A magyar Nemzeti fejlesztési terv
|
|
- Elemér Bodnár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ELMÉLET MÓDSZERTAN DR. BARÁTH ETELE A magyar Nemzeti fejlesztési terv Az Európai Közösségek 1260/1999. számú, a strukturális alapokról szóló általános rendelete szerint azon tagállamoknak, amelyek az úgynevezett 1. célkitűzés hatálya alá esnek, a támogatások igénybevétele feltételeként fejlesztési céljaikat és prioritásaikat tartalmazó nemzeti fejlesztési tervet (NFT) kell készíteniük, amit be kell nyújtaniuk az Európai Bizottsághoz. A Nemzeti fejlesztési terv a Magyar Köztársaság Kormányának stratégiai dokumentuma. Az NFT képezte az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások alapját, amelyek eredményeként a támogatások jogi keretét adó támogatási keretterv (KTK) elkészült. Ez rögzíti az EU, illetve Magyarország pénzügyi kötelezettségvállalását a közötti időszak közösen finanszírozott fejlesztéseinek vonatkozásában. 1 A támogatási keretterv a 2004 és 2006 közötti időszakban kötelezettségvállalási szinten megközelítőleg 510 Mrd Ft uniós és 178 Mrd Ft hazai közületi (központi, illetve helyi) forrást nyit meg a beruházásoknak az operatív programokon keresztül, ami a tervek szerint 280 milliárd forint magántőkét mozgathat meg. Mindezt 283 Mrd Ft uniós, illetve 113 Mrd Ft hazai közületi forrás egészíti ki, a Kohéziós Alap finanszírozta nagy környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projekteken keresztül. Így összességében körülbelül 1365 Mrd forintnyi fejlesztés valósulhat meg. 2 Ez az összes hazai fejlesztésnek mintegy 50%-a. E fejlesztések jóvoltából a GDP 2004 és 2008 (a most egyeztetett uniós források felhasználásának végső határideje) között évi 0,7 százalékponttal gyorsabban növekszik (ami összesen 3,5 4%-ot tesz ki), a foglalkoztatottak száma pedig 110 ezerrel lehet nagyobb. A KTK a strukturális alapok mindegyikének forrásaira épít. Ennek megfelelően céljainak, prioritási területeinek és a megvalósítandó intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alapokra vonatkozó rendeleteivel. A strukturális alapok finanszírozta beavatkozások szoros, összehangolt kapcsolatban állnak az azonos időszakban a Kohéziós Alapból finanszírozott intézkedésekkel, amelyek fejlesztési irányai szintén megjelennek a Nemzeti fejlesztési tervben. A helyzetértékelést tartalmazó fejezet a magyar gazdaság és társadalom állapotát vázolja fel, rámutat a súlyponti kérdésekre, megvizsgálja a problémák okait. Az ennek alapján készített SWOT-elemzés meghatározza Magyarország erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a rá leselkedő veszélyeket. A SWOT-elemzés alapján alakult ki a KTK 1 A tervezőmunka menetéről és kereteiről részletesen szól dr. Baráth Etele A regionális tervezés, fejlesztés új dimenziói és igényei című tanulmánya. Területi Statisztika, 2003/3. 2 A pénzügyi táblázatok folyó euró és forint összegekben készültek el, ahol a Pénzügyminisztérium iránymutatása szerint 255 Ft/euró árfolyamot alkalmaztunk. Az operatív programok pénzügyi tábláiban az EU-alapok hozzájárulását az összes közkiadáshoz viszonyítva határoztuk meg, ezért az nem tartalmazza a magánforrások várható összegét. Tájékoztatásul azonban táblázatainkban általában jelezzük a magánforrások várható hozzájárulását.
2 204 DR. BARÁTH ETELE stratégiájának célrendszere. A KTK célja: annak elősegítése, hogy Magyarország mielőbb felzárkózzék az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez. Az ezt alátámasztó és ennek elérését lehetővé tevő négy specifikus cél: 1. versenyképesebb gazdaság, 2. a humán erőforrások fejlesztése, 3. jobb minőségű környezet és alap-infrastruktúra, 4. a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés elősegítése. A specifikus célok elérésére a támogatási kerettervben kialakított intézkedés-együttes az alábbi öt operatív program (OP) keretében valósul meg: gazdasági versenyképességi operatív program (GVOP), humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP), környezetvédelmi és infrastrukturális operatív program (KIOP), agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP), regionális fejlesztési operatív program (ROP). A KTK céljainak megvalósításához az szükséges, hogy az OP-k egyes fejlesztései egymást kiegészítő, integrált módon, az együtthatásokat (szinergiákat) kihasználva valósuljanak meg. Ezzel megakadályozható a fejlesztések elaprózódása, s így a támogatandó célterületeken érdemi hatás érhető el. A konkrét intézkedéseket, a pályázati lehetőségek legfontosabb feltételeit az operatív programonként készülő, úgynevezett programozási-kiegészítő dokumentumok (PKD) tartalmazzák. A program-kiegészítőket előzetes jelleggel az operatív programok előzetes monitoringbizottságai fogadják el (a hivatalos elfogadásra azonban a csatlakozást követően kerül sor). 1. táblázat A 2004 és 2006 közötti források megoszlása a támogatási kerettervben (milliárd forint) Források Operatív programok en Humán erőforrások Gazdasági versenyképesség Környezetvédelem, energetika és közlekedési infrastruktúra Agrárés vidékfejlesztés Regionális (térségi, helyi) fejlesztések Strukturális alapok (OP-k) uniós forrás (1) 109,4 143,5 83,4 80,8 91,7 508,9 Hazai (központi vagy helyi) társfinanszírozás (2) 45,2 47,8 28,9 26,9 29,7 178,6 Uniós + nemzeti összesen (3)=(1)+(2) 154,6 191,3 112,4 107,8 121,4 687,5 Magánforrás (4) 135,9 0,0 9,7 115,4 19,5 280,5 beruházás az OP-kben (5)=(3)+(4) 290,6 191,4 122,1 223,2 140,8 967,9 Kohéziós Alap uniós rész (6) 0,0 0,0 283,7 0,0 0,0 283,7 Kohéziós Alap hazai () rész (7) 0,0 0,0 113,5 0,0 0,0 113,5 fejlesztés a KTK-ban (8)=(5)+(6)+(7) 290,6 191,4 519,3 223,2 140,8 1365,1
3 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 205 Gazdasági versenyképességi operatív program A gazdasági versenyképességi operatív program (GVOP) a KTK fejlesztési stratégiája egyik specifikus célját, a gazdasági versenyképesség növelését tartja szem előtt. Ez a cél a kulcsterületekre irányuló közvetett és közvetlen beruházásokon keresztül valósul meg, elősegítve a vállalatok termelékenységének javulását és a fejlettebb üzleti környezet kialakulását. A gazdasági versenyképesség növelésével a GVOP nagyban hozzájárul a KTK általános céljához, ami az ország közelítése az EU társadalmigazdasági fejlettségi szintjéhez. A GVOP közvetett módon, az úgynevezett intézkedésein keresztül hozzájárul a KTK több specifikus céljának megvalósulásához is. A vállalkozások termelőberendezéseinek és módszereinek modernizálása hozzájárul egyrészt az alacsonyabb károsanyag-kibocsátáshoz és ezáltal az egészségesebb környezethez, másrészt az üzleti és távközlési infrastruktúra fejlesztéséhez a kevésbé fejlett régiókban, ami elősegíti a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődést. A vállalkozások versenyképességének és a vállalkozói környezetnek a javításával növeli a munkavállalási lehetőségeket, és így javítja az emberi erőforrások kihasználását. A versenyképesség növelésére irányuló általános cél elérésére a GVOP három specifikus célt határoz meg: a tudásalapú gazdaság és az innovációs kapacitások fejlesztése, a technológiaintenzív iparágak és szolgáltatások fejlesztése, a kis- és középvállalkozások fejlesztése a gazdaság kettészakítottságának (dualitásának) csökkentésére. A GVOP célkitűzései az alábbi négy prioritáson keresztül valósulnak meg: 1. prioritás: beruházásösztönzés. A vállalkozások és az üzleti infrastruktúra korszerűsítése beruházások révén valósul meg. Ezért a GVOP elősegíti a termelőkapacitások modernizálását, különös tekintettel azokra a területekre, ahol ez alkalmassá teszi a vállalkozásokat arra, hogy nagyobb vállalatok beszállítóivá váljanak; valamint a feldolgozóipart, szolgáltató központok létrehozását is támogatva. Az ehhez kapcsolódó intézkedések a magyar vállalkozások és a multinacionális vállalatok közötti integrációt mozdítják elő. A GVOP a magas minőségű üzleti infrastruktúra fejlesztését is támogatja az ipari parkok, az inkubátorházak, a technológiatranszfer és a logisztikai központok fejlesztésével, ami előmozdítja a regionális növekedési pólusok fejlődését. Tekintettel Magyarország számottevő beruházási szükségletére, a prioritás proaktív 3 beruházásösztönzési tanácsadásnak is helyt ad, hogy új befektetők jöjjenek az országba, illetve a beruházók az itt megtermelt nyereségüket újra nálunk fektessék be. E prioritás a többitől eltérően nagyobb beruházásokat is támogat. 2. prioritás: kis- és középvállalkozások fejlesztése. A kis- és középvállalkozások (KKV) a magyar gazdasági fejlődés jelentős forrástartalékai, következésképpen az operatív program olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek kifejezetten ezek igényeire összpontosítanak. A cél e lehetőségek kihasználása és a kisebb, kevésbé hatékony hazai, illetve a nagy, modern, külföldi tulajdonú vállalatok közötti szakadék áthidalása. Az 3 Proaktív = megelőző.
4 206 DR. BARÁTH ETELE intézkedések a műszaki-technológiai beruházásokat, minőségbiztosítási rendszerek bevezetését, a termelőberendezések korszerűsítését, a vállalkozásoknak az EU-beli szintre való felzárkóztatását, innovatív termékek létrehozását támogatja. E prioritás támogatja a KKV-k üzleti tanácsadáshoz való hozzáférését, a vállalkozásirányítás fejlesztését, a KKV-k közötti együttműködést is. 2. táblázat A gazdasági versenyképességi operatív program forrásainak megoszlása, Megnevezés EU Hazai Magánforrás (milliárd forint) fejlesztés Az ipar és a szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése 20,9 9,0 29,9 48,8 78,7 Ipari infrastruktúra megteremtése 3,1 1,3 4,4 7,2 11,7 Proaktív beruházásösztönzési tanácsadás 1,1 0,4 1,5 0,0 1,5 Beruházásösztönzés 25,2 10,7 35,9 56,0 91,9 Kis- és középvállalkozások műszaki technológiai hátterének fejlesztése 22,0 9,4 31,5 31,5 63,0 Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése 3,1 1,0 4,1 2,0 6,1 Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban 5,5 2,4 7,9 7,9 15,7 Kis- és középvállalkozások fejlesztése 30,6 12,8 43,4 41,4 84,8 Alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek támogatása 11,5 3,8 15,3 5,1 20,4 Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása 8,2 3,2 11,4 4,9 16,3 Vállalati K+F-kapacitások és innovációs képességek erősítése 5,4 2,3 7,8 5,2 13,0 Kutatás-fejlesztés és innováció 25,2 9,4 34,5 15,2 49,7 E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése 8,8 3,8 12,5 12,5 25,0 Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 3,3 1,4 4,7 4,7 9,4 Az e-közigazgatás fejlesztése 5,5 1,8 7,3 0,0 7,3 Széles sávú távközlési infrastruktúra bővítése 6,6 3,9 10,5 6,2 16,6 Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 24,1 10,9 35,0 23,4 58,4 Technikai segítségnyújtás 4,4 1,5 5,8 0,0 5,8 Mindösszesen 109,4 45,2 154,6 135,9 290,6 3. prioritás: kutatás-fejlesztés és innováció. A magyar elsősorban kis- és közepes méretű vállalkozások érdekében a magas szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások, eljárások kifejlesztésének támogatása döntő jelentőségű. E prioritás keretében a GVOP támogatja a K+F- és innovációs tevékenységet, kutatási projektek megvalósítását a kulcsterületeken, a kutatási infrastruktúra fejlesztését, a közfinanszírozású kutatóhelyeknek és a vállalati szférának a technológiaátadást szolgáló együttműködését, valamint a KKV-k innovációs tevékenységét. A források az információs és
5 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 207 távközlési technológiák, a biotechnológia, az anyagtudomány és a környezetbarát eljárások, termékek, szolgáltatások területeire koncentrálódnak. Az intézkedések a közszféra és a magánszektor K+F-beruházási igényeit is figyelembe veszik, különös tekintettel a nem nyereségszerző céllal működő kutatóintézetek és vállalkozások közötti kutatási partnerkapcsolatok fejlesztésére. 4. prioritás: információs társadalom és gazdaságfejlesztés. Az információs és távközlési technológiáknak, a gazdasági és piaci információknak, valamint az általuk elérhető adatoknak nagy szerepük van minden ágazatban. Mivel az ilyen jellegű technológiáknak a hozzáférhetősége, alkalmazása jelenleg egyenlőtlen Magyarországon, a GVOP azokat a területeket támogatja, ahol a fejlesztés különösen szükséges, ideértve az üzleti szempontból jelentős szolgáltatások, alkalmazások, tartalmak és infrastruktúra fejlesztését. A GVOP támogatja az IT-alapú üzleti rendszerek bevezetését a KKV-k hatékonyságának növelésére és a partnereiknek történő információátadás fejlesztésére. Mivel jelenleg nincs megfelelő korszerű üzleti célú digitális tartalom Magyarországon, a GVOP támogatja az ilyen adattartalmak előállítását a KKV-k tudásbázisának növelése céljából. A OP az üzletbarát e-közigazgatás szolgáltatásainak fejlesztését is megcélozza, a közigazgatás és a vállalkozások közötti információáramlás hatékonyságának fokozása végett. A GVOP a távoli, elszigetelt, hátrányos helyzetű térségeknek az információs társadalomba való bekapcsolását, a széles sávú távközlési infrastruktúra elterjesztését is támogatja azokon a területeken, ahol a magánszféra szolgáltatói ezt nem tudnák/kívánnák önállóan megtenni. Az 5., a technikai segítségnyújtást szolgáló prioritás a program hatékony és eredményes megvalósításához járul hozzá (2. táblázat). Humánerőforrás-fejlesztési operatív program Noha a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) a KTK számos céljához járul hozzá, a dokumentum elsősorban a meglévő humán erőforrás jobb kihasználására fekteti a súlyt. A program leginkább a kínálati oldalon történő beavatkozással kíván javítani a stagnáló foglalkoztatási rátán, az oktatási-képzési rendszernek a változó munkaerő-piaci igényekre adott nem kellően érzékeny válaszán, az alacsony területi és szakmai mobilitáson, illetve a munkavállalási korú népesség körében tapasztalható jelentős mértékű inaktivitás problémáján. Az Európai Unió társadalmi és gazdasági fejlettségi szintjéhez való felzárkózást segítendő, a HEFOP három specifikus célt fogalmazott meg, amelyek esetében mérhető eredményt kell elérni: a foglalkoztatási szint növelése, a munkaerő versenyképességének javítása, a társadalmi befogadás elősegítése. A fenti célok eléréséhez a HEFOP az intézkedések széles skáláját támogatja, az aktív munkaerő-piaci politikai eszközöktől az egész életen át tartó tanuláson át az alkalmazkodóképesség és vállalkozókészség fejlesztéséig. További tevékenységek a munkaerőpiaci részvétellel szoros összefüggésben álló, a szegénység és a diszkrimináció megszün-
6 208 DR. BARÁTH ETELE tetését, továbbá a leghátrányosabb helyzetű csoportok oktatásának és képzésének támogatását célozzák meg. A hátrányos helyzetű csoportok (különösen a roma népesség, az inaktívak, a szegények, a fogyatékosok és a szenvedélybetegek) helyzetének javítása érdekében hangsúlyt kap a területi egyenlőtlenségek és az oktatási-képzési lehetőségekhez, illetve a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való elégtelen hozzáférés problémáinak leküzdése. A HEFOP négy prioritásra helyezi a hangsúlyt. 1. prioritás aktív munkaerő-piaci politikák támogatása. A prioritás célja a munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációja, a hosszú távú munkanélküliség megakadályozása, illetve a fiatal munkanélküliek munkaerőpiacra történő beilleszkedésének elősegítése. Ezek mellett a prioritás a nők munkaerő-piaci részvételének támogatását elősegítő kezdeményezéseket is tartalmaz, beleértve családbarát intézkedéseket, továbbá az intézkedésekhez kapcsolódó, a munkaviszony és/vagy tanulás mellett a hozzátartozók ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztését. A prioritás közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint emelésének a KTK-ban megfogalmazott céljához, illetve az esélyegyenlőség támogatásához. A foglalkoztatási szolgálat korszerűsítése szintén kulcsfontosságú komponense a prioritásnak. 2. prioritás a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem támogatása a munkaerőpiacra történő belépés elősegítésével. A prioritás olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek a munkaerőpiacra történő belépést segítik elő, különös tekintettel a társadalmi kirekesztéssel leginkább sújtottakra. A munkaerő-piaci beilleszkedés feltételeinek megteremtése érdekében a prioritás az alapfokú oktatáshoz, a képzéshez és a munkalehetőségekhez, illetve a megfelelő gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogatja az ESZA 4 - rendelet követelményeinek figyelembevételével. A prioritás továbbá a hátrányos helyzetű, többek között roma fiatalok oktatási feltételeinek javítását tűzi ki célul az alapfokú oktatásban. A prioritás keretében szintén támogatott a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben való részvétele, azzal a céllal, hogy javuljon foglalkoztathatóságuk. A munkalehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében hangsúlyos továbbá a gondozási szolgáltatások fejlesztése. 3. prioritás az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása. A prioritás az oktatási és a képzési rendszer hatékonyságának fejlesztését célozza a készségek fejlesztése révén, beleértve a hatékonyabb és a munkaerő-piaci kihívásokra érzékenyebb szakképzés támogatását. Ennek érdekében hangsúlyt kap a munkaerő képzettségének fejlesztése (beleértve a felnőttképzést) egy hatékonyabb figyelő és végrehajtási rendszer kialakításával. A prioritás a foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók támogatása révén igyekszik elősegíteni a tudásalapú gazdaság és társadalom kihívásainak megfelelő készségek és képességek fejlesztését. E prioritás közvetlenül hozzájárul a munkaerő versenyképességének növeléséhez, ami a KTK-ban is megfogalmazott prioritás. 4. prioritás az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. A prioritás az oktatás és egészségügy területén lévő, valamint a társadalmi befogadást szolgáló 4 ESZA = Európai Szociális Alap. A strukturális alapok rendszerébe tartozik, a humán erőforrás fejlesztését, a foglalkoztatási problémák kezelését szolgálja.
7 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 209 infrastruktúra fejlesztését támogatja (beleértve a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést és a kínálati oldal minőségének fejlesztését). A prioritás ezek mellett hozzájárul az új európai foglalkoztatási stratégia céljainak magyarországi megvalósulásához, továbbá a KTK kiemelt céljának eléréséhez, a foglalkoztatási szint növeléséhez. Az 5. prioritás a technikai segítségnyújtás keretén belül biztosít forrást a program hatékony végrehajtásának elősegítésére. 3. táblázat A humánerőforrás-fejlesztési operatív program forrásainak megoszlása, Megnevezés EU-forrás Hazai (milliárd forint) fejlesztés A munkanélküliség megelőzése és kezelése 22,4 7,5 29,8 A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése 6,1 2,0 8,2 A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése 2,1 0,7 2,9 Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása 30,6 10,2 40,8 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben 5,8 1,9 7,7 A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével 3,2 1,1 4,2 A hátrányos helyzetűek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása 7,7 2,6 10,2 A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével 16,6 5,5 22,2 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése 14,0 4,7 18,7 A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 8,1 2,7 10,8 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése 5,1 1,7 6,8 Munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések 12,8 4,3 17,0 A felnőttképzés rendszerének fejlesztése 3,9 1,3 5,2 Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása 43,8 14,6 58,5 Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 18,9 6,3 25,2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 6,3 2,1 8,4 Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban 17,0 5,7 22,7 Az egészségügyi információtechnológia fejlesztése az elmaradott régiókban 3,0 1,0 4,1 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 45,2 15,2 60,3 Technikai segítségnyújtás 7,2 2,4 9,6 Mindösszesen 143,5 47,8 191,4 Környezetvédelmi és infrastrukturális operatív program A környezetvédelmi és infrastrukturális operatív program (KIOP) közvetlenül hozzájárul a KTK harmadik specifikus céljának: a közlekedési infrastruktúra fejlesztésé-
8 210 DR. BARÁTH ETELE nek és a környezet védelmének az eléréséhez. A KIOP által támogatott beruházások döntő mértékben járulnak hozzá a KTK első és negyedik specifikus céljának eléréséhez is úgy, hogy megteremtik a regionális gazdasági versenyképesség alapvető feltételeit. A KIOP kiegészíti a Kohéziós Alapból finanszírozandó két fő szektor, a környezetvédelem és a közlekedés területén megvalósítandó programokat. A KIOP két specifikus célt határoz meg: a környezet védelme és javítása, illetve a közlekedési hálózat javítása a hazai közlekedési infrastruktúrába történő beruházásokkal. E két specifikus cél az alábbi két prioritáson keresztül valósul meg: 1. prioritás környezetvédelem. E prioritás a települési szintű környezetvédelem javítására kívánja helyezni a hangsúlyt úgy, hogy támogatja az energiagazdálkodást, a szennyeződés ellenőrzését, növeli a környezetbiztonságot, illetve erősíti a természet védelmét. Minthogy Magyarország lakosságának egy része olyan településen vagy településrészen 5 él, ahol az ivóvíz minősége még mindig nem éri el az EU előírásait, e prioritás az ivóvízminőség javítását tűzi ki elsődleges céljául. A felszíni és a felszín alatti vizek védelmére minden településen, ipari és mezőgazdasági területen döntő fontosságú a megfelelő szennyvízgazdálkodás és -kezelés kialakítása. A prioritás a hulladékgazdálkodást is támogatja (állati, kórházi, építési és bontási hulladékok esetében egyaránt), mivel az infrastruktúra minősége, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatások messze nem érik el hazánkban az EU színvonalát. Támogatásban részesül továbbá a zaj- és levegőszenynyezettség átfogó figyelőhálózatának fejlesztése, ami segítséget nyújt a különösen szennyezett területek azonosításához, a szennyezettség forrásainak feltárásához, hogy később sikeresen megvalósulhasson e területek kármentesítése. A prioritás célja továbbá, hogy a háztartások fokozatosan mind nagyobb arányban használjanak fel megújuló forrásból származó energiát, csökkentve ezzel az országnak az importált energiahordozóktól való függőségét, illetve az energiatermelés okozta kedvezőtlen környezeti hatásokat. Ezért a KKV-k támogatást kapnak az energiahatékonyság növelését, a hulladék csökkentését és ellenőrzését támogató eszközök és rendszerek bevezetéséhez. Ami a környezetbiztonságot és a természetvédelmet illeti, az áradásveszély elkerülésére több mint 550 km hosszú folyószakaszt kell megerősíteni, amit a román, ukrán és szlovák hatóságokkal együttműködve, integrált védelmi rendszer kiépítésével kell megvalósítani. A talaj szennyeződéseinek felszámolása továbbra is kihívás marad, különösen az elmúlt évtizedek ipari és katonai hagyatéka jelent veszélyt a felszín alatti vizekre és ivóvízbázisokra. A prioritás azokra a területekre helyezi a hangsúlyt, ahol a legnagyobb veszély fenyegeti a környezetet. A gazdag biodiverzitás, a természetes tájképi hagyaték megőrzésére és fenntartására, továbbá az élő és élettelen természeti örökségek védelmének megerősítésére is szükség lesz. Ez a Nemzeti ökológiai program és a NATURA 2000 hálózat kialakításával valósul meg. 5 Részletező, településsoros adatok találhatók a 201/2001 (X. 25.) kormányrendeletben (az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről).
9 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV prioritás a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A prioritás a főútvonal-hálózat felújítására és a környezetbarát infrastruktúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ez az utak teherbíró-képességének növelésével párhuzamosan valósul meg. Minthogy Magyarország gazdasági fejlődésében fontos szerepet játszik a modern úthálózat, e prioritás magába foglalja a hazai főútvonal-hálózat fejlesztését, a már létező, alacsonyabb kategóriájú utaknak az autópályákhoz és magasabb rendű utakhoz történő kapcsolását, elősegítve ezzel a régiók jobb megközelítését. Emellett az utak áteresztőképességét és a közlekedés biztonságát elősegítő fejlesztések valósulnak meg bizonyos útszakaszok kiszélesítésével és útszűkületek kiküszöbölésével. Elkerülő és tehermentesítő utak építésével csökkenti a prioritás a településeken áthaladó forgalmat. A prioritás hozzájárul továbbá olyan környezetbarát intézkedésekhez, mint a vízi út, a vasút és a közút közötti csatlakozások kialakítása, megteremti a kapcsolódásokat az intermodális 6 logisztikai központokhoz, fejleszti az elővárosi vasúti tömegközlekedést. A 3. prioritás technikai segítséget nyújt a program végrehajtásához. 4. táblázat A környezetvédelmi és infrastrukturális operatív program forrásai, Megnevezés EU Hazai az OP-ben Magánforrás OP összesen Kohéziós Alap (milliárd forint) KA hazai fejlesztés A vízminőség javítása 10,6 4,6 15,2 15,2 15,2 Az állati hulladékok kezelése 2,4 0,8 3,3 3,3 3,3 Az egészségügyi és építésibontási hulladék kezelése 2,4 0,8 3,3 3,3 3,3 Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmében 4,9 1,6 6,5 6,5 6,5 Természetvédelem és tartós árvízvédelem 6,8 2,3 9,1 9,1 9,1 A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése 0,8 0,3 1,1 1,1 1,1 Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 3,9 1,3 5,2 5,2 5,2 Környezetvédelem 31,9 11,7 43,6 9,7 53,3 141,9 56,8 252,0 A főúthálózat műszaki színvonalának emelése 39,8 13,3 53,1 53,1 53,1 A környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése 8,4 2,8 11,1 11,1 11,1 Közlekedés 48,2 16,1 64,2 0,0 64,2 141,9 56,8 262,9 Technikai segítségnyújtás 3,3 1,1 4,5 0,0 4,5 0,0 0,0 4,5 Mindösszesen 83,4 28,8 112,3 9, ,7 113,5 519,4 6 Intermodális = több közlekedési ágazat csatlakozására épülő.
10 212 DR. BARÁTH ETELE Agrár- és vidékfejlesztési operatív program Az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) a KTK-ban kitűzött stratégiai célok megvalósításához versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági szektor kialakításával, valamint javuló jövedelemszinten és munkalehetőségeken alapuló integrált vidékfejlesztés elősegítésével járul hozzá. Az AVOP kapcsolódik a versenyképesebb gazdaság elnevezésű specifikus célhoz is. A versenyképesség javulása a vidéki térségek gazdasági potenciáljának megerősítésétől is függ. Ez magában foglalja a vidéki térségek átfogó fejlesztését, amely a KTK egy másik specifikus célja, a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés megvalósításához is jelentős mértékben járul hozzá. Az AVOP számos támogatandó tevékenysége a KTK másik két specifikus céljának eléréséhez is hozzájárul, nevezetesen a humán erőforrások jobb kihasználásához és a jobb környezet és alap-infrastruktúra kialakításához. Az operatív program a következő specifikus célokat határozta meg: a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, a vidék felzárkóztatásának elősegítése. E célkitűzések a következő fejlesztési prioritásokon keresztül valósulnak meg: 1. prioritás a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban. A prioritás célja a mezőgazdasági termelés a halászatot is beleértve versenyképességének növelése olyan beruházások révén, melyek eredményeként csökkennek a termelési költségek, nő a termékek hozzáadott értéke és minősége, továbbá érvényesülnek a környezetvédelmi, higiéniai és állatjóléti előírások. A prioritás révén támogatásban részesülnek a fiatal gazdálkodók is a gazdaságilag életképes üzemek kialakításához. A mezőgazdaságban dolgozók célzott képzése által megszerezhetők a kibővült piacokhoz és a megnövekedett kihívásokhoz történő alkalmazkodáshoz, illetve a környezettudatosabb gazdálkodáshoz szükséges ismeretek. 2. prioritás az élelmiszer-feldolgozás modernizálása. A prioritás az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését támogatja technológiai, illetve a kapcsolódó logisztikai, tároló- és raktárkapacitások, informatikai háttér modernizációja révén. A fejlesztések egyaránt szem előtt tartják a fogyasztók egészségének védelmét, az élelmiszer-biztonságot és a minőséget a környezeti szempontok figyelembevétele mellett, valamint az értékesítési csatornákhoz való jobb alkalmazkodást. 3. prioritás vidéki térségek fejlesztése. A prioritás a vidéki térségek abból eredő problémáit kezeli, hogy elmaradott az infrastruktúra, és a vidéki települések túlzott mértékben függenek a mezőgazdasági termeléstől. A prioritás három specifikus célt fogalmaz meg: a vidéki gazdasági potenciál fejlesztését és a foglalkoztatás javítását; a vidéki környezet vonzóbbá tételét; kísérleti mintaértékű integrált kistérségi programok kidolgozását és megvalósítását (illeszkedve a Leader+ nevű kezdeményezéshez). Ezek a célkitűzések a mezőgazdasági és vidéki tevékenységek diverzifikációján, kiterjesztésén keresztül valósulnak meg, a falusi turizmus, a kézműipar és a minőségi mezőgazdasági termékek értékesítésének támogatása révén. A vidéki lakosság életminőségének és életkörülményeinek fejlesztése a megfelelő vidéki infrastruktúra, a vonzóbb települési környezet, valamint a vidéki közösségek erősítése, a természeti és kulturális örökségeinek megőrzése és fejlesztése révén valósul meg.
11 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 213 A 4. prioritás, a technikai segítségnyújtás, a program végrehajtásához és a kitűzött célok eléréséhez nyújt segítséget. 5. táblázat Az agrár- és vidékfejlesztési operatív program forrásai, Megnevezés EU Hazai Magánforrás (milliárd forint) fejlesztés Mezőgazdasági beruházások támogatása 41,5 13,8 55,3 82,7 138,0 Fiatal gazdálkodók induló támogatása 2,3 0,8 3,1 0,0 3,1 A szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 1,2 0,4 1,6 0,2 1,8 A halászati ágazat strukturális támogatása 1,1 0,3 1,5 1,4 2,9 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban 46,1 15,3 61,5 84,3 145,8 A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 11,3 3,8 15,1 22,6 37,7 Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása 11,3 3,8 15,1 22,6 37,7 A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 4,8 1,6 6,4 0,7 7,1 A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 10,1 3,4 13,5 5,7 19,2 Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése 2,8 0,9 3,7 0,4 4,1 A LEADER+ kezdeményezés 3,7 1,2 4,9 1,2 6,1 Vidéki térségek fejlesztése 21,4 7,1 28,6 8,0 36,6 Technikai segítségnyújtás 2,0 0,7 2,7 0,0 2,7 Mindösszesen 80,9 26,9 107,8 115,4 223,2 Regionális fejlesztési operatív program A regionális fejlesztési operatív program (ROP) közvetlenül a KTK negyedik specifikus céljának eléréséhez, Magyarország és az egyes régiók kiegyensúlyozottabb területi fejlődéséhez járul hozzá. A többi operatív program szintén hatással lesz a regionális különbségekre, és támogatni fogja a fejlődésben elmaradottabb régiókat is. Ugyanakkor alapvetően a ROP az a program, amely a regionális fejlesztési potenciál kihasználására, a nehézségekkel küzdő városi területek problémáinak kezelésére, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására helyezi a hangsúlyt. Mindazonáltal a ROP közvetetten hozzájárul a KTK másik három specifikus céljának eléréséhez is azáltal, hogy támogatja a regionális versenyképességet, foglalkoztatást és alapinfrastruktúrát érintő fejlesztéseket. A program átfogó céljának (a magyarországi régiók kiegyensúlyozottabb fejlődésének) az eléréséhez az alábbi három specifikus cél került megfogalmazásra: természeti, kulturális értékekben gazdag térségek belső erőforrásokra építő fenntartható fejlesztése, vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre,
12 214 DR. BARÁTH ETELE a helyi szereplők alkalmazkodóképességének és együttműködésének erősítése. Továbbá, figyelemmel a rövid programozási időszakra, valamint a magyar közigazgatásban jelenleg zajló intézményfejlesztési folyamatra, a ROP fontos célja a helyi és regionális szereplők felkészítése a strukturális alapokból finanszírozott programok és projektek előkészítésében, végrehajtásában és felügyeletében való részvételre. A program három specifikus célja három prioritáson keresztül valósul meg. 1. prioritás a turisztikai potenciál erősítése. Az ország jelentős turisztikai potenciálja ellenére a turisztikai szektor jelenleg rendkívül koncentrált néhány jelentős vonzerő környezetében, és erős szezonalitás jellemzi. Ennek a prioritásnak elsődleges célja a turizmus jövedelemtermelő-képességének javítása, a turisztikai potenciállal rendelkező területek vonzerejének és versenyképességének növelése, valamint a turisztikai szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése. A prioritás a fővároson kívüli turisztikai vonzerők potenciáljának növelésére, ezáltal a diverzifikáltabb és kiegyensúlyozottabb turisztikai és területi fejlődés elősegítésére törekszik. Ezt kiegészítendő, a 3. prioritás egyik intézkedése, a régióspecifikus szakmai képzések támogatása keretében kerül sor a turisztikai szektorban foglalkoztatottak szakmai ismereteinek bővítésére. 2. prioritás a térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése. A prioritás támogatja a helyi úthálózat fejlesztését, hogy javuljon a regionális és kistérségi központok, valamint az iparterületek és turisztikai vonzerők elérhetősége. Ezáltal a prioritás hozzájárul ezen települések és térségek közigazgatásának, gazdaságának és a szociális szolgáltatásainak javulásához. A prioritás támogatást biztosít a helyi tömegközlekedési rendszerek kisebb infrastrukturális fejlesztéséhez is (buszsávok, buszmegállók, P+Rrendszerek). A prioritás célterületeként megjelölt városi területek meghatározott kritériumrendszer alapján kerülnek kiválasztásra (figyelembe véve például a munkanélküliség nagyságát, a szegénységi szintet, a bűnözés mértékét, a szociális és környezetvédelmi problémákat, valamint a megcélzott népességen belül a roma lakosság arányát). A támogatás keretében lehetőség nyílik különféle városrehabilitációs akciók megvalósítására, amilyen például a barnamezős területek funkcióváltással egybekötött környezetbarát rehabilitációja, a közterületek rehabilitációja és fejlesztése, a bűnmegelőzési akciók és a kisvállalkozások kapcsolódó támogatása. Végül a prioritás keretében lehetőség nyílik óvodák és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére a hátrányos helyzetű kistérségekben és városi térségekben, elsősorban ott, ahol magas a roma népesség aránya. A megfelelő minőségű oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításához szükség van az integrált oktatás feltételeinek biztosítására, a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását biztosító intézmények infrastrukturális fejlesztésére. 3. prioritás a humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése. A prioritás nagymértékben hozzájárul a regionális és helyi közigazgatás kapacitásának fejlesztéséhez, az önkormányzatokkal és nonprofit szervezetekkel való együttműködésük javításához. A prioritás hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez olyan, a munkanélküliséget megelőző intézkedésekkel, mint a helyi munkaerő alkalmazkodóképességének és szaktudásának javítása. A prioritás elősegíti továbbá a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy különösen a regionális tudásközpontok fejlesztésén keresztül erősödjék kezdeményező szerepük a városok és
13 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 215 Megnevezés EU Hazai régiók társadalmi és gazdasági életében. A prioritás támogatja olyan ágazati fejlesztési és szakképzési programok indítását is, amelyek jobban megfelelnek a helyi közösség és a régió változó szociális és gazdasági igényeinek. A szociális gazdaságot a helyi foglalkoztatási kezdeményezések fejlesztése segíti. A 4. prioritás szakértői segítségnyújtást biztosít, valamint támogatja a projektgenerálást. 6. táblázat A regionális fejlesztési operatív program forrásai, Magánforrás (milliárd forint) fejlesztés A turisztikai vonzerők fejlesztése 14,6 5,7 20,3 0,0 20,3 A turisztikai fogadóképesség javítása 6,0 2,0 8,0 18,7 26,8 A turisztikai potenciál fejlesztése 20,7 7,7 28,4 18,7 47,1 A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése 23,8 7,9 31,7 0,0 31,7 Településrehabilitációs akciók 17,7 5,9 23,6 0,0 23,6 Alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése 10,3 2,6 12,9 0,0 12,9 A térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése 51,8 16,4 68,2 0,0 68,2 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 5,5 1,4 6,9 0,0 6,9 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 3,9 1,0 4,8 0,0 4,8 A felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítése a gazdasági szereplőkkel és a helyi közösséggel 2,2 0,7 2,9 0,0 2,9 Régióspecifikus szakmai képzések támogatása 2,2 0,7 2,9 0,7 3,6 A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése 13,7 3,8 17,5 0,7 18,2 Technikai segítségnyújtás 5,5 1,8 7,3 0,0 7,3 Mindösszesen 91,7 29,7 121,4 19,4 140,8 * * * A csatlakozást megelőző időszakban a PHARE-, ISPA- és SAPARD-források (évi kb. 40 milliárd forint forrás +15 milliárd forint költségvetési társfinanszírozás) hatékony felhasználásának biztosítása a kormányzati működéstől viszonylag elkülönítve, az államháztartás és az államigazgatás erőforrásainak kismértékű felhasználásával is biztosítható volt. Az első Nemzeti fejlesztési terv már egyértelműen meghatározta a hazai fejlesztéspolitika irányait; egyértelművé vált, hogy e források jelentős részét lekötik az NFT társfinanszírozási feladatai (évi kb. 240 milliárd forint forrás +80 milliárd forint költségvetési társfinanszírozás). Ugyancsak komoly, a magyar államigazgatásban újszerű feladatot jelentett egy ilyen mértékű egységes fejlesztési terv elkészítése és az ahhoz szükséges végrehajtó intézményrendszer felállítása. Ennek a kihívásnak az állam-
14 216 DR. BARÁTH ETELE igazgatás komoly nehézségek árán, de meg tudott felelni. Brüsszelben a tervet kedvezően fogadták, a végrehajtás előkészítésében időarányosan jól áll Magyarország. 1. ábra A Magyarországnak juttatott és juttatandó fejlesztési EU-támogatások a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból a 2006-ban (I. NFT) és a as időszakban (II. NFT becsült adatok) 1000,0 900,0 800,0 700,0 Milliárd Ft 600,0 500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0 991,6 956,0 920,9 892,6 863,1 803,6 833,9 289,8 197,1 224,9 61,6 59,3 64,8 62, A 2007-től induló időszakban a Magyarország rendelkezésére álló európai fejlesztési juttatás tovább növekszik; az előzetes számítások szerint a hét év alatt mintegy 6 ezer milliárd forint (24,6 milliárd euró) strukturális és kohéziós forrás felhasználása válik lehetővé. Az évenkénti felhasználható összeg ezzel a os időszakhoz viszonyítva 3,5-szer nagyobb lesz. Ez a hazai költségvetési társfinanszírozással, illetve a szükséges saját résszel kiegészítve hozzávetőlegesen 12 ezer milliárd forint beruházást tesz lehetővé. Mindez a magyar költségvetést és a magánszférát is jelentős feladat elé állítja. A várható EU-források teljes felhasználásához évi 300 milliárd forint hazai államháztartási forrást kell társítani, a magánszféra szükséges évenkénti hozzájárulása pedig hozzávetőlegesen milliárd forint lesz. Másként fogalmazva ez azt is jelenti, hogy 2007-től a fejlesztéspolitikához kapcsolódó tervezési és végrehajtási mechanizmus alapvetően meghatározza a hazai fejlesztéspolitikát és intézményrendszert, s igen jelentős mértékben determinálja a költségvetés szerkezetét is. Ez utóbbi jelentőségét még hangsúlyosabbá teszi az euróövezethez való csatlakozásnak a költségvetési deficit csökkentésére vonatkozó ellentétes irányú kényszere. A rendelkezésre álló források sikeres és hatékony felhasználásához a fejlesztéspolitika eddiginél kezdeményezőbb és integráltabb rendszerét kell kialakítani. Míg a most kezdődő tervben követhető volt a bázisfinanszírozású logika, a 2007-től kezdődő időszakban ez semmiképpen sem lehetséges. A fejlesztéspolitika stratégiai irányait kijelölő, az ágazatközi koherenciát megteremtő, a partnerség elvén alapuló tervezésre, a folyamatokat a
15 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 217 programok megalapozásától a projektgenerálásig követni, a programokat hatékonyan és szabályosan végrehajtani, felügyelni és értékelni képes intézményi keretekre, a fejlesztéspolitikai eszközöknek és az azokat kezelő tárcáknak pedig az eddiginél még szorosabb összehangolására van szükség. A forrásokhoz jutás elsődleges feltétele a felhasználás előzetes megtervezése. A terv(ek) előállítása a mindenkori kormány felelőssége a partnerség folyamatos megvalósításával. 7 A következő időszak tervezésének munkálatai megkezdődtek a Nemzeti Fejlesztési Hivatal irányításával. A tervezés korai megkezdése előreláthatólag lehetővé teszi a korábbi tervezési időszak hiányosságainak kiküszöbölését. Kulcsszavak: Nemzeti fejlesztési terv, EU-támogatások, operatív progamok, strukturális alapok, Kohéziós Alap, versenysemlegesség, vidékfejlesztés, Európai Unió. Résumé There is an opportunity in the following three years to implement the most grandiose development plan of Hungary after the transition in the framework of the first National Development Plan. Through Operative Programmes, the Plan will open for investments EU funds of the value of HUF 510 billion and domestic funds of HUF 178 billion from the Structural Funds only, which is envisaged to mobilise up to HUF 280 billion of private capital. In the EU s budgetary period , Hungary is expected to be eligible for a much higher level of grants than at present. Some 24.6 billion euros can come to Hungary in seven years time to promote our closing up and enhance our competitiveness. To take use of the chances provided by community supports, thorough and detailed analyses and planning are needed. To ensure the use of resources, an elaborate reform of the institutional system for development policy is required. In order to pursue a development policy that is effective and ensures as a wide a range of potential funds for development as possible, an integrated system of planning and implementation in the domain of development policy is to be established. The paper informs on Operative Programmes. 7 Az országos szintű fejlesztéspolitikai tervezés nem érinti az ágazati tárcák kompetenciáját, mindössze összhangot teremt a fejlesztéspolitikai elképzelések között, s ezáltal erőteljesen javítja az állami beavatkozás hatékonyságát. A fejlesztéspolitikai egyeztetés színtere a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
Részletesebben10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet
10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenÁltalános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenA LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában
A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenHELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE
HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE BODOR NORBERT Programirányító referens RFP Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLET-
Részletesebben2014-2020 Pályázatok irányai
2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat
Részletesebben2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin
2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
RészletesebbenTerületi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.
Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenPartnerségi Megállapodás
Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 208. évre szóló éves fejlesztési kerete. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenVasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete
Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER
RészletesebbenA 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS
A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege (Mrd Ft) GINOP-..-8
RészletesebbenINFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA
INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenBakonyi Péter c.docens
Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány
RészletesebbenFejér megye foglalkoztatási stratégiája
Fejér megye foglalkoztatási stratégiája 2016-2030 Legfontosabb kihívások Elmaradt gazdasági szerkezetváltás megyén belüli munkaerőpiai szolgáltatások helyzetének stabilizálása, bővítése és differenciálása
RészletesebbenMEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!
MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2
RészletesebbenHogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
Részletesebben2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK
ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése kiemelt projekt 2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK 2015. április Tematikus célkitűzések 1) Kutatás, a technológia fejlesztése
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés
RészletesebbenA GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenA területi politika főbb összefüggései Magyarországon
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus
RészletesebbenSzerkezeti változás a évben
02/01/02/01 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban (249167) 02/01/02/02 Élelmiszergazdaság modernizálása (249178) 02/01/02/03 Vidéki térségek fejlesztése (249189) 02/01/03/01 Beruházás-ösztönzés
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenA B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október
1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon
RészletesebbenGazdaságfejlesztési eszközök
Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenKUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA
KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban
RészletesebbenUniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei
Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési
RészletesebbenRegionális politika 6. elıadás
1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,
RészletesebbenHatármenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között
Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenTájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről
Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési
RészletesebbenA Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú
RészletesebbenKULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA
KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 10. elıadás
1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
Részletesebben