ALAPHÁLÓZATI FELÚJÍTÁSOK 2001-BEN

Átírás

1 ALAPHÁLÓZATI FELÚJÍTÁSOK 2001-BEN AZ MVM RT. IGAZGATÓSÁGA ELÔSZÖR 1993-BAN, MAJD 1995-BEN ÉS 1998-BAN PONTOSÍTVA MEGHATÁROZTA AZ MVM RT. TULAJDONÚ ALAPHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁT. EZ A STRATÉGIA AZ ÉVI IDÔSZAKRA HATÁROZTA MEG AZ ALAPHÁLÓZAT FEJLESZTÉSÉNEK LEGFONTOSABB PRIORITÁSAIT. A FEJLESZTÉSI STRATÉGIA HOMLOKTERÉBEN AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG NÖVELÉSE, ÉS KIEMELTEN A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER UCTE-CSATLAKOZÁSÁHOZ ELÔIRÁNYZOTT ALAPHÁLÓZATI (N-1) ELV KÖVETKEZETES TELJESÍTÉSE ÁLLT. TARI GÁBOR TÚRÓCZI ANDRÁS AZ ALAPHÁLÓZATI FELÚJÍTÁSOK 1. FOTÓ ÚJ GYÁRTÁSÚ 220/120 kv-os TRANSZFORMÁTOR BEÉPÍTÉSE ZUGLÓN A hálózati stratégia a fenti célkitûzésen túlmenôen fontos elemének tekintette a nemzetközi távvezetékkapcsolatok nagyarányú fejlesztését is annak érdekében, hogy kihasználhassuk a kedvezô földrajzi elhelyezkedésünkbôl adódó kereskedelmi (export/import/tranzit) lehetôségeket. Az alaphálózati stratégia elsô szakasza 2000-ben lezárult, a korábban elfogadott hálózati elemek döntô többségben üzembe kerültek. A stratégia további lépéseként 2002-ben folytatódik a Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os összeköttetés kiépítése, valamint beindul a Paks Pécs 400 kv-os összeköttetés megvalósítása a hozzá tartozó 400 kv-os alállomási bôvítésekkel, illetve egy új, Pécs 400/120 kv-os alállomás építésével együtt. Az alaphálózati stratégia elsô szakaszának megvalósítása során olyan hálózati elemek beruházására került sor, melyek az UCTE-ben is korszerûnek számítanak, azonban az MVM Rt. tulajdonában lévô további hálózati elemek korösszetétele, mûszaki állapota és színvonala ezzel szemben nagy kontrasztot jelent. Az ellátás üzembiztonsága mindenképpen megköveteli, hogy ezek felújítására mielôbb sor kerüljön. A többnyire a 70-es és 80-as (de részben már a 60-as) években üzembe helyezett hálózati elemek felújítására a 90-es években viszonylag kevés anyagi forrás jutott. Szükségessé vált ezért az alaphálózati stratégia olyan átgondolása, mely erôteljesen ráirányította a figyelmet a felújítások szükségességére, illetve amely megadta azok prioritását. Ez az 1999-ben elfogadott elôterjesztés kimondta, hogy meghatározóvá kell válnia a közeljövôben a hálózati vagyon hatékony felújításának, és ehhez jelentôs forrásokat kell biztosítani a korszerûtlen, illetve egyes esetekben az üzembiztonsági követelményeket nem kielégítô elemek felújítására. A felújítási koncepcióban is változtatás szükséges, mivel hosszú ideig a felújítás csak az egyes részterületek, berendezés részek felújítását célozta meg. Az új piaci viszonyok között felértékelôdik az üzembiztonság kérdése, és ennek kapcsán már nem képzelhetô el a tûzoltás jellegû, részleges felújítások elvégzése. A jövôben felújítandó hálózati elemeknek a felújítás után az újonnan létesített hálózati elemekkel egyenértékû mûszaki tartalmat kell felmutatniuk. A gazdaságossági szempontok figyelembevétele is ezt a szükségszerûséget tolja elôtérbe, mivel a komplex megoldás sokkal rövidebb idô alatt és hatékonyabban képes a na- 10 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

