KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2000

Átírás

1 Magyar Villamos Mûvek Rt. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2000 Magyar Villamos Mûvek Rt Budapest, Vám utca 5-7. Tel.: (36-1)

2 Kiadja a MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLYA Felelõs kiadó: MÜLLER MIHÁLY Szerkesztõ: LUSZTIG ANNA Szakmai lektor: CIVIN VILMOS A fejezetek szerzõi: BAKAI LEHEL, OVIT RT. BÍRÓ GYÖRGY, MVM RT. BODROGI FERENC, MVM RT. CIVIN VILMOS, MVM RT. DR. KASZÁNÉ TAKÁCS ÉVA, MVM RT. KOVÁCS KÁLMÁN, MVM RT. NAGY ZSOLT, VILLKESZ KFT. ÓTÓS CSILLA, VÉRTESI ERÕMÛ RT. PÉCSI ZSOLT, PAKSI ATOMERÕMÛ RT. DR. POTECZ BÉLA, MAVIR RT. RUDI ZSUZSANNA, ERBE KFT. STRÁDL JÁNOS, MVM RT. SZABÓ JÁNOS, MVM RT. SZATMÁRI SÁNDORNÉ, MVM RT. SZÉNÁSI JÁNOS, VÉRTESI ERÕMÛ RT. TILKY PÉTER, PAKSI ATOMERÕMÛ RT. TÚRÓCZI ANDRÁS, MVM RT. VOLENT GÁBOR, PAKSI ATOMERÕMÛ RT. Fotók: BAKOS MIKLÓS, CSORDÁS GÁBOR, VADÁSZ SÁNDOR (fejezetnyitó fotók), OVIT RT. és ERBE ENERGETIKA KFT. archívum Design: MONOSTORI KATA webmaster@mvm.hu K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I J E L E N T É S K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I J E L E N T É S

3 Magyar Villamos Mûvek Rt. K ÖRNYEZETVÉDELMI 2000 J ELENTÉS

4 TARTALOM Beköszöntõ Az MVM Rt. küldetése Az MVM Rt. környezeti politikája Az MVM Rt. helye és szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben Az alaphálózat és az alállomások A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése az MVM Rt.-ben Kapcsolattartás, tájékoztatás, arculati feladatok Együttmûködés hazai és nemzetközi szervezetekkel Az MVM Rt. gázturbinás erõmûvei Paksi Atomerõmû Rt. Vértesi Erõmû Rt. Országos Villamostávvezeték Rt. MAVIR Rt. ERBE ENERGETIKA Kft. VILLKESZ Kft

5 TISZTELT OLVASÓ! A Magyar Villamos Mûvek Rt. immár másodszor számol be külön éves kiadványban arról a tevékenységrõl, amelyet a cég és leányvállalatai a környezet állapotának megõrzése érdekében tesznek, tehetnek. Az MVM Rt. alapvetõ feladatai közé tartozik, hogy megbízhatóan és biztonságosan elégítse ki a villamosenergia -fogyasztók igényeit, úgy, hogy eközben megfeleljen az európai uniós elvárásoknak, a fenntartható fejlõdés követelményeinek. Nincs, és - a jelenlegi ismereteink szerint - nem is létezhet a villamos energia termelésének olyan módja, vagy az ehhez szükséges berendezések gyártásának olyan technikája, amelyek alkalmazásakor, mûködtetésekor a légkör, a vizek vagy a talaj terhelése elkerülhetõ lenne. Nekem azonban személyes elkötelezettségem, hogy az általam irányított vállalatcsoportnál a lehetõ legkisebb mértékre szorítsuk vissza e terheket. Szeretném, ha a ránk vonatkozó jogszabályi és hatósági elõírásokat nemcsak betartanánk, hanem azoknál minden tekintetben jobb eredményeket tudnánk felmutatni. Mindez - mondhatnák - csupán pénzkérdés. A mi társaságainknál dolgozó munkatársak azonban úgy vélik, ez szemlélet kérdése is. Ez az oka annak, hogy a korábbiaktól eltérõen közvetlenül a vezérigazgató-helyettes irányítása alá emeltük a környezetvédelmet, valamint, hogy folyamatos párbeszédet kezdtünk a környezet védelme iránt elkötelezett szervezetekkel is. Véleményüket nem a döntéshozatal után, még csak nem is a kész tervek idõszakában, hanem már az elõkészítés kezdeti lépései során megfontoljuk. Azokat a környezeti problémákat, amelyek az elmúlt évtizedek környezetvédelmi szempontból kellõképpen át nem gondolt munkáinak következményei, nem lehet meg nem történtté tenni. A Magyar Villamos Mûvek azonban - e kiadványból is láthatóan - folyamatosan, igen jelentõs erõfeszítéseket tesz a korábbi szennyezõdések megszüntetése érdekében. Kérem, amikor ezt a kiadványt tartja a kezében, mindig szándékaink tükrében értékelje az olvasottakat és a számadatokat. Biztos lehet benne, hogy a Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaságnál tudjuk: egy hosszú folyamatnak az elején vagyunk. K ATONA K ÁLMÁN ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ 3

6 A Z MVM RT. KÜLDETÉSE A Magyar Villamos Mûvek Rt. európai színvonalú, piacorientált, nemzeti villamos társaság. Létesítményeire, több évtizedes tapasztalatára és szakember gárdájára támaszkodva vezetõ szerepet tölt be a közép-európai régió enegetikájában. Fõ célja ügyfelei és tulajdonosai elégedettségének kivívása és megtartása, biztonságos, környezetbarát és jövedelmezõ mûködésével. 4

7 A Z MVM RT. KÖRNYEZETI POLITIKÁJA A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó szereplõjeként - mint alapvetõ értéket - elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentõségét. Tevékenységének minden területén - termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát átfogva - kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja. Az MVM Rt. hatékony, a társaság mûködési és fejlesztési stratégiájával egybehangolt, döntési rendszerének szerves részét képezõ környezetirányítási rendszert alakít ki és tart fenn. Környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítása érdekében vállalja, hogy: egyértelmûen meghatározza környezetvédelmi céljait és azokat integrálja a társaság stratégiai célkitûzéseibe; eleget tesz a jogszabályokban és más elõírásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, messzemenõen törekszik a jelenlegi és a jövõben várható környezetvédelmi elvárások kielégítésére, elébe megy a hazai és európai igényeknek; új technológiák, módszerek bevezetésével, valamint a meglévõk folyamatos jobbításával törekszik az energiatakarékosságra, a természeti erõforrások kihasználásának ésszerûsítésére és a környezet terhelésének mérséklésére; beruházásainak elõkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által megfelel a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak; rendszeres képzéssel és továbbképzéssel, a tapasztalatcsere-lehetõségek széleskörû biztosításával fokozza munkatársai szakmai felkészültségét, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés iránti elkötelezettségét; fokozott erõfeszítéseket tesz a korábban keletkezett talaj-, talajvíz és egyéb szennyezések felszámolására, a szenynyezések jövõbeni elkerülésére; szoros kapcsolatot, párbeszédet tart fenn a szabályozó hatóságokkal, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint az érintett területek lakóival; figyelemmel kíséri az európai környezetvédelmi szabályozás alakulását, részt vesz a hazai jogszabályok kialakításában; támogatja a tevékenységéhez kapcsolódó, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés céljait szolgáló kutatási és fejlesztési munkákat; környezetvédelmi tevékenységérõl, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásairól tájékoztatja a közvéleményt. Az MVM Rt. vezetésének meggyõzõdése, hogy a környezeti politikában megfogalmazott célok teljesítésével a társaság a korábbinál hatékonyabban járul hozzá környezetünk állapotának javulásához, a társaság gazdasági eredményességének fokozásához és - nem utolsósorban - jó hírnevének öregbítéséhez. 5

