Javaslat a helyi adókról szóló 5/2011.(II.25.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és módosítására

Átírás

1 Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a helyi adókról szóló 5/2011.(II.25.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és módosítására Előterjesztő: Az előterjesztést készítette: dr. Laza Margit Jegyző Marótiné Sipos Ildikó Igazgatási és Adóosztály osztályvezető Az előterjesztés előzetesen egyeztetve: Tóth András mb. főépítész Az előterjesztést megtárgyalja Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság Pénzügyi Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság Testületi ülés időpontja: november 7. Ellenjegyzők: Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli osztályvezető Jogi szempontból ellenőrizte: -

2 - 2 - Tisztelt Képviselő-testület! I.rész Építmény- és telekadó ek felülvizsgálata A helyi adókról szóló évi törvény (a továbbiakban: Htv.) január 1-jétől hatályos 7.. g) pontja összegzi azokat az adómegállapítási követelményeket, amelyeket minden évben figyelembe kell vennie az önkormányzatoknak adórendeleteik megalkotása, módosítása kapcsán. E kötelezettségnek teszünk eleget, amikor felülvizsgáljuk a rendeletben megfogalmazott szabályok - adóek, mentességek - eredményességét, hatékonyságát. Jelen felülvizsgálatunk kiterjed a Htv. adóeinek inflációval módosult felső határai és Önkormányzatunk által megállapított adóek összehasonlítására is. Figyelembe vettük továbbá a Kormányhivatal által kiadott BPB/1010/ /2016. sz. szakmai véleményt is, amelyben tájékoztatást adtak a jogalkalmazáshoz, rendeletalkotáshoz kapcsolódóan megváltozott rendelkezésekről a Kúria ítélkezési gyakorlatának figyelembe vételével. Hangsúlyozták, hogy a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével kell, hogy felmérje a szabályozás várható következményeit, amelyről - a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. -a alapján - a helyi önkormányzat képviselő-testületét is tájékoztatni kell. Magyarország Alaptörvényének az arányos közteherviselésre vonatkozó előírása, a Kúriai döntések, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/19.413/2013. számon az önkormányzatokhoz eljuttatott tájékoztató anyaga értelmében az adó-differenciálás alapját természetesen csak objektív szempontok képezhetik, azaz annak közteherviselési szempontokkal igazolhatónak kell lennie. Nem lehet önkényes és diszkriminatív, illetve kedvezményezettje nem lehet csak és kizárólag egy adózó vagy egy adózói csoport, hiszen ez utóbbi esetben a rendelkezés az uniós jog által tilalmazott állami támogatást valósítana meg. A helyi rendelet felülvizsgálata egyidejűleg egy hatásvizsgálat is, amelynek keretében olyan adóztatási rendszer kialakítására törekszünk, amely biztosítja, hogy az önkormányzat diszkriminációtól mentesen alakítsa ki az adó eket, igazodva ezzel a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességéhez a Htv. előírásainak megfelelően. A Htv. az önkormányzatok számára két, az adóbevételek nagyságrendjét alapvetően meghatározó területen biztosít önálló szabályozási lehetőséget. Az egyik az adók ének törvényi keretek közt történő meghatározása, a másik pedig a Htv-ben foglalt un. törvényi mentességek további mentességekkel, kedvezményekkel való bővítése, meglévő mentességek módosítása vagy megszüntetése. A Htv. 6. c) pontja értelmében az építményadóra és a telekadóra vonatkozó törvényi felső ek január 1-jétől a KSH által évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal változással, évtől indulóan pedig a évre és az adóévet megelőző második évig eltelt fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére lehet megállapítani. A KSH által közzétett adatok alapján az infláció a évben 4,7 %, a évben 6,8 %, a évben 3,6 %, a évben 3,9 %, a évben 8 %, a évben 6,1 %, a évben 4,2 %, a évben 4,9 %, a évben 3,9 %, a évben 5,7 %, a évben 1,7 %, a évben 0,9 % volt, a évben 0,9 % volt, a évben 0,4 % volt.

