Nemzeti Fejlesztési Terv A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplõk kapacitásépítése

Átírás

1 Nemzeti Fejlesztési Terv A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplõk kapacitásépítése ROP 3.1.2

2 2 Kiadta: A Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kfht. megbízásából a MEDIUS Iroda. Nyomdai elõkészítés: Konrád Grafikai Stúdió Nyomda: Palatia Nyomda Gyõr, 2008.

3 A tudás a sikerünk kulcsa 2008-ban zárult le egy országszerte népszerû és sikeres képzési program a VÁTI Kht. lebonyolításában, ami a területfejlesztés és a helyi szereplõk széles körének emberi dimenzióját hivatott erõsíteni. A ROP program nem kisebb célkitûzéssel indult, mint hogy a területfejlesztés helyi intézményeiben dolgozókat, valamint ezen a területen tevékenykedõ civil szervezetek dolgozóit képezze azokra az alapvetõ ismeretekre, amelyek egy jó fejlesztési projekt kidolgozásához, a forrás megszerzéséhez és a végrehajtáshoz szükségesek, és ezzel megismertessék és felkészítsék e szervezeteket azokra a feladatokra, módszertanra, amelyek Magyarország uniós csatlakozásával megnyíló fejlesztési források sikeres és hatékony felhasználását megalapozzák. A közel 1,6 milliárd forint támogatási kerettel gazdálkodó támogatási program példátlan lehetõséget teremtett ennek a csoportnak a szaktudása fejlesztésére. A képzések során együtt ült az iskolapadban polgármester, önkormányzati képviselõ, civil munkatárs és iskolaigazgató, a legkisebb hátrányos helyzetû településtõl kezdve a nagyvárosig, ezzel nemcsak a szaktudást, hanem közvetetten a jó kapcsolatot, az együttmûködést is építve. Az elmúlt három év során a program keretében közel ember képzésen való részvételét segítettük, és reméljük, hogy sikerült egy olyan programot megvalósítani, ami valóban hozzájárult a helyi közigazgatásban dolgozók és a civil világ szakmai elõrelépéséhez és ezzel közvetetten a régiók fejlõdéséhez. Ezt a bizakodást alátámasztja az a lelkesedés, amit a jelentkezõk oldaláról tapasztaltunk a képzések során, és az az érdeklõdés, ami a források kimerülését követõen a program esetleges folytatását övezte. 3 A programmegvalósításhoz kidolgoztunk egy olyan módszert, ami szakmai körökben is elismerésre talált és az elkövetkezendõ támogatási programokban már bevált, ismert és kiforrott rendszerként tud mûködni. Úgy gondoljuk, hogy az új módszer mellett számos új kapcsolattal, tapasztalattal és megközelítési móddal gazdagodott a képzési szakma, maguk a támogatottak és a VÁTI Kht. is, és ez jó példaként fog szolgálni a hasonló projektek megvalósítói, valamint a tervezõk számára is, hogy ilyen és hasonló programokkal továbbvigyék az eredményeket. Elmondhatjuk, hogy nem volt könnyû az újfajta támogatási rendszerrel, internetes jelentkezési lehetõséggel, széles körû célcsoporttal, rövid programidõszakkal, de kihívás volt, és sikerült az eredményeket a várt célokhoz képest túlteljesíteni, felbecsülhetetlen az a tapasztalat, amit szereztünk mind emberi, mind módszertani terén. Reméljük és hiszünk abban, hogy a megszerzett tudás nyomán a területfejlesztéshez kapcsolódó intézmények, és a civil szervezetek ugyanilyen sikeres projekteket valósítanak meg és ezzel hozzájárulhattunk a térségek és az országunk fejlõdéséhez. Csanádi Ágnes vezérigazgató

4 4 ROP A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplõk kapacitásépítése Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) Regionális Fejlesztés Operatív Programjának (ROP) keretében 2004-ben indult el a ROP központi képzési program A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplõk kapacitásépítése címmel, amely OKJ-s szakképzések, illetve szakmai továbbképzések támogatását tette lehetõvé a helyi területi közigazgatás és a területfejlesztési intézmények, valamint civil szervezetek szakemberei részére. A ROP program az Európai Unió által létrehozott Európai Szociális Alapból (80%) és a Magyar Állam költségvetésébõl (20 % ) származó közel 2 milliárd forint keretösszegû támogatásból valósult meg. A program felelõse és támogatója a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága, a ROP program végsõ kedvezményezettje és a program lebonyolítója a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. volt. Min alapul? A ROP program háttere Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozását megelõzõen a kormányzat által indított IDEA program célul tûzte ki a közigazgatás átfogó reformjának és fejlesztési programjának kidolgozását, melynek keretében érvényesíteni kívánta a regionalitás, a teljesítményelv és a szakmai követelmények szempontjait. A megfogalmazott reformcélok kiemelkedõ fontosságúak voltak a regionális fejlesztés számára, hiszen a Strukturális Alapok által támogatott kezdeményezések akkor lehetnek a legeredményesebbek, ha integrált megközelítést tükröznek, valamint a fejlesztések kistérségi vagy regionális szinten kerülnek koordinálásra. Meg kellett erõsíteni a regionális és kistérségi szinteket, illetve a Regionális Fejlesztési Ügynökségek a Strukturális Alapok felhasználásához kötõdõ kapacitásait. Emellett a civil szervezetek is kulcsszerepet játszanak a települések fejlesztésében, hiszen jó eredményt tudnak elérni olyan szociális, egészségügyi és környezetvédelemmel kapcsolatos területeken, amelyeket a kormányzati szektor tevékenységei nem fedtek le teljes mértékben, ugyanakkor a civil szféra humán és pénzügyi erõforrásainak elégtelensége, valamint a helyi közigazgatással való együttmûködés alacsony foka a nemzeti és európai uniós támogatások felhasználásának szûk keresztmetszetét képezték. A ROP 3.1. intézkedés a fenti megfontolások alapján támogatást nyújtott a közigazgatás, valamint a területfejlesztés intézményrendszerének, a település és területfejlesztésben érintett szervezetek kapacitásépítéséhez, valamint támogatta a civil szervezetek képzését és ösztönözte a helyi szereplõk közötti együttmûködést további programokban. Milyen célból? A ROP program célja A ROP képzési program célja a helyi területi közigazgatás és a területfejlesztési intézmények, valamint a hasonló szakterületeken mûködõ civil szervezetek szakemberei kapacitásépítése, valamint a helyi közigazgatás és a civil szervezetek közötti együttmûködés elõsegítése. Ennek elérése érdekében a program konkrét célja volt egy olyan komplex képzési támogatási rendszer létrehozása és mûködtetése, ahol megvalósulhat a célcsoport tagjainak OKJ-s szakképzéseken, valamint szakmai továbbképzéseken történõ részvételének támogatása a résztvevõk képzési díjának teljes vagy részleges megtérítésével. Számszerûen? A ROP program forrás és indikátorai A program szétosztható támogatási keretösszege forint volt. A keret régiók közötti felosztását a VÁTI Kht. és a ROP Irányító Hatóság között létrejött támogatási szerzõdésben foglalt régiós forrásallokáció határozta meg, mely alapján a fejletlenebb keleti régiók magasabb összegû támogatási kerettel rendelkeztek a ROP célkitûzéseivel összhangban. A program indikátorai:

5 Milyen képzések? A ROP programban támogatott képzések A ROP képzési listán olyan képzési programok szerepeltek, amelyek akkreditált vagy minõsített képzések voltak, illetve oktatás-szervezési hátterük és körülményeik megfeleltek a fogyatékossággal élõk speciális igényeinek (pl.: akadálymentesítés). A képzéseket minden esetben Felnõttképzési intézményi akkreditációval (FAT intézményi akkreditáció) rendelkezõ képzõintézmények valósították meg. A képzések témakörei: Európai uniós ismeretek (a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap forrásainak felhasználását célzó projektek tervezéséhez, végrehajtásához kapcsolódó ismeretek fejlesztése; EU- és hazai támogatások rendelkezésre állásának biztosítása, projektmonitoring); területfejlesztés, regionális fejlesztés; menedzsmentismeretek fejlesztése (általános és pénzügyi menedzsment, stratégiai tervezés, koordináció, szakmai és pénzügyi monitoring); közigazgatási ismeretek (közszféra mûködése; közszolgáltatások átvállalásához szükséges ismeretek); horizontális ismeretek fejlesztése (diverzitás és anti-diszkrimináció; fenntartható fejlõdés; esélyegyenlõség). Önkormányzati intézmények vezetõ beosztású közalkalmazottai, továbbá az irányításuk alá tartozó és általuk delegált közalkalmazottak Állami (költségvetési) intézmények vezetõ beosztású alkalmazottai (közalkalmazottak), továbbá az irányításuk alá tartozó és általuk delegált alkalmazottak, amennyiben tevékenységüket helyi szinten fejtik ki Hivatásos állományú alkalmazottak, amennyiben tevékenységüket igazoltan helyi szinten fejtik ki 4. Vállalkozókat támogató szervezetek alkalmazottai: Kereskedelmi és iparkamarák alkalmazottai Vállalkozásfejlesztési alapítványok munkatársai 5. Civil szervezetek munkatársai: Közhasznú vagy kiemelten közhasznú civil szervezetek munkatársai, valamint közhasznú társaságok munkatársai, különös tekintettel a regionális fejlesztésben érintett, valamint a horizontális témákhoz kötõdõ tevékenységet ellátó civil szervezetekre 5 Kiknek? A ROP program célcsoportjai A program a helyi szereplõk széles körének képzési támogatását tûzte ki céljául, ennek keretében programcélcsoportjai az alábbi csoportokba tartozó magánszemélyek voltak: 1. Önkormányzati képviselõk, választott tisztségviselõk: Helyi önkormányzatok választott testületeinek tagjai Kisebbségi települési önkormányzatok választott képviselõi Helyi kisebbségi önkormányzatok képviselõi 2. Terület-, térség- és településfejlesztési intézmények alkalmazottai: Regionális Fejlesztési Ügynökségek alkalmazottai Megyei vagy térségi területfejlesztési tanácsok munkaszervezeteinek alkalmazottai Kistérségi (vidékfejlesztési) menedzserek, kistérségi társulások munkaszervezeteinek alkalmazottai, kistérségi megbízottak 3. Helyi szinten mûködõ szervezetek alkalmazottai: Terület- és településfejlesztéssel foglalkozó, önkormányzati tulajdonú közhasznú társaságok alkalmazottai Helyi önkormányzat által létrehozott közalapítvány munkatársai Mennyi? A ROP programban biztosított támogatás és annak mértéke A ROP program keretében a támogatást a célcsoportba tartozó magánszemélyek kaphatták a képzés díjára vonatkozóan az alábbiak szerint: A szakképzési és szakmai továbbképzési tanfolyamok esetében a támogatás maximálisan forint/fõ volt, a képzés díjának akár 100%-a, amennyiben az nem haladta meg a keretet. A jelentkezõ jogosult volt a keretet egy vagy több képzés formájában is felhasználni, ha azonban a második képzés esetében a képzés díjával meghaladta keretét, a különbözetet maga fizette meg. A felsõfokú szakirányú továbbképzések esetében a támogatás mértéke maximum Ft/fõ, de minden esetben a képzési díj legfeljebb 75%-a volt.

6 A ROP program lebonyolítása lépésekben A ROP program szakmai lebonyolítása két szakaszban történt, melyek közel párhuzamosan futottak a program keretében. 1. szakasz: Képzõintézmények és képzések kiválasztása és a régiós képzési lista kialakítása Képzési programok pályáztatása Az elsõ szakaszban a Programkiegészítõ Dokumentumban meghatározott képzési témakörökre pályázhattak felhívás alapján FAT-akkreditált képzõintézmények minõsített képzési programjaikkal. Az elfogadott képzések jellemzõen OKJ-s szakképzési, FAT-akkreditált szakmai továbbképzési programok, illetve felsõfokú szakirányú továbbképzések voltak. 2. szakasz: Jelentkezõk kiválasztása és támogatása, képzések lebonyolítása Célcsoport pályáztatása regisztráció A ROP es programban a célcsoporti pályáztatás a VÁTI Kht. által erre a célra létrehozott informatikai rendszerén keresztül történt. A meghirdetett felhívás alapján a célcsoportoknak elsõ lépésben egy internetes felületen kellett regisztrálniuk, és feltölteni adatokkal a rendszert. Ebben segítségükre voltak a Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkatársai is, akik az RFÜ irodájában elvégezték a szükséges regisztrációs lépéseket. 6 Képzõintézmények és képzések kiválasztása A beérkezett képzési programokra vonatkozó pályázatok formai és jogosultsági szempontból elbírálásra kerültek. Ezt követõen a program szakmai testülete, a Projekt Szakértõi Bizottság (PSZB) véleményezte, valamint javaslatot tett a ROP IH számára a végsõ döntéshez. A végsõ döntést a ROP IH hozta meg a képzési listára kerülõ képzésekrõl. Együttmûködési megállapodások megkötése, a képzési listák közzététele A képzési listára kerülõ képzésekre vonatkozóan a VÁTI Kht. együttmûködési megállapodást kötött a képzõintézményekkel, amely pénzügyi kötelezettségvállalást nem tartalmazott. Az így befogadott képzési programokból összeállított országos képzési listát a VÁTI Kht. nyilvánosan közzétette honlapján. A képzési programok befogadása, valamint a képzési lista frissítése szeptember 28-ig folyamatos volt. Képzések lebonyolítása ellenõrzések Az együttmûködési megállapodásban foglalt kötelezettségeket a VÁTI Kht. a képzés idõtartama alatt helyszíni ellenõrzések, illetve egyéb formában ellenõrizte. A kurzusok lezárását követõen pedig a képzõintézmény benyújtotta a kurzuszáró monitoringjelentést, amelyben nyilatkozott a támogatott hallgatók státusáról. Együttmûködési megállapodás lezárása A program idõszaka alatt a képzõintézmény, vagy a megállapodás megszegése esetén a VÁTI Kht. kezdeményezésére a megállapodás megszüntethetõ volt. Egyéb esetben a program végéig, illetve a kapcsolódó szerzõdéses állapotok fennállásáig voltak érvényben. Képzés kiválasztása és jelentkezés benyújtása A regisztrálást követõen a célcsoporthoz tartozó személyek kiválaszthatták a számukra megfelelõ képzést és képzési szerzõdést kötöttek a képzõintézménnyel. A képzések kiválasztására vonatkozóan nem volt idõkorlát meghatározva, a jelentkezõ döntésén múlt, hogy mikor és melyik kurzuson kíván részt venni, illetve az is, hogy mit választ a listáról. A képzésen való részvétel támogatásának tehát az egyes régiók pénzügyi kerete, valamint a programidõszak vége szabott végsõ határt. Az internetes rendszerben generált jelentkezési dokumentációhoz a jelentkezõ csatolta az adott célcsoporthoz tartozó dokumentumokat, majd az elkészült jelentkezést a munkavégzés helyszíne szerint illetékes Regionális Fejlesztési Ügynökséghez benyújtotta. Jelentkezések elbírálása A beérkezett jelentkezések elsõ körben a Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkatársai által formai, majd jogosultsá-

