Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok"

Etelka Nagy
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Makropénzügyek 1. Elméleti alapok

2 Félév menete Tananyag Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe jegyzet Előadások anyaga A jegyzet és az előadásdiákat megtalálják a tantárgy oldalán Számonkérés 3 évközi ZH előadás időpontjában és helyén 1-2. ZH összevontan a 8. oktatási héten (október 28.), teszt illetve rövid kifejtő kérdések, valamint definíciókra rákérdező típusú feladatok 30, illetve 20% súllyal 3. ZH 14. oktatási héten (december 9.) 50% súllyal Nincs külön értékelés, érdemjegy az összevont eredmény alapján kerül megállapításra Pótlási időszakban legfeljebb 2 ZH pótolható A pótzh eredménye törli a pótolt ZH eredményét Pótlási időszakon kívül nincs további lehetőség Tematika Pénzelmélet Bankrendszer Közgazdasági elméletek Monetáris politika a gyakorlatban a félév második felében

3 Elméleti alapok 1.1. Pénz történeti fejlődése, fogalma

4 Mi a pénz? A pénz megjelenési formája Árupénz Árupénz és pénzhelyettesítők Objektív belső érték nélküli pénz Mit tudhatunk ebből? Függetlenül a konkrét megjelenési formájától a különböző megjelenésű pénzek a tartalmi vonatkozásai azonosak. Mivel az objektív belső érték nélküli pénz is pénz, ezért az árupénz árujellegéből adódó tulajdonságon kívüli más szubsztancia kapcsolódik pénz tartalmához. A pénz a társadalom és a gazdaság egyik intézménye, fejlődése összekapcsolódik azok fejlődésével.

5 A pénz kialakulása Első ismert feljegyzések i.e. III. évezredből Árupénz Gabona és nemesfém Jellemzően a fizetéseket (pl. adósságok, bérek) mindkettőben megadták A súlyra mért fémöntvény és fontosabb élelmiszerek közötti átváltás aránya rögzített volt A pénz elnevezése kezdetben a méréshez és a hitelesítéshez kapcsolódott Sékel: súlymérték Monéta: vert pénz Nomisma: jog, törvény Vert pénz i.e VII. sz.-tól, Kína, Kis-Ázsia, majd görögök Elfogadás alapjául az objektív belső érték mellett fokozatosan a törvényi szabályozás is szolgál

6 Pénzhelyettesítők Alapja fizikailag elhelyezett fémpénz (vagy áru - Kína) A letét mint jogi kategória A pénzhelyettesítők formai fejlődése Kereskedelmi forgalom (nemzetközi) fejlődéséhez köthetők Kibocsátók: kereskedőházak, pénzváltók Váltó, hitellevél, letéti igazolás (scritta) Kamatszedés jelentősége Lejárat nélküliség Klasszikus bankjegy A modern pénz európai kialakulásában az itáliai bankházak jelentős szerepet játszottak

7 Modern pénz Egy modern gazdaságban az azonnali készpénzfizetés háttérbe szorul. A tranzakciók legtöbbször egyidejűleg adósságot keletkeztetnek ami a közvetítő rendszerben pénzteremtéssel jár együtt, a hitel törlesztésekor pedig a pénz megszűnésével. példa: hitelkártyás fizetés, kereskedők egymás közötti tranzakciói Klasszikus bankjegy: a hitelpénz klasszikus formája: áruforgalom növekedése - relatív pénzhiány- kereskedelmi váltó bankjegy A pénz mint a bank adóssága A pénz valódi fedezete Currency elmélet Bankjegyek kizárólag fémpénz helyettesítők Kibocsátásuk fedezete(alapja) a mögöttes (arany)tartalék 100 % - ami soha nem volt igaz vs Banking elmélet Bankjegy mögött hitel áll Kibocsátásának alapja az arra irányuló pénzkereslet Valódi fedezete az üzletszerű más néven bankszerű fedezet

8 Rendeleti pénz FIAT money (Rendeleti) papírpénz megjelenése Kína 1024, Svédország 1661 Mögöttes fedezet (nemesfém) a XX. századra eltűnik Kizárólagosság Állam szerepe az elfogadtatásban Ma a bankjegykibocsátás monopóliuma a jegybankoké bankjegy a jegybank (állam) soha le nem járó adóssága kibocsátásából jövedelme származik (seignorage) elfogadása törvényes fizetőeszköz voltán alapul Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pénz teremtője az állam (jegybank)

9 Jegybankpénz vs kereskedelmi bankpénz A modern pénznek csak egyik megjelenési formája a jegybank által kibocsátott bankjegy, a készpénz Meghatározó a kereskedelmi banktevékenység során létrejött kereskedelmi bankpénz A két pénz keveredése A gazdaság fogalma A pénz a bankrendszer konszolidált adóssága Készpénzt kizárólag a jegybank bocsáthat ki A jegybank is teremt számlapénzt a kereskedelmi bankok számára A készpénz teremtés a kereskedelmi bankok számlapénz teremetéséből és a gazdaság készpénzigényéből adódik A lényegi különbség Ki a létrehozó? Kinek a tartozása? Törvényes fizetőeszköz Kötelező az elfogadása De mit jelent valójában ez a tartalmilag? A törvényes fizetőeszköz az állam által meghatározott, de mindenki szabadon döntheti el milyen formában fogadja el A kereskedelmi bankpénz és a készpénz közötti átváltás lehetősége

10 Előremutató kérdések A bank visszafizeti az adósságát? Lesz készpénz a jövőben? Ha nem lesz, akkor mi lesz a jegybankok szerepe? Rendeleti kereskedelmi bankpénz?!

11 Pénzfunkciók Láttuk: A pénz a társadalom és a gazdaság fejlődésével változik. Nemcsak az objektív belső értéktől szakadt le, hanem egyre inkább a fizikai megjelenéstől is. Nem a megjelenési formája, hanem a társadalom által annak tulajdonított megegyezés biztosítja az értékét. A pénz az a dolog, ami az adott társadalomban elfogadott az áruk és szolgáltatások ellenértékének, továbbá az adósságoknak a kifizetésére. Funkcionális oldalról is megvizsgálhatjuk azt, hogy egy dolognak milyen funkciókat kell betölteni ahhoz, hogy pénznek tekintsük: Értékmérő (elszámolási) Forgalmi eszköz Értékőrző (felhalmozási)

12 Az értékmérő funkció Mérés Homogén, osztható, értékálló Kényelmes és praktikus eszköz Semmi nem tökéletes Pénz határhaszna konstans vagy csökkenő? Az árak relatívak, dinamikusan változnak. Infláció Nincs objektív (fizikai) standardhoz kötve. Még fizikai megjelenéshez sem. Elég egy tudatunkban létező mértékegység. Elszámolási egység: számlák vezetése, árak és adósságok kifejezése A pénz az áruk és szolgáltatások értékmérője, a gazdasági szereplők döntéseit megalapozó kalkulációk mérőeszköze

13 Forgalmi funkció Csereeszköz A pénz közvetítő szerepe A pénzt nem azért fogadja el az eladó, mert azzal valamilyen szükségletét elégítené ki, hanem azért, mert alkalmas arra, hogy egy másik cserében ugyanezt a szerepet betöltse Alacsony tranzakciós költségek Tulajdonságok Homogenitás, könnyű felismerhetőség, szállíthatóság, tartósság Ritkaság - ezzel azonosan ma: nem termelhetőség Fizetőeszköz A tranzakciók nem pusztán cserére vonatkoznak Adósságok kiegyenlítése

14 Értékőrző funkció A Hahn probléma A belső érték nélküli pénz nem fogyasztható, közvetlen haszna zéró. Hogyan lehet a csere folyamán mégis pozitív értéke? (Ha nem lenne pozitív értéke, akkor ugyanis nem tudná betölteni pénzszerepét a csereeszköz funkció szerint, vagyis nem lenne pénz) Átfogalmazva: miért fogadják el a gazdasági szereplők a csere során és tartják a belső érték nélküli pénzt, ha annak közvetlen hasznossága számukra zéró és található olyan más eszköz, amelynek hozama meghaladja a pénzét. Cserefolyamatok időbeli elválasztása Nemcsak a jelenben, a jövőben is betölti a csereeszköz funkciót Felhalmozási eszköz Felhalmozási eszköz Pénz mint pénzügyi eszköz Pénz vs reáljavak, más pénzügyi eszközök Likviditás, spekuláció A pénz a leglikvidebb eszköz Értékőrző abban a tekintetben, hogy mindig önmagával azonos értékű Az értékőrző funkció önmagában nem elegendő a pénz fogalmához Gresham törvény jó pénzt kiszorítja a rosszabb

15 Tanulságok A pénz alapvető tulajdonságai nem a megjelenési formájához kapcsolódnak. A pénz az árutermelő gazdasághoz kapcsolódó társadalmi intézmény, a társadalmi-gazdasági változásokkal a pénz is változik, lényege viszont a szerepében van, hogy a pénz funkcióit biztosítsa. A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, amelyben a pénz a bankrendszer (konszolidált) passzíváinak összessége. A pénz valódi fedezete üzletszerű/bankszerű fedezet. A pénz egy vagyoneszköz, azon belül pénzügyi eszköz, ami felhalmozási funkcióval bír.

Hasonló dokumentumok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html