Összefoglaló Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) felméréseiről május. II. kötet TÁMOP A-10/1/KONV

Átírás

1 Összefoglaló Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) felméréseiről május II. kötet TÁMOP A-10/1/KONV MISKOLCI EGYETEM 3515 Miskolc-Egyetemváros 2012

2 Szerkesztette: Prof. Dr. Szintay István Ligetvári Éva Marciniak Róbert Készítette: Ligetvári Éva Marciniak Róbert Prof. Dr. Szintay István Várföldi Krisztián 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS ÉS GÓLYATÁBORI FELMÉRÉS KIMENŐ MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS DECEMBER 7 3. DPR A felmérés FSZ képzés - A 2010-ben végzett hallgatók eredményeinek elemzése 9 4. DPR A felmérés SZT képzés - A 2010-ben végzett hallgatók eredményeinek elemzése DPR A felmérés PhD képzés - A 2010-ben végzett hallgatók eredményeinek elemzése ben végzés előtt állók motivációs felmérése FSZ és SZT képzés (2011) ben 1. éves hallgatók motivációs felmérése PhD képzés (2011) ben 1. éves hallgatók motivációs felmérése SZT képzés (2011) Végzett PhD DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven belül) Végzett PhD DPR (B) hallgatói felmérés (a végzést követő 3 éven belül) Végzett PhD DPR (C) hallgatói felmérés (a végzést követő 5 éven belül) Végzett SZT DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven belül) Végzett SZT DPR (B) hallgatói felmérés (a végzést követő 3 éven belül) Végzett SZT DPR (C) hallgatói felmérés (a végzést követő 5 éven belül) Végzett FSZ DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven belül) Kimenő motivációs (a végzés előtt állók) felmérése FSZ és SZT képzés Közbülső motivációs felmérés SZT képzés (az 1. éves hallgatók felmérése) Közbülső motivációs felmérés PhD képzés (az 1. éves hallgatók felmérése) 32 3

4 Tisztelt Olvasó! A Miskolci Egyetem közel 10 éve jelentős feladatokat lát el a felsőoktatás minőségfejlesztése, annak módszertani és intézményi megvalósítása tekintetében. Ennek egyik jelentős állomása volt a minőségfejlesztési HEFOP program, amely eredményeként konzorcium vezetőként irányította a Magyar Felsőoktatási Intézmények UNI-EFQM kidolgozását és 2008-ban ennek eredményeként elsőként nyerte el a Felsőoktatási Minőség Díjat. A TÁMOP / és a TÁMOP A-10/1/KONV programok keretében a DPR vizsgálatok és a Motivációs elemzések módszertanának teljes körű kifejlesztése és a Miskolci Egyetem minőségbiztosítási rendszerébe való integrálása történt meg. Jelen kiadványban a DPR és motivációs vizsgálatok május időtartamra eső eredményeiről adunk összefoglalást. Kérjük, és kívánjuk minden partnerünknek, olvasónknak, hogy a tényadatok és elemző megállapítások tekintetében továbbra is segítsék munkaerő-piaci kapcsolataink és a képzés színvonalának emelését szolgáló akcióinkat. Az együttműködés erősítésében bízva Üdvözli Önt Dr. Szintay István s.k. a Minőségbiztosítási Bizottság elnöke 4

5 1. BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS ÉS GÓLYATÁBORI FELMÉRÉS Kapcsolódás az intézményhez A kérdőívet 848 fő töltötte ki, 462 hölgy adott választ (55,3%). 76,1% BA/BSc, 14% MA/MSc, 10% egységes és osztatlan képzési formában, 68,2% nappali, 31,4% levelező tagozaton, 39,6% költségtérítéses finanszírozási formában tanul. A kari válaszadási hajlandóságok százalékát a következő táblázat tartalmazza: 1. táblázat: Válaszadók kari megoszlása Kar Válaszadási hajlandóság %- ban ÁJK 19,1 BTK 12,9 BBZI 1,4 CFK 0,9 EK 6,6 GÉIK 26,3 GTK 21,9 MAK 4,0 MFK 6,8 1.2 Pályaválasztás A válaszadók lakhelyük szerint 69,2 százalékuk Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, ráadásul ebből 25,5% miskolci lakos. Középiskolai végzettségük tekintetében a megkérdezettek között nagyobb arányban voltak a gimnazisták (61,3%) és kisebb részben a szakközépiskolások (38,7%). Középiskolai tanulmány vonatkozásában elmondható, hogy a diákok majdnem fele (48,9%- a) nem vett részt semmilyen speciális képzésben. Műszaki ismeretei 15,3%-nak vannak, kéttan-nyelvű oktatásban részesült 14,2% és 14% rendelkezik közgazdasági előtanulmányokkal. Csekély arányban jelenik meg a kereskedelmi és idegenforgalmivendéglátóipari és művészeti előképzettség (4,7-4,5-6,1%). A hallgatók közel fele (49,3%) a válaszadás évében érettségizett és felsőoktatási tanulmányait a Miskolci Egyetem kezdte meg, ugyanakkor 26,8% több, mint öt éve. 32,9% már tanult korábban felsőoktatási intézmény, és a 276 fő közül 127 már korábban is a Miskolci Egyetemen. 5

6 Fontos adat, hogy a fiatalok közel egyharmada már az általános iskolai tanulmányai végén elkezd gondolkodni későbbi szakmájáról, ugyanakkor a maradék kétharmaduk csak középiskolás évei során foglalkozik először ezzel a kérdéssel. Első információikat a kortársak, osztálytársak, barátoktól (55,3) szerzik, csak őket követik a tanárok (49,8%), a szülők (48,6%), a felvételi tájékoztató (48,2%) és az internet (43%). (A nyomtatott sajtó, valamint a TV, rádió 10% alatti hányadot ért el ebben a kérdésben.) A pályaválasztás mellett a válaszadók több mint fele (52,1%) azért döntött, mert a szakma elismertsége vonzó. De fontos szempont a szakma anyagi megbecsülése (41,3%), és a szinte ugyanekkora százalékban jelenik meg a saját korábbi élmény. A családi minta alapján kevesebb, mint a válaszadók negyede (22,2%) hozta meg a döntését. A válaszadók több, mint fele (53%) a pályaválasztáskor, továbbtanuláskor céltudatos volt, és 31,4 százaléknak a megszerzett információk segítettek a döntésben. 1.3 Felsőoktatási intézmény-választás és motiváció A kari nyíltnapon a kitöltők közel 66%-a nem vett részt. A Karról kialakult képet leginkább a Miskolci Egyetemre járó vagy az egyetemen végzett hallgató(k) véleménye és az egyetemi rendezvények befolyásolják, de az átlagértékek nem mondhatóak magasnak, 3,3-2,8. Legkevésbé van véleményformáló hatása a Kutatók éjszakája kari rendezvényeinek, a pályaválasztási kiállítások és börzéknek, valamint a középiskolai kari tájékoztatóknak (2,1-2,4-2,4). A Kar választására elsősorban a képzés jó híre és minősége (39,3%), másodsorban földrajzi közelsége (24,9%), harmadsorban a szakirány választás biztos lehetősége miatt esett a választás (20,9%). A válaszadók 37,2%-a tervez külföldi képzésben való részvételt a tanulmányai során, míg a további tanulmányok tervét 47,9% jelölte meg, ami főleg MA/MsC-s képzési szintet (79,4%) és 16,8%-ban PhD képzést takar. (3,8% posztgraduális képzésben gondolkodik a további tanulmányait illetően.) A válaszadók ötös skálán 3,7-re minősítették annak a valószínűségét, hogy a végzés után egy éven belül képzettségüknek megfelelően fognak tudni elhelyezkedni. Leginkább a versenyszférában 44,6%, közigazgatási szférában, 13,5% és államigazgatási szférában 10,6% való elhelyezkedésben gondolkodnak. 84,2% teljes munkaidős, 9,8% pedig saját alkalmazásban szeretne dolgozni. A külföldi munkavállalás gondolata a válaszadók több mint felénél felmerül, 52,6%-nak megfordult a fejében. A diplomás léttől leginkább a következő előnyöket remélik: magasabb jövedelem: 77% jobb életszínvonal: 97,3% könnyebb munkaszerzés: 36% Korábban, a szakterületéhez kapcsolódó munkát még a kitöltők 67,6 %-a nem végzett. A szakterület anyagi és társadalmi elismertségét közel azonosra minősítették a hallgatók, a megbecsültnél kicsit pozitívabb minősítést, 3,4-3,5 átlagértékeket mutat. Álláshoz jutásnál a leginkább befolyásoló tényezőknek a képzettséget-diplomát, kapcsolatokat-ismertséget, nyelvismeretet, szakmai gyakorlatot-tapasztalatot sorolták fel. 6

