PÉNZTÖRTÉNET: AZ ÁRUPÉNZTŐL A MODERN PÉNZIG A PÉNZ KIALAKULÁSA
|
|
- Károly Hegedüs
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PÉNZTÖRTÉNET: AZ ÁRUPÉNZTŐL A MODERN PÉNZIG A PÉNZ KIALAKULÁSA A 21. század embere nehezen tudna elképzelni egy pénz nélküli világot. A pénz az első írásos emlékektől kezdve jelen van az emberiség történelmében. Mit nevezünk, illetve mit neveztek elődeink pénznek? Elsőként erre a kérdésre keressük a választ. A pénztörténet három jelentős fejlődési szakaszt különít el egymástól. a pénz kialakulásának időszaka, amelyet belső értékkel rendelkező árupénz korszaknak nevezünk, a pénzhelyettesek és az arany időszaka, A modern pénz, mai pénz vagy hitelpénz időszaka, amikor már nem beszélhetünk a pénz belső értékéről. Az árupénz korszak kezdetén az önellátás volt a jellemző. Az egyes személyek, illetve a családra vagy egy szűk nemzetségi körre kiterjedő közösségek, gazdasági értelemben csak ritkán érintkeztek a külvilággal. Ennek következtében nem került napirendre a másokkal történő tranzakciók elszámolásának kérdése sem. A termékek körének bővülésével, az ezek előállításához szükséges szaktudás megjelenésével azonban, egyre kevésbé lehetett az önellátásra hagyatkozni. Ha valakinek olyan termékre volt szüksége, amelyet saját maga nem tudott előállítani, akkor útra kelt a birtokában lévő áruval, hogy elcserélje azt, az általa keresett árucikkre. Ebben az időszakban a termékek cseréje közvetlenül ment végbe, pénzről még nem beszélhetünk. A kezdeti kereskedelem tehát közvetlen árucsere volt. Ennek keretében azt a többletjószágot amire már nem volt szükségük cserélték el olyan dolgokra, amiben hiányt szenvedtek. A barter megengedte a javak cseréjét, de több hátrányos tulajdonsága is volt. Sok feltételnek kellett teljesülnie, hogy a csere zökkenőmentesen menjen végbe. A csere bizonytalanná tette az árutermelést is. Rendkívül csekély annak a valószínűsége, hogy két kereskedő félnek éppen egymás árujára legyen szüksége, ráadásul ugyanabban az időpontban. De ha ez a feltétel teljesült is, még meg kellett oldani a cserarányok problémáját, minden terméknek minden termékre vonatkozóan. Az egyenértékű cserét ugyanis a rendszernek biztosítania kellett. Ez azt jelenti, hogy senki sem károsodhatott amiatt, ha nem közvetlenül, hanem többszörös csere után jutott a kívánt áruhoz. A közvetlen árucsere korszakának kereskedelmét, a következő problémák jellemezték a csere kölcsönös szándékának szükségessége, a cserearányok pontos megállapítása, a szükségletet kielégítő volumenek eltérései, a kereslet és kínálat időpontjának egybeesése Az árutermelés bővülésével egyre több cserét hajtottak végre. Az árucsere módszerével pedig egyre nehezebben volt megoldható a tranzakciók lebonyolítása. Szükség mutatkozott egy olyan közös nevezőre, amelyet a piaci szereplők elfogadnak, és amelynek közbeiktatásával az összes áru cseréjét lebonyolíthatják. A probléma megoldását szolgálta a közvetett csere megjelenése a rendszerben. A termelt árukat először egy olyan termékre cserélték, amely köztudottan keresett volt a közösség tagjai között, és amelyet a keresettsége miatt a későbbiekben bármikor el tudtak cserélni az éppen szükséges árura. Ezt a terméket tehát nem azért keresték, mert közvetlenül fel akarták használni, hanem pusztán azért, mert úgy gondolták, hogy később megfelelő értéken és azonnal más árucikkekért el tudják cserélni. A társadalom tagjai között konszenzus született arról, hogy mi legyen ez a termék. Ez a speciális, már pénzként funkcionáló termék lett az árupénz. A közvetett csere látszólag bonyolultabb, mint a barter, hiszen két csere szükséges ahhoz, hogy az egyén kielégíthesse szükségletét. Először saját áruját kell elcserélnie pénzre, majd a pénzen vásárolja meg a számára szükséges árut. A látszólagos nehézség ellenére a közvetett csere valójában megszüntette a közvetlen csere problémáit. Nem volt szükség többé a csere kölcsönös szándékára miután az árupénzt mindenki elfogadta fizetőeszközül. Következésképpen, ha megfelelő terméket választanak pénznek, akkor azt tárolni és osztani is lehet, így a volumenek eltérései, illetve a fogyasztás és termelés különböző
2 időpontjai sem jelentenek problémát a továbbiakban. Az, hogy az egyes esetekben mit tekintettek ilyen általánosan elfogadott eszköznek az idők során sokat változott, de formájától függetlenül ennek az eszköznek az árupénznek mindig be kellett töltenie bizonyos funkciókat és ehhez megfelelő tulajdonságokkal kellett rendelkeznie. A kiválasztódott különleges áru történelmi koronként és földrajzi helyenként más-más formát öltött. Anyagát tekintve például a pénz lehetett állati bőr és prém, tengeri csiga és kagyló, cápafog, kő, toll, fejszenyél, só, gabona, csokoládé, papír vagy különleges fémek, de bizonyos állatok, például ökrök, juhok, vagy egyes korokban maguk az emberek is mint rabszolgák és nem utolsósorban a jelen kor plasztikkártyái, elektronikus eszközei szintén funkcionálhatnak pénzként. A pénz megjelenésével az árucsere korszakot jellemző problémák megoldódtak. Az áruk egyszerű cseréje helyett megjelent, az (áru)pénz közbeiktatásával történő csere időszaka. Minden árunak elég volt egy meghatározott pénzként funkcionáló áruban kifejezni az értékét. Időben elválhatott egymástól az áru eladása és egy másik áru azonnali megvásárlása, megszűnt a csereáruk egymásra találásának nehézsége. Megoldandó kérdésként merült fel azonban egy újabb probléma. Milyen feltételeknek feleljenek meg a pénzként használatos különleges áruk? Ezeket a tulajdonságokat nevezzük a pénz jellemzőinek. Az első ilyen szempont a tartósság. Fizikai tulajdonságait tekintve és értékőrzés szempontjából is tartósságot kellett mutatnia a pénzként használatos eszköznek. Nem elhanyagolható szempont az eszköz oszthatósága, amely azt biztosítja, hogy tetszőlegesen kis értékű terméket is megvásárolhatunk a segítségével. További fontos szempont a homogenitás, vagyis az a tulajdonság, hogy minden azonos darab, azonos értéket képviseljen. Akármit is használjanak pénzként, annak ritkának 1 kell lennie, mivel csak így testesít meg értéket. A leglényegesebb feltétel azonban az, hogy a gazdasági szereplők mindegyike elfogadja fizetési eszközként a kiválasztott árut. 2 A feltételek közé sorolhatunk még két a felsoroltakhoz képest kevésbé lényeges, de a gyakorlatban való használhatóság szempontjából fontos tényezőt. A pénznek könnyen felismerhetőnek kell lennie, hogy csere esetén elfogadják. Az emberek ugyanis elutasíthatják a pénzt, ha nem biztosak annak felismerhetőségében. Ez az oka, hogy az új bankjegyek kibocsátását mindig nagy nyilvánosság előzi meg. A pénz további jellemzőjének kell lennie, hogy kis tömegben is nagy értéket képviseljen, azaz könnyű legyen szállítani. 3 A modern bankjegyek ilyenek: kicsik, könnyűek és nagy értéket képviselnek, ezért nem kell belőlük nagy mennyiség jelentősebb vásárlás esetén, továbbá távolsági fizetés esetén is könnyebb a szállítása. A pénz elengedhetetlen jellemzőinek leginkább a nemesfémek az arany és az ezüst feleltek meg. Az ókortól, vagyis gyakorlatilag a pénz kialakulásától kezdve a század fordulójáig a nemesfémek voltak a pénz meghatározó formái. BIMETALLISTA VAGY MONOMETALLISTA PÉNZRENDSZER Pénzrendszernek nevezzük azokat a mechanizmusokat, amelyek a forgalomban lévő pénz mennyiségét és azok anyagát szabályozzák. Az árupénzrendszerben a pénz összes funkcióját valamilyen 1 Ha a pénzt ritkává tesszük, azaz csökkentjük a kínálatát, akkor annak értéke emelkedni fog. Ez a defláció jelensége. Ellenben ha a pénznek úgy növeljük a kínálatát, hogy az áruk és szolgáltatások kínálata nem nő ugyanakkora ütemben, akkor a pénz értéke csökkenni fog, amit inflációnak nevezünk. 2 Ha a gazdaság szereplői elveszítik bizalmukat a pénzben, a társadalom rövid idő alatt visszatér a közvetlen árucseréhez és valamilyen belső értékkel rendelkező áru, vagy árucsoport fogja betölteni a pénz szerepét. 3 Nem minden gazdaság használt könnyen szállítható pénzt. Például a Yap szigetén a Csendes óceán déli részén használt kőpénzek gyakran méteres átmérőjűek voltak. A pénz nehezen volt hordozható, ámbár előnye, hogy ezt a pénzt bizonyára nehezebb volt ellopni is.
3 belső értékkel rendelkező áruk leginkább nemesfémek töltötték be. Jellemzően a 18. század közepétől kezdtek elterjedni az árupénz korszak pénzhelyettesítői. Az 1. világháború kezdetéig terjedő időszakban az arany és a pénzhelyettesek együtt töltötték be a pénzfunkciókat. Az 1. világháború után kísérletek történtek az arany pénzfunkcióinak visszaállítására, de ettől az időszaktól kezdve vált uralkodóvá a belső érték nélküli pénz. A monometallista pénzrendszert alkalmazó országokban csak egy fém arany vagy ezüst tölti be a pénz szerepét. Amennyiben viszont az adott ország pénzrendszerére két fém együttes jelenléte a jellemző, arany és ezüst akkor bimetallizmusról beszélünk. Kezdetben csak az arany, esetenként az ezüst szerepelt pénzként. Két fém viszont, csak addig szerepelhetett zavartalanul együtt pénzként, amíg az egymáshoz viszonyított értékük viszonylag stabil volt. Amikor azonban bármely irányba jelentős elmozdulás következett be, akkor automatikusan megkezdődött a relatíve értékesebb fém kikerülése a forgalomból. Fizetésre pedig az értéktelenebb fémet használták. Ez a folyamat az ún. Gresham törvény érvényesülése: A rosszabb pénz kiszorítja a jobb pénzt a fizetési forgalomból. Először Angliában, 1798-ban alkottak törvényt a monometallizmusról. A 19. század során időrendi sorrendben ezt a példát követte Németország Európán kívül az Amerikai Egyesült Államok Hollandia és többek között az Osztrák-Magyar Monarchia is. Ezt követően az 1873-ban létrejött Skandináv Monetáris Unió, Svédország, Dánia és Norvégia együttműködésével teljesítette ki Európában a monometallista országok rendszerét. Hollandia eltérően több európai monometallista országtól nem az aranyra, hanem az ezüstre épülő rendszert hozott létre 1847-ben. Ennek következményeként az országban, 1850-ben bevonták az aranypénzt. Hollandia pénzválasztása annak fényében érthető, ha tudjuk, hogy az ország, kereskedelmi forgalmának jelentős hányadát, a volt gyarmataival folytatta, amely országokban az ezüst volt az elfogadott törvényes fizetőeszköz. Az európai országok egy másik csoportja az arany és ezüst átváltási arányának állandósításával 1:15,5 4 azaz egységnyi súlyú aranypénz 15,5 egység súlyú ezüstpénzzel volt egyenértékű a bimetallizmus mellett döntött. Franciaország, Belgium, Svájc, Olaszország és Görögország részvételével 1866-ban létrejött a Latin Monetáris Unió. A rendszer azonban az arany és az ezüst világpiaci árarányának jelentős változása miatt az első világháború kezdetére gyakorlati jelentőséggel már nem bírt. Érvényesült a gyakorlatban Gresham-törvénye, vagyis az ezüst mint a világpiaci árát tekintve a rögzített átváltási arányhoz viszonyítva értéktelenebb fémpénz megmaradt fizetési eszközként a kereskedelmi forgalomban, az aranyat pedig értékesebb lévén felhalmozták a gazdasági szereplők. A fémpénzrendszer nem jelentett stabil árakat és a fémpénzekkel történő értékmérés is problematikus volt, tekintettel arra, hogy a pénz anyaga nem volt homogén. Már ebben az időszakban sem pusztán a pénz fémtartalmának mennyisége határozta meg annak értékét, hanem a pénz mennyiségének és az érte megvehető reáljószágok mennyiségének az aránya. Ezt a kortársak azonban még nem ismerték fel és ragaszkodtak a belső értékkel rendelkező pénzhez. Ehhez minden okuk meg is volt, hiszen ebben az időszakban a politikai hatalom igen képlékeny volt és hiányzott a belső érték nélküli pénz kibocsátásához szükséges szilárd állami háttér. Mindazonáltal, amíg az árutermelés nem vált uralkodóvá, a fémpénzrendszer többé-kevésbé jól funkcionált. Mivel képes volt a csekély forgalom igényeit kielégíteni, és mivel a pénz belső értékkel is rendelkezett, a gyakran változó hatalmi viszonyok között is működőképesnek bizonyult. Az ipari forradalom kibontakozása és a modern államok megjelenése azonban a pénz esetében is új helyzetet teremtett. Annak rögzítése, hogy egy aranytallér hány gramm aranyat tartalmazzon, a pénzláb meghatározását jelenti. A pénzláb más megfogalmazásban nem más, mint az árak mércéje. A pénzláb egészen pontosan 4 Az aranyat a Nap, az ezüstöt a Hold jelképének tekintették. A két égitest keringési idejének aránya 1:13⅓. Ebből alakult ki a kezdeti értékarány, amelynek vajmi kevés köze volt bármilyen gazdasági tényezőhöz.
4 azt mutatja meg, hogy egy adott országban egységnyi nemesfémből mennyi pénzérmét vernek. Például 1892-ben Magyarországon egy kilogramm színaranyból 3800 koronát vertek, így az akkori pénzláb 3800 volt. A pénzek fémtartalmát inverz módon, az aranyparitás segítségével is kifejezhetjük. Az aranyparitás megmutatja, hogy adott ország egységnyi pénzét mekkora mennyiségű aranyra lehet beváltani. Például egy USA dollárt 1/35 uncia 28,35 gramm aranyra lehetett beváltani 1938-ban. A pénzek átváltásánál meghatározó szempont volt azok nemesfém tartalma. Egy adott ország pénze tartalmazhat egy gramm, de akár tíz gramm aranyat is. Ennek a viszonynak az ismerete segített elvégezni a valutaátváltást. Jelen példa alapján a kevesebb aranytartalmú pénz tíz egysége lesz egyenértékű a magasabb aranytartalmú pénz egy egységével. Érdekesség: 1946-ban, a forint megjelenésekor deklarálták, hogy 1 tonna búza értéke 400 forinttal egyenlő. Ebből egyenesen következik, hogy 1 forint megegyezik 1 tonna búza értékének négyszázadnyi részével, ami megfeleltethető a forint pénzlábának. A PÉNZ FUNKCIÓI A pénz feladata, hogy az egyes gazdasági szereplők között kapcsolatot teremtsen. Ez az összetett feladat különböző funkciókban jelenik meg. A pénz funkcióit a különböző közgazdasági elméletek különbözőképpen határozták meg. A marxi közgazdaságtan szerint azt az eszközt tekinthetjük pénznek, amelyik képes betölteni az alábbi funkciók közül az első négyet. Az értékmérő funkció azt jelenti, hogy az egyes termékek ára, az áruk piaci megmérettetése, egymáshoz való aránya a pénzen keresztül határozódik meg. A pénz segítségével lehetővé válik a bevételek és kiadások rendszerezése, valamint gazdasági előrejelzések és üzleti tervek készítése. A forgalmi eszköz funkció arra utal, hogy az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz közbeiktatásával és nem közvetlen árucsere formájában bonyolódnak. A pénz tehát reálvagyontárgyakra szóló követelés. A fizetési eszköz funkció abból adódik, hogy az áru eladása nem feltétlenül jelenti az árbevétel egyidejű realizálását. A pénzügyi rendszer megengedi, hogy kötelezettségeinket ne azonnal, hanem csak egy bizonyos idő elteltével egyenlítsük ki. 5 A felhalmozási, vagy kincsképző funkció szerint a pénz alkalmas arra, hogy a birtokunkban lévő pénzösszeget azonnali áruvásárlás helyett felhalmozzuk. A pénzt, mint vagyont, vagy az értékek őrzőjét tárolni lehet szükség esetére, vagy drágább termékek megvásárlására. A nemzetközi pénz, vagy világpénz 6 funkció olyan eszköz jellemzője, amely képes a fenti négy funkciót világszinten, legalább részben betölteni és általánosan elfogadott módon e szerepnek megfelelni. A pénz fejlődése lényegében annak története, hogy a különböző pénzfunkciók, amelyeket korábban külön eszközök láttak el, a pénz felfedezésével egyetlen eszközben testesülnek meg. A pénz tehát az egyetlen eszköz, amely az összes funkciót képes ellátni. A marxi elmélettel szemben a neoklasszikus közgazdaságtan csak három pénzfunkciót különít el. A számolási egység funkció a marxi értékmérő funkciónak felel meg, de erőteljesebben kihangsúlyozva azt a tényt, hogy a pénz teszi lehetővé egy vállalkozás számára a bevételek és kiadások összemérését, így modern értelemben vett gazdálkodás csak a pénz létezése mellett folyhat. 5 A bankszektor kialakulása szempontjából a pénznek ez a legfontosabb tulajdonsága. A pénz, fizetési eszköz funkcióban van akkor is, ha adófizetési kötelezettségünket teljesítjük, vagy állami támogatásokat kapunk, azaz minden olyan esetben, amikor a pénzmozgást nem követi, vagy nem azonnal követi valamilyen ellenszolgáltatás. 6 Világpénzek napjainkban az amerikai dollár, az euró, a japán jen, a svájci frank, vagy az angol font. Ahhoz, hogy egy pénz a nemzetközi kereskedelemben működhessen, erős gazdasági háttérre van szüksége, hiszen a pénz fedezete a mögötte lévő árutömeg. Emellett az értékét is stabilan kell tudnia tartani, hogy a nemzetközi közösség bizalmát kiérdemelje. A harmadik feltétel pedig, hogy a valuta szabadon és kötöttségektől mentesen átváltható legyen más valutákra.
5 Ha a pénz az áruk cseréjét közvetíti, akkor csereeszköz, vagy forgalmi eszköz funkciót tölt be. Amikor azonban a pénzmozgás elszakad az árumozgástól, akkor a pénz, fizetési eszközként funkcionál. A tartalékeszköz funkció lényegében a felhalmozási, vagy kincsképző funkció megfelelője. A pénzfunkciók két megközelítésében a leglényegesebb különbség, hogy megkülönböztetik-e a pénz, forgalmi- és fizetési funkcióját vagy sem. A különbségtétel akkor indokolt, ha vannak olyan esetek, amikor a pénzként használt eszköz, különböző mértékben látja el a két funkciót. Jellemzően a pénzrendszerek válsága idején találhatunk a jelenségre példákat. A fizetési eszköz funkció ugyanis jóval nagyobb bizalmat igényel a közösség tagjaitól a pénz iránt, mint a forgalmi eszköz funkció. Ha a pénzemet kölcsön adom, bíznom kell abban, hogy visszafizetéskor a kölcsön kamatai és törlesztő részletei ugyanakkora reálvagyonra szóló követelést testesítenek meg, mint a kölcsönnyújtás időszakában. A pénz iránti bizalomvesztés pontosan azzal kezdődik, hogy a pénz kiszorul a fizetési eszköz funkciójából, senki sem hajlandó az adott pénzben hitelt nyújtani míg a forgalmi eszköz funkció megszűnése csak később következik be. A PÉNZHELYETTESEK MEGJELENÉSE A pénz kialakulásának második korszaka a pénzhelyettesek megjelenésével kezdődött. Az arany mellett, az aranyra bármikor átváltható mesterséges helyettesek, az arannyal párhuzamosan vettek részt a pénzügyi rendszer működésében. Célszerűnek tűnt, hogy az arany ne fizikai formájában, hanem önmagában értéktelen pénzhelyettes révén vegyen részt a forgalomban. Az arany kopik, szállítása költséges és kockázatos, amely indokok elegendőnek bizonyultak a pénzhelyettesek bevezetésére. Ezzel a lépéssel az összesített pénzmennyiség természetesen nem változott meg. Az ipari forradalom következtében fellépő áru- és szolgáltatás bőség igényelte a forgalom lebonyolításához szükséges pénzmennyiség megnövekedését is. A nemesfémek azonban korlátozott mennyiségben álltak és állnak ma is az emberiség rendelkezésére. Az áruforgalom bővülésével tehát relatív pénzhiány alakult ki, amely zavarta a gazdaság normális működését. Ekkor a pénzmennyiséget növelő lépéssel hitelviszonyt megtestesítő pénzhelyettesek jelentek meg. A termelés és kereskedelem folytonosságát egy értékpapír a váltó biztosította, amely egyben rögzítette a visszafizetés feltételeit is. E pénzhelyettesek hitelnyújtás révén kerültek a gazdaságba, amiből következően a pénz mennyiségének növekedése nem jelentett véglegességet, hiszen a hitel visszafizetésével a váltót megsemmisítették, vagyis ez a pénz nem maradt tovább forgalomban. Ebben az időszakban az uralkodó vélemény az volt, hogy a papírpénz mindaddig képes jól működni és megtartani az értékét, amíg bármikor aranyra váltható. A rendszer működése: A kereskedő elvitte az árut, amelynek kifizetéséről egy váltót állított ki, amellyel azt vállalta, hogy egy későbbi időpontban teljesíti az áruk ellenértékét jelentő kifizetést. A váltó nagyobb összegről szólt, mintha azonnal kiegyenlítette volna a számlát, vagyis tartalmazott valamekkora kamatrészt is, amelyet az aláíráskor előre meghatároztak. A Currency-elmélet hívei David Ricardo elképzeléséhez ragaszkodtak, miszerint az összesített pénzmennyiség nem lehet több a nemesfémek mennyiségénél. Az ennél nagyobb pénztömeg ugyanis inflációt okoz. Az elmélet következményeként megpróbálták adminisztratív módon korlátozni a pénzhelyettesek kibocsátását. Az 1844-ben Angliában elfogadott Peel-törvény, a Currency-elmélet alapján próbálta meg szabályozni a pénzkibocsátást. A gazdaság pénzigénye miatt azonban ennél nagyobb volt, ezért szakítani kellett ezzel a felfogással. Három évvel a törvény életbe lépése után már felfüggesztették a rendelkezés érvényességét először, de nem utoljára. Ennek ellenére csak 1928-ban módosították a rendelkezést. A Currency-elmélet lényege:
6 Csak az arany a pénz, a pénzhelyettesítők csak az arany hátrányos fizikai tulajdonságai lágy és nehéz fém, könnyű hamisítani miatt helyettesítik az aranyat a forgalomban. Egy pénzintézet vagy az állam csak annyi adósságlevelet bocsáthat ki, amekkora aranymennyiséggel rendelkezik. Ha ugyanis ezen felül bocsát ki fedezetlen papírpénzt, akkor az inflációt okoz. A gazdaságban forgó bankjegyek mennyiségét a jegybank tetszőlegesen alakíthatja, és ezen keresztül képes az inflációt megfékezni, a pénz értékállóságát biztosítani. Ha a pénzkibocsátást az aranymennyiséghez kötjük, a gazdaságban az infláció automatikusan megszűnik. Az ötödik állítás az ország külfölddel szembeni fizetési egyensúlyára vonatkozik. Ha a pénzmennyiséget az aranymennyiséghez kötjük, akkor az arany országból való ki- és beáramlása automatikusan egyensúlyba kerül. Tételezzük fel, hogy az ország importja nagyobb értékű, mint az exportja. A nemzetközi fizetésekben az arany használatos, ezért a magasabb importszámla következtében a gazdálkodók beváltják a pénzhelyettesítőiket aranyra, és az arany kiáramlik az országból. A forgalomban lévő pénzmennyiség csökken, ami a pénz vásárlóerő növekedésén keresztül, csökkenti az árszínvonalat. Ha az árszínvonal csökken, a belföldi termékek olcsóbbak, a külföldiek drágábbak lesznek, ami ösztönzi az exportot, és gátolja az importot. Fordított esetben a növekvő export és a csökkenő import együttes hatása eredményeképpen arany áramlik az országba. Az aranyat belföldön pénzhelyettesítőkre váltják, ami emeli a forgalomban lévő pénzmennyiséget. A növekvő pénzmennyiség inflációt okoz, ami ösztönzi az importot és gátolja az exportot. Az egész folyamat addig tart, amíg egyensúlyba nem kerül az aranybehozatal és kivitel. Ezt a jelenséget nevezzük aranypont automatizmusnak. Az elmélet szerint a mechanizmus fenntartásához csak arra van szükség, hogy az aranymennyiség és a pénzhelyettesítők mennyisége közötti ok-okozati viszonyt fenntartsák. A fenti elméletből következően a pénzkibocsátást szigorúan ellenőrizni kell, ezért a bankjegykibocsátás monopóliumát meg kell teremteni, és biztosítani kell a kibocsátások aranyfedezetét. A Currency-iskola legnagyobb érdeme, hogy felismerte a korlátok nélküli bankjegykibocsátás veszélyeit. A Currency-iskola nézeteivel szemben a Banking-iskola fő képviselője Tooke 7 azt tartotta, hogy mivel a pénzhelyettesítők betöltik a pénz funkcióit, ugyanolyan pénzek, mint az arany. A pénz tehát anyagát tekintve nem homogén, hanem heterogén. A társadalmi állami akarat fogadtatja, vagy nem fogadhatja el a pénzt. Az infláció és a pénzmennyiség között nincs olyan szoros összefüggés, mint amit a Currency-iskola hívei feltételeznek. Ha a pénzmennyiség a forgalom igényéhez képest kicsi, a gazdaság pénzt teremt magának, például váltókibocsátás, vagy hitelfelvétel révén ha túlságosan nagy, a felesleg kicsapódhat megtakarítások formájában. Ha azonban a pénzmennyiség és az infláció között nincs egyértelműen szoros kapcsolat, akkor az sem igaz, hogy a pénzmennyiség aranyhoz kötésével az infláció megszüntethető, és az arany ki- és beáramlása szabályozható lenne. A szükséges pénzmennyiség meghatározásánál inkább a forgalom által igényelt pénzmennyiségre kell tekintettel lennünk. Aranyfedezetnek csak a végső keresletet kell fedeznie, tehát azt a keresletet, amikor az árut elfogyasztják. A közbeeső kereslet finanszírozására a különböző pénzhelyettesítők megfelelőek. Ha egy gazdaságon kívüli tényezőtől nevezetesen a rendelkezésre álló aranymennyiség nagyságától tesszük függővé a pénzmennyiséget, akkor a gazdaság működésében zavarok léphetnek fel, vagy pénzhiány, vagy áruhiány lép fel. Egyik sem kívánatos. Mindezen érvek ellenére a Banking-iskola hívei is fontosnak tartották a pénzhelyettesítők aranyra történő beválthatóságát a pénz iránti bizalom fenntartása érdekében. Képviselői felismerték, hogy a pénzmennyiségnek rugalmasan alkalmazkodnia kell az árutermelés bővüléséhez, egyébként a gazdasági rendszerben zavarok támadhatnak. 7 Thomas Tooke ( ) angol közgazdász, az 1844-ben megjelent: An Inquiry into the Currency Principle című művében fejti ki álláspontját a Currency-Banking vitát illetően.
7 A Banking-elmélet követői nem látták problémának, ha az aranymennyiséget meghaladó mértékben bocsátanak ki pénzhelyetteseket. A kritikus mérték nem a 100%-os aranyfedezetnél van, hanem ha a kibocsátott pénz mögött nincs áru- vagy szolgáltatásfedezet. A gyakorlatban a Banking-elmélet tanítása vált általánosan elfogadottá. Az aranyra történő átválthatóságot fenntartották, mivel ebben látták a pénzügyi rendszer stabilitását. A forgalom pénzigénye azonban nem az arany mennyiségétől függött, így azt nem is lehetett ennek alapján szabályozni. Az ebből adódó problémák felszínre kerülésével az aranyra történő konverzió lehetőségét az első világháború során fel kellett függeszteni. AZ ARANY MONETÁRIS SZEREPÉNEK CSÖKKENÉSE A pénzhelyettesek mellett az aranyra akkor lenne szüksége a pénzügyi rendszernek, ha valamilyen többletet tudna nyújtani, biztonságot jelentene a kritikus pillanatokban. A tárgyalt pénztörténeti korszak végéig elméletileg érvényben volt a pénzhelyettesek korlátlan aranyra válthatóságának a lehetősége, de paradox módon, mivel csak akkor lehetett élni ezzel a lehetőséggel, ha senki nem akart élni vele. A magyarázat egyszerű: ha mindenki élni akart volna az aranykonverzió lehetőségével, akkor természetesen azonnal kiderül, hogy ez nem lehetséges. A pénzhelyettesek mennyisége ugyanis az árufedezetnek megfelelően fokozatosan és egyre növekvő mértékben meghaladta az arany mennyiségét. Ez a folyamat viszont nemhogy káros, hanem a gazdaság működése szempontjából egyenesen szükségszerű volt. Az aranyfedezet ennek következtében minden beavatkozás nélkül folyamatosan csökkent. A MODERN PÉNZ A pénz fogalmának meghatározásánál csak látszólag van egyszerű dolgunk. Pénzzel mindenki találkozott, a pénz mindennapi életünk egyik leggyakrabban használt eszköze, átszövi, formálja mindennapi életünket, sőt az egész világot. A válaszadás mégis nehéznek tűnik. Mi a pénz? A zsebünkben lévő bankjegy, vagy érme? A jegybank trezorjaiban lévő arany? A bankok számítógépein, vagy a chipkártyákon lévő elektronikus jel? Számtalan kérdésben fogalmazhatjuk meg a pénz mibenlétét. E kérdések alapján látható, hogy a pénz lényegét fizikai megjelenési formái alapján nem tudjuk kellően egzakt módon megragadni. A modern pénz vagy gyakori szóhasználattal hitelpénz külső megjelenési formáját és keletkezési módját tekintve különbözik a korábbi korok pénzeinek ismérveitől, szerepe azonban közös elveken alapul. A modern piacgazdaságokban, vagyis a pénztörténeti fejlődés harmadik szakaszában a pénz három alapvető funkcióját különböztetjük meg: A pénz a gazdasági elszámolások eszköze. E funkciócsoportban a pénz fizikai jelenléte, birtoklása nem szükséges, így ez a gazdasági szereplők pénz kereslete szempontjából semleges funkció. A pénz a különféle gazdasági tranzakciók lebonyolításának eszköze. A különböző típusú gazdasági tranzakciók esetében fontos közös sajátosság, hogy ezek lebonyolításához a pénz birtoklása szükséges, így e funkciók hozzájárulnak a gazdasági szereplők pénzkeresletéhez. A pénz a vagyontartás egyik eszköze is. E funkciócsoporthoz tartozik a különböző tartalékolási és spekulációs célú pénztartás. Ez értelemszerűen megköveteli a pénz fizikai jelenlétét, birtoklását, így jelentősen befolyásolja a gazdasági szereplők pénzkeresletét. A különböző gazdasági szereplők vagyoni helyzetét a közgazdászok vagyonmérleg segítségével mutatják be. A vagyonmérleg eszközoldala a vagyon összetételét (portfolió), a forrásoldal a vagyon finanszírozási hátterét mutatja be. A két oldal kötelező azonossága azt fejezi ki, hogy a mérleg nem más, mint ugyanannak a dolognak két szempont szerinti bemutatása. A vagyonmérleg általános sémája : Eszközök Források
8 Pénz (bankbetét) Gépkocsi Lakás Saját forrás Idegen forrás (pl. lakásvásárlási hitel) Ha egy gazdasági szereplő vagyonának egy részét idegen forrás (hitel) finanszírozza, akkor a szereplő vagyonportfoliója (összes eszköze) értékének és az idegen forrás értékének különbözete a saját vagyon.
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek
Pénzügytan, pénzügyi ismeretek I. ELŐADÁS A PÉNZ KIALAKULÁSA Süveges Gábor Tantárgyi követelményrendszer Kötelező irodalom: Dr. Fellegi Miklós: Pénzügyi ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 2010
RészletesebbenMakropénzügyek. 1. Elméleti alapok
Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html
RészletesebbenA pénz a makroökonómiában
A pénz a makroökonómiában Makroökonómia 4. elıadás 1 Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes,
RészletesebbenMakropénzügyek. 1. Elméleti alapok
Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe jegyzet Előadások anyaga A jegyzet és az előadásdiákat megtalálják a tantárgy oldalán Számonkérés 3 évközi
RészletesebbenPénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói
Pénzforgalom A pénz fogalma, funkciói A közvetlen termékcsere nehéz és kezdetleges formája a gazdasági kapcsolatoknak. meztelen pék éhes szabó (termelés alacsony szintjére, vagy válságra jellemző) A termelés
RészletesebbenGazdaságtörténet. Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329.
Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu A pénz fogalma Mi is a pénz? Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 5. Előadás A pénzpiac és az LM görbe A pénzpiac A pénzpiac nagyon sajátos piac. Ellentétben más piacokkal itt a kínálat nem eladási szándékot,
RészletesebbenMi is a pénz? A pénz fogalma Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy adósság törlesztésére A pénz alapvető tulajdonsága likvid jelle
Gazdaságtörténet Dr. Bodrogi Bence Péter egyetemi adjunktus BME GTK Pénzügyek Tanszék Q épület QA329 bodrogi@finance.bme.hu Mi is a pénz? A pénz fogalma Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra
RészletesebbenA modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék.
A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék A pénz Meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz
RészletesebbenValuta deviza - konvertibilitás
Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes
RészletesebbenPénzügyek A PÉNZ KIALAKULÁSA
Pénzügyek A PÉNZ KIALAKULÁSA A pénz kialakulása A pénz - nem közgazdászok a pénzről A pénznek nincs szaga.( Vespanianus Római császár.) Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások
RészletesebbenPÉNZÜGYTAN 2015.11.06. 4. Pénz, pénzteremtés. A pénz funkcionális definíciója. Néhány idézet a pénzről:
Néhány idézet a pénzről: PÉNZÜGYTAN 4. Pénz, pénzteremtés Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus 1 Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenDevizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.
Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz
RészletesebbenAz évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.
Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenA monetáris rendszer
A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,
RészletesebbenPénz nélkül: cseregazdaság
Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok EKF Csorba László Kiskakas vízért megy Jól van apjuk Piros kanadai gémkapocs lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június
KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA pénzügyi rendszer és a pénz
A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A
RészletesebbenTartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét
Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét 2010.09.14. 1 Tartalom 1. A pénz különböző formái (ismétlés) 2. Pénzteremtés folyamata 3. Pénzaggregátumok
RészletesebbenA monetáris alrendszer és a monetáris irányítás
A monetáris alrendszer és a monetáris irányítás Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,
RészletesebbenA pénzpiac. Máté Domicián
A pénzpiac Máté Domicián Előadás tartalma 1. A pénz történeti fejlődésének szakaszai 2. A pénz szerepe a gazdaságban 3. A pénz fajtái és funkciói 4. A pénz és tőkepiac 5. A pénzpiac elemei 1. A pénz történeti
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor
Makroökonómia 4. szeminárium 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet
RészletesebbenA nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu
A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-
RészletesebbenPénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe
Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank
Részletesebbenfogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca
kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a
RészletesebbenKözgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.
Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán
RészletesebbenNemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam
Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011. őszi félév, Pénzpiac Belföld 1 Pénzkínálat MS P 2 Pénzkereslet L = L (Y, i) 3 Egyensúly MS P Külföld
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenComing soon. Pénzkereslet
Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)
RészletesebbenRövid távú modell Pénzkereslet, LM görbe
Rövid távú modell Pénzkereslet, Kuncz Izabella Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Kuncz Izabella Rövid távú modell Pénzkereslet, Mit tudunk eddig? Elkezdtük levezetni a rövid
RészletesebbenEszközgazdálkodás II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Eszközgazdálkodás II. 2 Vállalkozás eszközei (ismétlés) Befektetett eszközök (> 1 év) Egy évnél hosszabb ideig Értékük folyamatosan térül meg (elhasználódás)
RészletesebbenRövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe
Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Félév végi dolgozat 40 pontos vizsga május 23. hétf 10 óra május
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenMakroökonómia. 10. hét
Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenRövid távú modell II. Pénzkínálat
Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
Részletesebben6. lecke. A pénz fogalma, a pénzügyi intézményrendszer. 1. A pénz kialakulásának korszakai. Árupénz-korszak. Az aranypénz korszaka
6. lecke. A pénz fogalma, a pénzügyi intézményrendszer Ebben a leckében választ kap az alábbi kérdésekre: Hogyan született meg a pénz? Milyen funkciói vannak a pénznek? Hogyan épül fel az ún. kétszintű
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenMikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.
RészletesebbenNemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK
Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére
RészletesebbenDr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer
Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenPénzügyek alapjai. Csoport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy:. Javította:
udapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszéki Osztály Pénzügyek alapjai Név: soport: Tagozat: Elért pont:
RészletesebbenBEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS Égető Emese Kiss Ákos BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE OKTATÁSI SEGÉDANYAG A PÉNZÜGYI RENDSZER TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SZEGED 58/2007 TARTALOMJEGYZÉK 1. A PÉNZ
RészletesebbenI. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3
I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0019 A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése Helyi pénz e-pénz
RészletesebbenMakroökonómia. 11. hét
Makroökonómia 11. hét Coming soon 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont) Akkor és most
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenBevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe I.
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Pál Tamás Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe I. oktatási segédanyag Budapest, 2015 A pénz
RészletesebbenChapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop
Chapter 15 Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon Slides prepared by Thomas Bishop Bevezetés Egységes ár elve Vásárlóerő paritás (Purchasing Power Parity) Az infláció és az kamatlábak közötti hatás:
RészletesebbenA vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN
A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László
Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a
RészletesebbenIII. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET
III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI
Részletesebben100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011)
100 éves a Közgaz! (1911-2011) Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) 1. forduló Válaszd ki a helyes választ, majd vezesd fel a mellékelt
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenTartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét
Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)
RészletesebbenHorvath Julius. 14. Fejezet. Pénz, kamatláb és valutaárfolyam. Slides prepared by Thomas Bishop
Horvath Julius 14. Fejezet Pénz, kamatláb és valutaárfolyam Slides prepared by Thomas Bishop Tartalom A pénz definíciója Az egyéni pénzkereslet Aggregált pénzkereslet Pénzkínálat és árfolyam rövid távon
RészletesebbenBankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika
Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenA vállalkozások finanszírozása, alternatív finanszírozási lehetőségek a mai időkben Brealey Myerstől a Kékfrankig
A vállalkozások finanszírozása, alternatív finanszírozási lehetőségek a mai időkben Brealey Myerstől a Kékfrankig Tökéletes tőkepiac : nincs be-, kilépési korlát árelfogadás (végtelen sok atomisztikus
RészletesebbenTestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
Részletesebben1. A pénz Múlt. Pénzügyi és gazdasági alapismeretek. Pénz előtt. önellátó gazdálkodás, nincs kereskedelem. árucsere: áruért áru, hátrányai:
Pénzügyi és gazdasági alapismeretek 1. A pénz 1.1. Múlt Pénz előtt önellátó gazdálkodás, nincs kereskedelem árucsere: áruért áru, hátrányai: megfelelő partner (pont az kell neki, pont az kell nekem) értékegyeztetés
Részletesebben2016.02.25. Pénzügyek. 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése
Pénzügyek 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése 1 Az előadás témái 1. Mi a pénz? 2. A pénz funkcionális definíciója 3. A pénz kialakulásának elméletei 4. Pénzrendszerek 5. Az infláció mérése 6.
Részletesebbenszemináriumi D csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
2. szemináriumi ZH D csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
RészletesebbenA kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka
A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A növekvő különbségek oka A profit maximalizálása: kevés alulfizetett alkalmazott,
RészletesebbenA MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA
A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA Készítette: DR. VARGA ZOLTÁN (PhD) Utolsó frissítés: 2014. november Főbb fejezetek A pénz fogalma A pénz kialakulása A pénz funkciói A modern pénz teremtése A pénzkereslet és
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA
RészletesebbenMonetáris Unió.
Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban
RészletesebbenGazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei
Gazdasági ismeretek Írásbeli vizsgarész: A tanuló feladatlapot kap, ami a félév témáinak tananyagát öleli fel. 60 perc áll rendelkezésére a feladatok megoldására. Az írásbeli munka értékelési szempontja:
Részletesebben11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe
11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe Infláció, munkanélküliség és a Phillips-görbe A gazdaságpolitikusok célja az alacsony infláció és alacsony munkanélküliség. Az alábbiakban a munkanélküliség
RészletesebbenSpecifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell
Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,
RészletesebbenA pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata
Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági
Részletesebben1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport
Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenPénzügyi folyamatok. Kis- és középvállalkozások. Házi feladat. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. KKV I - II. 1 Pénzügyi folyamatok KKV I - II. 2 Házi feladat Óra vázlatoknak megfelelően készítendő 3.5 3.9 fejezetek feldolgozása Fejezetenként maximum
RészletesebbenÁrfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés
Árfolyamok Miskolci Egyetem mesterképzés 24 órás devizapiac (Forex) Dollár/euró árfolyam alakulása (1999-2014 hónapvégi,ecb) 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 jan..99 jún..99 nov..99 ápr..00 szept..00
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdasági események típusai 49. lecke Gazdasági esemény
Részletesebben6. Pénz és Infláció. Infláció
6. Pénz és Infláció Infláció Az árak összességének emelkedését inflációnak nevezzük. Az inflációs ráta az árszínvonal százalékos változása országonként eltérő, időbeli alakulása jelentős ingadozásokat
RészletesebbenPiac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..
Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Az alternetívaköltség Az alternatívaköltség megadja, hogy egy adott termék hány egységéről kell lemondanunk
RészletesebbenFejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
Részletesebben30 perc. 1. lecke A pénz és a pénzrendszerek fejlődése. Pénztörténet: az aranypénz és a pénzhelyettesítők korszaka
Mottó: Kulcsfogalmak: Kosztopulosz Andreász A föníciaiak találták fel a pénzt - de miért ilyen keveset? Johann Nestroy bimetallizmus, monometallizmus, Gresham-törvény, pénzhelyettesítők, váltó, csekk,
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenTerminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség
Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
RészletesebbenNemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás
és kamatparitás Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 9. hét 1. feladat Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/ árfolyam? 1 355,70 2 130,60 3 217,22 4 213,92
RészletesebbenHogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
Részletesebben