2 gyobb üzembiztonságú, kisebb karbantartás igényû, és így a piaci helyzetet eredményesebben megôrzô állapot megvalósítására. Mindezek alapján az alaphálózati elemek felújítása a következôk megvalósítását kell, hogy jelentse: n A felújításnak biztosítania kell, hogy a megvalósuló új fejlesztéseket is figyelembe véve az ellátási biztonság ne csökkenjen, a lehetôségek szerint növekedjen. n A szükséges hálózati beavatkozások meghatározását a karbantartás, felújítás, fejlesztés komplex vizsgálata alapján kell elvégezni, figyelembe véve a legkisebb költség elvét és az MVM Rt. érdekeit. n A hálózati beavatkozások meghatározásánál követve a költségtakarékos megvalósítás elvét komplexen figyelembe kell venni a rendszerbiztonság, a kereskedelmi szempontok és a tranzitszállítás által támasztott követelményeket és lehetôségeket, és ehhez kell rendelni a finanszírozási konstrukciókat. n A felújításoknak biztosítaniuk kell, hogy a hálózati berendezések üzembiztonsága növekedjen, felügyeleti igénye és üzemeltetési költségei csökkenjenek. Ennek érdekében meg kell vizsgálni az alállomások távkezelési lehetôségét és elemezni kell gazdaságossági szempontjait. Az 1999-ben elfogadott elôterjesztés meghatározta a középtávon szükséges felújítások prioritását is. A sorrend kialakításánál alapvetôen a berendezések fizikai állapotát és a rendszerben betöltött ellátásbiztonsági fontosságát tükrözô komplex mutató volt a meghatározó. Az elmúlt két év felújítási tevékenysége már ezen anyag alapján került kiválasztásra, természetesen figyelembe véve az azóta rendelkezésre álló újabb ismereteket, illetve igényeket is. Az alaphálózati felújítások fôbb elemei évben mindezek tükrében a következôk voltak. TRANSZFORMÁTOR- FELÚJÍTÁSOK Az alaphálózati alállomásokon található nagy/nagyfeszültségû transzformátorain üzemállapotának ismeretére diagnosztikai vizsgálatokat kell folyamatosan végeznünk. Ezen diagnosztikai adatok határozzák meg a felújítások szükségességét és mélységét. Ebben a vonatkozásban a transzformátorok igényelnek különös figyelmet, hiszen azok többsége a 70-es évekbôl származik, így egy részüknek már gyári felújításra kell kerülniük. Az ellátásbiztonsági érdekeket is figyelembe véve a szükséges felújításokat és a környezetvédelmi elôírások alapján szükséges transzformátorfenekeléseket (transzformátoralapok zárttá tételét, lásd alább) azonos idôben célszerû elvégezni (egyszeri feszültségmentesítési igény). A költségtakarékosság elvét tekintve azt is biztosítani kell, hogy a speciális jármûveket és speciális ismeretet igénylô transzformátorszállítások üresjárat nélkül történjenek, azaz egy felújított transzformátor gyári kiszállítását ugyanazon fuvarral kövesse a felújítandó transzformátor gyárba való beszállítása. Ezen szempontok együttes figyelembevételével összeállított prioritás egy konkrét táncrendet határozott meg, amelynek alapján a következô 220/ 120 kv-os transzformátorfelújítások történtek meg 2001-ben. n A még évben beszállított szegedi transzformátor a gyári felújítást követôen Sajószögedre került. n A Sajószögedrôl beszállított és a gyárban felújított transzformátor Kisvárdán került beépítésre. n A kisvárdai transzformátor a gyári beszállítást követôen felújításra került, majd Dunaújvárosban állították újra üzembe. n A dunaújvárosi I. számú transzformátor gyári beszállításra került. n A megszûnô gödi transzformáció eredményeként felszabaduló transzformátor nem igényelt gyári beszállítást, így a helyszínen végzett felújítást követôen Szolnokra került. 