7 1.4 Gólyatábori elégedettség vizsgálat A kari gólyatáborban a válaszadók több, mint egyharmada vett részt (38,5%). Leginkább elégedettek a gólyatábori szabadidős tevékenységekkel, a Gólyatábor helyszínével, időpontjával, a és a Gólyatábor és a Karról kialakult kép befolyásával voltak a részt vevők, ezek a válaszok 4,7-4,4 átlagértékeket mutatnak. Legkevésbé elégedettek az ellátással, szakmai programokkal, valamint az egyetem bemutatásával, és a kari tájékoztató előadásokkal voltak a gólyák, de ennek ellenére ezen válaszok eredményei is jónak minősíthetőek, 4-4,1 skálán mozognak. A gólyatáborral kapcsolatban beérkezett javaslatok és észrevételek elsősorban a programok sűrítését szorgalmazzák. A befizetett összeggel arányosnak találta a válaszadók 84,6%-a a szolgáltatásokat. 2. KIMENŐ MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS DECEMBER 2.1 BA/BSc, MA/MSc, Hagyományos képzés A hagyományos, BA, MA képzés esetében 340-en töltötték ki a kérdőívet, ami 31%-os válaszadási aránynak felel meg. A válaszadók 56%-a férfi, és körülbelül ilyen arányban van a valamilyen típusú gimnáziumból érkezettek aránya is. A kérdéscsoportokra képzett globális indexek a közepestől kedvezőbb értékeket mutatnak, 3,4-3,7 ahol 3,4 értéket a hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj lehetőségek kapta, míg 3,7 az intézmény külső megítélése. Ez alól kivételt a munkaerő piaci kivezetést támogató kérdések csoportja képez, amelyet negatívabban ítélnek meg a válaszadók, átlagosan 2,7-re értékelték. Az egyetem minden karáról érkezett válasz, igaz több esetben is csupán néhány fő válaszolt, feltételezhetően ezen karok esetében nem indult keresztféléves képzés. ÁJK: 4 fő, BTK: 47 fő, BBZI, CFK: 1-1 fő, EK: 3 fő, GÉIK: 138 fő, GTK: 92 fő, MAK: 34 fő, MFK: 19 fő. A válaszadók 75,1%-a BA/BSc, 13,4%-a MA/MSc, 5,9%-a egyetemi hagyományos képzési formában tanul. 82,3% nappali, 17,1% levelező tagozaton illetve 1-1 fő esti és távoktatásban. Az államilag támogatott formában tanulók aránya 72,6%. 45,3% 2008-ban kezdte meg tanulmányait az érintett szakon, 18,3% 2007-ben, további 10% pedig 2010-ben, de 2002-ig előfordul a képzés évének megjelölése. A közepesen illetve jól teljesítők aránya közel azonos, több mint 40 %, kiváló teljesítménnyel a válaszadók 10%-a büszkélkedik. További, mesterképzésben történő részvételt 41% tervez ehhez a szakhoz kapcsolódóan, míg több mint 10 % jelenleg is részt vesz, vagy másik szakhoz kapcsolódóan tervez. 27 fő tanul párhuzamosan másik szakon is, 105 főnek van felsőfokú végzettsége, amit elsősorban (71,4%-ban) BA/BSc illetve főiskolai vagy egyetemi hagyományos képzésben szerzett. (15,2% - 8,6%). A válaszadók nyelvtudása angol nyelvből 3,4-es, német nyelvből 2,3-as átlagértéket kapott, mindkét esetben több mint 300 fő válaszolt. A többi idegen nyelv még kevésbé ismert a kitöltők között. Felsőfokú tanulmányai 10 fő tanult külföldön, többségében egy szemesztert. 7

8 A válaszadók közel 40%-a dolgozik jelenleg is, a képzési tagozatok figyelembevétele alapján elmondható, hogy a nappali tagozatosok több mint negyede dolgozik, feltehetően ők jelölték meg a diákmunka, gyakornoki munka kategóriát a munkaviszonyra vonatkozó kérdés válaszaként. 57 fő rendelkezik állandó jellegű és határozatlan időtartamú munkaviszonnyal. A dolgozók 68,4-a főfoglalkozású dolgozónak tekinti magát, aki tanul is. A válaszadók által végzett munkának legjobban a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg az esetek több mint felében. A kitöltők 80%-ának családjában nincs olyan személy, aki hasonló szakterületen szerzett volna végzettséget, vagy dolgozna. Az oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége kérdéscsoportban (átlagértéke 3,6) a számítógéppel való ellátottság, illetve a tantermek felszereltsége kapott gyengébb minősítést (3,3-3,4), míg a könyvtárak színvonalát, illetve az épületek megközelíthetőségét, a felújítások ellenére is jóra értékelték a kitöltők. A hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj lehetőségek kérdések között gyengébben szerepelt a szociális alapú támogatások rendszerének igazságossága, a hallgatói önkormányzat tevékenysége, és a hallgatói önkormányzat szociális juttatások és egyéb hallgatói szolgáltatások terén nyújtott tevékenysége, ezek még a közepes értékelést sem érték el. (2,5 2,8). Ugyanakkor az intézményen belüli sportolási, szórakozási és étkezési lehetőségeket jónak tartják a válaszadók. (4 3,8). Az intézmény külső megítélésére vonatkozó kérdések közül a legelégedettebbek hallgatóink az egyetemi légkörrel (4,1), az egyetem színvonalával, szívesen visszajönnének tanulni és úgy érzik, hogy az egyetem igyekszik a regionális igényeket is kielégíteni (3,9), de az intézményi demokrácia fejlettsége már csak 3,3-es átlagértéket mutat. Ami az egyetemi évek, továbbképzésre vonatkozó kérdéseket illeti, a válaszadók elégedettek az oktatók többségének szakmai felkészültségével (4,1), a választott szakma iránti érdeklődésre is pozitívan hatott az egyetemi képzés (3,8), de a hallgató-centrikus, rugalmas ügyintézésen (3) és az adminisztrátorok segítőkészségén (3,3) még lehetne javítani, fejleszteni. A válaszokban az mutatkozik meg, hogy a hallgatók szerint az egyetem nem, csak részben teremtett megfelelő feltételeket a szakma műveléséhez szükséges idegen nyelv elsajátításához. A kitöltők 65%-a tervez iskolarendszerű tanulást a közeljövőben, közel 80% mesterképzésben, lehetőleg (72,8%) államilag finanszírozott formában. 90% újra a Miskolci Egyetemet választaná, és újra azt a kart, amin most végez. A munkaerő-piaci kivezetést támogató kérdésekről az mondható el, hogy a válaszadók keveslik az egyetem segítségét az elhelyezkedésben, illetve a képzés alatti munkalehetőségek biztosításában (2,8 2,7). A válaszadók 80%-a végzést követő fél évben kíván elhelyezkedni. A válaszadók több mint fele érezte szükségét annak, hogy az elhelyezkedésben segítséget kapjon elsősorban cégelőadások, gyárlátogatások (29%), állásközvetítés (~28%) formájában. Végzős hallgatóként pedig a munkaerő-közvetítés (56,5%), tájékoztatás a továbbképzésről (47,4%) és a konferenciák, találkozók (40%) szolgáltatásokat vennék szívesen igénybe a későbbiekben. A nappali és levelező tagozatosok válaszaiban nincs olyan jellegű eltérés, amely ne a képzés jellegéből adódna (pl.: levelezős többen dolgoznak) és szignifikáns lenne, azonban az egyetemi adatszolgáltatás kérdéseire elmondható, hogy a levelező tagozatosok minden esetben pozitívabban értékeltek egy-két tizeddel. 8

9 2.2 FSZ-SZT képzés A FSZ-SZT képzés esetében 12 kérdőív került kitöltésre, ami 33%-os válaszadási hajlandóságnak felel meg. A kérdéscsoportokra képzett globális indexek kedvező értékeket mutatnak, 3,5-4,2 ahol 3,5 értéket a munkaerő-piaci kivezetést támogató kérdések kapták, míg 4,2 az intézmény külső megítélése, valamint az egyetemi évek, továbbképzés megítélésének értékelése. Az oktatás tárgyi feltételeit, a szociális alapú támogatások rendszerék igazságosságát, egyéni szakmai érdeklődés kielégítésének lehetőségét, a képzés alatti munkalehetőségek biztosítását gyengébbnek érzik a kitöltők, 3,5-3,8, de a leginkább elégedetlenek a szakma műveléséhez szükséges idegen nyelv elsajátítási lehetőségével (2), illetve az egyetem segítségével a végzős hallgatók elhelyezkedését illetően (3,3). A válaszadók megoszlása a következő: 7 fő ÁJK, 4 fő BTK, 1 fő GTK. 9 fő nő, 3 fő férfi. A kitöltők háromnegyede szakközépiskolából érkezett. A válaszadók fele 2011-ben kezdte meg tanulmányait, 1 fő 2009-ben, a többiek 2010-ben. 8 fő jó átlagos tanulmányi eredménnyel, 2-2 fő közepes és kiváló eredménnyel végzi a szakot. A válaszadók negyede nem tervez mesterképzésbe történő bekapcsolódást. A válaszadók fele hagyományos főiskolai képzésben szerezte legmagasabb szintű végzettségét. Ami a nyelvtudást illeti, a válaszadók elégséges szintre ítélik tudásukat (2,3) angol nyelvből, német nyelvből pedig még kevesebbre, csupán 1,5-re. Érdekes, hogy egyéb nyelvnek 4 fő is a jelnyelvet írta, amelyből tudásukat közepesre értékelték. Külföldön egyikük sem tanult. 8 fő dolgozik jelenleg. 2.3 PhD képzés A PhD képzésre vonatkozóan mindösszesen egyetlen kérdőív került kitöltésre, így ennek elemzése nem kerül bemutatásra, mivel az adatok nem relevánsak, nem lehet következtetéseket levonni. 3. DPR A felmérés FSZ képzés - A 2010-ben végzett hallgatók eredményeinek elemzése A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) felméréseinket év tavaszán, Evasys rendszer segítségével online módon kérdeztük le a Miskolci Egyetemen, jelen felmérés a 2010-ben végzett felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók eredményeit mutatja be. A megkereséshez a hallgatók által megadott Neptun tanulmányi rendszerben szereplő címeket használtuk. Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a válaszadók száma kérdésenként eltérően alakult. 9

10 Távoktatás Levelező Esti GTK BTK Nappali ábra: Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a karon? A GTK és BTK hallgatók nyilatkozata alapján a GTK-s hallgatók 100%-a nappali tagozaton végzett. BTK-s válaszadóink 40%-a levelezőn, maradék 60%-uk pedig szintén nappali tagozaton fejezte be tanulmányait. Megkérdezett válaszadóink 100%-a államilag támogatott képzésben vett részt. A válaszok alapján elmondható, hogy a BTK és a GTK karon lévő hallgatók eredménye közel azonos volt a többi hallgatóval, csak kevés BTK-s diák mondhatja el, hogy szerinte sokkal jobban teljesített, mint évfolyamtársai. A válaszadó GTK hallgatók 100%-ban, és a BTK hallgatók 75%-ban szerezték meg a diplomájukat az abszolutórium után. A megkérdezett hallgatók fele igen, másik fele pedig nem kezdett el dolgozni a diplomája nélkül. Továbbá elmondhatjuk, hogy az a tapasztalat, hogy a diploma hiánya nem feltétlenül okoz problémát a munkaerőpiacon az érvényesülésben. Valamennyi GTK hallgató tisztában van az egyetem alumni, öregdiák szervezetének fennállásával, BTK-s válaszadóink 40%-a viszont nem tud annak működéséről. Az alumni, öregdiák szervezet azonban nem mondható népszerűnek az egyetemi hallgatók körében, sem a válaszadó BTK hallgatói, sem a GTK hallgatói között. 4. DPR A felmérés SZT képzés - A 2010-ben végzett hallgatók eredményeinek elemzése A szakirányú továbbképzés keretein beül a hallgatók jellemzően a levelezős tagozaton való továbbképzést választották. A távoktatás formájú továbbképzéssel csak elenyészően éltek. Ez több mint valószínű a képzési tagozat újszerűségének tudható be. Egyedül a BBZI hallgatói végeztek esti tagozaton, ami a kar speciális voltának köszönhető. 10

