Nemzeti Fejlesztési Terv. Régió-specifikus szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása ROP 3.4.2

Átírás

1 Nemzeti Fejlesztési Terv Régió-specifikus szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása ROP 3.4.2

2 2 Kiadta: A Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kfht. megbízásából a MEDIUS Iroda. Nyomdai elõkészítés: Konrád Grafikai Stúdió Nyomda: Palatia Nyomda Gyõr, 2008.

3 A tudás: versenyképesség Egy egyedülálló képzési program ért véget 2008 tavaszán a hazai uniós pályázatok történetében a Régió-specifikus szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása címû program keretében. Egyedülálló, mert egy olyan szakképzés-támogatási program volt, ami valós, a vállalkozások szükségleteit szem elõtt tartó igényfelmérésen alapult, egyedülálló, mert a régiók sajátosságait, egyedi gazdaságszerkezetét szem elõtt tartotta, és egyedülálló, mert választható formában a dolgozóknak és a vállalkozásoknak is nyújtott támogatást közvetlenül, egyszerûen és gyorsan. Magyarország versenyképességének és a gazdaság fejlõdésének egyik záloga az, hogy a kis- és középvállalkozások milyen eséllyel indulnak az európai uniós versenyben. Ez azonban megfelelõ szaktudás, a vállalkozások szakmai felkészültsége nélkül nem lehet sikeres. A VÁTI Kht. által lebonyolított ROP program pontosan ezt a célt tûzte ki és vitte sikerre azzal, hogy felmérve a régiós szakképzettségi szükségleteket, az alkalmazottak, önfoglalkozók, valamint a kis- és középvállalkozások olyan szakképzéseken való részvételét támogatta, amely az igényeket kielégítette, valamint korszerû, strukturált szaktudással gazdagította a vállalkozói kört. Mindezt úgy, hogy egy teljesen új támogatási rendszer szemléletet vezetett be, az ún. kupon rendszert, és megvalósította az egyedi támogatást, és ami ma már szakmai körökben méltán elismert és alkalmazott módszer lett. A támogatás mellett önrésszel és a teljesen egyedi munkabér-támogatással ösztönözte a résztvevõket. 3 Elmondhatjuk, hogy jelesre vizsgáztunk! Visszatekintve az elmúlt három év munkájára a számok önmagukért beszélnek: közel fõ sikeresen végzett jelentkezõ, több mint kurzus, képzésbõl álló változatos kínálati lista, 200 képzõintézménybõl álló hálózat, az indikátorokat pedig két és félszer teljesítettük túl. A sikerben kiemelkedõ szerepe volt a szoros együttmûködésnek a területi kereskedelmi és iparkamarákkal és más partnerszervezetekkel, valamint saját fejlesztésû informatikai rendszernek a gyors ügyintézés érdekében. Fontos eredménye a programnak, amelyen a ROP program szereplõivel, a kereskedelmi és iparkamarákkal együtt sokat dolgoztunk, és úgy gondoljuk, sikerült elõmozdítani a korábban kínálatorientált megközelítés helyett a sokkal hatékonyabb keresletorientált és igényeken alapuló képzési piacszemlélet kialakulását, építeni a vállalkozások és a képzõk kapcsolatát, az emberi oldalon pedig hozzájárulhattunk egy új, rugalmas és tudatos életvezetési elv elterjedéséhez. A ROP program nyomán az új módszer mellett számos új kapcsolattal, tapasztalattal és megközelítési móddal gazdagodott a képzési szakma, maguk a támogatottak és a VÁTI Kht. is, és reméljük, ez jó példaként fog szolgálni a hasonló projektek megvalósítói számára is, hogy merjenek újat kitalálni, megcsinálni és sikerre vinni. Csanádi Ágnes vezérigazgató

4 4 ROP Régió-specifikus szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) Regionális Fejlesztés Operatív Programjának (ROP) keretében indult 2005-ben a ROP központi képzési program Régió-specifikus szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása címmel, amely régió-specifikus szakképzések és szakmai továbbképzések támogatását tette lehetõvé alkalmazottak, vállalkozások, valamint önfoglalkoztatók részére. A program az Európai Unió által létrehozott Európai Szociális Alapból (75%) és a Magyar Állam költségvetésbõl (25%) származó, 2,8 milliárd forint keretösszegû támogatásból valósult meg. A program felelõse a ROP Irányító Hatóság, a ROP program végsõ kedvezményezettje és lebonyolítója a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. volt. Min alapul? A ROP program háttere A régiók gazdasági versenyképességének növeléséhez a gazdasági és technológiai fejlesztések mellett a piaci igényeknek megfelelõ szakismeretekkel rendelkezõ munkaerõ szükséges. A Regionális Fejlesztés Operatív Program helyzetelemzése rámutatott arra, hogy a szakképzési kínálat nem reagál megfelelõ mértékben a regionális gazdaság változó igényeire, valamint a régiónként eltérõ ágazatokra és szakmákra jellemzõ munkaerõ és szakismerethiányra. Ezért a szakképzettségi hiányosságok azonosítása a kulcságazatokban, a változások nyomon követése, valamint az ezekre épülõ képzési programok indítása a régiók humánerõforrás-fejlesztésének és ezen keresztül a gazdasági versenyképesség növelésének alapvetõ feltétele. A KKV-k számára fontos foglalkoztatási szerep jut azokban a térségekben, ahol a külföldi tõkebefektetés hiánya jellemzõ, ezért szükséges korszerû, hatékony mûködésükhöz naprakész szakmai és gyakorlati ismereteket nyújtó képzési programok támogatása és ezáltal versenyképességük fejlesztése a régiók kiegyensúlyozott gazdasági növekedése érdekében. Ezek alapján a ROP fõ fejlesztési területei között a humánerõforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erõsítése, mint kiemelt prioritás magában foglalta a régiók számára kiemelt jelentõségû szakmai képzések támogatását a ROP 3.4 intézkedés keretében. Milyen igények? A ROP program támogatási igényének megalapozása A ROP program a régiónként eltérõ kulcsfontosságú ágazatokra fókuszál, a céljainak elérése érdekében megvalósuló képzési programoknak rugalmasan kell reagálniuk a regionális munkaerõ-piaci keresletre. Ezért az intézkedés támogatást nyújtott az 1. komponens (ROP 3.4.1) keretében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) és regionális konzorciumainak, hogy külön program keretében elvégezzék a regionális munkaerõ-piaci igények felmérését a program idõszaka alatt. A ROP program ennek megfelelõen felmérte, emellett folyamatosan elemezte a regionális munkaerõ-piaci kereslet és a képzési kínálat alakulását, a kulcságazatokban régiónként azonosította a keresett szakmákat, valamint a gazdálkodó szervezeteknél felmerült szakképzési igényt. Eredményei alapozták meg a ROP program támogatási tevékenységét. Milyen célból? A ROP program célja A ROP program általános célja a megfelelõ szakmai ismeretekkel rendelkezõ munkaerõ biztosítása volt a regionálisan meghatározott szakemberhiánnyal küzdõ kulcsfontosságú ágazatokban, valamint hiányszakmákban, így a KKV-k szaktudástudáson alapuló versenyképességének növelése, hozzájárulva szélesebb körben a régiók versenyképességének javításához. Minden régióban kiemelt terület a turizmus humán kapacitásainak fejlesztése. A program konkrét célja egy regionális munkaerõ-piaci keresletre rugalmasan reagáló képzési rendszer kialakítása és mûködtetése volt. Megfelelõ számú személy és vállalkozás sikeres bevonása a régiós kulcságazatokban, valamint hiányszakmákban megvalósuló képzésekbe, valamint a célcsoportok támogatása a képzési díj részleges megtérítésével.