2. FOTÓ 220/120 kv-os TRANSZFORMÁTOR HELYSZÍNI FELÚJÍTÁSA SZOLNOKON n A szolnoki V. számú transzformátor a gyárba való szállítást követôen felújításra került, majd Detken lett üzembe állítva. n A detki II. számú transzformátor gyári beszállításra került. n A szolnoki IV. sz. transzformátor felújítása a helyszínen megtörtént. A 2001/2002. év fordulóján a volt dunaújvárosi és detki transzformátor gyári felújításon van, és a táncrendet folytatva kerül ismét üzembe ben. Transzformátoralapok zárttá tétele A nagy teljesítményû transzformátorok technológiai okok következtében olajtöltetû berendezések, nagy mennyiségû olajjal (több tíz tonna). Mivel a transzformátorok teljes tömörsége (azaz az olajszivárgások teljes kizárása) tökéletesen nem biztosítható, így a környezetünk védelme érdekében meg kell akadályozni a transzformátorokból esetlegesen szivárgó olaj talajba jutását. A korábban épített transzformátoralapokat még nem tervezték erre a célra, így azok a folyadékot átfolyva az egyéb elôírások szerint meglévô zúzott kôágyon a talaj felé átengedik, azaz a régi alapok nyitottak. Az utóbbi években épített transzformátoralapok (Hévíz, Ócsa, Toponár) már zártan készülnek, azaz medence módjára felfogják a folyadékot, lezárva annak talajba jutását. A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04 11

3 3. FOTÓ TRANSZFORMÁTOR ALAP KÖRNYEZETVÉDELMI ÁTÉPÍTÉSE TISZALÖKÖN Figyelembe véve a hatósági elôírásokat, valamint az ezzel összefüggô szükséges kárelhárítási tevékenységeket, megfelelô prioritást alkalmazva zárttá kell alakítanunk (betonmedence és vízzáró szigetelés) a meglévô még nyitott transzformátoralapokat is. (A prioritás meghatározásánál figyelembe kell venni az ellátásbiztonsági szempontokat is, azaz lehetôség szerint ezzel azonos idôben kell elvégezni a transzformátorfelújítást és az esetleg szükséges primer/szekunder felújítást vagy karbantartást is). kapcsán természetesen biztosítani kell a korábban szennyezôdött talaj elôírások szerinti elszállítását és megfelelô pótlását is. Mindezek figyelembevételével 2001-ben a következô transzformátorok alapjainak zárttá tétele készült el: n Zugló alállomásban a P és az N jelû transzformátor. Mivel az O jelû transzformátor alapja már korábban zártan épült ki, így ebben az alállomásban már minden MVM Rt. tulajdonú transzformátor zárt alappal rendelkezik. Itt célszerû megjegyezni, hogy a 60-as években készült korábbi, ún. emelt alapokat gyakorlatilag teljes mértékben el kellett bontani, új természetesen zárt alapokat kellett építeni. Az alapok építésével egy idôben tekintettel a lakótelep közelségére az ún. vagyonvédô betonfal helyén zajvédô fal is épült mindkét transzformátorhoz. n Detk II. sz. transzformátor. Ezzel mindkét transzformátor n Kisvárda I. számú másik transzformátor alapjának zárttá tétele 2002-ben történik meg. n Szolnok IV. számú és Szolnok V. számú munka megfelelô ütemezésével lehetôvé vált, hogy egy éven belül mindkét transzformátor alapja zárttá váljon. n Sajószöged I. számú transzformátor. Még a 2000-ben megkezdett beruházás eredményeként vált zárttá az alap. n Sajószögedi III. sz. 400/220 kv-os transzformátor. Ezzel mindhárom nagy/nagyfeszültségû transzformátor n Dunaújváros I. sz. transzformátor. Ennek eredményeként mindkét transzformátorunk n Tiszalök transzformátoralap. Az ún. üres alap zárttá tételével lehetôvé vált, hogy a tervezett második transzformátorral való bôvítéshez már megfelelôen kialakított alap áll rendelkezésre. n Békéscsaba I. számú és II. számú 400/120 kv-os transzformátorok. A Békéscsaba alállomás bôvítése projekt részeként zárt rendszerûvé vált mindkét transzformátoralapja, valamint a meglévô és a közeljövôben beépítésre kerülô olajos söntfojtók alapja is. a fenti munkák elvégzésével sajnos még korántsem vált teljessé. Az elkövetkezô években a már említett elvek szerint kialakítandó prioritást követve kell biztosítani a korszerû környezetvédelmi elvárásoknak megfelelô kialakítást minden alállomásban. 