11 MFK 28,6 71,4 GTK EK-EFK 12,5 16,7 87,5 83,3 Távoktatás Levelező BTK Esti Nappali BBZI ábra: Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a karon? ú A Gazdaságtudományi Kar kivételével az összes karon a költségtérítéses képzési formát választották a hallgatók. A gazdaságtudományi végzettségűek 12,5 %-a használt fel állami támogatásttanulmányai során. A válaszadó hallgatók alapján, az összes karon egy szinte mindenki kiváló vagy jó minősítést szerzett tanulmányai befejezésével. Míg a Bölcsésztudományi és az Egészségügyi Karon főleg a jelesek dominálnak, addig a Gazdaságtudományi Karon és a Műszaki Földtudományi Karon a Jó minősítéssel büszkélkedhetők vannak túlsúlyban. A BBZI esetén kiegyenlített ez az arány. A végzett hallgatók legalább olyan jónak tartják tanulmányi eredményüket, mint az átlag vagy annál jobbnak. A Bölcsésztudományi és a Gazdaságtudományi Kar esetén árnyalódik ez a kép. A BTK esetén a hallgatók közel kétharmada gondolja úgy hogy jobban teljesített mint az átlag, míg a GTK esetén a hallgatók 75 százaléka gondolja ugyanezt. Az Egészségügy Karon és a Műszaki Földtudományi Karon kívül minden kar összes végzős hallgatója megszerezte a diplomáját az abszolutórium után, azonban a két kivétel esetében is 20% alatti azoknak a száma, akiknek nem sikerült ezt megtennie, ezekben az esetekben 7-12 hónap volt a várakozási idő. A diplomaátvétel csúszása az Egészségügyi Karon az összes érintett esetében a nyelvvizsga hiánya volt, addig a Műszaki Földtudományi Karon a hallgatók egyéb okokra hivatkoztak. A válaszadók többsége tisztában van azzal, hogy működik az egyetemen alumni rendszer vagy öregdiák szervezet. Egyedül a Bölcsésztudományi Karon vannak túlsúlyban azok, akik nem ismerik ezeket a szervezeteket. Azonban elenyésző azon hallgatók száma, akik tagok is. Az összes szakirányú továbbképzésben résztvett hallgató rendelkezett már legalább egy felsőfokú végzettséggel, amit túlnyomó többségben vagy főiskolai, vagy egyetemi hagyományos képzésben szereztek. Arra a kérdésre, hogy a végzett hallgatók terveznek-e részt venni MA/MSc képzésben többnyire kiegyenlítetten válaszoltak szinte minden karon. Ez azt jelenti, hogy kisebbnagyobb eltérésekkel ugyan, de a válaszadók fele tervezi azt, míg a másik fele nem. Egyedül az Egészségügyi Kar esetén dominál az Igenek aránya. 11

12 A hallgatók vagy rendelkeztek már állással a továbbképzés megkezdésénél vagy a tanulmányaik során szereztek állást. A végzésnél az összes hallgató rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Esetükben a leghatékonyabb munkakeresési módszer az álláshírdetésen keresztüli jelentkezés, a munkáltatónál való jelentkeés és a személyes ismeretség kihasználása bizonyult. A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a szakmájának megfelelő munkahelyen helyezkedett el. Azonban a gazdaságtudományi, az egészségügyi és a bölcsésztudományi végzettségűek jelentős része kénytelen volt a szakmájától eltérő állást választania. A BBZI speciális volta miatt, hallgatóinak 100 százaléka nyilatkozta azt, hogy a szakmájában tudott elhelyezkednie. A diplomák megszerzése után széles körben vettek részt különböző képzéseken a volt hallgatók. Legnépszerűbb az önképzés volt, de gyakori volt a másoddiploma megszerzésére irányuló tanulmányok, illetve a nyelvi képzés is. Sokan választottak szakirányú továbbképzést, de a posztgraduális képzéseken való részvétel sem elhanyagolható. A megkérdezett MFK-s hallgatók közel 90%-a döntött úgy, hogy a továbbiakban nyelvkészségét fejleszti. Az EK-EFK-s hallgatók körében is tervbe vett cél a nyelvi képzés, az önképzés és a másoddiploma mellett. Sokan úgy vélik, hogy az egyetemi képzés alatt kevés volt a szakmai gyakorlaton történő részvételi lehetőség, egyébként az ezen túlmutató hiányosságok, gyengeségek elhanyagolhatóak. BBZI-s volt hallgatóink úgy vélik, hogy az egyetemi képzés számukra a gyakorlatban jól használható ismereteket és szakmai gondolkodásmódot adot. BTK-s hallgatóink is elégedettek a szakmai szemlélettel, amit az intézmény nyújtott számukra. GTK-s és MFK-s megkérdezett volt hallgatóink véleménye szerint, a képzésnek nincs kiemelkedőn erőssége. 5. DPR A felmérés PhD képzés - A 2010-ben végzett hallgatók eredményeinek elemzése A válaszadók az AJK és a GTK hallgatói közül kerültek ki, mindannyian nappali tagozaton, államilag finanszírozott formában fejezték be tanulmányaikat. Átlagosan az AJK hallgatók fele jeles eredménnyel, még a GTK valamennyi diákja jó eredménnyel végezte el az egyetemet. A megkérdezett GTK hallgatók nagy része úgy véli, hogy körülbelül azonos, vagy jobb eredménnyel folytatta tanulmányait társainál, míg a választ adó AJK hallgatók jobban teljesítettek, mint évfolyamtársaik. A kérdőívet kitöltő GTK hallgatók egy része igen, más része viszont nem szerezte meg diplomáját az abszolutórium után. Az AJK-n végzett diákok többsége viszont az abszolutórium után közvetlenül diplomájukhoz jutottak. A megkérdezett AJK hallgatók diploma nélkül is a munkaerő piacra kerültek, még a GTK hallgatók csak a diplomájuk megszerzése után kezdtek dolgozni. Választ adó AJK és GTK hallgatóink tervezik, hogy részt vesznek a továbbiakban MA/MSC képzésben is. 12

13 Kötelező szakmai gyakorlaton a kitöltő GTK hallgatók 40%-a nem vett részt egyetemi évei alatt, az ÁJK esetében minden hallgató teljesítette ez irányú kötelezettségét. Ez összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy a későbbiekben a szakmai gyakorlat helyén, a megkérdezett GTK hallgatóinkat nem, AJK-s diákjainkat viszont alkalmazták. Az abszolutórium megszerzésekor a GTK hallgatók 50 %-a rendelkezett főállású munkaviszonnyal, másik felük viszont nem. Az AJK hallgatók 100%-a rendelkezett főállású munkaviszonnyal ben végzés előtt állók motivációs felmérése FSZ és SZT képzés (2011) A megkeresett 230 főből 46 válaszadó töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók karonkénti megoszlása látható az alábbi ábrán Válaszadók (fő) 0 BBZI BTK CTFK EK GEIK GTK MFK 3. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a válaszadók száma kérdésenként természetesen eltérően alakult. Ahogy a felméréseink nagy részére is igaz, itt is a női válaszadók voltak többen. A kérdőívet kitöltők 58,7%-a nő volt. A legtöbb válaszadó levelezős képzésben vett részt, nappali FSZ képzés valójában nincs is minden karon, a BBZI esetében pedig még esti képzés is előfordult. Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően az államilag támogatott képzésben résztvevők voltak kisebbségben szinte minden kar esetében a válaszadó végzős hallgatók között. Egyedül a CTFK tanulók jelölték be az államilag támogatott formát. Általánosságban elmondható a szak végzésének tanulmányi eredményéről, hogy minden válaszadó karon a jó vagy jeles osztályzat volt a domináns. A karok többségében más osztályzat nem is fordult elő, kivéve a GEIK-et és a GTK-t, ahol a közepes osztályzatot is 13

14 megadtak a válaszadók. Elégséges eredményre csak az ÁJK, a BTK, GEIK és a GTK hallgatói emlékeznek. Sajnos a jelenlegi FSZ, SZT végzősök körében sem népszerű a külföldi tanulmányok folytatása. Egyedül a BTK, az EK és GTK hallgatói között fordult ilyen elő, ezekben az esetekben azonban vegyes a finanszírozási összetétel. Nem jobb a helyzet a külföldi munkavállalással kapcsolatban sem, csak a BTK, a GTK és az MFK hallgatói számoltak be ilyen irányú tapasztalatokról. Persze az FSZ képzésben résztvevőktől talán nem is várható el tömeges külföldi munkavégzés, de az SZT válaszadásokat is figyelembe véve sem túl magas az igenek aránya. A jelenleg dolgozik Ön kérdésere minden kar wesetében érkezett igen válasz. A válaszadók túlnyomó része ismét a Miskolci Egyetemet választaná, ha pályaválasztás előtt állna. A 100%-os statisztikát csak a CTFK és GTK válaszadói árnyékolják be, de ez sem jelentős (40% alatti). Hasonló a karok megítélése is az intézményéhez. Csak a BTK, CTFK és GTK hallgatói választanának más kart, ha újra felvételiznének. Nem ilyen rózsás a helyzet a hallgatók megítélése szerint az elhelyezkedés támogatásában. A válaszadók fele mindenhol elégtelennek minősítette az intézmény támogatását ebben a kérdéskörben. A Miskolci Egyetem végzős FSZ, SZT hallgatói leginkább tájékoztatást várnak a továbbképzésekről, szakestek szervezését, munkaerőközvetítést és karrier tanácsadást ben 1. éves hallgatók motivációs felmérése PhD képzés (2011) A megkeresett 26 főből 8 válaszadó töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók karonkénti megoszlása látható az alábbi ábrán GEIK GTK 4. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) Válaszadók (fő) Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a válaszadók száma kérdésenként természetesen eltérően alakult. 14

15 A többi felmérésünkhöz hasonlóan itt is a férfiak voltak kevesebben. A válaszadók 54,5%-a nő. A kérdőívet kitöltők hogy minden válaszadó karon a jó vagy jeles osztályzattal végezték el a szakjukat. Ez az eredmény a doktori képzésben nem tűnik túlzónak, hiszen az itt tanuló hallgatók valóban jó eredményeket érnek el a tanulmányokban. A GTK válaszadója levelezős képzésből került ki, a GEIK válaszadói viszont inkább a nappali tagozatos képzésből (57%-ban). Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően költségtérítéses képzésben vett részt a GTK válaszadója és az államilag finanszírozott képzésben vettek részt a GEIK-en. Sajnos a PhD hallgatók körében sem népszerű a külföldi tanulmányok folytatása. A válaszadók közül senkinek sem volt ilyen tapaszatalata. Azonban a munkavállalás tekintetében már rendelkeznek külföldi tapasztalatokkal a kérdőív kitöltői. Mindkét kar esetében jellemző a munakvégzés, amibe természetesen az oktatói és kutatói projekteket kell elsősorban beleérteni. Arra a kérdésre, hogy a fokozoat megszerzése után hol szeretnének dolgozni, a legtöbben a kutatószférát jelölték meg. A GTK-n egyértelműen ez a cél, a GEIK-en vegyesebb a kép. Egyöntetűen mindenki visszatérne a doktori iskolájába, ha újra pályaválasztás előtt állna ben 1. éves hallgatók motivációs felmérése SZT képzés (2011) A megkeresett 44 főből 11 válaszadó töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók karonkénti megoszlásáról az mondható el, hogy 6 fő a BTK, 5fő a GTK hallgatói közül került ki. Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a válaszadók száma kérdésenként természetesen eltérően alakult. A többi felmérésünkhöz hasonlóan itt is a férfiak voltak kevesebben. A válaszadók 80%-a nő. A kérdőívet kitöltők átlagos osztályzatainak tekintetében elmondható, hogy minden karon a jó osztályzat volt a domináns. Elégséges eredményre a válaszadó hallgatók nem emlékeznek. A válaszadók mindkét kar esetében levelezős képzésre járnak. A költségtérítéses képzésben résztvevők voltak többségben mindkét kar esetében a válaszadók között. Sajnos a jelenlegi szakirányú továbbképzéses hallgatók körében sem népszerű a külföldi tanulmányok folytatása. A válaszadók között csak a BTK-n volt ilyen tapaszatalata a hallgatóknak. Kicsivel jobb a helyzet a külföldi munkavállalással kapcsolatban. Szintén csak egy kar hallgatói válaszoltak igennel, jelen esetben a GTK hallgatói, de az arányuk némileg jobb, minden ötödik hallgató dolgozott már külföldön. A hallgatók nagytöbbsége már jelenleg is dolgozik. Bár ez a szakirányú továbbképzéses hallgatók esetében valójában elvárható, és levelezős képzést folytatnak. 15

16 Arra a kérdésre kapott válaszok alapján, hogy pályaválasztás esetén ismét ezt az intézményt választanák-e a hallgatók kellő magabiztossággal állíthatjuk, hogy a többség visszajönne. Kicsivel rosszabb a kari választás aránya, de még itt is a többség a korábban választott karra irattkozna be ismételten. A évben is a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) felméréseinket Evasys rendszer segítségével online módon kérdeztük le a Miskolci Egyetemen. A megkereséshez a hallgatók által megadott Neptun tanulmányi rendszerben szereplő címeket használtuk. Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a válaszadók száma kérdésenként eltérően alakult. Minden esetben a kar specifikus kérdések kiértékelése a kari feladat-, és hatáskörbe tartozik. 9. Végzett PhD DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven belül) A megkeresett 5 főből másfél hónap alatt csupán egy fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami ugyan 20%-os válaszadási hajlandóságot mutat, de a reprezentativitás erősen megkérdőjelezhető, így nagyvonalakban ismertetjük az eredményeket. A válaszadó az ÁJK-n, nappali tagozaton, államilag támogatott képzésben végzett, jeles, kiváló eredménnyel folytatta tanulmányait. Az abszolutórium után közvetlenül nem szerezte meg a diplomáját, ami a képzés jellegét tekintve nem meglepő. Az egyetemen működő öregdiák szervezetről tud, de nem tagja. Jelenleg nem vesz részt felsőfokú képzésben, és nincsenek továbbtanulási tervei, szándékai jelenleg. Ami a nyelvtudását illeti, az angol nyelvet nagyon jól ismeri. Részt vett kötelező szakmai gyakorlaton, de gyakorlati helyén nem alkalmazták a későbbiekben. Jelenleg 10 hónapja munkanélküli, munkát keres, és még sose dolgozott. A személyes adatokból kiderül, hogy a válaszadó személyében egy egyedülálló hölgyet tisztelhetünk. Az egyetemen nem érezte szükségét annak, hogy segítséget kapjon az elhelyezkedéshez, így nem is kapott. A tanulmányok kérdéscsoport válaszai esetében az 5-fokú skála minden értéke minden értéke megjelenik. Egyáltalán nem találta nehéznek a doktori képzés publikációs követelményeit és a doktori fokozatszerzésnél a külföldi tapasztalatot, valamint nem találta nehéznek az abszolutórium megszerzését, és nem találja jónak a doktori szigorlat rendszerét. A Doktori Iskola publikációs követelményrendszerét teljes mértékben szakmailag relevánsnak tartja, valamint a munkahelyi vita mai rendszerét is. A doktori Iskola presztízsét, oktatói szakmai felkészültségét és ismeret átadását mind-mind kiválóra minősítette. 10. Végzett PhD DPR (B) hallgatói felmérés (a végzést követő 3 éven belül) A megkeresett 32 főből 10-en válaszoltak a kérdőív kérdéseire, ami 31%-os válaszadási hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlása: 2-2 fő az ÁJK és GTK hallgatói 16

17 közül, 6 fő, pedig a BTK végzett hallgatói közül került ki. A választ adók 70%-a levelező tagozaton tanult, 4 fő államilag támogatott képzésben ÁJK BTK GTK 2 Válaszadók (fő) 5. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) Az átlagos eredményüket tekintve ugyanannyian jelölték meg a jó minősítést, mint a jeles, kiváló tanulmányi eredményt, ami a válaszok 70%-ánál ugyanolyan teljesítményt mutat, mint a többieké. Az abszolutórium után közvetlenül egyetlen fő sem szerezte meg a diplomáját, ami a képzés jellegét tekintve nem meglepő. Az egyetemen működő öregdiák szervezetről csak két fő nem tud, azonban a 8 igennel válaszoló közül csak egy fő a tagja. 7 fő egyetemi hagyományos képzésben szerezte a diplomáját. Jelenleg egyikük sem vesz részt felsőfokú képzésben és mindössze egy fő tervez továbbképzést, doktori képzés formájában. A választ adók nyelvtudása angol nyelvből a jóhoz közelít, míg német nyelvből elégséges. Egy-egy fő megjelölte a francia illetve az orosz nyelvet, de itt ezek esetében a nyelvtudás nem éri el az elégséges szintet. A tanulmányai alatt egy fő tanult külföldön egy szemesztert Tempus/Erasmus program keretében. Kötelező szakmai gyakorlaton is egy álaszadó vett részt, akit utána alkalmaztak is a gyakorlati helyén. Mindannyian végeztek, végeznek a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkát, de 60% esetében megjelenik a nem szakmai munkavégzés is. Az abszolutórium megszerzésekor 6 fő rendelkezett főállású munkaviszonnyal, ez 83,3%- ban állandó jellegű és határozatlan idejű volt. Ehhez a munkához a válaszadók fele a munkáltatónál történő jelentkezést jelölte be, de megjelent az álláshirdetésre történő jelentkezés, intézményi karrieriroda, állásbörze illetve korábbi munkatapasztalat révén történő elhelyezkedés. A legjobban a munkának a saját és a kapcsolódó szakterületek felelnek meg, Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül hárman kerestek munkát, a többiek már dolgoztak. Ketten azonnal, egy hónapon belül találtak munkát, míg egy kitöltő a keresés után választ adta. Ehhez a munkához ketten egyéb személyes ismertség révén jutottak, míg egy fő álláshirdetésre jelentkezett. Ezen munkák és a végzett tanulmányok viszonya nagyon különböző. 17

18 A végzettség megszerzése óta 7 főnek egy munkahelye, 2 főnek két munkahelye, míg egy főnek 4 munkahelye volt. Hárman voltak regisztrált munkanélküli státuszban. A válaszadók egy fő kivételével, aki GYES-en, GYED-en van, alkalmazottak. A választ adók közel 80%-a beosztottként dolgozik. Jelenleg azonban két fő nem dolgozik. A munkahelyek tekintetében 7 főnél az állami/önkormányzati és teljes mértékben magyar tulajdonú vállalat jelenik meg, és 5 fő esetében ez az oktatás ágazatából kerül ki. Érdekes, hogy a választ adók fele órát dolgozik, míg két-két fő, csupán részmunkaidősnek minősíthető a 20-29, illetve órai munkavégzéssel. Egy fő rendelkezik mellékállással, ami 6000,- Ft bevételt jelent neki. A főállású munkával történő elégedettség vizsgálata 4-fokú skálán történt, a szakmai tartalmi rész értékelés 3,3 értéket kapott, a szakmai előremenetel kicsit jobbat az átlagostól 2,3-et, a jövedelem, juttatások szempontja szintén. A munka presztízse, társadalmi megbecsültsége jónak mondható (2,8), mint ahogy a munka személyi, tárgyi körülményeivel és összességében történő megítélése is ezt mutatja. A személyes jellegű kérdésekből megtudhatjuk, hogy a 7 nő töltötte ki a kérdőívet, ugyanez a szám jelenik meg a házas, illetve élettársi kapcsolatok esetében is, 6 főnek van 18-év alatti gyermeke, ami az esetek felében egy gyermeket takar. 2 válaszadó él jelenleg külföldön, mindketten Angliában. A válaszadók 90%-a gimnáziumból érkezett az egyetemre. Az édesapák legmagasabb iskolai végzettsége az esetek 60%-ában felsőfokú végzettséget mutat, az édesanyák esetében ez a szám 70%. A család anyagi helyzetében megítélése a válaszadók 14 éves korában a végzettségekhez látszik igazodni, 60% esetében az átlagosnál jobb, 30% esetében átlagos, csupán a fennmaradó 1 fő ítéli úgy, hogy az átlagosnál sokkal rosszabb volt az anyagi helyzetük. Érdekes azonban, hogy 80% esetében nincs a családban hasonló szakterületen végzett vagy dolgozó családtag. Az intézményválasztásnál az átlagosnál (3,5-nél) magasabb befolyásoló erővel az intézmény jó híre, a gyakorlatorientált oktatás, a jó könyvtári szolgáltatások, a jó tanár-diák viszony, a képzés költségei, valamint a kereső tevékenység összehangolása a tanulással. Az átlagnál jóval alacsonyabbra minősítették, így azt mondhatjuk, hogy az intézményválasztást nem befolyásolja az erős diákönkormányzat, a jó étkezési lehetőségek, megfelelő színvonalú kollégiumok, valamint a végzett diákokkal való törődés (2,3; 2,2; 2,6; 2,8). A Miskolci Egyetemre leginkább jellemző az oktatás magas színvonala (4,5), az intézmény jó híre, jó tanár-diák viszony, jó könyvtári szolgáltatások (4,3). Legkevésbé jellemző az elhelyezkedést segítő kurzusok, felkészítések, tanácsadások megléte (2,8), kedvező pénzbeli juttatások (3), jó intézményi ügyintézés (3,2), valamint az erős diákönkormányzat, valamint a gyakorlatorientált oktatás (3,3). ez utóbbi pedig jelentősen befolyásolja az intézményválasztást. A milyen mértékben kapott segítséget az egyetemtől az elhelyezkedéshez kérdés válaszai is azt erősítik meg, hogy a hallgatók az elhelyezkedéshez nagyobb segítséget várnak az egyetemtől, az egyetem eddigi teljesítményét ebben a kérdésben az elégségesnél jobbra, 2,5- re értékelték. A tanulmányokra vonatkozó kérdések globális indexe 3,7-es értéket mutat. A legmagasabb értékeket az oktatók többségének szakmai felkészültsége, a tanultak kutatási témához való felhasználhatósága, az oktatók ismeretátadása, a doktori szigorlat letételének nehézsége, valamint a Doktori Iskola presztízse kapta (4,5-3,9). Legkevésbé jónak, megfelelőnek a doktori képzés anyagi presztízsét (2,7), a doktori szigorlat rendszerét,a képzés tanulmányi 18

19 követelményeit, a publikációs követelményrendszer, valamint az abszolutórium megszerzésének nehézséget tartják a kérdőív kitöltői. 11. Végzett PhD DPR (C) hallgatói felmérés (a végzést követő 5 éven belül) A megkeresett 32 főből másfél hónap alatt is csupán 4-en válaszoltak a kérdőív kérdéseire, ami 13%-os válaszadási hajlandóságot mutat. Mivel a reprezentativitás erősen megkérdőjelezhető ilyen alacsony számú válaszadó esetén, így nagyvonalakban ismertetjük az eredményeket. A válaszadók karonkénti megoszlása: 1-1 fő az ÁJK és GTK hallgatói közül, 2 fő, pedig a BTK végzett hallgatói közül került ki. A választ adók 50%-a nappali tagozaton tanult, 2 fő államilag támogatott képzésben Válaszadók (fő) 0 ÁJK BTK GTK 6. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) Az átlagos eredményüket tekintve mindannyian a jeles, kiváló eredményt jelölték meg, ami a válaszok 75%-ánál ugyanolyan teljesítményt mutat, mint a többieké. Az abszolutórium után közvetlenül egyetlen fő sem szerezte meg a diplomáját, ami a képzés jellegét tekintve nem meglepő. Az egyetemen működő öregdiák szervezetről csak egy fő nem tud. Mindannyian egyetemi hagyományos képzésben szerezték a diplomájukat. Jelenleg két fő vesz részt felsőfokú képzésben és egyiküknek sincsenek továbbtanulási tervei. A választ adók nyelvtudása angol nyelvből a nagyon jó, míg német nyelvből elégségesestől egy kicsit jobb. Francia és orosz nyelvből elégséges nyelvtudással rendelkeznek, de az olasz és spanyol nyelvek ismerete nem éri el az elégséges szintet (1,5-1,3). A tanulmányai alatt egy fő tanult külföldön két szemesztert. Kötelező szakmai gyakorlaton ketten vettek részt, azonban egyiküket sem alkalmazták a későbbiekben a gyakorlati helyükön. 19

20 Az abszolutórium megszerzésekor a válaszadók fele rendelkezett főállású munkaviszonnyal A végzettség megszerzése óta a válaszadók egyike sem volt munkanélküli, jelenleg is mindannyian alkalmazotti munkaerő-piaci státuszban vannak, egyikük felső vezető, a többiek beosztott diplomásként dolgoznak, mindannyian közszolgálati jogviszonyban. Elmondhatjuk azt is, hogy a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, állami/önkormányzati és teljes mértékben magyar tulajdonú vállalatnál. (3-an az oktatás területén.) Másodállása, mellékállása, egy főnek nincsen a válaszadók közül. Érdekes, hogy inkább elégedetlenek a munkájukkal minden szempontból, a válaszok 1,8-2,3- as átlagértékeket mutatnak, a legalacsonyabb értékeket a jövedelemmel, juttatásokkal valamint az előmenetellel kapcsolatos kérdések kapták. A nemek aránya egyenletes a válaszadók között, két férfi és két nő válaszolt a kérdőív kérdéseire, mindannyian házasok, hármuknak egy gyermeke is van. A válaszadók 75%-ánál nincs a családban hasonló szakterületen végzett vagy dolgozó családtag. A magánéletet és a munkájukat általában össze tudják egyeztetni, általában nem voltak depressziósak, és betegek (ezen állítások a válaszadók 75%-ára helyt állóak), és egy 5-fokú skálán, ahol az 5-ös érték a nagyon boldogot reprezentálja 4,3 átlagértéket mutat a boldogságuk összességében. A boldogtalanság inkább az anyagi és munka eredetű. A kapcsolattartásról elmondható, hogy az oktatókkal, évfolyamtársakkal, hallgatótársakkal tartják a kapcsolatot, aminek inkább baráti jellege van, mint szakmai. A különböző szervezetekkel, hallgatói önkormányzattal a kapcsolattartás nem jellemző, inkább nincs is. Az intézményválasztásnál befolyásoló erővel leginkább a képzés költségei, a kereső tevékenység tanulással való összehangolása, az oktatás magas színvonala és a jó tanár-diák viszony bír (4,5-4,3). Míg a legkevésbé rendelkezik befolyásoló erővel az erős diákönkormányzat (1,8), a jó étkezési lehetőségek, megfelelő színvonalú kollégiumok (2,3). A Miskolci Egyetemre leginkább jellemző, elégedettek a hallgatók a jó tanár-diák viszonnyal (4,3) az erős diákönkormányzattal, a megfelelő színvonalú kollégiumokkal, és a képzés költségeivel, megfelelő művelődési, sportolási, szórakozási lehetőségek (4), azonban ezek között két olyan tényező is szerepel, ami az intézményválasztásra, nem vagy csak kismértékű hatást gyakorol. Elégedetlenség mutatkozik meg, a Miskolci Egyetemre kevésbé jellemző tulajdonságként jelenik meg az intézmény jó híre, kedvező pénzbeli juttatások (2,8-2,8) valamint a végzett diákokkal való törődés (2). A tanulmányokra vonatkozó kérdések alapján az eredményeket úgy foglalhatjuk össze, hogy a válaszok alapvetően közepes és jó értékeket mutatnak, elégedettséget jelenítenek meg. Ettől eltérés az abszolutórium megszerzését, a doktori képzés tanulmányi és publikációs követelményeinek megítélésében van, de egyik sem elmarasztalást mutat, hanem arra utal, hogy ezeket nem volt nehéz teljesíteni. Kiemelkedően pozitív a tudományos kutatás munkahelyen történő folytatása és a külföldi tapasztalatszerzés. 12. Végzett SZT DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven belül) A megkeresett 163 főből 37-en válaszoltak a kérdőív kérdéseire, ami 23%-os válaszadási hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlását a következő ábra mutatja: 20

21 Válaszadók (fő) ÁJK BTK EK GEIK GTK MFK 7. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) A válaszadók 86,5%-a levelező tagozaton, 78,4% költségtérítéses formában tanult. Az átlagos eredményüket tekintve ugyanannyian jelölték meg a jó eredményt, mint a jeles, kiválót, 46%-46%, a fennmaradó néhány százalék közepes osztályzattal végezte a szakot. Feltehetően a közepes osztályzatúak érezték úgy, hogy teljesítményük a többiekétől valamivel rosszabb volt, 58% pedig úgy ítéli meg, hogy valamivel jobban teljesített a többieknél. Egy fő kivételével az abszolutórium után közvetlenül a diplomájukat is megszerezték. Az egy fő az abszolutórium megszerzése után 4-6 hónappal később szerezte meg a diplomáját, de már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Az egyetemen működő öregdiák szervezetről a válaszadók 81%-ának van tudomása, azonban csak 8 fő a tagja. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor egy fő kivételével mindannyian rendelkeztek felsőfokú végzettséggel, amely a doktori képzés kivételével mindenféle képzési formát magába foglal, 37% egyetemi hagyományos képzésben, közel 26% főiskolai hagyományos képzésben és 14% BA/BSC képzésben szerzett képesítést, hogy néhányat említsünk. A képzés megkezdése óta közel 20% szerzett egyéb felsőfokú végzettséget, amelyet elsősorban MA/MSc valamint szakirányú továbbképzés (2-2 fő) és felsőfokú szakképzés (1 fő) formájában szereztek. Jelenleg 7 fő vesz részt felsőfokú képzésben 4-en MA/MSc, egy fő pedig felsőfokú szakképzés formájában folytat tanulmányokat. Megfigyelhetőek a továbbtanulási tervek a válaszadók körében, 15-20% képzési formától függően gondolkodik valamilyen képzés elvégzésén, jellemzően a Miskolci Egyetemen. A válaszadók nyelvismerete angol nyelvből a legjobb erős közepes átlagértékkel (3,6), míg német nyelvből elégségesestől egy kicsit jobb (2,4). A többi nyelvek ismerete nem éri el az elégséges szintet. Külföldön egy fő tanult tanulmányai alatt. Kötelező szakmai gyakorlaton 16-an vettek részt, hetüket alkalmazták a későbbiekben a gyakorlati helyükön. A tanulmányai alatt 78% végzett tanulmányaihoz kapcsolódó szakmai munkát, 50%-os arányban megfigyelhető a nem szakmai munka végzése is, továbbá 4 fő dolgozott külföldön. 21

22 Az abszolutórium megszerzésekor a válaszadók 86% rendelkezett főállású munkaviszonnyal, 92% főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát a tanulmányai alatt, ami a képzés jellegét tekintve nem meglepő. A fent említett munkához elsősorban álláshirdetésre történő jelentkezéssel, (válaszadók közel 30%-a) munkáltatónál történő önéletrajz leadással szerezték (válaszadók negyede), valamint 13% egyéb személyes ismertség révén helyezkedett el. A munkájuknak a saját és a kapcsolódó szakterületekhez kapcsolódnak, 80% állandó és határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik. 4 fő az abszolutórium után közvetlenül munkát keresett (72% már akkor is dolgozott), közülük egy fő keresés után, személyes ismertség révén helyezkedett el, 3 fő pedig még nem talált munkahelyet. A válaszadók közül ketten voltak regisztrált munkanélküliek. A külföldi tanulmányok folytatása, illetve a külföldi munkavégzés csupán egy-két főt érint. A kérdőívet kitöltők 83%-a beosztott státuszban, beosztott diplomásként dolgozik, egy fő munkanélküli, egy fő nappali tagozaton tanuló diák, egy fő Gyes-en, Gyed-en van, további egy fő pedig háztartásbeli. Közel 73%-knak állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonya van. A válaszadók fele közszolgálati jogviszonyban áll (közalkalmazott, köztisztviselő, vagy valami állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja), és teljes mértékben állami/ önkormányzati tulajdonú vállalatnál dolgozik. 15% teljes mértékben külföldi tulajdonú vállalat által foglalkoztatott. Munkájukhoz a képzés során megszerzett tudást, ismereteket közepes mértékben használják. 90% esetében a saját és kapcsolódó szakterületek felelnek meg a munkájuknak leginkább. A válaszadók 40%-a 250 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik, ami pedig a munkahelyek ágazati megoszlását illeti, elsősorban humánegészségügyi, oktatás és közigazgatási területeken találjuk végzettjeinket. (20% ugyan az egyéb kategóriát jelölte meg, de ezek többsége egyértelműen besorolható a fent említett ágazatok valamelyikébe.) Az átlagfizetés 174 ezer forint körül mozog, de van akinek a fizetése 50 ezer forint, míg a 430 ezer forintos fizetés is megjelenik az önbevallás során. 5 fő rendelkezik mellékállással, ami számukra ezer forint többletjövedelmet eredményez. Érdekes, hogy inkább elégedetlenek a munkájukkal minden szempontból, a válaszok 2,2-3,1- es átlagértékeket mutatnak, a legalacsonyabb értékeket a jövedelemmel, juttatásokkal valamint az előmenetellel kapcsolatos kérdések kapták. A nemek arányának megoszlása a válaszadók között, 70:30, kétszer több nő töltötte ki a kérdőívet, mint férfi. 60% házas, vagy élettársi kapcsolatban él, a válaszadók egy harmada azonban egyedülálló, két fő pedig elvált. Hat főnek van gyermeke. A szülők legmagasabb iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy összességében az anyák magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az édesapák. A válaszadók 80%- ánál nincs a családban hasonló szakterületen végzett vagy dolgozó családtag. A diploma átvételekor a válaszadók fontosnak érezték saját továbbképzésüket, azóta a továbbképzések minden fajtáján részt is vettek, a legnépszerűbb az önképzés, szakmai tanfolyam, szakirányú továbbképzés, valamint a nyelvi képzés. A jövőben is ilyen jellegű képzéseket terveznek, elsősorban nyelvi képességeiket szeretnék fejleszteni, illetve szakmai tanfolyamokon kívánnak részt venni. A tanulmányokra vonatkozó kérdések globális indexe 3,6-es értéket mutat, ami jónak minősíthető. A legmagasabb értékeket az oktatók többségének szakmai felkészültsége, az oktatók ismeretátadása, valamint a szakmai tárgyak megalapozottsága kapta (4,4-4), míg a 22

23 legalacsonyabb értékeket a szakma anyagi presztízse, az idegen nyelvtudás szintje kapta. (2,8-3,2) A képzés legnagyobb erősségének a szakmai szemléletet és gondolkodásmódot jelölte meg a válaszadók 45%-a, míg gyengeségként, a nincs kiemelhető gyengeség, illetve a kevés szakmai gyakorlati lehetőség került megjelölésre. Egyértelműen az idegen nyelv ismeretekből nyújtott az Egyetem kevesebbet a szükségesnél. A specifikus kérdések globális indexe 3,5- es értéket mutat. A képzést megfelelően specializáltnak ítélték a kitöltők, azonban az elsajátított ismeretek hasznosulását, csak közepes mértékben érzik az elvégzendő feladatok jellegében. 13. Végzett SZT DPR (B) hallgatói felmérés (a végzést követő 3 éven belül) A megkeresett 73 főből 16-en válaszoltak a kérdőív kérdéseire, ami 22%-os válaszadási hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlását a következő ábra mutatja: Válaszadók (fő) 2 0 ÁJK BTK GTK 8. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) A válaszadók mindegyike levelező tagozaton, költségtérítéses formában végezte a képzést. Az átlagos eredményüket tekintve ugyanannyian jelölték meg a jó eredményt, mint a jeles, kiválót, 46%-46%, a fennmaradó néhány százalék közepes osztályzattal végezte a szakot. Egy fő kivételével az abszolutórium után közvetlenül a diplomájukat is megszerezték. Az egy fő az abszolutórium megszerzése után 4-6 hónappal később szerezte meg a diplomáját, de már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Az egyetemen működő öregdiák szervezetről a válaszadók közel 94%-ának van tudomása, azonban csak 2 fő a tagja. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor mindannyian rendelkeztek felsőfokú végzettséggel, amely a doktori képzés és a mester képzés kivételével mindenféle képzési formát magába foglal, közel 44% főiskolai hagyományos képzésben, 37% egyetemi hagyományos képzésben szerzett képesítést, hogy néhányat említsünk. A képzés megkezdése óta több mint 30% szerzett egyéb felsőfokú végzettséget, amelyet elsősorban szakirányú továbbképzés (3 fő) és kiegészítő diplomás képzés, egyéb (2 fő) formájában szereztek. 23

24 Jelenleg egyikőjük sem vesz részt felsőfokú képzésben, és továbbtanulási tervek sem jellemzőek, egy fő jelölte meg, hogy lennének szakirányú továbbképzési igényei, de más felsőoktatási intézményben folytatna tanulmányokat. A válaszadók nyelvismerete angol nyelvből a legjobb közepes átlagértékkel (3,1), míg német nyelvből elégségesestől egy kicsit jobb (2,3). A többi nyelvek ismerete nem éri el az elégséges szintet. Külföldön egy fő sem tanult a képzés alatt. Kötelező szakmai gyakorlaton 5-en vettek részt, de egyiküket sem alkalmazták a későbbiekben a gyakorlati helyükön. A tanulmányai alatt közel 70% végzett tanulmányaihoz kapcsolódó szakmai munkát, 87%-os arányban megfigyelhető a nem szakmai munka végzése is, továbbá 1 fő dolgozott külföldön. Az abszolutórium megszerzésekor a válaszadók mindegyike rendelkezett főállású munkaviszonnyal, mindannyian foglalkozású dolgozónak tekintette magukat a tanulmányai alatt, ami a képzés jellegét tekintve nem meglepő. A fent említett munkához elsősorban korábbi munkakapcsolatok révén (40%), álláshirdetésre történő jelentkezéssel, (válaszadók közel 27%-a) valamint 20% egyéb személyes ismertség révén helyezkedett el. A munkájuknak a saját és a kapcsolódó szakterületekhez kapcsolódnak, a válaszadók állandó és határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkeznek. A válaszadók közül ketten voltak regisztrált munkanélküliek a végzettség megszerzése óta.. A külföldi tanulmányok folytatása, illetve a külföldi munkavégzés csupán egy-két főt érint. A kérdőívet kitöltők 93%-a beosztott státuszban, 71% beosztott diplomásként dolgozik, Közel 87%-knak állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonya van. A válaszadók 60%-a közszolgálati jogviszonyban áll (közalkalmazott, köztisztviselő, vagy valami állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja). 53% teljes mértékben magántulajdonú vállalatnál dolgozik, és 20% teljes mértékben külföldi tulajdonú vállalat által foglalkoztatott. Munkájukhoz a képzés során megszerzett tudást, ismereteket közepesnél nagyobb (3,5) mértékben használják. 87% esetében a saját és kapcsolódó szakterületek felelnek meg a munkájuknak leginkább. A válaszadók 46%-a 250 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik, ami pedig a munkahelyek ágazati megoszlását illeti, elsősorban oktatás és közigazgatás, egyéb szolgáltatás területeken találjuk végzettjeinket. Az átlagfizetés 190 ezer forint körül mozog, de van akinek a fizetése 86 ezer forint, míg a 300 ezer forintos fizetés is megjelenik az önbevallás során. 4 fő rendelkezik mellékállással, ami számukra ezer forint többletjövedelmet eredményez. A munkájukkal elégedettnek mondhatóak, igaz a válaszok 2,3-3,2-es átlagértékeket mutatnak, a legalacsonyabb értékeket a jövedelemmel, juttatásokkal valamint az előmenetellel és a munka megbecsültségével kapcsolatos kérdések kapták. A nemek arányának megoszlása a válaszadók között, 67:33, kétszer több nő töltötte ki a kérdőívet, mint férfi. A válaszadók több mint fele házas, további 20% élettársi kapcsolatban él. Hat főnek van 18 év alatti gyermeke. A szülők legmagasabb iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy az édesapák 20% rendelkezik egyetemmel, tudományos fokozattal, míg ez édesanyáknak ez 6,7%. Azonban érdekes, hogy ugyanezek a százalékos arányok figyelhetőek meg, csak fordítottan a gimnáziumi végzettség esetében. A válaszadóknál nincs a családban hasonló szakterületen végzett vagy dolgozó családtag. A társadalmi szerepvállalásról elmondható, hogy vallási-egyházi közösségnek a válaszadók több mint negyede tagja, érdekképviseleti, szakmai, egészségügyi-szociális szervezeteknek 24

25 pedig a válaszadók ötöde. Párt, környezetvédelmi, közrendvédelmi tagság nem figyelhető meg a kitöltők esetében. Az intézményválasztásnál befolyásoló erővel leginkább a képzés költségei (4,7), az oktatás magas színvonala (4,6) és az intézmény jó híre (4,4) bír. Míg a legkevésbé rendelkezik befolyásoló erővel az erős diákönkormányzat (1,9), a jó étkezési lehetőségek (2,5), megfelelő színvonalú kollégiumok (2,8). A Miskolci Egyetemre leginkább jellemző, elégedettek a hallgatók az intézmény jó hírével (4,4), a megfelelő színvonalú kollégiumokkal (4,4), valamint az oktatás magas színvonalával (4,2). Inkább elégedetlenek azonban az elhelyezkedést segítő kurzusok, felkészítések, tanácsadások meglétével (2), - (Ezt érdekesnek találjuk abból a szempontból, hogy mindannyian a munka világából érkeztek, munkahellyel rendelkeznek.) a kedvező pénzbeli juttatásokkal (2,3), valamint a jó intézményi ügyintézéssel (2,9). A diploma átvételekor a válaszadók fontosnak érezték saját továbbképzésüket, azóta a továbbképzések minden fajtáján részt is vettek, a legnépszerűbb, a szakmai tanfolyam, az önképzés, szakirányú továbbképzés, valamint a vállalati képzés. A jövőben is ilyen jellegű képzéseket terveznek, elsősorban önképzés, nyelvi képzés és szakmai tanfolyam áll a lista élén. (Valamennyit a kitöltők legalább 40%-a megjelölte.) A tanulmányokra vonatkozó kérdések globális indexe 3,5-es értéket mutat, ami jónak minősíthető. A legmagasabb értékeket az oktatók többségének szakmai felkészültsége, az oktatók ismeretátadása, valamint az intézmény presztízse kapta (4,5-4,2), míg a legalacsonyabb értékeket a szakma anyagi presztízse, erkölcsi elismertsége és az idegen nyelvtudás szintje kapta. (2,9-3,1) A képzés legnagyobb erősségének a szakmai szemléletet és gondolkodásmódot jelölte meg a válaszadók 73%-a, míg gyengeségként, a nincs kiemelhető gyengeség, illetve olyan ismereteket adott, amelyeket a gyakorlatban nem tudnak használni. A szükségesnél kevesebb ismeretet nyújtott a képzés a gazdasági, jogi, idegen nyelv, informatikai, műszaki és menedzsment ismeretekből (18,8%- 12,5%). Ez vélhetően abból adódik, hogy a kitöltők más-más területen dolgoznak és a munkavégzésükhöz eltérő ismeretekre van szükségük és ez alapján ítélik meg a hiányosságokat. A specifikus kérdések globális indexe 3,5- es értéket mutat. A képzést megfelelően megfelelő mélységűnek és ismerettartalmúnak ítélték a kitöltők, azonban az elsajátított ismeretek hasznosulását, szakmai karrier elősegítését csak közepes mértékűnek érzik. 14. Végzett SZT DPR (C) hallgatói felmérés (a végzést követő 5 éven belül) A megkeresett 68 főből másfél hónap alatt csupán 8 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami 12%-os válaszadási hajlandóságot mutat, így a reprezentativitás erősen megkérdőjelezhető, és ezért csak nagyvonalakban ismertetjük az eredményeket. 25

26 Válaszadók (fő) 0 BTK GTK 9. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) Egy fő kivételével, - aki nappali tagozaton és mindkét finanszírozási formában tanult mindannyian levelező tagozaton, költségtérítéses formában végezték el a képzést. Az átlagos eredményüket tekintve jó eredményt a válaszadók fele, míg a közepes és jeles eredményeket a válaszadók 25-25%-a jelölte meg. Az abszolutórium után közvetlenül mindannyian a diplomájukat is megszerezték. Az egyetemen működő öregdiák szervezetről mindannyian tudnak, de egyikük sem a tagja. Egy fő kivételével minden válaszadó rendelkezett felsőfokú végzettséggel, amit 57% főiskolai - hagyományos képzés, 43% egyetemi hagyományos képzés formájában szerzett meg. A képzés befejezése óta ketten vettek részt egyéb végzettség elsajátításában, ami szakirányú továbbképzést, valamint kiegészítő diplomás képzést takar. Jelenleg egyetlen válaszadó sem tanul, de vannak továbbtanulási terveik, melyek a doktori képzés kivételével minden képzési formát magukba foglalnak, és inkább más felsőoktatási intézmény választása mutatkozik meg. A kitöltők nyelvtudása angol nyelvből a legjobb, közepesnek mondható (3,4), míg német és francia nyelvből elégséges. A tanulmányai alatt egy fő tanult külföldön két szemesztert. Kötelező szakmai gyakorlaton hárman vettek részt, kettőjüket alkalmazták is a későbbiekben a gyakorlati helyükön. Az abszolutórium megszerzésekor a válaszadók háromnegyede rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Ehhez a munkához elsősorban munkáltatói jelentkezés, korábbi munkakapcsolat illetve álláshirdetésre történő jelentkezés útján jutottak. A végzettség megszerzése óta a válaszadók egyike sem volt munkanélküli, jelenleg is alkalmazotti (beosztott diplomás), illetve egy fő vállalkozói munkaerő-piaci státuszban van. Elmondható, hogy a végzettségüknek (végzettségeiknek) megfelelő munkát végeznek, elsősorban (70%) állami/önkormányzati és teljes mértékben magyar tulajdonú vállalatnál. Az átlagfizetés 161 ezer forint körül mozog, de van akinek a fizetése 105 ezer forint, míg a 240 ezer forintos fizetés is megjelenik az önbevallás során. 26

27 2 fő rendelkezik mellékállással, ami számukra ezer forint többletjövedelmet eredményez. Érdekes, hogy inkább elégedetlenek a munkájukkal minden szempontból, a válaszok 2,1-3,1 skálán mozognak, a legalacsonyabb értékeket a munka tárgyi és személyi körülményei kapták, majd a munka társadalmi megbecsültsége, és csak ezek után következett a jövedelemmel, juttatásokkal kapcsolatos elégedetlenség (2,1-2,6). A kérdésekre 5 nő és három férfi válaszolt. A kitöltők közül egy fő egyedülálló a többiek házasak, vagy élettársi kapcsolatban élnek. Két főnek van 18 év alatti gyermeke. A válaszadók 87,5%-ánál nincs a családban hasonló szakterületen végzett vagy dolgozó családtag. A magánéletet és a munkájukat általában össze tudják egyeztetni, általában nem voltak depressziósak, és betegek (ezen állítások a válaszadók 75%-ára helyt állóak), és egy 5-fokú skálán, ahol az 5-ös érték a nagyon boldogot reprezentálja 3,9 átlagértéket mutat a boldogságuk összességében. A boldogtalanság inkább az anyagi és életforma eredetű. A kapcsolattartásról elmondható, hogy évfolyamtársakkal tartják a kapcsolatot, aminek inkább baráti jellege van, mint szakmai. A különböző szervezetekkel, hallgatói önkormányzattal a kapcsolattartás nem jellemző, inkább nincs is. Az egyetemen működő alumni szervezetről heten tudnak, de egyikük sem tagja. A munkaerő-piaci érvényesülésre vonatkozó kérdések a jó eredményhez közelítenek. A munkaerőpiacon a végzettség jól ismert, hárman folytatni kívánják tanulmányaikat is. A munkahelyen az ismeretek jól hasznosíthatóak (4,3), és az SZT képzés mélysége, ismerettartalma is megfelelő (3,5). 15. Végzett FSZ DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven belül) A megkeresett 164 főből másfél hónap alatt csupán 24 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami 14%-os válaszadási hajlandóságot mutat, így a reprezentativitás erősen megkérdőjelezhető, és ezért csak nagyvonalakban ismertetjük az eredményeket. A válaszadók karonkénti megoszlása a következő ábrán látható: Válaszadók (fő) 0 ÁJK BTK CFK GTK 10. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) 27

28 Ahogy a felméréseink nagy részére is igaz, itt is a női válaszadók voltak többen. A kérdőívet kitöltők 82,6%-a nő volt. A válaszadók közül a legtöbben 1990-es születésűek voltak (25%-a), jelentős még az es, 1991-es és az 1989-es születésű aránya. A legfiatalabb 1991-es, a legidősebb válaszadó pedig 1960-as születésű volt. Általánosságban elmondható, hogy minden karon a jó és jeles osztályzat volt a domináns, egyedül a CFK-n emlékeztek elégséges osztályzatra. 100,0% 80,0% 37,5% 37,5% 25,0% 60,0% 40,0% 62,5% 62,5% 75,0% 100,0% Levelezős Nappali 20,0% 0,0% ÁJK BTK CFK GTK 11. ábra: Milyen tagozatos képzésre jár/járt? A fenti ábráról az olvasható le, hogy a válaszadók a legtöbb karon túlnyomórészben nappali tagozaton tanulnak, a GTK-n csak ilyen válaszadó volt. Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően az államilag támogatott képzésben résztvevők voltak többségben szinte minden kar esetében a válaszadó végzős hallgatók között, kívéve a BTK-t, ahol többségben voltak a költségtérítésesek. Mindkét finanszírozási formára egyetlen válasz sem érkezett. 100% 80% 60% 62,5% 37,5% 50,0% 25,0% nem 40% 20% 37,5% 62,5% 50,0% 75,0% igen 0% ÁJK BTK CFK GTK 12. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? 28

29 Az ÁJK kivételéve a többi kar hallgatóinak többsége az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. Aki nem kapta meg közvetlenül a diplomáját az abszolutóriummal egyidőbben, azok többsége még egy évvel később sem rendelkezett a diplomával. Sajnos a jelenlegi végzősök körében sem népszerű a külföldi tanulmányok folytatása. A válaszadók között csak a GTK-n volt a válaszadók között a tanulmányukat külföldön folytató. Az FSZ képzésben hallgatók körében nem jellemző, hogy rendelkeznének főállású munkaviszonnyal a képzés végén. Bár minden karon voltak ilyen válaszadók, ez egyedül a GTK-n volt jelentős. Aki már az abszolutórium megszerzésekor el tudott helyezkedni, az vagy álláshirdetésre jelentkezett vagy egyéb személyes ismertség útján jutott álláshoz. Azon hallgatók, akik nem rendelkeztek még munkahellyel általában munkát kerestek közvetlenül az abszolutórium megszerzése után és csak kis részük tanult tovább vagy egyéb okból nem keresett munkát. Ez inkább a CFK-n és az ÁJK-n volt jellemző. A legtöbb kar esetében a válaszadó hallgatók nagy többsége keresés után talált munkát. Ettől csak a CFK hallgatói térnek el, ott a válaszadók még nem találtak megfelelő munkát. Azon válaszadók, akik találtak munkát leginkább álláshírdetésen keresztül, vagy egy munkáltatónál való jelentkezéssel tudtak elhelyezkedni. Az ÁJK esetében az egyéb személyes ismertség is jelentős volt. A válaszadók túlnyomó többsége alkalmazott státuszban van a munkaerőpiacon. A CFK a volt hallgatók egy része továbbtanult, másik része még munkát keres. Az ÁJK-n és a GTK jelentős az önfoglalkoztatók száma. A legtöbb válaszadó elégedett a főállású munkahelyével szakmai tartalmi szempontból. A BTK végzettjei között nagy a szórás ebben a kérdésben, a CFK végzettjei teljesen elégedetlenek, míg némi elégedetlenség a GTK-n is tapasztalható. A szakmai előremenetel és a karrierépítés szempontjából már nagyobb az elégedetlenség a karokon. A ÁJK-n a legjobb a helyzet, ott kiszámíthatónak és elfogadhatónak ítélik a karierrutat, mít a legrosszabb a megítélés a BTK-n végzetteknél van, de a GTK-n is elég vegyes a kép. A jövedelem szempontjából hasonlóan alacsonyabb az elégedettség a válaszadó végzettek körében. A legmagasabb az ÁJK-n, itt mindenki többet várna el, míg a CFK hallgatói a legelégedettebbek, az ő elvárásaik nagyjából teljesülnek. 16. Kimenő motivációs (a végzés előtt állók) felmérése FSZ és SZT képzés A megkeresett 230 főből 46 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami 20%-os válaszadási hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlása a következő ábrán látható: 29

30 Válaszadók (fő) 0 BTK CFK EK GEIK GTK MFK 13. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a válaszadók száma kérdésenként természetesen eltérően alakult. A többi felmérésünkkel ellentétben itt a férfi válaszadók voltak többen. A kérdőívet kitöltők 42,9%-a nő volt. Általánosságban elmondható, hogy minden válaszadó karon a jó vagy jeles osztályzat volt a domináns. A karok többségében más osztályzat nem is fordult elő, kivéve az MFK-t és a GTK-t, ahol a közepes osztályzatot is megadtak a válaszadók. A legtöbb válaszadó levelezős képzésben vett részt, nappali FSZ képzés valójában nincs is minden karon, BTK és MFK esetében pedig néhány nappalis hallgató válasza is előfordult. Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően a költségtérítéses képzésben résztvevők voltak többségben szinte minden kar esetében a válaszadó végzős hallgatók között. Egyedül a CFK tanulók esetében volt az arány egyenlő államilag támogatott formát. Sajnos a jelenlegi FSZ, SZT végzősök körében sem népszerű a külföldi tanulmányok folytatása. Egyedül a BTK hallgatói között fordult ilyen elő. Jobb a helyzet a külföldi munkavállalással kapcsolatban, csak a GEIK és a CFK hallgatói nem dolgoztak külföldön. Persze az FSZ képzésben résztvevőktől talán nem is várható el tömeges külföldi munkavégzés, de az SZT válaszadásokat is figyelembe véve nem túl magas az igenek aránya. Minden kar hallgatói dolgoznak már Az EK-n, CFK-n fele-fele arányban vannak a dolgozók és nem dolgozók aránya, míg a BTK esetében ez az arány kicsit rosszabb 68-32%. A válaszadók túlnyomó része ismét a Miskolci Egyetemet választaná, ha újra pályaválasztás előtt állna. A 100%-os statisztikát csak a CFK és GTK válaszadói árnyékolják be, de ez sem jelentős. Hasonló a karok megítélése is az intézményéhez. Csak a BTK és MFK hallgatói választanának más kart, ha újra felvételiznének. Nem ilyen rózsás a helyzet a hallgatók megítélése szerint az elhelyezkedés támogatásában. A válaszadók nagyon megosztottak az intézményi támogatást illetően. A Miskolci Egyetem végzős FSZ, SZT hallgatói leginkább tájékoztatást várnak a továbbképzésekről, szakestek szervezését, munkaerőközvetítést és karrier tanácsadást. 30

31 17. Közbülső motivációs felmérés SZT képzés (az 1. éves hallgatók felmérése) A megkeresett 92 főből 44 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami 47%-os válaszadási hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlása a következő ábrán látható: AJK BTK GTK MAK MFK ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) A többi felmérésünkhöz hasonlóan itt is a férfiak voltak kevesebben. A válaszadók 68%-a nő. Általánosságban elmondható, hogy a kitöltők között a jó osztályzat volt a domináns, a GTKn és a MAK-on a közepes dominál, az MFK-n a jó és közepes egyensúlyban van. Elégséges eredményt a válaszadó hallgatók között csak a MAK hallgatói jelöltek meg. A válaszadók túlnyomórészt levelezős képzésre járnak, egyedül az AJK-n vannak enyhe többségben a nappalisok. Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően az költségtérítéses képzésben résztvevők voltak többségben a legtöbb kar esetében, kivéve az AJK-n ahol mindenki államilag támogatott képzésre jár és a BTK-n ahol némileg többségben vannak az államilag támogatottak. Mindkét finanszírozási formára egyetlen válasz sem érkezett. Sajnos a jelenlegi szakirányú továbbképzéses hallgatók körében sem népszerű a külföldi tanulmányok folytatása. A válaszadók között csak a GTK-n és a MAK-on volt ilyen tapaszatalata a hallgatóknak. Kicsivel sem jobb a helyzet a külföldi munkavállalással kapcsolatban. Szintén két kar hallgatói válaszoltak igennel, a GTK-n és az ÁJK-n tanulók dolgoztak már külföldön. A hallgatók egy jelentős része már jelenleg is dolgozik. Bár ez a szakirányú továbbképzéses hallgatók esetében valójában elvárható, hiszen nagy többségük levelezősként tanul. Arra a kérdésre kapott válaszok alapján, hogy pályaválasztás esetén ismét ezt az intézményt választanák-e a hallgatók kellő magabiztossággal állíthatjuk, hogy a többség visszajönne. Egyedül a GTK-n érezhető némi bizonytalanság, ott a hallgatók fele nem ezt az intézményt választaná. Hasonló a kari választás aránya, de itt is a többség a korábban választott karra irattkozna be ismételten. 31

32 18. Közbülső motivációs felmérés PhD képzés (az 1. éves hallgatók felmérése) A megkeresett 218 főből 148 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami 67%-os válaszadási hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlása a következő ábrán látható: Válaszadók (fő) 0 GEIK GTK MAK MFK 15. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő) A többi felmérésünktől eltérően itt a férfiak voltak többen. A válaszadók 39,1%-a volt nő. Általánosságban elmondható, hogy minden válaszadó karon a jó vagy jeles osztályzat volt a domináns. Ez az eredmény a doktori képzésben nem tűnik túlzónak, hiszen az itt tanuló hallgatók valóban jó eredményeket érnek el a tanulmányokban. Többségében nappali tagozatosok adtak választ, a GTK esetében előforduló távoktatásos hallgató is valószínüleg levelezős képzésre jár. Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően az államilag finanszírozott képzésben lévők hallgatók adtak válaszokat. Sajnos a PhD hallgatók körében sem elég népszerű a külföldi tanulmányok folytatása. A válaszadók között általában kisebbségben voltak az ebben résztvevők. A külföldi tanulmányokat a hallgatók a fogadó intézmény saját ösztöndíjából, Tempus/Erasmus ösztöndíjakból és egyéb pályázatból fedezték. Rosszabb a helyzet a külföldi munkavállalással kapcsolatban. Csak a GTK és GEIK hallgatói között voltak ilyenek, közöttük a GEIK-n jobb a helyzet, mint a GTK-en. Minden kar hallgatói dolgoznak már, itt természetesen az oktatói és kutatói projekteket kell elsősorban beleérteni. Arra a kérdésre, hogy a fokozoat megszerzése után hol szeretnének dolgozni, a legtöbben a kutatószférát jelölték meg. A GTK-n volt a legvegyesebb a kép, az MFK-n a legegyértelműbb. Többség visszatérne a doktori iskolájába, ha újra pályaválasztás előtt állna, a MAK-on a legnagyobb a bizonytalanság. 32