8 A Z MVM RT. HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR VILLAMOSENERGIA- RENDSZERBEN Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer 1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdaságilag is egységesítve a termelõket (erõmûveket), a szállítót és rendszerirányítót, valamint az áramszolgáltatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben és azt követõen társaságokká alakították, egyes erõmûveket és az azokat kiszolgáló szénbányákat egybeolvasztottak, és az új társaságokat kétszintû holding formában a Magyar Villamos Mûvek Rt. irányította. Az 1995-ben kezdõdött privatizáció során magán-, ill. külföldi tulajdonba került az összes áramszolgáltató társaság és az erõmûvek többsége. Az iparág meghatározó társaságai közül állami tulajdonban maradt maga az MVM Rt., a MAVIR Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt., a Paksi Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. Az ugyancsak az MVM Rt. (többségi) tulajdonában lévõ további társaságokkal (ERBE ENER- GETIKA Kft., VILLKESZ Kft., GTER Kft.) együtt ezek alkotják az MVM társaságcsoportot. Jogszabályi környezet A korábbi (1962) villamosenergia-törvényt 1994-ben váltotta fel az új, a XLVIII. törvény a villamos energia termelésérõl, szállításáról és elosztásáról (VET). A törvény és végrehajtási utasításai alapján az MVM Rt. felelõs a villamosenergiarendszer mûködésének átfogó irányításáért, e társaság az egyetlen villamosenergia-nagykereskedõ az országban, amely kizárólagos export-import joggal is rendelkezik, tulajdonában van a nagyfeszültségû alaphálózat, amelyen az erõmûvekben termelt villamos energiát a szolgáltatók hálózataihoz szállítja. Az MVM Rt. törvényszabta feladatait az érintett társaságokkal kötött szerzõdések alapján végzi, míg az árakat a Magyar Energia Hivatal ajánlása alapján (jelenleg évente) a gazdaságért felelõs miniszter rendeletben állapítja meg. Az MVM Rt. feladatait a rendszerben együttmûködõ társaságok megkülönböztetése nélkül, a legkisebb költség elvének következetes alkalmazásával kell hogy végezze. Ez az elv érvényes a beszerzés (vásárlás), az üzemirányítás (teherelosztás), az eladás (ellátás) és a rendszerfejlesztés minden területére. Miközben maga a VET is elõírja a környezetbarát mûködtetést, az évi LIII. törvény a környezet védelmérõl ugyancsak kötelezettségeket ró az iparág társaságaira, így a Magyar Villamos Mûvek Rt.-re is. Kiemelésre érdemes ezek közül a telephelyek leállításával kapcsolatos szabály, amely elrendeli, hogy a termelõi árak tükrözzék a rekultiváció költségeit is. Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény hozta létre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot, amely a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, és a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását szolgálja. Hazánk tervezett európai uniós csatlakozása számos jogszabály módosítását, egyes esetekben gyökeres módosítását is szükségessé teszi. A közös (belsõ) villamosenergia-piac létrehozásának (az ún. piacnyitás) igénye hívta életre az unióban a 96/62/EC direktívát, amelyhez való alkalmazkodás új jogszabályokat kíván meg Magyarországtól is. Az új villamosenergia-törvényt az Országgyûlés várhatóan 2001-ben fogadja el. Az erõmûvi társaságokat érintõ egyik legfontosabb új, már a jogharmonizáció igényét tükrözõ szabály a 22/1998. (VI.26.) KTM rendelet, amely a légszennyezõ-anyagok kibocsátási határértékeit rögzíti, január 1-ig terjedõ moratóriumot adva a már üzemelõ erõmûvi egységeknek. A rendelet szabályozza a mérési követelményeket és ún. iparági összkibocsátási határértékeket is meghatároz. A évben több, a villamosenergia-iparágat is érzékenyen érintõ jogszabály jelent meg. Kiemelkedõ ezek közül a Hulladékgazdálkodásról szóló XLII törvény, a 33/2000. (III.17.) kormányrendelet 6

9 A felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenységekkel összefüggõ egyes feladatokról, valamint a 10/2000.(VI.2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet A felszín alatti víz és földtani közeg minõségi védelméhez szükséges határértékekrõl. A hulladékgazdálkodási törvény célja a természeti erõforrásokkal való takarékosság serkentése, a keletkezõ hulladék mennyiségének csökkentése, az újrahasznosítás arányának növelése és a környezetkímélõ ártalmatlanítás elõírása. Az új jogszabály elõírja, hogy a jövõben országos és területi hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni. Ezek elkészítéséhez a nagyobb társaságok saját terveikkel járulnak hozzá. Miután a hulladékgazdálkodási törvény kerettörvény, a végrehajtási szabályokat késõbb megjelenõ végrehajtási rendeletek határozzák meg (hulladéklisták, veszélyes hulladékok minõsítésének szabályai stb.). A felszín alatti vizekkel kapcsolatos környezetvédelmi szabályok meglehetõsen bonyolultak, a végrehajtásukhoz kapcsolódó új, adminisztratív kötelezettségek nemcsak a végrehajtóknak, hanem az alkalmazóknak is jelentõs többletfeladatot jelentenek. Az MVM Rt. tekintetében fõképp a kármentesítéssel kapcsolatos új szabályok, a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységekkel kapcsolatos telephelyenkénti adatszolgáltatás, a veszélyes anyagok jegyzéke, a területi besorolások (változásai) és az új határértékek fontosak. Ez utóbbiakat miniszteri rendelettel hirdették ki. Elõkészületben van és 2001-ben jelenik meg új kormányrendelet a levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, a felszíni vizek védelmének szabályairól, valamint sor kerül az integrált szennyezés megelõzésrõl és szabályozásról alkotott EU direktíva, az ún. IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control) direktíva honosítására is. Ezek közül egyesek tervezeteit a társaságcsoport megismerte és véleményezte is. Az említett jogszabályok hosszú idõre elõre meghatározzák a környezetvédelem elveit, a gyakorlati tennivalókat, tovább növelik a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés szerepét a mindennapi gazdasági életben. A társaság feladatai Az MVM Rt. és az iparági társaságok között fennálló hosszú távú és éves kereskedelmi szerzõdések értelmében az MVM Rt. - mint nagykereskedõ - megvásárolja az erõmûvi társaságok által termelt villamos energiát, amiért (egyebek mellett) a rendelkezésre álló lekötött teljesítõképességért kapacitásdíjat, az átvett villamos energiáért energiadíjat fizet. A villamos energiát az Országos Villamostávvezeték Rt. által üzemeltetett 750 (ez néhány éve nem üzemel), 400, 220 kv-os alaphálózaton szállítja és táplálja be az áramszolgáltató társaságok hálózataiba ugyancsak kapacitás- és áramdíj ellenében. A fogyasztókat az áramszolgáltatók látják el. A villamos energia külföldrõl történõ vásárlása és exportja ugyancsak szerzõdések alapján történik, a nemzetközi rendszereken belüli (UCTE) történt vételezések, kisegítések elszámolását ugyancsak szerzõdések szabályozzák. A rendszertervezési feladatok elvégzése a fogyasztói szokások figyelemmel kísérésén, igényfelméréseken, elemzéseken alapul. E munka célja a legkisebb költség elvének betartása minden idõtávra vonatkozóan. A rövidebb távú, operatív tervezés és üzemirányítás a MAVIR Rt. feladata. Az alaphálózat üzemeltetése, fenntartása, karbantartása, az üzemzavarok elhárítása, az országos és nemzetközi hálózatfejlesztés, továbbá az üzemirányítást szolgáló telekommunikáció rendszerszintû tervezése és fejlesztése: ezek az alaphálózati üzletág legfõbb feladatai. A Magyar Villamos Mûvek Rt. képviseli Magyarországot az UCTE, a CENTREL és az EURELECTRIC szervezeteiben. Az MVM Rt. környezetvédelmi tevékenysége elvben két fontos részre osztható. A társaság tulajdonában lévõ, a rendszerszintû tartalékok fontos részét megtestesítõ, ún. szekunder tartalék erõmûvek (Litér, Sajószöged és Lõrinci) üzemeltetésével összefüggõ környezetvédelmi feladatokat az Erõmûvi Fõmérnökségen az Erõmûvi Üzemviteli Osztály látja el. A fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódó környezetvédelmi feladatok (hatástanulmányok, hatósági kapcsolatok, engedélyeztetés, az engedélyekben elõírt követelmények megvalósulásának ellenõrzése az építés során), továbbá az alaphálózati környezetvédelmi program irányítása, a nemzetközi és országos szervezetekkel való szakmai kapcsolattartás, adatszolgáltatások, jogszabályalkotásban való részvétel, a kutatás-fejlesztési programok koordinálása, a Környezetközpontú Irányítási Rendszer kiépítése és mûködtetése és a környezetvédelmi kommunikáció a Környezetvédelmi Osztály feladata. 7

