A magyar Nemzeti fejlesztési terv

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar Nemzeti fejlesztési terv"

Átírás

1 ELMÉLET MÓDSZERTAN DR. BARÁTH ETELE A magyar Nemzeti fejlesztési terv Az Európai Közösségek 1260/1999. számú, a strukturális alapokról szóló általános rendelete szerint azon tagállamoknak, amelyek az úgynevezett 1. célkitűzés hatálya alá esnek, a támogatások igénybevétele feltételeként fejlesztési céljaikat és prioritásaikat tartalmazó nemzeti fejlesztési tervet (NFT) kell készíteniük, amit be kell nyújtaniuk az Európai Bizottsághoz. A Nemzeti fejlesztési terv a Magyar Köztársaság Kormányának stratégiai dokumentuma. Az NFT képezte az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások alapját, amelyek eredményeként a támogatások jogi keretét adó támogatási keretterv (KTK) elkészült. Ez rögzíti az EU, illetve Magyarország pénzügyi kötelezettségvállalását a közötti időszak közösen finanszírozott fejlesztéseinek vonatkozásában. 1 A támogatási keretterv a 2004 és 2006 közötti időszakban kötelezettségvállalási szinten megközelítőleg 510 Mrd Ft uniós és 178 Mrd Ft hazai közületi (központi, illetve helyi) forrást nyit meg a beruházásoknak az operatív programokon keresztül, ami a tervek szerint 280 milliárd forint magántőkét mozgathat meg. Mindezt 283 Mrd Ft uniós, illetve 113 Mrd Ft hazai közületi forrás egészíti ki, a Kohéziós Alap finanszírozta nagy környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projekteken keresztül. Így összességében körülbelül 1365 Mrd forintnyi fejlesztés valósulhat meg. 2 Ez az összes hazai fejlesztésnek mintegy 50%-a. E fejlesztések jóvoltából a GDP 2004 és 2008 (a most egyeztetett uniós források felhasználásának végső határideje) között évi 0,7 százalékponttal gyorsabban növekszik (ami összesen 3,5 4%-ot tesz ki), a foglalkoztatottak száma pedig 110 ezerrel lehet nagyobb. A KTK a strukturális alapok mindegyikének forrásaira épít. Ennek megfelelően céljainak, prioritási területeinek és a megvalósítandó intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alapokra vonatkozó rendeleteivel. A strukturális alapok finanszírozta beavatkozások szoros, összehangolt kapcsolatban állnak az azonos időszakban a Kohéziós Alapból finanszírozott intézkedésekkel, amelyek fejlesztési irányai szintén megjelennek a Nemzeti fejlesztési tervben. A helyzetértékelést tartalmazó fejezet a magyar gazdaság és társadalom állapotát vázolja fel, rámutat a súlyponti kérdésekre, megvizsgálja a problémák okait. Az ennek alapján készített SWOT-elemzés meghatározza Magyarország erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a rá leselkedő veszélyeket. A SWOT-elemzés alapján alakult ki a KTK 1 A tervezőmunka menetéről és kereteiről részletesen szól dr. Baráth Etele A regionális tervezés, fejlesztés új dimenziói és igényei című tanulmánya. Területi Statisztika, 2003/3. 2 A pénzügyi táblázatok folyó euró és forint összegekben készültek el, ahol a Pénzügyminisztérium iránymutatása szerint 255 Ft/euró árfolyamot alkalmaztunk. Az operatív programok pénzügyi tábláiban az EU-alapok hozzájárulását az összes közkiadáshoz viszonyítva határoztuk meg, ezért az nem tartalmazza a magánforrások várható összegét. Tájékoztatásul azonban táblázatainkban általában jelezzük a magánforrások várható hozzájárulását.

2 204 DR. BARÁTH ETELE stratégiájának célrendszere. A KTK célja: annak elősegítése, hogy Magyarország mielőbb felzárkózzék az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez. Az ezt alátámasztó és ennek elérését lehetővé tevő négy specifikus cél: 1. versenyképesebb gazdaság, 2. a humán erőforrások fejlesztése, 3. jobb minőségű környezet és alap-infrastruktúra, 4. a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés elősegítése. A specifikus célok elérésére a támogatási kerettervben kialakított intézkedés-együttes az alábbi öt operatív program (OP) keretében valósul meg: gazdasági versenyképességi operatív program (GVOP), humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP), környezetvédelmi és infrastrukturális operatív program (KIOP), agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP), regionális fejlesztési operatív program (ROP). A KTK céljainak megvalósításához az szükséges, hogy az OP-k egyes fejlesztései egymást kiegészítő, integrált módon, az együtthatásokat (szinergiákat) kihasználva valósuljanak meg. Ezzel megakadályozható a fejlesztések elaprózódása, s így a támogatandó célterületeken érdemi hatás érhető el. A konkrét intézkedéseket, a pályázati lehetőségek legfontosabb feltételeit az operatív programonként készülő, úgynevezett programozási-kiegészítő dokumentumok (PKD) tartalmazzák. A program-kiegészítőket előzetes jelleggel az operatív programok előzetes monitoringbizottságai fogadják el (a hivatalos elfogadásra azonban a csatlakozást követően kerül sor). 1. táblázat A 2004 és 2006 közötti források megoszlása a támogatási kerettervben (milliárd forint) Források Operatív programok en Humán erőforrások Gazdasági versenyképesség Környezetvédelem, energetika és közlekedési infrastruktúra Agrárés vidékfejlesztés Regionális (térségi, helyi) fejlesztések Strukturális alapok (OP-k) uniós forrás (1) 109,4 143,5 83,4 80,8 91,7 508,9 Hazai (központi vagy helyi) társfinanszírozás (2) 45,2 47,8 28,9 26,9 29,7 178,6 Uniós + nemzeti összesen (3)=(1)+(2) 154,6 191,3 112,4 107,8 121,4 687,5 Magánforrás (4) 135,9 0,0 9,7 115,4 19,5 280,5 beruházás az OP-kben (5)=(3)+(4) 290,6 191,4 122,1 223,2 140,8 967,9 Kohéziós Alap uniós rész (6) 0,0 0,0 283,7 0,0 0,0 283,7 Kohéziós Alap hazai () rész (7) 0,0 0,0 113,5 0,0 0,0 113,5 fejlesztés a KTK-ban (8)=(5)+(6)+(7) 290,6 191,4 519,3 223,2 140,8 1365,1

3 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 205 Gazdasági versenyképességi operatív program A gazdasági versenyképességi operatív program (GVOP) a KTK fejlesztési stratégiája egyik specifikus célját, a gazdasági versenyképesség növelését tartja szem előtt. Ez a cél a kulcsterületekre irányuló közvetett és közvetlen beruházásokon keresztül valósul meg, elősegítve a vállalatok termelékenységének javulását és a fejlettebb üzleti környezet kialakulását. A gazdasági versenyképesség növelésével a GVOP nagyban hozzájárul a KTK általános céljához, ami az ország közelítése az EU társadalmigazdasági fejlettségi szintjéhez. A GVOP közvetett módon, az úgynevezett intézkedésein keresztül hozzájárul a KTK több specifikus céljának megvalósulásához is. A vállalkozások termelőberendezéseinek és módszereinek modernizálása hozzájárul egyrészt az alacsonyabb károsanyag-kibocsátáshoz és ezáltal az egészségesebb környezethez, másrészt az üzleti és távközlési infrastruktúra fejlesztéséhez a kevésbé fejlett régiókban, ami elősegíti a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődést. A vállalkozások versenyképességének és a vállalkozói környezetnek a javításával növeli a munkavállalási lehetőségeket, és így javítja az emberi erőforrások kihasználását. A versenyképesség növelésére irányuló általános cél elérésére a GVOP három specifikus célt határoz meg: a tudásalapú gazdaság és az innovációs kapacitások fejlesztése, a technológiaintenzív iparágak és szolgáltatások fejlesztése, a kis- és középvállalkozások fejlesztése a gazdaság kettészakítottságának (dualitásának) csökkentésére. A GVOP célkitűzései az alábbi négy prioritáson keresztül valósulnak meg: 1. prioritás: beruházásösztönzés. A vállalkozások és az üzleti infrastruktúra korszerűsítése beruházások révén valósul meg. Ezért a GVOP elősegíti a termelőkapacitások modernizálását, különös tekintettel azokra a területekre, ahol ez alkalmassá teszi a vállalkozásokat arra, hogy nagyobb vállalatok beszállítóivá váljanak; valamint a feldolgozóipart, szolgáltató központok létrehozását is támogatva. Az ehhez kapcsolódó intézkedések a magyar vállalkozások és a multinacionális vállalatok közötti integrációt mozdítják elő. A GVOP a magas minőségű üzleti infrastruktúra fejlesztését is támogatja az ipari parkok, az inkubátorházak, a technológiatranszfer és a logisztikai központok fejlesztésével, ami előmozdítja a regionális növekedési pólusok fejlődését. Tekintettel Magyarország számottevő beruházási szükségletére, a prioritás proaktív 3 beruházásösztönzési tanácsadásnak is helyt ad, hogy új befektetők jöjjenek az országba, illetve a beruházók az itt megtermelt nyereségüket újra nálunk fektessék be. E prioritás a többitől eltérően nagyobb beruházásokat is támogat. 2. prioritás: kis- és középvállalkozások fejlesztése. A kis- és középvállalkozások (KKV) a magyar gazdasági fejlődés jelentős forrástartalékai, következésképpen az operatív program olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek kifejezetten ezek igényeire összpontosítanak. A cél e lehetőségek kihasználása és a kisebb, kevésbé hatékony hazai, illetve a nagy, modern, külföldi tulajdonú vállalatok közötti szakadék áthidalása. Az 3 Proaktív = megelőző.

4 206 DR. BARÁTH ETELE intézkedések a műszaki-technológiai beruházásokat, minőségbiztosítási rendszerek bevezetését, a termelőberendezések korszerűsítését, a vállalkozásoknak az EU-beli szintre való felzárkóztatását, innovatív termékek létrehozását támogatja. E prioritás támogatja a KKV-k üzleti tanácsadáshoz való hozzáférését, a vállalkozásirányítás fejlesztését, a KKV-k közötti együttműködést is. 2. táblázat A gazdasági versenyképességi operatív program forrásainak megoszlása, Megnevezés EU Hazai Magánforrás (milliárd forint) fejlesztés Az ipar és a szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése 20,9 9,0 29,9 48,8 78,7 Ipari infrastruktúra megteremtése 3,1 1,3 4,4 7,2 11,7 Proaktív beruházásösztönzési tanácsadás 1,1 0,4 1,5 0,0 1,5 Beruházásösztönzés 25,2 10,7 35,9 56,0 91,9 Kis- és középvállalkozások műszaki technológiai hátterének fejlesztése 22,0 9,4 31,5 31,5 63,0 Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése 3,1 1,0 4,1 2,0 6,1 Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban 5,5 2,4 7,9 7,9 15,7 Kis- és középvállalkozások fejlesztése 30,6 12,8 43,4 41,4 84,8 Alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek támogatása 11,5 3,8 15,3 5,1 20,4 Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása 8,2 3,2 11,4 4,9 16,3 Vállalati K+F-kapacitások és innovációs képességek erősítése 5,4 2,3 7,8 5,2 13,0 Kutatás-fejlesztés és innováció 25,2 9,4 34,5 15,2 49,7 E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése 8,8 3,8 12,5 12,5 25,0 Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 3,3 1,4 4,7 4,7 9,4 Az e-közigazgatás fejlesztése 5,5 1,8 7,3 0,0 7,3 Széles sávú távközlési infrastruktúra bővítése 6,6 3,9 10,5 6,2 16,6 Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 24,1 10,9 35,0 23,4 58,4 Technikai segítségnyújtás 4,4 1,5 5,8 0,0 5,8 Mindösszesen 109,4 45,2 154,6 135,9 290,6 3. prioritás: kutatás-fejlesztés és innováció. A magyar elsősorban kis- és közepes méretű vállalkozások érdekében a magas szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások, eljárások kifejlesztésének támogatása döntő jelentőségű. E prioritás keretében a GVOP támogatja a K+F- és innovációs tevékenységet, kutatási projektek megvalósítását a kulcsterületeken, a kutatási infrastruktúra fejlesztését, a közfinanszírozású kutatóhelyeknek és a vállalati szférának a technológiaátadást szolgáló együttműködését, valamint a KKV-k innovációs tevékenységét. A források az információs és

5 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 207 távközlési technológiák, a biotechnológia, az anyagtudomány és a környezetbarát eljárások, termékek, szolgáltatások területeire koncentrálódnak. Az intézkedések a közszféra és a magánszektor K+F-beruházási igényeit is figyelembe veszik, különös tekintettel a nem nyereségszerző céllal működő kutatóintézetek és vállalkozások közötti kutatási partnerkapcsolatok fejlesztésére. 4. prioritás: információs társadalom és gazdaságfejlesztés. Az információs és távközlési technológiáknak, a gazdasági és piaci információknak, valamint az általuk elérhető adatoknak nagy szerepük van minden ágazatban. Mivel az ilyen jellegű technológiáknak a hozzáférhetősége, alkalmazása jelenleg egyenlőtlen Magyarországon, a GVOP azokat a területeket támogatja, ahol a fejlesztés különösen szükséges, ideértve az üzleti szempontból jelentős szolgáltatások, alkalmazások, tartalmak és infrastruktúra fejlesztését. A GVOP támogatja az IT-alapú üzleti rendszerek bevezetését a KKV-k hatékonyságának növelésére és a partnereiknek történő információátadás fejlesztésére. Mivel jelenleg nincs megfelelő korszerű üzleti célú digitális tartalom Magyarországon, a GVOP támogatja az ilyen adattartalmak előállítását a KKV-k tudásbázisának növelése céljából. A OP az üzletbarát e-közigazgatás szolgáltatásainak fejlesztését is megcélozza, a közigazgatás és a vállalkozások közötti információáramlás hatékonyságának fokozása végett. A GVOP a távoli, elszigetelt, hátrányos helyzetű térségeknek az információs társadalomba való bekapcsolását, a széles sávú távközlési infrastruktúra elterjesztését is támogatja azokon a területeken, ahol a magánszféra szolgáltatói ezt nem tudnák/kívánnák önállóan megtenni. Az 5., a technikai segítségnyújtást szolgáló prioritás a program hatékony és eredményes megvalósításához járul hozzá (2. táblázat). Humánerőforrás-fejlesztési operatív program Noha a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) a KTK számos céljához járul hozzá, a dokumentum elsősorban a meglévő humán erőforrás jobb kihasználására fekteti a súlyt. A program leginkább a kínálati oldalon történő beavatkozással kíván javítani a stagnáló foglalkoztatási rátán, az oktatási-képzési rendszernek a változó munkaerő-piaci igényekre adott nem kellően érzékeny válaszán, az alacsony területi és szakmai mobilitáson, illetve a munkavállalási korú népesség körében tapasztalható jelentős mértékű inaktivitás problémáján. Az Európai Unió társadalmi és gazdasági fejlettségi szintjéhez való felzárkózást segítendő, a HEFOP három specifikus célt fogalmazott meg, amelyek esetében mérhető eredményt kell elérni: a foglalkoztatási szint növelése, a munkaerő versenyképességének javítása, a társadalmi befogadás elősegítése. A fenti célok eléréséhez a HEFOP az intézkedések széles skáláját támogatja, az aktív munkaerő-piaci politikai eszközöktől az egész életen át tartó tanuláson át az alkalmazkodóképesség és vállalkozókészség fejlesztéséig. További tevékenységek a munkaerőpiaci részvétellel szoros összefüggésben álló, a szegénység és a diszkrimináció megszün-

6 208 DR. BARÁTH ETELE tetését, továbbá a leghátrányosabb helyzetű csoportok oktatásának és képzésének támogatását célozzák meg. A hátrányos helyzetű csoportok (különösen a roma népesség, az inaktívak, a szegények, a fogyatékosok és a szenvedélybetegek) helyzetének javítása érdekében hangsúlyt kap a területi egyenlőtlenségek és az oktatási-képzési lehetőségekhez, illetve a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való elégtelen hozzáférés problémáinak leküzdése. A HEFOP négy prioritásra helyezi a hangsúlyt. 1. prioritás aktív munkaerő-piaci politikák támogatása. A prioritás célja a munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációja, a hosszú távú munkanélküliség megakadályozása, illetve a fiatal munkanélküliek munkaerőpiacra történő beilleszkedésének elősegítése. Ezek mellett a prioritás a nők munkaerő-piaci részvételének támogatását elősegítő kezdeményezéseket is tartalmaz, beleértve családbarát intézkedéseket, továbbá az intézkedésekhez kapcsolódó, a munkaviszony és/vagy tanulás mellett a hozzátartozók ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztését. A prioritás közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint emelésének a KTK-ban megfogalmazott céljához, illetve az esélyegyenlőség támogatásához. A foglalkoztatási szolgálat korszerűsítése szintén kulcsfontosságú komponense a prioritásnak. 2. prioritás a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem támogatása a munkaerőpiacra történő belépés elősegítésével. A prioritás olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek a munkaerőpiacra történő belépést segítik elő, különös tekintettel a társadalmi kirekesztéssel leginkább sújtottakra. A munkaerő-piaci beilleszkedés feltételeinek megteremtése érdekében a prioritás az alapfokú oktatáshoz, a képzéshez és a munkalehetőségekhez, illetve a megfelelő gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogatja az ESZA 4 - rendelet követelményeinek figyelembevételével. A prioritás továbbá a hátrányos helyzetű, többek között roma fiatalok oktatási feltételeinek javítását tűzi ki célul az alapfokú oktatásban. A prioritás keretében szintén támogatott a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben való részvétele, azzal a céllal, hogy javuljon foglalkoztathatóságuk. A munkalehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében hangsúlyos továbbá a gondozási szolgáltatások fejlesztése. 3. prioritás az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása. A prioritás az oktatási és a képzési rendszer hatékonyságának fejlesztését célozza a készségek fejlesztése révén, beleértve a hatékonyabb és a munkaerő-piaci kihívásokra érzékenyebb szakképzés támogatását. Ennek érdekében hangsúlyt kap a munkaerő képzettségének fejlesztése (beleértve a felnőttképzést) egy hatékonyabb figyelő és végrehajtási rendszer kialakításával. A prioritás a foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók támogatása révén igyekszik elősegíteni a tudásalapú gazdaság és társadalom kihívásainak megfelelő készségek és képességek fejlesztését. E prioritás közvetlenül hozzájárul a munkaerő versenyképességének növeléséhez, ami a KTK-ban is megfogalmazott prioritás. 4. prioritás az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. A prioritás az oktatás és egészségügy területén lévő, valamint a társadalmi befogadást szolgáló 4 ESZA = Európai Szociális Alap. A strukturális alapok rendszerébe tartozik, a humán erőforrás fejlesztését, a foglalkoztatási problémák kezelését szolgálja.

7 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 209 infrastruktúra fejlesztését támogatja (beleértve a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést és a kínálati oldal minőségének fejlesztését). A prioritás ezek mellett hozzájárul az új európai foglalkoztatási stratégia céljainak magyarországi megvalósulásához, továbbá a KTK kiemelt céljának eléréséhez, a foglalkoztatási szint növeléséhez. Az 5. prioritás a technikai segítségnyújtás keretén belül biztosít forrást a program hatékony végrehajtásának elősegítésére. 3. táblázat A humánerőforrás-fejlesztési operatív program forrásainak megoszlása, Megnevezés EU-forrás Hazai (milliárd forint) fejlesztés A munkanélküliség megelőzése és kezelése 22,4 7,5 29,8 A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése 6,1 2,0 8,2 A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése 2,1 0,7 2,9 Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása 30,6 10,2 40,8 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben 5,8 1,9 7,7 A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével 3,2 1,1 4,2 A hátrányos helyzetűek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása 7,7 2,6 10,2 A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével 16,6 5,5 22,2 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése 14,0 4,7 18,7 A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 8,1 2,7 10,8 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése 5,1 1,7 6,8 Munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések 12,8 4,3 17,0 A felnőttképzés rendszerének fejlesztése 3,9 1,3 5,2 Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása 43,8 14,6 58,5 Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 18,9 6,3 25,2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 6,3 2,1 8,4 Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban 17,0 5,7 22,7 Az egészségügyi információtechnológia fejlesztése az elmaradott régiókban 3,0 1,0 4,1 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 45,2 15,2 60,3 Technikai segítségnyújtás 7,2 2,4 9,6 Mindösszesen 143,5 47,8 191,4 Környezetvédelmi és infrastrukturális operatív program A környezetvédelmi és infrastrukturális operatív program (KIOP) közvetlenül hozzájárul a KTK harmadik specifikus céljának: a közlekedési infrastruktúra fejlesztésé-

8 210 DR. BARÁTH ETELE nek és a környezet védelmének az eléréséhez. A KIOP által támogatott beruházások döntő mértékben járulnak hozzá a KTK első és negyedik specifikus céljának eléréséhez is úgy, hogy megteremtik a regionális gazdasági versenyképesség alapvető feltételeit. A KIOP kiegészíti a Kohéziós Alapból finanszírozandó két fő szektor, a környezetvédelem és a közlekedés területén megvalósítandó programokat. A KIOP két specifikus célt határoz meg: a környezet védelme és javítása, illetve a közlekedési hálózat javítása a hazai közlekedési infrastruktúrába történő beruházásokkal. E két specifikus cél az alábbi két prioritáson keresztül valósul meg: 1. prioritás környezetvédelem. E prioritás a települési szintű környezetvédelem javítására kívánja helyezni a hangsúlyt úgy, hogy támogatja az energiagazdálkodást, a szennyeződés ellenőrzését, növeli a környezetbiztonságot, illetve erősíti a természet védelmét. Minthogy Magyarország lakosságának egy része olyan településen vagy településrészen 5 él, ahol az ivóvíz minősége még mindig nem éri el az EU előírásait, e prioritás az ivóvízminőség javítását tűzi ki elsődleges céljául. A felszíni és a felszín alatti vizek védelmére minden településen, ipari és mezőgazdasági területen döntő fontosságú a megfelelő szennyvízgazdálkodás és -kezelés kialakítása. A prioritás a hulladékgazdálkodást is támogatja (állati, kórházi, építési és bontási hulladékok esetében egyaránt), mivel az infrastruktúra minősége, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatások messze nem érik el hazánkban az EU színvonalát. Támogatásban részesül továbbá a zaj- és levegőszenynyezettség átfogó figyelőhálózatának fejlesztése, ami segítséget nyújt a különösen szennyezett területek azonosításához, a szennyezettség forrásainak feltárásához, hogy később sikeresen megvalósulhasson e területek kármentesítése. A prioritás célja továbbá, hogy a háztartások fokozatosan mind nagyobb arányban használjanak fel megújuló forrásból származó energiát, csökkentve ezzel az országnak az importált energiahordozóktól való függőségét, illetve az energiatermelés okozta kedvezőtlen környezeti hatásokat. Ezért a KKV-k támogatást kapnak az energiahatékonyság növelését, a hulladék csökkentését és ellenőrzését támogató eszközök és rendszerek bevezetéséhez. Ami a környezetbiztonságot és a természetvédelmet illeti, az áradásveszély elkerülésére több mint 550 km hosszú folyószakaszt kell megerősíteni, amit a román, ukrán és szlovák hatóságokkal együttműködve, integrált védelmi rendszer kiépítésével kell megvalósítani. A talaj szennyeződéseinek felszámolása továbbra is kihívás marad, különösen az elmúlt évtizedek ipari és katonai hagyatéka jelent veszélyt a felszín alatti vizekre és ivóvízbázisokra. A prioritás azokra a területekre helyezi a hangsúlyt, ahol a legnagyobb veszély fenyegeti a környezetet. A gazdag biodiverzitás, a természetes tájképi hagyaték megőrzésére és fenntartására, továbbá az élő és élettelen természeti örökségek védelmének megerősítésére is szükség lesz. Ez a Nemzeti ökológiai program és a NATURA 2000 hálózat kialakításával valósul meg. 5 Részletező, településsoros adatok találhatók a 201/2001 (X. 25.) kormányrendeletben (az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről).

9 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV prioritás a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A prioritás a főútvonal-hálózat felújítására és a környezetbarát infrastruktúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ez az utak teherbíró-képességének növelésével párhuzamosan valósul meg. Minthogy Magyarország gazdasági fejlődésében fontos szerepet játszik a modern úthálózat, e prioritás magába foglalja a hazai főútvonal-hálózat fejlesztését, a már létező, alacsonyabb kategóriájú utaknak az autópályákhoz és magasabb rendű utakhoz történő kapcsolását, elősegítve ezzel a régiók jobb megközelítését. Emellett az utak áteresztőképességét és a közlekedés biztonságát elősegítő fejlesztések valósulnak meg bizonyos útszakaszok kiszélesítésével és útszűkületek kiküszöbölésével. Elkerülő és tehermentesítő utak építésével csökkenti a prioritás a településeken áthaladó forgalmat. A prioritás hozzájárul továbbá olyan környezetbarát intézkedésekhez, mint a vízi út, a vasút és a közút közötti csatlakozások kialakítása, megteremti a kapcsolódásokat az intermodális 6 logisztikai központokhoz, fejleszti az elővárosi vasúti tömegközlekedést. A 3. prioritás technikai segítséget nyújt a program végrehajtásához. 4. táblázat A környezetvédelmi és infrastrukturális operatív program forrásai, Megnevezés EU Hazai az OP-ben Magánforrás OP összesen Kohéziós Alap (milliárd forint) KA hazai fejlesztés A vízminőség javítása 10,6 4,6 15,2 15,2 15,2 Az állati hulladékok kezelése 2,4 0,8 3,3 3,3 3,3 Az egészségügyi és építésibontási hulladék kezelése 2,4 0,8 3,3 3,3 3,3 Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelmében 4,9 1,6 6,5 6,5 6,5 Természetvédelem és tartós árvízvédelem 6,8 2,3 9,1 9,1 9,1 A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése 0,8 0,3 1,1 1,1 1,1 Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 3,9 1,3 5,2 5,2 5,2 Környezetvédelem 31,9 11,7 43,6 9,7 53,3 141,9 56,8 252,0 A főúthálózat műszaki színvonalának emelése 39,8 13,3 53,1 53,1 53,1 A környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése 8,4 2,8 11,1 11,1 11,1 Közlekedés 48,2 16,1 64,2 0,0 64,2 141,9 56,8 262,9 Technikai segítségnyújtás 3,3 1,1 4,5 0,0 4,5 0,0 0,0 4,5 Mindösszesen 83,4 28,8 112,3 9, ,7 113,5 519,4 6 Intermodális = több közlekedési ágazat csatlakozására épülő.

10 212 DR. BARÁTH ETELE Agrár- és vidékfejlesztési operatív program Az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) a KTK-ban kitűzött stratégiai célok megvalósításához versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági szektor kialakításával, valamint javuló jövedelemszinten és munkalehetőségeken alapuló integrált vidékfejlesztés elősegítésével járul hozzá. Az AVOP kapcsolódik a versenyképesebb gazdaság elnevezésű specifikus célhoz is. A versenyképesség javulása a vidéki térségek gazdasági potenciáljának megerősítésétől is függ. Ez magában foglalja a vidéki térségek átfogó fejlesztését, amely a KTK egy másik specifikus célja, a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés megvalósításához is jelentős mértékben járul hozzá. Az AVOP számos támogatandó tevékenysége a KTK másik két specifikus céljának eléréséhez is hozzájárul, nevezetesen a humán erőforrások jobb kihasználásához és a jobb környezet és alap-infrastruktúra kialakításához. Az operatív program a következő specifikus célokat határozta meg: a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, a vidék felzárkóztatásának elősegítése. E célkitűzések a következő fejlesztési prioritásokon keresztül valósulnak meg: 1. prioritás a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban. A prioritás célja a mezőgazdasági termelés a halászatot is beleértve versenyképességének növelése olyan beruházások révén, melyek eredményeként csökkennek a termelési költségek, nő a termékek hozzáadott értéke és minősége, továbbá érvényesülnek a környezetvédelmi, higiéniai és állatjóléti előírások. A prioritás révén támogatásban részesülnek a fiatal gazdálkodók is a gazdaságilag életképes üzemek kialakításához. A mezőgazdaságban dolgozók célzott képzése által megszerezhetők a kibővült piacokhoz és a megnövekedett kihívásokhoz történő alkalmazkodáshoz, illetve a környezettudatosabb gazdálkodáshoz szükséges ismeretek. 2. prioritás az élelmiszer-feldolgozás modernizálása. A prioritás az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését támogatja technológiai, illetve a kapcsolódó logisztikai, tároló- és raktárkapacitások, informatikai háttér modernizációja révén. A fejlesztések egyaránt szem előtt tartják a fogyasztók egészségének védelmét, az élelmiszer-biztonságot és a minőséget a környezeti szempontok figyelembevétele mellett, valamint az értékesítési csatornákhoz való jobb alkalmazkodást. 3. prioritás vidéki térségek fejlesztése. A prioritás a vidéki térségek abból eredő problémáit kezeli, hogy elmaradott az infrastruktúra, és a vidéki települések túlzott mértékben függenek a mezőgazdasági termeléstől. A prioritás három specifikus célt fogalmaz meg: a vidéki gazdasági potenciál fejlesztését és a foglalkoztatás javítását; a vidéki környezet vonzóbbá tételét; kísérleti mintaértékű integrált kistérségi programok kidolgozását és megvalósítását (illeszkedve a Leader+ nevű kezdeményezéshez). Ezek a célkitűzések a mezőgazdasági és vidéki tevékenységek diverzifikációján, kiterjesztésén keresztül valósulnak meg, a falusi turizmus, a kézműipar és a minőségi mezőgazdasági termékek értékesítésének támogatása révén. A vidéki lakosság életminőségének és életkörülményeinek fejlesztése a megfelelő vidéki infrastruktúra, a vonzóbb települési környezet, valamint a vidéki közösségek erősítése, a természeti és kulturális örökségeinek megőrzése és fejlesztése révén valósul meg.

11 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 213 A 4. prioritás, a technikai segítségnyújtás, a program végrehajtásához és a kitűzött célok eléréséhez nyújt segítséget. 5. táblázat Az agrár- és vidékfejlesztési operatív program forrásai, Megnevezés EU Hazai Magánforrás (milliárd forint) fejlesztés Mezőgazdasági beruházások támogatása 41,5 13,8 55,3 82,7 138,0 Fiatal gazdálkodók induló támogatása 2,3 0,8 3,1 0,0 3,1 A szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 1,2 0,4 1,6 0,2 1,8 A halászati ágazat strukturális támogatása 1,1 0,3 1,5 1,4 2,9 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban 46,1 15,3 61,5 84,3 145,8 A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 11,3 3,8 15,1 22,6 37,7 Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása 11,3 3,8 15,1 22,6 37,7 A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 4,8 1,6 6,4 0,7 7,1 A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 10,1 3,4 13,5 5,7 19,2 Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése 2,8 0,9 3,7 0,4 4,1 A LEADER+ kezdeményezés 3,7 1,2 4,9 1,2 6,1 Vidéki térségek fejlesztése 21,4 7,1 28,6 8,0 36,6 Technikai segítségnyújtás 2,0 0,7 2,7 0,0 2,7 Mindösszesen 80,9 26,9 107,8 115,4 223,2 Regionális fejlesztési operatív program A regionális fejlesztési operatív program (ROP) közvetlenül a KTK negyedik specifikus céljának eléréséhez, Magyarország és az egyes régiók kiegyensúlyozottabb területi fejlődéséhez járul hozzá. A többi operatív program szintén hatással lesz a regionális különbségekre, és támogatni fogja a fejlődésben elmaradottabb régiókat is. Ugyanakkor alapvetően a ROP az a program, amely a regionális fejlesztési potenciál kihasználására, a nehézségekkel küzdő városi területek problémáinak kezelésére, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására helyezi a hangsúlyt. Mindazonáltal a ROP közvetetten hozzájárul a KTK másik három specifikus céljának eléréséhez is azáltal, hogy támogatja a regionális versenyképességet, foglalkoztatást és alapinfrastruktúrát érintő fejlesztéseket. A program átfogó céljának (a magyarországi régiók kiegyensúlyozottabb fejlődésének) az eléréséhez az alábbi három specifikus cél került megfogalmazásra: természeti, kulturális értékekben gazdag térségek belső erőforrásokra építő fenntartható fejlesztése, vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre,

12 214 DR. BARÁTH ETELE a helyi szereplők alkalmazkodóképességének és együttműködésének erősítése. Továbbá, figyelemmel a rövid programozási időszakra, valamint a magyar közigazgatásban jelenleg zajló intézményfejlesztési folyamatra, a ROP fontos célja a helyi és regionális szereplők felkészítése a strukturális alapokból finanszírozott programok és projektek előkészítésében, végrehajtásában és felügyeletében való részvételre. A program három specifikus célja három prioritáson keresztül valósul meg. 1. prioritás a turisztikai potenciál erősítése. Az ország jelentős turisztikai potenciálja ellenére a turisztikai szektor jelenleg rendkívül koncentrált néhány jelentős vonzerő környezetében, és erős szezonalitás jellemzi. Ennek a prioritásnak elsődleges célja a turizmus jövedelemtermelő-képességének javítása, a turisztikai potenciállal rendelkező területek vonzerejének és versenyképességének növelése, valamint a turisztikai szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése. A prioritás a fővároson kívüli turisztikai vonzerők potenciáljának növelésére, ezáltal a diverzifikáltabb és kiegyensúlyozottabb turisztikai és területi fejlődés elősegítésére törekszik. Ezt kiegészítendő, a 3. prioritás egyik intézkedése, a régióspecifikus szakmai képzések támogatása keretében kerül sor a turisztikai szektorban foglalkoztatottak szakmai ismereteinek bővítésére. 2. prioritás a térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése. A prioritás támogatja a helyi úthálózat fejlesztését, hogy javuljon a regionális és kistérségi központok, valamint az iparterületek és turisztikai vonzerők elérhetősége. Ezáltal a prioritás hozzájárul ezen települések és térségek közigazgatásának, gazdaságának és a szociális szolgáltatásainak javulásához. A prioritás támogatást biztosít a helyi tömegközlekedési rendszerek kisebb infrastrukturális fejlesztéséhez is (buszsávok, buszmegállók, P+Rrendszerek). A prioritás célterületeként megjelölt városi területek meghatározott kritériumrendszer alapján kerülnek kiválasztásra (figyelembe véve például a munkanélküliség nagyságát, a szegénységi szintet, a bűnözés mértékét, a szociális és környezetvédelmi problémákat, valamint a megcélzott népességen belül a roma lakosság arányát). A támogatás keretében lehetőség nyílik különféle városrehabilitációs akciók megvalósítására, amilyen például a barnamezős területek funkcióváltással egybekötött környezetbarát rehabilitációja, a közterületek rehabilitációja és fejlesztése, a bűnmegelőzési akciók és a kisvállalkozások kapcsolódó támogatása. Végül a prioritás keretében lehetőség nyílik óvodák és alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére a hátrányos helyzetű kistérségekben és városi térségekben, elsősorban ott, ahol magas a roma népesség aránya. A megfelelő minőségű oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításához szükség van az integrált oktatás feltételeinek biztosítására, a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását biztosító intézmények infrastrukturális fejlesztésére. 3. prioritás a humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése. A prioritás nagymértékben hozzájárul a regionális és helyi közigazgatás kapacitásának fejlesztéséhez, az önkormányzatokkal és nonprofit szervezetekkel való együttműködésük javításához. A prioritás hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez olyan, a munkanélküliséget megelőző intézkedésekkel, mint a helyi munkaerő alkalmazkodóképességének és szaktudásának javítása. A prioritás elősegíti továbbá a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy különösen a regionális tudásközpontok fejlesztésén keresztül erősödjék kezdeményező szerepük a városok és

13 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 215 Megnevezés EU Hazai régiók társadalmi és gazdasági életében. A prioritás támogatja olyan ágazati fejlesztési és szakképzési programok indítását is, amelyek jobban megfelelnek a helyi közösség és a régió változó szociális és gazdasági igényeinek. A szociális gazdaságot a helyi foglalkoztatási kezdeményezések fejlesztése segíti. A 4. prioritás szakértői segítségnyújtást biztosít, valamint támogatja a projektgenerálást. 6. táblázat A regionális fejlesztési operatív program forrásai, Magánforrás (milliárd forint) fejlesztés A turisztikai vonzerők fejlesztése 14,6 5,7 20,3 0,0 20,3 A turisztikai fogadóképesség javítása 6,0 2,0 8,0 18,7 26,8 A turisztikai potenciál fejlesztése 20,7 7,7 28,4 18,7 47,1 A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése 23,8 7,9 31,7 0,0 31,7 Településrehabilitációs akciók 17,7 5,9 23,6 0,0 23,6 Alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése 10,3 2,6 12,9 0,0 12,9 A térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése 51,8 16,4 68,2 0,0 68,2 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 5,5 1,4 6,9 0,0 6,9 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 3,9 1,0 4,8 0,0 4,8 A felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítése a gazdasági szereplőkkel és a helyi közösséggel 2,2 0,7 2,9 0,0 2,9 Régióspecifikus szakmai képzések támogatása 2,2 0,7 2,9 0,7 3,6 A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése 13,7 3,8 17,5 0,7 18,2 Technikai segítségnyújtás 5,5 1,8 7,3 0,0 7,3 Mindösszesen 91,7 29,7 121,4 19,4 140,8 * * * A csatlakozást megelőző időszakban a PHARE-, ISPA- és SAPARD-források (évi kb. 40 milliárd forint forrás +15 milliárd forint költségvetési társfinanszírozás) hatékony felhasználásának biztosítása a kormányzati működéstől viszonylag elkülönítve, az államháztartás és az államigazgatás erőforrásainak kismértékű felhasználásával is biztosítható volt. Az első Nemzeti fejlesztési terv már egyértelműen meghatározta a hazai fejlesztéspolitika irányait; egyértelművé vált, hogy e források jelentős részét lekötik az NFT társfinanszírozási feladatai (évi kb. 240 milliárd forint forrás +80 milliárd forint költségvetési társfinanszírozás). Ugyancsak komoly, a magyar államigazgatásban újszerű feladatot jelentett egy ilyen mértékű egységes fejlesztési terv elkészítése és az ahhoz szükséges végrehajtó intézményrendszer felállítása. Ennek a kihívásnak az állam-

14 216 DR. BARÁTH ETELE igazgatás komoly nehézségek árán, de meg tudott felelni. Brüsszelben a tervet kedvezően fogadták, a végrehajtás előkészítésében időarányosan jól áll Magyarország. 1. ábra A Magyarországnak juttatott és juttatandó fejlesztési EU-támogatások a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból a 2006-ban (I. NFT) és a as időszakban (II. NFT becsült adatok) 1000,0 900,0 800,0 700,0 Milliárd Ft 600,0 500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0 991,6 956,0 920,9 892,6 863,1 803,6 833,9 289,8 197,1 224,9 61,6 59,3 64,8 62, A 2007-től induló időszakban a Magyarország rendelkezésére álló európai fejlesztési juttatás tovább növekszik; az előzetes számítások szerint a hét év alatt mintegy 6 ezer milliárd forint (24,6 milliárd euró) strukturális és kohéziós forrás felhasználása válik lehetővé. Az évenkénti felhasználható összeg ezzel a os időszakhoz viszonyítva 3,5-szer nagyobb lesz. Ez a hazai költségvetési társfinanszírozással, illetve a szükséges saját résszel kiegészítve hozzávetőlegesen 12 ezer milliárd forint beruházást tesz lehetővé. Mindez a magyar költségvetést és a magánszférát is jelentős feladat elé állítja. A várható EU-források teljes felhasználásához évi 300 milliárd forint hazai államháztartási forrást kell társítani, a magánszféra szükséges évenkénti hozzájárulása pedig hozzávetőlegesen milliárd forint lesz. Másként fogalmazva ez azt is jelenti, hogy 2007-től a fejlesztéspolitikához kapcsolódó tervezési és végrehajtási mechanizmus alapvetően meghatározza a hazai fejlesztéspolitikát és intézményrendszert, s igen jelentős mértékben determinálja a költségvetés szerkezetét is. Ez utóbbi jelentőségét még hangsúlyosabbá teszi az euróövezethez való csatlakozásnak a költségvetési deficit csökkentésére vonatkozó ellentétes irányú kényszere. A rendelkezésre álló források sikeres és hatékony felhasználásához a fejlesztéspolitika eddiginél kezdeményezőbb és integráltabb rendszerét kell kialakítani. Míg a most kezdődő tervben követhető volt a bázisfinanszírozású logika, a 2007-től kezdődő időszakban ez semmiképpen sem lehetséges. A fejlesztéspolitika stratégiai irányait kijelölő, az ágazatközi koherenciát megteremtő, a partnerség elvén alapuló tervezésre, a folyamatokat a

15 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 217 programok megalapozásától a projektgenerálásig követni, a programokat hatékonyan és szabályosan végrehajtani, felügyelni és értékelni képes intézményi keretekre, a fejlesztéspolitikai eszközöknek és az azokat kezelő tárcáknak pedig az eddiginél még szorosabb összehangolására van szükség. A forrásokhoz jutás elsődleges feltétele a felhasználás előzetes megtervezése. A terv(ek) előállítása a mindenkori kormány felelőssége a partnerség folyamatos megvalósításával. 7 A következő időszak tervezésének munkálatai megkezdődtek a Nemzeti Fejlesztési Hivatal irányításával. A tervezés korai megkezdése előreláthatólag lehetővé teszi a korábbi tervezési időszak hiányosságainak kiküszöbölését. Kulcsszavak: Nemzeti fejlesztési terv, EU-támogatások, operatív progamok, strukturális alapok, Kohéziós Alap, versenysemlegesség, vidékfejlesztés, Európai Unió. Résumé There is an opportunity in the following three years to implement the most grandiose development plan of Hungary after the transition in the framework of the first National Development Plan. Through Operative Programmes, the Plan will open for investments EU funds of the value of HUF 510 billion and domestic funds of HUF 178 billion from the Structural Funds only, which is envisaged to mobilise up to HUF 280 billion of private capital. In the EU s budgetary period , Hungary is expected to be eligible for a much higher level of grants than at present. Some 24.6 billion euros can come to Hungary in seven years time to promote our closing up and enhance our competitiveness. To take use of the chances provided by community supports, thorough and detailed analyses and planning are needed. To ensure the use of resources, an elaborate reform of the institutional system for development policy is required. In order to pursue a development policy that is effective and ensures as a wide a range of potential funds for development as possible, an integrated system of planning and implementation in the domain of development policy is to be established. The paper informs on Operative Programmes. 7 Az országos szintű fejlesztéspolitikai tervezés nem érinti az ágazati tárcák kompetenciáját, mindössze összhangot teremt a fejlesztéspolitikai elképzelések között, s ezáltal erőteljesen javítja az állami beavatkozás hatékonyságát. A fejlesztéspolitikai egyeztetés színtere a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság.