1. ABC-s nevek. g a h C D E F G A H C D E F G A H C. egyvonalas c, d, e, f, g, a, h kétvonalas c, d, e, f, g, a, h. C D E F G A H c d e f g a h C D E

Átírás

1 Előszó Ez az írás (könyv, segédanyag, gyújtós, döntse el a Kedves Tanuló, mire akarja használni) a zeneelmélet ingoványos talaján próbálja elvezetni az Olvasót. Ez a tankönyv inkább a gitárosoknak készült, nekik nyújt ahhoz alapokat, melyek tudásával tudni fognak kottát olvasni, ismerni fogják a különböző dúr- és mollhangsorokat, illetve betekintést nyerhetnek, igaz, csak nagyon alap szinten, az akkordok és az összhangzattan világába. Nagyon remélem, hogy sok örömet fog okozni Neked ez a sok oldal, és bízom benne, hogy sok hasznos újdonság lesz benne Számodra! Üdvözlettel Budapest május 16.

2 1. ABC-s nevek 1. Violinkulcsban g a h C D E F G A H C D E F G A H C kis g, a, h egyvonalas c, d, e, f, g, a, h kétvonalas c, d, e, f, g, a, h háromvonalas c 2. Basszuskulcsban C D E F G A H c d e f g a h C D E nagy c, d, e, f, g, a, h kis c, d, e, f, g, a, h egyvonalas c, d, e Ebből következik: - A basszuskulcsban mélyebb hangtartományon lehet kottázni, mint a violinkulcsban - A szakaszjelzők (hangmagasság szerinti sorrendben: szubkontra, kontra, nagy, kis, egyvonalas, kétvonalas, háromvonalas, négyvonalas) arra szolgálnak, hogy elkerüljük a többértelműséget (pl.: ha simán csak egy f hangra kérdeznénk rá, többet is mutathatnánk a kottában). Ez hasonló, mint nálunk a vezetéknév, hiszen pl. egy osztályban sok Péter lehet, de csak egy Kovács Péter van. A gitáron az E6-os húr kis e-n, az A5-es húr kis a-n, a D4-es húr egyvonalas d-n, a G3-as húr egyvonalas g-n, a H2-es húr egyvonalas h-n és az E1-es húr kétvonalas e-n szólal meg. 2

3 2. A törzshangsor A mai hangrendszerünk a hét törzshangon: c, d, e, f, g, a, h alapszik. A törzshangok összessége a törzshangnem = C-dúr hangnem. A törzshangoknak magasság szerint rendezett sora a törzshangsor = C-dúr hangsor. C-dúr c d e f g a h I. II. III. IV. V. VI. VII. T SD D vezetőhang A C-dúr hangsornak (úgyszintén az összes többi hangsornak) egyes hangjait a hangsor (skála) fokai-nak nevezzük. Minden egyes foknak megvan a maga sorszáma, pl. C-dúrban c az I. fok, d a II. fok, e a III. fok, és így tovább. Az I. fokot toniká-nak (T), az V. fokot domináns-nak (D), a IV. fokot szubdomináns-nak (alsódominánsnak) (SD) nevezzük. Ezek (tonika, domináns, szubdomináns) a hangsor főhangjai. Pl.: C-dúr hangsorban a c a tonika, f a szubdomináns, g a domináns. Nem főhang, de igen fontos a VII. fok, melyet mert fölfelé kívánkozik, fölfelé vezet vezetőhang-nak nevezünk. Pl. C-dúr vezetőhangja h. Ha kicsit közelebbről megvizsgáljuk azokat a hangmagasságbeli különbségeket, melyekben a C-dúr hangsor két-két szomszédos hangja egymástól eltér, azt találjuk, hogy ezek a különbségek nem egyenlők, hol nagyobbak, hol kisebbek. A nagyobbak neve egészhang (pl. c és d között), a kisebbek neve félhang (pl. e és f között). Az egész- és félhangok bizonyos meghatározott sorrendben követik egymást a C-dúr hangsorban, éspedig a tonikától kezdve két egészhangra következik egy fél, majd erre három egészhang, és erre ismét egy fél. c d e f g a h C 1 1 1/ /2 Az egész és félhangoknak eme sorrendje adja meg a törzshangsornak a dúrjelleget. Ugyanez a sorrend jellemző tehát az összes dúrskálára, ezért ezek képzéséhez mintául fog szolgálni. 3

4 3. A #-es és b-s dúrhangsorok képzése a törzshangsorból 1. Keresztes (#) dúrok képzése Minden dúrból úgy származtathatunk ennek dominánsán kezdődő új dúrt, hogy az új kiindulási ponttól számított hetedik hangot felemeljük. Pl.: T SD D c d e f g a h C (C-dúr hangsor; 0#) 1 1 1/ /2 T SD D (G-dúr hangsor; 1 #) g a h C D E Fisz G 1 1 1/ /2 T SD D (D-dúr hangsor; 2 #) d e fisz g a h Cisz D 1 1 1/ /2 És így tovább A hangsorok azon egymásutánját, melyben a keresztek száma növekszik, illetve melyben minden tonika az előtte lévő tonikának a dominánsa, felsődomináns irány-nak nevezzük. Az ellenkező irányt, melyben minden tonika az előzőnek a szubdominánsa (alsódominánsa), szubdomináns (alsódomináns) irány-nak nevezzük (ekkor a keresztek száma csökken). A dúr-tonikák a felsődomináns irányban, pl. C-dúrral kezdve a következők: C, G, D, A, E, H, Fisz, Cisz, stb. A dúr-tonikák az alsódomináns irányban, pl. Cisz-dúrral kezdve a következők: Cisz, Fisz, H, E, A, D, G, C. Az egymás után következő felemelt hangok: fisz, cisz, gisz, disz, aisz, eisz, hisz, stb. 4

5 2. Bé-s (b) dúrok képzése Ha a szubdomináns irányban C-dúron túl származtatunk új dúrskálákat, az úgynvezett bé-s skálákhoz jutunk. Minden dúrból úgy származtathatunk ennek szubdominánsán kezdődő új dúrt, hogy az új kiindulási ponttól számított negyedik hangot mélyítjük. Pl.: T SD D c d e f g a h C (C-dúr hangsor; 0b) 1 1 1/ /2 T SD D (F-dúr hangsor; 1b) f g a Bé C D E F 1 1 1/ /2 T SD D (Bé-dúr hangsor; 2b) bé C D Esz F G A Bé 1 1 1/ /2 És így tovább Az egymás után következő mélyített hangok: bé, esz, asz, desz, gesz, cesz, fesz, stb. 3. Keresztes (#) és bé-s (b) dúrskálák 7#, 7b-ig a, Keresztes dúrok: G-dúr; 1# g a h C D E Fisz D-dúr; 2# d e fisz g a h Cisz 5

6 A-dúr; 3# a h Cisz D E Fisz Gisz E-dúr; 4# e fisz gisz a h Cisz Disz H-dúr; 5# h Cisz Disz E Fisz Gisz Aisz Fisz-dúr; 6# fisz gisz aisz h Cisz Disz Eisz Cisz-dúr; 7# cisz disz eisz fisz gisz aisz hisz b, Bé-s dúrok: F-dúr; 1b f g a bé C D E 6

7 Bé-dúr; 2b bé C D Esz F G A Esz-dúr; 3b esz f g asz bé C D Asz-dúr; 4b asz bé C Desz Esz F G Desz-dúr; 5b desz esz f gesz asz bé C Gesz-dúr; 6b gesz asz bé Cesz Desz Esz F Cesz-dúr; 7b cesz desz esz fesz gesz asz bé Trükkök: A keresztes dúroknál az utolsó kereszt (az előjegyzésben sorrendben az utolsó kereszt) mutatja meg a hangsor vezetőhangját. A bé-s dúroknál az utolsó előtti b (az előjegyzésben sorrendben az utolsó előtti b) mutatja meg a hangsor kezdőhangját (tonikáját). 7

8 4. Mollhangsorok 1. Mollhangsorok képzése a dúrhangsorokból a, Azonos alapú képzés Azonos alapú képzésen azt értjük, hogy az adott dúrhangsornak és a belőle képzett mollhangsornak a tonikája (és a többi főhangja, illetve vezetőhangja) megegyezik. Az ily módon származtatott hangsornak már nincs dúrjellege, hiszen az egész- és félhangok nem mutatják a dúr skálára vonatkozó elrendezettséget. Pl.: T SD D c d e f g a h C (C-dúr hangsor) 1 1 1/ /2 T SD D c d esz f g asz h C (c-moll hangsor) 1 1/ /2 1 1/2 1/2 (itt másfél hang távolság van a két szomszédos hang között) Tehát: Egy dúrhangsorból azonos alapon úgy képezhetünk mollhangsort, hogy az eredeti dúrhangsor III. és VI. fokát mélyítjük. A két hangsor főhangjai és vezetőhangjai megegyeznek. Így egy harmonikus mollhangsort kaptunk (a mollhangsorok fajtáiról majd a későbbiekben több szó lesz). Ezt a képzési módszert ritkán alkalmazzák. b, Párhuzamos alapú képzés Ha a C-dúr skálát a hangon kezdjük és ezen új kiindulási ponttól számított hetedik hangot felemeljük (esetünkben a g-t), a hangsor így alakul: a, h, C, D, E, F, Gisz, A. Az ily módon származtatott hangsornak sincs dúrjellege, hiszen az egész- és félhangok nem mutatják a dúr skálára vonatkozó elrendezettséget. Íme: T SD D c d e f g a h C (C-dúr hangsor) 1 1 1/ /2 T SD D (a-moll hangsor) a h C D E F Gisz A 1 1/ /2 1 1/2 1/2 (itt másfél hang távolság van a két szomszédos hang között) 8

9 Így ugyancsak egy harmonikus mollhangsort kaptunk. Ezt a képzési módszert sokkal gyakrabban alkalmazzák, mint az azonos alapú képzési módszert. Tehát minden dúrhangsornak van egy párhuzamos moll-párja, ugyanazon előjegyzéssel, és az előjegyzéstől függetlenül felemelt VII. fokkal. Így pl. E-dúrnak a moll-párja cisz-moll, előjegyzése ugyanaz, mint az E-dúré (4#), a VII. foka (vezetőhangja) pedig h helyett hisz. 2. Mollhangsorok fajtái a, Természetes mollhangsor T SD D c d e f g a h C (C-dúr hangsor) 1 1 1/ /2 T SD D (a-moll hangsor) a h C D E F G A 1 1/ /2 1 1 Tehát egy hang sem módosult. Ezt a fajta hangsort már ritkán alkalmazzák. b, Harmonikus mollhangsor T SD D c d e f g a h C (C-dúr hangsor) 1 1 1/ /2 T SD D (a-moll hangsor) a h C D E F Gisz A 1 1/ /2 1 1/2 1/2 Tehát (mint előbb láttuk), az új hangsor VII. fokát felemeltük. Ez az általánosan elfogadott, és legtöbbet használt mollhangsor (így akkor is harmonikus mollhangsorról beszélünk, ha külön nem jelezzük azt, hogy milyen mollhangsorról van szó). Azért volt szükség a VII. fok felemelésére, hogy ezáltal a vezetőhang és az alaphang között félhang távolság legyen (úgy, mint a dúrhangsornál). 9

10 c, Dallamos mollhangsor T SD D c d e f g a h C (C-dúr hangsor) 1 1 1/ /2 T SD D (a-moll hangsor) a h C D E Fisz Gisz A 1 1/ /2 Itt a VII. fokon kívül a VI. fokot is megemeltük. Ezt a hangsort a zeneszerzők azért szeretik, mert csak egy hangban tér el az ezzel a hangsorral azonos tonikájú A-dúr hangsortól (a, h, Cisz, D, E, Fisz, Gisz, A), így majdnem olyan, mintha egy dúr hangsorral lenne dolgunk. Fontos tudni, hogy a lefelé haladó dallamos mollskála ugyanazon hangokból áll, mint a természetes mollhangsor. Pl.: a-moll dallamos mollhangsora fölfele: a, h, C, D, E, Fisz, Gisz, A; lefele: A, G, F, E, D, C, h, a. 3. Keresztes (#) és bé-s (b) mollskálák 7#, 7b-ig a, Keresztes mollskálák és az a-mollhangsor I. Természetes mollhangsorok a-moll a h C D E F G e-moll e fisz g a h C D h-moll h Cisz D E Fisz G A fisz-moll fisz gisz a h Cisz D E 10

11 cisz-moll cisz disz e fisz gisz a h gisz-moll gisz aisz h cisz disz e fisz disz-moll disz eisz fisz gisz aisz h cisz aisz-moll aisz hisz Cisz Disz Eisz Fisz Gisz II. Harmonikus mollhangsorok a-moll a h C D E F Gisz e-moll e fisz g a h C Disz h-moll h Cisz D E Fisz G Aisz fisz-moll fisz gisz a h Cisz D Eisz 11

12 cisz-moll cisz disz e fisz gisz a hisz gisz-moll gisz aisz h cisz disz e fiszisz disz-moll disz eisz fisz gisz aisz h ciszisz aisz-moll aisz hisz Cisz Disz Eisz Fisz Giszisz Megjegyzés: kettős kereszt A kettős keresztet akkor alkalmazzuk, ha egy korábban már felemelt hangot kell még egyszer megemelnünk. Példánkban: f, fisz, fiszisz. III. Dallamos mollhangsorok a-moll a h C D E Fisz Gisz e-moll e fisz g a h Cisz Disz h-moll h Cisz D E Fisz Gisz Aisz fisz-moll fisz gisz a h Cisz Disz Eisz 12

13 cisz-moll cisz disz e fisz gisz aisz hisz gisz-moll gisz aisz h cisz disz eisz fiszisz disz-moll disz eisz fisz gisz aisz hisz ciszisz aisz-moll aisz hisz Cisz Disz Eisz Fiszisz Giszisz b, Bé-s mollskálák I. Természetes mollhangsorok d-moll d e f g a bé C g-moll g a bé C D Esz F c-moll c d esz f g asz bé f-moll f g asz bé C Desz Esz 13

14 bé-moll bé C Desz Esz F Gesz Asz esz-moll esz f gesz asz bé Cesz Desz asz-moll asz bé Cesz Desz Esz Fesz Gesz II. Harmonikus mollhangsorok d-moll d e f g a bé Cisz g-moll g a bé C D Esz Fisz c-moll c d esz f g asz h f-moll f g asz bé C Desz E bé-moll bé C Desz Esz F Gesz A esz-moll esz f gesz asz bé Cesz D asz-moll asz bé Cesz Desz Esz Fesz G 14

15 Megjegyzés: feloldójel. A feloldójel megszünteti az előjegyzés (vagy egyéb módosítás) hatását arra a hangra, ami elé kitettük. Példánkban: első hang: asz, második hang, a feloldójel hatása miatt a. III. Dallamos mollhangsorok d-moll d e f g a h Cisz g-moll g a bé C D E Fisz c-moll c d esz f g a h f-moll f g asz bé C D E bé-moll bé C Desz Esz F G A esz-moll esz f gesz asz bé C D asz-moll asz bé Cesz Desz Esz F G 15

16 4. Dúr- és párhuzamos molltonikák 7#, 7b-ig Keresztes (#) dúrok Dúr neve Moll neve Keresztek száma Módosított hangok C-dúr a-moll 0# - G-dúr e-moll 1# fisz D-dúr h-moll 2# fisz, cisz A-dúr fisz-moll 3# fisz, cisz, gisz E-dúr cisz-moll 4# fisz, cisz, gisz, disz H-dúr gisz-moll 5# fisz, cisz, gisz, disz, aisz Fisz-dúr disz-moll 6# fis, cisz, gisz, disz, aisz, eisz Cisz-dúr aisz-moll 7# fisz, cisz, gisz, disz, aisz, eisz, hisz Bé-s (b) dúrok Dúr neve Moll neve Bé-k száma Módosított hangok C-dúr a-moll 0b - F-dúr d-moll 1b bé Bé-dúr g-moll 2b bé, esz Esz-dúr c-moll 3b bé, esz, asz Asz-dúr f-moll 4b bé, esz, asz, desz Desz-dúr bé-moll 5b bé, esz, asz, desz, gesz Gesz-dúr esz-moll 6b bé, esz, asz, desz, gesz, cesz Cesz-dúr asz-moll 7b bé, esz, asz, desz, gesz, cesz, fesz 1. Kromatikus félhang 5. A kromatikus és a diatonikus félhang; és hangsor Kromatikus félhang alatt az olyan félhang értendő, melynek két alkotó hangja ugyanazon törzshangra származtatható vissza. (Törzshangra való visszaszármaztatás alatt természetesen a módosítás feloldását értjük, pl. g, gisz, giszisz, gesz, geszesz hangok valamennyien g hangra származnak vissza.) Ezek szerint kromatikusak a következő félhangok: f-fisz, mert mindkét hangja f-re, giszgiszisz, mert mindkét hangja g-re, asz-a, mert mindkét hangja a-ra, esz-eszesz, mert mindkét hangja e-re származik vissza. 2. Diatonikus félhang Diatonikus félhang alatt az olyan félhang értendő, melynek két alkotó hangja két szomszédos törzshangra származtatható vissza. Pl. diatonikus félhangok a következők: f-gesz, mert két hangja f és g szomszédos törzshangokra, cisz-d, mert két hangja c és d szomszédos törzshangokra származik vissza. 16

17 3. Kromatikus és a diatonikus hangsor Az olyan hangsort, melyben minden hang a vele szomszédos hangtól félhangnyira van, kromatikus skálá-nak nevezzük. Ezzel szemben az összes dúr- és mollskálák összefoglaló neve: diatonikus skálák. A diatonikus skálák bármelyike 7, a kromatikus skála 12 különböző hangból áll. A kromatikus skálában vegyesen vannak kromatikus és diatonikus félhangok: kromatikus diatonikus diatonikus kromatikus félhang félhang félhang félhang Alá van rendelve az előjegyzésnek (ez igaz az összes hangsorra). A kromatikus skálának nincs megkülönböztetett kezdőhangja (mint pl. a dúroknál). Akármelyik hangról indíthatunk kromatikus skálát, attól még nem fogjuk g-kromatikus skálának nevezni a hangsort, mert a g hangról indítottuk el. A diatonikus skálákban csak diatonikus félhangok találhatóak! C-dúr hangsor fisz-moll hangsor diatonikus félhang diatonikus félhang 17

18 6. Hangközök 1. Hangközök meghatározása Két hangnak a magasságbeli különbségét hangköz-nek nevezzük. A hangköz két részből áll: az alaphangból (ez van alul), illetve a felső hangból (értelemszerűen ez van felül). Hangközök c alaphangra: T1 B1 K2 N2 B2 K3 N3 B3 SZ4 T4 B4 SZ5 T5 B5 K6 N6 B6 K7 N7 B7 SZ8 T8 B8 K9 N9 B9 K10 N10 B10 A hangközjelölések jelentései: T1 = tiszta prím B1 = bővített prím SZ2 = szűkített szekund K2 = kis szekund N2 = nagy szekund B2 = bővített szekund SZ3 = szűkített terc K3 = kis terc N3 = nagy terc B3 = bővített terc SZ4 = szűkített kvart T4 = tiszta kvart B4 = bővített kvart SZ5 = szűkített kvint T5 = tiszta kvint B5 = bővített kvint SZ6 = szűkített szext K6 = kis szext N6 = nagy szext B6 = bővített szext SZ7 = szűkített szeptim K7 = kis szeptim N7 = nagy szeptim B7 = bővített szeptim SZ8 = szűkített oktáv T8 = tiszta oktáv B8 = bővített oktáv SZ9 = szűkített nóna K9 = kis nóna N9 = nagy nóna B9 = bővített nóna SZ10 = szűkített decima K10 = kis decima N10 = nagy decima B10 = bővített decima 18

19 A hangközök egyértelmű meghatározására jelzők szolgálnak, melyek a számnevet megelőzik. E jelzők szempontjából két csoportra oszlanak a hangközök: 1. csoport: prím, kvart, kvint, oktáv. Az e csoportba tartozó hangközök jelzői a következők lehetnek: szűkített, tiszta, bővített. 2. csoport: szekund, terc, szext, szeptim, nóna, decima. Az e csoportba tartozó hangközök jelzői a következők lehetnek: szűkített, kis, nagy, bővített. A jelzők úgy vannak rendezve a két sorban, hogy ha azokat az ott feltüntetett sorrendben egymásután ugyanarra a számnévre vonatkoztatjuk, a megfelelő hangköz fokozatosan bővül. Pl.: fokozatosan bővülő kvintek: szűkített kvint, tiszta kvint, bővített kvint; fokozatosan bővülő tercek: szűkített terc, kis terc, nagy terc, bővített terc. Ha valamelyik szűkített hangköz alaphangját egyszer emeljük, vagy felső hangját egyszer mélyítjük, kétszeresen szűkített hangközt kapunk. Hasonlóképpen, ha valamelyik bővített hangköz alaphangját egyszer mélyítjük, vagy felső hangját egyszer emeljük, kétszeresen bővített hangközt kapunk. Ám az ilyen hangközök a gyakorlatban oly ritkák, hogy a következő részletes tárgyalásban mellőzni fogjuk őket. A hangközök megállapításához a következő nagyon fontos szabályt kell megjegyezni: Minden dúrhangnem első fokán lévő 1. csoportba tartozó hangközei (tehát: prím, kvart, kvint, oktáv) tiszták, és minden dúrhangnem első fokán lévő 2. csoportba tartozó hangközei (tehát: szekund, terc, szext, szeptim, nóna, decima), nagyok. Valamely hangnem első fokán lévő hangközei alatt ezen hangnem egyes hangjainak a tonikához való hangközi viszonyait értjük. Pl.: A-dúr első fokán lévő (röviden: első fokú) prímje, szekundja, terce, kvartja, stb.: a-a, a-h, a-cisz, a-d. Nézzünk néhány példát, hogyan lehet a szabály segítségével meghatározni két hang közti hangtávolságot: 1. példa: f-nek mi a nagy terce? (Gondolatmenet: f hangot, mint F-dúr tonikáját fogom fel, F-dúr első fokú terce (tehát nagy terce) f-a.) Eredmény: f-nek nagy terce a. 2. példa: d-c milyen hangköz? (Gondolatmenet: d hangot, mint D-dúr tonikáját fogom fel, de c hangot nem tartalmazza a D-dúr hangsor, de cisz hang a hangsor VII. foka, tehát első fokú szeptimje (tehát d-cisz nagy szeptim lenne. Mivel a c és a cisz hang közös törzshangra vezethető vissza, és a c hang egy félhanggal lejjebb van a cisznél, ezért a nagy szeptimnél eggyel szűkebb szeptim lesz a megoldás.) Eredmény: d-c: kis szeptim. 3. példa: a-nak mi a szűkített terce? (Gondolatmenet: A-dúr első fokú terce (tehát nagy terce) a-cisz. A jelzők sorában (2. csoport) a nagytól a szűkített két hellyel áll balra; az a-cisz hangközt tehát kétszer kell szűkíteni, úgy hogy az alaphang (a) nem változik. Tehát a ciszt kell kétszer mélyíteni; cisz egyszer mélyítve: c, c egyszer mélyítve (tehát cisz kétszer mélyítve) cesz.) Eredmény: a-nak szűkített terce cesz. Megjegyzések: a korábban előforduló félhang távolság általában kis szekundnak, az egészhang távolság általában nagy szekundnak, a másfélhang távolság általában bővített szekundnak felel meg. A kromatikus félhang a bővített prím, a diatonikus félhang a kis szekund hangközzel egyezik meg. A keresztes dúr-tonikák tiszta kvintenként (c-g T5; g-d T5; stb.), a bé-s dúr-tonikák pedig tiszta kvartonként (c-f T4; f-bé T4; stb.) követik egymást (lásd a 17. oldal táblázatát). 19

20 2. Hangközök megfordítása A hangköz akkor fordítódik meg, ha alaphangját tiszta oktávval felhelyezzük úgy, hogy az előbbi alaphang ezáltal felsővé, az előbbi felső hang alsóvá (alaphanggá) válik. Pl.: K3 N6 Ha leírjuk 1-től 8-ig a számsort, és alája visszafelé 8-tól 1-ig, úgy, hogy az egy függőlegesbe eső számpárok egyenként valamelyik hangköz és megfordításának számnevét jellemzik: Az egy függőlegesbe eső számpárokból látható, hogy valamely hangköz és fordítását jellemző két szám összege mindig 9. Tehát a prím megfordítása oktáv, a szekundé szeptim, a tercé szext, a kvarté kvint, stb. A jelzők pedig a hangköz megfordítása által a tisztát kivéve az ellenkezőjükké változnak. Pl.: tiszta hangköz megfordítása szintén tiszta, de kis hangköz megfordítása nagy, nagy hangköz megfordítása kis, szűkített hangköz megfordítása bővített, bővített hangköz megfordítása szűkített. Egynéhány példa: kis szekund megfordítása nagy szeptim, tiszta kvint megfordítása tiszta kvart, kis terc megfordítása nagy szext, szűkített szeptim megfordítása bővített szekund, stb. Ez a módszer is segítséget nyújthat a hangközök meghatározásánál. 20

21 1. A természetes hangrendszer 7. Enharmonikus hangok és hangközök A természetes hangrendszerben oly hangok, mint pl. c és hisz nem egymagasságúak; az akusztika pontosan megállapítja, a finoman halló fül pedig meghallja ezeket a nagyon kicsi különbségeket. A természetes hangrendszer gyakorlati kezelése, nevezetesen bilentyűs hangszereken óriási nehézségekbe ütközne, mert pl. c-re és hisz-re is külön billentyű kellene; hasonlóképpen cisz-re és desz-re is. Így nézne ki egy skála a természetes hangrendszer, amit ha megalkotnánk zongorán vagy gitáron, minden hangnak (így az előbb példaként felhozott c- nek és hisz-nek) különböző billentyű illetve bund kellene: cesz, c, cisz, desz, d, disz, esz, e, eisz, fesz, f, fisz, gesz, g, gis z, asz, a, aisz, bé, h, hisz 2. A temperált hangrendszer Ha ezeket a kis különbségeket elhanyagoljuk, amennyiben az oktáv hangközt 12 egyenlő részre (úgynevezett félhang-ra) osztjuk, és az oly közel eső hangokat, mint cisz és desz, egymagasságúaknak vesszük, a természetes hangrendszer mesterséges, kiegyenlített, temperált hangrendszerré alakul át. A mai zenénk ezen a temperált hangrendszeren alapszik. Íme, így alakult át a természetes hangrendszer temperálttá: cisz disz eisz fisz gisz aisz hisz c d e f g a h C desz esz fesz gesz asz bé Cesz Az egymás fölé írt hangok egy magasságon szólalnak meg. 3. Enharmónia Enharmonikusan egyenlők (vagy röviden: enharmonikusak) azok a hangok, melyek a természetes hangrendszerben különböző-, de a temperált hangrendszerben egymagasságúak. Az előző ábrán az egymás fölé írt hangok enharmonikusak. Ebből következik, hogy enharmonikus hangközök azok, melyek a természetes hangrendszerben különböző, de a temperált hangrendszerben egyenlő magasságbeli különbségeket jelentenek. Az enharmonikus hangközök a következők: kis szekund (K2) = bővített prím (B1), nagy szext (N6) = szűkített szeptim (SZ7), nagy szekund (N2) = szűkített terc (SZ3), kis szeptim (K7) = bővített szext (B7), kis terc (K3) = bővített szekund (B2), nagy szeptim (N7) = szűkített oktáv (SZ8), nagy terc (N3) = szűkített kvart (SZ4), bővített szeptim (B7) = tiszta oktáv (T8), bővített terc (B3) = tiszta kvart (T4), bővített oktáv (B8) = kis nóna (SZ9), bővített kvart (B4) = szűkített kvint (SZ5), nagy nóna (N9) = szűkített decima (SZ10), kis szext (K6) = bővített kvint (B5), kis decima (K10) = bővített nóna (B9). 21

22 8. Fő- és mellékhangzatfokok, hármashangzat-fordítások és zárlattípusok 1. Hangzatfokok Az akkordok egyszerűbb alakja a hármashangzat. Hármashangzatokat bármelyik dúr- és mollskála fokaira képezhetünk, így jutunk a hangzatfokok-hoz, melyeket hasonlóan a hangfokokhoz sorszámokkal jelölünk. C-dúrban a-mollban I. II. III. IV. V. VI. VII. I. II. III. IV. V. VI. VII. Tehát, mint látható, a skálák hangjaira képeztük a hármashangzatokat. A hármashangzatot alkotó hangokat a következőknek nevezzük: alap, terc, kvint. Az alap és a terc alkotja az alsó, a terc és a kvint alkotja a felső tercet. kvint terc alap A dúr- és mollhangnem hármashangzatai négyfélék: dúr-, moll-, szűkített- és bővített hármashangzatok. a) Dúr-akkord = nagy terc és fölötte egy kis terc, illetőleg alaptól számított nagy terc és tiszta kvint. b) Moll-akkord = kis terc és fölötte egy nagy terc, illetőleg alaptól számított kis terc és tiszta kvint. c) Szűkített hármashangzat = két egymásra következő kis terc, illetőleg alaptól számított kis terc és szűkített kvint. d) Bővített hármashangzat = két egymásra következő nagy terc, illetőleg alaptól számított nagy terc és bővített kvint. 22

23 a) b) c) d) g K3 e N3 gisz N3 f K3 T5 e T5 c B5 e SZ5 d c N3 a K3 c N3 h K3 Dúr-hangnem Moll-hangnem Dúr-akkord I., IV., V. V., VI. Moll-akkord II., III., VI. I., IV. Szűkített hármashangzat VII. II., VII. Bővített hármashangzat III. 2. Fő- és mellékhármashangzatok C-dúr I. IV. V. V. 7 (+ oldás) T SD D D 7 (+ oldás) f d h g e (K2) c (K2) a-moll I. IV. V. V. 7 (+ oldás) T SD D D 7 (+ oldás) d h gisz e c (N2) a (K2) Hasonlóképpen, mint a dúr- és mollhangsoroknál az I. hangzatfokot toniká-nak (T), az V. hangzatfokot domináns-nak (D), a IV. hangzatfokot szubdomináns-nak (alsódominánsnak) (SD) nevezzük. Ezek (tonika, domináns, szubdomináns) a hangsor főhármashangzatai. Külön kell szólni a domináns-szeptim (D 7 ) hangzatról: a négyeshangzatot alkotó hangokat a következőknek nevezzük: alap, terc, kvint, szeptim. A szeptim kis szeptim távolságra van a hangzat alaphangjától. Mindig első fokra old, dúr-hangsor estében mind a szeptim, mind a terc kis szekundot, míg a moll-hangsor esetén a szeptim nagy-, a terc kis szekundot lép. A többi hangzatfokot (II., III., VI., VII.) mellékhármashangzat-nak nevezzük. 23

24 3. Hármashangzat-fordítások C-dúrban g K3 C T4 E N3 T5 e K6 g N6 C c N3 e K3 g T4 alaphelyzet szext-fordítás kvart-szext-fordítás Jelölés: 6 6/4 a-moll e N3 a T4 C K3 T5 c N6 e K6 a A K3 c N3 e T4 alaphelyzet szext-fordítás kvart-szext-fordítás Jelölés: 6 6/4 Tehát: alaphelyzet: az alaphang van alul szext-fordítás: a terc van alul, fölötte terc távolságban (dúrban kis, mollban nagy) a efölött szext távolságban (dúrban kis, mollban nagy) az alaphang, ezért ezt a fordítást szextakkordnak hívjuk. kvart-szext-fordítás: a kvint van alul, fölötte tiszta kvart távolságban (dúrban és mollban is) az alaphang és szext távolságban (dúrban nagy, mollban kis) a terc, ezért ezt a fordítást kvart-szext-akkordnak hívjuk. 4. Zárlattípusok Zárlatnak nevezzük egy dal vagy dallamrész lezárását alkotó két akkordot. a, Egészzárlatok Autentikus zárlat (autentikus = tiszta, igazi): V. I. D T Ezt a zárlatot alkalmazzák többször, mert a középeső szólam meglépi a vezető hang alaphang lépést, ezáltal a kis szekund lépés miatt teljessé válik a zárás. Így záródnak pl. az Ohio és a Börtön ablakába című dalok. 24

25 Plagális zárlat (plagális = rossz, másolat, nem igazi): Ezt a zárlatot ritkábban alkalmazzák. Így zárnak pl. a Szóljon a dal, Vándorcirkusz című dalok. b, Nem egészzárlatok Félzárlat Minden olyan zárlatot, amely dominánsra zár, félzárlatnak nevezünk. I. V. T D Álzárlat V. VI. Ezt szívesen alkalmazzák a zeneszerzők, mert így a zárás által keltett feszültséget tovább nyújtja, és egy ütemmel később zárja le a dallamot vagy dallamrészletet. Ilyet találhatunk a Ha itt lennél velem című dalban. c, Kadenciamenetek dúrban és mollban A tökéletes zárlat a T-SD-D-T harmóniasorból áll. C-dúr a-moll I. IV. V. I. T SD D T I. IV. V. I. T SD D T 25

26 1. Különböző akkordjelölések 9. Gitárakkordok a kottában (Kiegészítő anyag) Néhány gyakoribb gitárakkord az ötvonalas kottában c alaphangra: C cm C 0 C + C 5b C 6 C 7 Cmaj 7 C 9 C sus2 C sus4 C sus2/7 C sus4/7 cm 7 C = C-dúr akkord (mindent ebből származtatunk). cm = C-moll akkord (a tercet eggyel mélyítettük). C 0 = C-szűkített akkord (a tercet és a kvintet eggyel mélyítettük). C + = C-bővített akkord (a tercet és a kvintet eggyel megemeltük). C 5b = Csak a kvintet mélyítettük (ezért van az 5b a felső indexben). C 6 = C-szext akkord (vigyázat, az elnevezés csak hasonló a szext-fordítás nevéhez, nem egyenlő vele!). A C-dúr akkord kvintje fölé újabb hangot helyeztünk, amely nagy szext távolságra van az alaphangtól (innen az elnevezés és a szám a felső indexben). C 7 = C-szeptim akkord. A C-dúr akkord kvintje fölé újabb hangot helyeztünk, amely kis szeptim távolságra van az alaphangtól (innen az elnevezés és a szám a felső indexben). Cmaj 7 = C-majorszeptim akkord. A C-dúr akkord kvintje fölé újabb hangot helyeztünk, amely nagy szeptim (major szeptim) távolságra van az alaphangtól (innen az elnevezés és a szám a felső indexben). C 9 = C-nónakkord. A fentebb felvázolt módón megalkotjuk a C-szeptimet, majd a szeptim fölé újabb hangot helyeztünk, amely nagy nóna távolságban van az alaphangtól (innen az elnevezés és a szám a felső indexben). C sus2 = A C-dúr akkord tercét lejjebb csúsztatjuk egy hanggal, így ez a hang nagy szekund távolságban lesz az alaphangtól (erre utal a szám a felső indexben). C sus4 = A C-dúr akkord tercét feljebb csúsztatjuk egy hanggal, így ez a hang tiszta kvart távolságban lesz az alaphangtól (erre utal a szám a felső indexben). C sus2/7 = Megalkotjuk C sus2 t, majd az alaphangtól kis szeptim távolságra helyezzük el az akkord negyedik hangját. C sus4/7 = Megalkotjuk C sus4 t, majd az alaphangtól kis szeptim távolságra helyezzük el az akkord negyedik hangját. cm 7 = C-moll-szeptim akkord. Megalkotjuk a C-moll akkordot, majd az alaphangtól kis szeptim távolságra helyezzük el az akkord negyedik hangját. Még sokféleképpen lehet variálni a fent említett módszerekkel az akkordokat. Ezekkel a metódusokkal bármelyik hangra képezhetünk akkordokat. (A fejezet végén lesz egy hosszasabb példa.) 26

27 2. Hármashangzat-fordítások a gitáron A hármashangzat-fordításról az előző fejezet harmadik pontjában volt szó (lásd: 25. oldal). Ezek megoldása a gitáron hasonló, ahhoz a módszerhez, amit az előző fejezetben olvashattunk. C-dúr alap-, szext,- kvart-szext fordítás Akkordjelöléssel: C C/E C/G A basszuskulcs szólamában az ábra az éppen megpengetett basszushangot (a basszushang a gitáron csak a E6, A5, D4-es húron pendíthetjük meg) jelöli. Tehát: alaphelyzetben a basszusunk a C-dúr akkord alapja, szext-fordításban a C-dúr akkord terce, míg kvart-szext fordításban a C-dúr akkord kvintje. Az akkordjelölésben láthatjuk, hogy ha a basszushang nem egyezik meg az akkord alapjával, egy / jellel a basszushang nevét alap akkord mögé írjuk. Ezért létezik C/A akkord is (ez egy C-dúr akkord, A basszussal). Ennek használatát a fejezet végén lévő hosszabb példában lehet megtekinteni. 27

28 3. Egy hosszabb példa a gitáron alkalmazott akkordokra, ötvonalas kottában Példaként Bryan Adams Heaven című számának az akkordjait tekinthetjük meg: (Intro) C am C/G F C C/A G dm am Bb G sus4 G C C/A G dm am (Refrén akkordjai) Bb F/A G F G am 28

29 C F F G am G ( B -rész akkordjai) dm F am G/H G/H C dm F (Szóló és refrén akkordjai) C G F G am 29

30 C F F G am G F G am C F F G am G C (autentikus zárlat) 30

31 Tartalomjegyzék Előszó 2 1. ABC-s nevek 3 2. A törzshangsor 4 3. A #-es és b-s dúrhangsorok képzése a törzshangsorból 5 4. Mollhangsorok 9 5. A kromatikus- és diatonikus félhang; és hangsor Hangközök Enharmonikus hangok és hangközök Fő- és mellékhangzatfokok, hármashangzat-fordítások és zárlattípusok Gitárakkordok a kottában (Kiegészítő anyag) 27 Tartalomjegyzék 32 31