Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Átírás

1

2 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN Dr. Pétery Kristóf PhD, 2017 Mercator Stúdió, 2017 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u Tel/Fax: Mobil: info@akonyv.hu

3 TARTALOM 3 TARTALOM TARTALOM... 3 ELŐSZÓ... 6 RAJZMÓDOSÍTÁS... 9 A RAJZELEMEK KIVÁLASZTÁSA A KIVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA KIVÁLASZTÁS KATTINTÁSSAL KIVÁLASZTOTT OBJEKTUMOK MEGJELENÍTÉSI SORRENDJE RAJZELEM-KIVÁLASZTÓ PARANCS HASONLÓK KIJELÖLÉSE KIVÁLASZTÁS A TULAJDONSÁGOK PALETTÁBAN GYORS KIJELÖLÉS KIVÁLASZTÁS MEGSZÜNTETÉSE RAJZELEMEK ELREJTÉSE ÉS ELKÜLÖNÍTÉSE MŰVELETEK FOGÓKKAL FOGÓK BEÁLLÍTÁSA FOGÓK ALKALMAZÁSA RAJZELEM NYÚJTÁSA FOGÓKKAL NYÚJTÁS BÁZISPONTHOZ KÉPEST MÁSOLÁS FOGÓKKAL ELEMFORGATÁS BÁZISPONT KÖRÜL RAJZELEMEK MOZGATÁSA FOGÓKKAL RAJZELEMLÉPTÉK MEGVÁLTOZTATÁSA FOGÓKKAL RAJZELEMTÜKRÖZÉS FOGÓKKAL ÖSSZETETT RAJZELEMEK SZÉTVETÉSE ELEMEIKRE FELESLEGES RAJZELEMEK ELTÁVOLÍTÁSA VÁGÓLAP MŰVELETEK RAJZELEMEK TÖRLÉSE... 50

4 4 TARTALOM TÖRÖLT RAJZELEMEK VISSZAÁLLÍTÁSA RAJZELEMEK TÖBBSZÖRÖZÉSE NÉGYSZÖGLETES TÖBBSZÖRÖZÉS POLÁRIS TÖBBSZÖRÖZÉS KIOSZTÁS ÚTVONAL MENTÉN TÉRBELI TÖBBSZÖRÖZÉS RAJZELEMEK MÁSOLÁSA RAJZELEMEK MOZGATÁSA RAJZELEMEK TÜKRÖZÉSE TÉRBELI TÜKRÖZÉS RAJZELEMEK FORGATÁSA TÉRBELI FORGATÁS RAJZELEMLÉPTÉK-MÓDOSÍTÁS RAJZELEMEK NYÚJTÁSA TÉRBELI ELEMEK ILLESZTÉSE RAJZELEMEK MEGTÖRÉSE RAJZELEMEK METSZÉSE ÖSSZETETT OBJEKTUMOK METSZÉSE METSZÉS KÉPZELETBELI METSZÉSPONTIG RAJZELEM-MEGHOSSZABBÍTÁS METSZŐ VONALAK LETÖRÉSE ÉS LEKEREKÍTÉSE SZAKASZOK EGYESÍTÉSE VONALAK ÖSSZEKÖTÉSE ÍVVEL KÉT EGYENES ÖSSZEKÖTÉSE ÍVVEL ÍV ÉS VONAL ÖSSZEKÖTÉSE ÍVVEL KÖRÖK ÖSSZEKÖTÉSE ÍVVEL VONALLÁNCOK LEKEREKÍTÉSE LEKEREKÍTÉSI SUGÁR BEÁLLÍTÁSA PÁRHUZAMOS VONALAK ÉS GÖRBÉK RAJZOLÁSA ELEMJELLEMZŐK MÓDOSÍTÁSA TULAJDONSÁGOK MÁSOLÁSA VONALLÁNCOK SZERKESZTÉSE NYÍLT VONALLÁNCOK BEZÁRÁSA ZÁRT VONALLÁNCOK FELNYITÁSA

5 TARTALOM 5 BŐVÍTÉS SZAKASSZAL ÉS ÍVVEL VASTAGSÁG MEGVÁLTOZTATÁSA CSOMÓPONT SZERKESZTÉSE GÖRBEILLESZTÉS VONALLÁNCRA SPLINE-ILLESZTÉS VONALLÁNCRA A VONALLÁNC KISIMÍTÁSA VONALTÍPUSMINTA ELŐÁLLÍTÁSA UTOLSÓ MŰVELET VISSZAVONÁSA D SOKSZÖGHÁLÓ SZERKESZTÉSE HÁLÓ SIMÍTÁSA TÖBBSZÖRÖSVONALAK MÓDOSÍTÁSA TÖBBSZÖRÖS MUTATÓK MÓDOSÍTÁSA FELIRATOZÁSI OBJEKTUMOK LÉPTÉKMÓDOSÍTÁSA SPLINE-OK MÓDOSÍTÁSA SRAFFOZÁS MÓDOSÍTÁSA ATTRIBÚTUM SZERKESZTÉSE RAJZELEMEK ÁTNEVEZÉSE OBJEKTUM-MEGJELENÍTÉS SORRENDJE KETTŐZÖTT OBJEKTUMOK TÖRLÉSE SZILÁRDTESTEK MÓDOSÍTÁSA D MŰVELETEK TÉRBELI KIOSZTÁS TÉRBELI TÜKRÖZÉS OBJEKTUMOK ILLESZTÉSE OBJEKTUMOK KETTÉSZELÉSE IRODALOM

6 6 ELŐSZÓ ELŐSZÓ Az AutoCAD vezeti a személyi számítógépeken futó, számítógépes tervezést segítő rajzprogramok piacát. Független piaci elemzők szerint ez a vezető szerep 80 százaléknál is nagyobb piaci részesedést jelent. A mérnöki tervezés szakemberei építészeti, gépészeti és egyéb területeken világszerte rajzok millióit készítették el ezzel az eszközzel a program megjelenése óta. Ez köszönhető annak a szívós fejlesztő munkának is, amelynek révén a programot létrehozó Autodesk mintegy másfél évenként újabb verzióval rukkol elő. Ez a vezető szerep talán ma még nem megkérdőjelezhető, de megjelent a piacon számos régi, és új kihívó (Bentley, CorelCAD, DoubleCAD, progecad, progecad Smart, TurboCAD, TurboCAD LTE, GstarCAD, CADIAN, IntelliCAD, FreeCAD, ZWCAD stb.), amelyek már nemcsak árukkal, de szolgáltatás-kínálatukkal, beépített funkcionalitásukkal is felveszik a versenyt az AutoCADdel. Ezek egyik legújabb darabja a GStarCAD, amely természetesen biztosítja a.dwg formátummal való teljes támogatást, sőt ez a formátum a program natív formátuma. Emellett csaknem az összes AutoCAD parancsot, azok eredeti paraméterezésével, promptjaival, rendszerváltozóival ismeri, AutoLISP, Diesel stb. nyelveken továbbfejleszthető, felhasználói felülete a Microsoft Office, valamint az AutoCAD szalagos felületét követi, de beállítható a klasszikus, menüszerkezetet alkalmazó nézet is. Mindemellett ez a program az AutoCAD árának töredékéért szerezhető be (teljesen legálisan, a Professional változat mintegy 200 ezer, a standard változat 165 ezer forintért). Ráadásul ezekhez is használhatók szakági (építész, épületgépész, ipari létesítmény és elektronikai) kiegészítők. A GstarCAD rendszerhez fejlesztettek egy mobil kliens alkalmazást is (DWG FastView), amellyel megjeleníthetjük az elkészült rajzokat ios, vagy Android rendszerű táblagépen, okostelefonon. A betöltött rajzon kisebb manipulációkat is elvégezhetünk.

7 ELŐSZÓ 7 A GstarCAD ugyanakkor gyorsabban kezeli (különösen a nagyméretű) rajzokat, mint az AutoCAD. A könnyebb kezelhetőség és az árcsökkentés érdekében most a többi CAD program bemutatásához hasonlóan a GstarCAD 2017-es változatát szintén több kötetben tárgyaljuk. Az újdonságokat a GstarCAD Pro 2017 Kezdő lépések című kötetben, illetve a többi kötetben, az első említés helyén ismertettük. A GstarCAD Pro 2017 Rajzelemek című kötet foglalkozik a rajz létrehozásával, az alapvető objektumok kialakításával (külön kötetben tárgyaljuk a szövegkezelést), a GstarCAD Pro 2017 Fóliák, tulajdonságok kötet tárgyalja a rajzi rétegek kialakítását, felhasználási területeit és szempontjait. A GstarCAD Pro 2017 Blokkok, Xrefek című kötet a rajzelemek csoportosítását, újrahasznosítását, elemkönyvtárak használatát és a rajzok közötti kereszthivatkozásokat tárgyalja. A című kötet írja le a programmal létrehozott alapvető rajzelemek módosításának legkülönbözőbb típusait (a vágást, a nyújtást, a tükrözést, a megtörést, a letörést stb.). A GstarCAD Pro 2017 Megjelenítés című kötet foglalkozik a rajz különböző képernyős és nyomtatási megjelenítési módjaival, a rajzgépek használatával. A GstarCAD Pro 2017 Változók, lekérdezések című kötetben a működést szabályozó és információs rendszerváltozók használatát mutatjuk be. A program testre szabásának, a méretezés, szövegkezelés bemutatása szintúgy külön kötetekbe kerültek. A GstarCAD Pro 2017 Biblia kötet egyben tartalmazza mindazt, amit a külön kiadott kötetek részenként. Mérnökök, tervezők, műszaki szerkesztők és rajzolók olyan eszközöket kapnak ezzel a szoftverrel kezükbe, amelyekkel más tervezőrendszerek nem, vagy csak elvétve rendelkeznek. A GstarCAD Pro 2017 minden síkbeli rajzszerkesztési funkció mellett még a térbeli modellezési feladatokhoz tartozó utasításokkal is rendelkezik. Ugyanakkor programozható és külső adatbázisokhoz is kapcsolható. E funkciók teszik a gyakorlott felhasználók számára igen hasznossá a programot (akár saját, akár a világszerte több ezer független fejlesztő alkalmazásait, építészeti, gépészeti, kultúrmérnöki stb. rendszereit is futtathatjuk GstarCAD környezetben).

8 8 ELŐSZÓ Könyvünk tömören, a kezdő és haladó felhasználók számára egyaránt érthető módon összefoglalja a GstarCAD Pro 2017-es változatának használatához szükséges alapvető rajzmódosító funkciókkal (kiválasztás, fogóműveletek, törlés, visszaállítás, összetett rajzelemek szétvetése, többszörözés, másolás, mozgatás, forgatás, nyújtás, rajzelemlépték módosítása, metszés, rajzelemek összekapcsolása) kapcsolatos tudnivalókat. Könyveinkben a program összes lehetőségét igyekeztünk ismertetni, számos esetben azonban terjedelmi okokból a bemutatás mélysége nem érhette el az eredeti (bár nyilván jóval drágább) kézikönyvekét. Minden olyan esetre, amikor az adott problémát nem tudjuk elég világosan megérteni ebből a könyvből, javasoljuk a program oktató rendszerének, illetve a gyári kézikönyveknek áttekintését. Ezek megtekinthetők a program telepítő DVD-jén, illetve a programból, súgóból, a webhelyre utaló hiperhivatkozások útján. Sajnos terjedelmi okokból néhány fontosabb rész (például az adatbázis kapcsolatok, programozás leírása) is kimaradt, de előre jelezzük, hogy megfelelő érdeklődés esetén a programhoz kifejezetten tankönyv céljaira szolgáló, illetve a programozással, testre szabással kapcsolatos, az eddigieknél részletesebb kiadványok megjelentetését is tervezzük. Az itt leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows 7 10 operációs rendszer alapfokú ismerete. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában, de az ipari és házi szabványokhoz ragaszkodva szeretnék elkészíteni terveiket, műszaki rajzaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, május Köszönettel a szerző.

9 RAJZMÓDOSÍTÁS 9 RAJZMÓDOSÍTÁS A rajzmódosítás során a rajzelemek tulajdonságain módosítunk, illetve rajzelemeket törlünk, vagy a korábban létrehozott rajzelemeket áthelyezzük, a létező rajzelemeket mintaként felhasználva másolatokat hozunk létre. A rajz a Modify (Módosítás) és a Format (Formátum) menü, a Home (Kezdőlap) szalag parancsaival, illetve a Properties (Tulajdonságok) paletta és a Modify vagy a Modify II, a Modeling, Solid Editing eszköztár ikonjaival szerkeszthető, módosítható (lásd az 1. ábrát). Ezeket helytakarékosan, a lapfülek mellett is elhelyezhetjük. 1. ábra Általában a rajzelemek kiválasztása szükséges a legtöbb szerkesztő parancs alkalmazásához. A kiválasztás megoldható a rajzmódosító parancs kiadása előtt, vagy azt követően, olykor transzparens módon is, máskor a rajzelemeket paraméterként adjuk meg.

10 10 A RAJZELEMEK KIVÁLASZTÁSA A RAJZELEMEK KIVÁLASZTÁSA A kiválasztott rajzelemek halmaza bővíthető, szűkíthető, azaz a sorozatba újabb elemeket vehetünk fel vagy elemeket törölhetünk. A kiválasztott rajzelemekhez a rajzelemek jellegzetes helyein, töréspontjain és újabban az élek felezőpontjaiban megjelenő fogók is hozzátartoznak, ezeket külön részletezzük. A GstarCAD kiemeli a kiválasztott objektumokat, ha a HIGHLIGHT rendszerváltozó be van kapcsolva. Egyes parancsok megengedik a parancs alá vont rajzelemek előzetes kiválasztását is. A rajzelemek előzetes kiválasztását alább ismertetjük. A KIVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA A DDSELECT transzparens módon is kiadható parancs vagy az GstarCAD ikon menüjének azaz a menütallózónak, illetve a Tools (Eszközök) menü Options (Beállítások) parancsa segítségével megjelenített párbeszédpanel Selection Set (Kijelölés) lapján állítjuk be a rajzelem-kiválasztás módját (lásd a 2. ábrát). A Pickbox Size (Céldoboz mérete) gördítő sávjával itt is beállíthatjuk a céldoboz méretét. Ugyanennek felel meg a PICKBOX rendszerváltozó értékadása is. Ez a rendszerváltozó ugyanis a céldoboz méretét tartalmazza képpont egységekben. A Selection Modes (Kiválasztási módok) csoportban választható kijelölő módok: Noun/Verb Selection (Előválasztás): Ezt a kapcsolót bekapcsolva a parancsok végrehajtása előtt választhatjuk ki azokat a rajzelemeket, amelyekre a később kiadott parancs vonatkozik. Az így kiválasztott rajzelemeken a következő parancsokkal végezhetünk műveleteket: ARRAY, BLOCK, CHANGE, COPY, DDCHPROP, ERASE, EXPLODE, HATCH, LIST, MIRROR, MOVE, ROTATE, SCALE, STRETCH (KIOSZT, BLOKK, VÁLT, MÁSOL, TVÁLT, TÖRÖL, SZÉTVET, SRAFFOZ, LISTA, TÜKRÖZ, MOZGAT, FORGAT, LÉPTÉK, NYÚJTÁS). Ha az előválasztás kapcsolót kikapcsoljuk, akkor mindezen parancsok kiadását követően kell megadni a

11 RAJZMÓDOSÍTÁS 11 rajzelemeket, amelyre vonatkoztatjuk a parancsokat. Ugyanígy a következő parancsok esetében is, melyek az előválasztás kapcsoló állásától függetlenül nem fogadják el a parancs kiadása előtt kijelölt rajzelemeket: 2. ábra ATTEDIT, BREAK, CHAMFER, DDEDIT, DDATTE, UNION, LENGTHEN, EXTEND, ALIGN, SUBSTRACT, INTERSECT, FILLET, OFFSET, SPLINEDIT, PEDIT, TRIM, MLEDIT (ATTE- DIT, MEGTÖR, LETÖR, DPEDIT, DPATTE, EGYESÍT, HOS-- SZABBÍT, EXTEND, ILLESZT, KIVON, KMETSZET, LEKERE- KÍT, PÁRH, SPLINEDIT, VLEDIT, METSZÉS, TVEDIT). Ilyenkor a parancs kiadása után megjelenik a Select objects (Válasszon

12 12 A RAJZELEMEK KIVÁLASZTÁSA objektumokat) prompt a parancssorban, hogy válasszuk ki a rajzelemeket. Az előválasztás beállítására használható a PICK- FIRST rendszerváltozó értékadása is. E rendszerváltozónak 1 értéket adva be-, 0 érték esetén kikapcsoljuk az előválasztást. Use Shift to Add to selection (Shift használata a kiválasztási halmaz bővítésére): a kiválasztott rajzelemek sorozata bővíthetőségét szabja meg. Ha a kapcsolót kikapcsoljuk, akkor a rajzelemek egymás utáni kijelölésével azok a kiválasztási listára kerülnek. Erről a listáról a Shift billentyű lenyomása melletti megismételt rajzelemre kattintással lehet elemeket visszavonni. A kapcsoló bekapcsolt állapotában a kiválasztási lista bővítéséhez is a Shift billentyű lenyomása melletti rajzelem-kijelölés szükséges. A hozzáadás beállítására használható a PICKADD rendszerváltozó értékadása is. E rendszerváltozónak 1 értéket adva be-, 0 érték esetén kikapcsoljuk a fenti módú hozzáadást. Object Grouping (Objektumcsoport kiválasztása a csoport elemével): bejelölve a csoport egyik elemének kiválasztása hatására az aktuális térben található összes olyan elem kiválasztásra kerül, amely a kiválasztási feltételeknek eleget tesz (például a zárt fóliákon levő elemek nem választhatók ki). Egy rajzelem egyszerre több csoport tagja lehet. Associative Hatch (Asszociatív sraff): bekapcsolt állapotában asszociatív sraffozás választásakor a határobjektum is kiválasztásra kerül. Az Object selection limit for display of grips (Objektumkorlát a Tulajdonságok palettához) mezőben adjuk meg, hogy egyszerre legfeljebb hány objektum kiválasztható a fogók megjelenítésére. A beállítás a PROPOBJLIMIT rendszerváltozóba kerül és alapértelmezett értéke 100. A Grips (Fogók) csoportban a kiválasztott fogók megjelenésével kapcsolatos beállításokat adhatunk meg (lásd alább, a Fogók beállítása részben). A megjelenítés módját a Visual Effect Settings gombparanccsal adjuk meg (lásd a 3. ábrát).

13 RAJZMÓDOSÍTÁS ábra A Selection Preview Effect csoport rádiógombjaival állírjuk be a kijelölt objektumok megjelenítését szaggatott vonallal (Dash), vastagítással (Thicken), mindkettővel (Both). Az Area Selection Effect csoportban állítjuk be a gumivonalzóval, vagyis az egér húzásával meghatározott téglalappal történő kiválasztás során a kijelölő négyszög megjelenését. Ez a hatás akkor jelenik meg, ha bekapcsoljuk az Indicate selection area jelölőnégyzetet. Beállíthatjuk az ablakos (Window selection color) és a metsző (Crossing selection color) kiválasztási módszerhez tartozó színeket. A Selection area opacity mezőben, illetve csúszkával a négyszög átlátszóságát adjuk meg. Érdemes viszonylag alacsony számot (25 körül) beállítani, hogy lássuk, milyen elemek kerültek a kiválasztó dobozba. Az Advanced Options gombbal megjelenített párbeszédpanelen különböző objektumtípusokat kizárhatunk a fenti megjelenésből (lásd a 4. ábrát). A Selection Preview Filtering csoportban adjuk meg, hogy mit zárunk ki ebből a megjelenítésből. Az Exclude objects on locked layers jelölőnégyzettel a zárolt, lelakatolt rétegeken lévő objektumokat zárjuk ki, hiszen azokat amúgy sem lehet kiválasztani. Az ilyen objektumok mellett átmenetileg lakat jelenik meg, ha a mutatóval megközelítjük azokat.

14 14 A RAJZELEMEK KIVÁLASZTÁSA 4. ábra A bármely módon kiválasztott rajzelemeket a program a parancssorban visszaigazolja a Select objects: n found, m total (Válasszon objektumokat : n talált, m összesen), ismételt kijelölés esetén n found (m duplicate) (n talált (n másodpéldány) üzenettel. Ha a kiválasztási listából eltávolítunk rajzelemeket, akkor az üzenet megváltozik: Select objects: n found, m removed (Válasszon objektumokat : n talált, m eltávolított). KIVÁLASZTÁS KATTINTÁSSAL Egyetlen objektum kiválasztásához a mutatót a rajzelem fölé mozgatjuk és kattintunk a bal egérgombbal. Ha a kijelölő dobozba több objektum kerül (zsúfolt rajznál vagy egymást fedő objektumok esetében), akkor a kiválasztás bizonytalanná válik. Ezen újabban a program kijelölésváltási szolgáltatásával segíthetünk. Ha bekapcsoltuk a Use Shift to Add to selection jelölőnégyzetet, akkor a Shift billentyű lenyomásával és nyomva tartásával a Szóköz billentyű folyamatos nyomva tartása mellett lépkedhetünk a céldobozba eső objektumok között. Ezzel átmenetileg felülre ves-- szük az objektumot a kiemeléshez. Kattintsunk rá a rajzelemre a bal egérgombbal, amikor a megfelelő objektum jelenik meg kiemelten. Ha a Use Shift to Add to selection (Shift használata a kiválasztási halmaz bővítésére) jelölőnégyzetet töröltük, akkor a lenyomva tartott Shift + Szóköz billentyűk mellett kattintással lépkedhetünk

15 RAJZMÓDOSÍTÁS 15 sorban az egyik objektumról a másikra, a kívánt objektum kijelöléséig. A léptetést az Esc billentyűvel kapcsoljuk ki. 5. ábra Az összetett szilárdtestek részeit, vagyis csúcspontokat, éleket és a 3D szilárdtestek lapokat a Ctrl billentyű nyomva tartása közben kattintva választhatunk ki. Ezeket az eredeti egyéni formákat alobjektumoknak nevezzük. A kiválasztási halmazba egynél több alobjektum-típust felvehetünk. KIVÁLASZTOTT OBJEKTUMOK MEGJELENÍTÉSI SORRENDJE A Tools (Eszközök) menü Draw order (Megjelenítési sorrend) almenüjének parancsaival, illetve a Megjelenítési sorrend eszköztár ikonjaival a kiválasztott rajzelemek megjelenítési sorrendjét állítjuk be. A GstarCAD menütallózó gomb mellett található a gyorselérési eszköztár, ahová felvehetjük a leggyakrabban használt parancsainkat (lásd a 6. ábrát). A gyorselérési eszköztár helyi menüjéből a klasszikus GstarCAD menü is megjeleníthető, még akkor is, ha a szalag egyébként a képernyőn van. Korábban ugyanitt, a Toolbars (Eszköztárak) almenüből kapcsolhattuk be a szokásos eszköztárakat. A hagyományos eszköztárakat most a legkönnyebben a GstarCAD Classic munkaterületen érhetjük el, a szalagokat használó munkaterületen csak a felhasználói felület testre szabásával oldhatjuk meg a kérdést (a Manage Kezelés szalag Interface Felhasználói felület parancsával, vagy a parancssori CUI paranccsal).

16 16 A RAJZELEMEK KIVÁLASZTÁSA 6. ábra A szalagot használó 2D Drafting munkatérben is megjeleníthetjük az eszköztárakat a View szalag Toolbars gombmenüjéből, a menüt az Appearance menü Menu Bar parancsával. Az eszköztárak egy megjelenített eszköztár helyi menüjéből továbbra is be- és kikapcsolhatók. A kikapcsolás gyorsabb a lebegő helyzetű eszköztár jobb sarkában megtalálható x bezáró gombbal. A sorrendbeállító parancsokat alkalmazhatjuk a rajzelemek előválasztásával vagy a parancs utáni kiválasztással egyaránt. A Bring to Front (Legfelülre) parancs a kiválasztott objektumokat az összes többi objektum fölé/elé rajzolja. Megfelel a parancssori DRAWORDER F (MEGJREND F) parancsnak, illetve a Bring to Front ikonnak. A Send to Back (Legalulra) parancs a kiválasztott objektumokat az összes többi objektum alá/mögé rajzolja. Megfelel a parancssori DRAWORDER B (MEGJREND A) parancsnak, illetve a Send to Back ikonnak. A Bring Above Objects (Objektum fölé) parancs a kiválasztott objektumokat a referenciaobjektum fölé/elé rajzolja. Megfelel a parancssori DRAWORDER A (MEGJREND L) parancsnak, illetve a Bring Above Objects ikonnak. A Send Under Objects (Objektum alá) parancs a kiválasztott objektumokat a referenciaobjektum alá/mögé rajzolja. Megfelel a parancssori DRAWORDER U (MEGJREND E) parancsnak, illetve a Send Under Objects ikonnak. A parancssori sorrendmódosításnál a paramétereket a következő prompt után adjuk meg:

17 RAJZMÓDOSÍTÁS 17 Enter object ordering option [Above objects/under objects/ Front/Back] <Back> (Válasszon az objektum rendezési opciók közül [objektum Fölé/objektum Alá/Legfelülre/lEgalulra] <legalulra>): Ha az objektum alá, vagy fölé lehetőséget választjuk, akkor az első, mozgatott objektum kiválasztását követően meg kell adnunk a referencia objektumot is, azaz azt a rajzelemet, ami fölé vagy alá mozgatjuk az elsőként kijelölt rajzelemet. A parancsopciókat kiadhatjuk a dinamikus adatbeviteli eszköz helyi menüjéből is (lásd a 7. ábrát). 7. ábra A Draw Order (Megjelenítési sorrend) almenüben külön almenü (Bring Text and Dimensions to Front Szöveg és méretek legfelülre) parancsait használhatjuk a szöveg és méretezési objektumok felülre helyezésére. Ha a rajz kinyomtatása vagy közzététele előtt (külön kijelölés nélkül) elvégezzük a felülre helyezést, biztosan nem takarjuk el más objektumokkal ezeket a fontos információkat a rajzban. Ez az almenü az ikonnal jelenik meg a Draw Order eszköztárban. RAJZELEM-KIVÁLASZTÓ PARANCS A kiválasztási halmazok a következő négy módszerrel hozhatók létre: Egy módosító parancs kiadása után választjuk ki az objektumokat, majd megnyomjuk az Enter billentyűt. Kiadjuk a SELECT (KIJELÖL) parancsot, majd kiválasztjuk a kívánt objektumokat és megnyomjuk az Enter billentyűt. A mutatóeszköz segítségével választjuk ki az objektumokat.

18 18 A RAJZELEMEK KIVÁLASZTÁSA Csoportokat hozunk létre. A rajzelemek kiválasztásának egyszerűbb módjait korábban ismertettük. A rajzelem előzetes kiválasztását a SELECT paranccsal jelezhetjük a rendszernek. Ennek paraméterezése megegyezik a parancsok kiadása után megjelenő Select objects (Válasszon objektumokat) promptra adható válaszokkal. Hibás paraméterezés (például egy? karakter elküldése) esetén a következő üzenet jelenik meg a parancssorban: *Invalid selection* Expects a point or Window/ Last/ Crossing/ BOX/ ALL/ Fence/ WPolygon/ CPolygon/ Group/ Add/ Remove/ Multiple/ Previous/ Undo/ AUto/ SIngle/ SUbobject/ Object (*Érvénytelen választás* Megadható egy pont vagy Ablak / Utolsó / Metsz / DOBOZ / MIND / Felfűz / APoligon / MPoligon / Csoport / Hozzáad / Kivesz / Többször / Előző / Vissza / AUto / egyszerű / ALobjektum / Objektum), azaz felkínálja a lehetséges paramétereket. Tehát a paramétereket a? billentyű lenyomásával kérdezhetjük le. Ezeket az opciókat a dinamikus parancssorba is begépelhetjük, amely itt nem jelenít meg menüt! Ezeket a paramétereket a fenti sorrendben írjuk le (a paraméter megadásához elegendő 8. ábra a nagybetűket megadni): Point (Pont): kiválasztás a céldobozzal a rajzelemre rámutatva majd kattintva. Pontot megadhatunk abszolút koordinátáinak parancssorba gépelésével is (lásd a 8. ábrát). Egymást keresztező vonalakra ne mutassunk így, mert a kiválasztás eredménye hogy melyik rajzelemet választja végül ki a program ilyenkor bizonytalan. A nem egy vonalból álló rajzelemek szélső vonalát kell kijelölni, nem a belsejét (például körnek, sokszögnek, gyűrűnek). Alkalmazzuk a korábban bemutatott Shift és Szóköz billentyű nyomva tartása közben végzett léptetést, valamint az alobjektumok kiválasztásához a Ctrl billentyű nyomva

19 RAJZMÓDOSÍTÁS 19 tartása közbeni kattintást. Ha a kijelölt pont nem rajzelem része, akkor a program ablakos kijelölés első pontjának tekinti. Window (Ablak): ezt a paramétert választva olyan rajzelemeket választhatunk ki, amelyeket teljes egészükben a megadott ablakkal körülhatárolni tudunk. A program a paraméter megadását követően kéri az ablak sarokpontjait: First corner első sarokpont, Other corner másik sarokpont. Ezeket a szálkereszt pozicionálásával, kattintással, majd a bal egérgomb folyamatos nyomva tartása mellett elmozgatott kurzorral jelöljük ki. Ahol a művelet végén a bal egérgombot felengedjük, ott lesz a második sarokpont. Last (Utolsó): az utolsóként létrehozott és még a képernyőn látható rajzelemet jelöli ki. Egyetlen rajzelemre vonatkozik. Crossing (Metsz): hasonló a Window (Ablak) opcióhoz, de ezt a paramétert választva olyan rajzelemeket választhatunk ki, amelyeket részben vagy teljes egészükben a megadott ablakkal körülhatárolni tudunk, azaz az ablak azokat a rajzelemeket is kiválasztja, amelyekbe belemetsz. A program a paraméter megadását követően kéri az ablak sarokpontjait. BOX (DOBOZ): rövidítés nélkül kell begépelni. 9. ábra 10. ábra Ez az opció az ablakossal megegyező kiválasztást tesz lehetővé, ha balról jobbra adjuk meg az ablak sarokpontjait, és a metsző kiválasztást alkalmazza, ha az ablak sarkait jobbról balra adjuk meg. 11. ábra 12. ábra 13. ábra