Szekszárd MJV IVS. A Város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés. IVS 2. fejezet SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szekszárd MJV IVS. A Város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés. IVS 2. fejezet SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA"

Átírás

1 Szekszárd MJV IVS A Város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés IVS 2. fejezet 1. oldal a 164-ből

2 Tartalom Tartalom Gazdaság A szekszárdi vállalkozások összegzése ágazati szerkezet szerint Vállalkozások helyzete K+F helyzete Turizmus Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Információs társadalom Külsı elérhetıségek Társadalom Demográfia Képzettség-mőveltség Foglalkoztatás jövedelmi viszonyok Egészségi állapot Környezet Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Közszolgáltatások oldal a 164-ből

3 VÁROSI LÉPTÉKŐ FEJEZETEK Gazdaság A szekszárdi vállalkozások összegzése ágazati szerkezet szerint A Szekszárdon mőködı vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza: Mőködı vállalk. száma a mezıgazd., vadgazdálk., erdıgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az során, a vállalk.demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az építıipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az során, a vállalk oldal a 164-ből

4 demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Szekszárd - Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Forrás: KSH T-STAR adatbázis 4. oldal a 164-ből

5 A táblázat és az alátámasztó grafikon alapján megállapítható, hogy jelentısen bıvült az építıipar, a pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyletek, valamint az egyéb szolgáltatások aránya a folyamatok egybeesnek az országos folyamatokkal. Megállapítható hogy Szekszárd különösen az ingatlanfejlesztés terén lépést tartott az országos folyamatokkal, kedvezıen alakította át gazdasági szerkezetét Vállalkozások helyzete Az alábbi táblázat mutatja be a vállalkozások számát területi összehasonlításban. Mőködı vállalkozások száma Régióban Mőködı vállalkozások száma Megyében Mőködı vállalkozások száma Kistérségben Mőködı vállalkozások száma Szekszárdon Mőködı vállalkozások száma Régióban Mőködı vállalkozások száma Megyében Mőködı vállalkozások száma Kistérségben ,51 % 104,66 % 104,11 % ,93 % 104,02 % 103,10 % ,78 % 105,95 % 106,03 % ,64 100,25 99,37% % % 100,02 98,83% 98,69% % 99,24% 99,49% 98,19% 5. oldal a 164-ből

6 Mőködı vállalkozások száma Szekszárdon 102,83 % 102,01 % 105,20 % 98,98% 99,81% 98,49% Mőködı vállalkozások dinamikája Forrás: KSH T-STAR adatbázis A mellékelt táblázatból megállapítható hogy A Szekszárdi vállalkozások aránya az elmúlt 7 ben nem változott számottevıen a kistérségi, megyei, és régiós vállalkozások arányához. Ezt alátámasztják a dinamikai mutatók is. A Szekszárdon mőködı vállalkozások fıbb mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze: Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, végén) (db) Mőködı vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı jogi személyiségő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszőnı gazd. formákkal együtt, az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı egyéni vállalkozások száma (az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a mezıgazd., oldal a 164-ből

7 vadgazdálk., erdıgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az során, a vállalk.demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az építıipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Szekszárd Mőködı vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szekszárdon a regisztrált vállalkozások száma 2002-ig folyamatosan növekszik. Majd az országos gazdasági lassulás ütemének megfelelıen csökken a regisztrált vállalkozások számának növekedési üteme Regisztrált vállalkozások növekedésének mértéke (%) Szekszárd Regisztrált vállalkozások dinamikája Forrás: KSH T-STAR adatbázis ,38 104,18 102,02 101,76 101,35 101,08 100,53 100,30 7. oldal a 164-ből

8 Az alábbi táblázat a vállalkozások számának alakulását mutatja be: Regisztrált vállalkozások száma (db) Regisztrált egyéni vállalkozások száma (db) Regisztrált társas vállalkozások száma (db) Szekszárd Vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Regisztrált vállalkozások száma (db) Regisztrált jogi személyiségő vállalkozások száma (db) Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (db) Szekszárd Vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Mőködı vállalkozások száma (db) Mőködı társas vállalkozások száma összesen (db) Mőködı jogi személyiségő vállalkozások száma (db) Mőködı korlátolt felelısségő társaságok száma (db) Mőködı részvénytársaságok száma (db) Mőködı szövetkezetek száma (db) Mőködı jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (db) Mőködı betéti társaságok száma (db) Mőködı egyéni vállalkozások száma (db) Szekszárd Mőködı vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szekszárd bevétele 2006-ban 10,1 milliárd forint volt. Ennek 17 százalékát tette ki a helyi adó, azaz körülbelül 1,7 milliárd forintot. Helyi adót 4300-an fizetnek a megyeszékhelyen. A város életében legjelentısebb szerepet játszó cégek: Tolnatej Zrt., OTP Bank NYRT, BHG- Szekszárd Alk. Kft., Van de Velde Kft., JAKO Fémárugyár Kft, Prettl Hungária Kft., Samsonite Hungária Bırönd Kft., Spinner Hungária Kft., Tesco-Global Áruházak Zrt., Ferropatent Zrt., Tolnagró Kft., CABTEC Szekszárd Kft., QSCH Kft., Tarr Kft., Szekszárdi Víz- és Csatornamő Kft., Marley Magyarország Kft., Erste Bank Hungary Rt., Szekszárdi Nyomda Kft., E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt., MOL Földgázszállító Zrt., Alfa- Nova Kft., Raiffeisen Bank Zrt., Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt., Magyar Posta Zrt. helyi adócsoport, Sygnus Kft., Südleasing Kft., Szekszárdi Mezıgazdasági Zrt., Provident Pénzügyi Zrt., Axel Springer Magyarország Kiadói Kft., Alisca Terra Kft., Mecsek Füszért Zrt., CIB Bank Zrt., Allianz Hungária Zrt., MKB Bank Zrt., Jürgenhake Magyarország Kft., Cerbona Kft., Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet, Pegaso Linea Italia Kft., Szekszárd- Paksi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft., Szekszárdi Vagyonkezelı Kft., OTP- 8. oldal a 164-ből

9 Garancia Biztosító Zrt. Tolna Megyei Igazgatóság, Sió-Trans Kft., C & A Mode Kft., Tetı- Plusz Kft., Pannon GSM Távközlési Rt. Cégek, amelyek sokat tesznek a városért: Opel Gemenc Autócentrum, CPH Automatizálás és Légtechnika, Alisca Bau Építıipari Kft, Gemenc Volán, Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, UNICREDIT Bank Hungaria, Citibank Rt., Márker Kft., Elektrolit Kft., Solvaro Kft., SZ+C Stúdió Kft., Brico Store, T-Mobile Magyarország Zrt. 9. oldal a 164-ből

10 Kiskereskedelem Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Szekszárd Kiskereskedelmi üzletek száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szekszárdon a kiskereskedelmi üzletek száma folyamatosan növekszik, azonban ezek mőködtetése jellemzıen társas vállalkozási formában történik. Kimutatható az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek számának csökkenése, amely hátterében a gazdálkodási forma átalakulás, illetve a tıkehiány van. 10. oldal a 164-ből

11 Szekszárd Kiskereskedelmi üzletek megoszlása tevékenység szerint Forrás: KSH T-STAR adatbázis Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Vendéglátóhelyek száma (db) Szekszárd Vendéglátóhelyek száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis A multinacionális bevásárlóközpontok jelenléte még nem érzékelhetı statisztikailag a kiskereskedelmi üzletek számának csökkenésében, mivel a TESCO hóban nyílt meg. Szekszárdon jelenleg az alábbi kiskereskedelmi nagyáruházak mőködnek: Aranyház Bevásárlóközpont üzletek, szolgáltatók Szekszárd, Arany János u. 31 Bricostore kertészet, barkácsáru, építıanyag, szaniter, Szekszárd, Tartsay dekoráció, burkolóanyag, faáru, festék Vilmos u. 38 Kertechk Áruház mőszaki cikkek, háztartási gépek Szekszárd, Flórián u. 4 Kényelem Bútor bútor, lakberendezés Szekszárd, Arany Áruház János u. 4 Korzó Áruház ruházat, méteráru, rövidáru, játék, cipı, Szekszárd, Augusz illatszer Imre u oldal a 164-ből

12 OBI áruház lakásfelszerelés, mőszaki cikk, építıanyag, Szekszárd, Tartsay kertépítés Vilmos u. 89 TESCO áruház hipermarket Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 40 TESCO szupermarket élelmiszer áruház Szekszárd, Arany János u. 31 Aranyház K+F helyzete Az IGYFK Gazdaságtudományi Intézetében 3. e folyik Turizmus-Vendéglátás BsC képzés és 6 e szakmenedzser program. Egyelıre kikristályosodott, markáns intézeti kutatási profil nem alakult ki. Természetesen oktatókhoz kötıdıen, személyes elıéletük és érdeklıdésük, valamint szakmai elımenetelük érdekében tudományos tevékenységek folynak és az utóbbi ekben a hallgatói aktivitásra is épülnek munkák. Ennek alapján a fıbb kutatási területek és kompetenciák: Bor, borturizmus, bormarketing, kistérségi fejlesztések Turisztikai létesítmények megvalósíthatóságának, mőködési hatékonyságának mérése, elemzése, értékelése Turizmusfejlesztési stratégiák, marketingstratégiák készítése, komplex integrált tervezés Különbözı témákban terepmunkák, terepi felmérések, kérdıívezés Védett területek hasznosítása a turizmusban, ökoturizmus fejlesztésének sajátos szempontjai, marketing- és management specifikumai /e témakörben nemzetközi programban vettünk részt: ITACA, Improving Tourism Actions in Cadses Area, Community Initiative: INTERREG III.B ( )/ A projekt angol nyelvő kutatási eredményeket összefoglaló kötete megjelent, címe: Marketing and Management of Tourism in Natural Protected Areas (Project No. 5D045) June Az intézeti kutatási profil kialakításának eddig megtett lépései: 2006-ban rendeztük elsı konferenciánkat, melynek eredményei tanulmánykötetben jelentek meg, mely egyben az elsı helyi kiadású tankönyvünk is egyben és számos társintézményben használják az oktatásban, 2007-ben nemzetközi konferenciát rendeztünk angol, svéd, portugál, amerikai, olasz, német, román és horvát résztvevıkkel. A kétnyelvő kötet megjelenését most készítjük elı. Ezzel a nemzetközi tudományos közéletben is meg tudunk jelenni, emellett Szekszárdot és a megyét is ismertebbé tesszük, hiszen több dolgozat témája és szerzıje helyi. 12. oldal a 164-ből

13 A jelenlegi helyzetben noha nem specifikusan kutatási tevékenység -, de eredményes munkánk elıfeltételeit teremtette meg az intenzív partnerkapcsolatok kialakítása érdekében elvégzett munka. (A pedagógiai fıiskolai múlt mellett új, versenyképes, a gazdasági élethez és a város, a megye fejlesztési elképzeléseihez illeszkedı, a gazdasághoz szorosan kötıdı új szak és annak megismertetése alapvetı fontosságú.) E területen jelentıs eredményeket értünk el, eddigi programjaink a partnerek jelentıs támogatásával valósúlhatott meg, több együttmőködési megállapodás a közeljövıben megtörténik, illetve a folyamat felgyursul hiszen a 7. szemeszter végzıseink, szakmai gyakorlatos féle, így tovább erısödik és szélesedik formalizált kapcsolatrendszerünk a régión kívül is. A jövı feladata, hogy a markáns kutatási profil kialakulhasson. Logikus lenne, hogy a meglı szakirányaink mentén alakuljanak ki ezek: ökoturizmus, település- és térségfejlesztés. Az elıfeltételek részben adottak, bár az objektív és szubjektív feltételek kialakítása az intézeti kompetenciákon túlmutatnak. Megállapítható összegzésként, hogy meglı hazai és nemzetközi kapcsolatainkat is figyelembe ve és hallgatóinkra is építve jelentıs az a tudásbázis, mellyel partnerek tudunk lenni a város és a térség elıtt álló feladatokban. Szekszárdon jelentıs a klaszteresedés. A faipari klaszter végén kezdte el Bürostar nevő saját ablaktípusát fejleszteni. A cél az volt, hogy az őrkutatásban kifejlesztett reflektorfóliát, mint árnyékolót beépítsék egy gondozásmentes passzívház ablakba. A reflektorfólia egy mőanyag fólia vékony ezüstfüsttel borítva. Redınyként lehet feltekerni, ha nem süt a nap. Kívülrıl tükörként veri vissza a napsugarakat, bentrıl viszont ki lehet látni rajta. Ez az ideális anyag a monitoros munkahelyek leárnyékolásához. A fényt egyenletesen szőri, a napsugarak max. 8%-a halad át rajta az ezüstréteg vastagságának függvényében. Munkavédelmi elıírások kötelezik a munkáltatókat, hogy az irodákból szabad kilátást kell biztosítsanak, de a monitor nem tükrözıdhet és nem lehetnek nagy kontrasztok a háttérrel. Terjed is nyugaton a használata, de vagy az üvegen belül helyezik el, vagy a hıszigetelı üveg két táblája közé. Ha az üveg szoba felıli oldalára teszik, nem tökéletes a hısugarak visszaverése. Ha viszont a hıszigetelı üveg belsejébe kerül, hibás ragasztás esetén párásodik az üveg, üvegtöréskor pedig túl nagyok a javítás költségei. Nagyon erıs napsütésnél átmelegszik a belsı üvegtábla is. A klaszter szakemberei úgy próbálják elhelyezni a fóliát, hogy az a hıszigetelı üveg külsı oldalán, de egy harmadik, különálló üvegtábla védelmében helyezkedjen el. A roló elektromos mőködtetéső, hogy automata vezérlés irányíthassa. Ha az irodaház valamelyik oldalán kisüt a nap, bezáródnak a redınyök, védve a dolgozók szemét és kímélik a klímaberendezéseket, a környezetet. Egy sor prototípus készült és már közel 13. oldal a 164-ből

14 állnak a szakemberek a megfelelı felépítéshez. Olyan fa ablak lesz, amit kívülrıl egy alumínium burkolat véd az idıjárástól. Ez a burkolat nyitható, ebben kap helyet a védı üvegtábla. A roló így bekerülhet a legideálisabb helyre, a hıszigetelı üveg külsı oldalára. A termék szabadalmaztatása után kimondottan az irodaházak szegmensében kerül értékesítésre. Innovációs termékek:"revo" ablakmárka és "Effect" irodabútor: A fenti szempontokat figyelembe ve kereste meg a Danubia Faipari Klaszter a német FensterGegg Kft-t, melynek Revo nen futó márkája csaknem az összes felsorolt kihívásra egyszerre ad választ. Nem véletlen, hogy a Revo 2007-ben elnyerte a Német Szövetségi Innovációs Nagy-díj et. A Revo újdonsága egyszerő, de rendkívüli. A tokot szélesebb anyagból készítik, így a szárny beintegrálódik a tokba, az üveg a toknak csukódik neki. Ha a tokot eltakarjuk a ház szigetelésel, akkor kívülrıl csak az üveg látszik. Ezzel egy összeteszthetetlenül egyedi dizájn keletkezik és eltőnik minden, az idıjárásnak kitett felület. Nincs szükség semmilyen utólagos ápolásra, festésre. Az ablak teljesíti a passzívházakhoz szükséges maximálisan megengedett hıátbocsájtási tényezıt Uw=0,75W/m2K és inteligens vezérléssel ellátott elektromos reluxa szerelhetı a külsı légrésbe. /3rétegő üvegezés esetén/ A Revo -t 25 es szabadalom védi az utánzások ellen. A licencszerzıdés aláírás elıtti stádiumban van, a Danubia Faipari Klaszter fogja gyártani Magyarországon a Revo -t, és kizárólagos értékesítési jogokkal is a klaszter fog rendelkezni. A gyártáshoz szükséges szerszámcsomag megvásárlására is elején majd sor. Az irodabútor projektben a klaszter már levédette a közös fejlesztésben készülı, rendkívül variálható, a vevık között népszerő termék nevét. Az effect bútorcsalád már több nagy munkát elnyert, gyártása jelenleg is folyamatos. Fı feladat a termelékenység és a minıségi színvonal növelése, valamint a termék megismertetése terén jelentkezik. Ezért a klaszter 2009 elején erre a feladatra vásárolja meg a már korábban említett Homag Venture 20M CNC megmunkáló központot. Ezzel Dél- Dunántúlon egyedi színvonalú CNC gyártósor jön létre, mely táblafelosztóból, megmunkáló központból és élzáróból áll össze december 14-én 20 alapító taggal, köztük a Szekszárdi Ipari Park Kft.-vel, megalakult Szekszárdon a Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klasztere. 14. oldal a 164-ből

15 A tagok együttmőködése lehetıvé teszi, hogy kedvezıbb árakat és közös beszerzési vonalakat alakítsanak ki. A város vezetésének nem titkolt szánkéka, hogy a Klaszter jelenlétének következtében új cégek telepedjenek le Szekszárdon, illetve az Ipari Parkban. Az Ipari Park számára rendelkezésre álló területek kiválóan alkalmasak lehetnek új autóipari alkatrészgyártó cégek letelepülésére, a térségben amúgy is jelentıs autóipari alkatrészgyártás húzóágazattá történı fejlesztésére, ezáltal új munkahelyek teremtésére. A Klaszter nyitott az ágazathoz kötıdı vállalkozások, valamint a szakmai és támogató szervezetek számára, és lehetıvé teszi, hogy azok tagként a Klaszterhez csatlakozzanak, annak munkájában részt vegyenek. A K+F tevékenység fejlesztése az egyik kitörési pontot jelenti Szekszárd számára. Az IVS 4. fejezetében a Stratégia alkotás kapcsán bemutatjuk, hogy a város jövıbeli stratégiájának egyik alap pillére a K+F tevékenység megerısítése, és fejlesztése. A szükséges intézkedéseket a hivatkozott fejezet tartalmazza Turizmus A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja1 meghatározza a turisztika stratégiai irányait. Az alábbi turisztikai magterületek kerültek meghatározásra, amelyek a legfıbb potenciált jelenthetik a régió turizmusának jövıjében: 1 Forrás: Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja 15. oldal a 164-ből

16 Szekszárd a Duna-mente turisztikai magterület központjában helyezkedik el. A Duna-mente jelenleg csekély mértékben részesedik a régió turizmusából. A jövıképben a térséget elsısorban a borturizmusra, és emellett a vízhez kapcsolódó turizmusra épülı desztinációként lehet elképzelni. A már meglı borutak, valamint a Duna ehhez kiváló alapot biztosítanak. A térségben található kulturális és népmővészeti értékek a borra felfőzhetık, így aki végighalad a borút mentén, számos kiegészítı programlehetıséget talál magának. A térségben egyedi vonzerıként szolgál a Paksi Atomerımő. Paks tekintetében cél lehet a város bevonása a minıségi konferenciaturizmusba, így a célállapotban a városban illetve közelében egy nagyobb kapacitású, magas színvonalú konferenciaszálloda is szerepel. Az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra a fı turisztikai fejlesztési területek: 16. oldal a 164-ből

17 Ökoturizmus A régióban két nemzeti park található: a Duna-Dráva Nemzeti Park teljes területe és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park egy kisebb, somogyi része. A térség ökoturisztikai szempontból különösen kedvezı adottságokkal rendelkezik. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz négy tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület tartozik. A fı ökoturisztikai látványosságok mellett még számtalan természetvédelmi oltalom alatt álló parkban, arborétumban és erdıben, és további Natura 2000 területen figyelhetı meg a gazdag flóra és fauna. Vízi turizmus A vízi turizmus a nyári idıszak kedvelt üdülési és aktív idıtöltési formája, amely magában foglalja a strandolást, a különféle vízi sportok őzését (ezen belül elsısorban a csónakázást, kajak-kenuzást, vitorlázást), valamint a sétahajózást. A Dél-Dunántúli Régió folyóvizei, tavai, mesterséges strandfürdıi kellemes nyári idıtöltést biztosítanak a strandoláshoz és a vízi sportok őzéséhez. A Duna teljes magyarországi szakaszán szabályozott és hajózható, a nagymérető személy- és teherhajók közlekedése miatt elsısorban a holtágak alkalmasak a vízi turisztikai szerepkör betöltésére. A Duna holtágai, homokzátonyai fürdızésre is alkalmasak. 17. oldal a 164-ből

18 Vadászturizmus A Dél-Dunántúli Régió Magyarország egyik legkedveltebb, hatalmas területő és jelentıs vadállománnyal bíró területe. Fı vadászati területek: Gemenc, Zselic, Belsı-Somogy, Gyulajierdı. A vadászatszervezés jól mőködik a térségben: a vadászatokat vadásztársaságok, erdıgazdaságok szervezik. Ezek a vadásztatás mellett szállást, étkezést, trófeakikészítést és egyéb kiegészítı szolgáltatásokat is nyújtanak, bemutatókat, szakmai továbbképzéseket is szerveznek. A vadásztársaságok területei szinte a teljes régiót, annak minden kistérségét lefedik. Kerékpáros turizmus A Dél-Dunántúli Régió domborzata változatos, így a látogatók számára különbözı nehézségi fokú, hosszú és vonalvezetéső kerékpáros túralehetıségek kínálkoznak: a folyók közelében sík, könnyen biciklizhetı, a domb- és hegyvidékeken komoly meredekségő, hegyi utak várják a túrakerékpárosokat. Borturizmus Napjainkban a borturizmus egyre nagyobb népszerőségnek örvend, önálló turizmusággá nıtte ki magát. A Dél-Dunántúli Régió jelentıs mezıgazdasági kultúrája a szılıtermesztés és a bortermelés: az ország 22 borvidékébıl 5 található itt, köztük a világhírnnek örvendı Villányi és Szekszárdi Borvidékkel. Az ország bortermelésének 13,6%-át a régióban állítják elı, ezen belül a minıségi borok aránya a megtermelt bor mennyiségéhez viszonyítva kiemelkedıen magas. Rendezvények, fesztiválok A turizmusfejlesztésben a rendezvények kettıs célt szolgálnak: bizonyos programok nagyfokú attraktivitással rendelkeznek, ezáltal önálló vonzerıértéket hoznak létre, míg más, jellemzıen kisebb jelentıségő rendezvény a programcsokor színesítését, a tartózkodás élményjellegét növeli. A Dél-Dunántúli Régió rendezvénykínálatában elsısorban térségi, regionális jelentıségő programok szerepelnek, de megrendezésre kerül néhány nagyobb, országos hatókörő esemény is. Utóbbiak között országos versenyek és speciális témájú fesztiválok, valamint kifejezetten a nagyközönségnek szóló turisztikai rendezvények is megtalálhatók. 18. oldal a 164-ből

19 Hivatásturizmus (MICE) A nemzetközi trendeket követve az elmúlt ekben hazánkban is felélénkült a hivatásturizmus. Az üzleti célú utazások között megkülönböztethetünk konferenciákat, szakmai találkozókat, továbbképzéseket, vállalati csapatépítı tréningeket, incentív utakat, stb. Valamennyi esetében elvárás a színvonalas konferencia- és meetingtermek, üzleti szolgáltatások, valamint minıségi szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek és vendéglátó egységek rendelkezésre állása. Ezen kívül megfigyelhetı az üzleti és az egészségturizmus összefonódása is. Egyre többen választják néhány napos programként egy-egy borvidék felfedezését. A város adottságai ezen a téren jók: a borászok közül egyre többen készülnek fel vendégfogadásra, ám ezek a szolgáltatások egymástól elszigetelten mőködnek. A kölcsönhatások erısítésében és a koordinációban nagy szerep hárulhat a város új társaságára. A kft. feladatai között szerepel, hogy a megújuló testvérvárosi kapcsolatokban rejlı turisztikai lehetıségeket minél jobban kihasználja. Több partnertelepülés részérıl felmerült ugyanis az igény, hogy szervezett kereteket adjanak az eddigi egyéni utazásoknak. Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület június 11-én alakult meg, azzal a céllal, hogy mőködésel elısegítse a szekszárdi történelmi borvidék kulturális örökségének megóvását, kultúrájának megırzését és továbbvitelét, valamint a térség idegenforgalmának fellendítését, a Szekszárd környéki térség fejlesztését. A szervezet arra törekszik, hogy a borvidéki településeken élık együttmőködésének szervezésel elımozdítsa a minıségi bortermelést és a borhoz kapcsolódó mővészeti és építészeti, gasztronómiai és egyéb kulturális értékek védelmét, a fenntartható fejlıdés szempontjait szem elıtt tartva. Az egyesület 64 taggal alakult. A tagok között egyaránt találhatók magánszemélyek, családi borászatok, nagyüzemek, hegyközségek és utazási irodák és önkormányzatok. Alapítását az az egyre sürgetıbb igény vezette, hogy a Kétytıl Bátáig húzódó, Magyarország egyik legrégibb borvidékeként számon tartott térség égetı gazdasági-társadalmi problémáinak megoldását, a hagyományokra támaszkodva, azokat jó irányban továbbfejlesztve, a megváltozott gazdasági és kulturális igényekhez, követelményekhez alkalmazkodva segítse. Létrehozására már óta történtek próbálkozások, de különbözı érdekütközések és a pénzhiány a megvalósítást mindaddig akadályozták ben azonban egy PHARE pályázat lehetıséget adott arra, hogy a dél dunántúli történelmi borvidékeken mőködı egyesületek, 2 Forrás: Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület 19. oldal a 164-ből

20 együttmőködés keretében olyan jelentıs támogatáshoz jussanak, melybıl a tervezett, vagy még csak kezdetlegesen mőködı borutakat létrehozhassák, illetve a nemzetközi elvárásoknak megfelelı színvonalra fejleszthessék. A pályázat gesztora az akkor már mőködı Villány-Siklósi Borút Egyesület volt. A további együttmőködık a szekszárdin kívül a zalai, a dél-balatoni, a pécsi és a tolnai borvidékek borkultúrát ápoló szervezetei voltak. Az e szervezetek támogatásával megalakult egyesületeknek, borutaknak a mai napig ezek az egykori együttmőködı partnerek, ma társszervezetek, az elsı számú szervezeten kívüli, szakmai kapcsolatai. A pályázat eredményeként, a i Szekszárdi Szüreti Fesztivál alkalmával hivatalosan is megnyitották a borutat, amely a klasszikus borutak kategóriájába tartozik. Az elsı minısítést követıen 16 minısített borútállomás várta a turistákat a borúton. Jelenleg 35 a minısített állomások száma. A borút által nyújtott turisztikai termékek az alábbiak: - Borkóstoltatás, borbemutató, pinceséta, barrique-pince látogatása, szabadtéri borkút, bortrezor, pálinkakóstoltatás - Tájjellegő ételek, reneszánsz konyha, királyi ételek, melegkonyhás vendéglátás, - Néprajzi magángyőjtemény, sárközi lakodalmas, babamúzeum, pálinkatörténeti bemutató, csipkegyőjtemény, - Leányvárban löszbe vájt pincék látogatása, - A borvidék mese-, és mondavilágának felelevenítése, - Kerámiamőhely látogatása, mézeskalács-bábok, mézes sütemények, gyertyák, kismesterségek bemutatása, - Szállodai szálláshely, kastélyszálló, szállás borászoknál rendezvények. Ugyancsak fontos, hogy a vállalkozás aktív szerepet játsszon a városi rendezvények szervezésében, színvonalas lebonyolításában, új rendezvények létrehozásával további lehetıségeket teremtsen a városban eltöltött vendégéjszakák számának növelésére. A város jelen pillanatban nem képes egy hétvégénél tovább a térségben tartani és tartalmas programmal szolgálni az idelátogatóknak. Ezért is fontos, hogy a turisztikai kínálatot a bor mellett új tartalmakkal egészítsük ki. Ilyen látványosság lehet például a Gemencben, Európa legnagyobb ártéri erdejében tervezett ökoturisztikai centrum és A természet vad erıi interaktív tematikus park. Az országosan is egyedülálló, mintegy 22 hektáros 20. oldal a 164-ből

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Borturisztikai szolgáltat

Borturisztikai szolgáltat Borturisztikai szolgáltat ltatások minısítési si rendszere Mi a borút? Összetett turisztikai termék: Sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik Szervezett egységben (hálózatban) mőködik Piacra jutását közösségi

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ 3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának. Gazdasági Programja 2015-2020.

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának. Gazdasági Programja 2015-2020. szekszárdi öh. melléklete Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 1 BEVEZETÉS A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület

Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Balatonfüredi Turisztikai Egyesület Bevezetés Egyesület megalakulása: 2006.február 22. Alapító tagok száma: 37 Jelenlegi tagok száma: 91 Tagok: Balatonfüredi turisztikai vállalkozások, azok a kompetens

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatási esélyegyenlıségi program az Oktatási

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

1. célterület. Célterület neve: "Zöldút" fejlesztése

1. célterület. Célterület neve: Zöldút fejlesztése 1. célterület Célterület neve: "Zöldút" fejlesztése Vonatkozó HPME azonosítója 670a01 Célterület azonosítója 1018192 Jogcím Közösségi célú fejlesztés UMVP intézkedés Életminőség/diverzifikáció Célterület

Részletesebben

BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT)

BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT) BÁTASZÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009-2015 (VÉGLEGES VÁLTOZAT) ELFOGADTA BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELİ-TESTÜLETE 2/2010.(I.21.) KT HATÁROZATÁVAL KÉSZÜLT: 2009. DECEMBER

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 284. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011. évi belsı i terve E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 Háttér Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 A turisztikai attrakciófejlesztési pályázatok egyik tapasztalata, hogy a nagyobb összegő, gyakran elsısorban infrastrukturális fejlesztéseket

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÜTEMTERV 2012. évre Jóváhagyta: Misóczki Anikó munkaszervezet-vezető 1 Ellenőrzési stratégia 2012 A belső általános stratégiai célja,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 70. MELLÉKLET : - db TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2009. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés

Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1 2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. A közmunka programok megvalósítására a DDRMK hagyományosan nagy hangsúlyt fektet. 2007-ben a régióban több, mint két milliárd forintot tett ki a közmunkaprogramok

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2010. NOVEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani további fejlesztési lehetıségekre a következı, jelenleg nyitva lévı pályázati forrásokat, melyek az Ön vállalkozása számára fontosak

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye Reich László (CMC jelölt) Budapest, 2008. március 18. Tartalom Előzmények A közösségi bormarketing program

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben