12. A NŐK40 PROGRAM DILEMMÁI

Átírás

1 12. A Nők40 program dilemmái 12. A NŐK40 PROGRAM DILEMMÁI Simonovits András & Tir Melinda A Nők40 program Magyarországon 2011 óta működik: lényege, hogy minden olyan nő, akinek a jogviszonya elérte a 40 évet, az az általános korhatár alatt is nyugdíjba vonulhat, anélkül hogy csökkenne az általános korhatárhoz tartozó nyugdíja. Egy évvel később, 2012-ben megszűnt a Nők40-en kívüli előrehozott nyugdíjazás: sem a nyugdíj csökkentésével, sem a nélkül nem lehet az általános korhatár alatt nyugdíjba menni. Ez a kettős rendszer hungaricum, véleményünk szerint célszerűtlen, és csak a politikai körülmények tartják életben: a kormányzati retorika kiemeli a Nők40 nagyvonalúságát, és az ellenzék inkább szeretné kiterjeszteni ezt a nagyvonalúságot a férfiakra is, mintsem egy nemzetközileg szokásos uniszex rugalmas korhatárt javasolna. Tanulmányunkban először ismertetjük az adatokat, majd értékeljük a rendszer előnyeit és hátrányait. A téma szakirodalma meglehetősen szűkös. A kiindulópont Augusztinovics (2005) és Augusztinovics Köllő (2007), amely írások ráirányították a figyelmet a töredezett munkapályákra. A Nők40 témakörről lásd Mihályi Vincze (2016) mellett különösen a következő munkákra támaszkodunk: Czeglédi és szerzőtársai (2016), Granseth és szerzőtársai (2016), valamint Simonovits (2018). Kezdjük az adatok bemutatását a 2007 és 2016 között évenként nyugdíjba vonuló nők létszámával és életkorával (12.1. táblázat)! Miközben az általános korhatár némi megszakítás után ütemesen emelkedett 61-ről 63,5 évre (1996-ban még csak 55 év volt) a nyugdíjba vonulási létszámok két évben megugrottak 2007-ben a következő évi körülbelül 8 százalékos kezdőnyugdíj-csökkentés beharangozása, majd 2011-ben a Nők40 lehetőségének hirtelen megnyílása miatt, egyébként eléggé egyenletesen alakultak, a Nők40 létszám szintén. A teljes és a Nők40 női népesség korcentruma csak lassan emelkedett, és a teljes népességben ezt az emelkedést 2011-ben jelentősen megakasztotta: 2,2 évvel csökkentette a Nők40 bevezetése. Végeredményben az átlagos korcentrum 10 év alatt 3,2 évvel, ezen belül a Nők40 kedvezményezettjeinél 1,4 évvel nőtt. Átlagosan a Nők40 keretében nyugdíjba vonultak járadéka alig tért el a férfi női átlagnyugdíjtól, tehát jelentősen felülmúlták a többi nő nyugdíját. Ez a többlet csak részben fakad a hosszabb szolgálati időből, másik oka a nagyobb éves kereset. Ezen a ponton idézzük a Czeglédi és szerzőtársai (2016) megállapításait. A táblázat a Nők40 program évi helyzetét mutatja be. Itt a legnépesebb születési évjárat az 1955-ös, átlagéletkoruk 58 év, átlagos szolgálati idejük 41 év. A zömük élt a 40 éves jogviszony után járó lehetőséggel, de 15 százalékuk 42 éves, illetve 11 százalékuk 43 éves jogviszonnyal lett nyugdíjas. A táblázat ugyanezt a bontást a kereseti és nyugdíjadatoknak a forintösszegeit feltüntetve mutatja, jogviszony szerint bontva. 197

2 Simonovits András & Tir Melinda táblázat: Öregségi nyugdíjba vonuló nők létszáma és életkora Összes Nők40 Év létszám (ezer fő) korcentrum (év) létszám (ezer fő) életkor (év) Általános korhatár: ,0 57, ,3 57,3 Általános korhatár: ,2 59, ,6 60, ,9 58,5 54,8 57, ,2 59,2 26,6 57, ,2 59,6 24,1 58,0 Általános korhatár: 62, ,1 59,6 27,6 58, ,7 60,0 28,7 58,7 Általános korhatár: ,9 61,0 28,7 59,0 Forrás: Fazekas Köllő (szerk.) (2017) táblázat, 269. o. alapján táblázat: A 2013-ban nyugdíjba vonuló Nők40 adatai Átlagos szolgálati idő Létszám szolgálati idő szerinti eloszlása (százalék) Születési év ,9 60,0 41,5 37,7 29,4 18,4 4,9 5, ,6 59,0 41,1 59,7 16,1 8,5 8,5 4, ,9 58,2 41,1 61,4 9,3 15,2 10,5 1, ,7 57,1 41,7 31,2 17,4 37,8 11,3 0, ,3 56,1 40,7 65,6 23,6 7,2 0, ,7 55,2 40,3 87,1 9,7 Átlag/összesen 100,0 57,9 41,1 56,3 14,8 15,9 8,2 2,0 0,05-nél kisebb érték táblázat: A 2013-ban nyugdíjba vonuló Nők40 kereseti és nyugdíj adatai Létszámeloszlás (százalék) Átlagéletkor Létszámeloszlás (százalék) Helyettesítési arány a Átlagos szolgálati idő Létszám szolgálati idő szerinti eloszlása (százalék) Születési év ,938 0,771 40,5 70,6 18,2 6,9 2,3 1, ,954 0,776 40,2 86,9 10,4 1,8 0,6 0, ,954 0,775 40,2 90,2 8,0 1,2 0,4 0, ,793 0,655 40, ,8 1,0 0,3 0, ,792 0,639 40,2 91,7 7,6 0,6 0, ,760 0,609 40,1 95,0 5,0 Átlag/összesen 0,897 0,731 40,2 88,2 9,1 1,5 0,6 0,3 a Az éves átlagos nettókereset százalékában. 0,05-nél kisebb érték. Megjegyzés: Időközben megjelent az ONYF (2015) forrás is, és a 2014-es adatok lényegében ugyanezt a helyzetet tükrözik. Forrás: ONYF (2014) o., 6.9. táblázat rövidítve. 198

3 12. A Nők40 program dilemmái MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Adatbankjában rendelkezésre álló kapcsolt adminisztratív adatbázis segítségével pontosabb képet kaphatunk az egyes nyugdíjtípusokba tartozó nők 2011-es helyzetéről. Témánk szempontjából az öregségi nyugdíjazás három változatát különböztettük meg: előrehozott nyugdíjas, Nők40 kedvezménnyel és a korhatáron nyugdíjba vonulók. A következőkben e három csoportot hasonlítjuk össze (pályatöredezettség, nyugdíjazás előtti átlagkereset és megállapított nyugdíj összege alapján). A fentebb vázolt nyilvános statisztikák, illetve korábbi vizsgálatok adataiból is látható, hogy minden évben igen nagy a nők körében a korhatár előtt nyugdíjba vonulók aránya; mi több, a korhatáron visszavonulók vannak kisebbségben. A nyugdíjba vonulási átlagéletkor (a korcentrum) változásai tulajdonképpen csak a törvényi változásokat követik. A táblázat ismertetésekor már felhívtuk a figyelmet a 40 éves szolgálati idő vízválasztó jellegére, továbbá a nyugdíjakban tapasztalt egyenlőtlenségekre (amely azonos korcsoportban a és a éves szolgálati idejűek között mutatkozik). A tanulmány záró része Granseth és szerzőtársai (2016) bővítése alapján készült. Közérdekű adatigénylés keretében az Államkincstárba beolvadt ONYF-től részletes kereszttáblázatot kaptunk a 2016-ban nyugdíjba vonuló nők nyugdíjba vonulási életkoráról és szolgálati idejéről. A laza merev rendszer 1 miatt a legtöbb cella üres (senki sem mehetett nyugdíjba 40 évnél rövidebb jogviszonnyal, hacsak el nem érte a 63 évet). Helytakarékosságból a táblázatban a korbetöltött rövidebb szolgálati időket sorfolytonosan közöljük. Helytakarékosságból a táblázatban három osztályba sűrítjük a táblázat adatait: 1. osztály: korhatár alatti nyugdíjas, 40 év vagy hosszabb szolgálati idő (korbetöltött); 2. osztály: korbetöltött nyugdíjas, 40 évnél rövidebb (Nők40); 3. osztály: korbetöltött nyugdíjas, 40 év szolgálati idő. A sűrített adatokat a táblázat tartalmazza, a 3. osztályt kihagyjuk, adatai kikövetkeztethetők. Külön kiemeljük a nyugdíjba vonulási kor és a szolgálati idő hossza közti eléggé erős negatív korrelációt: 0, táblázat: Tömörített táblázat a 2016-ban nyugdíjba vonult nőkről, nyugdíjazási életkor = 63 Szolgálati idő Relatív gyakoriság 0,008 0,008 0,009 0,010 0,013 0,014 0,016 0,016 0,016 0,017 Szolgálati idő Relatív gyakoriság 0,019 0,020 0,022 0,021 0,022 0,023 0,021 0,025 0,026 0,029 Forrás: Államkincstár. 1 Laza a Nők40 kedvezményezettjei és merev a többiek szempontjából. 199

4 Simonovits András & Tir Melinda táblázat: Tömörített kereszttáblázat a 2016-ban nyugdíjba vonult nőkről, Nők40 Nyugdíjazási kor Szolgálati idő (év) ,014 0,019 0,026 0,113 0,038 0,013 0,008 0,004 0, ,004 0,011 0,012 0,012 0,026 0,025 0,010 0,004 0, ,000 0,014 0,030 0,012 0,008 0,019 0,020 0,005 0, ,000 0,000 0,013 0,016 0,009 0,006 0,017 0,011 0, ,000 0,000 0,000 0,005 0,008 0,006 0,003 0,008 0,017 Összesen a 0,018 0,044 0,081 0,058 0,089 0,069 0,058 0,024 0,094 a Összesen átlag: 41,2. Forrás: Államkincstár. 1. osztály súlya (korbetöltött) táblázat: Háromosztályos sűrítés részstatisztikák 2. osztály súlya (Nők40) 1. osztály várható szolgálati idő 2. osztály várható nyugdíjazási kor Nyugdíjazási kor relatív szórása 2. osztály Szolgálati idő relatív szórása 1. osztály 0,551 0,355 58,6 31,4 0,390 0,547 A táblázatban közöljük a háromosztályos sűrítés aggregált eredményeit táblázat: A három osztály átlagértékei Várható Várható Nyugdíjkor Szolgálati idő Korrelációs nyugdíjkor szolgálati idő szórása szórása együttható Átlagérték 60,6 37,8 2,6 5,7 0,587 Könnyen belátható, hogy a normális körülmények esetén a Nők40 kedvezményezettjei átlagosan kevesebbet, a többiek átlagosan többet fizetnek be életük során, mint amennyit visszakapnak. A legutolsó három év reálbérrobbanása azonban megváltoztatta a helyzetet. Ha újraszámoljuk az utolsó három év adatai alapján, akkor újabban jelentős veszteséget szenvednek el a Nők40 egyes csoportjai a maradókkal szemben. Tegyük például fel, hogy a Nők40 keretében egy nő 2016-ben 40 éves jogviszonnyal és szolgálati idővel 60 évesen ment nyugdíjba 100 egységnyi éves nyugdíjjal, amelyet még várhatóan 20 évig kap. Mi lett volna, ha csak ben megy nyugdíjba (43 éves teljesítménnyel)? A 80 százalékos helyettesítés 86-ra nőtt volna (7,5 százalékos emelkedés), a valorizáció miatt 2019-től kezdve 1, = 137 egységnyi nyugdíjjal, amelyet közelítően 17 évig élvezne. (Mintha a nyugdíjszámláján kivételesen jól kamatozott volna a pénze!) A két életpálya-nyugdíj = 2000 egység és = 2329 egység, jelentős különbség a nyugdíjba vonulást elhalasztó javára. 200

5 Hivatkozások Augusztinovics Mária (2005): Népesség, foglalkoztatottság és nyugdíj. Közgazdasági Szemle, 52. évf. 5. sz o. Augusztinovics Mária Köllő János (2007): Munkapiaci pálya és nyugdíj, Közgazdasági Szemle, 54. évf. 6. sz o. Czeglédi Tibor Simonovits András Szabó Endre Tir Melinda (2016): A nyugdíjba vonulási szabályok hatása: nyertesek és vesztesek. Közgazdasági Szemle, 63. évf. 12. sz o. Fazekas Károly Köllő János (szerk.) (2017): Munkaerőpiaci Tükör, MTA KRTK, Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest. Granseth, E. Keck, W. Nagl, W. Simonovits, A. Tir, M. (2016): Negative correlation between retirement age and contribution length? CERS-HAS Discussion papers, MT-DP, 2016/33. Mihályi Péter Vincze László (2016): A Nők Férfiak 40 nyugdíjkoncepció pénzügyi következményeinek szemléltetése a felosztó-kirovó rendszerben. Gazdaság és Pénzügy, 3. évf. 1. sz o. ONYF (2015): Statisztika Évkönyv, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest. Simonovits András (2018): Merevség és rugalmasság a magyar nyugdíjrendszerben, Szigma, 49. évf sz o. 12. A Nők40 program dilemmái 201