10 Az MVM csoport tulajdonosi szerkezete, az MVM Rt. portfóliója A Magyar Villamos Mûvek Rt. állami tulajdonosi jogait az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság gyakorolja. Az MVM-csoport tagjai még a gázturbinás erõmûvek üzemeltetésére létrehozott GTER Kft., az ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft., amely 1999-ben valósította meg az ISO szerinti környezetközpontú irányítási rendszert és kapott erre nemzetközi tanúsítást, valamint a szolgáltatási feladatokra alapított VILLKESZ Kft. Az MVM Rt. szervezeti felépítése 8

11 AZ ALAPHÁLÓZAT ÉS AZ ALÁLLOMÁSOK Magyarországon a közcélú villamosenergia-szolgáltatás 113 éves múltra tekint vissza. Ennek természetes velejárója a villamos hálózatok léte. A villamosenergia-igények növekedése szükségessé teszi a hálózatok kiterjedtségének és mûszaki-technikai jellemzõinek folytonos fejlesztését. Ezek a létesítmények mindenkor az épített környezet részét képezték. A villamos hálózati létesítmények építését minden idõben engedélyhez kötötték, és ezek az engedélyezési eljárások garanciát nyújtottak arra, hogy olyan létesítmények valósuljanak meg, amelyek nemcsak a technikai követelményeket teljesítik, hanem megfelelnek a mindenkor érvényes környezetvédelmi követelményeknek is. A hálózati létesítmények sajátossága, hogy azok élettartamát hosszú idõre - általában 50 évre - kell tervezni és az élettartamuk alatt számítani kell arra, hogy a létesítésük idején érvényes szabályok és feltételek idõközben többször megváltoznak. Gondoskodni kell arról, hogy a létesítmények folytonos mûszaki fejlesztés eredményeként folyamatosan alkalmazkodni tudjanak a változó mûszaki, technikai és környezeti követelményekhez. Egy-egy korábban teljesen "zöldmezõn" épített létesítményt pl. lakóházakkal, lakótelepekkel, hobbitelkekkel vették körül és így ezeket a létesítményeket alkalmassá kell tenni arra, hogy a megváltozott körülmények között tovább üzemelhessenek. Az üzemeltetés során összegyûjtött információk és tapasztalatok elemzése alapján folyamatosan fejlesztjük a gyártmányokat és technológiákat, a környezetre kedvezõtlen hatást gyakorló anyagok kiszorítása érdekében. A termõföld védelme A hálózati létesítmények nagy területet foglalnak el. Az alaphálózati távvezetékek nyomvonala és azok biztonsági övezete, valamint az alaphálózati alállomások területe és biztonsági övezete jelentõs és jellemzõen mezõgazdasági területen igényel helyet. A hálózati létesítmények karbantartásakor, üzemeltetésekor törekszünk arra, hogy: a természetvédelem alatt álló területeken a munkák ütemezését egyeztessük a helyi környezetvédelmi hatósággal és igen körültekintõen járjunk el, hogy minél kisebb mértékben zavarjuk meg a természet nyugalmát; a taposási és a zöldkárok csökkentése érdekében az ilyen károkkal járó munkálatok elvégzését lehetõleg a vegetációs idõszakot követõ idõszakokra tervezzük; ne változtassuk meg az adott terület flóráját és faunáját, fenntartsuk, esetleg javítsuk az eredeti életkörülményeket; a nyiladékok és a nyomvonalak karbantartása során csak engedélyezett technológiákat alkalmazzunk; a hatóságoktól, önkormányzatoktól, társadalmi szervezetektõl és a lakosságtól érkezõ észrevételeket, javaslatokat és panaszokat megvizsgáljuk, figyelembe vegyük, szükség esetén orvosoljuk, azokra válaszokat adjunk; az általunk okozott és méltányolandó károkat gyorsan és közmegelégedésre megtérítsük. 9

12 A Z ALAPHÁLÓZAT ÉS AZ ALÁLLOMÁSOK A létesítmények tájba illesztése Ezt a követelményt ma már nemcsak az új létesítmények tervezése és építése során érvényesítjük, hanem figyelembe vesszük a karbantartási és a felújítási munkáknál is. Például szigetelõ cseréknél elõtérbe helyeztük a könynyebb kompozit szigetelõk alkalmazását, és a korrózióvédelmi festések felújításánál a környezetbe illõ színek alkalmazását. A talaj és a talajvizek védelme A hálózati létesítmények közül a távvezetékek esetében sem létesítésük, sem pedig üzemeltetésük során nincs olyan tényezõ, amely a talajt vagy a talajvizeket szenynyezné. A távvezetékek építésénél, felújításánál és karbantartásánál a természeti környezet megóvásáról, helyreállításáról minden esetben intézkedünk, beleértve a festésbõl származó szennyezéseket is. Alállomások esetében két olyan potenciális szennyezõ forrásról kell említést tennünk, amelyek talaj- vagy talajvíz-szennyezõdést okozhatnak: a transzformátoroknál szigetelési és hûtési célra nagy mennyiségû, mérõtranszformátorokban kisebb mennyiségû olajat használunk szigetelésre, valamint az úgynevezett kis olajterû megszakítókban ívoltásra és szigetelési célra alkalmazunk olajat; az alállomások egyenáramú segédüzemének szünetmentes ellátását nagykapacitású savas ólomakkumulátorok biztosítják, amelyeknél a kénsav és az ólom jelenléte jelent potenciális veszélyforrást. A szigetelõolaj alkalmazásánál, a készülékeknél jelentkezõ olajcsepegés és olajfolyás, meghibásodás esetén pedig az olaj kiömlése; az akkumulátoroknál az edények sérülése, törése, vagy a telep üzembe helyezése, leszerelése közben véletlenül bekövetkezhetõ sav kiömlés okozhat környezetszennyezést. Az említett veszélyforrások által okozható talaj- és talajvíz szennyezés hatásainak megszüntetése érdekében az alábbi intézkedéseket tettük és tesszük folyamatosan: A nagy transzformátorok alapjai korábban alul nyitott alapozással készültek, amely nem akadályozta meg a transzformátorokból szivárgó olaj talajba jutását. A környezetvédelmi követelmények változásával összhangban döntés született egyrészt a korábban emiatt keletkezett környezetszennyezés fokozatos felszámolásáról (talajcsere, talajtisztítás), másrészt a nyitott alapok zárttá tételérõl és vízálló szigeteléssel való ellátásáról. Új transzformátoralapot már csak zárt és védett alapozással szabad létesíteni. A korábban keletkezett talajszennyezés és azok okainak felszámolását a területileg illetékes hatóságokkal egyeztetett ütemterv szerint végezzük. Az olajtöltettel rendelkezõ megszakítók ma már az élettartamuk vége felé közelednek. Új megszakítók beépítésénél - akár cserérõl, akár új létesítményrõl van szó - ma már csak olajtöltet nélküli, ún. kénhexafluorid (SF 6) oltóközegû megszakítókat építünk be. A régi típusú megszakítók olajszivárgása által korábban okozott talajszennyezés megszüntetését a nagy transzformátorok alapjainak átalakítási ütemével összhangban végezzük. Az olajtöltettel rendelkezõ készülékek által okozott további talajszennyezés megakadályozására - a végleges megoldás megvalósításáig - a szivárgó készülékek alá hordozható olajfelfogó tálcákat rendszeresítettünk. Az akkumulátoroknál megszüntettük az üvegházú akkumulátorok alkalmazását és áttértünk a kevésbé törékeny, mûanyagházas akkumulátortelepekre, amelyek üzeme gyakorlatilag nem jelent környezeti kockázatot. Az akkumulátortelepek helyiségeit saválló, hézagmentes burkolattal és zárt, ellenõrizhetõ savgyûjtõ rendszerrel láttuk el, amely a csapadékvíz- és szennyvízcsatornával sehol nincsen összeköttetésben. A veszélyesnek minõsülõ hulladékokat (olajos készülékek és anyagok, akkumulátortelepek alkotórészei, olajos és savas szennyvíz stb.) ellenõrzött módon kezeljük és szerzõdéses formában, az erre szakosodott, környezetvédelmi engedéllyel rendelkezõ vállalkozók közremûködésével gondoskodunk azok ártalmatlanításáról. A szerzõdés feltételeként megköveteljük a hatósági engedélyek bemutatását és ennek szerzõdéshez csatolását. 10

13 Az alállomások területén a területi környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetett számú és elhelyezkedésû talajvízfigyelõ kutakat létesítettünk, amelyek vízminõségét a hatóságok által elõírt módon ellenõrizzük. Az alállomásokon keletkezõ kommunális jellegû szennyvíznél biztosítjuk a kommunális szennyvízhálózatra való csatlakozást, ennek hiánya esetén a zártrendszerû szennyvíztároló kialakítását. Levegõtisztaság-védelem A hálózati létesítmények és technológiák ma már közvetlen levegõszennyezést nem okoznak. Korrózióvédelmi festéseknél az aromás oldószereket tartalmazó festékek alkalmazását visszaszorítottuk, ma már csak vizes diszperziós festékek alkalmazását engedjük meg. Az alállomásoknál egyedüli levegõszennyezést okozó eszközként említhetjük a biztonsági tartalékellátásra szolgáló dízel-gépegységeket, ilyen berendezés mindössze négy helyen üzemel. Kiválasztásuknál fokozott követelményeket támasztottunk a kibocsátási határértékekkel és az általuk okozott zajjal kapcsolatban. A beépített gépegységek garantáltan és mérésekkel alátámasztott módon teljesítik az elvárt követelményeket, amelyeket a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyek rögzítenek. Üzemükre csak rendkívül ritkán, üzemzavari helyzetekben, valamint a szükségszerûen elvégzendõ biztonsági próbáknál rövid ideig kerül sor. Zajvédelem A hálózati létesítmények és eszközök közül a transzformátorok üzeme okoz zajt. Ez egyrészt a hûtõventillátorok által keltett zaj, másrészt a transzformátor lemeztestének átmágnesezõdése által okozott, úgynevezett magnetostrikciós zaj. Mindkettõ ellen kétféle módon lehet védekezni: egyrészt zajszegény gyártmányok alkalmazásával, másrészt a zajt okozó készülékek megfelelõ zajárnyékolásával. Az alaphálózati transzformátoroknál mindkét lehetõséget alkalmazzuk. Új transzformátorok esetén a gyártóktól megköveteljük a zajszegény típusok szállítását, szükség esetén megfelelõ zajvédõ falakat és burkolatokat létesítünk. Az elfogadható megoldások kiválasztását egyeztetjük a területi hatóságokkal és önkormányzatokkal. Minden panaszt kivizsgálunk és a panaszos számára is elfogadható módon orvosoljuk azokat. Tesszük ezt azokban az esetekben is, mikor az adott létesítmény eredetileg lakott területtõl távol épült, de idõ közben a település épületei megközelítették azt. A távvezetékek normál üzemi és idõjárási körülmények között nem keltenek hallható zajt. Ha ez valahol mégis elõfordul, azt egyedi esetként kivizsgáljuk, és ha szükséges, a megfelelõ intézkedést megtesszük. Az elektromos és a mágneses tér környezeti hatásai Az elektromos és mágneses terek élettani hatásaival kapcsolatosan a tudomány még nem mondta ki a végsõ szót, ezért idõrõl-idõre felröppennek olyan tudományos, vagy annak látszó szakvélemények, amelyek az ipari frekvenciájú elektromágneses tereknek egészségkárosító hatást tulajdonítanak. Különösen gyakori ez a feltételezés a gyermekkori leukémia és a mágneses tér vélt összefüggései esetében. Mindazonáltal legújabb ismereteink alapján ezen feltételezések nem nyertek bizonyítást, ezért elmondható, hogy a tudomány mai állása szerint a nemzetközi elõírások és a nemzeti rendelkezések betartása mellett kizárható, hogy az MVM Rt. üzemelõ létesítményei által a lakosság mindennapi lakókörnyezetében keltett ipari frekvenciájú elektromos és mágneses terek egészségkárosodást okozzanak. Az alaphálózati létesítmények tervezése során minden esetben elõírjuk a tervezõ részére az elektromágneses terek minimálását, ennek részeként, a lakosság mindennapi életének a lehetõ legkisebb zavarását is célul kitûzve, törekszünk a lakott területek elkerülésére. A tervezõ által számított elektromágneses tér értékeit az üzembe helyezéskor az üzemeltetõ ellenõrzi. Természetesen bármely okból felmerülõ egyéb igény, lakossági panasz esetén ezeket a méréseket a szükséges helyen az üzemeltetõvel újra elvégeztetjük. 11

14 A Z ALAPHÁLÓZAT ÉS AZ ALÁLLOMÁSOK Az elvégzett mérések kivétel nélkül visszaigazolták az elõzetes számításokat, a lakosság környezetében ható ipari frekvenciájú elektromágneses terek az elõírt határértékek alatt vannak, tehát - összhangban a korábbi hasonló témájú értékelésekkel - nem tekinthetõk veszélyesnek az élõvilágra. Az alaphálózati létesítmények által másoknak okozott zavarok elleni védelem A hálózati létesítmények üzeme bizonyos körülmények között zavarokat okozhat a távközlõ és informatikai berendezések, hálózatok üzemében, valamint közeli környezetben zavart okozhatnak a rádió és televízió vételben. A zavarok felléphetnek a távvezetékek úgynevezett távolbahatása, a zárlatok következtében a földben folyó hibaáramok, valamint a sugárzás okozta, szélessávú zavaró frekvenciák fellépése miatt. A zavarok keletkezésének okát és a zavarás módját ismerjük, és kiforrott módszereket alkalmazunk azok hatásainak csökkentése vagy megszüntetése érdekében. Üzem közben a sugárzás fellépését rendszeresen ellenõrizzük és a sugárzást okozó hibahely felszámolására a szükséges intézkedéseket megtesszük. Részt veszünk olyan jellegû kutatás-fejlesztési munkákban és azok finanszírozásában, amelyek a sugárzási helyek egyszerûbb és pontosabb felderítését teszik lehetõvé. Rendszeres mérésekkel és próbákkal ellenõrizzük a földelések hatásosságát és állapotát. Hiba észlelése esetén haladéktalanul intézkedünk annak kijavításáról. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a hálózati létesítményeink környezetében még szélsõséges üzemzavarok esetén se lépjenek fel veszélyt okozó feszültségemelkedések. Együttmûködés a környezettel A környezetet terhelõ technológiák és kiváltásuk Kiemelten kell szólni a korrózióvédelem területén tett intézkedéseinkrõl. A korrózió elleni védelemmel ellátandó tömeget és felületet tízezer tonnában és tízezer négyzetméterben kell mérnünk. A felületek védelmére évente hatalmas menynyiségû festéket használunk fel, amelyek korábban a közismerten veszélyes anyagoknak minõsülõ aromás oldószereket tartalmaztak. Hosszú évek munkájával és partnereink segítségével kidolgoztuk a létesítményeinknél alkalmazható festési technológiákat és az ezekhez hozzárendelhetõ festékek gyûjteményét tartalmazó Korrózióvédelmi Törzskönyvünket. Ennek kötelezõ alkalmazását elrendeltük. A Törzskönyvben szereplõ technológiákat, bevonatrendszereket és az alkalmazható festékek listáját rendszeresen felülvizsgáljuk, korszerûsítjük. Törzskönyvünkben már csak környezetbarát anyagok és technológiák szerepelnek és a korrózióvédelmi festéseknél csak a Törzskönyvben szereplõ anyagokat és technológiákat alkalmazzuk. A villamos hálózatok átszövik az ország egész területét, jelen vannak az emberek mindennapi életében és környezetében, a lakosság nemcsak a villamosenergia-szolgáltatás által elérhetõ kényelmet és komfortérzetet érzékeli, hanem egyre inkább érzékenyen reagál a szolgáltatással kényszerûen együtt járó hátrányos vagy hátrányosnak vélt hatásokra. A környezettel való együttmûködésünk során nemcsak a környezetbarát eszközök és technológiák fejlesztésére és alkalmazására törekedtünk, hanem folyamatos és az igényeknek megfelelõ mélységû együttmûködést alakítottunk ki a különbözõ hatóságokkal. A terveinkrõl tájékoztatást adunk, az elõkészítés fázisában konzultációkat folytatunk, végrehajtáskor pedig igényeljük segítõ érdeklõdésüket, ellenõrzõ tevékenységüket. Ugyanígy igényeljük a segítséget a korábbi környezetszennyezés hatásainak felszámolása terén végzendõ munkáknál. Az egyeztetett programokat következetesen végrehajtjuk és a végrehajtás állásáról a szükséges tájékoztatást megadjuk. Tudatában vagyunk annak, hogy mindennapi tevékenységünk során ma még nem tudunk mindenben megfelelni a mai és az eljövendõ kor követelményeinek és kihívásainak, de mindezt igyekszünk feltárni és megismerni, és a lehetõségeknek mindenben megfelelõ, de legalábbis elfogadható válaszokat adni. Jobbára veszélyes tevékenységet folytatunk, de ismerjük a veszélyeket, azok természetét, és alkalmazzuk azokat a megoldásokat, amelyekkel a lakosságot, végsõ soron a fogyasztóinkat azoktól megóvjuk. 12

15 Alállomások Az alállomások környezetvédelmi szempontból is jelentõs figyelmet érdemelnek, hiszen az olajszigetelésû nagy készülékek olajtöltete meghaladja a 4500 tonnát. Az alábbi táblázat az olajtöltettel rendelkezõ készülékeket mutatja be az MVM Rt. tulajdonában lévõ alállomásokon. Az alállomásokon lévõ berendezések olajtöltetei MVM tulajdon MVM tulajdon Áramszolgáltatói üzemelõ tartalék tulajdon db Olaj tömege, db Olaj tömege, db Olaj tömege, t t t Nagyfeszültségû / Nagyfeszültségû transzformátor kv/középfeszültségû transzformátor Középfeszültségû / Középfeszültségû transzformátor Összesen Szabályzó transzformátor 9* kv-os söntfojtó kv-os söntfojtó 15** Mindösszesen * Nincs különálló kavicságyuk **3-3 db-nak van kavicságya közös Az 1996-ban az alaphálózaton végrehajtott környezetvédelmi teljesítményértékelés során a talaj- és talajvíz minták elemzése kapcsán megállapítást nyert, hogy több alállomáson erõsen szennyezett a transzformátorok és a söntfojtók környezete. A feltárt környezetszennyezések következtében a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek szigorú kötelezettségeket írtak elõ a szennyezések behatárolására, monitoring rendszer kiépítésére, a feltárt szennyezések szükség szerinti kármentesítésére. Az MVM Rt. ennek alapján programot készített a nyitott transzformátoralapok felszámolására. Ennek keretében valósult meg 2000-ben: a Martonvásár 400/220 kv-os transzformátoralap átépítése, a Tiszalök 220/120 kv-os transzformátor új, zártrendszerû alapra való áthelyezése, Göd alállomáson az V. sz. 400/120 kv-os transzformátor alapjának zárttá tétele, a II. sz. 3 db egyfázisú egységgel rendelkezõ 400/120 kv-os transzformátor kiváltása korszerû, három fázisú egységre, amely a meglévõ három transzformátoralap közül a középsõre - zárt rendszerûvé való átépítését követõen - került. Az olajtöltetû készülékek számát és azok alapjainak zárt vagy nyitott voltát alállomásonkénti bontásban a következõ oldalon levõ táblázat mutatja be a december 31-i állapotnak megfelelõen. A transzformátorok alapértel-mezett típusa a nagy/nagy háromfázisú transzformátor, az ettõl eltérõ típusokat az egyes megjegyzések mutatják (NF/KF, egyfázisú egység stb.). 13

16 A Z ALAPHÁLÓZAT ÉS AZ ALÁLLOMÁSOK Olajtöltetû berendezések Üzemi Üzemi transzformátor söntfojtó Zárt Nyitott Alállomás Zárt Nyitott Albertfalva Albertirsa Békéscsaba Debrecen Detk Dunaújváros Felsõzsolca Göd Gyõr Hévíz Kisvárda Litér Martonvásár Oroszlány Ócsa Sajóivánka Sajószöged Sándorfalva Szeged Szolnok Tiszalök Toponár Zugló Összesen Mindösszesen egyfázisú egység 2 szabályozó transzformátoregység 3 egyfázisú tartalék transzformátoregység 4 háromfázisú tartalék transzformátoregység 5 120/KF transzformátoregység Megkezdõdtek a munkálatok Zugló alállomás 220/120 kv-os transzformátor alapjainak átalakítására, valamint a Göd IV. sz. 220/120 kv-os transzformátor végleges leszerelésére. Ezzel együtt várhatóan 2001-ben megvalósul, illetve befejezõdik a transzformátorok alapjainak zárttá tétele Zugló 220/120 kv-os alállomáson (1 db), Detk 220/120 kv-os alállomáson (1 db), Dunaújváros 220/120 kv-os alállomáson (1 db), Békéscsaba 400/120 kv-os alállomáson (2 db - az eddig hidegtartalékként Békéscsabán tárolt 400/120 kv-os transzformátor zárt alapra és üzembe kerül és ezzel meleg üzemi tartalékká válik), Szolnok 220/120 kv-os alállomáson (2 db), Kisvárda 220/120 kv-os alállomáson (1 db - csak az egyik 220/120 kv-os transzformátoralapra kerül sor ben, a második 2002-ben valósul meg). A transzformátorok alapjainak zárttá tétele összhangban történik a transzformátorfelújítási program keretében a vonatkozó transzformátorok javításával, beleértve az olajcsöpögések megszüntetését is. Az alaphálózati környezetvédelmi projekt Az alaphálózati környezetvédelmi projekt keretén belül az 1997-ben befejezett környezetvédelmi teljesítményértékelésre (auditra) hozott hatósági határozatok elõírásainak megfelelõen folytatódtak a munkálatok az alállomásokon. A projektet a Környezetvédelmi Osztály irányítja, az elvégzendõ munkákat az éves üzleti terv tartalmazza. Ezek a munkák 2000-ben legnagyobb részt az olajszennyezésekbõl adódó környezeti kármentesítést jelentették. 14

17 A legjelentõsebb kárelhárítási munkák a Zugló és a Sajószöged alállomáson kezdõdtek el a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek által jóváhagyott tervek alapján és az egyéb, szükséges engedélyek birtokában, és folynak napjainkban is, befejezésük végére várható. Néhány telephelyen a szenynyezés lehatárolását és környezeti kockázatelemzést végeztettünk el, másutt talajvíz megfigyelõ monitoring rendszert telepíttettünk, amely rendszerek egyrészt a kármentesítések hatékonyságát hivatottak ellenõrizni - beleértve a legalább négy évig tartó, rendeletileg elõírt utóellenõrzést is -, másrészt pedig a késõbbiek során esetlegesen megjelenõ szennyezéseket észlelik. A transzformátoralapok zárttá tételét - az év során öt készülék alap átalakítása történt meg -, megelõzve ezzel a talaj és talajvíz szennyezését, a Hálózati Fõmérnökség végzi, végezteti, a talajvíz megfigyelõ monitoring rendszerek mintavételezése és a minták vizsgálata pedig az OVIT Rt. feladata. A telephelyenkénti feladatokat a táblázat mutatja be. Feladat/elõírás A végrehajtás állása Megjegyzés ALBERTIRSA Rendszeres talajvíz-vizsgálatok Folyamatos BÉKÉSCSABA Transzformátoralap zárttá tétele Végrehajtás Határidõ év végéig DEBRECEN Talajvíz figyelõ kutak létesítése, engedélyeztetése Folyamatban Rendszeres talajvíz-vizsgálatok Folyamatos Az eddigi eredmények alapján kármentesítés elõírása várható Transzformátorok alapjának zárttá tétele Négy transzformátornál elkészült, a többi berendezésnél tervezve DUNAÚJVÁROS A talaj szénhidrogén-szennyezettségének felmérése A 2. transzformátoralap zárttá rendszeres vizsgálatokkal Folyamatos tétele is megvalósul 2001 végéig GÖD A talaj és a talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének felmérése, kockázatelemzés készítése Elkészült Kármentesítés elõírása várható Talajvíz figyelõ kutak létesítése Folyamatban van Transzformátoralapok zárttá tétele 2 db elkészült A maradék 1 db transzformátor (3 db 1 fázisú egységbõl áll) alapjának zárttá tétele a tervezett cserénél valósul meg. HÉVÍZ Rendszeres talajvíz vizsgálatok KISVÁRDA Talajvíz figyelõ kutak létesítése Rendszeres talajvíz-vizsgálatok Folyamatos Elkészült Folyamatos LITÉR A III. sz. (ÉDÁSZ) transzformátor környezetében a talaj és a talajvíz szénhidrogén-szenyyezettségének Elkészült Kármentesítés elõírása várható felmérése, kockázatelemzés MARTONVÁSÁR Rendszeres talajvíz-vizsgálatok Transzformátoralap zárttá tétele OROSZLÁNY Talajvíz figyelõ kutak létesítése SAJÓIVÁNKA Transzformátorok alapjának zárttá tétele Folyamatos Elkészült Tervezve Tervezve 15

18 A Z ALAPHÁLÓZAT ÉS AZ ALÁLLOMÁSOK Feladat/elõírás A végrehajtás állása Megjegyzés SAJÓSZÖGED Kárelhárítási terv készítése, kárelhárítás végrehajtása A terv elkészült, a mentesítés folyamatban van Transzformátorok alapjának zárttá tétele A második elkészült Az utolsó 2001-ben megvalósul Talajvíz figyelõ kutak létesítése Folyamatban van SÁNDORFALVA Rendszeres talajvíz-vizsgálatok SOROKSÁR A felhagyott terület rekultivációja Folyamatos Elkészült SZEGED Rendszeres talajvíz-vizsgálatok Folyamatos A transzformátoralapok zárttá tétele év végéig elkészül Szolnok Transzformátorok alapjainak zárttá tétele Tervezve Határidõ 2003 TISZALÖK Rendszeres talajvíz-vizsgálatok Transzformátoralap zárttá tétele ZUGLÓ Transzformátoralapok zárttá tétele Talajvíz figyelõ kutak létesítése Talaj és talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének elhárítása Folyamatos Elkészült Tervezve 2001-re Elkészült Folyamatban van Az alaphálózati környezetvédelmi projekt évi költségeit az alábbi táblázat mutatja be. Feladat Telephely Ráfordítás, millió Ft Kárelhárítás 92,8 Zugló Soroksár 11,9 Sajószöged 30,6 Kárelhárítás összesen 135,3 Monitoring (létesítés) Hévíz 1,0 Kisvárda 1,2 Sajószöged 3,8 Zugló 1,2 Tuzsér 0,7 Monitoring összesen 7,9 Készülékalapok zárttá tétele Göd (2 db) 75,7 Martonvásár 39,4 Sajószöged 39,0 Tiszalök 35,0 Készülékalapok összesen 189,1 Alaphálózati természetvédelem 1,0 Mérnökszolgálat, mûszaki ellenõrzés 14,0 Egyéb 2,5 Ráfordítások összesen 349,8 16

19 A KÖRNYEZET- KÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE AZ MVM RT.-BEN Az MVM Rt. vezetése elhatározta, hogy a környezetvédelemmel összefüggõ célkitûzéseit beépíti a vállalatirányítás döntési mechanizmusaiba. Ennek legfontosabb eszköze a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és mûködtetése az MVM központban, valamint a társaságcsoport egyes tagjainál. Egy ilyen rendszer önkéntes kiépítése egyfelõl növeli a közvélemény, az üzleti partnerek és a hatóságok bizalmát a társaság iránt és javítja a vállalat megítélését; másfelõl szervezettebbé, hatékonyabbá teszi a környezet védelmét szolgáló tevékenységeket. Az MVM Rt. irányítási rendszerének minõségüggyel kapcsolatos elemeit az ISO 9001 szabvány szerint tanúsított rendszerével szabályozta. Az ISO szabvány követelményeinek bevezetésével, a két rendszer egységes, integrált mûködtetésé-vel - és ez a társaság célja - hatékony, korszerû vezetési eszköz áll majd az MVM rendelkezésére. Az MVM központban az integrált rendszer bevezetésének elsõ lépéseként vezetõi felkészítésekre, tréningekre került sor. Feltártuk a társaság mûködésével kapcsolatos legfontosabb közvetlen és közvetett hatásokat és az integrált rendszer követelményeinek megfelelõen átdolgoztuk a társaság Minõségügyi Kézikönyvét, ennek új neve Minõségügyi és Környezeti Kézikönyv. A folyamatleírások és az utasítások új változatai 2001 elsõ negyedévében készülnek el és kerülnek fel az MVM Rt. számítógépes hálózatára. A rendszer tanúsítására a minõségügyi rendszer - egyébként is esedékes - külsõ tanúsításával együtt 2001 õszén kerülhet sor. 17

20 A Z MVM RT. GÁZTURBINÁS ERÕMÛVEI KAPCSOLATTARTÁS, TÁJÉKOZTATÁS, ARCULATI FELADATOK Az MVM Rt. új stratégiájában hangsúlyosabb szerepet kapott a környezetvédelem. Ez nem csupán azt jelenti, hogy tevékenységei során betartja a környezetvédelemi hatóságok elõírásait, hanem azt is, hogy vegyen részt a globális környezetvédelmi problémák megoldásában. Napjainkban nem elég az, ha valaki ezt teszi, úgy kell tennie, hogy arról a külvilág is tudomást szerezzen, részévé váljon a társaságról alkotott képnek. Ezért kezdõdött el az MVM Rt. környezetvédelmi arculatának tervezése. Az új arculat tartalmazza a régebbi vonásokat is, amelyek eddig is jól reprezentálták cégünk környezetvédelmi arculatát. Ilyen a Bemutatóterem, mely a technikai felkészültségét tekintve nem a legmodernebb felszereltségû, de tevékenységi körei közt szerepel a környezetvédelmi ismeretterjesztés. A Bemutatóterem áthelyezése, modernizálása a következõ év feladatai között szerepel, várhatóan dominánsabb szerepet kap a környezetvédelem. A környezeti arculat elemei közt szerepel a külvilággal való kapcsolattartás. Ennek fórumaként a Környezetvédelmi Klub létrehozását tervezzük. A klubot a miniszteriális, a szakhatósági felügyeleti szervek, az energiaszektor elemei, valamint a civil és szakértõi szervezetek közti kapcsolattartás színterévé kívánjuk tenni. A klub kéthavi rendszerességgel teremt majd fórumot az energiaszektor és a globális környezetvédelmi problémák megtárgyalása terén. Az új arculat elemeként tervezzük környezetvédelmi pályázatok hirdetését. A pályázatokat a globális környezeti problémák megoldása és a környezettudatos szemléletmód elterjesztésének érdekében kívánjuk meghirdetni. A pályázatok célterületei a kis települések önkormányzatai, a civil szervezetek és az iskolák. Szeretnénk pályázatainkat úgy alakítani, hogy az cégünk tevékenységi körét is bemutassa. Erre jó példa az iskolák tanulmányi kirándulásainak támogatása úgy, hogy abban szerepet kapjon szekunder tartalék erõmûveink egyikének meglátogatása is, vagy a kis települések támogatása úgy, hogy azok közvilágításának bõvítését segítsük. Annak érdekében, hogy a környezetvédelmi arculattervezést meg tudjuk alapozni, a külvilág szereplõinek érdeklõdési körét, együttmûködési készségét meg tudjuk ítélni, szükség volt arra, hogy közvéleménykutatást végeztessünk. Az elsõ kutatás befejezése 2001 év elejére várható. Abban reprezentatív mintavételre alapozott kérdõíves kutatás, fókuszcsoportos vizsgálat és mélyinterjúk készítése szerepel. A vizsgálatokat kiterjesztjük a civil szervezetek reprezentáns képviselõire és a tanulók azon korszerinti kategóriájára, amelyek a legfogékonyabbak a környezettudatos gondolkodás elsajátítása terén. Az arculattervezési program része a környezetvédelmi programokon való megjelenés. Az elsõ ilyen az Ökotech nevû kiállításon való megjelenés. A kiállításra önálló környezetvédelmi program megalkotását tervezzük, amely az MVM-nek az új környezetvédelmi arculatát tükrözi majd. A környezetvédelmi információs rendszer Terveink között szerepel és az elõkészítõ munkák már megkezdõdtek egy olyan információs rendszer kialakítására, amelynek elsõdleges feladata a környezetvédelem szempontjából fontosnak ítélt információk gyûjtése, majd ebbõl vezetõi döntéselõkészítõ rendszer kialakítása, amely megkönnyíti majd cégünk vezetõinek döntéseit a környezetvédelemmel is kapcsolatos témákban elsõ felében kezdõdik a rendszer kialakítása a Paksi Atomerõmû Rt.-re mint referenciamunkára. A rendszer tesztelését és mûködtetését követõen kívánjuk azt az MVM Rt. összes erõmûvére, illetve a hálózati rendszerre is kiterjeszteni. Elõször azokat az egységeket kívánjuk bevonni a rendszerbe, melyeknek többségi tulajdonával rendelkezünk. Azt követõen minden olyan erõmûvet szeretnénk bevonni, amelyektõl villamos energiát vásárolunk. Terveink szerint a környezetvédelmi jelentés alapadatait is ez a rendszer biztosítja majd. 18

21 EGYÜTTMÛKÖDÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL Az MVM Rt. a magyar villamosenergia-rendszer, a villamosenergia-ellátás meghatározó szereplõjeként aktív résztvevõje az iparágat is érintõ környezetvédelmi szabályozás kialakításának, az energetikai vállalatok közötti információáramlás szervezésének. Közvetlenül együttmûködünk a Környezetvédelmi és a Gazdasági Minisztériummal a környezetvédelmi jogszabályok kialakításában (hulladékgazdálkodási törvény, levegõtisztaság-védelmi, vízminõség-védelmi rendeletek). A Magyar Energia Hivatal az iparági környezetvédelmet illetõ döntéseiben támaszkodik az MVM Rt. különleges információira és szaktudására (pl. az iparági SO 2- és NO x-kibocsátások erõmûvenkénti szétosztásában, a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv környezetvédelmi fejezetének összeállításában). Munkánk fontos része a hazai és nemzetközi szakmai információcsere és az érdekképviseleti tevékenység. Rendszeresen részt veszünk az iparági környezetvédelmi megbízottak tanácskozásain, munkálkodunk az egységes szakmai fellépés elõmozdításán. Aktív szerepet játszunk a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságában. Képviseljük iparágunkat a különbözõ európai villamosenergetikai-szervezetek, a CENTREL, az UCTE és az EURELECTRIC környezetvédelmi szekcióiban. Az EURELECTRIC munkájában kiemelten kezelt Környezetvédelem és Fenntartható fejlõdés (Environment and Sustainability) fõ tevékenységi körön belül az MVM Rt. társaságcsoport az alábbi munkacsoportokban képviselteti magát: Környezetvédelem (Environmental Protection): mûszaki-technikai kérdések; Környezetgazdálkodás (Environmental Management): gazdasági, gazdaságossági, irányítási kérdések; Hulladékok (Residues): termelési és veszélyes hulladékok, hasznosítás, ártalmatlanítás; Klimaváltozás (Climate Change): a Kiotói Jegyzõkönyv végrehajtása, rugalmas mechanizmusok; Környezet és társadalom (Environment and Society): energiahatékonyság termelõi és felhasználói oldalon; Források megõrzése (Preservation of Resources): primer energiahordozók gazdaságos és ésszerû felhasználása. 19

22 A Z MVM RT. GÁZTURBINÁS ERÕMÛVEI A Magyar Villamos Mûvek Rt. három gyorsindítású gázturbinás erõmûvel rendelkezik. A nyílt ciklusú gázturbinás egységek közül kettõ (Litéren és Sajószögeden) 1998, a harmadik pedig (Lõrinciben) 2000 óta üzemel. A gázturbinás erõmûvek mint szekunder tartalékok, rendszerszintû feladatot látnak el, amelyek a hazai villamosenergia-rendszer üzemzavar jellegû átmeneti teljesítményhiány esetén vehetõk igénybe. Tüzelõanyaguk max 0,2% kéntartalmú gázturbina-olaj. A szekunder tartalék erõmûvek fõbb mûszaki jellemzõi Litér, Sajószöged Lõrinci A gázturbina névleges teljesítménye, MW Tüzelõanyag-áram maximális teljesítménynél, t/h A generátor névleges teljesítménye, MW Kapocsfeszültség, kv 15,5 15,75 A fõtranszformátor névleges teljesítménye, MVA Kéménymagasság, m Az erõmûvekben a tüzelõanyagot biztonságosan föld felett, állóhengeres, úszótetõs védõgyûrûvel ellátott tartályokban tárolják. A Litéri és a Sajószögedi Erõmûben a közúti tartálykocsikban érkezõ tüzelõanyag lefejtésére iker lefejtõ állás, a Lõrinci Erõmûben pedig a vasúti tartálykocsikban érkezõ tüzelõanyag fogadására 5 férõhelyes vasúti kocsilefejtõ szolgál. A tartályokban az olaj megfelelõ hõmérsékletét villamos fûtésû olaj-elõmelegítõk biztosítják. Környezetvédelmi tevékenység Az MVM Rt. fõ feladataihoz illeszkedõen a szekunder tartalék gázturbinás erõmûvekhez kapcsolódó környezetvédelmi tevékenység szervezeti szinten is tagolt. A gázturbinák üzemeltetéséhez kapcsolódó üzemviteli intézkedések szerves része a környezetvédelem. Az MVM Rt. Erõmûvi Fõmérnökségéhez tartozó Erõmûvi Üzemviteli Osztály (EÜO) irányítja az üzemvitelhez kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat, végzi a hatósági és egyéb belsõ adatszolgáltatásokat, felügyeli az engedélyekben, jogszabályokban elõírt kötelezettségek teljesülését, ellenõrzi a szennyezõanyag-kibocsátásokat és a létesítmények környezetvédelmi helyzetét. Levegõtisztaság-védelem A szekunder tartalék gázturbinák légszennyezõanyag-kibocsátása kis mértékû, amely a környezeti levegõ minõségét számottevõ mértékben nem befolyásolja. Folyamatosan üzemelõ emissziós monitoring rendszer ellenõrzi az erõmûvekben a füstgázzal távozó légszennyezõ-anyagok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid) koncentrációját.a kibocsátott gáznemû szennyezõanyagok koncentráció értékei mindenkor a jogszabályokban rögzített határértékek alatt voltak. A füstgázzal távozó szilárd anyagok mennyiségének nyomon követésére szolgál a koromszám mérõ készülék. 20

23 A szekunder tartalék erõmûvek légszennyezõ anyag kibocsátása Litér Sajószöged Lõrinci Kén-dioxid (SO 2) Éves kibocsátás összesen, t 2,9 1,9 0,7 Kibocsátási határérték, mg/m Mért értékek, mg/m Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, kg/mwh 0,69 0,55 0,77 Fajlagos kibocsátás felhasznált tüzelõanyagra, kg/gj 0,06 0,05 0,06 Nitrogén-oxidok (NO 2) Éves kibocsátás összesen, t 8,9 3,1 0,8 Kibocsátási határérték, mg/m Mért értékek, mg/m Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, kg/mwh 2,15 0,89 0,84 Fajlagos kibocsátás felhasznált tüzelõanyagra, kg/gj 0,18 0,07 0,07 Szén-monoxid (CO) Éves kibocsátás összesen, t 0,4 0,3 0,02 Kibocsátási határérték, mg/m Mért értékek, mg/m Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, kg/mwh 0,09 0,07 0,01 Fajlagos kibocsátás felhasznált tüzelõanyagra, kg/gj 0,008 0,006 0,001 Szén-dioxid (CO 2) Éves kibocsátás összesen, t Fajlagos kibocsátás egységnyi villamos energiára, kg/gwh 0,94 0,92 0,92 Fajlagos kibocsátás felhasznált tüzelõanyagra, kg/gj Vízminõség-védelem A gázturbinás erõmûvek vízfelhasználása nem jelentõs. Az égési folyamat során a nitrogén-oxid keletkezésének befolyásolása, kialakulása mértékének csökkentése az égõkamra térbe fecskendezett sótalan vízzel történik. Az erõmûvek sajátos üzemviteli funkciójából adódóan a vízelõkészítõ rendszer is szakaszos üzemû. A villamos fûtéssel ellátott sótalan víztartályokban a pangó, temperált víz kedvezõ életfeltételeket biztosított a bekerült mikroszervezetek nem kívánt mértékû szaporodásához, amely a gázturbina vízbefecskendezõ rendszere elõszûrõ betétjeinek gyors eltömõdését okozta. Emiatt a Litéri és a Sajószögedi Erõmû teljes vízelõkészítõ rendszerének fertõtlenítése, valamint a rendszer több pontján baktérium szûrõk beépítése vált szükségessé. A munkák elvégzését követõen végrehajtott mikrobiológiai vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a vízelõkészítõ rendszer átalakításával és a technológiai utasítás módosításával a problémát sikeresen leküzdöttük. A fordított ozmózis (RO) elvén mûködõ vízelõkészítõ rendszer biológiai és vízkõlerakódás elleni konzerválását negyedévenként végezzük. A Litéri és Sajószögedi Erõmûben nyersvízként ivóvizet, Lõrinciben pedig a hûtõtóból vételezett vizet használunk. A hûtõtó vízutánpótlása a Zagyva folyóból vízátemeléssel történik. A tó jelenlegi állapotában az eutrofizáció (szervesanyag-megnövekedés, algásodás) problémát jelent, amelynek jövõbeni megoldása részletes helyzetfelmérést és további vizsgálatot igényel. A tó egyidejûleg pihenési és horgászati célokat is szolgál. A tó vízkémiai és hidrobiológiai jellemzõit rendszeresen vizsgáltatjuk. A térburkolatokról a csatornákon keresztül elfolyó csapadékvizek befogadója a Lõrinci Erõmûben a hûtõtó, a Litéri Erõmûben a Bendola patak, Sajószögeden pedig a talaj, amelyben elszivárog. Mindhárom erõmûben az RO-rendszer hulladékvizeinek befogadója a fent leírtakkal azonos. Az elfolyó hulladékvizek szennyezõanyagainak koncentrációját idõszakosan, az üzemeltetéstõl függõen ellenõrizzük. A mért vízminõségi jellemzõk az elõírt határértékeknek megfelelnek. Az erõmûvek üzemeltetése során keletkezõ olajos csurgalék- és csapadékvizek tisztítására az olajos szennyvíztisztító rendszer (Sepurator) szolgál. 21