4. FOTÓ PRIMER REKONSTRUKCIÓ SAJÓSZÖGEDEN A 220 kv-os RÉSZEN Alállomási primer rekonstrukciók megvalósítása Az alállomási primer rekonstrukciók megvalósításával kell biztosítani, hogy az ellátásbiztonság korunkban elvárt színvonala teljesíthetô legyen. A készülékeknek az üzembiztos mûködésen túl meg kell adniuk a lehetôséget a korszerû irányítás kialakíthatóságára, szükség esetén a távkezelhetôség megvalósítására. 12 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

4 3. FOTÓ TRANSZFORMÁTOR ALAP KÖRNYEZETVÉDELMI ÁTÉPÍTÉSE TISZALÖKÖN Figyelembe véve a hatósági elôírásokat, valamint az ezzel összefüggô szükséges kárelhárítási tevékenységeket, megfelelô prioritást alkalmazva zárttá kell alakítanunk (betonmedence és vízzáró szigetelés) a meglévô még nyitott transzformátoralapokat is. (A prioritás meghatározásánál figyelembe kell venni az ellátásbiztonsági szempontokat is, azaz lehetôség szerint ezzel azonos idôben kell elvégezni a transzformátorfelújítást és az esetleg szükséges primer/szekunder felújítást vagy karbantartást is). kapcsán természetesen biztosítani kell a korábban szennyezôdött talaj elôírások szerinti elszállítását és megfelelô pótlását is. Mindezek figyelembevételével 2001-ben a következô transzformátorok alapjainak zárttá tétele készült el: n Zugló alállomásban a P és az N jelû transzformátor. Mivel az O jelû transzformátor alapja már korábban zártan épült ki, így ebben az alállomásban már minden MVM Rt. tulajdonú transzformátor zárt alappal rendelkezik. Itt célszerû megjegyezni, hogy a 60-as években készült korábbi, ún. emelt alapokat gyakorlatilag teljes mértékben el kellett bontani, új természetesen zárt alapokat kellett építeni. Az alapok építésével egy idôben tekintettel a lakótelep közelségére az ún. vagyonvédô betonfal helyén zajvédô fal is épült mindkét transzformátorhoz. n Detk II. sz. transzformátor. Ezzel mindkét transzformátor n Kisvárda I. számú másik transzformátor alapjának zárttá tétele 2002-ben történik meg. n Szolnok IV. számú és Szolnok V. számú munka megfelelô ütemezésével lehetôvé vált, hogy egy éven belül mindkét transzformátor alapja zárttá váljon. n Sajószöged I. számú transzformátor. Még a 2000-ben megkezdett beruházás eredményeként vált zárttá az alap. n Sajószögedi III. sz. 400/220 kv-os transzformátor. Ezzel mindhárom nagy/nagyfeszültségû transzformátor n Dunaújváros I. sz. transzformátor. Ennek eredményeként mindkét transzformátorunk n Tiszalök transzformátoralap. Az ún. üres alap zárttá tételével lehetôvé vált, hogy a tervezett második transzformátorral való bôvítéshez már megfelelôen kialakított alap áll rendelkezésre. n Békéscsaba I. számú és II. számú 400/120 kv-os transzformátorok. A Békéscsaba alállomás bôvítése projekt részeként zárt rendszerûvé vált mindkét transzformátoralapja, valamint a meglévô és a közeljövôben beépítésre kerülô olajos söntfojtók alapja is. a fenti munkák elvégzésével sajnos még korántsem vált teljessé. Az elkövetkezô években a már említett elvek szerint kialakítandó prioritást követve kell biztosítani a korszerû környezetvédelmi elvárásoknak megfelelô kialakítást minden alállomásban. 4. FOTÓ PRIMER REKONSTRUKCIÓ SAJÓSZÖGEDEN A 220 kv-os RÉSZEN Alállomási primer rekonstrukciók megvalósítása Az alállomási primer rekonstrukciók megvalósításával kell biztosítani, hogy az ellátásbiztonság korunkban elvárt színvonala teljesíthetô legyen. A készülékeknek az üzembiztos mûködésen túl meg kell adniuk a lehetôséget a korszerû irányítás kialakíthatóságára, szükség esetén a távkezelhetôség megvalósítására. 12 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

5 Minden alállomásra kiterjedô teljes primer készülékcserékre természetesen nincs mód (és szükség), lehetôség szerint el kell azonban érni, hogy a primer rekonstrukciók során homogén alállomások alakuljanak ki. Célszerû ezért az ellátásbiztonság szempontjából kiemelkedô szerepet játszó alállomások esetében ahol ezt a készülékek állapota többségében már igényli teljes rekonstrukciót végrehajtani, míg a felújítás és/vagy emelt szintû karbantartás eredményekét még megtartható leszerelt készülékeket a más alállomásokban lévô, rossz állagú készülékek helyére kell beépíteni ben az alábbi primer rekonstrukciós munkák készültek el: n Göd 400 kv-os rekonstrukció. A korábban megkezdett munka befejezéseként azon 400 kv-os készülékek kerültek beépítésre, amelyeknél az korábban az ellátásbiztonság szempontjait is figyelembe véve nem volt megvalósítható (szakaszolók). Ezáltal a tervezett 400 kv-os gödi rekonstrukció teljessé vált, az SF6 szigetelésû készülékek kivételével minden elem cseréje megtörtént. n Sajószöged 220 kv-os rekonstrukció. A korábban még hiányzó primer készülékek (megszakító) beépítésével teljessé vált a tervezett 220 kv-os primer rekonstrukció az alállomásban. n Zugló 220 kv-os rekonstrukció. Az alállomás 220 kv-os készülékeinek tervezett primer rekonstrukciója valósult meg azzal, hogy a korábban egy-egy készülékcserével megkezdett folyamatot felgyorsítva a fôbb készülékek cseréje ben megtörtént. 7. FOTÓ FELSÔZSOLCA ÚJ 120kV-OS CSÔGYÛJTÔSÍN A primer rekonstrukció folyamatát a fenti elvek szerint természetesen folytatni kell. A közeli jövô feladataként a Dunaújváros és Detk alállomások 220 kv-os, valamint a Sajószöged alállomás 400 kv-os primer rekonstrukciója szerepel. 120 kv-os portálok felújítása A 90-es években az MVM Rt. és az áramszolgáltatók között lezajlott hálózati vagyonrendezés eredményeként az MVM Rt. tulajdonában 120 kv-os és középfeszültségû alállomási hálózatrészek is maradtak. Bár az MVM Rt. számára alapvetô feladatként a 220 kv-os és 400 kv-os hálózat üzembiztonságának emelése jelentkezik, komoly figyelmet kell fordítani a kisebb feszültségû hálózatrészek állapotára is, hiszen azok helyi szinten igen fontos szerepet töltenek be a lakossági ellátás biztonságában. Azon alállomások többségénél, ahol a 120 kv-os gyûjtôsín és a le- 5. FOTÓ AZ ÓCSA ALÁLLOMÁS TÛZ- ÉS VAGYONVÉDELMI RENDSZERÉNEK FELÜGYELETI EGYSÉGE ZUGLÓBAN 6. FOTÓ ÚJ SEGÉDÜZEMI ELOSZTÓSZEKRÉNYEK TELEPÍTÉSE ZUGLÓ ALÁLLOMÁSBAN ágazások az MVM Rt. tulajdoni és felelôsségi körébe tartoznak, a 120 kv-os portálszerkezetek egyre romló állapotú vasbeton felépítmények. A korábbi vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos állagromlás esetén ezek javítása már nem ad hosszú távra megfelelô megoldást, így azok cseréje szükséges. A feladat elvégzését nehezíti, hogy azt az üzemelô állapot fenntartásával, a lehetô legkisebb feszültségmentesítési igény mellett kell megvalósítani. A több igény által támasztott feltételeket a vizsgálatok szerint az elégíti ki a legkedvezôbben, amikor a régi portálos-sodronysínes megoldás helyett a kisebb helyigényû csôgyûjtôsínes kialakítás épül meg. A különbözô alállomások 120 kv-os portálszerkezeteinek diagnosztikai vizsgálata alapján alakult ki azok felújítási sorrendje. Ennek eredményeként 2001-ben egy alállomáson került sor ilyen felújításra: n Felsôzsolca 400/120 kv-os alállomás 120 kv-os portáljainak felújítása. Ez a munka a 2000-ben megkezdett felújítás második, befejezô szakasza volt. Eredményeként a A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04 13

6 120 kv-os vasbeton portálok megszûntek, a sodronyos gyûjtôsín kialakítást a csôgyûjtôsínes megoldás váltotta ki. Természetesen a 120 kv-os portálfelújítási munkát a szükséges helyeken tovább kell folytatni. Itt célszerû megjegyezni, hogy a feladat két évre történô szétválasztása Felsôzsolcán azért történt, mert a folyamatos üzem biztosítása érdekében csak szakaszosan, az ellátásbiztonság szem elôtt tartásával lehet a feszültségmentesítéseket biztosítani. Várható, hogy a munka a többi alállomáson is csak hasonlóan, szakaszosan végezhetô el. 8. FOTÓ AZ ÚJPEST ANGYALFÖLD 120 kv-os KÁBEL ÉPÍTÉSE SEGÉDÜZEMI BERENDEZÉSEK A 70-es, 80-as években (vagy korábban) épített alállomások korszerûsítési igénye nemcsak primer oldalon, hanem az alállomási szekunder kialakításoknál is jelentkezik. Ezen alállomásokon a korszerûsítést célszerûen a primer oldalon érdemes elkezdeni, melyet a szekunder rekonstrukció követ. Természetesen tekintettel a jelentkezô financiális és technikai korlátokra itt is meghatározott sorrend szerint nyílik mód a különbözô alállomásokon való megvalósításra. A szekunder rekonstrukció egyik meghatározó szelete a segédüzemi ellátás kialakítása, így azt a szekunder rekonstrukció részeként kell megvalósítani. Mindazon esetekben azonban, ahol a szekunder rekonstrukció csak évek múlva valósulhat meg, de a segédüzem régi kialakítása már nem felel meg a szabványoknak, az érintésvédelmi elôírásoknak, veszélyezteti az alállomás folyamatos üzemét, szükséges, hogy az alállomás segédüzeme átépüljön. Természetesen az átépítésnek illeszkednie kell a majdani szekunder rekonstrukcióhoz, meg kell felelnie a meghatározott irányelveknek. Mindezeket figyelembe véve 2001-ben beépítésre kerültek a Detk 220/120 kv-os alállomás új egyenáramú és váltakozó áramú segédüzemi elosztói és kapcsoló berendezései. Mindez lehetôvé teszi az alállomás üzembiztos ellátását, és illeszkedik a késôbb megvalósuló szekunder rekonstrukcióhoz. Természetesen ezen felújítási munkákat is folytatni kell, a közeljövô feladataként a Gyôr és a Kisvárda alállomások segédüzemi felújítására kerül sor. Távvezetékoszlopok felújítása, KORELL-program A távvezetéki oszlopok üzembiztonságának, állapotának megôrzése érdekében az utóbbi évek kiemelt felújítási programja az ún. KORELL-oszlopok acél anyagánál jelentkezô igen gyors korróziós folyamat megállítása volt. A program keretében az érintett oszlopokon statikai felmérések alapján a szerkezeti elemek cseréjére, megerôsítésére volt szükség, gondoskodni kellett az állékonyságot biztosító korrodált csavarok cseréjérôl is, továbbá a korrózióvédelmi munkálatokkal a további állagromlást kellett meggátolni. Ennek keretében a n Paks Toponár 400 kv-os, n Martonvásár Paks 400 kv-os, n Felsôzsolca Sajóivánka 400 kv-os, n Felsôzsolca Sajóivánka 400 kv-os, n Munkács Sajószöged 400 kv-os, n Sajószöged Göd 400 kv-os, n Gyôr országhatár I II. 220 kv-os, n DHE Albertfalva I II. 220 kv-os 9. FOTÓ PAKS TOPONÁR 400 kv-os TÁVVEZETÉKEN KORELL FELÚJÍTÁS alaphálózati távvezetékeken került sor 2001-ben ilyen munkák elvégzésére. Az érintett oszlopok, vezetékszakaszok kiválasztásánál alapvetô szempontként lett figyelembe véve, hogy azok illeszkedjenek a Távközlési Fejlesztési Projekt keretében megvalósuló OPGW-szerelések feszültségmentesítéséhez, többlet kikapcsolási igény nélkül. A KORELL-program még nem fejezôdött be, a feszültségmentesítési lehetôségeket és a rendelkezésre álló anyagi forrásokat figyelembe véve várhatóan 2003-ban zárható le ez a felújítási program. Szigetelôcsere-program Az elmúlt idôszak üzemzavarait elemezve megállapítható volt, hogy több olyan szigetelô, illetve szerelvényei hibájából adódó távvezeték leszakadás történt, amely az üzemzavarból adódó problémák mellett veszélyes helyzetet is teremtett (fô közlekedési útvonalra, vasúti pályatestre esve). A keletkezô hibák többségét az alaphálózati távvezetékeken korábban beépítésre került porcelánszigetelôk okozták, így szükségessé vált a kiemelt fontosságú keresztezésekben a szigetelôk cseréje szakadásmentes üveg vagy kompozit szigetelôláncokra. Ezzel a cserével biztosíthatóvá vált, hogy az adott szakaszokon az üzemelô távvezetékek a keresztezett mûtárgyakra ne jelentsenek veszélyforrást ben azok a keresztezések kerültek kiválasztásra, melyek illeszkedtek a TFP keretében végzett OPGWtelepítéshez, azaz ugyanazon feszültségmentesítési idôszakban elvégezhetôk voltak. Így került sor a fô közlekedési utak és a vasutak keresztezésénél szigetelô és szerelvényeik cseréjére a következô távvezetékeken: n Martonvásár Paks 400 kv, n Paks Toponár 400 kv, n Sándorfalva Szeged 120 kv, n Sajószöged Tiszalök Kisvárda 220 kv. A cseréknél többségében kompozit szigetelô került felhasználásra, miután a szállítóktól bekért ajánlatok alapján ezek árai voltak a legkedvezôbbek. Természetesen a programot a lehetôségekhez mérten folytatni kell, melynek kapcsán 2002-ben a TFP 14 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04

7 10. FOTÓ ÚJ KOMPOZIT SZIGETELÔ A SZIGETELÔCSERE PROGRAM KERETÉBEN programban érintett távvezetékek fôútvonali és vasúti keresztezései lesznek továbbra is az érintettek. A szigetelôcsere-program részeként kerültek lecserélésre a rossz állapotú, magas életkorú Söjtör Lenti országhatár 120 kv-os MVM Rt. tulajdonú távvezeték szigetelôi Söjtörtôl a Lenti elágazásig terjedô szakaszon. Ugyancsak szigetelôcserére volt szükség a Felsôzsolca 400/120 kv-os alállomás 120 kv-os portálfelújítása kapcsán az érintett 120 kv-os mezôkben. Védôvezetôcsere-program Az MVM Rt. tulajdonú távvezetékek egy részén optikai szállal ellátott védôvezetô (OPGW) került, illetve kerül felszerelésre. Mindazokon a helyeken azonban, ahol ez nincs tervezve, illetve a védôvezetô állapota ezt indokolja, szükség van annak cseréjére. Elsôsorban azon távvezetékek esetén kell ezt biztosítani, ahol régi, acél védôvezetô került felszerelésre ben az egyéb, szükséges felújítási munkák elvégzésével párhuzamosan a Söjtör Lenti 120 kv-os távvezeték Söjtörtôl a Lenti leágazásig terjedô szakaszára került új védôvezetô (a távvezeték az MVM Rt. tulajdonában van). ÖSSZEFOGLALÁS A fentebb ismertetett évi felújítási feladatok természetesen jelentôs anyag- és munkaerô ráfordítást igényeltek. Az elvégzett munkák nagy száma, helyszíne és az érintettek köre jelentôs elôkészítô és lebonyolítói munkát, átgondolt szervezést igényelt. A rendszer ellátásbiztonsági érdekeit figyelembe véve, valamint a legkisebb költség elvét szem elôtt tartva biztosítani kellett a koordinációt az egyes tevékenységek között (pl. transzformátorszállítás, -felújítás és alapfenekelés által meghatározott transzformátor- táncrend stb.), beleértve a más célú fejlesztési tevékenységeket is (alállomásbôvítés, TFP stb.). Mindezen feladatok elvégzése az MVM Rt. számára kereken 2 milliárd forint forrásigényt jelentett. Természetesen a felújítási tevékenység folyamatosan végzendô feladat. Az alaphálózat állapotfelmérése szerint megállapítható, hogy az elkövetkezô évek felújítási munkáit az eddigiekhez képest nagyobb volumenben kell folytatni annak érdekében, hogy az ellátás színvonala a hálózat minden területén az elvárt módon biztosítható legyen. Elkészült az alaphálózati felújítás 10 éves programja, melynek végrehajtása eredményezheti az említett szintet ben a felújítási munkákkal párhuzamosan természetesen az ún. hálózatbôvítô beruházások is a tervek szerint folytak, mintegy 3 milliárd forint értékben. Ezek közül kiemelendô az úgynevezett szekunder rekonstrukciós program, amely alapvetôen a meglévô, korszerûtlen alállomásaink védelem, telemechanika, irányítástechnika rendszerét hivatott a kor elvárásainak megfelelô szintre hozni, figyelembe véve a majdan kialakuló távkezelési koncepciót is. Bár ezen ismertetésnek a feladata a felújítások rövid áttekintése volt, tájékoztató jelleggel álljon itt a évi hálózatbôvítô beruházások fôbb elemeinek listája is: n Martonvásár 400/120 kv-os alállomás szekunder rekonstrukció I. ütem; n Zugló alállomás szekunder rekonstrukció I. ütem; n Tiszalök alállomás szekunder rekonstrukció; n Újpesti Erômû Angyalföld 120 kv-os kábel-összeköttetés; n tûz- és vagyonvédelmi rendszer kiépítése Hévízen, Toponáron, Felsôzsolcán, Ócsán; n Békéscsaba 400/120 kv-os alállomás bôvítése második transzformátorral (alállomási n 1); n új, 160 MVA-es transzformátor beszerzése; n Paks Pécs 400 kv-os távvezeték elôkészítése. HÍREK ALAPHÁLÓZATI ALÁLLOMÁSOK TÛZ- ÉS VAGYONVÉDELMI RENDSZEREI A Hálózati Fômérnökségen futó projekt keretében az Ócsa, Toponár, Hévíz és Felsôzsolca alaphálózati alállomásokban II. félévében kiépítettük és üzembe helyeztük a tûz- és vagyonvédelmi berendezéseket. A táppontokban a tûz- és vagyonvédelmi rendszerek kiépítését a szolgáltatás zavartalan biztosítása, és az ott beépített étékek védelme teszi szükségessé. Ezen túlmenôen a berendezések telepítése egyben részét képezi a távkezelhetôség elôkészítésének is. Az alállomásokban a projekt keretében kiépített biztonsági rendszereket a funkciókat önállóan is ellátó tûzjelzô, behatolásjelzô és videomegfigyelô-rendszerek alkotják. A biztonsági rendszerek jelzéseinek fogadása, illetve a rendszerek kezelése az alállomások vezénylôhelyiségeibôl történik, de a jelzések eljutnak más intézkedô félhez is (tûzoltóság). Az Ócsa alállomás tekintetében a rendszer úgy épült ki, hogy a jelzések fogadására és a szükséges intézkedések megtételére lehetôség van a Zuglói KEK központból is. A rendszerek jelzéseit és az intézkedéseket naplózzák és archiválják. A távkezelés bevezetéséig a rendszerek felügyeletét és mûködtetését alapvetôen az alállomások szolgálattevô diszpécserei látják el. (Tóth Endre) A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2001/04 15