BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE"

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS Égető Emese Kiss Ákos BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE OKTATÁSI SEGÉDANYAG A PÉNZÜGYI RENDSZER TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SZEGED 58/2007

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A PÉNZ ÉS A PÉNZRENDSZEREK FEJLŐDÉSE A PÉNZ FOGALMA ÉS FUNKCIÓI A pénz fejlődésének története röviden Pénzelméletek Kvalitatív, statikus pénzelmélet Áru elmélet A pénz áruelméletének ellenzői Romantikus elmélet Állami pénzelmélet Funkcionális pénzelmélet Kvantitatív (mennyiségi), dinamikus pénzelmélet Mennyiségi pénzelmélet A pénz forgási sebessége A pénz fogalma és funkciói A PÉNZ KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA A pénz előtt: az árucsere Az árupénz A fémpénzrendszerek A pénzhelyettesítők kialakulása és fejlődése A klasszikus papírpénz és a klasszikus bankjegy A kettős pénzrendszer működésének problémái. Fedezeti rendszerek Földbirtokra épülő fedezet Ércre, nemesfémre épülő fedezet Értékpapír fedezet Párhuzamos pénzrendszer A nemzetközi pénzrendszer az I. világháború előtt: az aranystandard rendszer Az arany demonetizálódásának folyamata A devizagazdálkodás fogalmai, jellemző Nemzetközi pénzügyi rendszer a két világháború között: valutáris övezetek A Bretton Woods-i rendszer, avagy az aranydeviza-standard Világpénz kialakítására vonatkozó elképzelések a hitelrendszerben Az SDR Az Euro Az euro- illetve xenovaluták PÉNZÜGYPOLITIKA A PÉNZÜGYPOLITIKA Fiskális politika, avagy az államháztartás szerepe a pénzügyi rendszer működésében Az állam funkciói Az államháztartás szerkezete Központi költségvetés Helyi önkormányzatok költségvetése Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítási alapok Monetáris politika és a monetáris rendszer szereplői Nem monetáris pénzintézetek A kereskedelmi bankok tevékenysége Központi bankok tevékenysége PÉNZTEREMTÉS A HITELPÉNZRENDSZERBEN AZ ARANYPÉNZ ÉS A HITELPÉNZ ELTÉRŐ VONÁSAI A PÉNZTEREMTÉS TECHNIKÁJA Hitelnyújtás Devizavásárlás A kereskedelmi bankok pénzteremtése

3 Pénzteremtés a bankrendszer egészében Első alapeset Második alapeset Harmadik alapeset A pénzteremtő és a pénz újraelosztó hitel A PÉNZKÍNÁLAT ÉS SZABÁLYOZÁSA A pénztömeg nagysága A bankrendszer mérlegei A központi bank mérlege A kereskedelmi bankok összevont mérlege A bankrendszer konszolidált mérlege A PÉNZMULTIPLIKÁTOR A PÉNZ KERESLETE A forgalomhoz szükséges pénz mennyisége A pénzkeresleti függvény A PÉNZÜGYI POLITIKA ESZKÖZRENDSZERE A PÉNZMENNYISÉG SZABÁLYOZÁSÁBAN A monetáris politika eszközei A monetáris politika direkt eszközei A monetáris politika indirekt eszközei A kötelező tartalékráta alkalmazása A refinanszírozási politika A rediszkont politika Nyíltpiaci műveletek A pénzkínálatra ható egyéb eszközök A PÉNZTEREMTÉSBŐL SZÁRMAZÓ ÁLLAMI JÖVEDELEM (SEIGNIORAGE) A monetáris vagy cash-flow seigniorage Hitelnyújtás a pénzintézeteknek Hitelnyújtás az államháztartásnak Devizavásárlás A fiskális vagy opportunity cost seigniorage Az inflációs adó A PÉNZÜGYI RENDSZER SZEREPE A GAZDASÁGBAN A MEGTAKARÍTÁS ÉS A BERUHÁZÁS KAPCSOLATA A beruházások finanszírozása: a megtakarítások közvetítése A tőkeáramlási mátrix (flow of funds) A NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG A fizetési mérleg részei és közöttük fennálló közgazdasági kapcsolatok Folyó fizetési mérleg Tőkemérleg Pénzügyi mérleg Hivatalos tartalékok mérlege A TŐKEKÖZVETÍTÉS INTÉZMÉNYEI A tőkeközvetítés alapvető formái Pénzügyi piacok Az értékpapírpiacok A tőkeközvetítő intézmények Közvetett pénzügyi közvetítés intézményei Kereskedelmi bankok Befektetési bankok Befektetési alapok Jelzálogbankok Biztosítók Nyugdíjpénztárak A TŐKEKÖZVETÍTÉS INSTRUMENTUMAI Az értékpapír fogalma Az értékpapírok csoportosítása A benne foglalt jog szerinti megkülönböztetés Hozam szerinti megkülönböztetés Futamidő szerint csoportosítás Átruházás módja szerinti csoportosítás

4 Forgalomképesség szerinti csoportosítás Kibocsátó szerinti csoportosítás Az értékpapírok hozama és árfolyama Az árfolyam A hozam AZ INFLÁCIÓ AZ INFLÁCIÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az infláció fogalma Az infláció mérése Az infláció fokozatai Az infláció okai Az általános árszínvonal emelkedésének oka Az infláció emelkedésének okai Az infláció a reálszférából indul Az infláció a pénzügyi szférából indul Az infláció importja A várakozások szerepe az infláció alakulásában Az infláció költségei, következményei Dezinflációs politika IRODALOMJEGYZÉK

5 1. A PÉNZ ÉS A PÉNZRENDSZEREK FEJLŐDÉSE Az első fejezetben az olvasó megismerheti a pénz lényegére vonatkozó legfontosabb elméleteket, továbbá a pénz és a pénzrendszer fejlődésének legfontosabb szakaszait a kezdetektől egészen napjainkig. A fejezet olvasása során olyan fontos területekkel és fogalmakkal találkozik, mint: - a pénz lényegére vonatkozó legfontosabb elméletek és azok lényege - a pénz fogalma és funkciói - a pénz keletkezésének és fejlődésének periódusai - árupénz kora - a fémpénzrendszerek - pénzhelyettesítők kialakulása - kettős pénzrendszerek - a fedezeti rendszerek és ehhez kapcsolódó elméletek - aranystandard rendszer és működtető mechanizmusai - aranydevizastandard, Bretton Woods-i rendszer - jelenlegi valutáris rendszer - devizagazdálkodás - konvertibilitás - nemzetközi hitelmechanizmus 5

6 1.1 A pénz fogalma és funkciói A pénz fejlődésének története röviden A pénzről vallott nézetek tarkasága nemcsak azt tükrözi, hogy az idők folyamán az emberek ismeretei a pénzről egyre gyarapodtak, hanem azt is, hogy maga a pénz is változott. Köztudott hogy a pénz eredetileg nemesfémpénzként keletkezett, és még a múlt században is csak azt tartották valódi pénznek, a papírpénzeket pedig csupán pénzhelyettesítőnek. Napjainkban viszont már csak múzeumokban találkozhatunk aranypénzzel. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a nézetek annak függvényében is változtak, hogy éppen melyik pénzről szerezhettek tapasztalatokat. Aranypénz és papírpénz keletkezésüket és működésüket tekintve is különböznek egymástól, mégis mindkettő pénz. Vagyis betöltik, illetve képesek betölteni a pénz minden funkcióját. Fogalmilag tehát mindkettő pénz, lényegüket mégsem határozhatjuk meg ugyanazzal a definícióval. A fémpénz keletkezésének időpontja a történelem ködébe vész. Már az ősi Mezopotámiában a sumérok is használták az aranyat és az ezüstöt elszámolási egységként és a vagyontartás eszközeként. Széleskörű elterjedésükhöz minden bizonnyal a cserekereskedelem térhódítása járult hozzá. A közvetlen csere nehézségei mindenütt kikényszerítették valamilyen általános csereeszköz létrejöttét. Minél több áru jelent meg a piacon, annál inkább szükség volt egy olyan árura, amit mindenki elfogad, amiért minden árut odaadnak cserébe. A történelem során nagyon sok minden betöltötte az általános csereeszköz szerepét. Volt ahol a só, volt ahol a jószág (marha), különleges kagylók, sőt még malomkövek is szerepeltek csereeszközként. A pénz szerepére azonban fizikai tulajdonságaik miatt a nemesfémek voltak különösen alkalmasak. Kis mennyiségük is nagy értéket képvisel, jól oszthatók, tartósak, nem korrodálnak, nem eszik meg (mint a sót) és nem kér enni (mint a marha), vagyis sem a fogyasztásban, sem a termelésben nem játszanak jelentős szerepet, így a forgalom bonyolítása fő funkciójukká válhatott. Arany és ezüst világméretekben egyszerre töltötte be a pénz szerepét. Voltak országok, amelyek inkább az aranyat, mások inkább az ezüstöt használták. És voltak, amelyek hol az egyiket, 6

7 hol a másikat részesítették előnyben, de voltak olyanok is, ahol egyszerre mindkettőt használták pénzként. Természetesen kezdetben az arany és az ezüst természetes formájukban működtek pénzként is. A csere alkalmával tehát nemcsak az árut, hanem a pénzt is mérni kellett (Sőt, természetesen nemcsak a mennyiségét, hanem a minőségét is ellenőrizték). Az érme kialakulása már az ókor fejlett piacgazdaságának terméke. A legrégibb érméket a föníciai piacok ásatása során találták, de az érme feltalálásának dicsősége a régészet szerint a lídeket illeti. Az ókor fejlett piacgazdasága után a középkor naturálgazdasága háttérbe szorította a kereskedelmet és vele együtt a pénzforgalmat is. Valamiféle kereskedelem azért mégiscsak létezett, ez azonban távolsági kereskedelem volt, ami a helyi lakosság életén kívül bonyolódott le. Csak a XII. században alakult ki ismét fejlett pénzgazdaság. A XII- XV. század Európában a monetárrendszer, a készpénzforgalom korszaka. A XVI-XVII. század viszont már a hitelrendszer kialakulásának időszaka. Ez utóbbi korszak az, amikor a gazdasági élet szereplői nemcsak eladók és vevők egyszerre, mint az egyszerű árugazdaságban, hanem adósok és hitelezők is. A kereskedelem és a hitelrendszer fejlődése új intézményeket is létrehozott, mégpedig nemcsak a bankokat, hanem a pénzhelyettesítőket is. A XVIII. század a pénzhelyettesítők tömegessé válásának időszaka. A század végére minden országban uralomra jutnak a pénzhelyettesítők, amelyek a kisegítő pénz szerepét tölti be. A pénzhelyettesítők bankjegy, illetve államjegy formát ölthetnek. A XIX. század valójában a kettős pénzrendszer korszaka. Bár a közgazdasági szakirodalom továbbra is pénzhelyettesítőnek tekinti az államjegyet és a bankjegyet egyaránt, gyakorlatilag arról van szó, hogy minden ország két törvényes fizetési eszközzel rendelkezik egyszerre. Az államjegyet alapvetően az államháztartás likviditási problémáinak rendezésére bocsátották ki, melynek elfogadási kötelezettségét fokozatosan terjesztették ki. A bankjegyet, amely eredetileg nem volt törvényes fizetési eszköz, a század közepétől fokozatosan azzá tették. Először Nagy Britanniában (1846-ban), majd a század végéig minden országban. Jogilag tehát ez kettős, vagy párhuzamos pénzrendszer volt, amikor is ugyanazt a pénznevet viselte a fémpénz és a papírpénz, de a két árszint nem biztos, hogy egybeesett. 7

8 XIX. század utolsó harmadára kialakul az a helyzet, hogy elvileg még belföldön is kettős pénzrendszer működik, gyakorlatilag azonban a fémpénzt belföldön már nem nagyon használják. A bankjegy a nagykereskedelemből átkerült a kiskereskedelembe, a nagykereskedelemben pedig a pénzt rendszeresen bankműveletekkel (átutalás, csekk, stb.) helyettesítik. Nemzetközi viszonylatban azonban még fennmarad a kettősség, az alternatív fizetési lehetőség: aranyban és nemzeti valutában is ki lehetett kötni a fizetést. Ezt a rendszert nevezi a szakirodalom aranystandard rendszernek. Lényeges jellemzője a papírvaluta átválthatósága aranyra fix árfolyamon, korlátozás nélkül. Az első világháború után belföldön már sehol sem működött az arany pénzként, nemzetközileg megmaradt a pénzrendszer kettőssége: többféle megoldással kísérleteztek, de stabil rendszer nem alakult ki. A második világháború után már szóba sem jött az arany belföldi viszonylatban, nemzetközileg is csak egyetlen ország vállalta valutájának aranyra való beváltását fix árfolyamon: az USA. Így egy olyan pénzügyi rendszer jött létre, ahol a különböző országok nemzeti valutájának nincs közvetlen kapcsolata az arannyal. Az átválthatóság csak a dolláron keresztül érvényesül. Ezt a rendszert nevezik aranydevizastandardnak, vagy más néven bretton woods-i rendszernek. A világháborút követő első évtizedekben ez a rendszer többé-kevésbé jól működött. A bajok a hatvanas években kezdődtek, aminek következtében az USA kénytelen volt korlátozni a dollár konvertibilitását (csak jegybanki viszonylatban vállalta, a szabadpiacon nem), majd 1971-ben átmenetileg azt is fel kellett függesztenie. Később nyilvánvalóvá vált, hogy a felfüggesztés nemcsak átmeneti, az aranyhoz való visszatérésről szó sem lehet. Így 1976-ban a jamaicai Kingstonban az IMF és tagországai megállapodtak, hogy az arany többé nem pénz. Tehát hivatalosan az arany sem belföldi, sem nemzetközi viszonylatban nem tekinthető pénznek. Történelmileg szemlélve tehát a pénznek legalább három jól elhatárolható fejlődési szakaszát kell megkülönböztetnünk: elsőként a fémpénz korszakát, amely a pénzforma kialakulásától a pénzhelyettesítők megjelenéséig tart, a második szakasz a kettős pénzrendszer korszaka, amely a pénzhelyettesítők megjelenésétől az arany végső kiszorulásának időpontjáig tart, s végül a modern pénz korszaka, amikor már kizárólagosan lát el minden pénzfunkciót. 8

9 Mielőtt a modern pénz tárgyalását elkezdenénk, meg kell vizsgálnunk a fémpénzrendszer jellemzőit, és a fent leírt történelmi folyamat sajátosságait egyfelől az arany kiszorulása, másfelől a modern pénz keletkezésének szempontjából. A pénz lényegének, de főként működésének megértéséhez van erre szükségünk. A fémpénz ugyanis eredetét, keletkezését tekintve árupénz, amelynek saját belső értéke van, míg a modern pénz saját belső értékkel nem rendelkezik, így természetesen működésének jellemző vonásai eltérnek az aranypénztől. Azonban mindig az aranypénz funkciói és jellemzői képezik azt az alapot, bázist, amihez a modern pénzt és sajátosságait viszonyítjuk Pénzelméletek W. Gladstone angol politikusnak tulajdonítják azt a mondást, miszerint még a szerelem sem bolondított meg több embert, mint a pénz lényegén való töprengés. Minden bizonnyal túlzó e megállapítás, de kétségtelenül arra a kérdésre, hogy mi a pénz lényege a filozófusok és közgazdászok a történelem során igen változatos és egymásnak ellentmondó meghatározásokat adtak. A közgazdasági gondolkodás fejlődésével a pénz fogalmának definiálása is egyre pontosabbá, ugyanakkor egyre bonyolultabbá vált. Ezen nem segített magának pénznek fejlődése sem, mert újabb formákban való megjelenése, újabb és újabb magyarázatra szoruló jelenségeket hozott felszínre, melyek folyamatos munkát adtak a közgazdászoknak. Ha a pénzt csupán gazdasági kérdésnek tekintjük, akkor mindezek ellenére azt mondhatjuk, hogy mostanra kialakult egy olyan egységes a közgazdászok többsége által elfogadott és tanított irányvonal, mely képes a pénz, funkcióit, működését és a kapcsolódó jelenségeket konzisztensen magyarázni. Azonban a pénz nem csupán gazdasági kérdés, hanem egy olyan összetett dolog, amely más tudományágak érdeklődésére is méltán tarthat igényt. A filozófusok ugyan már régóta foglalkoznak a pénz mibenlétével, azonban a szociológia, pszichológia is egyre inkább vizsgálódása tárgykörébe vonja. A közgazdászok pedig érezvén a jelenlegi pénzelmélet hiányosságait egyre inkább igyekeznek ezen határterületekről származó eredményeket, elveket és elméleteket a klasszikus pénzelméletbe integrálni. Arról nem is szólva, hogy már bizonyos gazdasági kérdések sem magyarázhatóak kielégítően a pénzfogalom és pénz szerepének eme tudományok adta magyarázatainak bevonása nélkül. 9

10 Kvalitatív, statikus pénzelmélet A kezdeti időkben a közgazdászok, gondolkodók, filozófusok elsősorban azt akarták megérteni, hogy mi is valójában a pénz, milyen eszköz alkalmas arra, hogy betöltse ezt a szerepet, s miért olyan különleges a többi természetes jószághoz viszonyítva a pénz. Ebbe a körbe tartozó elméletekkel megismerkedve láthatjuk majd a folyamatot, hogy miként jutnak el a gondolkodók attól, hogy a pénz egy gazdaságon kívülről származó dolog, ahhoz a nézethez, hogy a közgazdaság egy fontos eszköze, melyre a gazdaság törvényszerűségei ugyanúgy hatnak, mint a többi jószágra, sőt azok közül kiemelkedő, speciális szerepet betöltő eszköz. A statikus, kvalitatív pénzelmélet a pénz lényegét akarja tisztázni, s nem a pénzérték változásaival foglalkozik. Azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy mi a pénz, milyen funkciókat tölt be, milyen jószágok válhatnak pénzzé, egyáltalán hogyan képzelhetjük el a pénz mibenlétét. A jegyzetben a statikus elméletek közül az alábbiakról lesz szó kronológiai sorrendben: - Megegyezési elmélet - Áruelmélet - Jelképelmélet - Romantikus elmélet - Állami pénzelmélet - Funkcionális elmélet Megegyezési elmélet A legrégebbi elméleti iskola az un. megegyezési elmélet, amely még az ókorból származik. Platón, majd Arisztotelész ezen az alapon magyarázta a pénz keletkezését, annak lényegét, de átvette e nézetet a vallásos középkor, sőt az újkor néhány gondolkodója is. Nevezetes képviselője volt Aquinói Szent Tamás, az ismertebb filozófusok közül pedig Locke, Montesquieu és Hume. A természetbeni gazdálkodáshoz szokott gondolkozás nem tudta megérteni, hogy miért tulajdonítanak az emberek oly nagy értéket a nemesfémeknek, hiszen azok önmagukban esetleg csak, mint dísztárgyak bírtak használati értékkel. A kor emberének a pénz valami külső, nem a gazdaságból származó találmánynak tűnt, mert az akkori gazdasági logikával a pénz különleges szerepe, hatalma nehezen volt magyarázható. A 10

11 naturálgazdaságban a pénz idegen elemnek számított, mert annak lényegét nem lehetett az egyéb javakra érvényes logika alapján meghatározni. A pénz értékére nem tudtak más magyarázatot találni, mint hogy az emberek közötti megegyezés az, ami értékkel ruházza fel a nemesfémet, mert így azt mindenki elfogadja fizetség gyanánt. Tehát pénz értékének forrása nem ugyanaz, mint az áruk esetében, mivel ezeknek természetes értékük van, mely a hasznosságuk következménye. A pénznek azonban csak mesterséges, képzelt értéke van, mert az nem a hasznosságából ered. Az elmélet lényege, hogy az emberek közötti megegyezés terméke a pénz. A nemesfémek, mint közönséges áruk a mindennapi életben nem túl jelentősek. Különleges szerepük abból adódik, hogy a csere általánosan elfogadott eszközeként működnek illetve a gazdagság tárgyi formájaként jelennek meg. E különleges szerepre az emberek közötti megegyezés révén tesznek szert. Az elméletnek két változata alakult ki. Az egyik szerint az emberek hallgatólagos egyezsége alapján váltak pénzzé a nemesfémek. Még ha kezdetlegesnek is nevezhető az elmélet, azon igazság már felfedezhető benne, hogy a pénz keletkezésének egyik fontos mozzanata az általános keresettség és a bizalom, amely lehetővé teszi, hogy mindenki elfogadja. A másik változat szerint az uralkodó (az államfő) volt az, aki alattvalóinak problémáit látva, megajándékozta őket a pénzzel. Persze ezen magyarázat kapóra jött az uralkodóknak, mivel az a pénz forgalomba hozatalára való jogaikat hangsúlyozta. Az elmélet lényege az a felismerés, hogy a pénz létének feltétele az általános bizalom: a pénzt mindenki mindenkor elfogadja, mert érte bármikor, bárhol bármely más árut megkaphat. Az első változat a pénz spontán kialakulására utal, míg a második az állami akaratra és ezzel a szabályozás lehetőségére mutat rá. Alapvető fogyatékossága az elméletnek, hogy a pénz eredetét és lényegét gazdaságon kívüli tényezőkre vezeti vissza, s ezzel a gazdasági élet törvényein kívüli kategóriaként kezeli. S csak nagyon lassan sikerült eljutni arra a felismerésre, hogy a közvetlen csere nehézségei minden különösebb meggyezés nélkül is elvezettek volna a pénz kialakulásához Áru elmélet A megegyezési elmélet tagadására épül a pénz áru elmélete. A megegyezési elmélet, főként annak második változata arra ösztönözte az uralkodókat, hogy pénzügyi 11

12 problémáik megoldását pénzszaporítással kíséreljék meg. Ha egyszer a pénz hatósági aktus révén keletkezik, akkor nem lehet akadálya a politikai hatalom szükségleteinek megfelelő mennyiségi növelésének sem. Ez gyakorlatilag pénzrontást jelentett: az érmék fémtartalmának fokozatos csökkentését a névérték változatlanul hagyása mellett. A csökkentett értékű érmék azonban előbb utóbb leértékelődtek a forgalomban, nem szívesen fogadták el, nehézkessé vált más érmékre való átváltásuk stb. Egyszóval sok kellemetlen következménnyel járt, ami aztán arra a felismerésre vezetett, hogy a pénzforgalomnak is megvannak a maga törvényei, amelyek alól az állami hatalom sem képes kibújni. Nyilvánvalóvá vált, hogy az áruvilág gazdasági törvényei a pénzre is érvényesek, ezért az érme belső tényleges értékétől nem szakadhat el tetszőleges mértékben a névérték. Vagyis a pénz értéke, tényleges vásárlóereje nem attól függ, hogy mit írnak az érmére, hanem attól, hogy mennyi nemesfémet tartalmaz az érme. A pénzt is termelik, ugyanúgy, mint a többi árut, ezért mennyiségi növelése is csak a termelés bővítése révén oldható meg. A pénz is áru, nemcsak egy bizonyos konkrét áru, hanem az általános, az absztrakt áru, amely bármikor, bármely más konkrét áruvá átváltoztatható. A pénz áru elméletének első képviselői már a XIV. században megfogalmazták, hogy az állam, bár tetszése szerint teheti egyik vagy másik árut pénzzé, annak értékét már nem alakíthatja tetszése szerint, mert ha az érmét fémből készítik, akkor annak ugyanúgy belső értéke van, mint minden más árunak. Azonban voltak olyan elképzelések, melyek túlhangsúlyozták az áruelmélet lényegét, és azt tartották, hogy egységes pénzrendszer csak a nemesfémekre épülhet, mert ezeket megvédi áruértékük az elértéktelenedéstől. Az elmélet fő képviselője Knapp volt és elmélete metallizmus néven vált ismertté. Egyesek, pedig teljesen kizárták annak a lehetőségét, hogy olyan dolog funkcionálhasson pénzként, amelynek nincs belső áruértéke A pénz áruelméletének ellenzői A pénz áruelmélete jelentős lépéssel vitte előre a pénz lényegét magyarázó elméleteket, felismerte, hogy a pénz nem a gazdaság törvényszerűségein kívül álló képződmény, de kissé túlhangsúlyozva a pénz belértékének jelentőségét, túlságosan elhomályosította a pénz és áru közötti különbséget. A pénz értéke is a gazdasági törvényszerűségek alapján 12

13 alakul, de sok tekintetben más természetű mind az áruké. Az érme és a pénz fogalmának elválasztásáról van szó. A pénz fő célja a csere megkönnyítése, s ebben a szerepében az érme csak a pénz tárgyi megjelenése. S mivel csak a pénz csereeszköz jellegére kell koncentrálni, így annak anyaga nem lényeges. Nem kell belső értékkel rendelkeznie, mert csupán a csere lebonyolítására és az értékek kifejezésére használatos. E felfogásnak két változata terjedt el: az egyik az un. jelképelmélet vagy számolásiegységelmélet, a másik az un. utalványelmélet. A két elmélet kiindulópontja közös, de mondanivalójuk különbsége alapvetően abból adódik, hogy a pénznek mely funkcióját, aspektusát emelték ki. A jelképelmélet képviselői abból a tapasztalatból indultak ki, hogy a papírpénz is sok esetben és egyre terjedő módon képes a pénz szerepét betölteni, továbbá a nomád törzsek által használt kagylók vagy éppen a sör is képesek voltak eljátszani a pénz szerepét. Az érték jelképének tartották a pénzt, mert a pénzzel kifejezzük az áruk értékét, s a pénz az általa megszerezhető dolgok értékeket jelenti. Más szóval a pénz csak egy olyan dolog, amely egy közös nevező, amiben az áruk értéke kifejeződhet. Az elmélet azt hangsúlyozta, hogy a pénz csupán jelképe vagy számolási egysége az értéknek (tehát nem maga az érték), így csak visszatükrözi az áruk értékét (mint ahogyan a Hold is világít, pedig nincs saját fénye, csupán visszatükrözi a Napét). Az utalványelmélet sokkal inkább hangsúlyozza a pénz cserében betöltött szerepét, csereeszköz jellegét, mert a pénzt árukra szóló utalványként képzeli el. Tehát a pénznek önmagában nincs értéke, csak az árukra való váltása teszi értékessé. Tehát míg az előző nézet a pénz mértékegység szerepét emeli ki, addig a második az általa megszerezhető javakat. Az utalványelmélet szerint pedig a pénz csak egy bon, amely az elvégzett munka mennyiségét igazolja és egyben a piacon lévő áruk egy részének megszerzésére jogosítja fel tulajdonosát. Ezt a felfogást képviselte Berkeley, Stuart, Montesquieu, Gray, de másoknál is találni erre utalásokat. Az alapgondolat közös volt: a pénz lényegét tekintve különbözik az áruktól, így az áruk belső tulajdonságaiból nem vezethető le a pénz lényege. 13

14 Romantikus elmélet Az utalványelmélet sajátos változatának tekinthető a romantikus pénzelmélet, s a pénzt alapvetően mint társadalmi intézményt tekintették. Érdeklődésüket különösen a pénznek az a szerepe ragadta meg, hogy fejlesztője a társas kapcsolatoknak és annak a sorsközösségnek, amelybe az állami lét fűzi az embereket. Fichte és Müller megkülönböztették az ország belsejében forgó pénzt (nemzeti pénz) és a világpénzt. Míg ez utóbbi függetlenné válik az államhatalomtól, ezért szükségszerű, hogy csak értékes áru, nemesfém funkcionáljon világpénzként, addig az országon belül a pénz csupán árukra szóló utalvány, így nem kell, hogy nemesfém forogjon belső pénzként. Müller szerint egyenesen nem is szabad nemesfémre alapozni a belső pénzt, mert egyrészt a pénz az államhatalom által létesített intézmény, amit már külső alakjának is ki kell fejeznie másrészt a nemesfém-forgalom túlságosan merev az áruforgalom folytonosan változó szükségleteihez képest. A romantikus pénzelmélet tehát nemcsak az utalványelmélettel való kapcsolatát tartotta meg, hanem egyben csíráját képezte az állami pénzelméletnek Állami pénzelmélet Az állami pénzelmélet szemben az előző iskolákkal, egyetlen szerző, Knapp nevéhez fűződik. Knapp kiindulópontja: a pénz az állam alkotása, ezért lényege és valós elmélete nem a gazdaság, hanem a jog körébe tartozik. Ebből következik, hogy az állam kialakulása előtt nem lehetett pénz, legfeljebb egyszerű csereeszközök foroghattak, amelyeknél ezért elengedhetetlen volt a belső érték. Az állami beavatkozással a forgalom eszköze nem egyszerű csereeszköz már, hanem pénz: vagyis törvényes intézmény. Lényege nem az érme anyaga, a pénz már nem belső értékére, hanem az állam akaratnyilvánítására támaszkodik. A pénz értékét az állam nyilvánítja ki, s így chartalis fizetési eszköz. Ezért nevezik Knapp elméletét chartalis-elméletnek is. Másik, inkább elterjedt elnevezése a nominalizmus [A pénz csupán névleges voltának hangsúlyozása. Az értékek kifejezésére nem szükséges az egyik jószág értékének a másikban való kifejezése, hanem elegendő a javak értékének közös nevezőre hozása, melyet az állam teremtett meg azzal, hogy kötelezővé tette annak elfogadását a fizetések esetében.]. 14

15 Funkcionális pénzelmélet A funkcionális pénzelmélet végső soron a pénz lényegéről szóló viták szintézise. Azt hangsúlyozza, hogy a pénz lényege magában a pénz szerepében van, tehát azoknak a funkcióknak az összességében, amelyeknek betöltésére a pénz képes. Tehát a pénz, anyagától függetlenül, az a dolog lehet, amely képes betölteni bizonyos funkciókat (ld fejezet). Az elmélet a mai pénzdefiníciók alapjává vált, s majd a jegyzet későbbi soraiban még visszatérünk a kérdéshez Kvantitatív (mennyiségi), dinamikus pénzelmélet A kvantitatív pénzelmélet körébe tartozó modellek nem csupán az előző elméletek fejlődésének következtében jelentek meg, hanem annak is köszönhetően, hogy maga a pénz is fejlődésen, változásokon ment keresztül, olyan gazdasági folyamatok, problémák jelentek meg, melyek újabb kérdéseket vetettek fel a közgazdászok számára, s a pénz mennyiségének változása felé terelte a gondolkodók figyelmét. Nevezetesen az uralkodók pénzrontási tevékenysége, Amerika felfedezése után az új földrészről beáramló nagy mennyiségű nemesfém árszínvonal növelő hatása, az infláció jelenségének megfigyelése, a későbbiekben a pénzhelyettesítők megjelenése, a bankrendszer szerepe a pénzgazdálkodásban. A mennyiségi pénzelmélet tehát arra keres magyarázatot, hogy a pénz mennyiségének változása miként befolyásolja a pénz értékét. Tehát az elmélet már nem a pénz mibenlétére koncentrál, hanem arra, hogy milyen folyamatok határozzák meg a pénz értékét, vannak hatással arra. - A pénzérték termelési költségelmélete - Mennyiségi pénzelmélet - Hitelteremtés elmélete - Kényszertakarékosság elmélete - A pénz forgási sebessége - Pénztári egyensúly elmélete - Pénz szubjektív csereértéke - Neutrális pénz 15

16 Mennyiségi pénzelmélet A történelmi tapasztalatok arra indították a közgazdasági gondolkodókat, hogy a pénz mennyisége és értéke között kapcsolatot teremtsenek. A mennyiségi pénzelmélet esetében alapvetően a pénz értékmérő funkciója került előtérbe. A pénz mint értékmérő az összes előállított és megvásárolható javakkal áll szemben. Tehát az összes forgalomban levő pénzmennyiség szembe kerül az összes árumennyiséggel, amely ezért megkapható. Így a javak értéke meghatározható. Mindezt persze a pénz forgási sebességének kihagyásával, mely csak a későbbi elméletekben kerül előtérbe, s látjuk majd miképpen hat ez is a pénz értékére, azaz az árszínvonalra. Amennyiben az egymással szemben álló áru és pénztömeg aránya megváltozik, úgy az árszínvonal is rögtön mozdul. Ha tehát a pénzmennyiség növekszik úgy, hogy az árumennyiség nem változik, akkor az áruk árának növekednie kell. Az elmélet bár korán megjelent, érdemes megjegyeznünk, mert akár a mai monetáris politika eszköztárát vesszük majd szemügyre, akár majd az inflációt tárgyaljuk, az itt megértett alapelvek fontos ismeretet jelentenek majd a későbbiekben. A mennyiségi pénzelmélet fontos lépést jelentett a pénzelmélet fejlődésében, mert rámutatott arra, hogy a pénz oldaláról is indulhat hatás az árakra és bevezette az árszínvonal és vásárlóerő fogalmát. Szakított azzal a nézettel, miszerint a pénz önkényes és a gazdaság törvényszerűségein kívüli intézmény volna, s felismerte azt is, hogy a pénz is az általános értéktörvények alatt áll. A mennyiségi pénzelmélethez kapcsolódóan majd a fejezet további részében szó lesz a banking és currency iskola vitájáról a pénzmennyiséggel kapcsolatban, mely szorosan kapcsolódik a jelen pénzelmélet kérdéseihez (ld fejezet) A pénz forgási sebessége A pénzmennyiség és árszínvonal egymásra hatásának vitájában nagy változást hozott az a felismerés, hogy a forgalomhoz szükséges pénzmennyiség függ attól is, hogy egy időegység alatt ugyanazon pénzdarabot hányszor használják fizetésre. Tehát minél gyorsabban újra forgalomba keveredik a pénz, annál kevesebbre van szükség belőle. 16

17 Következésképpen a pénz forgási sebességének meggyorsulása ugyanolyan hatással van az árakra, mint a pénzmennyiség növekedése. Fischer szerint a pénz forgási sebessége az a hányados, mely az egy év alatt eszközölt összes pénzforgalomnak, az ez idő alatt átlag forgalomban levő pénzmennyiséggel való elosztásából adódik. Az áruforgalom lebonyolításához szükséges pénzmennyiség több tényezőtől függ: Ahol: Q M = P V M = a forgalomhoz szükséges pénz mennyisége; P = a forgalomban szereplő áruk ára (p 1, p 2, p 3 p n ); Q = a forgalomban lévő áruk mennyisége (q 1, q 2, q 3 q n ); V = a pénz forgási sebessége A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség tehát egyenesen arányos az áruk árösszegével, és fordítottan arányos a pénz forgási sebességével. Egy pénzdarab nemcsak egy cserét bonyolít le, hanem egymás után többet. Az időegység alatt lebonyolított cserék számát nevezzük forgási sebességnek. Amennyiben megváltozik a piacon lévő áruk mennyisége vagy árösszege, megváltozik a forgalomhoz szükséges pénz mennyisége is. A forgalom számára feleslegessé vált pénzmennyiség két úton is kiléphet a piacról. Egyrészt, ha a keresett árut nem találják meg az adott piacon (mondjuk belföldön), akkor a pénz más piacot keres, és külföldre távozik. A másik lehetőség, hogy nem is akarják elkölteni: megtakarítják, és kincsként felhalmozzák A pénz fogalma és funkciói Már a rövid bevezetőben és a pénz lényegét firtató elméletek tárgyalásakor, s majd a későbbiekben még inkább láthatjuk, hogy a pénz lényegének definiálása nem is olyan könnyű, még akkor sem, ha mindenkinek van fogalma arról, hogy mi a pénz, s mire használatos. A történelem folyamán számtalan dolog volt képes betölteni a pénz szerepét, s ezek pénzként sok esetben elég sajátos módon működtek. A pénz definiálásához jó kiinduló alapot szolgáltat a pénz funkcionális elmélete. 17

18 Kiindulásképpen azt kell meghatároznunk, hogy mik is az elvárásaink azzal a dologgal szemben, amely pénzként funkcionál. Lényeges szempont a tartósság, hiszen nem szerencsés, ha az áruért cserébe kapott dolog, azaz pénz elveszti az értékét még mielőtt vásárlásra tudnánk felhasználni. Ezt akár érthetjük úgy, hogy a pénzként funkcionáló marhát megviseli, ha nem kap enni-inni, de képzavarral élve a nagy inflációs időszakokban az a pénz, amelynek értéke gyorsan romlik (lásd nem tartós az értéke) már egyre kevésbé lesz képes betölteni a pénz szerepét, s ezt átveszi szerepét valami más eszköz, esetleg egy másik ország törvényes fizetőeszköze. Fontos az oszthatóság is, ami azt jelenti, hogy bármilyen kis értékű termék megvásárlására alkalmas kell, hogy legyen a fizetőeszköz. Elvárható feltétel az egyneműség is, vagyis az, hogy az általánosan elfogadott csereeszköz minden egyes darabja azonos értéket képviseljen. Azaz a lesoványodott marháért is ugyanazt az árut lehessen megvásárolni, mint a jó bőrben lévőért. Mindezen feltételek egészen jól kézzelfoghatóak, de mit sem érnek akkor, ha nincs meg irántuk a bizalom, tehát minden gazdasági szereplőnek el kell fogadnia azt, mint általános egyenértékest. Csak ennek teljesülése esetében várhatjuk, hogy az általunk fizetőeszközként elfogadott tárgyat majd mi is hasonlóképpen tudjuk használni. A pénztől elvárhatjuk, hogy legyen szállítható, hordozható. Óriás malomkövek pénzként való használatára ugyan volt már példa a történelemben, de azért valljuk meg, nem volna kényelmes mondjuk a zöldségpiacon történő bevásárláshoz 3-4 monstrumot magunkkal görgetni. Ahhoz, hogy a pénzt mindenhol elfogadják fizetőeszközként, lehetőség szerint mindenki számára felismerhetőnek kell lennie. A megfelelő ritkaság is elfogadható követelmény azzal a tárggyal szemben, ami pénzként működik. Bár a történelem folyamán a pénz szerepét számtalan dolog betöltötte, de amelyek hosszú ideig voltak képesek ebben a funkcióban létezni, azokra jellemző a fenti feltételek teljesülése. Azt már megismertük, hogy milyen elvárásaink lehetnek egy dologgal szemben annak érdekében, hogy az képes legyen betölteni a pénz szerepét. A pénzt ezek után úgy definiálhatjuk, hogy mindazon dolgok pénzként foghatóak fel, amelyek az alábbi funkciókat képesek betölteni: értékmérő, forgalmi eszköz, a kincsképzés (a tartalékolás) eszköze, fizetési eszköz és világpénz. Klasszikusan ezt nevezzük a pénz öt alapvető funkciójának. Azonban már akkor is képes egy eszköz a pénz szerepét betölteni, 18

19 ha az alábbi három alapvető funkciót ellátja: a számolási egység, tranzakciós eszköz és tartalékolási eszköz funkciót. Ez esetben tehát nem tekintik önálló funkciónak a világpénzt, továbbá összevonják a forgalmi és a fizetési eszköz funkciót. Mindenesetre a pénz funkciói alatt az ötös felsorolást értjük, s az alábbiakban kerülnek részletes kifejtésre: Értékmérő funkció Értékmérő funkciójában a pénz kifejezi az áruk értékét (bármi is határozza meg azt: a ráfordítás vagy a hasznosság). Az ár voltaképpen egy különleges csereérték: az áru értékét nem egy másik áruban, hanem pénzben fejezzük ki. Az ár ennek megfelelően függ az áru értékétől és a pénz értékétől. Ha a pénz értéke változatlan, az ár változása csak az árutól (értékétől, valamint keresletétől és kínálatától) függ. Ha viszont a pénz értéke változik, akkor az áru ára akkor is megváltozik, ha az áru értéke és piaci pozíciója változatlan. Változatlan marad viszont az ár akkor, ha az áru és a pénz értéke ugyanolyan mértékben és ugyanabban az irányban változik A pénz tehát értékmérő funkciójában lehetővé teszi, hogy a lehető legkülönbözőbb fajtájú áruk összehasonlíthatóak legyenek. Mintegy közös nevezőként kell felfognunk, mert minden áru és legtöbb szolgáltatás értéke meghatározható a pénzben, ezáltal egy objektívnek tűnő közös érték határozható meg. Így minden gazdasági szereplő tudja és elfogadja, hogy az egyik áruért pontosan mennyi másik fajta árut kell adni. Pontosabban mennyi egyik árut kell eladnia pénzért, hogy az általa vágyott minőségű és mennyiségű másik árut meg tudja vásárolni. Értékmérőként, illetve számoló egységként a pénz mindig eszmei pénzként funkcionál. Ahhoz, hogy kifejezze az áruk értékét, nem kell jelen lennie: a kirakati árcédula vagy a vendéglői étlap feltünteti az áruk értékét a pénz jelenléte nélkül. Az elszámolás is megtörténhet egy blokkon, vagy számlán, pénz nélkül. Forgalmi eszköz funkció Forgalmi eszköz funkciójában a pénz közvetíti az áruk cseréjét. Árut nem árura cserélünk közvetlenül, hanem az árut eladjuk pénzért, majd a kapott pénzen vásárolunk más árut. Áru és pénz itt egyidejűleg cserél gazdát: adom a pénzt, kapom az árut. Ebből két dolog 19

20 következik. Egyrészt az, hogy a csere kettészakadt eladásra és vételre. Aki eladott, s így pénzhez jutott, nem biztos, hogy azonnal vásárolni fog, sőt az sem, hogy egyáltalán akar-e vásárolni. Így aztán előfordulhat, hogy valaki más nem tud eladni. Másrészt ez esetben nem lehet szó eszmei pénzről: adás-vételkor a pénznek jelen kell lenni. Forgalmi eszközként tehát a pénz állandóan a forgalomban van: egyik cserét a másik után bonyolítja le, kézről kézre kerül. E folyamat során az áruk mindig kilépnek a forgalomból, és elfogyasztják őket, a pénz viszont ott marad, mindig újabb cseréket lebonyolítva tovább forog. Mivel a forgalmi eszközt nem akarják megtartani, ellenkezőleg mindenki számára csak tovatűnő érték, ebben a funkciójában értéktelen jeleivel is helyettesíthető (réz, papír stb.). Tartalékolási eszköz Kincsképző funkciójában a pénz a gazdagság, a vagyon felhalmozásának kényelmes eszköze. A pénz felhalmozási funkciójában alkalmas arra, hogy amennyiben nem áll szándékunkban a birtokunkba került pénzt azonnal elkölteni további áruk vásárlására, akkor alkalmas arra, hogy azt megtakarítsuk, felhalmozzuk egy későbbi időpontban való felhasználásra. A pénznek ezen funkciójában is jogos igényként merül fel vele szemben a stabilitás, értékállóság. Fémpénzrendszer esetében formáját tekintve megmaradhat ugyan érmének is, de ha a forgalmi eszközt kinccsé változtatják rendszerint formája is megváltozik: általában beolvasztják. Készíthetnek belőle ékszert, vagy más használati tárgyat (kelyhet, tálcát, kanalat stb.), a kincs leggyakoribb formája mégis a rúd. Ebben a funkciójában a pénz tartály szerepet is betölt. Nemcsak arról van szó, hogy a forgalom számára felesleges pénz ide csapódik ki, hanem arról is, hogy, ha a forgalom ismét kitágul, és több pénzre van szüksége, akkor először a felhalmozott pénzt verik ismét érmévé. A bányák termelésének növelése vagy csökkentése nem biztosítaná a pénzforgalom kellően rugalmas alkalmazkodását az áruforgalom szükségleteihez. Fizetési eszköz funkció A pénz fizetési eszköz funkciója abból adódik, hogy az árutermelés fejlődésével jellemzővé válik, hogy az árut eladásakor nem fizetik ki azonnal. Eredetileg a 20

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html

Részletesebben

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék.

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék. A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék A pénz Meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi

Részletesebben

A pénz a makroökonómiában

A pénz a makroökonómiában A pénz a makroökonómiában Makroökonómia 4. elıadás 1 Reálfolyamatok nominál, v. jövedelmi folyamatok egyidejő pénz- és árumozgás de: elválhat idıben: pénzfolyamatok önállóan Pénz: általános egyenértékes,

Részletesebben

Pénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói

Pénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói Pénzforgalom A pénz fogalma, funkciói A közvetlen termékcsere nehéz és kezdetleges formája a gazdasági kapcsolatoknak. meztelen pék éhes szabó (termelés alacsony szintjére, vagy válságra jellemző) A termelés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdasági események típusai 49. lecke Gazdasági esemény

Részletesebben

6. Pénz és Infláció. Infláció

6. Pénz és Infláció. Infláció 6. Pénz és Infláció Infláció Az árak összességének emelkedését inflációnak nevezzük. Az inflációs ráta az árszínvonal százalékos változása országonként eltérő, időbeli alakulása jelentős ingadozásokat

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét 2010.09.14. 1 Tartalom 1. A pénz különböző formái (ismétlés) 2. Pénzteremtés folyamata 3. Pénzaggregátumok

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

PÉNZÜGYTAN 2015.11.06. 4. Pénz, pénzteremtés. A pénz funkcionális definíciója. Néhány idézet a pénzről:

PÉNZÜGYTAN 2015.11.06. 4. Pénz, pénzteremtés. A pénz funkcionális definíciója. Néhány idézet a pénzről: Néhány idézet a pénzről: PÉNZÜGYTAN 4. Pénz, pénzteremtés Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus 1 Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés

Részletesebben

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A

Részletesebben

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0019 A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése Helyi pénz e-pénz

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Valós értéken történő értékelés

Valós értéken történő értékelés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Valós értéken történő értékelés Várkonyiné Dr. Juhász Mária Jogszabályi háttér Hazai 2000.

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt.

Az évezred pénze. Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Az évezred pénze Fiatal Vállalkozók Hete Pénzügyi Intelligencia nap - 2010.11.16. Riczkó István SwissFinance Zrt. Arany Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert,

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011)

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011) 100 éves a Közgaz! (1911-2011) Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) 1. forduló Válaszd ki a helyes választ, majd vezesd fel a mellékelt

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Általános útmutatók a prezentációhoz:

Általános útmutatók a prezentációhoz: Általános útmutatók a prezentációhoz: A feladatok során, amennyiben a feladat szövegezése alapján lehetőség van több lehetőség közüli választásra, a hallgató választ a lehetséges esetek közül. Az esettanulmányokban

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA

A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA A MAKROGAZDASÁG PÉNZPIACA Készítette: DR. VARGA ZOLTÁN (PhD) Utolsó frissítés: 2014. november Főbb fejezetek A pénz fogalma A pénz kialakulása A pénz funkciói A modern pénz teremtése A pénzkereslet és

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Kamatcsere és devizacsere ügyletek

Kamatcsere és devizacsere ügyletek Kamatcsere és devizacsere ügyletek Interest rate and FX swaps Száz János Fogalmak Indíték Piacok, szereplők, pénzáramlások Árjegyzés A swap pozíció értéke A swap pozíció értékváltozása C:/SZAZ 2 Csere

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL

BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK KOCKÁZATI TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYOS: 2014. JÚLIUS 07. NAPJÁTÓL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 2 ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK... 6 2.1 PIACI KOCKÁZAT... 6 2.1.1 Árfolyam kockázat...

Részletesebben

A fizetési rendszer működésének alapjai. Fizetési rendszer. A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank

A fizetési rendszer működésének alapjai. Fizetési rendszer. A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank A fizetési rendszer működésének alapjai Pénzügytan 6. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Fizetési rendszer Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben

Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Társasági adóalap növelő megállapítás kapcsolt vállalkozással folytatott devizaügyletekkel összefüggésben Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Ellenőrzési Osztály 5. 1 Jövedelem transzfer

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe I.

Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe I. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Pál Tamás Bevezetés a makrogazdasági pénzügyekbe I. oktatási segédanyag Budapest, 2015 A pénz

Részletesebben

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

T/7037. számú. törvényjavaslat. a pénzügyi tranzakciós illetékről

T/7037. számú. törvényjavaslat. a pénzügyi tranzakciós illetékről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7037. számú törvényjavaslat a pénzügyi tranzakciós illetékről Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. május 1 2012. évi... törvény a pénzügyi tranzakciós

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A növekvő különbségek oka A profit maximalizálása: kevés alulfizetett alkalmazott,

Részletesebben

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2 TÉMAKÖRÖK Ágazati Kapcsolatok Mérlege (ÁKM) Nemzeti vagyon A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ÖSSZEFÜGGÉSE Pénzügyi elszámolások, pénzügyi mérlegek Tőzsdeindex Bankstatisztika Simító eljárások ÁKM 1 ÁGAZATI

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Elméleti Alapok Végh Richárd Budapesti Értéktızsde Zrt. Budapest, 2009.05.26-28. Mirıl lesz szó? Certifikát fogalma és hozzá kapcsolódó alapfogalmak Certifikátok fajtái

Részletesebben

Pénzügyek A PÉNZ KIALAKULÁSA

Pénzügyek A PÉNZ KIALAKULÁSA Pénzügyek A PÉNZ KIALAKULÁSA A pénz kialakulása A pénz - nem közgazdászok a pénzről A pénznek nincs szaga.( Vespanianus Római császár.) Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK (ortodoxia vs. új monaterizmus) Kolozsvár 2013. 11. 22. Tartalomjegyzék 1. Gazdasági egyensúlytalanság okai? 2. Korlátlan pénzteremtés következményei? 3. Mi a megoldás? 1.

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató egyszerű (plain vanilla) devizaárfolyam opciós ügyletekhez elnevezésű terméktájékoztatóban

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

Vállalati pénzügyi menedzsment. kollokvium

Vállalati pénzügyi menedzsment. kollokvium GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Vállalati pénzügyi menedzsment kollokvium 1 37 40 pont jeles 33 36 pont jó 29 32 pont közepes 25 28 pont elégséges 24 pont elégtelen Név: Elért pont:

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben