MEE 56. Vándorgyűlés. Múlt és jövő: a rendszerirányítás 60 éve, a MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások. Tari Gábor vezérigazgató

Átírás

1 MEE 56. Vándorgyűlés Múlt és jövő: a rendszerirányítás 60 éve, a MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások Tari Gábor vezérigazgató MEE 56. Vándorgyűlés szeptember 9., Bala

2 Múlt és jövő 2 A rendszerirányítás 60 éve A MAVIR előtt álló kihívások -Fogyasztási adatok -Szabályozhatóság -Szélerőművek terjedése -Kapacitás terv -Rendszerszintű szolgáltatások -Szervezett piac -Hálózatfejlesztés MEE 56. Vándorgyűlés szep

3 3 A rendszerirányítás 60 éve MEE 56. Vándorgyűlés szep

4 A kezdet kezdete: Az 1949-ben kidolgozott ötéves terv rendelkezett egy Budapesten létrehozandó központi teherelosztóról október 24.: az első menetrend kiadása november 23.: az első írásos bejegyzés az Országos Villamos Teherelosztó üzemi naplójába A hálózat 1949-ben A hálózatok összekapcsolása 1949-ben

5 A föld alatti korszak: szeptember 11.: a 220 kv-os feszültségszint megjelenése Magyarországon (Zugló- Bistričany/Besztercsény összeköttetés üzembe helyezése) július 25.: a CDU megalakulása szeptember 1.: a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) megalakulása április 8.: a 400 kv-os feszültségszint megjelenése (Munkács-Göd) Úri u. 72.: élet a föld alatt A föld alatti vezénylő 1970-ben a tolóléces menetrendkészítő készülékkel

6 A nagy fejlesztések kora: as évek: 400 kv-os hálózat kialakulása 1978.: a szovjet-magyar 750 kv-os távvezeték üzembe helyezése, az OVT a felszínre költözik, a 2xHIDIC-80 számítógéprendszer üzembe helyezése : a Paksi Atomerőmű 4 blokkjának üzembe helyezése október 11.: a CENTREL létrehozása január 1.: csatlakozás az UCPTE-hez 90-es évek második fele: alaphálózati felújítások Az OVT új székháza 1978-ban A HIDIC-80-as számítógép A Paksi Atomerőmű Nagyfeszültség alatti munkavégzés

7 Az önállóság és a nagy felújítások kora: 2000-től napjainkig október 19.: a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaság létrehozása április 19.: a MAVIR az ETSO teljes jogú tagja január 1.: a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság megkapja a rendszerirányítói és az átviteli működési engedélyt, valamint a villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységre szóló engedélyt január 1.: teljes piacnyitás, a KÁT-rendszer létrehozása április: átköltözés, új teherelosztó központ 2000-es évek: alaphálózati felújítások teljes elvégzése

8 8 A MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások

9 Változások a válság hatására 9 - A gazdasági válság hatására csökken a fogyasztás - A régióban kínálati piac alakult ki - Az import olcsóbb, részaránya megnőtt - A zsinórban fogyasztó ipari üzemek leállásával a fogyasztói igények napi, heti ingadozása megnőtt - A hazai erőművek kihasználása alacsony, de egyenletesebb - Kiszorultak a piacról a szabályozható blokkok

10 A 8 havi csökkenés 6,1 % 10 GWh/hó ,8% ; -1,3 C A magyar VER havonkénti összigénye -7,3% ; +1,2 C -4,0% ; +6,0 C -11,1%; +15,5 C -7,4%; + 17,6 C -9,3%; + 19,0 C -4,1%; + 23,0 C -4,9%; + 22,7 C hó Igény* ,9 3687,4 3748,0 3545,9 3511,3 3559,2 3656,3 3519,5 3559,7 3716,6 3662,6 3665,3 Igény * ,8 3417,7 3598,7 3152,1 3250,3 3229,6 3505,6 3347,0

11 Az import szaldó részaránya % irányzat hónapok

12 Jellegzetes nyári nap terhelési képe június 30. Kedd (éjszakai export, déli csúcs sok importtal) bruttó villamos terhelés, MW hazai villamosenergia-rendszerre hazai erőművekre h/d

13 A heti minimum aránya a maximumhoz 13 95% heti minimum / heti maximum, % 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% hazai erőművekre hazai villamosenergia-rendszerre hét

14 A VER szabályozhatósága ben tovább nőtt a kötelező átvétel abszolút mennyisége, és részaránya is - A piaci árakhoz képest drága kiegyenlítő energia következtében pontosabb a menetrendek tervezése, de több a leszabályozás -Kiszorultak viszont a piacról a szabályozható blokkok -Főként a rugalmas szekunder tartalékra krónikusan kevés ajánlatot kap a rendszerirányító -Egyre gyakrabban egyszerre szűk a szabályozási tartomány fel- és le-irányban

15 A KÁT mérlegkör részaránya 15 átadott villamos energia az összeshez képest, % 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.

16 Szekunder tartalék-hiányos órák 16 Év Fel Le Összesen % 25% 39% % 17% 43% % 14% 45% % 28% 34% 2009/I-VIII. 24% 92% 93%

17 További szélerőművek engedélyezése 17 A szélerőművek engedélyezésére vonatkozó tender előkészítése kapcsán a MAVIR szakértői elemzéseket végeztek az eddigi hazai tapasztalatok, valamint a nemzetközi gyakorlat értékelése céljából. Meghatározta a különböző szélerőmű bővítésekhez tartozó feltételeket a rendszerbe illesztés érdekében. A leszűrt tanulságok alapján módosításokat javasolt az Üzemi Szabályzatban. Intézkedési tervet készített a jelentős új szélerőmű kapacitás rendszerbe illesztése érdekében szükséges feladatai elvégzésére.

18 A szélerőművek terjedése 18 MW A szélerőművek beépített teljesítményének növekedése ,6 138,5 61,5 3,3 3,3 12,7 32, >? -A közeljövőben a KÁT rendszer jelenlegi 330 MW-ban maximált beépített teljesítménye - további, várhatóan 410 MW beépített teljesítményű szél erőműves kapacitással bővülhet. Ez bizonytalanságot okozhat a rendszerszintű tartalékok lekötésének és igénybevételének helyes megítélésében, ezáltal növelheti a fogyasztókra továbbhárított költségeket, valamint nehezebbé teheti a rendszer szabályozhatóságát.

19 Kihívások, a szélerőművek üzeme kapcsán A szélerőművek termelése gyakran és gyorsan változik, előrejelzése nehéz. A területi koncentráltság következtében hazánkban nagyobb az egyidejűség, mint általában (jelenleg 95% fölötti). Központi termelésbecslést, valamint on-line mérést-megjelenítést és rövid távú előrejelzést kell kialakítani. Ehhez szükség van a megfelelő adatok és információk folyamatos összegyűjtésére és feldolgozására. Ki kell alakítani a szélerőművek visszaterhelésének vagy kikapcsolásának rendjét arra az esetre, ha már nincs más tartalék.

20 Szélerőműves teljesítményváltozások 20 Gradiens probléma

21 Kihívások, a szélerőművek üzeme kapcsán Az új szélerőművek üzembe lépését követően több, és rugalmasabb tartalék lekötése válik szükségessé. - A már ma is szűkös ajánlatokat feltétlenül bővíteni szükséges. - Ehhez a műszaki feltételeket hosszabb távon az engedélyezési gyakorlat módosításával lehet megteremteni. (Új, rugalmasan szabályozható nagy erőművek, csoportokba szerveződő, szabályozható kis erőművek.) - Ösztönzőbbé kell alakítani a rendszerszintű szolgáltatások piacát, összhangot teremtve pl. a kötelező átvételes támogatási rendszerrel. - Biztosítani kell a többlet tartalék fedezetét.

22 Kapacitás terv 22 - A fogyasztás növekedése 2010 után kb. 1,5% - Leállítások, selejtezések szükségesek - Forráslétesítés szükséges

23 Nettó villamosenergia-fogyasztás 23 nettó villamosenergia-fogyasztás, TWh tény várható előre jelzett ~1,5 %/a

24 A forráslétesítés szükségessége 24 villamos teljesítőképesség, MW szén atom import megújuló olaj földgáz csúcsterhelés a szükséges új

25 A hosszú távú teljesítménykép 25 A szükséges kapacitás A várható kapacitás 2025

26 Leállítások, selejtezések 26 megszűnő erőműves kapacitás, MW szénerőmű szénhidrogén-erőmű kiserőmű

27 A szükséges teljesítőképesség MW MW MW MW hiányok tartalékok csúcsterhelés nagyerőművek kiserőművek import szükséges új meglévő, megmaradó hazai erőművek

28 Új erőmű-teljesítőképesség új erőmű-teljesítőképesség, MW kiserőmű tárolós atom szén OCGT CCGT

29 MAVIR intézkedései és törekvései 29 - A rendszerszintű szolgáltatások piacának fejlesztése - Termékek egységesítése - Ajánlattevők körének szélesítése (kiserőművek) - Szerződések és elszámolások módosítása révén ösztönzés a részvételre (pl. market maker -ek leszabályozásra is) - A szabályozhatóság megkövetelése minden új, piacra lépő termelőtől - A kötelező átvételes támogatási rendszer és a rendszerszintű szolgáltatások piaca közötti összhang megteremtése

30 Rendszerszintű szolgáltatások piaca 30 RENDSZERSZINTŰ SZOLGÁLTATÁSOK Primer tartalék Helyi szabályozás Átviteli Hálózati Veszteség Szekunder tartalék Black Start. Tercier tartalék Meddő T. Perces tartalék Üzemzavari tartalék Órás tartalék Zárt hurkú szabályozás Nem zárt hurkú szabályozás RÉSZTVEVŐK -NAGY Erőművek - Kereskedők -Kis Erőművek, Szabályozási központok Üzemi Szabályzat Kereskedelmi Szabályzat Elszámolás módja

31 Piacműködtetési kihívások a közeljövőben Belföldi vonatkozású kihívások - Rendszerszintű szolgáltatások felülvizsgálatok folytatása Keresletoldali és KÁT értékesítői szabályozhatóság, ÁHV beszerzés optimalizálása, újra-teherelosztás számszerűsítése, szekunder tartalékpiaci "szűkület kezelése, bruttó-nettó elszámolás felülvizsgálata, kiegyenlítő energia árképzés felülvizsgálata. - Napi elszámolások bevezetése - Adatpublikációk végrehatása - KÁT működés fejlesztése - Szervezett piac létrehozása - Menetrendkezelő szoftver cseréje - MAVIR elszámolási rendszer (MER) fejlesztése

32 Piacműködtetési kihívások a közeljövőben Nemzetközi vonatkozású kihívások: - Napon belüli kapacitás allokáció megvalósítása - Közös napi aukciók bevetése RO/RS/CRO határokon is - Tercier tartalék határkeresztező beszerzése - Közös koordinált áramlásalapú kapacitásaukciók bevezetése a közép-kelet európai és a délkelet európai régiókban

33 Hálózatfejlesztés - Átviteli hálózat Szombathely Hévíz 400 kv 2009 Martonvásár Bicske 400 KV 2010 Gönyű 400 kv 2010 Martonvásár (Oroszlány) Győr kv Albertirsa Martonvásár II. 400 kv 2012 Nemzetközi összeköttetések: Debrecen 400 (750/400) kv 2012 Pécs Ernestinovo (HR) 400 kv 2010 Szolnok 400/120 kv 2012 Sajóivánka Rimaszombat (SK) >2012 Detk 400/120 kv 2012 Dunaújváros 400/120 kv 2012 Székesfehérvár 400/120 kv 2014 Szombathely Bécs II. rendszer 2010

34 Tervezett felújítások 34 Alállomások 750 kv: : Albertirsa(?) 400 kv: : Albertirsa 220 kv: 2008: Győr, Szolnok, (Albertfalva), (Tiszalök) 2010: (Detk), (Kisvárda), (Sajószöged), (Zugló), Oroszlány (?) 120 kv: 2008: Göd, Felsőzsolca, Győr, Sajóivánka, Sajószöged, Tiszalök : Debrecen, Dunaújváros, 2009: Oroszlány 2010: Zugló Középfeszültség:elkészült Távvezetékek Állapot: Több mint 250 km éves 400 kv-os távvezeték Több mint db 400 kv-os HR szigetelőlánc Rekonstrukciók, szigetelőcserék: : 400 kv: Paks-Sándorfalva, Hévíz Litér, Paks Martonvásár, Paks Litér 220 kv: Göd Zugló, Detk Zugló I., Detk Sajószöged I., Sajószöged Debrecen : Martonvásár Litér 400 kv : Felsőzsolca Sajóivánka, Győr Bécs, Győr - Bős, Albertirsa- Békéscsaba, Hévíz-Toponár 400 kv

35 Soroksár 220 kv-os behurkolás helyett Ócsa (2000) Sándorfalva-Békéscsaba 400 kv (2003) Debrecen-Sajószöged (400) 220 kv (1995) Soroksár 220/120 kv II. trf. helyett Ócsa (2000) Toponár 400/120 kv II. trf. + új alállomás (1999) Hévíz 400/120 kv II. trf. + új alállomás (1999) Békéscsaba 400/120 kv II. trf. (2001) Az 1993-ban elfogadott alaphálózati stratégia megvalósulása 35 Tiszalök 220/120 kv II. trf. (2003) Felsőzsolca 400 kv-os behurkolás (1999) Győr-Szombathely 400 kv (2006) Szombathely 400/120 kv-os alállomás (2006) Paks-Pécs 400 kv X 14db/28 9db/28 5db/28 Debrecen 400 kv-os alállomás (2014) Pécs 400/120 kv-os alállomás (2004) 750 kv áttérítés 400 kv-ra (2014) Göd IV. 400/120 kv tr. helyett 1 db 220/120 kv-os tr. (2007) Martonvásár-Albertirsa 400 kv II. rendszer (2012) Szombathely-Graz 400 kv helyett Szombathely-Hévíz (2009) Szolnok 400/120 kv-os alállomás (2012) X Sajószöged II. 400/220 kv tr. Sajóivánka-Rimaszombat 400 kv (2012) X Sajóivánka 400/120 kv II. trf. Pécs - Ernestinovo 400 kv (2010) X Paks 400/120 kv III. trf. Göd-Győr 400 kv helyett Martonvásár-Bicske-Győr 400 kv (2012) X Kisvárda 220 kv-os behurkolás Mátra (Detk) 400 kv (2012) XMEE 56. Albertfalva Vándorgyűlés III /120 szeptember kv-os 9., Balatonalmádi tr.

36 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 36