Fejezetek a pénzügyjog körében

Átírás

1 1. órai anyag A vizsga írásbeli, rövid válaszadós és egy kifejtős. Ajánlott irodalom: Halustyik Anna Pénzügyjog I-II. A legfontosabb az előadások anyagát tudni! Ajánlja a pázmányos hallgatók kigyűjtéseit is! Államháztartás: Fejezetek a pénzügyjog körében Újraelosztási rendszer: Az állam a pénzt beszedi (adók), összegyűjti (büdzsé) majd újraelosztja, hogy kifizesse a következőket: - nyugdíj - táppénz - közalkalmazottak bére - köztisztviselők bére Bevételi oldal: - adók áruk és szolgáltatások forgalmához köthető pl.: ÁFA jövedelemszerzéshez köthető - illetékek (illetékekről szóló tv.) vagyonszerzéshez kapcsolódó eljárási illetékek pl.: keresetnél a pertárgy értékének a 6% - díjak - vámok (közösségi szabályozás alá esik. Vám-Unió területén belül nincsenek vámok, viszont a külső határán egységes vámokat vetnek ki ezt a közösségi kódex határozza meg és a közösségi büdzsét gazdagítja. - járulékok és hozzájárulások ( Tb alapokat és az elkülönített állami pénzalapokat gazdagítják) - bírság Szabályozás alapjai: Bevételi oldalon: adózás rendjéről szóló tv. - anyagi jogszabályok - eljárási jogszabályok Mindenkinek kötelező hozzájárulni a bevételekhez csak tv. írhatja elő KIVÉVE: tv. felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet (helyi önkormányzat helyi adók kivetése) és eseti jellegű adófizetési kötelezettség (bírság) 92. évi 38. tv. Államháztartásról szóló tv. Kiadási oldal: nincs konkrét tv. előírás. A pályázati kiírásokkal szokták szabályozni a közpénzek elköltését. 1

2 Az állam, jogi személy ezt a Ptk. mondja ki - megjelenik, mint közhatalom gyakorlója - megjelenik, mint magánszemély alanya Magánjogi bevétel: az állam tulajdonának adás-vétele. Az államháztartás 4 alrendszere: - Központi költségvetés - Tb alapok - Elkülönített állami pénzalapok - Helyi önkormányzatok költségvetése (a kpi ktgvetéstől elkülönülő rendszer, de hasonló elvek alapján épül fel.) Jogforrások: - alkotmány - költségvetési tv minden évben új készül - ÁHT konstans tv - ÖTV HÁZI FELADAT: MEGNÉZNI AZ AKTUÁLIS KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYBEN, HOGY MAGYARORSZÁGNAK MENNYI A TERVEZETT BEVÉTELE? Bevételek forrása: Az ország területén működő, jövedelemmel, bevétellel, vagy vagyonnal rendelkező természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Költségvetési tv. felépülése: - minden évben új - szerkezete: szervezet (önállóan felügyelt és irányított szervezet, irányított szervezetek összessége) címe (szervezet és szabályozási szempontból tartoznak össze alcímek o előirányzott csoportok (konkrét kiadási összeg) Költségvetési törvény elfogadásának menete: - alulról szerveződik - eljut a költségvetési szerv vezetőjéhez - ő továbbítja a miniszternek - a miniszter látja, hogy az adott szektornak mennyi költsége lesz - a miniszterek a költségigényüket továbbítják a pénzügyminiszternek Az ÁHT meghatározza, hogy az adott év időszakában mit kell elvégezni: - április 15.: pénzügyminiszter a kormány elé terjeszti az irányelveket kormányülések következnek - augusztus 31.: a fejezet vezetője (miniszter) összeállítja a részletes tervet és a kormány elé terjeszti 2

3 - szeptember 30.: (tanár úr születésnapja) a kormány benyújtja az OGY-nek a tv. javaslatát. Mindegyik OGY-i bizottság készít egy véleményt, végül a költségvetési OGY-i bizottság készíti el végső javaslatát. - November 30.: eddig kell az OGY-nek megtárgyalnia és elfogadnia a részek főösszegét és eldönteni, hogy hiány vagy többlet lesz. - December 31.: költségvetési tv. elfogadása, ÁSZ végig jelen van, véleményével együtt tárgyalják a költségvetést. Indemnitási tv.: átmeneti költségvetési tv.: ha dec.31-ig nem egyeznek meg, mindig határozott idejű, az új ktgvetési tv hatályba lépésének napjáig tart. Exlakes állapot: sem ktgvetési, sem indemnitási tv-t nem fogadnak el. Ilyenkor a kormány jogosult a döntésre. Appropriatio: (felhatalmazás) az OGY delegálási joga felhatalmazza a kormányt a bevételek beszedésére ill. a kiadások teljesítésére. ÁSZ: az OGY püi, gazdi ellenőrző szerve. Csak az OGY-nek és tvnek van alávetve. Kétrétű ellenőrzés: - költségvetést ellenőrzi (bevételi oldalt, hogy teljesíthető-e? Kiadási oldalnak a tvszerűségét, jogszerűségét, célszerűségét) - ellenőrzi a hitelfelvételeket is vissza tudjuk-e fizetni? Költségvetés végrehajtása: a) bevételek beszedése b) feladatok teljesítése Költségvetési szerv fogalma ÁHT-ben: olyan szerv, amely pénzét a feladatának teljesítéséhez a költségvetésből kapja. jogi személyek (ÁHT, Ptk.) csak állami feladat ellátására lehet létrehozni. költségvetési szerv olyan jogi személy, amely alapító okiratában meghatározott állami feladat ellátására jön létre. Feladatának teljesítéséhez szükséges vagyoni eszközöket a költségvetésből kell finanszírozni. Költségvetési tv. módosítása: ÁHT Ha a bevételek meghaladják az előirányzatot, akkor nem kell, ha a kiadások meghaladják az előirányzatot, akkor azt szigorú szabályok között lehet. A kormány az előirányzatokat csökkentheti, zárolhatja, törölheti. Csökkentés: pl.: 34 M ról 32 M-ra Zárolás: felhasználás ideiglenes megtiltása Törlés: végleges megszűntetés Általános tartalék: félretett összeg mértéke az egész költségvetés %-a ÁHT határozza meg., Szabadon felhasználható: - nőnek a kiadások - csökkennek a bevételek 3

4 Átcsoportosítási jog: tv-t tv-el lehet módosítani. Ezt a jogot OGY delegálja kormányra, aki csak a címek között tud év közben átcsoportosítani. Veszélyhelyzet esetén a fejezetek között is átcsoportosíthat (háború, gazdasági válság) OGYnek el kell fogadnia. Költségvetési tv. módosítása: Ha az előirányzathoz képest a bevételek és a kiadások 2.5%-al térnek el. Pótköltségvetés: ha az előirányzottakhoz képest a bevételek és kiadások 5%-al térnek el. Költségvetés ellenőrzése: két szempontú - megfelel-e a jogszabályoknak - célszerű-e? Az ellenőrzés lehet: - parlamenti - kormányzati - felügyeleti - belső Alanyai: - OGY - ÁSZ - KEHI - Felügyeletek szervezete és ellátó szerv (miniszter) Ellenőrzés módja: Zárszámadási tv. javaslat legkésőbb a ktgvetési tv. hatálybalépését követő 8. hónapig. ÁSZ 2 hónappal a zárszámadási t. előtt megírja javaslatát. Minden ami közpénz azt az ÁSZ ellenőrzi (önkormányzatokat is). Pénzügyi alapok: - Tb püi alapjai: Nyugdíjbiztosítási alap Egészségbiztosítási alap Másodlagos jogviszonyokhoz kapcsolódnak mint pl.: munkaviszony A nyugdíjbiztosítási alap élén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság áll. Egészségbiztosítási alap élén az OEP áll. Kockázatközösség: ami befizetésre kerül nem biztos, hogy az kerül kifizetésre. Ezek az alapok járulékokból élnek: 4

5 o o Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási járulék stb. - Elkülönített állami pénzalapok: Olyan kiemelt állami feladatok, melyek olyan fontosak, hogy elkülönítve kezelik. Kizárólag a ktgvetésből finanszírozni nem lehet, kell saját bevétel is. Csak tv. hozhat létre ilyet. Adójogviszony: Az állam és az adósok között fennálló jogviszony. Az állam részéről az adóhatóság adóztat: - APEH - Vámhatóság - Helyi önkormányzatok jegyzője Adózó: - természetes személy - jogi személy - jogi személyiség nélküli szervezet ART szerint az adó az államháztartás alrendszereinek bevétele. Az adók közé nem tartozik bele a vám. Adójog forrásai: - alkotmány 49. évi XX. Tv. - ÁHT - Adójogszabályok (2csoportja: 1.ART évi 92.; 2.ÁFA,TAO stb.) - Helyi adóztatás Közösségi adójog: Másodlagos jogforrás szintén. - rendelet: általános hatályú, mindenkire kötelező jellegű - irányelv: kötelező jellegű, a célt meg kell valósítani, inkorporáció tetszőleges módon valósítható meg - határozat: egyedi döntés csak a címzettre kötelező - vélemény, ajánlás: nem kötelező Közösségi vámkódex: vámok szabályozása Alapelvek: a) alkotmányos alapelvek (alkotmány): - általánosság elve (mindenkire kötelező) - egyenlőség elve (csoportképző szempont alkalmazása, csoportokba azonos életviszonyokkal rendelkezők egyenlően fizetnek) 5

6 - arányosság elve (szegényebb csoport kevesebbet, gazdagabb csoport többet fizet) progresszív adórendszer = valaki minél többet keres, annál többet fizet b) eljárási alapelvek (ART): - legalitás elve (jogszabály megfelelősége) - törvényesség, eredményesség érvényesítése - adóztatás egységessége (egységes szabályozása) - mérlegelés és méltányosság elve (adott helyzetben az adóhatóság méltányosságot gyakorolhat) - megkülönböztetés tilalma (mind a pozitív mind a negatív) - adózó tájékoztatásához való jog (kötelező) - jogi személy joggyakorlás és együttműködés elve - szerződések tartalom szerinti minősítése Adózási folyamat: Eljárásjogi kérdés (ART) 3 nagy szakasza van: önkéntes jogkövetési szakasz: az adóeljáráshoz adózó cselekményére indul: bejelentkezés bejelentés bevallás az adózó fő szabály szerint önként jelenti be az adó alapját és a fizetendő összeget. adóigazgatási eljárás: adóhatóság adóellenőrzést folytat le és megállapítja a problémát. Az adóellenőrzés lehet általános (pl.: minden adónem) és egyedi, az APEH végzi. Általános Egyedi (pl.: csak áfás szlák) Célzott Véletlenszerű Ellenőrzési terv alapján Ellenőrzésről jegyzőkönyv készül. Adóellenőrzést követi a hatósági eljárás, mely indulhat: - hivatalból - kérelemre (pl.: öröklés esetén hagyaték megszerzése vagy jogutódlás esetén vagy adózó az országot elhagyja) Végrehajtás mindig végrehajtható okiraton alapul, melyet kiállíthat bíróság, közjegyző, APEH. Végrehajtást lehet vezetni: - munkabérre - bankszámlára - ingó vagyonra - ingatlan vagyonra (csak akkor, ha a tartozás mértéke indokolja) közigazgatási per: adóigazgatási eljárásból határozat születik, melyet alkotmányos alapelvek szerint meg lehet támadni, ami bíróság elé kerül. Adótényállás: Az a szabályozási keret, amely elemeinek megvalósulása esetén- az adójogviszony létrejöttével adófizetési kötelezettség ill. egyéb adókötelezettségek keletkeznek. 6

7 Esszenciális elemek = nélkülözhete tlenek Adótényállás elemei: - adóalany: adóalany: az a személy, aki az adótényállást saját nevében megvalósítja. Anyagi jogi kategória anyagi jogviszonyok által kötelezett. Adózó: eljárásjogi kategória. Az, aki az eljárási kötelezettségeket teljesíti. Magába foglalja az adóalanyt is. Adó megfizetésére kötelezett személy: kötelezettsége csak az adó megfizetésére terjed ki (nagy valószínűséggel az adóalany és adózó és az adó megfizetésére kötelezett egy személy) Egyéb személy: akik, vagy jogosultak, vagy kötelezettek, de mégsem tartoznak a fenti kategóriákba pl.: ügyvéd - Adótárgy: az amire az adózás irányul. Az a dolog, tény, jogviszony, jogcím, amire az adózás irányul. - Adóalap: az adótárgy pénzben kifejezett értéke és/vagy mennyisége - Adómérték: áfa mértéke. Az adótörvényben meghatározott és az adóalapra vetített százalékos és tételes arányszám. Amennyiben a fentiek megvalósulnak, megvan az absztrakt tényállás, konkréttá akkor válik, ha fizetni is kell. Absztrahál = általánosít - Adókedvezmény (létrejön a konkrét tényállás, fizetni kell, de csökkentett összeget) - adómentesség Normaszerkezet: - hipotézis: feltételezés ha keresel - diszpozíció: rendelkezés fizess adót - szankció: jogkövetkezmény (általában nincs) KIVÉTEL bizonyos kategória ILLETÉK: ITV 90. évi 93. tv. Illetékekről szóló tv. Szerkezete: - vagyonszerzési illeték (öröklés stb.) - eredeti illeték: valamely hatóság és bíróság eljárásához kapcsolódik, állami szolgáltatás ellenértéke = eljárási illeték Hatósági eljárásokhoz mindig kapcsolódik illetékfizetés. Bírósági eljárásokhoz akkor, ha a tv. szabályozza. Vagyonszerzés lehet: - ingyenes (öröklés, ajándékozás) - visszterhes 7

8 Általános szabályok: - illeték tárgya: belföldi ingó és ingatlan vagyon, belföldi hagyaték - Illetékfizetési kötelezettség vonatkozik: Természetes személy Jogi személy Jogi személyiséggel nem rendelkező társaság Illetéket köteles a hitelező előlegezni. Ha nem kerül kifizetésre, akkor megszünteti az eljárást. Illetékkötelezettség keletkezése: - öröklési illeték fizetési kötelezettség időpontja az örökhagyó halálának napja mert a halál pillanatában száll át az örökség - ajándékozásnál az ajándékozási szerződés megkötésének napja, na nincs szerződés, akkor a vagyonszerzés napja. - Visszterhes vagyon esetén: szerződés megkötésének napja - Eljárási illeték esetén az eljárás megindításakor HÁZI FELADAT: ITV LEGÚJABB MÓDOSÍTÁSA Ha a szerződés hatályának beállta függ egy 3. személy jóváhagyásától, akkor ha jóváhagyja akkor jön létre, ha a szerződés hatályának beállta függ (felfüggesztés vagy bontó feltételtől, akkor, jön létre, ha a szerződés létrejön. Illetékmentesség: - alanyi: (xy személynek semmilyen illetéket nem kell fizetni pl.: állam, alapítvány, egyház) - tárgyi (tárgyra való tekintettel) Öröklési és ajándékozási illeték: Haláleset útján öröklési jogviszony Ajándékozási szerződés útján, ha elfogadja a fél Öröklési illeték tárgya: - örökség - hagyomány lsd: Ptk. - stb. Ha lemond az örökségről, akkor nem kell fizetni illetéket. 8

9 Ajándékozási illeték tárgya: - ingó, ingatlan - vagyoni értékű jog (pl.: szerzői jog) o alapítása o átengedése o lemondás Csak akkor illetékkötelezett, ha elér egy bizonyos összeghatárt (jelenleg: Ft). Ajándékozási és öröklési illeték mértéke függ a rokonsági foktól, értéktől, lakásról vagy egyéb ingatlanról van-e szó. Visszterhes vagyon átruházása: - ingatlan - ingó - vagyonértékű jog - továbbá minaz, ami nem tartozik az öröklési és ajándékozási illetékhez. Tipikusan Ptk. szerinti adásvételi szerződés ingatlannál nincs feltétel ingónak és vagyonértékű jognak, csak bizonyos esetekben van. Visszterhes illeték általános mértéke 4%, a vagyon terhekkel nem csökkentett értékéből kell számítani. Különbséget tesz: - általában ingatlan - lakás között Lakás esetén: - 4 M Ftig 2 % - 4 M Ft fölött 4% 9