A NATO ÉLETCIKLUST ÁTFOGÓ, INTEGRÁLT, RENDSZERSZEMLÉLETŰ MINŐSÉG-MEGKÖZELÍTÉSI POLITIKÁJA. AQAP 2000 (1. kiadás) (2003. június)

Átírás

1 A NATO ÉLETCIKLUST ÁTFOGÓ, INTEGRÁLT, RENDSZERSZEMLÉLETŰ MINŐSÉG-MEGKÖZELÍTÉSI POLITIKÁJA (2003. június) I EREDETI

2 Üres oldal ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, II EREDETI

3 NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO KÖZZÉTÉTELI KÖZLEMÉNY június 1. Az AQAP-2000 A NATO életciklust átfogó, integrált, rendszerszemléletű minőség megközelítési politikája egy NYILT NATO/PFP kiadvány. Az érdekelt országoknak a kiadvány alkalmazására vonatkozó megállapodása a STANAG 4107-ben került rögzítésre. 2. Az AQAP-2000 a készhez vételkor lép hatályba. 3. Megengedett a kiadvány példányainak terjesztése a vállalkozók és szállítók között. A kiadvány ilyenértelmű terjesztését bátorítjuk. Jan H. ERIKSEN Ellentengernagy, NONA NSA Elnök III EREDETI

4 Üres oldal IV EREDETI

5 Változás nyilvántartás Változás dátuma Bejegyzés dátuma Hatálybalépés dátuma Bejegyzést végezte V EREDETI

6 Tartalomjegyzék 1. Általános követelmények Bevezetés Alkalmazási terület Normatív hivatkozások Szakkifejezések és meghatározások Az életciklust átfogó, integrált, rendszerszemléletű minőség-megközelítési politika Elvi keretek Kihívás az ipar és a kormányzat számára 2 2. Fogalmak Életciklus fázisok Életciklus folyamatok A minőségirányítási folyamat alkalmazása Életciklus résztvevők A felhasználó A beszerző A tulajdonos A szállító A kormányzati minőségbiztosításért (GQA) felelős személyzet A kockázaton alapuló feladatszabás alkalmazása Kommunikáció és tájékoztatás Projekt-irányítási teamek (munkacsoportok) Minőségirányítási rendszer A rendszer létrehozása (kialakítása) A rendszer értékelése és továbbfejlesztése A nemzetközi szabványok alkalmazása A NATO publikációk alkalmazása Az AQAP-k két típusa Szerződéses típusú AQAP-k Útmutató típusú AQAP-k 11 A függelék: A NATO életciklust átfogó, integrált, rendszerszemléletű minőség A-1 megközelítési politikája B függelék: Példák az életciklus- és projektirányítási folyamatokra B-1 C függelék: Az értékelés és továbbfejlesztés módszertana C-1 D függelék: A NATO által használt minőségirányítási dokumentumok D-1 E függelék: A Szövetségi Minőségbiztosítás Publikációk (AQAP-k) típusai E-1 F függelék: Ezen AQAP szövegében hivatkozott ISO és ISO/IEC szabványok F-1 G függelék: Meghatározások és betűszavak G-1 VI EREDETI

7 1. Általános követelmények 1.1 Bevezetés A NATO-ban a fegyveres erők politikai döntéshozási folyamat eredményeként végzik tevékenységüket, elsősorban annak érdekében, hogy védelmi szolgáltatást nyújtsanak a tagországok társadalma számára. A NATO és a Partnerség a békéért (PfP) programban résztvevő államok közötti együttműködés az egyik módja a védelmi rendszerekre fordított költségek csökkentésének és a kölcsönös védelmi képesség biztosításának. A védelmi képesség nagymértékben függ a védelmi rendszerek (1) minőségétől, amelyek integráltan foglalják magukban a hardver eszközöket, szoftvereket, szolgáltatásokat (létesítményeket), embereket (személyzetet) és az alapvető (alapul szolgáló) folyamatokat. A minőség legjobban a rendszer egész életciklusára kiterjedő, integrált, rendszerszemléletű megközelítési módszerrel valósítható meg (érhető el). Ez a dokumentum a minőség ilyen megközelítésének NATO-ban érvényes alapelveire (politikájára) vonatkozóan nyújt útmutatásokat és információkat. Ez a politika felismeri, hogy a minőségirányítás olyan összefüggő és tartós folyamat, amelynek több résztvevője van, beleértve az ipart, és amely támogatja (elősegíti) a katonai képesség kifejlesztését, átadását (szállítását) és fenntartását a koncepció kialakításától a termék hadrendből való kivonásáig (megsemmisítésig) bezárólag. Az általános cél az, hogy olyan termékek kerüljenek beszerzése, amelyek kielégítik az életciklus-perspektívából tekintett követelményeket, hogy a belső és külső kapcsolódási felületek (interfészek, kapcsolatok) optimálisak legyenek, és hogy jó iparikereskedelmi kapcsolatok alakuljanak ki. A dokumentum felépítését az A függelék mutatja be. 1.2 Alkalmazási terület Ezt a dokumentumot a szervezet általános politikájának részeként, az életciklus folyamatok, a termékek (2) és szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében kell alkalmazni. A dokumentum nem azzal a szándékkal készült, hogy szerződéses dokumentumként használják. 1.3 Normatív hivatkozások Ezen AQAP-hoz szorosan hozzátartoznak: a STANAG 4127 jelzetű szabványosítási egyezmény, valamint a D és F függelékekben felsorolt dokumentumok. 1.4 Szakkifejezések és meghatározások Az ISO 9000:2000 jelzetű szabvány ( Minőségirányítási rendszerek Alapok és szótár ) meghatározásai vonatkoznak erre a dokumentumra. Az alkalmazott további meghatározások és betűszavak a G függelékben kerültek felsorolásra. (1) Ebben a dokumentumban a Védelmi rendszer -eket a továbbiakban Termék -ként vesszük figyelembe. (2) Az egyszerűtől a komplex termékig terjedően, melyek hardverek, szoftverek, létesítmények (szolgáltatások) emberek és az alapul szolgáló folyamatok kombinációi. 1 EREDETI

8 1.5 Az életciklust átfogó, integrált, rendszerszemléletű minőség-megközelítési politika Elvi keretek Ez a politika biztosítja a termékek és szolgáltatások minőségének egész életciklusra kiterjedő biztosításához szükséges integrált, rendszerszemléletű megközelítési mód elvi kereteit. Ez a megközelítési mód olyan struktúrát hoz létre, amely a minőség technikai (műszaki) és irányítási vonatkozású elemeivel egyaránt foglalkozik, és a következőkön alapul: a. annak érdekében, hogy céljait hatékonyan tűzze ki és eredményesen érje el; a szervezetnek folyamatokat(3) kell létrehozni, irányítani és végrehajtani (működtetni) b. a hardver- és szoftver eszközöket, az emberi tényezőket és más rendszerelemeket egyetlen rendszerré integrálja, és a megfelelő szaktudományokat(4) harmonizálja; c. az életciklusban érdekelt minden résztvevő érdekeit, beleértve a környezetét is, figyelembe veszi, és a vonatkozó igényeket megfelelő műszaki és funkcionális követelményekké alakítja át; d. az életciklus résztvevők(5) a rendszer/termék létrehozásához és a tevékenységek irányításához közös keretet(6) és azonos terminológiát használnak; valamint d. a minőségirányítási folyamatot és az ezzel kapcsolatos tevékenységeket folyamatosan alkalmazza a termékeknél, és minden életciklus-folyamatnál Kihívás az ipar és a kormányzat számára A kihívást az ipar és a Kormányzat számára egyaránt az jelenti, hogy ez a politika nagy hangsúlyt helyez a tervezési, ellenőrzési, biztosítási és minőségjavítási folyamatokra az életciklus kezdeti (korai) szakaszában, az összes életciklus-folyamat és tevékenység során, valamint magában a projektirányításban is. A cél az, hogy alkalmas terméket tervezzünk, hogy termelékeny és hatékony folyamatokat hozzunk létre és alkalmazzunk, és hogy megelőzzük a hiányosságokat (nemmegfelelőségeket). Ez a minőségpolitika hozzájárul a kockázatok és a minőségköltségek csökkentéséhez, és a vevők igényeire, szükségleteire koncentrál. Az üzleti és ipari folyamatok változásaival összhangban az ipar felismerte, hogy folyamatosan szükséges a személyzet szaktudásának és ismereteinek fejlesztése. Ennek megfelelően szükség van a kormányzati személyzet (7), és a NATO Ügynökségek és Parancsnokságok személyzeténél is a szaktudás és az ismeretek szinten tartására illetve továbbfejlesztésére. A hatékony teljesítmény megköveteli a minőségirányítási folyamat, az ipari gyakorlat és technológiák alapos ismeretét, valamint az adott termékkel kapcsolatos technikai (műszaki) ismereteket. (3) A folyamat olyan egymással összefüggő tevékenységek és erőforrások összessége, amely adott bemeneteket meghatározott kimenetekké alakít át. Ha a kapcsolatos (egymással összefüggő) erőforrásokat és tevékenységeket folyamatként irányítják, akkor a kívánt eredményeket hatékonyabban érik el. Az erőforrások lehetnek személyek, pénzeszközök, létesítmények (szolgáltatások), berendezések, technikák (technológiák) és módszerek. A folyamat kimenete (a termék) lehet kézzelfogható, mint például egy hardver vagy dokumentáció, lehet nem kézzelfogható, mint például egy szoftver vagy szolgáltatás, és lehet ezek bármilyen kombinációja. (4) Pld.: szoftver fejlesztés (készítés) (5) Ebben az AQAP-ban résztvevő -n azokat az embereket kell érteni, akik az életciklus folyamatok és fázisok során közvetlenül részt vesznek a tevékenységekben Lásd a 2.3 pontban! Eszerint a felhasználó is egy résztvevő. (6) A Közös keret kifejezés a folyamatok egy olyan csoportjára vonatkozik, amelyekben minden életciklus résztvevő osztozik, és amelyek magukban foglalhatnak közös irányítási rendszert, egymással kompatíbilis / interoperábilis mérnök-műszaki környezetet /eszközöket, stb. (7) Beleértve a kormányzati minőségbiztosításért felelős személyzetet 2 EREDETI

9 2.0 Fogalmak A dokumentum fogalmai a következő négy tématerület valamelyikére, vagy többre is vonatkoznak. Ezek a következők: Idő, Funkció, Erőforrás és Szervezet. a. Az idő terület főleg az életciklus szakaszokkal foglalkozik, b. A funkció terület főleg az életciklus folyamatokkal foglalkozik, c. Az erőforrás terület főleg az életciklus résztvevőkkel foglalkozik, d. A szervezet terület főleg az irányítási (management) rendszerrel foglalkozik. Az egye erületek közötti összefüggéseket és a kapcsolódó fogalmakat az A függelék mutatja be. A minőség életciklust átfogó, integrált, rendszerszemléletű megközelítése a következőkben ismertetett fogalmakon alapul. 2.1 Életciklus fázisok A (védelmi)rendszer életciklusa (a koncepció alkotástól a hadrendből való kivonásig terjedően) jól meghatározott szakaszokra (fázisokra) oszlik, amelyek megadják a projek(tek) kereteit. Minden szakasz (fázis) végpontja egy-egy döntési pont (mérföldkő) a projekten belül. A projekt egyidejűleg egynél több életciklus szakaszra (fázisra) is kiterjedhet. 2.2 Életciklus folyamatok Az életciklus minden egyes fázisában vannak olyan folyamatok, amelyek széleskörűen alkalmazhatók a szervezetben, és vannak projekt-specifikus folyamatok. (Példákat lásd a B függelékben). A termék életciklusában résztvevő szervezeteknek hatékony és gazdaságos folyamatokat kell létrehozni, dokumentálni, fenntartani (működtetni) és továbbfejleszteni. A szervezetek felhasználhatják a megfelelő nemzetközi szabványokat arra, hogy az alkalmazandó folyamatokat sorrendbe állítsák, és összhangba hozzák a szervezeti struktúrával, a célokkal és az üzleti stratégiával (testre-szabás). Ezek a szabványok tartalmazhatják azokat a kritériumokat is, amelyek megerősítik (igazolják) a folyamatok sikeres végrehajtását. A projektnél alkalmazott folyamatok tevékenységeit egy WBS-be kell struktúrálni (WBS=Work Breakdown Structure, kb. a munka felosztásának szerkezete, tevékenység-struktúra táblázat). A tipikus tevékenység-profil megtalálható a következő NATO dokumentumban: Phased Armaments Programme Systems (PAPS), Allied Administrative Publication (AAP-20), vagy egy hasonló nemzeti dokumentumban A minőségirányítási folyamat alkalmazása A minőségirányítási folyamat egy olyan folyamat, amely a termék egész életciklusa során alkalmazható minden folyamatnál, azok végrehajtásának szabályozására és szükség szerinti továbbfejlesztésére (javítására, tökéletesítésére) koncentrálva. Ez a folyamat magában foglalja a tervezést, a felülvizsgálatot, az auditot, a mérést és figyelemmel kísérést, valamint a helyesbítési és megelőzési tevékenységeket. A kielégítő minőségről való gondoskodás, illetve annak biztosítása során felmerülő költségeket egyensúlyba kell hozni azokkal a potenciálisan felmerülő veszteségekkel (8), amelyek akkor jelentkeznek, ha a kielégítő (megfelelő) minőséget nem érik el. (8) A veszteségeket a nagymértékű átmunkálás/karbantartás, a kis megbízhatóság, a biztonsági problémák, a személyi balesetek stb. költségkihatásai értelmében mérjük. 3 EREDETI

10 A szerződéses követelményekre alapozva, ideértve a szerződéses típusú AQAP-kat is, a minőségirányítási tevékenységet alkalmazni (vonatkoztatni) kell a folyamatok minden aspektusára. 2.3 Életciklus résztvevők Azok a résztvevők, akik közvetlenül részt vesznek a folyamatokban és a kapcsolatos tevékenységekben az életciklus fázisok során, általános értelemben is kifejezhetők (nevesíthetők): pld. felhasználó, beszerző, tulajdonos, szállító, és a kormányzati minőségbiztosításért (GQA=Government Quality Assurance) felelős személyzet. Mivel a minőségért viselt felelősség megosztott felelősség, ezt a felelősséget nem szabad kizárólag a résztvevők egyikére terhelni A felhasználó A felhasználó (9) elsődleges felelőssége, hogy a lehetséges legnagyobb pontossággal, érthetőséggel és teljességgel határozza meg az igényeit. Ne csak a működési (üzemeltetési, harcászati-hadműveleti) és szállítási követelményeket határozza meg, hanem azokat a követelményeket is, amelyek a készenlétre, a logisztikára, a kiképzésre, a környezetre, a küldetés sikerességére és az életciklus-költségekre vonatkoznak A beszerző A beszerző felelős azért, hogy : a. Biztosítsa a követelmények összegyűjtését és a szükséges terjedelemben való rögzítését: (1) a felhasználók igényeinek funkcionális és műszaki követelményekké való átalakításával, (2) az életciklusban érdekelt minden más fél érdekeinek figyelembevételével,. (3) minden alkalmazható nemzeti és nemzetközi szabályozás figyelembe vételével, beleértve a környezettel kapcsolatos szabályozásokat is, (4) az ebből eredő követelményeknek a projekt-dokumentumokban való tükröztetésével, pld. a szerződésben és a folytatólagos projekt-irányítási folyamatokban. b. Biztosítsa a szerződések elkészítését úgy, hogy azok: (1) ösztönzők legyenek, és elég szabadságfokot adjanak a szállítók számára, például ahhoz, hogy kereskedelmi termékeket használjanak, (2) lehetővé tegyék a beszerző számára a szállítók tevékenységére való legteljesebb rálátást, annak érdekében, hogy bizalma legyen a szerződés eredményeként létrejövő termékben, (3) tartalmazzák a megfelelő minőségirányítási követelményeket. c. Biztosítsa a szerződéses követelményeknek való megfelelést, beleértve a költségeket és határidőket (ütemezést). d. Biztosítsa a követett műszaki-, kereskedelmi- és irányítási (management) gyakorlatok integrációját (kb: összehangolását, koordinálását, összeegyeztetését). e. Biztosítsa, hogy legyen megfelelő stratégiája.a minőségirányítási tevékenységek(10) bevezetésének és koordinálásának. f. Biztosítsa, hogy a minőségirányítási tevékenységet folyamatosan alkalmazzák, minden életciklus fázisban. (9) Minden alkalmazható szervezeti szinten és minden életciklus fázisban egynél több felhasználó van. Pld: a törzs személyzet, a kezelők, karbantartók és néhány esetben a tulajdonos. (10) Ez különösen fontos bonyolult (komplex) nemzetközi projekteknél 4 EREDETI

11 g. Biztosítsa, hogy az adatokat gyűjtsék és a szükséges korszerűsítéseket/korrekciókat kezdeményezzék. Különösen a felhasználóktól eredő visszacsatolások használhatók fel olyan ismeret-bázis létrehozására, amelynek outputja (kimenete, eredménye) befolyással lehet a termék jövőbeni módosításaira (11), vagy a későbbi projektekre. h. A projektirányítási munkacsoport (Project Management Team) más tagjaival együttműködve értékelni a termékkel és a szállítóval kapcsolatos kockázatokat. i. Gondoskodni a termék szerződés szerinti végátvételéről (elfogadás) A tulajdonos A tulajdonost csak azokban az esetekben tekintjük életciklus-résztvevőnek, amikor a beszerző-, a szállító- és/vagy a felhasználó szerepkörével is rendelkezik. Egyébként érdekelt félként vesszük figyelembe A szállító A szállító felelőssége, hogy teljesítse (kielégítse) a szerződéses követelményeket, beleértve a szerződés bármely olyan részét is, amelyet esetleg alvállalkozói szerződés keretében (12) mással végeztet el. Ez magában foglalja a felelősséget: a. annak biztosításáért, hogy a beszerző tudomására hozza a szerződéses követelmények interpretálásával kapcsolatban felmerült bármilyen bizonytalanságot. b. azért, hogy megtervezik az összes alkalmazható folyamatot, ami az életciklus megfelelő fázisához (fázisaihoz) szükséges. (Lásd a B függeléket.) c. a termékek és szolgáltatások minőségének ellenőrzéséért. d. annak biztosításáért, hogy csak olyan termékeket és szolgáltatásokat kínál fel elfogadásra (átvételre) a beszerző számára, amelyek megfelelnek a szerződéses követelményeknek. e. azért, hogy bizalmat keltsen, és bizonyítékot szolgáltasson a beszerző számára arról, hogy: (1) a szükséges intézkedéseket bármely felmerülő kockázat kezelésére megteszik, (2) az igényelt megelőző és helyesbítő tevékenységeket elvégzik, (3) a termékek és szolgáltatások kielégítik a szerződéses követelményeket A GQA-ért felelős személyzet A NATO tagországok kialakították saját nemzeti rendszereiket a kormányzati minőségbiztosításra (GQA) vonatkozóan annak érdekében, hogy erősítsék a bizalmat a termékek és szolgáltatások minősége iránt. Az a tevékenységi kör, ami ezekhez a nemzeti rendszerekhez kapcsolódik magába foglalhatja a minőségirányítási rendszer alkalmasságának értékelését a potenciális szállítóknál, és a szerződéssel kapcsolatos tevékenységek megfelelő szintű felügyeletét. A GQA legfontosabb aspektusa a biztosítási tevékenység, ami arra irányul, hogy a szállító a szerződés minden követelményének eleget tegyen. Egy adott (meghatározott) projektnél a minőségirányításért való felelősséggel felruházott, kijelölt személyzet - rendszerint a kormányzati minőségbiztosítási képviselő (GAQR = Government Quality Assurance Representative) - elsődleges szerepe az, hogy támogassa a beszerző GQA tevékenységét. Fontos része ennek a támogatásnak: (11) Beleértve a termék továbbfejlesztését is. (12) A NATO támogató szervezetei szállítóként is tevékenykedhetnek, különösen a telepített rendszer üzemeltetése és támogatása során. 5 EREDETI

12 a) Biztosítani, hogy a szerződés minőséggel kapcsolatos paragrafusai (pontjai) megvalósítható módon kerüljenek megfogalmazásra. b.) Részt venni a szállító minőségirányítási rendszere bármilyen előzetes értékelésében. c.) Biztosítani a minőségirányítási tevékenységek alkalmazását a szállító folyamatainál (13), és bármely beszállítójánál. A GQA tevékenység eredményéről a projekt-irányítási munkacsoportnak (PMT) tesznek jelentést, megállapodás szerint. Ezeket az adatokat olyan ismeret-bázis (tudás-adatbázis) létrehozására lehet felhasználni, amelynek tartalma azután alkalmazható lesz a későbbi projekteknél, vagy az olyan döntések meghozatalánál, hogy csökkentsük vagy növeljük egy adott szállítónál a GQAR részvételének mértékét. A kormányzati minőségbiztosítást nem végezheti (hajthatja végre) egyedül és kimerítő módon csupán a GQA-személyzet. Ezért a NATO országok beszerzéseinél a GQA a többi életciklus résztvevővel való együttműködésen (kooperáción) és az erőforrások olyan helyre való allokálásán (kihelyezésén) alapszik, ahol tőlük a legnagyobb hatékonyság várható. Ahhoz, hogy a nemzeti minőségbiztosítási hatóság (NQAA= National Quality Assurance Authority) feladatait eredményesen lássa el megfelelő szerződési pontokra (előírásokra, követelményekre, feltételekre) (amelyek tartalmazzák a megfelelő AQAP-kat és egyéb előírásokat), és a szállító minőségbiztosítási rendszerének teljes átláthatóságára van szükség, melyet objektív bizonyítékok is alátámasztanak. 2.4 A kockázat-alapú feladatszabás alkalmazása Amint az a fentiekben előzetesen már ismertetve lett, a projekt-irányítási munkacsoport (PMT= Projekt Management Team) van olyan helyzetben, hogy döntsön arról, hogy a GQA személyzet milyen mértékben legyen jelen (vegyen részt a minőségirányításban) egy adott szállítónál. Ezt a döntést szerződésről-szerződésre, a kockázatok értékelése alapján hozzák meg, függőn a beszerzett termék kategória-besorolásától és követelményeitől, valamint attól, hogy a nemzeti minőségbiztosítási hatóság (NQAA) mennyire bízik meg a szállítóban és minőségirányítási rendszerében. Az erőforrások költség-hatékony felhasználásának biztosítása érdekében, a szállító országban csak akkor kell igényelni a GQA-t, amikor a kapcsolatos kockázatokat - például a termékre vagy a szállítóra vonatkozókat már azonosították. A delegálónak értékelnie kell, hogy a beszerző által szolgáltatott információk alapján szükség van-e a GAQ-ra. Ha ez szükséges, akkor a delegálónak meg kell határoznia a GQA-ra vonatkozó minimális követelményeket. 2.5 Kommunikáció és tájékoztatás Fontos, hogy az érdekelt felek információikat folyamatosan kicseréljék, hogy minden érdeket már az életciklus lehető legkorábbi szakaszában figyelembevegyenek Erre azért van szükség, hogy megelőzzük a problémák későbbi fázisokban (14) történő felmerülését. A korai információ cserére szükség van az életciklus-tervezés folyamán is, annak érdekében, hogy értékeljenek minden olyan tevékenység-elágazást és következményét, tervezési paramétert, stb., amely gátolhatja (megkötheti, akadályozhatja) vagy egyéb módon okozhat hátrányokat a későbbi életciklus-fázisok során. (13) Beleértve a folyamat inputokat és outputokat. Lásd az A függeléket. (14) Mint a szükségtelenül drága karbantartás és selejtezés. 6 EREDETI

13 A megkapott információk eredményeként kialakított követelményeket dokumentálni kell. Ezáltal biztosítható az, hogy: a. a fegyveres erők számára, a termékek és szolgáltatások kifejlesztése, előállítása (gyártása) és biztosítása a szerződéses követelményeknek megfelelően, költség-hatékonyan történjen. b. a társadalomnak nyújtott szolgáltatás kiegyensúlyozott legyen, azáltal, hogy figyelembe veszik az életciklus során felmerülő nemkívánatos hatásokat, pld. a társadalomra, az emberekre és a természetre. c. előre és folyamatosan ellássák az életciklus résztvevők láncolatát(15) a feladataik elvégzéséhez szükséges kellékekkel(követelményekkel, előírásokkal). A résztvevők mindegyikének hatékony kapcsolatokat és párbeszédet kell kialakítani a többi résztvevővel annak érdekében, hogy minden nézőpontot (véleményt) figyelembe vegyenek, és biztosítsák a fontos információk tisztességes megosztását. Ezeknek a kapcsolatoknak és párbeszédeknek bármilyen gyengeségét, vagy hiányosságát a résztvevők és a projekt egyaránt megszenvedik. Az információk megszerzésének és az érdekelt felek érdekvédelmének, valamint a kapcsolat és párbeszéd hatékonysága növelésének legjobb módszere, ha integrált (közös, egyesített) teameket (munkacsoportokat) hoznak létre (Lásd alább, a 2.6 pontban.). 2.6 Projekt-irányítási teamek Fontosnak tartjuk, hogy a projekt-irányítási munkacsoportokat (PTMs = Project Management Teams) a lehető leghamarabb felállítsák, és hogy ezek folytassák működésüket az egész életciklus folyamán(16). Ezt azért kell megtenni, hogy biztosítsuk az integrált, rendszerszemléletű minőségmegközelítés eredményes és hatékony megvalósítását (foganatosítását), és hogy elősegítsük a szándékok és a projekt végrehajtás végcéljainak általános megértését, valamint a célok teljesítésének megközelítési módját. A projekt vonatkozhat a termék életciklusának valamennyi fázisára, vagy csak néhányra ezek közül. Ezek a munkacsoportok(teamek) kereszt-funkcionálisak, és tagjainak egymást kiegészítő szakismeretekkel kell rendelkezni, valamint elkötelezettek legyenek a közös célok megvalósítása iránt. A PTM-ek delegált hatáskörrel (felhatalmazással és hatáskörrel) kell rendelkezzenek arra, hogy kompromisszumot köthessenek (gazdálkodjanak) a kivitelezéssel, az idővel, a költségekkel és a kockázatokkal, miközben folyamatosan a minőségre koncentrálnak. A PTM-eken belüli résztvevők felelősségét és elszámoltathatóságát (kb. jelentési kötelezettségét) a projekt indításánál világosan és egyértelműen meg kell határozni, és a projekt előrehaladásával pontosítani kell, abban a felfogásban, hogy a projekt-irányítás egy csoportos erőfeszítés. A PTM-ek biztosítsák: a. Minden érdekelt fél együttműködését és érdekeinek figyelembe vételét. b. Az életciklus-tervezés elvégzését és dokumentálását (17).. (15) Például a gyártók, az üzemeltető törzsek, a kezelők és karbantartók. (16) Ha a projekt csupán egy fejlesztési-projekt, akkor a PTM megszűnhet a Fejlesztési-fázis végén. (17) A projekt-tervezésre vonatkozó információk megtalálhatók az ISO 1006 jelzetű nemzetközi szabványban, Minőségirányítás A projektirányítás minőségi irányelvei. (Lásd a B függelékben az 1.sz. táblázatot) 7 EREDETI

14 c. Olyan Minőségterv kidolgozását a projektre, amely figyelembe veszi a beszerzési stratégiát és azonosítja a mérhető minőségcélokat. d. A projekt rendeltetésének, a megvalósítandó céloknak, valamint a teljesítés megközelítési módjának általános ismertségét és megértését. e. A közös terminológia alkalmazását, beleértve az életciklus-fázisokra vonatkozóan elfogadott egyezményes meghatározásokat f. Az adatok gyűjtését és értékelését, valamint a szükséges intézkedések (tevékenységek) kezdeményezését. Főleg a felhasználótól származó visszacsatolásokat lehet olyan ismeretadatbázis létrehozására felhasználni, amelynek alapján a termék későbbi módosításai azonosíthatók ill. a későbbi projektek befolyásolhatók. g. Hogy a szerződés funkcionális és műszaki követelményeinek megfelelő terméket szállítsanak. Az 1.sz. ábra az érdekelt felek, az életciklus résztvevők és a projektirányító munkacsoport (PMT) kapcsolatát mutatja be a termék életciklusa során. Érdekelt felek Beszerző Felhasználó Életciklus résztvevők GQA-ért felelős személyzet Tulajdonos Szállító Kapcsolat a projekt irányító teamhez Projekt irányító team 2.7 A minőségirányítási rendszer 1.sz. ábra A maximális hatékonyság elérése érdekében, az életciklusban résztvevő szervezeteknek egy hatékony és gazdaságos minőségirányítási rendszert kell létrehozniuk, amit dokumentálni, rendszeresen értékelni és tökéletesíteni kell. A szervezet minőségirányítási rendszere és a szervezet folyamatai között ok-okozati összefüggések vannak. A minőségirányítási rendszer megvalósításához a szervezetnek: a. Azonosítania kell a minőségirányítási rendszerhez szükséges folyamatokat. b. Meg kell határoznia a folyamatok sorrendjét és kölcsönhatásait. c. Meg kell határoznia azokat a kritériumokat (feltételek, követelmények) és módszereket, amelyek szükségesek ezeknek a folyamatoknak a hatékony működtetéséhez és szabályozásához. 8 EREDETI

15 d. Biztosítania kell azoknak az információknak a hozzáférhetőségét, amelyek szükségesek a folyamatok működésének és szabályozásának támogatásához. e. Figyelemmel kell kísérni, mérni és elemezni kell ezeket a folyamatokat, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a tervezett eredmények elérésére és a folyamatos továbbfejlesztésre A rendszer létrehozása A minőségirányítási rendszer a szervezet vezetési-irányítási rendszerének az a része, amely megállapítja (kialakítja, meghatározza) a minőségpolitikát és a minőségcélokat, majd a minőségcéloknak megfelelően koncentrál az eredmények elérése. A minőségcélok kiegészítik a szervezet egyéb céljait, az olyanokat, mint a növekedésre, a finanszírozásra (tőkésítésre), a nyereségességre, a személyzet biztonságára és a folyamatok, termékek, szolgáltatások környezeti hatásaira vonatkozó célok. Egy szervezet vezetés-irányítási (management) rendszerének azokat a különböző részeit, amelyek ezekre az egyéb célkitűzésekre koncentrálnak (például a környezet védelmére) egyetlen, összefüggő (koherens) és egységes irányítási rendszerbe lehet integrálni, amelyben közös rendszerelemeket alkalmaznak. A minőségirányítási politika és célkitűzései adjanak módot az életciklus folyamatok és az erőforrások hatékony irányítására (menedzselésére), a szervezet minden tagjának részvétele alapján. Ez a megközelítés a hosszú-távú sikereket célozza meg azzal, hogy középpontba helyezi a folyamatos továbbfejlesztést, a vevői megelégedettséget és az összes érdekelt fél (18) hasznát Értékelés és továbbfejlesztés Egy olyan környezetben, ahol a vállalkozások naponta kerülnek szembe a növekvő versenykihívásokkal, a túlélés érdekében a szervezetek állandóan új utakat keresnek versenyképességük növelésére, és azt vizsgálgatják milyen távol vannak még a Kiváló teljesítménytől, ahogy azt manapság nevezni szokták. (kb. Üzleti, vállalati kiválóság ). A nemzetközileg elismert életciklus modellek, képesség fejlettségi szintek használata, és igénytől függően a különböző értékelési típus(ok) alkalmazása tendenciának tekinthető. Az értékelés olyan bepillantást nyújt a szervezetbe, amely jelzi azokat a területeket, ahol korrekciókra (helyesbítésre) van szükség, valamint azokat, ahol lehetőség van a továbbfejlesztésre. Az értékelések végrehajtásának három lehetséges módja van: - Első-fél által végzett értékelés (belső audit / önértékelés), - Második-fél által végzett értékelés (vevő), - Harmadik-fél által végzett értékelés (független tanúsító testület) (18) Ez megfelel a TQM ( Total Quality Management, teljes körű minőségirányítás ) elveinek is. 9 EREDETI

16 Az értékelésekből eredő visszacsatolások alkalmazása lehet a szervezet teljesítményének egyik javítási módja. Ezek az értékelések általában magukban foglalják: a. Azoknak a szervezeten belüli terülteknek az elemzését, ahol a javítási lehetőségeket már azonosították (vagy ahol a legnagyobb szükség van a továbbfejlesztésre). b. A versenytársakra, az együttműködő partnerekre, általában az üzleti folyamatokra, a technológiai folyamatokra, stb. vonatkozó bench marking elvégzését. c. A projekt-értékelést. d. Az értékelés és továbbfejlesztés módszereivel kapcsolatos példák a C függelékben találhatók. Ezeknek a módszereknek az alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a szervezet teljesítményének értékelését, minden szervezetnél fontolóra kell vennie. 2.8 A nemzetközi szabványok alkalmazása A NATO AC/250-es szakbizottsága határozott arról, hogy mindenütt, ahol ezek megfelelők, nemzetközi szabványokat alkalmazzanak. A NATO minőségirányítás megköveteli, hogy az adott AQAP dokumentumot és a hozzá kapcsolódó nemzetközi szabványokat úgy alkalmazzák, hogy ezek komplett szabványelőírást alkossanak a NATO-ban való felhasználás céljára. A NATO közösségének meg kell keresni a lehetőséget arra, hogy befolyásolja a nemzetközi szabványok kifejlesztését Ha egy szerződésben az ISO 9000-es sorozatba tartozó szabványokat használják fel, akkor a NATO-nak kiegészítő szerződéses minőség-követelményekre van szüksége. Ezek a kiegészítő követelmények a D függelékben ismertetett AQAP dokumentumokba lettek belefoglalva. A szerződéses AQAP-k jelenlegi összeállítása ennélfogva magában foglalja a vonatkozó nemzetközi szabvány követelményeit, és a NATO-kiegészítést, ha szükséges. 2.9 A NATO publikációk alkalmazása Mivel a védelmi felszerelések beszerzése vagy kifejlesztése lehet, hogy nemzetközi projektek keretében történik, egy sor NATO dokumentumot kell fenntartani (beleértve a Szövetségi Minőségbiztosítási Publikációkat, az AQAP-kat is) és alkalmazni a NATO és tagországai kölcsönös hasznára Az AQAP-k két típusa Az alapdokumentum a STANAG 4107 jelzetű szabványosítási egyezmény, amelyet a védelmi felszerelések beszerzésében érintett NATO országok ratifikáltak. Ez a megállapodás A kormányzati minőségbiztosítás kölcsönös elfogadására és az AQAP-k alkalmazására vonatkozik, és megállapítja a szerződésekkel kapcsolatos GAQ tevékenységeknek a beszerző hatóságtól a szállító ország Nemzeti Minőségbiztosítási Hatóságához (Hivatalához) történő átruházására (delegálására) vonatkozó szabályokat. A D illetve E függelék áttekintést ad az AQAP-król és bemutatja azok szerkezeti felépítését. Rendeltetése (alkalmazási területe) szerint kétféle AQAP létezik: (1) szerződéses és (2) útmutató típusú AQAP. A legalapvetőbb AQAP-k szerződéses típusúak. Ezek az AQAP-k megkövetelik a szállítótól, hogy objektív bizonyítékokat szolgáltasson arra, hogy minőségirányítási rendszert hozott létre és tart fenn a szerződésre vonatkozóan. A minőségirányítási rendszernek tartalmaznia kell azokat a szükséges elemeket, amelyek biztosítják a kormányzati minőségbiztosítási képviselő (GQAR) bizalmának megszerzését aziránt, hogy a termék megfelel a szerződés követelményeinek. 10 EREDETI

17 2.9.2 Szerződéses típusú AQAP-k A szerződéses AQAP-k alkalmazási kritériumai az AQAP 2009-ben lettek lefektetve, amelyek megfelelő útmutatással szolgálnak az adott szerződés minőségirányítására alkalmazható követelmények kiválasztására. a. Az AQAP 2110, 2120 és 2130 az ISO9001:2000-n alapulnak. b. Az AQAP 2131 és 2105 nem nemzetközi szabványon alapulnak c. Az AQAP150 és AQAP160 a szoftver beszerzésekhez áll rendelkezésre. Az AQAP150 (2.kiadás) nem nemzetközi szabványon alapul. Az AQAP160 viszont az ISO/IEC és az ISO 9001:2000 nemzetközi szabványokon alapul Útmutató típusú AQAP-k A szerződéses AQAP-k alkalmazását az útmutató típusú AQAP-k támogatják. Ezek az útmutatások hasznosak lesznek azok számára, akik felelősek a szerződés elkészítéséért, megvalósításáért, felügyeletéért és/vagy annak értékeléséért, hogy a szállító minőségirányítási rendszere megfelel-e a vonatkozó AQAP-knak. Ezek hozzájárulnak a követelmények értelmezésének egységességéhez a szállítók, a GQA személyzet, valamint a Nemzeti Minőségbiztosítási Hatóságok (NQAAs) között, amikor a kormányzati minőségbiztosítást (GQA) a STANAG 4107 keretein belül kell elvégezni. a. AQAP 2009: NATO útmutatások az -es sorozat alkalmazásához. b. AQAP 159: NATO útmutató az AQAP 150-hez. Ezt azért dolgozták ki, hogy útmutatásokat adjon az AQAP 150 használatához. c. AQAP 169: NATO útmutatások az AQAP 160 alkalmazásához. Ezt azért dolgoztak ki, hogy háttér-információkat adjon, értelmezési és alkalmazási útmutatásokat biztosítson az AQAP 160 használatához. Az értelmezési útmutató megmagyarázza az AQAP 160 modelljét és a (szabvány, előírás) mögötte lévő koncepciót. Az alkalmazási útmutató elsősorban az AQAP 160 testre-szabására koncentrál. d. AQAP 2070: NATO útmutató a kormányzati minőségbiztosítás (GQA) delegálására Ez a kiadvány útmutatásokat nyújt a GQA végrehajtásához, a STANAG 4107-nek megfelelően, és elősegíti a NATO tagországok, ügynökségek és parancsnokságok által követett gyakorlat harmonizálását. e. AQAP 2050: NATO projekt-értékelési módszertani útmutató a projektértékelési tevékenységre. Ez az AQAP a projektértékelés végrehajtásához határoz meg útmutatásokat. 11 EREDETI

18 Üres oldal 12 EREDETI

19 NATO/PFP NYILT A FÜGGELÉK az -hoz A függelék: A NATO életciklust átfogó, integrált, rendszerszemléletű minőség-megközelítési politikája Az egyes területek közötti összefüggéseket és a vonatkozó fogalmakat az alábbi ábra szemlélteti. NATO politika 1.5 A NATO életciklust átfogó, integrált, rendszer - szemléletű minőség-megközelítési politikája Elvi keretek Kihívás az ipar és a kormányzat számára Eszközök / technikák / módszerek 2.4 Kockázatalapú feladatszabás alkalmazása 2.5 Kommunikáció és tájékoztatás 2.5 Projekt irányítási teamek Act Plan Folyamat Minőségrendszer Termék Do Szervezeti terület 2.7 Minőségirányítási rendszer Check Erőforrás terület 2.3 Életciklus résztvevők A felhasználó A beszerző A tulajdonos A szállító A GQA-ért felelős személyzet V E V Ő 2.9 A NATO kiadványok alkalmazása Az AQAP-k két típusa A szerződéses típusú AQAP-k Az útmutató típusú AQAP-k 2.8 A nemzetközi szabványok alkalmazása Idő terület 2.1 Életciklus fázisok Output Folyamat Termék előállítás Input S Z Á L L I T Ó Funkció terület 2.2 Életciklus folyamatok Benne a Minőségirányítási folyamat alkalmazása, melynek tevékenységei például: * Tervezés * Megfigyelés és mérés * Átvizsgálás * Audit * Fejlesztés * Validálás * Helyesbítő és megelőző tevékenység * Verifikálás Megjegyzés: Az olyan minőség-szabályzó tevékenységeket, mint az ellenőrzés és vizsgálat általában a szállító végzi. C függelék: Értékelési és fejlesztési módszerek (Fordító megjegyzése: a PDCA elv elemeit az ábrán azért nem fordítottam le, mivel az eredeti angol forma elterjedt, ismert és alkalmazott a szakmában, és így jobban felismerhetőnek vélem az ábrázolt kör jelentését.) A PDCA-elemek jelentése kb.: P = Plan = Tervezd meg (Tervezés) D = Do = Csináld meg (Végrehajtás) C = Check = Ellenőrizd le (Ellenőrzés) A = Act = Avatkozz be (Beavatkozás) A-1 EREDETI

20 NATO/PFP NYILT A FÜGGELÉK az -hoz Üres oldal A-2 EREDETI

21 B FÜGGELÉK az -hoz B függelék Példák az életciklus- és a projektirányítási folyamatokra Az 1.sz. táblázat az ISO ból ( Minőségirányítás A projektirányítás minőségi irányelvei ) származó példákat mutat be. A 2.sz. táblázat az ISO/IEC ból ( Életciklus irányítás Rendszer életciklus folyamatok ) származó példákat mutat be. 1.sz. TÁBLÁZAT. Példák az ISO10006-ból Minőségirányítás A projektirányítás minőségi irányelvei No. Rendszer életciklus fázisok Projekt életciklus folyamatok 5.2 STATÉGIAI FOLYAMAT (19) Koncepció Fejlesztés Gyártás Használat Támogatás Kivonás 5.2 Stratégiai folyamat 5.3 KÖLCSÖNHATÁS-KEZELÉSI FOLYAMATOK A projektek folyamatokból állnak, és az egyikben végzett tevékenység rendszerint kihat a többire is. A projekt - folyamatok közötti kölcsönhatások átfogó kezelése (irányítása) a projekt-vezető feladata Projekt javaslat és a projekt terv kidolgozása Kölcsönhatás kezelés (irányítás) Változás kezelés (irányítás) Lezárás 5.4 TÁRGYKÖR VONATKOZÁSÚ FOLYAMATOK Ebben a nemzetközi szabványban, a tárgykör fogalma magában foglalja a projekt-termék, a termék jellemzők, és ezek mérési vagy értékelési módjának leírását Koncepció kialakítás Tárgykör kialakítás és szabályozás Tevékenység meghatározás Tevékenység szabályozás (19) A stratégiai project folyamat olyan, a projekt irányultságát megszabó folyamat, amely a projekt folyamatok megszervezését és megvalósítását (realization) irányítja. A projekt irányultságának meghatározásakor a következő alapelveket (concepts) kell figyelembe venni, amelyek fontosak a minőség megvalósításához (achievement) a projekt irányítása során: - a vevő és a többi érdekelt fél kinyilvánított és látens szükségletei kielégítésének elsődlegessége; - a projekt egymással összefüggő és megtervezett folyamatok összességeként kerül végrehajtásra; - a folyamat- és a termék minőségére való koncentrálás egyaránt szükséges a projrekt-célok teljesítéséhez; - a felső vezetőség felelős a minőség-centrikus vállalati légkör és környezet létrehozásáért; - a felső vezetőség felelős a folyamatos továbbfejlesztésért; B-1

22 B FÜGGELÉK az -hoz No. Rendszer életciklus fázisok Projekt életciklus folyamatok Koncepció Fejlesztés Gyártás Használat Támogatá s Kivonás 5.5 IDŐ-VONATKOZÁSÚ FOLYAMATOK Ezek a folyamatok a tevékenységek közötti összefüggőségek meghatározását, és a projekt időben való befejezését célozzák Tevékenységek függőség-tervezése Időtartamok (tevékenységi időszükségletek) becslése Ütemezés (Határidők, Ütemterv, Munkaterv) kialakítása Ütemezés (Határidők, Ütemterv, Munkaterv) szabályozása 5.6 KÖLTSÉG-VONATKOZÁSÚ FOLYAMATOK Ezek a folyamatok a projektköltségek előrejelzését és a költségkezelést célozzák, valamint annak biztosítását, hogy a projektet a költségkorlátokon belül fejezzék be Költség becslés Költségvetés készítés Költség ellenőrzés (szabályozás) 5.7 ERŐFORRÁS VONATKOZÁSÚ FOLYAMATOK Ezek a folyamatok a erőforrások megtervezését és a felhasználás szabályozását célozzák. Ezek elősegítik az erőforrásokkal kapcsolatban felmerülhető problémák azonosítását Erőforrás tervezés Erőforrás szabályozás 5.8 SZEMÉLYZET-VONATKOZÁSÚ FOLYAMATOK A projekt sikerét az abban résztvevő személyek határozzák meg. A személyzettel kapcsolatos folyamatok azt célozzák, hogy olyan munkakörülményeket (környezetet) alakítsanak ki, amelyben az emberek eredményesen és hatékonyan tudnak hozzájárulni a projekt sikerességéhez A projekt szervezeti struktúrájának meghatározása A (törzs)személyzet allokációja (kb. kijelölése) Munkacsopot (ok) (Teamek) kialakítása 5.9 KOMMUNIKÁCIÓ -VONATKOZÁSÚ OPERATÍV FOLYAMATOK Ezek a folyamatok a projekt számára szükséges infor mációk kicserélésének hasznosítását célozzák. Ezek biztosítják a projektinformációk megfelelő és időben történő generálását (előállítását), összegyűjtését, elosztását, tárolását (megőrzését) és végső megsemmisítését. B-2

23 B FÜGGELÉK az -hoz No. Rendszer életciklus fázisok Projekt életciklus folyamatok Kommunikáció tervezés Koncepció Fejlesztés Gyártás Használat Támogatás Kivonás Információ kezelés Kommunikáció szabályozás 5.10 KOCKÁZAT-VONATKOZÁSÚ FOLYAMATOK A projekt kockázatkezelés (irányítás) a projektben előforduló bizonytalanságokkal foglalkozik, és strukturált megközelítést igényel. A kockázattal kapcsolatos folyamatok célja a lehetséges negatív események kihatásának minimálisra csökkentése, és a javítási lehetőségek teljes kihasználása Kockázat azonosítás Kockázat becslés Kockázat elhárítás (válaszintézkedések kidolgozása) Kockázat szabályozás (felügyelet) 5.11 BESZERZÉS-VONATKOZÁSÚ FOLYAMATOK Ezek a folyamatok a projekthez szükséges termékek megvásárlásával, beszerzésével illetve megszerzésével foglalkoznak Beszerzés tervezés és szabályozás Követelmények dokumentálása Bebeszállítók értékelése Beszállítói szerződéskötés Szerződés ellenőrzés (szabályozás, felügyelet) B-3

24 B FÜGGELÉK az -hoz 2.sz. TÁBLÁZAT. Példák az ISO/IEC ból Életciklus irányítás Rendszer életciklus folyamatok Rendszer életciklus fázisok Életciklus folyamatok Koncepció Fejlesztés Gyártás Használat Támogatás Kivonás VÁLLALATI (20) FOLYAMATOK Vállalati környezet irányítás Beruházás irányítási folyamat Rendszer életciklus folyamatok irányítási folyamata Minőségirányítás Erőforrás kezelési (irányítási) folyamat MEGÁLLAPODÁSI FOLYAMATOK Beszerzési folyamat Ellátási folyamat PROJEKT FOLYAMATOK Projekt folyamat Projekt-értékelés Projekt-szabályozás (felügyelet, ellenőrzés) Döntéshozás (folyamata) Kockázat-kezelés (irányítás) Konfiguráció-kezelés (irányítás) Információ-kezelés (irányítás) MŰSZAKI FOLYAMATOK Az érdekelt felek (vevők) követelményeinek meghatározása A követelmények elemzése Konstrukciós terv elkészítése Megvalósítás Integrálás (kb. beépítés ) Verifikálás (igazoló ellenőrzés) Átalakítás Validálás (érvényesítő ellenőrzés) Karbantartás (fenntartás) Megsemmisítés (kivonás) Üzemeltetés (működtetés) SPECIÁLIS FOLYAMATOK Testre szabás (20) Ebben az AQAP-ban a szállító kifejezést alkalmazzuk. B-4

25 C FÜGGELÉK az -hoz C függelék Értékelési és továbbfejlesztési módszerek 1. A nemzetközi közösség már kialakított néhány értékelési eszközt és teljesítmény-indikátort. Ilyenek például: a. Az ISO 9000-es szabványsorozat. Ebben nyolc olyan minőségirányítási alapelvet határoztak meg, amelyek alkalmazása elősegíti illetve lehetővé teszi a kitűzött minőségcélok elérését(megvalósítását). Ezek az alapelvek a következők: Vevő-centrikus szervezet A szervezetek vásárlóiktól (vevőiktől) függenek, ezért meg kell, hogy ismerjék a jelenlegi és jövőbeni vevői igényeket, teljesíteniük kell a vevői követelményeket, és arra kell törekedniük, hogy meghaladják (túlteljesítsék) a vevők elvárásait. Vezetőség szerepe A vezetők alakítják ki, (határozzák meg,) a célok, a fejlődési irányok és a szervezet belső környezetének egységét. Ők hozzák létre azt a vállalati környezetet, amelyben az alkalmazottak teljes körű résztvevőivé válhatnak a szervezeti célok megvalósításának. Alkalmazottak bevonása Minden szinten, az emberek (alkalmazottak) határozzák meg egy szervezet lényeges tulajdonságait, és teljes körű bevonásuk teszi lehetővé képességeiknek a szervezet hasznára történő kamatoztatását. Folyamat-szemléletű megközelítés A kívánt eredmény hatékonyabban érhető el, ha a kapcsolatos tevékenységeket és erőforrásokat folyamatként kezelik (irányítják, menedzselik). Rendszer-szemléletű irányítás Egy adott cél eléréséhez szükséges folyamatok azonosítása (meghatározása), megértése és az egymással kölcsönhatásban álló folyamatok rendszereként való irányítása (menedzselése) hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményes és hatékony legyen. Folyamatos továbbfejlesztés A szervezet állandó jellegű célkitűzése a folyamatos továbbfejlesztés (fejlődés, tökéletesedés, előrelépés). Tényekre alapozott döntéshozatal A hatékony (sikeres, eredményes) döntések alapja az adatok és információk logikai és intuitív elemzése. Kölcsönösen előnyös kapcsolat a szállítókkal (beszállítókkal) A szervezet és (be)szállítója között kialakított kölcsönösen előnyös kapcsolat növeli mindkét szervezet értékteremtő (előállító) képességét. b. A Malcolm Balbridge Nemzeti Minőségdíj ( Malcolm Balbridge National Quality Award ) Ez a díjazási program elősegíti a minőség-tudat kialakítását, elismeri a szervezetek eredményeit a minőség területén, és módot ad a sikeres stratégiák közkinccsé tételére (egymás közötti megosztására, megismerésére). A Balbridge Díj kritériumai az eredményekre és a folyamatos továbbfejlesztésre koncentrálnak. Ezek megadják a kereteket egy, az összes üzleti (vállalati) művelett (tevékenység, funkció) irányítára (kezelésére, menedzselésére) alkalmas folyamat megtervezéséhez, megvalósításához és értékeléséhez. A díjkritériumok hét kategóriát tartalmaznak: Vezetőség (szerepe) Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy a felső-vezetők hogyan irányítják( guide ) a szervezetet és hogy a szervezet hogyan foglalkozik (milyen figyelmet szentel) saját felelősségével a társadalom (közösség, közvélemény, emberek) felé, valamint hogy állampolgárként helyes (jogkövető) magatartást tanúsítanak-e. Stratégiai tervezés - Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy a szervezet milyen stratégiai irányokat jelöl ki, és hogy ez a stratégia miként determinálja (határozza meg) a kulcsfontosságú akció-terveket. C-1

26 C FÜGGELÉK az -hoz Piac- és vevő centrikusság Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy a szervezet miként határozza meg a piaci és vevői követelményeket és elvárásokat. Információk elemzése Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy a menedzsment milyen hatékonyan elemzi és használja fel a rendelkezésre álló adatokat és információkat a szervezet kulcsfontosságú folyamatainak és irányítási rendszerének támogatására. Koncentrálás a humán erőforrásokra (kb. emberközpontúság) Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy a szervezet milyen lehetőséget biztosít (hogyan teszi lehetővé) a munkaerő (alkalmazottak) képességének teljes kibontakoztatására, és hogy a munkaerő mennyire azonosul a szervezet céljaival. Folyamatirányitás Ebben a kategóriában azt vizsgálják, hogy miként tervezik meg, hogyan irányítják és hogyan fejlesztik tovább a szervezet legfontosabb gyártási(előállítási)/szállítási (szolgáltatási) és támogatási folyamatait. Üzleti eredmények Ebben a kategóriában a szervezet legfontosabb tevékenységi területein mutatott teljesítményt és előrehaladást vizsgálják: vevői megelégedettség, pénzügyi (gazdasági) és piaci teljesítmény (mutatók), a humán erőforrások, szállítók (beszállítók, alvállalkozók) és partnerek, valamint a működés területén mutatott teljesítmény. c. EFQM kiválóság modell (European Foundation for Quality Management) az önértékelés irányelveinek alkalmazásával (a piaci és közszolgálati szektorra egyaránt). Kiváló eredmények a teljesítmény-mutatók, a vevők megelégedettsége, az emberek (alkalmazottak) és a társadalom érdekeinek figyelembe vétele tekintetében, amelyet a vezetőség erőteljes és ambiciózus (minőség) politikája és stratégiája alapján, az emberek (alkalmazottak) elkötelezettsége, az erőforrások ésszerű felhasználása, a jól ápolt partnerkapcsolatok, valamint a megfelelően kialakított folyamatok hatékony működtetése révén érnek el. Vezetőség A vezetők hogyan alakítják(fejlesztik) ki a szervezet jövőképét és küldetését, hogyan segítik elő ezek megvalósulását, hogyan fejlesztik ki azokat a belső értékeket (képességeket), amelyek szükségesek a tartós (hosszú távú) sikerességhez, és hogyan valósítják meg ezeket megfelelő tettekkel és emberi magatartással, valamint, hogy személyesen mennyire vesznek részt a szervezet irányítási rendszerének kidolgozásában és megvalósításának biztosításában. Politika és stratégia - A szervezet hogyan valósítja meg a gyakorlatban küldetését és jövőképét, egy világos (egyértelmű), az érdekelt felekre (résztvevőkre, stakeholder) koncentráló stratégián keresztül, amelyet megfelelő (odaillő, releváns) politika, tervek, szándékok és célok (kb. általános és konkrét célkitűzések), valamint megfelelő folyamatok támasztanak alá (támogatnak). Emberek (Alkalmazottak) A szervezet hogyan kezeli (menedzseli) és fejleszti az emberek (alkalmazottak) szakismeretét (tudását), hogyan bontakoztatja ki képességeiket a maguk teljességében az egyének, a teamek (munkacsoportok) és az egész szervezet szintjén, és hogyan tervezi meg ezeket a tevékenységeket politikája és stratégiája támogatása, valamint a folyamatok hatékony működ(tet)ése érdekében. Partnerkapcsolatok és erőforrások A szervezet hogyan tervezi meg és hogyan irányítja a külső partnerkapcsolatait és belső erőforrásait politikája és stratégiája támogatása, valamint folyamatainak hatékony működ(tet)ése érdekében. Folyamatok A szervezet hogyan tervezi meg, hogyan irányítja és fejleszti tovább folyamatait politikája és stratégiája támogatására és annak érdekében, hogy teljes mértékben kielégítse vevőit és más érdekelt résztvevőket, valamint, hogy egyre nagyobb értéket állítson elő ( generate ) számukra. (Esetleg: értéktöbbletet termeljen???). C-2

27 C FÜGGELÉK az -hoz Vevőkkel kapcsolatos eredmények - Amit a szervezet külső vevői viszonylatában elér. Emberekkel kapcsolatos eredmények - Amit a szervezet saját emberei (alkalmazottai) viszonylatában elér. Társadalmi vonatkozású eredmény - Amit a szervezet a társadalom viszonylatában helyi-, nemzeti- (országos) illetve nemzetközi szinten elér. Legfontosabb teljesítmény eredmények Amit a szervezet a tervezett teljesítmény célok vonatkozásában elér. 2. A speciális folyamatok értékelésére szintén kialakítottak értékelés megközelítési módszereket A szoftver életciklus folyamatok értékelésére például a következő megközelítési módok vannak: a. Képesség-érettségi modell (CMM = Capability Maturity Model) b. Szoftver folyamat értékelés, ISO/IEC15504 szerint (SPICE). c. Sajáterős értékelés (kb. önértékelés, bootstrap ). 3. Az AQAP 2050, NATO projekt értékelési módszerek (NPAM = NATO Project Assesment Methodology ) kiadvány megadja az eszközöket a projektek értékeléséhez, a specifikus projekt problémák azonosításához, a projektek rendszer-problémáinak (az egész projektet érintő szisztematikus hibák) kiküszöböléséhez, megfelelő ajánlások biztosításával. Ez a dokumentum ismerteti (leírja) a módszereket, használati útmutatásokkal együtt, és az eredmények közös információs-adattárba történő visszacsatolását. Az NPAM céljai a következők: a) Segítséget nyújtani a projekt-irányító munkacsoportoknak (PMT-k) ahhoz, hogy: - azonosítsák a szabályozási hatáskörükbe tartozó és az azon kívül eső problémákat, - ajánlásokat tegyenek a továbbfejlesztendő területekre, - szükség szerint biztosítsák az utólagos segítségnyújtást (kb. a projekt utógondozása), - továbbfejlesszék az egész szervezetet érintő folyamatokat. b) A projektirányítás azon problémáira való koncentrálás, amelyek a rendszer életciklus minden részét érintik. c) Lehetővé tenni a általános /szisztematikus problémák azonosítását, és hasznosítását a projektek során: - a statisztikai eredmények figyelemmel kísérésével és tanulmányozásával, - mértékadó standardok kialakításával, - a megszerzett tapasztalatok (kb. az elkövetett hibákból tanultak) megőrzésével és közreadásával. C-3