3 - 3 - Következésképp a Htv-ben előírt adómaximumot építményadóban 1100 Ft/m 2, telekadóban 200 Ft/m 2 - kell megszorozni az előző évek inflációs einek szorzatával. Így az elmúlt öt év eit vizsgálva az alábbiak szerint alakult a maximálisan kiszabható adó. adó ének alakulása években Adónemek Tv. szerinti adómax. Ft/m2 min. Ft/m év max. Ft/m2 Min.% Max.% Építmény 1722, ,8 96,2 Telek 313, ,1 87,8 Adónemek Tv. szerinti adómax. Ft/m2 min. Ft/m év max. Ft/m2 Min.% Max.% Építmény 1821, ,6 91,0 Telek 331, ,6 83,0 Adónemek Tv. szerinti adómax. Ft/m2 min. Ft/m év max. Ft/m2 Min.% Max.% Építmény 1852, ,4 89,5 Telek 336, ,7 81,6 Adónemek Tv. szerinti adómax. Ft/m2 min. Ft/m év max. Ft/m2 Min.% Max.% Építmény 1848, ,6 95,9 Telek 336, ,7 81,8 Adónemek Tv. szerinti adómax. Ft/m2 min. Ft/m év max. Ft/m2 Min.% Max.% Építmény 1846, ,6 96,0 Telek 335, ,7 81,9 Építményadó ek A fenti táblázat azt mutatja, hogy a Htv. 6. -ában foglalt valorizációs (inflációs folyamatokat követő) számítás szerint az egyes adónemekben hogyan alakul az alkalmazható legmagasabb adó (adómaximum) a években. A táblázatból kitűnik továbbá, hogy a törvényi adóekhez képest mindkét adónemben jóval az adómaximum alatt áll a kerületünkben megállapított adó. Amíg az építményadó évben bevezetett legmagasabb e 1658,- Ft/m 2 tétellel a kiszabható 96,2 %-a volt, addig ez a mai

4 - 4 - napon már csak 96 %-os űnek minősül. Építményadóban a évi adóünk már közel 4 %-kal tér el a törvényi maximumtól, azaz ilyen ű a támogatás a kerület illetékességi területén. A legalacsonyabb helyi adó építményadóban 1324,- Ft/m 2 összeggel a kiszabható nek csupán 71,6 %-a, a különbözet, azaz a törvényi maximumtól való eltérés itt már 28,4 %-ban mutatható ki. Építményadóban a évben bevezetett, majd 2015-ben tovább bontott ún. sávos adóztatás jól bevált, adózói észrevétel és egyéb jogorvoslat annak összegszerűsége miatt nem érkezett. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott NGM/30953/2017. sz. tájékoztató szerint évtől az építményadó maximum e 1853,9 Ft/m2 lehetne. A fentiek figyelembe vételével nem javasoljuk az építményadó ek módosítását. Telekadó ek A telekadó egyéb keretövezetekben kiszabható 275,- Ft/m 2 ét a Képviselő-testület évtől indulóan nem változtatta meg. Az ún. lakóövezetekben és üdülőövezetben, azaz a L2, L4, L7, Ü keretövezetekben 85 Ft/m 2 az adó e óta változatlanul év végén történt változás, amikor az ingatlan-nyilvántartásban út, magánút, saját út művelési ágban nyilvántartott földterület, valamint a csatorna, árok művelési ágban nyilvántartott földterületek adójának csökkentéséről döntött a Képviselő-testület évtől a külterületi út 60 Ft/m2, míg a külterületi csatorna, árok 26 Ft/m2 kel adózik. Ugyanakkor a belterületi út telekadója 193 Ft/m2, míg a belterületi csatorna és árok 83 Ft/m2 kel került meghatározásra, amely a mai napig változatlan. A fenti táblázat szerint évben telekadóban az eltérítés a lakóövezetekben és külterületen a legnagyobb, azaz a kiszabható adó 7,7 %-át kell adózóinknak megfizetni, akik az említett művelési ágban nyilvántartott telektulajdonnal rendelkeznek. Minden más keretövezetbe tartozó telek esetében 81,9 % között mozog a helyi rendeletben meghatározott adó. A évben a telekadó ek bővítésével, egyes művelési ágba tartozó ingatlanok kiemelten alacsony ű adóztatásával próbáltunk különbséget tenni az ingatlanok adottságai között. Telekadóban az elmúlt években a külterületi kivett telephely művelési ággal rendelkező adózóktól érkezett észrevétel az adó magas összege miatt, annál is inkább, mivel fejlesztési lehetőségük külterületen nincs ben más keretövezetből, de szintén a külterületi adóek magas összege miatt érkeztek észrevételek. Az érintett külterületi MG, és E-VE övezetek adózóiról kimutatást készítettünk. A külterületi MG övezetben 42 adózót találtunk, akik ez évre ,- Ft telekadó megfizetésére kötelezettek. Az E-VE keretövezetben lévő adózók 13 céget találtunk ,- Ft megfizetésére kötelezettek jelenleg. Amennyiben a jelenlegi adóet csupán 12 %-kal csökkentjük (pl. 85 Ft-ról 75 Ft/m2-re csökkentjük az adóet), akkor jövőre csekély ű, csupán 1,8 M Ft-os veszteség következhet be. Kiemelten figyelembe kell venni azt is, hogy a külterületi adóztatás évtől való bevezetése óta a külterületi mezőgazdasági besorolású ingatlan ugyanolyan 85 Ft/m2 kel adózik, mint a belterületi lakó és üdülő övezetben lévő ingatlan. Általános elvárás, amelyet a Kúria több per kapcsán is megfogalmazott, hogy az adó éves összege ne haladja meg az adott terület értékének %-át, ezért teszünk javaslatot a már meglévő 85 Ft/m2 csökkentésére.

5 - 5 - Belterületi munkahelyi övezetben lévő telek magánszemély tulajdonostól is érkezett észrevétel szóban több magánszemély is panaszolta az adó összegét -, amellyel érdemben jelen felülvizsgálat során nem foglalkoztunk egyrészt azért, mert a kerület nagyon nagy részét fedi le a munkahelyi övezet, amelyben bekövetkező csökkenő jellegű adó változás nagyobb volumenű veszteséget idézhet elő. A magánszemély adózókat egyébként, ezen övezetekben kedvezményben részesítettük, mivel az M-XXIII-00, az M-XXIII-01, az E-VE és az E-TG keretövezetekben a megállapított adó alól 90 %-os mentességben részesülnek. Másrészt azért sem foglalkoztunk ezen kérdéskörrel, mivel a Fővárosi Közgyűlés 50/2015. (I.28.) határozatával új TSZT-t, (Településszerkezeti Tervet) fogadott el, amely alapján a kerületeknek új Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ) kell alkotniuk. Az új szabályzat életbe lépésével meg fognak változni a keretövezeti besorolások, sőt a korábbi elnevezések is megszűnnek. A KÉSZ elfogadását követően helyi rendeletünket át kell dolgozni, amely olyan nagy ű változtatást jelent, amely mindenképpen kihatással lesz az adóbevételekre. Ennek várható időpontja a következő év lesz, amely a évi bevételekre lesz befolyással. Méltányosság és részletfizetés vizsgálata Méltányossági és részletfizetési kérelmek a években Részletfizetés Méltányosság Adónem Évszám db összeg db kért összeg Törölni engedélyezett összeg ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft Építményadó ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft Telekadó ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft A fenti tábla szerint építményadóban az elmúlt 5 évben a méltányossági kérelmek száma csökkenést mutat. A évben adó emelés volt, ezért érhető, hogy abban az évben 40 adózó fordult hatóságunkhoz méltányossági kérelemmel, de a évi módosítás sávos ek tovább bontása nem viselte meg az adózók teherbíró képességét. Részletfizetési kérelemmel évente átlag 15 adózó fordult adóhatóságunkhoz, amely azért nagyon kevés, mivel összesen 1009 adózó fizet építményadót a kerületben. A részletfizetési kérelmek számának alakulása egyértelműen tükrözi az adózók egyenletes teherbíró képességét.

6 - 6 - Telekadóban hullámzik a méltányossági kérelmet igénylők száma. A évi hirtelen növekedést 16 fő - egy nagy kiterjedésű, munkahelyi övezetben lévő telek-együttes ellenőrzés alá vonása okozta. Megfigyelhető, hogy amíg 2012-ben ,- Ft telekadóból ,- Ft-ot engedtünk el, addig 2016-ban 3,3 M Ft-ból 2,7 M Ft-ot engedtünk el méltányosságból. Következésképp a telekadó megfizetése okoz inkább gondot adózóinkat, ezért sem teszünk javaslatot a telekadó ek növelésére. A részletfizetők száma minden évben hasonlóan alakul, mintha minden évben ugyanazok kérnének fizetési könnyítést. Mentességek, kedvezmények vizsgálata Tekintettel arra, hogy se építményadó, se pedig telekadó tekintetében adó növekedést nem javaslunk, ezért hatásvizsgálatunkban a mentességek, kedvezmények kérdését jelen előterjesztés keretein belül nem vizsgáljuk. Hatásvizsgálat A jogalkotásról szóló évi CXXX. tv. 17. (1-2) bekezdései alapján az előzetes hatásvizsgálat keretében az alábbi tényezők kerültek kiemelésre jelen rendelet módosítás kapcsán: Társadalmi hatások: Az adórendelet évenkénti vizsgálata elősegíti a helyi adóztatás zavartalan működését, az adóztatás tényének helyi szinten való elfogadását. A sávos adóztatás einek vizsgálata, szükség esetén módosítása, korrigálása nagyban elősegíti az adók megfizethetőségét és elfogadhatóságát. Gazdasági, költségvetési hatások: Az önkormányzati bevételek növelése a beruházási terv megvalósításának alapja, egyúttal az intézményrendszer fenntartásának nélkülözhetetlen eleme. Környezeti és egészségügyi hatások, adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A rendelet módosításának nincs környezeti és egészségügyi következménye, sem pedig adminisztratív terheket növelő hatása. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/19.413/2013. számon kiadott tájékoztatójában megfogalmazott fentiekben már idézett elvárás maradéktalanul érvényesül az építményadó sávjainak további bontásával, mivel ez teljes ben kikerüli a diszkriminációt. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

7 - 7 - A helyi rendelet fentiekben részletezett módosítása az eddigi leterheltséghez képest nem jelent többletmunkát. A fentiekben részletezettek általánosságban azt igazolják, hogy a helyi adó ek, valamint a kedvezmények, mentességek rendszere jól működik, igazodik az érintettek teherviselő képességéhez és a település sajátosságát tükröző viszonyokhoz. Korrekció csupán a külterületi telkek esetében vált szükségessé a fentiekben részletezettek miatt. II. rész adó rendelet módosítása a Településkép védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján A helyi adókról szóló évi C. törvény továbbiakban: Htv január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján az építményadó hatálya kiterjed a településkép védelméről szóló évi LXXIV. tv. szerinti reklámhordozókra. A településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezéseket tartalmazó 11/F 4. pontja szerint reklámhordozónak minősül: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény. Az adó alanyára vonatkozó tárgyi kötelezettséget és az eljárási szabályokat a Htv. idevonatkozó rendelkezéseit Htv. 11/A, 12/A, 14. (5) bek., 15/A, 16/A -ai - alapul véve lehet megállapítani. A reklámhordozó esetében az adó alanya a Ptk. szerinti tulajdonos. Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, ennek hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik és annak lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése évének utolsó napjával szűnik meg. Az építményadó alapja a reklámhordozó közzétételre alkalmas felülete, négyzetméterben kifejezve. Az éves adó felső e ,- Ft/m2. A médiahirdetési-felület értékesítő a plakát közzététele céljából megkötött szerződést haladéktalanul megküldi a hatóságnak, aki az így megkötött szerződést közzéteszi a honlapján. Budapest Főváros Kormányhivatala által közzétett nyilvános adatokból megállapítottuk, hogy kerületünkben 8 médiahirdetési-felület értékesítő cég 99 db, összesen 1088 m2 hirdetőfelületet jelentett be. Megítélésünk szerint év végéig még további cégek fognak eleget tenni bejelentési kötelezettségeiknek. A Htv-ben megfogalmazott adómaximum Ft/m2/év, amelyet azért javaslunk meghatározni a reklámhordozók építményadójának eként, mivel a fenti adatok ismeretében ezzel maximálisan 13 M Ft adótöbbletet érhetnénk el a jövő évben. A Kormányhivatal honlapján közzétett listaárakra figyelemmel a fenti adó nem lenne aránytalan a reklámhordozók üzemeltetéséből nyerhető bevétellel szemben, ugyanakkor az önkormányzat gazdasági érdeke a mindenkori többletbevételre való törekvés a lakosságot támogató beruházások finanszírozása érdekében.

8 - 8 - Hatásvizsgálat A jogalkotásról szóló évi CXXX. tv. 17. (1-2) bekezdései alapján az előzetes hatásvizsgálat keretében a tervezett reklámhordozókra vonatkozó jogszabálymódosítás jelentősebbnek ítélt hatásai: Társadalmi hatások: Az építményadó reklámhordozókra való kiterjesztése elősegítheti, hogy a médiahirdetésifelület értékesítők figyelembe vegyék a településkép védelméről szóló jogszabályban megfogalmazott előírásokat. Gazdasági, költségvetési hatások: Az önkormányzati bevételek növelése a beruházási terv megvalósításának alapja, a lakosságot támogató beruházások alapja. Környezeti és egészségügyi hatások: A rendelet módosításának hatására remélhetőleg kedvezőbb városkép alakulhat ki a kerületben. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Az adóalanyok felkutatása, a településképi bejelentési eljárások nyomon követése, a listaáras adatokat tartalmazó felületek rendszeres letöltése, nyilvántartásba vétele, az új adókötelezettség bevezetése jelentősen növeli az adóhatóság adminisztratív terheit. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A településkép védelméről szóló évi LXXIV. tv. értelmében a településkép érvényesítési eszközök egyik eleme lehet a reklámhordozók adóztatása, amely hozzájárulhat a településképi követelmények betartásához. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A helyi rendelet fentiekben részletezett módosítása nem igényel többlet személyi, tárgyi, pénzügyi feltételt az eddigiekhez képest. A fentiek alapján javaslatot teszek a reklámhordozókat terhelő adóztatás január 1-jétől történő bevezetésére a mellékelt rendelet-tervezet szerint. A fentiekben részletezett törvényi hivatkozások, számszaki adatok alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testület szíves döntését.

9 - 9 - Az előterjesztést a Képviselő-testület döntési hatáskörben tárgyalja, a rendelet-tervezet elfogadása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a alapján minősített többséget igényel. Budapest, október 25. Marótiné Sipos Ildikó osztályvezető az előterjesztés készítője dr. Laza Margit jegyző előterjesztő Mellékletek: - rendelet-tervezet - segédlet (rendelettükör) - egyeztető lap

10 Budapest Főváros XXIII. ker. Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének.../. (..) önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 5/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A helyi adókról szóló 5/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban Rendelet) a következő 5/A -sal egészül ki: 5/A A Htv. 11/A -a szerinti esetben az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m 2 -ben két tizedesjegy pontossággal számított felülete. A Rendelet a következő 6/A -sal egészül ki: 2. 6/A A településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó esetében kizárólag a reklámfelület után - az adó e: Ft/m 2 /év. A Rendelet 10. (2) bekezdésének a) pontja helyébe következő rendelkezés lép: Külterületen 3. a) az adó e a (2) bek. b) és c) pontban foglaltak kivételével 75 Ft/m 2, 4. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Geiger Ferenc polgármester dr. Laza Margit jegyző Záradék: A rendelet-tervezet október..n az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján kifüggesztésre, az Önkormányzat hivatalos honlapján közzétételre került. Budapest, október.. A jegyző nevében eljáró: Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli Osztály vezetője

11 Indokolás Budapest Főváros XXIII. ker. Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 5/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló.../. (..) önkormányzati rendeletéhez Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S A helyi adókról szóló évi törvény (a továbbiakban: Htv.) január 1-jétől hatályos 7.. g) pontja összegzi azokat az adómegállapítási követelményeket, amelyeket minden évben figyelembe kell vennie az önkormányzatoknak adórendeleteik megalkotása, módosítása kapcsán. A Kormányhivatal által kiadott BPB/1010/ /2016. sz. szakmai vélemény tájékoztatást nyújt a jogalkalmazáshoz, rendeletalkotáshoz kapcsolódóan megváltozott rendelkezésekről a Kúria ítélkezési gyakorlatának figyelembe vételével. Hangsúlyozzák, hogy a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével kell, hogy felmérje a szabályozás várható következményeit, amelyről - a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. -a alapján - a helyi önkormányzat képviselő-testületét is tájékoztatni kell. Magyarország Alaptörvényének az arányos közteherviselésre vonatkozó előírása, a Kúriai döntések, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/19.413/2013. számon az önkormányzatokhoz eljuttatott tájékoztató anyaga értelmében az adó-differenciálás alapját természetesen csak objektív szempontok képezhetik, azaz annak közteherviselési szempontokkal igazolhatónak kell lennie. Nem lehet önkényes és diszkriminatív, illetve kedvezményezettje nem lehet csak és kizárólag egy adózó vagy egy adózói csoport, hiszen ez utóbbi esetben a rendelkezés az uniós jog által tilalmazott állami támogatást valósítana meg. A helyi adókról szóló évi C. törvény január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján az építményadó hatálya kiterjed a településkép védelméről szóló évi LXXIV. tv. szerinti reklámhordozókra. A településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezéseket tartalmazó 11/F 4. pontja szerint reklámhordozónak minősül: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény. R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S 1. -hoz Adóköteles január 1-jétől az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. E szakasz szabályozza az adó alapját, amely a reklámhordozó esetében a reklámközzétételre használható, m2-ben két tizedesjegy pontossággal számított felület.

12 hoz E szakasz szabályozza a reklámhordozók esetében az adó ét, amelyet kizárólag a reklámfelület után, éves viszonylatban Ft/m2 kel kell meghatározni. 3. -hoz Az előzetes hatásvizsgálat megállapította, hogy azonos adókel adóznak a külterületi ingatlanok és a belterületi lakó és üdülő övezetben lévő ingatlanok, ezért az észrevételeket és a Kormányhivatal adó differenciálására irányuló szakmai véleményét figyelembe véve szükségessé vált annak módosítása. E szakasz módosítja a külterületi ingatlanok telekadójának ét, amely január 1- jétől 85,- Ft/m2 helyett, 75,- Ft/m2 lesz. 4. -hoz A Kúria Köf.5043/2014/5. számú határozatában megállapította, hogy az önkormányzati rendelet nem sértheti meg a visszamenőleges hatályú jogalkotás Jat.2. (2) bekezdése szerinti tilalmát, ha az utólagos jogalkotás az anyagi jogi jogviszonyokban nem idéz elő az adóalanyok számára kedvezőtlen változást. A fenti megállapításra tekintettel ezen jogszabályhely hatályba léptető rendelkezése szerint a rendelet rendelkezéseit január 1-jétől kell alkalmazni.

13 SEGÉDLET a Javaslat a helyi adókról szóló 5/2011.(II.25.) önkormányzati rendelet módosítására című előterjesztéshez Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.25.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hatályos szöveg Tervezett módosítás utáni szöveg - 5/A A Htv. 11/A -a szerinti esetben az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m 2 -ben két tizedesjegy pontossággal számított felülete. - 6/A A településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó esetében kizárólag a reklámfelület után - az adó e: Ft/m 2 /év. 10. (2) a) az adó e - a (2) bek. b) és c) pontban foglaltak kivételével - 85,- Ft/m2, 10. (2) a) az adó e a (2) bek. b) és c) pontban foglaltak kivételével 75 Ft/m 2,