7 gi szempontból értékelésre kerültek, majd a már leértékelt pályázatokat a VÁTI Kht. Területi Irodáihoz továbbították, ahol egy második körös formai és jogosultsági értékelésre került sor. Amennyiben a jelentkezés a jogosultsági kritériumoknak megfelelt, és a régiós forrás rendelkezésre állt, az igényhez a konkrét támogatási összeg lekötésre került. Támogatási megállapodás megkötése A jogosulttá vált jelentkezõvel a VÁTI Kht. adategyeztetés kíséretében megkötötte a költségtérítési megállapodást, melynek lényege, hogy a támogatás nyújtásának feltétele a képzés sikeres elvégzése. Képzések lebonyolítása ellenõrzések A költségtérítési megállapodásban foglalt kötelezettségeket, így a támogatottak képzésen való részvételét és annak dokumentumait a VÁTI Kht. a képzés idõtartama alatt helyszíni, illetve egyéb ellenõrzések formájában ellenõrizte. A képzés lezárása A teljesítés igazolásához a jelentkezõnek a képzés elvégzését követõen be kellett nyújtania a képzés elvégzést igazoló tanúsítványt, oklevelet stb. A teljesítés elfogadásához szükséges volt a képzõintézmény részérõl benyújtott kurzuszáró monitoringjelentés is, amelyen a képzõ a hallgatók státusáról nyilatkozott. Emberek és eszközök: ROP program menedzsmentje A projektcsoport A program tervezése, a rendszer kidolgozása, és a program lebonyolításának irányítása, a monitoring, szerzõdéskezelés és kommunikációs feladatok, valamint a kifizetések a VÁTI Kht. budapesti központjában, a szervezetén belül elkülönítetten létrehozott projektcsoport feladata volt, amely átlagosan 4 fõ szakmai és 3 fõ pénzügyi menedzserbõl állt össze, a ROP Végsõ Kedvezményezetti Osztályon. A projektcsoport munkájában közremûködtek az informatikai fejlesztõk, valamint a VÁTI Kht. egyéb háttérintézményi egysége. A célcsoporti pályázatok fogadása és elbírálása, kezelése a VÁTI Kht. regionálisan mûködõ területi irodáin keresztül történt, ezzel biztosítva a kapcsolódást a jelentkezõkkel a hét régióban. Mind a 7 területi irodán 1 fõ vett részt a ROP program végrehajtásában. Ezen irodák a Regionális Fejlesztési Ügynökségekkel együtt ügyfélszolgálatként is mûködtek, és segítséget nyújtottak a jelentkezõknek a regisztrálással, a jelentkezési dokumentáció elkészítésével kapcsolatosan 7 Elszámolás fizetési konstrukció A képzési díjról szóló elõlegszámlát, illetve végszámlát a magánszemélyek esetében a képzõintézmény nyújtotta be a kurzus elején, illetve a felsõfokú szakirányú képzéseknél pedig maga a hallgató Egy idõszakos tanfolyam esetében a VÁTI Kht. a képzési díj 100%-át térítette meg úgy, hogy a képzõintézmény által benyújtott elõlegszámla alapján a támogatást közvetlenül a képzõintézménynek fizette ki a magánszemély helyett és nevében, a magánszemély nevére szóló számla ellenében. A felsõfokú szakirányú továbbképzések esetében (több féléves) a féléves képzési díját a jelentkezõ maga fizette meg a képzõintézménynek. A félév sikeres lezárását követõen a VÁTI Kht. a magánszemély nevére szóló benyújtott számla alapján az adott félévre esõ összegét közvetlenül a jelentkezõnek térítette meg, majd a képzés sikeres lezárását követõen kifizetésre került a támogatás fennmaradó része. A támogatási megállapodás lezárása A támogatás összege a tanúsítvány és a számla ellenõrzését követõen kifizetésre került a jelentkezõ nevében a képzõintézmény, illetve a vállalkozás részére. A szakmai és pénzügyi teljesítést követõen a költségtérítési megállapodás lezárásra került. Az informatikai rendszer Az nagy számú jelentkezõi adatok kezelését a VÁTI Kht. által egyedileg, erre a támogatási rendszerre kifejlesztett internetes jelentkezési rendszere, valamint egy háttér ügyviteli rendszer segítette. Az informatikai rendszer ügyviteli moduljain keresztül támogatta a programmenedzsment napi munkáját, biztosította a program folyamatos nyomon követését, emellett egy külön egyedi felületen a partner képzõintézményeknek is biztosított tájékoztatási és munkafelületet.

8 A ROP program erdeményei Képzõintézmények és képzések a képzési lista A képzõintézményi felhívásra 2004 és 2006 között 286 darab pályázat érkezett be 85 képzõintézménytõl, amelybõl 151 elfogadott, 135 elutasított képzési program volt. A legtöbb képzõintézményi jelentkezés a õszi idõszakban érkezett, ezt követõen a kínálati lista folyamatosan és egyenletes mértékben bõvült. ki. Ezt a tény indokolja, hogy a ös idõszakban, amikor az ilyen típusú képzések befogadhatóak voltak a képzési listára, a képzési piacon viszonylag alacsony volt a területfejlesztés témakörben indított felsõfokú szakirányú továbbképzési programok száma. 8 Az elfogadott képzési programokra vonatkozóan a VÁTI Kht. együttmûködési megállapodást kötött a képzõintézményekkel. A ROP végleges képzési listán az elfogadott képzésekbõl összesen 67 db képzõintézmény 151 darab képzési programja szerepelt, amelybõl országosan választhattak a jelentkezõk. A 67 db képzõintézménybõl 14 db (20%) felsõoktatási intézmény volt, amelyek a felsõfokú szakirányú képzések mellett pályázatkészítéssel, európai uniós ismeretekkel kapcsolatos szaktanfolyamokat is indítottak, a képzõintézmények 80%-a, így a döntõ többsége azonban piaci alapon mûködõ felnõttképzési intézmény volt, a kisebb, egy-egy területre specializálódott vállalkozások által fenntartott akkreditált intézményektõl egészen az országos hálózattal rendelkezõ nagy és ismert képzõcégekig. A képzések témáját tekintve a legtöbb képzési program az európai uniós ismeretekhez és a menedzsmentismeretek témakörhöz kapcsolódott a képzési listán, ebbe a két témakörbe sorolható az összes képzés 70%-a. Kimondottan a terület-, illetve regionális fejlesztéshez mindössze 16 képzés sorolható a 151 képzésbõl, amely szintén arra vezethetõ vissza, hogy a program idõszakában a kifejezetten erre a témakörre specializált képzések száma még igen alacsony volt a képzési piacon. A legtöbb képzõintézmény a közép-magyarországi régióból szerepelt a listán, azonban ez nem jelentette a képzések Budapest-központúságát, mivel a képzõintézmények országosan szerveztek képzéseket, így kihelyezett kurzusok formájában egészen kis településeken is zajlottak tanfolyamok. A kínált képzések típusa szerint elsõsorban FAT-akkreditált, vagy minõsített tanfolyami képzések, valamint OKJ-s képzések voltak a listán. Ez a szerkezet igazodott a program céljaihoz, amely elsõsorban célirányos kompetenciafejlesztés volt a foglalkoztatott személyek körében. A felsõfokú szakirányú továbbképzések amelyek hoszszabb lefolyásúak, és egy új szakirányt, valamint felsõfokú kiegészítõ diplomát adnak mindössze 13%-át teszik A képzések idõtartama vonatkozásában összefüggés van a szakképzési és OKJ-s tanfolyamok magas számával, mivel a képzések 62%-a 120 óra feletti képzés volt a képzési listán. A pár napos tréningek kevésbé szerepeltek a kínálatban, mindössze 16 db 30 óra alatti képzésbõl választhattak azok, akik ilyen jellegû tanfolyamot kerestek, mivel a program célja elsõsorban a kompetenciát adó képzések támogatása volt. A képzési kínálatban szereplõ 151 képzés tekintetében az átlagos képzési díj bruttó Ft volt. Ezt az átlagot felfelé módosítja a felsõfokú szakirányú továbbképzések magasabb, ezer forintos díja, valamint az OKJ-s képzések, amelyek a képzési kínálat közel felét tették ki. A felsõfokú szakirányú továbbképzések adatai nélkül az átlagos képzési díj Ft.

9 9 A képzési kínálatban a pályázatírás és projektmenedzsment, közbeszerzési ismeretek, valamint nonprofit ügyintézõ képzésekbõl szerepelt a legtöbb. Az elindult kurzusok A program keretében összesen 1745 db kurzus indult el országszerte, amelyen ROP program keretében támogatott hallgató vett részt. Az elindult kurzusok nem kizárólag támogatott hallgatókkal indultak, hanem piaci alapon, azaz rentábilisan, így egy kurzus hallgatói összetételét tekintve vegyes volt, támogatott, illetve nem támogatott hallgatókból tevõdött össze. A legtöbb tanfolyam a közép-magyarországi régióban indult, az összes kurzus 41%-a, amely köszönhetõ annak, hogy itt volt a legtöbb képzõintézmény, így helyben elérhetõ képzés. Országos tekintetben a keleti régiók emelkednek ki, mivel a 3 keleti régióban indult kurzusok száma az összes kurzus 43%-át teszi ki A legkevesebb tanfolyam Nyugat-Dunántúlon indult, ahol egyrészt a képzési kínálat és a programban résztvevõ képzõintézmények száma, valamint az érdeklõdés is alacsonyabb volt. A képzések típusa szerint jellemzõen az akkreditált tanfolyamok körébõl indult a legtöbb kurzus, az összes kurzus 73%-a, amely azt mutatja, hogy a célcsoportnak ezek a képzések voltak a leginkább testhezállóbbak. 25%-os volt azon képzések aránya, amelyek a képzés végén a jelentkezõk részére sikeres vizsga esetén OKJ-s bizonyítványt nyújtottak. A felsõfokú szakirányú továbbképzésbõl mindössze 22 kurzus indult, amit az indokol, hogy a program igen rövid, közel kétéves idõszakában csak egy alkalommal indulhattak a 2005-ös õszi idõszakban ilyen típusú képzések, tekintve, hogy többségüknek 2 éves az átfutási ideje. A rövid, tréning jellegû kurzusokból kevés indult, a 30 és 120 óra közötti tanfolyamok azonban a kurzusok közel felét tették ki.

10 10 A képzések témáját tekintve elmondható, hogy a program idõszaka alatt a legnépszerûbb képzések az EU-ismereteket nyújtó képzések voltak, melyek az összes kurzus közel felét tették ki. Nem kevesebb népszerûségnek örvendtek a menedzsmentismereteket nyújtó képzések sem, mivel ezek a képzések az összes kurzus 25%-át tették ki. Érdekes eredmény az is, hogy egyes régiókban a képzések tematikai megoszlása eltérõ, így a dunántúli régiókban területfejlesztés témakörben nem indultak kurzusok, az észak-alföldi és a közép-dunántúli régiók esetében a kurzusok tematikai megoszlása pedig egyenletesebb, mint a többi régióban. A kurzusok lebonyolítását a képzés helyszíne esetében a program során kistérségi szinten is vizsgáltuk. Az összes kurzus 10%-a a leghátrányosabb, és 8%-a hátrányos helyzetû régióban került lebonyolításra, összesen 320 kurzus. Ezen kurzusok nagy többsége, azaz 86%-a pedig a 3 keleti régió elmaradottabb térségeiben adott lehetõséget a helyi területfejlesztési intézményrendszerben dolgozó embereknek képzésre. Az alábbi térképen látható az elindult kurzusok térség szintû megoszlása országosan. Sötét vonal jelzi a hátrányos helyzetû kistérségeket. Az elindult 1745 kurzus tekintetében az átlagos képzési díj bruttó Ft volt, amely azt mutatja, hogy a jelentkezõk többsége ezer forint díjú képzést választott. Az átlag tartalmazza a felsõfokú szakirányú továbbképzések magasabb, ezer forintos díját, így azokat kivéve az átlagos képzési díj a tanfolyami képzések tekintetében Ft. Az alábbi képzések voltak a ROP program legnépszerûbb képzései, a legtöbb kurzus ezen képzésekbõl indult: Pályázatírás és projektmenedzsment, EU-pályázatíró képzés EU-referens szakmai képzése, EU-s pályázati projektmenedzsment tréningprogram közbeszerzési és ROP-modullal, Projektmenedzsment lépésrõl lépésre, Közbeszerzési referens.

11 Jelentkezõk A célcsoporti felhívásra 2005 és 2007 között jelentkezés érkezett, ebbõl db került elutasításra, amely 30%-a az összes benyújtott jelentkezésnek. Regionálisan nézve a 3 alföldi régióból érkezett az összes jelentkezés 49%-a, a legtöbb az észak-magyarországi régióból. A jelentkezõk célcsoportja szempontjából az összes jelentkezõ 63%-a az önkormányzati szervezetek alkalmazottai célcsoportban jelentkezett. Ezenkívül jelentõs volt a civil szervezetektõl jelentkezõk száma. Ez a két célcsoport tette ki az öszszes jelentkezõ 87%-át. A legnépszerûbb képzések, amelyen a legtöbb hallgató vett részt, az EU-ismereteket adó témakörhöz kapcsolódtak, több mint fele a jelentkezõknek ilyen témájú képzést választott. Nem elhanyagolható a menedzsmentismeretek és a horizontális ismeretek fejlesztése témakörhöz tartozó képzések hallgatóinak száma. Bár minden régióban az EU-ismereteket adó képzések voltak a toplista élén, a töbi képzés tekintetében régiónként eltérõek voltak a preferenciák. A menedzsmentismereteket nyújtó képzések a dél-dunántúli régióban voltak a legnépszerûbbek, amíg a horizontális ismeretek fejlesztése témakörben indított képzésekre a nyugat-dunántúlon jártak még nagyobb számban hallgatók. Az egy fõre esõ támogatás átlagos összege (a két támogatási konstrukció átlagában) Ft volt. 11 Képzésen résztvevõk A program keretében összesen fõ vett részt képzésen a 7 régióban, a legtöbben az észak-alföldi régióból. Összesen 1,6 milliárd Ft támogatási forrás került szétosztásra, amelybõl a hátrányos, keleti régiók részesültek nagyobb arányban. A 10 legnépszerûbb képzés 1. Pályázatírás és projektmenedzsment, 2. Horizontális szempontok érvényesítése projektek és pályázati programok tervezése és megvalósítása során, 3. EU-s pályázati projektmenedzsment tréningprogram közbeszerzési és ROP-modullal, 4. EU-pályázatíró képzés EU-referens szakmai képzése,

12 12 5. Projekttervezõ, 6. Közbeszerzési referens, 7. Projektismereti alapok: pályázatírás és projektmenedzsment, 8. Pályázatíró tréning, 9. Német projektmenedzser-szakember képzés, 10. Projektmenedzsment lépésrõl lépésre A képzéseken legtöbben az önkormányzati szervezetek alkalmazottai célcsoportba tartozó személyek vettek részt, azon belül is különösen az önkormányzati intézményektõl jövõ dolgozók. A második legnagyobb résztvevõi kört a civil szervezetek munkatársai alkották, ami különösen pozitív eredménye a programnak. A ROP programban a nemek aránya erõteljesen mutatja a helyi közigazgatás nemek szerinti összetételét. A hallgatók 74%-a volt nõ és mindössze egynegyede férfi a kép- A képzésben résztvevõk 30%-a hátrányos helyzetû kistérségekbõl jött. Különösen sokan vettek részt ezekbõl a térségekbõl az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióból, amit az magyaráz, hogy az elmaradottabb térségekben nagyobb érdeklõdés volt a támogatási lehetõségre, és kihelyezett képzésekkel a képzõintézmények egészen közel tudták vinni az érdeklõdõ jelentkezõknek a képzéseket. Az alábbi térképen látható a képzésben résztvevõk számának kistérség szintû megoszlása országosan. Sötét vonal jelzi a hátrányos helyzetû kistérségeket. zésben részesülõknek. A kormegoszlás tekintetében a év közöttiek vettek legtöbben részt a képzéseken (35%), de a jelentkezõk 78%-a 50 év alatti volt, ami a képzések hasznosulása szempontjából fontos. A képzések megvalósítása során 267 fõ morzsolódott le, ami az összes résztvevõ arányában nagyon alacsony, mindössze 3%.

13 Jó gyakorlatok tapasztalatok javaslatok A program egy rendkívül sikeres támogatási programként értékelhetõ mind az elért eredmény tekintetében, mind a célcsoportok fogadtatása szempontjából, ahol rendkívül nagy népszerûségnek örvendett ez a támogatási lehetõség. Az egyik legfontosabb érdeme ennek a programnak az, hogy a közigazgatásban a helyi intézmények vezetõi, valamint a döntéshozók is felismerték a folyamatos képzés, illetve a továbbképzés szükségességét, és erre hajlandóak idõt és energiát is fordítani. A programban lelkesen résztvevõk száma is igazolta, hogy az élethoszszig tartó tanulás szemlélete, ennek fontossága egyre szélesebb körben van kialakulóban a mai magyar társadalomban. A ROP képzési program számos új elemet hordozott, olyan módszereket, amelyeket nem alkalmaztak korábban ilyen körben, és ezzel az úttörõ munkával jelentõs kockázatot is vállaltunk. A program népszerûségének egyik kulcsa a támogatási rendszer volt. A támogatás folyósítása nem a korábban megszokott módon történt azaz a képzõintézmények támogatásán keresztül, központilag meghatározva, hanem célzottan, a jelentkezõk kapták a támogatást az úgynevezett kupon rendszerben. Ez a rendszer újszerûségében számos elõnyt, de problémaforrást is hordozott. A rendszer egyik pozitívuma a jogosultság alapú támogatás, amely gyors és átlátható, futószalagszerû pályázati rendszer kialakítását tette lehetõvé, így a jelentkezõk viszonylag egyszerûen, könnyen ellenõrizhetõ dokumentummal hozzájuthattak a jogosultsághoz. Ez nagy tömeg támogatása esetén jól alkalmazható módszer megfelelõ informatikai és menedzsmentháttérrel. A ROP célcsoport jó része irodai alkalmazott, így a program újdonságaként egy internetes jelentkezési rendszeren keresztül egyszerûsített pályáztatás keretében jelentkeztek a célszemélyek. A tapasztalatok alapján azonban még problémát okozott a jelentkezõknek az internetes jelentkezési felület kitöltése, a dokumentumok közötti kiigazodás. Ezért rendkívül fontos volt az, hogy a programban résztvevõ partner képzõintézmények, valamint Regionális Fejlesztési Ügynökségek segítették az érdeklõdõket az internetes jelentkezési felület használatában, a jelentkezési lap és egyéb dokumentumok kinyomtatásában, a jelentkezés beadásában. Egy ilyen célcsoport esetében kiemelkedõ fontosságú a hálózatos segítségnyújtás, ami jól mûködött a program során. A támogatottak oldaláról vonzó volt, hogy saját döntésük alapján választhatták a képzések listájából a számukra megfelelõt, személyes, illetve a küldõ intézmény profiljához leginkább illeszkedõ képzést, ami személyre szabottabb és ezzel célzottabb támogatást biztosított. Ez a döntési szabadság ösztönözte a résztvevõket, inkább magukénak érezték a képzés célját és jelentõségét. A kupon, azaz a megszabott támogatási keret másik elõnye volt, hogy lehetõséget adott a támogatottaknak a kerettel történõ gazdálkodásra, azaz több képzésen történõ részvételre. Ez különösen a külsõ szervezeteknek volt jelentõs, hiszen ott nagyobb összeg állt rendelkezésre, így a vállalkozás beilleszthette a képzési tervébe ezt a lehetõséget, stratégiát építhetett fel. Ezzel a kerettel valóban lehetõsége nyílt a jelentkezõnek többféle kompetencia elsajátítására, és rávezette õket a saját jövõben való gondolkodásra, az egyéni szakmai továbbfejlõdés megtervezésére. Továbbfejleszthetõ pont ebben a rendszerben a felmerült jelentkezõi félreértések nyomán, hogy érdemes a kupon lejárati idejét meghatározni, valamint nagyon pontosan elmagyarázni a beváltás körülményeit és a vállalt kötelezettségeket, mivel gyakran tapasztaltuk azt, hogy a jelentkezõk a pályázati felhívást és feltételeket, valamint az általuk aláírt szerzõdést nem olvassák el. A kupon-rendszer lebonyolítási és pénzügyi szempontból is viszonylag jól tervezhetõ, követhetõ és átlátható rendszer. Rugalmassága révén a programban alkalmazott két sávon túl akár több sávra is kidolgozható, attól függ, milyen célcsoportok vannak. A meghatározott támogatási összeg révén könnyen nyilvántartható, és uniformizálható eljárást tesz lehetõvé. A fizetési konstrukció, így a 100%-os támogatás rendkívül ösztönzõ volt ebben a célcsoporti körben, hiszen ezek az intézmények nem feltétlenül rendelkeznek elegendõ forrással a dolgozók továbbképzésére, és ezzel a támogatási programmal lehetõségük nyílt valóban az európai uniós rendszerbe történõ bekapcsolódáshoz szükséges hiányzó kompetenciák megszerzésére, a munkatársaik felkészítésére. Tekintve a kínált képzések sokoldalúságát, több intézmény megtervezte a munkatársak különbözõ területeken történõ továbbképzését, mint egy tudásportfóliót. A fizetési konstrukció egyik hátránya, hogy az önrészhiány némileg csökkenti a sikeres elvégzésig történõ eljutási hajlandóságot. Tapasztalatunk szerint szerencsésebb, ha egy minimális önrésszel a jelentkezõ is hozzájárul a költségekhez, ezzel is elkötelezõdve a tanfolyam elvégzéséhez. 13

14 14 A program elõnyeként kiemelhetõ, hogy a célcsoport körében a képzési igényeket folyamatosan figyelte és reagált arra, nem statikus képzési listával dolgoztunk. Ezt a kétszakaszos tagolás tette lehetõvé, a képzési lista különálló kezelésével. Ezen a ponton meghatározó volt az a szakmai bizottság, amely szerepet kapott a listára kerülõ képzések feletti döntésben. Meglátásunk szerint egy ilyen volumenû program esetén szükséges egy állandó, fizetett szakértõi csapattal együtt dolgozni már a tervezés fázisában és szoros kapcsolatot tartani a programot érintõ szakterületek intézményeivel. Így számos jogszabályi változásra, gyakorlati buktatóra idõben fel lehet készülni, amely ennél a programnál is elõfordult pl. az OKJátalakítás kapcsán. A képzõintézmények partneri szerepe a programban általában pozitív volt, mivel annak ellenére, hogy a támogatást ebben a rendszerben nem õk kapták, jelentõs adminisztrációs és szervezési feladatot, valamint kommunikációs tevékenységet vállaltak a plusz piac reményében. A program sikereként értékelhetõ ez a hatékony együttmûködés, és ennek köszönhetõen a célcsoportok széles rétegét sikerült elérni és motiválni a részvételben. Külön kiemelendõ a képzõk területi rugalmassága, az, hogy hajlandóak voltak megszervezni a képzések kihelyezését akár egészen kicsi településre, és ezzel közelebb vitték a lehetõséget a célcsoport tagjaihoz. A külsõ adottságok és változások között nagy kihívás volt a megvalósítás során a képzési piac erõteljesen érzékelhetõ szezonális jellege, amely komoly kapacitást igényelt. Ennek ellenére több alkalommal kialakultak torlódások. A tapasztalatok alapján a torlódások kialakulása megelõzhetõ a szakaszos pályáztatással, illetve az interaktív kommunikációs csatornák kialakításával a képzõk és a partnerszervezetek körében. A programba bejelentkezõ nagy létszámú csoport pályáztatását egy teljesen új, a program egyedi igényeire szabott, internet alapú jelentkezési és ügyviteli informatikai rendszer segítette. Az internetes jelentkezési felület egyrészt meggyorsította az adatrögzítést, amit maguk a jelentkezõk végeztek, valamint formanyomtatványok generálásával segítette a jelentkezési dokumentáció összeállítását. Az ügyviteli rendszer pedig hatékony háttértámogatást nyújtott a térben elkülönülten dolgozó menedzsmentnek, így nagyon gyors, átlátható és megbízható mûködést biztosított és a partnerszervezeteket is bekapcsolta a folyamatokba egyéni felületek segítségével. Az internetes jelentkezési rendszer újszerûsége ellenére is sikeres volt és megkönnyítette a program lebonyolítását. Tapasztalatunk szerint azonban az internetelérés és a -használat továbbra is nehézkes még ebben a célcsoportban is. Fontos megemlíteni a kommunikáció jelentõségét, valamint a programban kialakult kapcsolatokat. A program tapasztalatai alapján a célcsoport elérése úgy volt hatékony, ha különbözõ szinteken zajlott a népszerûsítés és különbözõ formában, nem egy központi csatornán. A képzõintézmények, valamint a VÁTI Kht. a saját csatornáján hirdették a lehetõséget, ezzel nagyobb eséllyel érték el a potenciális személyeket. Kiemelten a fenntarthatóságot erõsítõ eredménye a programnak, hogy új kapcsolati háló alakult ki a csoportok között (megvalósító szervezetek, képzõk, célszemélyek, küldõintézmények, ROP IH stb.) ami a program lezárásával is fennmarad. A program során úgy gondoljuk, sikerült jó kapcsolatot kialakítani mind a képzõintézményekkel, mind a kamarákkal, a ROP Irányító Hatósággal, és együttmûködésben dolgozni a programok sikerén. Külsõ szemmel vélemény 2006 májusában az Európai Bizottság megbízásából a rotterdami Erasmus University szakemberei helyszíni látogatás keretében vizsgálták a ROP 3. prioritás 3.1 intézkedés központi képzési projektjeit, különösen a megvalósítás során alkalmazott módszereket, rendszereket a kitûzött célok elérésére. A kiválasztott 3 projekt közül az egyik a VÁTI Kht. által megvalósított es projekt volt. A vizsgálatról készített elõzetes jelentés alapján a program menedzsmentjét felkészültnek értékelte, és a projekt nagy elõnyeként emelte ki a rugalmasságot, a széles képzési kínálatot (mind képzõintézmények, mind képzések tekintetében), valamint a célcsoport választási lehetõségét. A szakértõi jelentés a siker egyik legfõbb kulcsának tulajdonította, hogy a rendszer képes a felmerülõ célcsoporti igényekre hatékonyan reagálni, továbbá a megvalósításban alkalmazott voucher-szisztémájú (kupon-rendszer) támogatási rendszer a célcsoportok számára megfelelõbb, népszerûbb, mint az ugyancsak ESZA-ból finanszírozott központosított képzések.

15 Programkronológia A ROP program lebonyolítása dátumokban november 18. A ROP IH nyilvános felhívást tett közzé képzõintézmények részére a képzési listák kialakítása céljából a ROP program keretében, a program gyors beindítása érdekében december 23. A ROP Irányító Hatóság támogatási szerzõdést kötött a VÁTI Kht.-val, mint végsõ kedvezményezettel a ROP program lebonyolítására. A program lebonyolítására igen rövid idõ, mindössze 2 év állt rendelkezésre a es idõszakban április 6. A elsõ képzési lista megjelenésével egy idõben országosan meghirdetésre kerül a felhívás a célcsoport tagjai részére a támogatási lehetõség és ezzel maga a támogatási rendszer április május Az elsõ jelentkezések beérkezése a VÁTI Kht.-hoz június Elindulnak az elsõ képzések a program keretében augusztus A célcsoporti felhívás módosításra került szeptember Elindulnak a felsõfokú szakirányú képzések augusztus A célcsoporti felhívás módosítása a jelentkezések befogadása újraindul szeptember Jelentkezések létrehozásának felfüggesztése az elsõ régióban szeptember 28. Az egész országban felfüggesztésre kerül a képzõintézményi jelentkezések befogadása november 30. Az egész országban lezárásra kerül a regisztráció és jelentkezés létrehozása az internetes rendszerben december 12. Lezárásra került a célcsoporti felhívás, és ezzel az egész országban lezárásra kerül a jelentkezések befogadása, így a ROP program pályáztatási szakasza véglegesen lezárásra került. A források teljes mértékben lekötésre kerülnek december 31. Képzések befejezésének záró idõpontja a program szakmai részének zárása február 28. A képzések lezárásának meghosszabbított határideje a pótvizsgás hallgatók részére április június A program csúcsidõszaka. Ebben a 3 hónapban érkezik be összes jelentkezés egyharmada július A jelentkezések befogadása átmenetileg felfüggesztésre kerül április 30. A ROP program pénzügyi zárása június 30. A ROP zárása és végsõ elszámolása a ROP Irányító Hatóság felé.

16 Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt Infovonal: