-a az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. Ha nem így történt, a késedelem mértéke eltérő, gyakori a 7-12 és a hónap is, az esetek több mint 80%-ában a nyelvvizsga hiánya az ok. A munkaerőpiacra a válaszadók közel fele 29

30 kilépett diploma nélkül is, 36%-uk pedig már korábban is dolgozott. A válaszadók kétharmadának van tudomása az egyetemi alumni/öregdiák szervezet működéséről, de akik tudnak róla azok is csak nagyon alacsony százalékban (<5) tagjai ennek. A kérdőívet kitöltők közel 20%-a rendelkezett már felsőfokú végzettséggel, elsősorban főiskolaival a hagyományos képzésből. A válaszadók közel 15%-a vett részt és végzett párhuzamos képzésben, vagy más egyéb felsőfokú képzésben. Ez főleg egyetemi hagyományos képzést, kiegészítő diplomás képzést, illetve felsőfokú szakképzést foglal magába. Jelenleg 43-an vesznek részt felsőfokú képzésben, doktori képzésben, BA/BSc, illetve kiegészítő diplomás képzésben. Ami a mesterképzésekre vonatkozó szándékot jellemzi, közel 40% tervez további tanulmányokat. Ezt érdemes összevetni a továbbképzésekre vonatkozó további válaszokkal, mert akkor azt láthatjuk, hogy diplomájuk megszerzése óta elsősorban nyelvi képzésen, önképzésen, szakmai tanfolyamokon vettek részt és elsősorban nyelvi képzést, önképzést és szakirányú továbbképzést terveznek. A kari eredmények abban a vonatkozásban mutatnak eltérést, hogy elsősorban a műszaki karoknál és a GTK esetében figyelhető meg a vállalati képzés és tréning megléte és igénye, míg a többieknél nincs ilyen domináns jelenség. Külföldi oktatásban kevesen részesültek, mindössze 1 fő tanult külföldön 9 vagy annál több szemesztert, elsősorban Tempus/Erasmus ösztöndíj vagy saját/családi finanszírozás jóvoltából. Szakmai gyakorlaton a válaszadók háromnegyede vett részt, és 25 százalékukat a későbbiekben alkalmazták is. Érdekes azonban, hogy tanulmányai közben szerzett-e munkatapasztalatot kérdésre már csak a kitöltők kicsivel több, mint fele válaszolt igennel. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett főállású munkaviszonnyal? Igen 36% Nem 64% 22. ábra: Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett főállású munkaviszonnyal? A 22. ábrán azt láthatjuk, a válaszadók 36%-a, azaz 124 fő rendelkezett főállású munkaviszonnyal az abszolutórium megszerzésekor. Ha ezt részletesebben megvizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a főállással rendelkezők ~86%-a levelező vagy esti tagozaton végzett, és mindössze csak 14% volt nappali tagozatos. 30

31 Arra a kérdésre, hogy az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát, a válaszokat a 23. ábra szemlélteti: Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát Még nem talált 12% Azonnal, egy hónapon belül 35% Keresés után 53% 23. ábra: Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? A keresés után talált válaszokat összegezve elmondható, hogy az átlagos keresési idő 5,4 hónap, 5,5 hónap között van. A válaszadók több mint fele álláshirdetés útján, vagy személyes ismeretség révén jutott első munkahelyéhez. Érdekes, hogy itt 8,5% állítja, hogy az egyetemi tanulmányai alatti gyakorlati helyén alkalmazták először. Magas azoknak az aránya is, akik saját és/vagy kapcsolódó szakterületen végzik munkájukat, állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban, munkahelyükön, alkalmazott, beosztott nélkül. A végzettség megszerzése óta a munkanélküliséget vizsgáló kérdésre adott válaszokat karonként mutatjuk be (27. ábra). Összesen 117 fő volt már munkanélküli. Ezen adatokat érdemes összevetni a karonkénti válaszadók számával (20. ábra), hiszen ebből az ábrából az látszik, hogy a GTK esetében mutatkozik a legnagyobb munkanélküliség a karok között, de ne felejtsük el, hogy a GTK esetében érkezett vissza a legtöbb kitöltött kérdőív is. 31

32 A végzettség megszerzése óta fellépő munkanélküliség aránya karonként 25,00% 23,90% 20,00% 15,00% 10,00% 17,10% 15,40% 8,50% 7,70% 14,50% 9,40% 5,00% 0,00% 1,70% 1,80% 24. ábra: A végzettség megszerzése óta fellépő munkanélküliség aránya karonként Ehhez szorosan kapcsolódik az, hogy ki keres munkát. A válaszok alapján 21 fő keres munkát, mindannyian munkanélküliek, a következő karok végzettjei: ÁJK: 4 fő BTK:9 fő CTFK:1 fő GÉK:3 fő GTK:4 fő Jelenleg az összes válaszadó 87%- a dolgozik. Külföldön a végzettség megszerzése után 26 fő dolgozott, minden karról van legalább 1-1 érintett személy, de a GTK esetében ~27%, GÉK-GEIK BBZI: 15% ez az arány. Ami a munkahelyek illeti, azt mondhatjuk el a kitöltött kérdőívek alapján, hogy a munkahelyek több, mint fele teljes mértékben magántulajdonú, és a tulajdonosi kör nemzetiségi megoszlása tekintetében ~69%-a teljes mértékben magyar tulajdonú. ~27%-ban 1000 fő vagy afölött, ~24%-ban főt, illetve közel azonos arányban (egy ötödében) főt főt foglalkoztató vállalatoknál dolgoznak végzett válaszadóink, elsősorban az oktatás, közigazgatás, feldolgozóipar ágazatokban. A következő 25. ábra és az 1. táblázat a kérdőív kitöltőinek átlagos havi nettó keresetét mutatja karonként, illetve a táblázatban a szórást is feltüntettük. A havi nettó keresetekhez szerettük volna a havi átlagos munkaórát is feltüntetni, de erre a kérdésre érkeztek olyan válaszok, amelyek az eredményeket oly mértékben befolyásolnák, hogy ezt inkább mellőzzük. (A hónapban 800 órát dolgozott, holott egy 30 napos hónap 720 órából áll.) 32

33 Annyit tudunk rögzíteni, hogy a válaszadók többsége órát dolgozik egy szokásos hónapban. Átlagfizetés karonként (ezer forintban) ,96 114, ,85 92,55 218,55 201,61 162,98 166, ábra: Átlagfizetés karonként (ezer forintban) 1. táblázat: Átlagfizetés és a szórás mértéke karonként ezer forintban megadva Átlagfizetés Szórás (ezer forintban) (ezer forintban) ÁJK 140,96 62,55 BTK 114,88 33,98 BBZI 93 10,88 CTFK 104,85 88,82 EFK 92,55 15,5 GÉK- 218,55 136,27 GEIK GTK 162,98 59,1 AK-MAK 166,66 45,57 MFK 201,61 90,53 A másodállásra vonatkozó kérdésre 28 fő adott választ, minden kar esetében van ilyen válasz, de a másodállás megléte a következő karok esetében a leggyakoribb: GÉK-GEIK: 9 fő GTK: 6 fő EFK: 4 fő 33

34 A válaszadók főállású munkájuk szakmai, tartalmi részével a legelégedettebbek, (átlagosan 3,3 a 4-es skálán, ami a teljes mértékű elégedettséget képviseli), ezt követik a munka tárgyi és személyi körülményei, presztízs és a munka összességének tekintetében megfogalmazott elégedettség (3 körüli átlag értékek). Az előmenetel és a jövedelem, juttatások tekintetében már csak 2,5 körüli ez az érték. A munkahely megszerzéséhez a válaszadók 60% vagy a kiválasztott szakterület minden munkáltatójához, vagy mindenhová pályázott, ahol esélye lehetett. Az elsődleges munkahely választási szempontok: munkabér: 74% szakmai fejlődési lehetőség: 72% barátságos légkör: 52% változatosságot jelentő feladat: 48% a cég tevékenységi területe: 43,5% Közepesen erősen ítélik meg az egyetem segítségének szükségességét az elhelyezkedés során, állásközvetítés, felkészítés az interjúra, személyiségfejlesztő tréning és próbainterjúk formájában, de a 251 válaszadó 40%-a úgy érzi, hogy egyáltalán nem kapott segítséget az egyetemtől (71% inkább nemmel válaszol erre a kérdésre). A szakmai tárgyak megalapozottságát jónak, gyakorlatorientáltságát közepesnek, az egyetemen tanultak felhasználhatóságát a munka világában inkább jónak ítélik meg a kérdőív kitöltői. Alacsony értékeket a munka során használt nyelvtudás, illetve a szakmája anyagi presztízsének elismerése kapott. A képzés legnagyobb erősségeként a szakmai szemlélet és gondolkodásmód adása, valamint az erős elméleti alapok nyújtása, míg a legnagyobb hiányosság, gyengeségként a kevés szakmai gyakorlati lehetőség és a gyakorlatban nem használható ismeretek átadása témakörök emelhetők ki. Elsősorban az idegen nyelvi ismeretekből nyújtott kevesebbet az egyetem a szükségesnél. Az egyetem presztízsének megítélése, az oktatók többségének szakmai felkészültsége valamint az oktatók ismereteinek átadása mind-mind jónak minősíthető. A választásban az oktatás magas színvonala, a képzés költségei és a gyakorlatorientált oktatás a legbefolyásolóbb tényezők. Arra a kérdésre, hogy mi jellemző a Miskolci Egyetemre leginkább a következő válaszok érkeztek: az intézmény jó híre, jó könyvtári szolgáltatások, megfelelő művelődési, sportolási, szórakozási lehetőségek. (Érdemes összevetni a leginkább befolyásoló tényezőkkel: a gyakorlatorientált oktatás és a képzés költségei közepes, míg az oktatás magas színvonala jónak mondható értékeket mutat, de nem teljes mértékű elégedettséget fejez ki.) 34

35 A különböző szervezeti tagságok tekintetében azt mondhatjuk el, hogy a válaszadók közül kevesebben, mint minden 5. személy bír valamilyen tagsággal, elsősorban szabadidő-hobbi, vallás-egyházi, sport, vagy szakmai tudományos szervezetnél. Végül, a személyes adatok azt mutatják, hogy a válaszadók két harmada nő, egyedülálló. (Megjegyezzük, hogy a hivatalos családi állapot megjelölése esetében az oly gyakori élettársi kapcsolat hiányzik, ami torzíthatja az eredményeket. Az egyetemi adatszolgáltatás kapcsán feltett családi állapotra vonatkozó kérdés esetében a házasok aránya megegyezik, de az egyedül élők aránya már csak 15 %, 40%-ban élettársi kapcsolatban vagy egyedül él, de van társa.) 80% gyermektelen, és ez a százalék jelenik meg arra a kérdésre is, hogy a családban van-e hasonló szakterületen végzett, vagy dolgozó családtag. A kérdőív kitöltőinek 84%-a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban vagy szakközépiskolában szerezte érettségijét. A szülők legmagasabb iskolai végzettségét illetően az figyelhető meg, hogy az édesapák 55%-a szakmunkásképzőt, szakiskolát (érettségi nélkül) vagy szakközépiskolát, technikumot végzett személyek, közel 30% rendelkezik főiskolai vagy egyetemi fokozattal. Ez utóbbi szám közel azonos az édesanyák esetében is, csak ott a főiskola hangsúlyosabb. Az édesanyák eredményeiről elmondható, hogy 10% alatt van a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők száma (az apák esetében ez 5% alatti), és 47% szakközépiskola, technikum, vagy gimnázium befejezésével zárta tanulmányait. A 14 éves kori anyagi helyzet megítélésénél a válaszadók fele átlagos értéket adott, és 1-2% eltéréssel, annyian ítélték anyagi helyzetüket az átlagosnál valamivel jobbra, mint amennyien az átlagosnál valamivel rosszabbra között végzett PhD hallgatók eredményeinek elemzése DPR (A) és (B) Jelen elemzés a Miskolci Egyetem doktori iskoláiban 2007, 2008, 2009 években PhD oklevelet vagy abszolutóriumot szerzett hallgatók véleményét mutatja be (itt a statisztikai relevancia miatt vontunk össze 3 évet.) A felmérésre 85 főtől érkezett válasz, ami 36% -os válaszadási hajlandóságot mutat. Az intézményhez való kapcsolódási kérdés válaszaiból kiderül, hogy a kitöltők 80%-a intézményünk végzettje, 20%-a hallgatója és végzettje is. A 26. ábra mutatja, hogy a megkeresést jelentő doktori képzést melyik karon végezték el (összesen 82-en adtak választ erre a kérdésre). 35

36 A válaszadók számának alakulása kari bontásban (fő) ábra: A válaszadók számának alakulása kari bontásban A személyes adatokból kiderül, hogy a kérdőívet eggyel több férfi töltötte ki, mint nő. A válaszadók között születtek, ezen belül a legmagasabb az 1977-es születésűek (18,3%) és az 1979-es születésűek (13,4%) aránya. A válaszadók felének az állandó lakhelye 14 éves korában vidéki megyeszékhely, vagy megyei jogú város volt, 63,5%-ban pedig megyénkben volt az állandó lakhelye, és közel azonos a megyénkben jelenleg is lakók százalékos aránya. A kérdőív kitöltőinek 82%-a hagyományos 4 osztályos gimnáziumban, vagy szakközépiskolában szerzett érettségit. Jelenleg 32 fő tanul vagy tanult más felsőoktatási intézményben, ebből 16 fő hagyományos egyetemi képzésben, 14 fő hagyományos főiskolai képzésben, 6-6 fő mester vagy doktori képzésben, de minden képzésre érkezett valamilyen számú válasz a többszörös válaszadási lehetőség kapcsán. Ezek 70%-ban nappali tagozatos képzések. Arra a kérdésre, hogy tervezi-e újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányok folytatását 32% válaszolt igennel. Elsősorban szakirányú továbbképzés, vállalat által szervezett tanfolyam, tréning illetve felsőfokú szakképzés formájában. A legtöbb válasz a kari válaszadói arányoknak megfelelően, a Deák Ferenc, az Irodalomtudományi, és a Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskolák végzettjeitől érkezett. A doktori tanulmányok kezdetére vonatkozó kérdésben 1995-ös időpontot 1 fő jelölt meg, 2000, 2001, 2002 években fő, ben fő, 2003-ban: 12 fő, 2006-ban pedig 9 fő kezdte meg tanulmányait a kérdőívet kitöltők közül. A válaszadók közel 60% nappali tagozaton végezte a képzést. A képzés időtartamának hosszára vonatkozó kérdés válaszai alapján elmondhatjuk, hogy 56,5% vélekedik úgy, hogy hosszúnak tartja az időt a doktori fokozat megszerzéséig, ennek oka az esetek 60%-ában az, hogy nem volt ideje vele foglalkozni, 48%-ban a támogatás hiánya, ~30%-ban pedig egyéb ok. 36

37 A doktori tanulmányok lezárása óta a válaszadók 90%-ának 1-2 munkahelye volt, a mostanit is beleértve. 3,6% inaktív státuszban van, és 2,4% az aki elsősorban alkalmi, szerződéses munkákat részesít előnyben. Elsősorban az oktatás területén helyezkedtek el (63%). A leggyakrabban előforduló munkaerő-piaci státuszok a válaszok között az oktató (47%), egyéb közszférában alkalmazott (25%), egyéb versenyszférában alkalmazott (11%). Ezt befolyásoló okként a válaszok több mint felében szerepel az, hogy volt lehetőséges az egyetemen maradni, illetve korábban is az egyetemen dolgozott. (21%-nak nem volt lehetősége az egyetemen maradni, 11,7% y nem akart maradni, a többi válaszadó pedig korábban is az egyetemen kívüli közszférában dolgozott.) A munkahelyi ágazatoknak megfelelően a munkahelyek cégformája is állami, önkormányzati a válaszok 70%-ában. Mint ahogy a külföldi tőke aránya sincs jelen a munkahelyek 86%-ánál. A cég, intézmény mérete tekintetében színesebb a skála, szinte kisebb-nagyobb vállalatoknál egyaránt dolgoznak az egyetem végzettjei, 250 főnél nagyobb vállaltnál helyezkedett el a válaszadók fele, 80% alkalmazotti beosztásban. 47 főnek van a munkahelye ugyanazon a településen, mint ahol egyetemre, főiskolára járt. Közel 60% dolgozik megyénkben, a munkahelyére fél órán belül ér oda a kitöltők 65%-a.7 főnek telik több mint egy órába, hogy munkahelyére odaérjen. A válaszadók a közepesnél inkább hasznosíthatónak érzik a munkájuk során a doktori képzés során elsajátított ismerteket. a munka szakmai, tartalmi részével a legelégedettebbek, (4-as átlagérték), de 4-es körüli átlag értékeket mutat a munka személyi és tárgyi körülményei is. A legkevésbé a jövedelem, juttatások okozzák a válaszadók megelégedettségét. Ezen szempontok megítélésében a doktori képzés 63%-ot nem befolyásolt, 3 főnél azonban rontotta a megítélést. A válaszadók fő tevékenysége két harmadban kapcsolódik a doktori képzés területéhez. A kitöltők egy negyedének van mellékállása, és ez jól kapcsolódik a doktori képzéshez. A fő- és melléktevékenységet figyelembevevő havi nettó összjövedelem a válaszadók esetében átlagosan: 176,17 ezer forint 145,48 ezer forint szórás mellett. A háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme pedig átlagosan 159,36 ezer forint 146,85 ezer forint szórás mellett. Ebből arra következtethetünk, mire családi állapotra vonatkozó kérdés nincs a kérdőívben, hogy valószínűleg egyedül, házas vagy élettársi kapcsolatban vagy maximum egy gyerekes családokban élnek válaszadóink. Ami a különböző kapcsolattartást és a kapcsolat jellegét illeti, az évfolyamtársakkal, csoporttársakkal, más hallgatókkal és az öregdiák alumni szervezettel a kapcsolat jellege inkább baráti, mint szakmai. Szakmai kapcsolatot gyakorlatilag az oktatókkal való kapcsolat testesíti meg, hiszen a válaszadók közel 80%-a érdekelt ezen kérdés kapcsán. A karrierirodával, hallgatói önkormányzattal is a szakmai kapcsolat a jellemző, de itt a kapcsolattartási arány, 10% körüli, és ez igaz az öregdiák szervezettel való kapcsolattartásra is. Gyakorlatilag minden második válaszadó kapcsolatban van volt évfolyamtársaival, csoporttársaival, és/vagy más hallgatókkal. Továbbra is leggyakrabban az önképzés, nyelvi képzéseken, szakmai tanfolyamokon való részvétel szerepel az elvégzett és tervezett továbbképzések listáján. 37

38 Az elhelyezkedéshez szükséges egyetemtől várt segítség szintjét közepesnek ítélik meg a válaszadók, és úgy gondolják, hogy ilyen szinten kaptak is segítséget. Most pedig nézzük meg a tanulmányok kérdéscsoporthoz kapcsolódó eredményeket! A doktori képzésben tanultak kutatási témához való felhasználhatóságát átlagosan 3,4 értékűnek ítélik a válaszadók, míg a képzés tanulmányi követelményeit az átlagosnál kicsit könnyebbnek, de a publikációs követelményrendszer is teljesíthetőnek ítélik, mint ahogy az abszolutórium megszerzését is. Aki letette a doktori szigorlatot (34 fő) közepesen nehéznek és közepesen jónak tartja a követelményrendszerét. A közepes érték jellemzi még a doktori képzés erkölcsi és anyagi presztízsét, a Doktori Iskolák/Intézetek támogatását a konferenciákon való részvételek tekintetében. Ennél jobbnak, egészen jónak tartják a munkahelyi és a nyilvános vita mai rendszerét, a Doktori Iskola presztízsét, az oktatók többségének szakmai felkészültségét és ismeret átadásukat. Külföldi részképzésen a válaszadók több, mint ötöde vett részt a doktori képzés alatt, ez fél évnél kevesebb időtartam volt az esetek 75%-ában. Ugyanakkor mindenki úgy gondolja, hogy jelentős mértékben (3-5) fontos a külföldi szakmai tapasztalatszerzés a doktori fokozatszerzés esetében. A következőekben a Doktori Iskolák szerinti elemzés kerül bemutatásra, melyben néhány statisztikai adatot közlünk, továbbá az egyetem kínálta munkahelyi lehetőségét, a doktori képzés során elsajátított ismeretek munkához való felhasználhatóságát, a doktori képzés és a jelenlegi/utolsó fő tevékenység kapcsolódását, a képzés karrier támogatását, a doktor iskola presztízsét, a konferenciákon való részvétel támogatását. Néhányat ezek közül szemléletes összehasonlításban. Kerpely Antal Anyagtudományok és technológiák Doktori Iskola A válaszadók közül 8 fő került ki a Doktori Iskola végzettjeként, 5 nő és 3 férfi, között születtek, és 5 fő nappali tagozatos képzésre járt, 3 fő vett részt külföldi részképzésben. A fokozatszerzésig a válaszadók fele tartja hosszúnak az időt, fő okként a nem volt ideje vele foglalkozni, támogatás hiánya és egyéb ok jelenik meg. Az egyetemen maradni 4 főnek volt lehetősége, 2 fő nem akart, 1 fő pedig már korábban is az egyetemen dolgozott. A doktori képzésben tanultak kutatási témához való felhasználhatóságát az egyetemi átlagnál (3,4) magasabbra értékeli 4,1 a válaszok átlagos értéke. Az egyetemi összesítéssel szemben, a Doktori Iskola válaszadói úgy gondolják, hogy az oktatók ismeret-átadása jobb, mint szakmai felkészültségük. Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Doktori Iskola Az ÁJK doktori iskolájának 17 női és 9 férfi abszolváltja töltötte ki a kérdőívet, akik közötti születésűek. 54% nappali tagozaton, 4% egyéni felkészüléssel végezte a képzést. 38

39 17 fő nem tartja hosszúnak a fokozatszerzésig tartó időt, ami ellentmond ennek, az okként a nem volt ideje vele foglalkozni választ jelölte meg a legnagyobb arányban. A válaszadók 60%-ának volt lehetősége az egyetemen maradni vagy már korábban is itt dolgozott. A doktori képzés erkölcsi és anyagi presztízsét egyaránt 2-2 tizeddel jobbnak értékeli, mint azt az egyetemi összesítés mutatja. Élen járnak a Kerpely Antal, Mikoviny Sámuel Doktori Iskolákkal a konferencia-részvétel támogatásában, mint azt a 27. ábra mutat: Doktori Iskola konferencia-részvétel támogatása (egyetemi átlag: 3,4) 4 3 3,8 3,7 2,9 3,2 3,2 3 3, Irodalomtudományi Doktori Iskola 27. ábra: Doktori Iskola konferencia-részvétel támogatása Az itt végzettek közül 8férfitől és 10 nőtől kaptunk válaszokat, akik között születtek. A válaszadók 53% levelező tagozaton végezte a doktori képzést. 9 fő hosszúnak tartja a fokozatszerzésig tartó időt, elsődleges okként itt a támogatás hiánya jelenik meg, amit a nem volt ideje vele foglalkozni követ. Az átlagosnál magasabb azok aránya, akiknek nem volt lehetősége az egyetemen maradni (62,5%) és 25% már előtte is az egyetemen kívüli közszférában dolgozott. Talán részben ezért, de a Doktori Iskola presztízsének megítélése kivételével ezen doktori iskola végzettjei a legelégedetlenebbek, legnegatívabban vélekedő válaszadók. Ez olvasható ki a 28. ábrából is. 39

40 Doktori képzés során elsajátítottak munkához való hasznosíthatósága (egyetemi átlag: 3,3) ,8 3,3 2,6 3,7 2,9 3,6 4, ábra: Doktori képzés során elsajátítottak munkához való használhatósága Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola között született az a 7 nő és 5 férfi, akik kitöltötték a kérdőívet. A nemek arányának megfelelő a nappali és a levelező tagozatott végzettek aránya is. A válaszadók 75% (9 fő) gondolja úgy, hogy hosszú ideig tart a fokozat megszerzése. Fő okként itt is a támogatás hiánya, nem volt ideje vele foglalkozni, illetve a motiváltság hiánya jelenik meg. 1 fő dolgozott már korábban is az egyetemen, és 9 főnek volt lehetősége az egyetemen maradni. A GTK Doktori Iskolája élen jár azon képzések között, ahol a válaszadók fő tevékenysége kapcsolódik a végzettségükhöz. 40

41 Fő tevékenység kapcsolódása a végzettséghez (egyetemi átlag: 3,6) ,9 3,8 2,7 4,2 3,9 4,1 4, ábra: Fő tevékenység kapcsolódása a végzettséghez Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola 9 férfi és egy nő adott választ a közötti korosztályból a Doktori Iskola abszolváltjaiként. 6 fő nappali,3 fő levelező tagozaton, egy fő egyéni felkészülés formájában végezte a képzést. A válaszadók 90%- tartja hosszúnak a fokozatszerzésig tartó időt, ehhez a válaszok több mint felében járul hozzá a már jól ismert nem volt ideje vele foglakozni ok, amit az egyéb és a kutatási téma nem körültekintő megválasztása követ. 4 főnek volt lehetősége maradni, 1 pedig már korábban is az egyetemen dolgozott. A doktori képzés anyagi és erkölcsi elismerését az átlagosnál jobbnak ítélik az itt végzettek, a doktori iskola presztízsét itt ítélik a legelismertebbnek, mint azt a következő diagramon is látni fogjuk, viszont az oktatók szakmai felkészültségét és ismeret-átadását néhány tizeddel az átlag alattinak ítélték. 41

42 Doktori Iskola presztízse (egyetemi átlag: 3,5) ,4 4,1 3,2 3,2 3,6 3 3, ábra: Doktori Iskola presztízs értéke Sályi István Doktori Iskola Az abszolváltak közül 5 férfi, 2 nő töltötte ki a kérdőívet a születésűek, közülük 6 fő nappali, 1 fő pedig levelező tagozatos volt. Mindenki hosszúnak ítéli meg a fokozatszerzésig tartó időt, fő okként szinte mindenkinél a nem volt ideje vele foglalkozni szerepel a támogatás hiánya és a kutatási téma nem körültekintő megválasztása mellett. A válaszadók 40%-a tudott az egyetemen maradni, vagy már korábban is itt dolgozni. Magas azoknak az aránya, akik a végzettségüknek megfelelően tudtak elhelyezkedni, és az oktatókkal, évfolyamtársakkal, más hallgatókkal 100%-os kapcsolattartási arány jelenik meg. A doktori szigorlat rendszerét pedig az egyetemi átlag alá (egy egész értékkel) értékelik, inkább nem jónak találják, viszont arra a kérdésre, hogy milyen mértékben segítette a doktori képzés a karrierjét, kiemelkedik a Doktori Iskola. 42

43 Doktori képzés karrier támogatása (egyetemi átlag: 3,4) 5 4 3,8 3,5 3,8 4 4,3 3,7 3 2, ábra: Doktori képzés karrier támogatása Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola Mindösszesen 3 főtől érkezett válasz, mindannyian férfiak, nappali tagozaton végzettek, születési idejük: Egybehangzóan nem tartják hosszúnak a fokozatszerzésig tartó időt. 2 fő tudott az egyetemen maradni. Az alacsony válaszadó miatt nem bocsátkoznánk mélyebb elemzésbe, átlagos értékeket mutatnak az egyes válaszok, viszont itt is pozitív példaként emelhető ki az oktatókkal, hallgatókkal való kapcsolattartás. 43

44 Havi nettó átlag jövedelem (ezer forintban) ,94 217,16 266, ,57 133,84 144,77 158, ábra: Havi nettó átlag jövedelem (ezer forintban) Végezetül a Doktori Iskolák válaszadóinak havi nettó átlag jövedelmét ábrázoltuk, az alatta lévő táblázatban pedig a szórás is szerepel, valamint a háztartás egy főre jutó havi nettó átlag jövedelme, amiből a háztartások nagyságára következtethetünk. Annyi elmondható, hogy nagy eltérések mutatkoznak egyes jövedelmekben, érdemes a szórás adatokat is figyelembe venni a következtetések levonása előtt. 44

45 2. táblázat: Havi nettó átlagjövedelem és a háztartás egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme szórás adatokkal Havi nettó átlagjövedelem (ezer forintban) Szórás (ezer forintban) Háztartás egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme (ezer forintban) Szórás (ezer forintban) Kerpely Antal 140,57 45, ,33 Anyagtud. és tech. D. I. Deák Ferenc 208,94 222,51 223,68 233,32 Állam -és Jogtud. D. I. Irodalomtud. D. I. 133,84 39,14 131,63 90,39 "Vállalkozáselm. - és gyak." D. I. 144,77 31,24 175,55 123,27 Hatvany József 217,16 196,26 132,63 92,43 Inf. Tud. D. I. Sályi István D. I. 158,4 72, ,88 Mikoviny Sámuel Földtud. D. I. 266,67 202,07 198,33 176, között végzettek személyes és telefonos interjús megkeresése DPR (D) Bevezető A DPR vizsgálatok sorában 2010 nyarától folytak előkészületek arra, hogy a 2007-től végzett hallgatóink körében életkörülményeikre, életminőségükre vonatkozóan kérdőíves felmérést készítsünk. A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult a nálunk végzett hallgatók életpályája, milyen kilátásaik vannak, mennyire elégedettek helyzetükkel és hogyan élik meg az értelmiségi létet. A kutatás során szem előtt tartottuk azokat az ajánlásokat, melyek a DPR-rel kapcsolatos szakmai képzéseken és fórumokon kristályosodtak ki, fogalmazódtak meg. 45

46 1.6.2 A minta általános jellemzői2 A hagyományos egyetemi képzés volt hallgatói közül a kutatásban 274 főt kérdeztünk meg, akik 41%-a volt férfi, nagy többsége (82%-a) 30 év alatti, de előfordult közöttük 40 év feletti megkérdezett is (3,6%). A válaszadók 80%-a nappali tagozatra, illetve állami finanszírozású képzésre járt. Karok szerinti megoszlásban a kérdezettek ötöd-ötöd része volt a GTK, GÉK és az ÁJK hallgatója, tized-tized része pedig BTK-Társ és BTK-Bölcs hallgatója, valamint 6-6% a MAK és MFK volt diákja. A hagyományos főiskolai képzésben végzettek közül a megkérdezett 207 főből 37% volt férfi, 47%-uk 30 év alatti és 13%-uk 40 év feletti. A mintába legnagyobb arányban (21 és 17%) a GÉK és GTK volt hallgatói kerültek, jelentős arányt képviseltek a C, EK, ÁJK és BB volt hallgatói (15-10%). A BA képzéses volt hallgatók közül a kutatásban 104 főt kérdeztünk meg, akik 28%-a volt férfi, közel 70%-uk 30 év alatti, 20% év közötti és 8% 40 év feletti. A válaszadók jellemzően megyeszékhelyen vagy más városban laknak (18 és 46%), 7% a fővárosban és 26% községben. A válaszadók kétharmada járt nappali tagozatra, és hasonló arányban állami finanszírozású képzésre. A mintába 10%-tól nagyobb, de 20%-tól kisebb arányba kerültek bele a GTK, GÉK, ÁJK, BTK-Társ, BTK-Bölcs, valamint a Comenius hallgatói, valamint egy-két MAK-os és MFK-s hallgató. Az MA képzéses volt hallgatók közül a kutatásban 13 főt kérdeztünk meg, akik 38%-a volt férfi, kétharmada 30 év alatti, egyharmada pedig év közötti. A válaszadók jellemzően megyeszékhelyen vagy más városban laknak (38-30%), 23% a fővárosban és csupán 7% községben. A válaszadók 54%-a járt nappali tagozatra, és 70%-a állami finanszírozású képzésre. A mintába a GTK (30%), GÉK (15%), ÁJK, BB, BTK-Bölcs, MAK és MFK hallgatói kerültek. A Phd képzéses volt hallgatók közül a kutatásban 13 főt kérdeztünk meg, akik 38%-a volt férfi, 38-38%-a volt 30 év alatti, illetve év közötti, a többiek 40 évfelettiek. A válaszadók jellemzően megyeszékhelyen vagy más városban laknak (46 és 15%), 23% a fővárosban és 15% községben. A válaszadók 41%-a járt nappali tagozatra, és 58 %-a állami finanszírozású képzésre. A válaszadók a GTK, GÉK, ÁJK, BTK-Bölcs doktorandusz hallgatói voltak. A kérdezettek 70%-ának előzőleg hagyományos egyetemi végzettsége volt, egy kivételével a Miskolci Egyetem hallgatói voltak akkor is. E képzéseken 70% nappali tagozatra, illetve 75% állami finanszírozású képzésre járt. A kérdezettek 22%-a számára a Phd képzés már a harmadik képzést jelenti. 2 Az általunk alkalmazott rövidítések: ÁJK- Állam- és Jogtudományi Kar, GÉK Gépészmérnöki és Informatikai Kar, GTK Gazdaságtudományi Kar, MAK Műszaki Anyagtudományi Kar, MFK Műszaki Földtudományi Kar, BTK -Társ (BTK-n belül szociológia, antropológia, politológia szakok) BTK-Bölcs (BTK-n belül bölcsész szakok) C - Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, BB Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, EK Egészségügyi Kar, HF hagyományos főiskolai képzés, HE hagyományos, egyetemi képzés. 46

47 A megkérdezett 27 fő legnagyobb része a felsőfokú szakképzésben levelező tagozatra járt (90%) és a fele költségtérítéses hallgató volt (87%). A mintában túlsúlyban voltak a nők, a válaszadóknak csupán negyede volt férfi. Életkori megoszlást tekintve jellemzően (a kérdezettek 44%-a) 30 év alatti volt, egy további jelentős arányt képviseltek a mintában a 30 és 40 év közöttiek (37%). A kari megoszlást tekintve minden karról egy vagy kettő válaszadó került a mintába, az ÁJK-ról 6, a Zeneművészeti Intézetből egy sem, a Comenius Főiskolai Karról pedig 11. A megkérdezett 54 fő legnagyobb része a szakirányú továbbképzésben levelező tagozatra járt (72%) és költségtérítéses hallgató volt (87%). A mintában szintén túlsúlyban voltak a nők, a válaszadóknak csupán 35%-a férfi. Életkori megoszlást tekintve jellemzően (a kérdezettek 37%-a) 30 és 40 év közötti volt, egy további jelentős arányt képviseltek a mintában a 30 év alattiak (30%) Elégedettség a Miskolci Egyetemmel Az intézmény választását befolyásoló szempontok fontosságát és az e szempontok meglétét a ME-n tekinthetjük meg a 33. ábrán (ötfokú skálán) az osztatlan képzésre járók, a BA-s, MA-s valamint Phd hallgatók esetében. A legfontosabb tényezők mennyire vannak jelen a ME-n? fontos jellemző 33. ábra: A legfontosabb tényezők a Miskolci Egyetemen? Láthatjuk, hogy rendre a legfontosabb szempont az oktatás magas színvonala, ezt követik a gyakorlatorientált képzés és az intézmény jó híre (ez utóbbi az MA és Ph.D. hallgatóknak fontosabb). Szintén fontosak a jó tanár-diák viszony, a jó könyvtári szolgáltatások és a jó intézményi ügyintézés. 47