Szekszárd MJV IVS. A Város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés. IVS 2. fejezet SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

Átírás

1 Szekszárd MJV IVS A Város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés IVS 2. fejezet 1. oldal a 164-ből

2 Tartalom Tartalom Gazdaság A szekszárdi vállalkozások összegzése ágazati szerkezet szerint Vállalkozások helyzete K+F helyzete Turizmus Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Információs társadalom Külsı elérhetıségek Társadalom Demográfia Képzettség-mőveltség Foglalkoztatás jövedelmi viszonyok Egészségi állapot Környezet Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Közszolgáltatások oldal a 164-ből

3 VÁROSI LÉPTÉKŐ FEJEZETEK Gazdaság A szekszárdi vállalkozások összegzése ágazati szerkezet szerint A Szekszárdon mőködı vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza: Mőködı vállalk. száma a mezıgazd., vadgazdálk., erdıgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az során, a vállalk.demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az építıipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az során, a vállalk oldal a 164-ből

4 demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Szekszárd - Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Forrás: KSH T-STAR adatbázis 4. oldal a 164-ből

5 A táblázat és az alátámasztó grafikon alapján megállapítható, hogy jelentısen bıvült az építıipar, a pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyletek, valamint az egyéb szolgáltatások aránya a folyamatok egybeesnek az országos folyamatokkal. Megállapítható hogy Szekszárd különösen az ingatlanfejlesztés terén lépést tartott az országos folyamatokkal, kedvezıen alakította át gazdasági szerkezetét Vállalkozások helyzete Az alábbi táblázat mutatja be a vállalkozások számát területi összehasonlításban. Mőködı vállalkozások száma Régióban Mőködı vállalkozások száma Megyében Mőködı vállalkozások száma Kistérségben Mőködı vállalkozások száma Szekszárdon Mőködı vállalkozások száma Régióban Mőködı vállalkozások száma Megyében Mőködı vállalkozások száma Kistérségben ,51 % 104,66 % 104,11 % ,93 % 104,02 % 103,10 % ,78 % 105,95 % 106,03 % ,64 100,25 99,37% % % 100,02 98,83% 98,69% % 99,24% 99,49% 98,19% 5. oldal a 164-ből

6 Mőködı vállalkozások száma Szekszárdon 102,83 % 102,01 % 105,20 % 98,98% 99,81% 98,49% Mőködı vállalkozások dinamikája Forrás: KSH T-STAR adatbázis A mellékelt táblázatból megállapítható hogy A Szekszárdi vállalkozások aránya az elmúlt 7 ben nem változott számottevıen a kistérségi, megyei, és régiós vállalkozások arányához. Ezt alátámasztják a dinamikai mutatók is. A Szekszárdon mőködı vállalkozások fıbb mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze: Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, végén) (db) Mőködı vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı jogi személyiségő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszőnı gazd. formákkal együtt, az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı egyéni vállalkozások száma (az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a mezıgazd., oldal a 164-ből

7 vadgazdálk., erdıgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az során, a vállalk.demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az építıipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Szekszárd Mőködı vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szekszárdon a regisztrált vállalkozások száma 2002-ig folyamatosan növekszik. Majd az országos gazdasági lassulás ütemének megfelelıen csökken a regisztrált vállalkozások számának növekedési üteme Regisztrált vállalkozások növekedésének mértéke (%) Szekszárd Regisztrált vállalkozások dinamikája Forrás: KSH T-STAR adatbázis ,38 104,18 102,02 101,76 101,35 101,08 100,53 100,30 7. oldal a 164-ből

8 Az alábbi táblázat a vállalkozások számának alakulását mutatja be: Regisztrált vállalkozások száma (db) Regisztrált egyéni vállalkozások száma (db) Regisztrált társas vállalkozások száma (db) Szekszárd Vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Regisztrált vállalkozások száma (db) Regisztrált jogi személyiségő vállalkozások száma (db) Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (db) Szekszárd Vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Mőködı vállalkozások száma (db) Mőködı társas vállalkozások száma összesen (db) Mőködı jogi személyiségő vállalkozások száma (db) Mőködı korlátolt felelısségő társaságok száma (db) Mőködı részvénytársaságok száma (db) Mőködı szövetkezetek száma (db) Mőködı jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (db) Mőködı betéti társaságok száma (db) Mőködı egyéni vállalkozások száma (db) Szekszárd Mőködı vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szekszárd bevétele 2006-ban 10,1 milliárd forint volt. Ennek 17 százalékát tette ki a helyi adó, azaz körülbelül 1,7 milliárd forintot. Helyi adót 4300-an fizetnek a megyeszékhelyen. A város életében legjelentısebb szerepet játszó cégek: Tolnatej Zrt., OTP Bank NYRT, BHG- Szekszárd Alk. Kft., Van de Velde Kft., JAKO Fémárugyár Kft, Prettl Hungária Kft., Samsonite Hungária Bırönd Kft., Spinner Hungária Kft., Tesco-Global Áruházak Zrt., Ferropatent Zrt., Tolnagró Kft., CABTEC Szekszárd Kft., QSCH Kft., Tarr Kft., Szekszárdi Víz- és Csatornamő Kft., Marley Magyarország Kft., Erste Bank Hungary Rt., Szekszárdi Nyomda Kft., E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt., MOL Földgázszállító Zrt., Alfa- Nova Kft., Raiffeisen Bank Zrt., Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt., Magyar Posta Zrt. helyi adócsoport, Sygnus Kft., Südleasing Kft., Szekszárdi Mezıgazdasági Zrt., Provident Pénzügyi Zrt., Axel Springer Magyarország Kiadói Kft., Alisca Terra Kft., Mecsek Füszért Zrt., CIB Bank Zrt., Allianz Hungária Zrt., MKB Bank Zrt., Jürgenhake Magyarország Kft., Cerbona Kft., Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet, Pegaso Linea Italia Kft., Szekszárd- Paksi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft., Szekszárdi Vagyonkezelı Kft., OTP- 8. oldal a 164-ből

9 Garancia Biztosító Zrt. Tolna Megyei Igazgatóság, Sió-Trans Kft., C & A Mode Kft., Tetı- Plusz Kft., Pannon GSM Távközlési Rt. Cégek, amelyek sokat tesznek a városért: Opel Gemenc Autócentrum, CPH Automatizálás és Légtechnika, Alisca Bau Építıipari Kft, Gemenc Volán, Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, UNICREDIT Bank Hungaria, Citibank Rt., Márker Kft., Elektrolit Kft., Solvaro Kft., SZ+C Stúdió Kft., Brico Store, T-Mobile Magyarország Zrt. 9. oldal a 164-ből

10 Kiskereskedelem Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Szekszárd Kiskereskedelmi üzletek száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szekszárdon a kiskereskedelmi üzletek száma folyamatosan növekszik, azonban ezek mőködtetése jellemzıen társas vállalkozási formában történik. Kimutatható az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek számának csökkenése, amely hátterében a gazdálkodási forma átalakulás, illetve a tıkehiány van. 10. oldal a 164-ből

11 Szekszárd Kiskereskedelmi üzletek megoszlása tevékenység szerint Forrás: KSH T-STAR adatbázis Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Vendéglátóhelyek száma (db) Szekszárd Vendéglátóhelyek száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis A multinacionális bevásárlóközpontok jelenléte még nem érzékelhetı statisztikailag a kiskereskedelmi üzletek számának csökkenésében, mivel a TESCO hóban nyílt meg. Szekszárdon jelenleg az alábbi kiskereskedelmi nagyáruházak mőködnek: Aranyház Bevásárlóközpont üzletek, szolgáltatók Szekszárd, Arany János u. 31 Bricostore kertészet, barkácsáru, építıanyag, szaniter, Szekszárd, Tartsay dekoráció, burkolóanyag, faáru, festék Vilmos u. 38 Kertechk Áruház mőszaki cikkek, háztartási gépek Szekszárd, Flórián u. 4 Kényelem Bútor bútor, lakberendezés Szekszárd, Arany Áruház János u. 4 Korzó Áruház ruházat, méteráru, rövidáru, játék, cipı, Szekszárd, Augusz illatszer Imre u oldal a 164-ből

12 OBI áruház lakásfelszerelés, mőszaki cikk, építıanyag, Szekszárd, Tartsay kertépítés Vilmos u. 89 TESCO áruház hipermarket Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 40 TESCO szupermarket élelmiszer áruház Szekszárd, Arany János u. 31 Aranyház K+F helyzete Az IGYFK Gazdaságtudományi Intézetében 3. e folyik Turizmus-Vendéglátás BsC képzés és 6 e szakmenedzser program. Egyelıre kikristályosodott, markáns intézeti kutatási profil nem alakult ki. Természetesen oktatókhoz kötıdıen, személyes elıéletük és érdeklıdésük, valamint szakmai elımenetelük érdekében tudományos tevékenységek folynak és az utóbbi ekben a hallgatói aktivitásra is épülnek munkák. Ennek alapján a fıbb kutatási területek és kompetenciák: Bor, borturizmus, bormarketing, kistérségi fejlesztések Turisztikai létesítmények megvalósíthatóságának, mőködési hatékonyságának mérése, elemzése, értékelése Turizmusfejlesztési stratégiák, marketingstratégiák készítése, komplex integrált tervezés Különbözı témákban terepmunkák, terepi felmérések, kérdıívezés Védett területek hasznosítása a turizmusban, ökoturizmus fejlesztésének sajátos szempontjai, marketing- és management specifikumai /e témakörben nemzetközi programban vettünk részt: ITACA, Improving Tourism Actions in Cadses Area, Community Initiative: INTERREG III.B ( )/ A projekt angol nyelvő kutatási eredményeket összefoglaló kötete megjelent, címe: Marketing and Management of Tourism in Natural Protected Areas (Project No. 5D045) June Az intézeti kutatási profil kialakításának eddig megtett lépései: 2006-ban rendeztük elsı konferenciánkat, melynek eredményei tanulmánykötetben jelentek meg, mely egyben az elsı helyi kiadású tankönyvünk is egyben és számos társintézményben használják az oktatásban, 2007-ben nemzetközi konferenciát rendeztünk angol, svéd, portugál, amerikai, olasz, német, román és horvát résztvevıkkel. A kétnyelvő kötet megjelenését most készítjük elı. Ezzel a nemzetközi tudományos közéletben is meg tudunk jelenni, emellett Szekszárdot és a megyét is ismertebbé tesszük, hiszen több dolgozat témája és szerzıje helyi. 12. oldal a 164-ből

13 A jelenlegi helyzetben noha nem specifikusan kutatási tevékenység -, de eredményes munkánk elıfeltételeit teremtette meg az intenzív partnerkapcsolatok kialakítása érdekében elvégzett munka. (A pedagógiai fıiskolai múlt mellett új, versenyképes, a gazdasági élethez és a város, a megye fejlesztési elképzeléseihez illeszkedı, a gazdasághoz szorosan kötıdı új szak és annak megismertetése alapvetı fontosságú.) E területen jelentıs eredményeket értünk el, eddigi programjaink a partnerek jelentıs támogatásával valósúlhatott meg, több együttmőködési megállapodás a közeljövıben megtörténik, illetve a folyamat felgyursul hiszen a 7. szemeszter végzıseink, szakmai gyakorlatos féle, így tovább erısödik és szélesedik formalizált kapcsolatrendszerünk a régión kívül is. A jövı feladata, hogy a markáns kutatási profil kialakulhasson. Logikus lenne, hogy a meglı szakirányaink mentén alakuljanak ki ezek: ökoturizmus, település- és térségfejlesztés. Az elıfeltételek részben adottak, bár az objektív és szubjektív feltételek kialakítása az intézeti kompetenciákon túlmutatnak. Megállapítható összegzésként, hogy meglı hazai és nemzetközi kapcsolatainkat is figyelembe ve és hallgatóinkra is építve jelentıs az a tudásbázis, mellyel partnerek tudunk lenni a város és a térség elıtt álló feladatokban. Szekszárdon jelentıs a klaszteresedés. A faipari klaszter végén kezdte el Bürostar nevő saját ablaktípusát fejleszteni. A cél az volt, hogy az őrkutatásban kifejlesztett reflektorfóliát, mint árnyékolót beépítsék egy gondozásmentes passzívház ablakba. A reflektorfólia egy mőanyag fólia vékony ezüstfüsttel borítva. Redınyként lehet feltekerni, ha nem süt a nap. Kívülrıl tükörként veri vissza a napsugarakat, bentrıl viszont ki lehet látni rajta. Ez az ideális anyag a monitoros munkahelyek leárnyékolásához. A fényt egyenletesen szőri, a napsugarak max. 8%-a halad át rajta az ezüstréteg vastagságának függvényében. Munkavédelmi elıírások kötelezik a munkáltatókat, hogy az irodákból szabad kilátást kell biztosítsanak, de a monitor nem tükrözıdhet és nem lehetnek nagy kontrasztok a háttérrel. Terjed is nyugaton a használata, de vagy az üvegen belül helyezik el, vagy a hıszigetelı üveg két táblája közé. Ha az üveg szoba felıli oldalára teszik, nem tökéletes a hısugarak visszaverése. Ha viszont a hıszigetelı üveg belsejébe kerül, hibás ragasztás esetén párásodik az üveg, üvegtöréskor pedig túl nagyok a javítás költségei. Nagyon erıs napsütésnél átmelegszik a belsı üvegtábla is. A klaszter szakemberei úgy próbálják elhelyezni a fóliát, hogy az a hıszigetelı üveg külsı oldalán, de egy harmadik, különálló üvegtábla védelmében helyezkedjen el. A roló elektromos mőködtetéső, hogy automata vezérlés irányíthassa. Ha az irodaház valamelyik oldalán kisüt a nap, bezáródnak a redınyök, védve a dolgozók szemét és kímélik a klímaberendezéseket, a környezetet. Egy sor prototípus készült és már közel 13. oldal a 164-ből

14 állnak a szakemberek a megfelelı felépítéshez. Olyan fa ablak lesz, amit kívülrıl egy alumínium burkolat véd az idıjárástól. Ez a burkolat nyitható, ebben kap helyet a védı üvegtábla. A roló így bekerülhet a legideálisabb helyre, a hıszigetelı üveg külsı oldalára. A termék szabadalmaztatása után kimondottan az irodaházak szegmensében kerül értékesítésre. Innovációs termékek:"revo" ablakmárka és "Effect" irodabútor: A fenti szempontokat figyelembe ve kereste meg a Danubia Faipari Klaszter a német FensterGegg Kft-t, melynek Revo nen futó márkája csaknem az összes felsorolt kihívásra egyszerre ad választ. Nem véletlen, hogy a Revo 2007-ben elnyerte a Német Szövetségi Innovációs Nagy-díj et. A Revo újdonsága egyszerő, de rendkívüli. A tokot szélesebb anyagból készítik, így a szárny beintegrálódik a tokba, az üveg a toknak csukódik neki. Ha a tokot eltakarjuk a ház szigetelésel, akkor kívülrıl csak az üveg látszik. Ezzel egy összeteszthetetlenül egyedi dizájn keletkezik és eltőnik minden, az idıjárásnak kitett felület. Nincs szükség semmilyen utólagos ápolásra, festésre. Az ablak teljesíti a passzívházakhoz szükséges maximálisan megengedett hıátbocsájtási tényezıt Uw=0,75W/m2K és inteligens vezérléssel ellátott elektromos reluxa szerelhetı a külsı légrésbe. /3rétegő üvegezés esetén/ A Revo -t 25 es szabadalom védi az utánzások ellen. A licencszerzıdés aláírás elıtti stádiumban van, a Danubia Faipari Klaszter fogja gyártani Magyarországon a Revo -t, és kizárólagos értékesítési jogokkal is a klaszter fog rendelkezni. A gyártáshoz szükséges szerszámcsomag megvásárlására is elején majd sor. Az irodabútor projektben a klaszter már levédette a közös fejlesztésben készülı, rendkívül variálható, a vevık között népszerő termék nevét. Az effect bútorcsalád már több nagy munkát elnyert, gyártása jelenleg is folyamatos. Fı feladat a termelékenység és a minıségi színvonal növelése, valamint a termék megismertetése terén jelentkezik. Ezért a klaszter 2009 elején erre a feladatra vásárolja meg a már korábban említett Homag Venture 20M CNC megmunkáló központot. Ezzel Dél- Dunántúlon egyedi színvonalú CNC gyártósor jön létre, mely táblafelosztóból, megmunkáló központból és élzáróból áll össze december 14-én 20 alapító taggal, köztük a Szekszárdi Ipari Park Kft.-vel, megalakult Szekszárdon a Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klasztere. 14. oldal a 164-ből

15 A tagok együttmőködése lehetıvé teszi, hogy kedvezıbb árakat és közös beszerzési vonalakat alakítsanak ki. A város vezetésének nem titkolt szánkéka, hogy a Klaszter jelenlétének következtében új cégek telepedjenek le Szekszárdon, illetve az Ipari Parkban. Az Ipari Park számára rendelkezésre álló területek kiválóan alkalmasak lehetnek új autóipari alkatrészgyártó cégek letelepülésére, a térségben amúgy is jelentıs autóipari alkatrészgyártás húzóágazattá történı fejlesztésére, ezáltal új munkahelyek teremtésére. A Klaszter nyitott az ágazathoz kötıdı vállalkozások, valamint a szakmai és támogató szervezetek számára, és lehetıvé teszi, hogy azok tagként a Klaszterhez csatlakozzanak, annak munkájában részt vegyenek. A K+F tevékenység fejlesztése az egyik kitörési pontot jelenti Szekszárd számára. Az IVS 4. fejezetében a Stratégia alkotás kapcsán bemutatjuk, hogy a város jövıbeli stratégiájának egyik alap pillére a K+F tevékenység megerısítése, és fejlesztése. A szükséges intézkedéseket a hivatkozott fejezet tartalmazza Turizmus A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja1 meghatározza a turisztika stratégiai irányait. Az alábbi turisztikai magterületek kerültek meghatározásra, amelyek a legfıbb potenciált jelenthetik a régió turizmusának jövıjében: 1 Forrás: Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja 15. oldal a 164-ből

16 Szekszárd a Duna-mente turisztikai magterület központjában helyezkedik el. A Duna-mente jelenleg csekély mértékben részesedik a régió turizmusából. A jövıképben a térséget elsısorban a borturizmusra, és emellett a vízhez kapcsolódó turizmusra épülı desztinációként lehet elképzelni. A már meglı borutak, valamint a Duna ehhez kiváló alapot biztosítanak. A térségben található kulturális és népmővészeti értékek a borra felfőzhetık, így aki végighalad a borút mentén, számos kiegészítı programlehetıséget talál magának. A térségben egyedi vonzerıként szolgál a Paksi Atomerımő. Paks tekintetében cél lehet a város bevonása a minıségi konferenciaturizmusba, így a célállapotban a városban illetve közelében egy nagyobb kapacitású, magas színvonalú konferenciaszálloda is szerepel. Az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra a fı turisztikai fejlesztési területek: 16. oldal a 164-ből

17 Ökoturizmus A régióban két nemzeti park található: a Duna-Dráva Nemzeti Park teljes területe és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park egy kisebb, somogyi része. A térség ökoturisztikai szempontból különösen kedvezı adottságokkal rendelkezik. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz négy tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület tartozik. A fı ökoturisztikai látványosságok mellett még számtalan természetvédelmi oltalom alatt álló parkban, arborétumban és erdıben, és további Natura 2000 területen figyelhetı meg a gazdag flóra és fauna. Vízi turizmus A vízi turizmus a nyári idıszak kedvelt üdülési és aktív idıtöltési formája, amely magában foglalja a strandolást, a különféle vízi sportok őzését (ezen belül elsısorban a csónakázást, kajak-kenuzást, vitorlázást), valamint a sétahajózást. A Dél-Dunántúli Régió folyóvizei, tavai, mesterséges strandfürdıi kellemes nyári idıtöltést biztosítanak a strandoláshoz és a vízi sportok őzéséhez. A Duna teljes magyarországi szakaszán szabályozott és hajózható, a nagymérető személy- és teherhajók közlekedése miatt elsısorban a holtágak alkalmasak a vízi turisztikai szerepkör betöltésére. A Duna holtágai, homokzátonyai fürdızésre is alkalmasak. 17. oldal a 164-ből

18 Vadászturizmus A Dél-Dunántúli Régió Magyarország egyik legkedveltebb, hatalmas területő és jelentıs vadállománnyal bíró területe. Fı vadászati területek: Gemenc, Zselic, Belsı-Somogy, Gyulajierdı. A vadászatszervezés jól mőködik a térségben: a vadászatokat vadásztársaságok, erdıgazdaságok szervezik. Ezek a vadásztatás mellett szállást, étkezést, trófeakikészítést és egyéb kiegészítı szolgáltatásokat is nyújtanak, bemutatókat, szakmai továbbképzéseket is szerveznek. A vadásztársaságok területei szinte a teljes régiót, annak minden kistérségét lefedik. Kerékpáros turizmus A Dél-Dunántúli Régió domborzata változatos, így a látogatók számára különbözı nehézségi fokú, hosszú és vonalvezetéső kerékpáros túralehetıségek kínálkoznak: a folyók közelében sík, könnyen biciklizhetı, a domb- és hegyvidékeken komoly meredekségő, hegyi utak várják a túrakerékpárosokat. Borturizmus Napjainkban a borturizmus egyre nagyobb népszerőségnek örvend, önálló turizmusággá nıtte ki magát. A Dél-Dunántúli Régió jelentıs mezıgazdasági kultúrája a szılıtermesztés és a bortermelés: az ország 22 borvidékébıl 5 található itt, köztük a világhírnnek örvendı Villányi és Szekszárdi Borvidékkel. Az ország bortermelésének 13,6%-át a régióban állítják elı, ezen belül a minıségi borok aránya a megtermelt bor mennyiségéhez viszonyítva kiemelkedıen magas. Rendezvények, fesztiválok A turizmusfejlesztésben a rendezvények kettıs célt szolgálnak: bizonyos programok nagyfokú attraktivitással rendelkeznek, ezáltal önálló vonzerıértéket hoznak létre, míg más, jellemzıen kisebb jelentıségő rendezvény a programcsokor színesítését, a tartózkodás élményjellegét növeli. A Dél-Dunántúli Régió rendezvénykínálatában elsısorban térségi, regionális jelentıségő programok szerepelnek, de megrendezésre kerül néhány nagyobb, országos hatókörő esemény is. Utóbbiak között országos versenyek és speciális témájú fesztiválok, valamint kifejezetten a nagyközönségnek szóló turisztikai rendezvények is megtalálhatók. 18. oldal a 164-ből

19 Hivatásturizmus (MICE) A nemzetközi trendeket követve az elmúlt ekben hazánkban is felélénkült a hivatásturizmus. Az üzleti célú utazások között megkülönböztethetünk konferenciákat, szakmai találkozókat, továbbképzéseket, vállalati csapatépítı tréningeket, incentív utakat, stb. Valamennyi esetében elvárás a színvonalas konferencia- és meetingtermek, üzleti szolgáltatások, valamint minıségi szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek és vendéglátó egységek rendelkezésre állása. Ezen kívül megfigyelhetı az üzleti és az egészségturizmus összefonódása is. Egyre többen választják néhány napos programként egy-egy borvidék felfedezését. A város adottságai ezen a téren jók: a borászok közül egyre többen készülnek fel vendégfogadásra, ám ezek a szolgáltatások egymástól elszigetelten mőködnek. A kölcsönhatások erısítésében és a koordinációban nagy szerep hárulhat a város új társaságára. A kft. feladatai között szerepel, hogy a megújuló testvérvárosi kapcsolatokban rejlı turisztikai lehetıségeket minél jobban kihasználja. Több partnertelepülés részérıl felmerült ugyanis az igény, hogy szervezett kereteket adjanak az eddigi egyéni utazásoknak. Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület június 11-én alakult meg, azzal a céllal, hogy mőködésel elısegítse a szekszárdi történelmi borvidék kulturális örökségének megóvását, kultúrájának megırzését és továbbvitelét, valamint a térség idegenforgalmának fellendítését, a Szekszárd környéki térség fejlesztését. A szervezet arra törekszik, hogy a borvidéki településeken élık együttmőködésének szervezésel elımozdítsa a minıségi bortermelést és a borhoz kapcsolódó mővészeti és építészeti, gasztronómiai és egyéb kulturális értékek védelmét, a fenntartható fejlıdés szempontjait szem elıtt tartva. Az egyesület 64 taggal alakult. A tagok között egyaránt találhatók magánszemélyek, családi borászatok, nagyüzemek, hegyközségek és utazási irodák és önkormányzatok. Alapítását az az egyre sürgetıbb igény vezette, hogy a Kétytıl Bátáig húzódó, Magyarország egyik legrégibb borvidékeként számon tartott térség égetı gazdasági-társadalmi problémáinak megoldását, a hagyományokra támaszkodva, azokat jó irányban továbbfejlesztve, a megváltozott gazdasági és kulturális igényekhez, követelményekhez alkalmazkodva segítse. Létrehozására már óta történtek próbálkozások, de különbözı érdekütközések és a pénzhiány a megvalósítást mindaddig akadályozták ben azonban egy PHARE pályázat lehetıséget adott arra, hogy a dél dunántúli történelmi borvidékeken mőködı egyesületek, 2 Forrás: Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület 19. oldal a 164-ből

20 együttmőködés keretében olyan jelentıs támogatáshoz jussanak, melybıl a tervezett, vagy még csak kezdetlegesen mőködı borutakat létrehozhassák, illetve a nemzetközi elvárásoknak megfelelı színvonalra fejleszthessék. A pályázat gesztora az akkor már mőködı Villány-Siklósi Borút Egyesület volt. A további együttmőködık a szekszárdin kívül a zalai, a dél-balatoni, a pécsi és a tolnai borvidékek borkultúrát ápoló szervezetei voltak. Az e szervezetek támogatásával megalakult egyesületeknek, borutaknak a mai napig ezek az egykori együttmőködı partnerek, ma társszervezetek, az elsı számú szervezeten kívüli, szakmai kapcsolatai. A pályázat eredményeként, a i Szekszárdi Szüreti Fesztivál alkalmával hivatalosan is megnyitották a borutat, amely a klasszikus borutak kategóriájába tartozik. Az elsı minısítést követıen 16 minısített borútállomás várta a turistákat a borúton. Jelenleg 35 a minısített állomások száma. A borút által nyújtott turisztikai termékek az alábbiak: - Borkóstoltatás, borbemutató, pinceséta, barrique-pince látogatása, szabadtéri borkút, bortrezor, pálinkakóstoltatás - Tájjellegő ételek, reneszánsz konyha, királyi ételek, melegkonyhás vendéglátás, - Néprajzi magángyőjtemény, sárközi lakodalmas, babamúzeum, pálinkatörténeti bemutató, csipkegyőjtemény, - Leányvárban löszbe vájt pincék látogatása, - A borvidék mese-, és mondavilágának felelevenítése, - Kerámiamőhely látogatása, mézeskalács-bábok, mézes sütemények, gyertyák, kismesterségek bemutatása, - Szállodai szálláshely, kastélyszálló, szállás borászoknál rendezvények. Ugyancsak fontos, hogy a vállalkozás aktív szerepet játsszon a városi rendezvények szervezésében, színvonalas lebonyolításában, új rendezvények létrehozásával további lehetıségeket teremtsen a városban eltöltött vendégéjszakák számának növelésére. A város jelen pillanatban nem képes egy hétvégénél tovább a térségben tartani és tartalmas programmal szolgálni az idelátogatóknak. Ezért is fontos, hogy a turisztikai kínálatot a bor mellett új tartalmakkal egészítsük ki. Ilyen látványosság lehet például a Gemencben, Európa legnagyobb ártéri erdejében tervezett ökoturisztikai centrum és A természet vad erıi interaktív tematikus park. Az országosan is egyedülálló, mintegy 22 hektáros 20. oldal a 164-ből