5 Számszerûen? A ROP program forrása és indikátorai A program szétosztható támogatási keretösszege forint volt. A keret régiók közötti felosztását a VÁTI Kht. és a ROP Irányító Hatóság között létrejött támogatási szerzõdésben foglalt régiós forrásallokáció határozta meg, mely alapján a hátrányosabb helyzetû keleti régiók magasabb összegû támogatási kerettel rendelkeztek a ROP célkitûzéseivel összhangban. 2. Vállalkozások különösen kis- és középvállalkozások, így az egyéni vállalkozások, a társas vállalkozások (kkt. bt., kft., rt., közös vállalat) és a szövetkezetek. A vállalkozásoknak lehetõségük nyílt alkalmazottaik célirányos képzésére, a támogatás jogosultjaként dönthettek a beiskolázandó alkalmazottakról, a képzésrõl, valamint az önrészt is õk fizették meg. 5 Milyen képzések? A ROP programban támogatott képzések A régiónként támogatható képzések köre az intézkedés 1. komponensének keretében végzett regionális szintû felmérések, elemzések alapján azonosított régiós szakképzési igényekre válaszoló képzésekbõl állt össze. A régiónként eltérõ képzési listákon OKJ-s szakképzési, illetve szakmai továbbképzési programok, valamint mesterképzések szerepeltek. Kiknek? A ROP program célcsoportjai A ROP képzési programban alkalmazottak, önfoglalkoztatók és vállalkozások jelentkezhettek és kaphattak támogatást a régiós képzési listán szereplõ képzéseken történõ részvételükhöz. 1. Magánszemélyek alkalmazottak, azaz a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállalók önfoglalkoztatók (egyéni vállalkozók,önálló tevékenységet végzõ magánszemélyek (pl. fizetõ vendéglátó), gazdasági társaságok személyesen közremûködõ tagjai, szövetkezetek személyesen közremûködõ tagja, segítõ családtagok) Mennyi? A ROP programban biztosított támogatás és annak mértéke A ROP program keretében a támogatást a célcsoport tagjai a képzés díjára vonatkozóan kaphatták: Az alkalmazottak és önfoglalkoztatók esetében a támogatás mértéke a képzés díjának legfeljebb 80%-a, de maximum forint/fõ volt. A jelentkezõ jogosult volt a keretet egy vagy több képzés formájában is felhasználni. A vállalkozások esetében a támogatás mértéke a képzéseken résztvevõ alkalmazott(ak) képzési díjának legfeljebb 60%-a, de maximum forint/fõ volt. A keretösszeget ugyanazon alkalmazott esetében több képzésen való részvételéhez is felhasználható volt. A program keretében egy vállalkozás összesen maximum forint támogatásra volt jogosult. A program keretében a vállalkozások ösztönzése céljából opcionálisan igénybe vehetõ munkabér-támogatás is biztosított volt, amely a képzéseken résztvevõ alkalmazott(ak) kiesõ munkaidõre jutó munkabérének legfeljebb 60%-a, de maximum Ft/fõ összegû támogatást jelentett.

6 A ROP program lebonyolítása lépésekben 6 A ROP program szakmai lebonyolítása, azaz a támogatási rendszer mûködtetése két szakaszban történt, melyek közel párhuzamosan futottak a program keretében. 1. szakasz: A régiós képzési lista kialakítása, képzõintézmények és képzések kiválasztása Képzési igény lista kialakítása A ROP program keretében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és konzorciumai felmérték a régiók képzési igényeit, melyeket összegyûjtve egy régiós igény listán adtak át a ROP program részére. A témalista a program idõszaka alatt a ROP program keretében megvalósított két országos felmérés következtében jelentõsen bõvült. Képzési programok pályáztatása Az elsõ szakaszban a ROP program által felmért régióspecifikus képzési igényekre egy, a képzések befogadása céljából meghirdetett felhívás alapján pályázhattak a képzõintézmények konkrét képzési programokkal. A felhívásra FAT akkreditált képzõintézmények jelentkezhettek olyan képzési programjaikkal, amelyek a megjelölt regionális igényekre válaszoltak és az adott régióban kerültek lebonyolításra. Képzõintézmények és képzések kiválasztása A beérkezett képzési programokra vonatkozó pályázatok elbírálásra kerültek formai, jogosultsági szempontból. Ezt követõen a program szakmai testülete, az Intézkedés-koordináló Bizottság (IKB) vizsgálta meg a képzéseket a képzési témákhoz történõ illeszkedés szempontjából, emellett mint az intézkedés két komponensét öszszehangoló szervezetként is funkcionált. Az IKB javaslata alapján a VÁTI Kht. hozta meg a döntést a képzési listára kerülõ képzésekrõl. Együttmûködési megállapodások megkötése, a képzési listák közzététele A pályázati feltételeknek megfelelõ képzõintézmények nem közvetlen támogatást nyertek a képzések megszervezéséhez, hanem lehetõséget arra, hogy felkerüljenek a program képzési kínálatába, melybõl a célcsoport tagjai választhattak. Az így befogadott képzési programokból összeállított regionális képzési listákat ezt követõen a VÁTI Kht. nyilvánosan közzétette honlapján. A régiós képzési listák a beérkezõ és elfogadott új képzési programokkal a pályáztatás lezárásáig folyamatosan frissültek. 2. szakasz: Jelentkezõk kiválasztása és támogatása, képzések lebonyolítása Célcsoport pályáztatása A jogosultság megszerzése A célcsoportok támogatása egy újszerû kétlépcsõs támogatási rendszerben, úgynevezett kupon rendszerben került kialakításra. Ennek lényege, hogy a célcsoport tagjai a célcsoporthoz tartozás igazolása érdekében egyszerûsített pályázat keretében jelentkeztek a ROP támogatási rendszerbe. Az egyszerûsített pályázat egy adatlap kitöltését és a célcsoporthoz tartozás igazoló dokumentumainak benyújtását jelentette a VÁTI Kht. területi irodáihoz. A beadott pályázatok a VÁTI Kht. területi irodáin a ROP program lebonyolítását segítõ informatikai ügyviteli rendszerben rögzítésre, majd ellenõrzésre kerültek. A jelentkezések elbírálása jogosultság alapú volt, tehát amennyiben a jelentkezõ a felhívásban megjelölt valamely célcsoport igazolt tagja volt, a támogatásra automatikusan jogosulttá válhatott. A jogosultnak bizonyult jelentkezõ egy úgynevezett Jogosultság Igazolást kapott. E dokumentum azt igazolta, hogy a jelentkezõ a felhívásban megjelölt valamelyik célcsoport tagja, így jogosult a ROP program támogatási rendszerében a képzési támogatás igénybevételére. Az Igazolás kötelezettségvállalást egyik fél részérõl sem tartalmazott. Ez volt az elméleti kupon, amit a jelentkezõ képzési támogatásra válthatott. Képzés kiválasztása A jogosult jelentkezõ képzést választhatott a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes régiójának képzési listájáról, ezzel biztosítva a képzések során megszerzett tudás regionális szintû hasznosulását. A képzések kiválasztására vonatkozóan nem volt idõkorlát meghatározva, a jelentkezõ döntésén múlt, hogy mikor és melyik kurzuson kíván részt venni. A képzésen való részvétel támogatásának az egyes régiók pénzügyi kerete, valamint a támogatási programidõszak vége szabott végsõ határt. Képzési igény regisztrálása a támogatás lekötése A jelentkezõ a kiválasztott kurzusra felnõttképzési szerzõdést kötött a képzõintézménnyel, amelyet a programban résztvevõ képzõintézmény eljuttatott a VÁTI Kht. területi irodáihoz. A felnõttképzési szerzõdés ügyviteli rendszerben történõ rögzítésével került lekötésre a konkrét támogatási összeg.

7 Támogatási megállapodás megkötése A kerettel rendelkezõ támogatási igényre a VÁTI Kht. támogatási megállapodást kötött a jelentkezõvel, és ezzel egy idõben ellenõrizte személyazonosságát. A támogatási megállapodás tartalmazta mindkét fél részérõl a kötelezettségvállalást, és a feladatokat, melynek lényege, hogy a támogatás nyújtásának feltétele a képzés sikeres elvégzése volt. Képzések lebonyolítása ellenõrzések A képzéseket a képzõintézmények valósították meg a saját képzési helyszíneiken. A támogatási megállapodásban foglalt kötelezettségeket, így a támogatottak képzésen való részvételét és annak dokumentumait a VÁTI Kht. a képzés idõtartama alatt ellenõrizte helyszíni, illetve egyéb ellenõrzések formájában. Emberek és eszközök: ROP program menedzsmentje A projektcsoport A program tervezése, a rendszer kidolgozása, és a program lebonyolításának irányítása, valamint a monitoring, szerzõdéskezelés és kommunikációs feladatok, továbbá a kifizetések a VÁTI Kht. budapesti központjában, a szervezetén belül elkülönítetten létrehozott projektcsoport feladata volt, amely átlagosan 4 fõ szakmai és 3 fõ pénzügyi menedzserbõl állt össze, egy másik, hasonló képzési programmal közösen kialakított projektirodán, a ROP Végsõ Kedvezményezetti Osztályon. A projektcsoport munkájában közremûködtek az informatikai fejlesztõk, valamint a VÁTI Kht. egyéb háttérintézményi egységei. A képzés lezárása A képzés teljesítésének igazolásához a jelentkezõnek a képzés végén be kellett nyújtania a sikeres elvégzést igazoló tanúsítványt, oklevelet stb. A teljesítés elfogadásához szükséges volt a képzõintézmény részérõl benyújtott kurzuszáró monitoringjelentés, amelyen a képzõ nyilatkozott a hallgatók státusáról. 7 Elszámolás fizetési konstrukció A képzési díjról szóló számlát a magánszemélyek esetében a képzõintézmény nyújtotta be a kurzuszáró jelentés mellékleteként, vállalkozásoknál pedig maga a vállalkozás. Magánszemélyek esetében a VÁTI Kht. a képzési díj maximum 80%-át úgy térítette meg, hogy a magánszemély a támogatási megállapodás megkötését követõen a megállapodásban rögzített önrészt a képzõintézménynek közvetlenül maga fizette meg. A képzési díj támogatott hányadát a VÁTI Kht. a képzés lezárulását követõen közvetlenül a képzõintézménynek fizette ki a magánszemély helyett és nevében, a magánszemély nevére szóló végszámla ellenében. A vállalkozások esetében a vállalkozás a VÁTI Kht.-val megkötött támogatási megállapodás alapján a képzés teljes díját maga fizette meg a képzõintézménynek. A VÁTI Kht. a képzési díj támogatási megállapodásban megállapított hányadát közvetlenül a vállalkozásnak térítette meg a képzés sikeres lezárását követõen, a benyújtott számla alapján. Munkabér-támogatás esetén a képzés lezárását követõen a vállalkozás benyújtotta az igénylési dokumentációt, amely ellenõrzését követõen került kifizetésre a munkabér-támogatás a vállalkozás részére. A támogatási megállapodás lezárása A szakmai és pénzügyi teljesítést követõen a támogatási megállapodás lezárásra került. A pályázatok fogadása és elbírálása, majd kezelése a VÁTI Kht. regionálisan mûködõ területi irodáin keresztül történt, ezzel biztosítva a kapcsolódást a jelentkezõkkel a hét régióban. Mind a 7 területi irodán átlagosan 1 2 fõ dolgozott a ROP program végrehajtási feladatainak elvégzésén. A területi irodák egyben ügyfélszolgálatként is mûködtek, és segítséget nyújtottak a jelentkezõknek a jelentkezési dokumentáció elkészítésével kapcsolatosan, illetve hasonló feladatokat vállaltak a ROP program regionális konzorciumi tagjai is. Az informatikai rendszer A ROP programban igen nagy számú, több tízezer jelentkezõ jelentkezési adatainak gyors és pontos kezelését kellett biztosítani. Ennek megvalósítását a VÁTI Kht. által egyedileg, erre a támogatási rendszerre kifejlesztett könnyen kezelhetõ informatikai ügyviteli rendszer segítette. Az ügyviteli rendszer nyilvános felületén keresztül egyrészt a jelentkezõk tájékozódhattak a képzési kínálatról különbözõ rendezõelvek szerint. Másrészt az informatikai rendszer különbözõ moduljain keresztül támogatta a programmenedzsment napi munkáját. Az informatikai rendszer biztosította a program folyamatos nyomon követését, az elvárt jelentéstételi kötelezettségek teljesítését, emellett egy külön egyedi felületen a partner képzõintézményeknek is biztosított tájékoztatási és munkafelületet.

8 8 A ROP program erdeményei Képzõintézmények és képzések A képzési lista A képzõintézményi felhívásra 2005 és 2007 között 1785 db képzési pályázat érkezett be 258 képzõintézménytõl, amelybõl 1213 elfogadott, 572 elutasított képzési program volt. A legtöbb képzõintézményi jelentkezés ban érkezett, az összes pályázat közel 80%-a, így a kínálati lista 2006 második felében bõvült a legdinamikusabban, a választható képzések száma 2007 elsõ negyedévére megnégyszerezõdött. Az elfogadott képzési programokra vonatkozóan a VÁTI Kht. együttmûködési megállapodást kötött a képzõintézményekkel. A ROP végleges régiós képzési listán összesen 219 db képzõintézmény db képzési programja szerepelt. Az ország minden régiójából érkezõ, sikerrel pályázó képzõintézmények döntõ többsége, 90%-a piaci alapon mûködõ felnõttképzési intézmény volt, az egyéni vállalkozó által fenntartott akkreditált intézményektõl egészen az országos hálózattal rendelkezõ nagy képzõkig. zett képzéseket, illetve rendelkezett országos telephelyhálózattal, emellett számos kihelyezett helyszínt is biztosítottak a képzõk. A kínált képzések típusa szerint elsõsorban OKJ-s képzések, valamint szakképzési programok voltak a listán. Ez azt mutatja, hogy a hiányszakmákban léteznek OKJ-s, azaz állami bizonyítványt nyújtó képzések és a képzõintézmények inkább ezeket nyújtották be (lásd lap alján lévõ táblázat). A befogadható képzések témaköreit a ROP program által biztosított igénylista határozta meg regionálisan és ágazatonként. A képzési listán szereplõ képzések témáját, azaz ágazati kapcsolatát megvizsgálva a legtöbb kínált képzési program a szolgáltatások, a gépészet-gépgyártás-finommechanika és a vendéglátás-idegenforgalom-turizmus témakörhöz kapcsolódott. Ebbe a három ágazatba sorolható az összes képzés 77%-a. A legtöbb képzõintézmény a közép-magyarországi régióban mûködött, és a képzési listán szereplõ képzések száma is a Közép-Magyarországi régióban volt a legmagasabb, azonban a felmért igényekhez igazodóan egy képzés több régió képzési listáján is szerepelt, ismétlõdött, így a régiós képzési kínálat sokkal kiegyenlítettebb volt. Ez a tény továbbá nem jelentette a képzések szervezésének Budapest-központúságát sem, köszönhetõen a viszonylag kiegyenlített képzõintézményi eloszlásnak, valamint a központban tevékenykedõ képzõintézmények között sok volt, amelyik országosan szerve- A képzések idõtartama vonatkozásában összefüggés van az OKJ-s tanfolyamok és a mesterképzések viszonylag magas számával, mivel a képzések 80%-a 120 óra feletti képzés volt a képzési listán. A pár napos tréningekbõl kevés szerepelt a kínálatban, mivel nem jellemzõ a szakképzésre ez a forma. A képzési kínálatban szereplõ 1213 képzés tekintetében az átlagos képzési díj bruttó Ft volt. Ezt az átlagot befolyásolja a mesterképzések magasabb, 300 ezer forintos díja, valamint az OKJ-s képzések, amelyek a képzési kínálat felét tették ki. A mesterképzések adatai nélkül az átlagos képzési díj Ft volt.

9 A szakmai képzések és továbbképzések palettája igen változatosan alakult, a szaknyelvi továbbképzéseken keresztül egészen az üzleti kommunikációin át, a speciális jármûvezetõi képesítésekig nagyon változatos szakképesítést adó közöttük például a sommelier, a környezeti rendszermenedzser vagy a Heidenhain TNC-vezérlések kezelése és programozása képzések is elérhetõek voltak a célcsoportok számára. Az elindult kurzusok A program keretében összesen db kurzus indult el országszerte, amelyen a ROP program keretében támogatott hallgató vett részt. Az elindult kurzusok nem kizárólag támogatott hallgatókkal indultak, hanem piaci alapon, azaz rentábilisan, így egy kurzus hallgatói összetételét tekintve vegyes volt, támogatott, illetve nem támogatott hallgatókból tevõdött össze. 9 A legtöbb tanfolyam a közép-magyarországi régióban indult, az összes kurzus 21%-a, ami számát tekintve nem jelentõsen tér el a többi régiótól. Országos tekintetben a keleti régiók emelkednek ki, mivel a 3 keleti régióban indult kurzusok száma az összes kurzus 47%-át teszi ki. A legkevesebb tanfolyam Közép-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon indult, ahol egyrészt a képzési kínálat és a programban résztvevõ képzõintézmények száma, valamint az érdeklõdés is alacsonyabb volt. A régiós források szempontjából a program a keleti, elmaradottabb régiókat részesítette elõnyben. A képzések típusa szerint az OKJ-tanfolyamok voltak a legnépszerûbbek. Az összes kurzus 43%-át tették ki, amely azt mutatja, hogy a célcsoportnak fontos volt, hogy államilag elismert bizonyítványt kapjanak a tanfolyam végén, illetve inkább olyan szakmát választottak, ahol ilyen bizonyítvány megszerezhetõ. A típusok közötti megoszlás regionális sajátosságokat is mutat, így Észak-Magyarország speciális abban, hogy az OKJ-s kurzusok csak a második helyen szerepeltek, valamint Észak-Alföld, ahol arányaiban alacsony számban indultak mesterképzések. Összességében az elindult, nem OKJ-s kurzusok között magas a FAT-akkreditált képzések aránya, közel a fele. A rövid, tréning jellegû kurzusokból kevés indult, mindössze 16 db országszerte. Jellemzõen az OKJ-s tanfolyamok és a mesterképzések miatt a hosszabb képzések dominálnak, a 30 és 120 óra közötti tanfolyamok mindössze a kurzusok egyharmadát tették ki.

10 10 A képzések ágazati besorolását, így a témáját tekintve látható, hogy a legnépszerûbb ágazat a szolgáltatás volt, ebben az ágazatban indult a legtöbb kurzus, az összes kurzus közel fele ehhez az ágazathoz kapcsolható. Számos tanfolyam indult még a gépészetgépgyártás-finommechanika témakörében, elsõsorban gépkezelõi, így a nehéz- és könnyûgép-kezelõi tanfolyamok, valamint a közlekedés ágazatban, ahol a speciális tehergépjármûvek vezetését elsajátító képzéseket választották, a vendéglátás-idegenforgalomturizmus ágazatból pedig a szaknyelvi képzések, valamint a turisztikai és vendéglátó szakképzések voltak kedveltek. A kurzusok lebonyolítását a képzés helyszíne esetében a program során kistérségi szinten is vizsgáltuk. Az összes kurzus 5%-a a leghátrányosabb és 11%-a hátrányos helyzetû régióban került lebonyolításra, összesen 319 kurzus (az összes 16%-a). Ezen kurzusok nagy többsége, azaz 58%-a pedig a 3 keleti régió elmaradottabb térségeiben adott lehetõséget a célcsoportnak egy keresettebb szakmát adó képzésen való részvételre. Az alábbi térképen látható az elindult kurzusok térség szintû megoszlása országosan. Sötét vonal jelzi a hátrányos helyzetû kistérségeket. Az alábbi képzések voltak a ROP program legnépszerûbb képzései, a legtöbb kurzus ezekbõl a képzésekbõl indult: Okleveles értékesítõ képzés, Tehergépkocsi-vezetõ C, C1 kategória, Marketing-, reklám- és kommunikációs ügyintézõ, Kereskedelmi asszisztens, Autóbusz-vezetõ D kategória. Tárgyalástechnika és döntéshozatal, értékesítési technikák, A reformkonyha beilleszkedése a magyar gasztronómiába, Angol nyelvi ismeretek turisztika területén dolgozóknak, Kereskedõ vállalkozó, Fodrászmester. Az elindult kurzus tekintetében az átlagos képzési díj bruttó Ft volt, amely azt mutatja, hogy a jelentkezõk többsége ezer forint díjú képzést választott. Az átlag tartalmazza a mesterképzések magasabb, 300 ezer forintos díját, így azokat kivéve az átlagos képzési díj a tanfolyami képzések tekintetében Ft.

11 Jelentkezõk A jogosultság megszerzésére irányuló jelentkezésekbõl 2005 és 2007 között db érkezett a VÁTI Kht.-hoz, ebbõl db alkalmazottaktól, 4.037db önfoglalkoztatóktól (egyéni vállalkozó ide sorolva) érkezett, valamint 570 db vállalkozás jelentkezett a programba. A program csúcsidõszaka 2006 nyara volt, ekkor érkezett be a pályázatok 70%-a. Regionálisan, a 3 alföldi régióból érkezett az összes jelentkezés 51%-a, kiemelkedõen az észak-alföldi régióból. A beérkezett pályázatokból db került elfogadásra, azaz a 90% sikeres pályázat volt. 11 A jelentkezõk célcsoportja szempontjából az összes jelentkezõ 78%-a magánszemélyként jelentkezett. A magánszemélyek túlnyomó többsége alkalmazott volt, mindössze 14% önfoglalkoztató, és ezen belül is döntõen az egyéni vállalkozók jelentkeztek. A vállalkozásoktól bejelentett alkalmazottak 22%-ot tesznek ki, a legtöbb személy kft. formában mûködõ vállalkozástól jelentkezett. A legnépszerûbb képzések, amelyeket a legtöbben látogattak, a szolgáltatás ágazathoz sorolhatóak, közel a fele a jelentkezõknek ilyen témájú képzést választott. Nem elhanyagolható a gépészet-gépgyártás-finommechanika ágazathoz tartozó képzések hallgatóinak száma. Régiónként is eltérõek voltak a preferenciák, a turisztikai képzések inkább Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon volt népszerûek, informatikai, feldolgozóipari, de a szakmai idegen nyelvi, valamint speciális autóvezetõi képzéseken is inkább a keleti régiókban vettek részt. Az egy fõre esõ támogatás átlagos összege (a két támogatási konstrukció átlagában) Ft volt. Képzésen résztvevõk A programban db támogatási megállapodás keretében összesen fõ vett részt képzésen a 7 régióban. A legtöbben az észak-alföldi régióból mentek a tanfolyamokra. Összesen 2,25 milliárd Ft támogatási forrás került szétosztásra, amelybõl a hátrányos, keleti régiók részesültek nagyobb arányban.

12 A hallgatók 42%-a volt nõ, amely jó aránynak mondható a szakképzési területen. Ebbõl a szempontból leginkább kiegyenlített a nyugat-dunántúli régió volt. A év közöttiek vettek legtöbben részt a képzéseken, és elmondható, hogy a jelentkezõk 63%-a 40 év alatti volt, ami a képzések hasznosulása szempontjából kiemelkedõ. 12 A 10 legnépszerûbb képzés: 1. Minõségkultúra növelése, 2. Kereskedelmi asszisztens, 3. Okleveles értékesítõ képzés, 4. Marketing, reklám- és kommunikációs ügyintézõ, 5. C kategóriás közúti jármûvezetõi képesítések (C), 6. ABC-eladó, 7. Tárgyalástechnika és döntéshozatal, értékesítési technikák, 8. Angol nyelvi ismeretek turisztika területén dolgozóknak, 9. Kereskedõ vállalkozó, 10. Könnyûgépkezelõ. A képzéseken többségében az alkalmazottak vettek részt (76%), valamint jelentõs számban voltak a kft.-k alkalmazottai és az egyéni vállalkozók. A legaktívabb vállalkozások a közép-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi régióban voltak, és a legtöbb hallgató az egyéni vállalkozókból és a középvállalkozásoktól került ki. A képzésben résztvevõk iskolai végzettségük szerint a jelentkezõk 63%-a középfokú végzettséggel rendelkezett, amelyre alapozta az új kompetenciát vagy szakmát. Az alapfokú végzettségûek körében a gépiparral és a szolgáltatásokkal kapcsolatos képzések voltak népszerûek. A jelentkezés benyújtásakor a jelentkezési lapon a statisztikai adatgyûjtés keretében monitorozásra kerültek a jelentkezõi motivációk. Ezek alapján a magánszemélyek a képzésen történõ részvétel indokaként 47%-ban a szakmai elõrelépést jelölték, de hangsúlyosan megjelent a munkakör technológia váltása és a szakmai profil bõvítése is. A válaszadók mindössze 5%-ának volt szüksége a képzés támogatására munkahelyváltás miatt. A vállalkozások alkalmazottaik képzésen való részvételét túlnyomó többségben a szaktudás továbbfejlesztésével indokolták, amely összecseng a program kitûzött céljaival. A képzések megvalósítása során 335 fõ morzsolódott le, amely az összes résztvevõ arányában nem éri el a 2%-ot. A képzésben résztvevõk 30%- a hátrányos helyzetû kistérségekbõl jött. Különösen sokan vettek részt ezekbõl a térségekbõl az észak-alföldi régióból, amit az magyaráz, hogy az elmaradottabb térségekben nagyobb érdeklõdés volt a támogatási lehetõségre és egy keresettebb szakmát adó képzésen való részvételre. Az alábbi térképen látható a képzésben résztvevõk számának kistérség szintû megoszlása országosan. Sötét vonal jelzi a hátrányos helyzetû kistérségeket.

13 Jó gyakorlatok tapasztalatok javaslatok A program legfõbb tapasztalata és eredménye maga a népszerûsége volt. Az, hogy a dolgozó, alap- és középfokú végzettségû emberek és a vállalkozások is hajlandóak idõt és energiát szánni képzésre, továbbképzésre, igazolva ezzel, hogy az élethosszig tartó tanulás szemlélete, ennek fontossága egyre szélesebb körben van kialakulóban a mai magyar társadalomban. A ROP képzési program számos új elemet hordozott, olyan módszereket, amelyeket nem alkalmaztak korábban ilyen körben, és ezzel az úttörõ munkával jelentõs kockázatot is vállaltunk. A program népszerûségének egyik kulcsa a támogatási rendszer volt. A támogatás folyósítása nem a korábban megszokott módon történt azaz a képzõintézmények támogatásán keresztül, központilag meghatározva, hanem célzottan, a jelentkezõk kapták a támogatást az úgynevezett kupon rendszerben. Ez a rendszer újszerûségében számos elõnyt, de problémaforrást is hordozott. A rendszer egyik pozitívuma a jogosultság alapú támogatás, amely gyors és átlátható, futószalag szerû pályázati rendszer kialakítását tette lehetõvé, így a jelentkezõk viszonylag egyszerûen, könnyen ellenõrizhetõ dokumentummal hozzájuthattak a jogosultsághoz. Ez nagy tömeg támogatása esetén jól alkalmazható módszer megfelelõ informatikai és menedzsmentháttérrel. Mivel a ROP es célcsoport jó része nem irodai alkalmazott, így az internetes hozzáférése és felhasználói tudása igen korlátozott, amely a jelenlegi magyar helyzetben a KKV-k nagyobb része esetében is igaz, így a teljes internet alapú pályáztatás helyett a papír alapú, egyszerûsített pályáztatás volt célravezetõ A tapasztalatok alapján azonban problémát okozott sok jelentkezõnek, aki ha tudomást is szerzett a lehetõségrõl, hogy nem volt internet-hozzáférése, nem tudta kezelni a felületet, amelyrõl a jelentkezési lap letölthetõ volt. Ezért rendkívül fontos volt az, hogy a programban résztvevõ partner képzõintéz- mények, valamint a 1. komponens területi kamarai hálózata aktívan kereste, segítette, patronálta a jelentkezõket, segédkezett a jelentkezési lap kinyomtatásában, kitöltésében, a jelentkezés beadásában. Egy ilyen célcsoport esetében kiemelkedõ fontosságú a segítségnyújtás, amely jól mûködött a program során. A támogatottak oldaláról vonzó volt, hogy saját döntésük alapján választhatták a képzések listájából a számukra megfelelõt, személyes, illetve vállalkozásuk profiljához leginkább illeszkedõ képzést, amely személyre szabottabb és ezzel célzottabb támogatást biztosított. Ez a döntési szabadság ösztönözte a résztvevõket, inkább magukénak érezték a képzés célját és jelentõségét, és nem külsõ kényszerbõl végezték a tanfolyamokat. Probléma szintén a képzési lista internetes elérése volt elsõsorban azoknál a jelentkezõknél, akik nem rendelkeztek internettel. A kupon, azaz a megszabott támogatási keret másik elõnye volt, hogy lehetõséget adott a támogatottaknak a kerettel történõ gazdálkodásra, azaz több képzésen történõ részvételre. Ez különösen a vállalkozásoknál volt jelentõs, hiszen ott nagyobb összeg állt rendelkezésre, így a vállalkozás beilleszthette a képzési tervébe ezt a lehetõséget, stratégiát építhetett fel. Ezzel a kerettel valóban lehetõsége nyílt a jelentkezõnek többféle kompetencia, komplex szaktudás, vagy egy teljes szakmai nyelv elsajátítására, és rávezette õket a saját jövõben való gondolkodásra, az egyéni szakmai továbbfejlõdés megtervezésére. Továbbfejleszthetõ pont ebben a rendszerben a felmerült jelentkezõi félreértések nyomán, hogy érdemes a kupon lejárati idejét meghatározni, valamint nagyon pontosan elmagyarázni a beváltás körülményeit és a vállalt kötelezettségeket, mivel gyakran tapasztaltuk azt, hogy a jelentkezõk a pályázati felhívást és feltételeket és az általuk aláírt szerzõdést nem olvassák el. A kupon-rendszer lebonyolítási és pénzügyi szempontból is viszonylag jól tervezhetõ, követhetõ és átlátható rendszer. Rugalmassága révén a programban alkalmazott két sávon túl akár több sávra is kidolgozható, attól függ, milyen célcsoportok vannak. A meghatározott támogatási összeg révén könnyen nyilvántartható, és uniformizálható eljárást tesz lehetõvé. A támogatási rendszer kiemelkedõen jó gyakorlata az önrész alkalmazása volt. A támogatás szabályos felhasználását nagymértékben segítette és a lemorzsolódás ellen hatékony módszernek bizonyult. Az önerõ léte ösztönzõ volt, mivel az így befizetett pénz kiesési kockázata biztosította a képzésben résztvevõ jelentkezõk elkötelezõdését, érdekeltté tette a személyeket a képzés befejezésében. A fizetési konstrukció is hatékony rendszernek bizonyult, hiszen a jelentkezõi oldalról az önrésszel biztosította a képzés elvégzési hajlandóságot, a képzõintézményi oldalról pedig az utólagos finanszírozással ösztönözte a képzõintézményt, hogy végigkísérje a hallgatót a sikeres vizsgáig, a támogatói oldal kockázatát minimálisra 13

14 14 csökkentve. Az elõnyök mellett nagyon fontos a folyamatok rendszeres ellenõrzése, mindkét oldal folyamatos kontrollálása, az esetleges visszaélések, hibák kiszûrése. A vállalkozások esetében alkalmazott további ösztönzõ elem, a kiesett munkabér támogatása hasznos és reális támogatási forma lehet, azonban gyakorlati szempontból kevésbé hatékony. Támogatói oldalról a legfõbb probléma a támogatás tervezhetetlensége, mivel ez a típusú támogatás valós kifizetéseken alapul, így elõre megbecsülhetetlen és jelentõs forrásokat foglal le feleslegesen. Ennek ellenére számos vállalkozás élt a lehetõséggel, és amennyiben a konstrukciót tovább lehet fejleszteni, egy fontos és motiváló támogatási elem lehet. A ROP 3.4 támogatási rendszer módszertani újdonsága mellett kiemelkedõ és teljesen egyedülálló volt abban, hogy valós igényekre építõ, megalapozott támogatást biztosított, amely a regionális sajátosságokat is figyelembe vette. Az 1. komponens keretében az igényfelmérés területileg és szakmailag is koncentráltabbá, testre szabottabbá tehette a programot, így a képzési igényekre rugalmasan reagáló kurzusokat lehetett megvalósítani. A gyors reakciót a kétszakaszos tagolás tette lehetõvé, a képzési lista különálló kezelésével. Ezen a ponton meghatározó volt az a szakmai bizottság, amely szerepet kapott a listára kerülõ képzések feletti döntésben. Meglátásunk szerint egy ilyen volumenû program esetén szükséges egy állandó, fizetett szakértõi csapattal együtt dolgozni már a tervezés fázisában és szoros kapcsolatot tartani a programot érintõ szakterületek intézményeivel. Így számos jogszabályi változásra, gyakorlati buktatóra idõben fel lehet készülni, amely ennél a programnál is elõfordult pl. az OKJ-átalakítás kapcsán. A képzõintézmények partneri szerepe a programban általában pozitív volt, mivel annak ellenére, hogy a támogatást ebben a rendszerben nem õk kapták, jelentõs adminisztrációs és szervezési feladatot vállaltak a plusz piac reményében. A külsõ adottságok és változások között nagy kihívás volt a megvalósítás során a képzési piac erõteljesen érzékelhetõ szezonális jellege, amely komoly kapacitást igényelt. Ennek elle- nére több alkalommal kialakultak torlódások. A tapasztalatok alapján a torlódások kialakulása megelõzhetõ a szakaszos pályáztatással, illetve az interaktív kommunikációs csatornák kialakításával a képzõk és a partnerszervezetek körében. A programba bekapcsolódott nagy létszámú csoport pályáztatását egy teljesen új, a program egyedi igényeire szabott, internet alapú ügyviteli informatikai rendszer segítette, amely hatékony háttértámogatást nyújtott a térben elkülönülten dolgozó menedzsmentnek, így nagyon gyors, átlátható és megbízható mûködés biztosított. Emellett a partnerszervezeteket is bekapcsolta a folyamatokba egyéni felületek segítségével. A program során folyamatosan fejlesztettük a rendszert, amely még számos lehetõséget hordozott magában, amelyek bevezetésére sajnos a gyors lefolyás miatt már nem volt lehetõség. Fontos megemlíteni a kommunikáció jelentõségét, valamint a programban kialakult kapcsolatokat. A program tapasztalatai alapján a célcsoport elérése úgy volt hatékony, ha különbözõ szinteken zajlott a népszerûsítés és különbözõ formában, nem egy központi csatornán. A területi kamarák, a képzõintézmények, valamint a VÁTI Kht. a saját csatornáján hirdették a lehetõséget, ezzel nagyobb eséllyel érték el a potenciális személyeket. Kiemelten a fenntarthatóságot erõsítõ eredménye a programnak, hogy új kapcsolati háló alakult ki a csoportok között (megvalósító szervezetek, képzõk-vállalkozások/személyek, ROP IH stb.), ami a program lezárásával is fennmarad. A program során úgy gondoljuk, sikerült jó kapcsolatot kialakítani mind a képzõintézményekkel, mind a kamarákkal, a ROP Irányító Hatósággal, és együttmûködésben dolgozni a programok sikerén. Külsõ szemmel vélemény A célcsoportok és a programban résztvevõ képzõintézmények a program értékelését hivatott fórumokon öszszességében kiemelkedõen jónak, újszerûségével új szemléletet kialakító programnak tartották. Kiemelték, hogy a ROP program központi programként is képes figyelemmel lenni a területi, regionális sajátosságokra, képes idõben rugalmas változtatásokra. Véleményük szerint a program bebizonyította, hogy egy ilyen decentralizált központi programoknak nagy a hozzáadott értéke, és figyelemmel tud lenni az elmaradott térségek, és a különbözõ régiók sajátos igényeire egyaránt. A jelentkezõi és partner képzõintézményi oldalról egyértelmûen a program folytatása mellett szavazott a megkérdezettek teljes köre, valamint a jelentkezés lezárása körül beérkezõ érdeklõdõ megkeresések is ezt tanúsítják, amely igazolja a program sikerét, népszerûségét és a folytatás igényét arról az oldalról is, akiknek a program szólt.

15 Programkronológia A ROP program lebonyolítása június 7. A ROP Irányító Hatóság támogatási szerzõdést köt a VÁTI Kht.- val, mint végsõ kedvezményezettel a ROP program lebonyolítására. A program lebonyolítására igen rövid idõ, mindössze 2 év állt rendelkezésre a es idõszakban június 30. Az 1. komponens részérõl átadásra került az elsõ elõzetes felmérésbõl készített régiós igényeket tartalmazó lista, majd a listára vonatkozóan a VÁTI Kht. nyilvános felhívást tett közzé képzõintézmények részére a regionális képzési listák kialakítása céljából november 29. A elsõ képzési lista megjelenésével egy idõben országosan meghirdetésre kerül a felhívása célcsoport tagjai részére és ezzel maga a támogatási rendszer december január Az elsõ jelentkezések beérkezése a VÁTI Kht. területi irodáira február Elindulnak az elsõ képzések a program keretében. Módosul a képzõintézmények felhívása, ettõl az idõponttól mesterképzések is befogadhatók. Országos kampány a képzõintézmények körében május Országos kommunikációs kampány a célcsoport elérésére augusztus december A program csúcsidõszaka. Ebben a közel 5 hónapban érkezik be összes jelentkezés és támogatási igény 70%-a március 21. Az utolsó régióban is felfüggesztésre került a képzési szerzõdések befogadása, ezzel az összes régióban megtörtént a program teljes szétosztható forráskeretének lekötése április A program sikerére való tekintettel a ROP Irányító Hatóság a Monitoring Bizottság jóváhagyásával döntött a ROP 3. prioritáson belül lekötetlenül maradt források terhére történõ forrás-átcsoportosításról a ROP programba közel 600 millió forint értékben, ezzel lehetõséget biztosítva a program folytatására május 21. Módosított felhívás közzététele a ROP programban jogosult jelentkezõk részére az átcsoportosított források szétosztása céljából július A dunántúli régiók kivételével az összes régióban kimerülnek a pótlólagos forráskeretek szeptember 28. A képzési szerzõdések befogadásának lezárása a dunántúli régiókban október 1. Pótfelhívás a három keleti régióban, a dunántúli régiókban megmaradt, átcsoportosított források terhére október 12. Lezárásra került a pótfelhívás, és ezzel az egész országban a képzési szerzõdések befogadása, így a ROP program pályáztatási szakasza véglegesen lezárásra került. A források teljes mértékben lekötésre kerültek december A jelentkezések és képzési szerzõdések beadásának felfüggesztése az elsõ régióban keretkimerülés miatt február 28. A képzések befejezésének záró idõpontja a program szakmai részének zárása február 3. Az egész országban lezárása kerül a képzõintézményi és célcsoporti jelentkezések befogadása április 30. A ROP program pénzügyi zárása június 30. A ROP zárása és végsõ elszámolása a ROP Irányító Hatóság felé.

16 Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt Infovonal: