NATO HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ AZ AQAP 2000-ES KIADVÁNYSOROZATHOZ. AQAP 2009 (1. kiadás)
|
|
- Kinga Kiss
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 (1. kiadás) NATO HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ AZ AQAP 2000-ES KIADVÁNYSOROZATHOZ (1. kiadás) június 1
2 (1. kiadás) ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO KÖZZÉTÉTELI KÖZLEMÉNY június 1. Az AQAP-2009 (1. kiadás) NATO HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ AZ AQAP 2000-ES KIADVÁNYSOROZATHOZ egy NYILT minősítésű NATO/PFP kiadvány. Az érdekelt országoknak a kiadvány alkalmazására vonatkozó megállapodása a STANAG 4107-ben került rögzítésre. 2. Az AQAP-2009 (1. kiadás) a készhez vételkor lép hatályba. 3. Megengedett a kiadvány terjesztése a vállalkozók és szállítók között. A kiadvány ilyenértelmű terjesztését bátorítjuk. Jan H. ERIKSEN Ellentengernagy, NONA NSA Elnök 2
3 (1. kiadás) Változás nyilvántartás Változás dátuma Bejegyzés dátuma Hatálybalépés dátuma Bejegyzést végezte 3
4 (1. kiadás) Tartalomjegyzék Fejezet Oldalszám 1. Előszó Bevezetés Felépítés Tárgykör Cél Alkalmazás Érdekeltségi lánc 11 A melléklet A NATO minőség politika A-1 1. Előszó A-2 2. Fogalmak A Életciklusok A Az életciklusok tartalma A Élettartam résztvevők A A kockázat-alapú feladatszabás A Tájékoztatás és kommunikáció A Program csoportok A Minőségirányítási rendszer A A nemzetközi szabványok használata A A NATO kiadványok használata A-4 B melléklet NATO útmutató az AQAP-2131 használatához B-1 1. Előszó B-2 2. Követelmények B Hozzáférés a Szállítóhoz, és az ÁMB tevékenység támogatása B A Szállító által, átvételre felajánlott termék B A nem-megfelelő termék kezelése B A Beszerző által beszállított termék B Végellenőrzés B-2 C melléklet NATO útmutató az AQAP-2130, és használatához C-1 1. Előszó C-3 2. Megfelelés C-3 3. A követelmények rendszere az AQAP-2110, és ban. C-3 4. Minőségirányítási rendszer C Általános követelmények C A dokumentálás követelményei C-4 5. A vezetőség felelősségi köre C A vezetőség elkötelezettsége C Vevőközpontúság C Minőségpolitika C Tervezés C Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció C Vezetőségi átvizsgálás C-7 4
5 (1. kiadás) 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal C Gondoskodás az erőforrásokról C Emberi erőforrások C Infrastruktúra C Munkakörnyezet C-7 7. A termék előállítása C A termék-előállítás megtervezése C A vevővel kapcsolatos folyamatok C Tervezés és fejlesztés C Beszerzés C Előállítás és szolgáltatás nyújtása C A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése C Konfiguráció-irányítás (CM)./ CM = Configuration Management / C Megbízhatóság és karbantarthatóság C Mérés, elemzés és fejlesztés C Általános útmutatás C Figyelemmel kísérés és mérés C A nem megfelelő termék kezelése C Az adatok elemzése C Fejlesztés C Kiegészítő NATO követelmények C Hozzáférés a Szállítóhoz és Beszállítóhoz, és az Állami C-12 Minőségbiztosítás támogatása 9.2 A Beszerző részére felajánlott termék C-12 5
6 (1. kiadás) 1. Előszó 1.1 Bevezetés Ez a kiadvány bemutatja az AQAP-2000-es kiadványsorozatot, és használati útmutatásokat ad az AQAP-2000-es sorozatban található követelmények értelmezéséhez és alkalmazásához. Az AQAP-2000-es sorozat úgy lett felépítve, hogy a NATO követelményeként szolgáljon a minőség életciklusokat átfogó, integrált rendszerszemléletű megközelítéséhez, és hogy minden tagország számára, minden szerződéses viszonylatban választható és alkalmazható legyen, valamint hogy illeszkedjen a korszerű szabványokban testet öltő folyamat szemléletű megközelítéshez. 1.2 Felépítés A szerződéses AQAP-k 2000-es sorozata különálló kiadványokból épül fel. Ezek közül néhány az ISO 9001: fejezet összefoglalása. A NATO ezt az összefoglalást gondos mérlegelés után végezte el A kiadványsorozat felépítése lehetőséget ad a legmegfelelőbb kiadvány kiválasztására és meghivatkozására a szerződésben. Ezzel lehetővé válik a Beszerző és a Szállító számára, hogy hatékonyan vegye igénybe az erőforrásokat, és növelje a pénzeszközök felhasználásának hatékonyságát. Az AQAP 2000-es sorozat releváns kiadványai a hadfelszerelések élettartamának bármelyik életciklusában meghivatkozhatók a szerződésekben (Lásd: A melléklet). Az AQAP 2000-es sorozat kiadványai lehetőséget adnak arra, hogy a szerződés által lefedett életciklusokban a hadfelszerelésnél folyamatosan alkalmazzák a minőségirányítási folyamatot Az AQAP-k számozási rendszere Első számjegy: Második számjegy: Harmadik és negyedik számjegy: Azt jelöli, hogy a kiadvány a 2000-es sorozatba tartozik A kiadvány célját, rendeltetését jelöli: 0 = Útmutatás 1 = NATO minőségkövetelmények hardverre, nyersanyagokra és a vonatkozó folyamatokra. 2 = NATO minőségkövetelmények szoftverre A jövőben lehetséges kiadványoknak fenntartva: 3 = NATO minőségkövetelmények rendszerekre X = A fejlődésnek megfelelően A kiadvány sorszámát jelöli AQAP 2000: : A NATO integrált rendszer-szemléletű minőség politika a hadfelszerelések élettartamára. NATO használati útmutató az AQAP 2000-es kiadványsorozathoz 6
7 (1. kiadás) AQAP 2050: AQAP 2070: AQAP 2131 AQAP 2130 AQAP 2120 AQAP 2110 AQAP 2105 Hadfelszerelési programok NATO értékelési módszerei Állami Minőségbiztosítás (GQA) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben A hadfelszerelések gyártás utáni végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai A hadfelszerelések gyártásközi és végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai A hadfelszerelések gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai A hadfelszerelések tervezésének, fejlesztésének és gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai A hadfelszerelés-előállítás minőségtervének NATO előírásai Az 1.számú ábra az AQAP 2000-es sorozat struktúráját mutatja be. 7
8 (1. kiadás) STANAG 4107 Hivatkozással: ISO 9000:2000 STANAG 4159 ISO/IEC ISO ISO ACMP ARMP STANAG 4174 AQAP 2050 (Elvárt) ISO/IEC AQAP 2000 A NATO integrált rendszer-szemléletű minőség politika a hadfelszerelések élettartamára AQAP 2070 Állami Minőségbiztosítás (ÁMB) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben AQAP 2131 NATO minőségbiztosít ási követelmények a végellenőrzésre AQAP 2130 NATO minőségbiztosít ási követelmények az ellenőrzésre és vizsgálatra AQAP 2120 NATO minőségbiztosít ási követelmények a gyártásra AQAP 2110 NATO minőségbiztosít ási követelmények a tervezésre és fejlesztésre és gyártásra AQAP 2105 NATO minőségbiztosítási követelmények a minőségtervre AQAP 150 NATO minőségbiztosít ási követelmények a szoftver fejlesztésre AQAP 160 NATO integrált minőségbiztosít ási követelmények a szoftverek élettartamára NATO használati útmutató az AQAP 2000-es sorozathoz AQAP 159 AQAP sz. ábra 3
9 (1. kiadás) 1.3 Tárgykör Az AQAP 2000-es sorozat minőség-politikai-, útmutatói- és szerződéses típusú kiadványokat tartalmaz. A NATO szerződéses minőségbiztosítási követelményeinek részét képezik az ISO 9001:2000 nemzetközi szabvány követelményei is. Maga az ISO 9001:2000 szabvány a minőségirányítási szabványok új koncepcióját, a megengedhető kizárások elvét alkalmazza. Ez az elv megnövelte a kiadványsorozatban meghatározott NATO követelmények bővíthetőségének mértékét A követelmények bővítésének elve azt jelenti, hogy a kis kockázattal járó termékek szállítására csak kis mértékű, míg a nagyobb kockázattal járó termékekre fokozott mértékű minőségbiztosítási követelményt írnak elő. Ez az alapelv megtalálható a NATO AQAP 2000 kiadványában ami a minőség élettartamot átfogó, integrált, rendszerszemléletű megközelítési módjára vonatkozik AQAP 2000 A NATO integrált rendszer-szemléletű minőség politika a hadfelszerelések élettartamára. (Útmutató típusú kiadvány) Ez az elv biztosítja a hadfelszerelés minőségének a teljes élettartamra vonatkozó integrált, rendszerszemléletű értelmezését. További részleteket lásd az 1. sz. Mellékletben NATO használati útmutató az AQAP 2000-es kiadványsorozathoz (Útmutató típusú kiadvány) Ez a kiadvány a NATO kiegészítő követelmények struktúrájára és értelmezésére, valamint az AQAP 2000-es kiadványsorozat alkalmazására vonatkozóan szolgál útmutatásokkal AQAP 2131 A hadfelszerelések gyártás utáni végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai.(szerződéses típusú kiadvány) Az AQAP 2131 célja az, hogy biztosítsa a KMSZK és/vagy Beszerző számára a jogosultságot eljárni a szerződés teljesítés érdekében a Szállítónál, valamint hogy a Szállító végellenőrzése objektív bizonyítékot szolgáltasson arra, hogy a hadfelszerelés megfelel a szerződéses követelményeknek. Ezt a kiadványt akkor kell szerződéses követelményként előírni, ha a követelményeknek való megfelelés kielégítően bizonyítható a végtermék átvételekor AQAP 2130 A hadfelszerelések gyártásközi és végellenőrzésének NATO minőségbiztosítási előírásai.(szerződéses típusú kiadvány) Ez a kiadvány meghatározza a Szállító minőségirányítási rendszerére vonatkozó és a kapcsolódó minimális konfiguráció-irányítási (CM) követelményeket. Egy olyan rendszer létrehozása, dokumentálása, alkalmazása, fenntartása, értékelése és fejlesztése, és/vagy kiértékelése szükséges, ami összhangban van a kiadványban foglalt követelményekkel. Ezt a kiadványt akkor használják, amikor a hadfelszerelést már megtervezték, és a követelményeknek való megfelelést kizárólag ellenőrzés alapján lehet igazolni az alapanyagok, alkatrészek, részegységek és a végtermék gyártása illetve feldolgozása során. 4
10 (1. kiadás) AQAP 2120 A hadfelszerelések gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai (Szerződéses típusú kiadvány) Ez a kiadvány azokat a Szállító minőségirányítási rendszerére és a kapcsolódó konfiguráció-irányításra (CM) vonatkozó követelményeket határozza meg, amelyek alkalmasak objektív bizonyíték szolgáltatására arról, hogy a folyamatok és a termék megfelelnek a szerződéses követelményeknek akár a Szállító, akár a Beszállítók végezték a gyártást vagy feldolgozást Ezt a kiadványt akkor kell a szerződés követelményévé tenni, amikor a hadfelszerelést már megtervezték. A termékek komplexitása rendszerint megköveteli a részletes minőség-szabályozást és felmerülhet a szerviztevékenység szükségessége is. Az élettartam-, a megbízhatósági- és egyéb minőségjellemzőket a Szállító csak igazolt minőségű alapanyagok és alkatrészek felhasználásával, valamint olyan részletes munkautasítások, folyamat-szabályozások és eljárások segítségével tudja biztosítani a gyártási vagy feldolgozási fázisok során, amelyek célja az, hogy lehetővé tegyék a szükséges helyesbítő tevékenységek lehetséges legkorábbi időpontban történő végrehajtását AQAP 2110 A hadfelszerelések tervezésének, fejlesztésének és gyártásának NATO minőségbiztosítási előírásai (Szerződéses típusú kiadvány) Ez a kiadvány meghatározza a Szállító minőségirányítási rendszerére és a kapcsolódó konfiguráció-irányításra (CM) vonatkozó követelményeket arra az esetre, amikor a szerződés tartalmazza a tervezési tevékenységeket is. Ezt a kiadványt akkor kell szerződéses követelménnyé tenni, ha a követelmények funkcionális és műszaki tartalmúak, ezért a Szállító a tervezésért, fejlesztésért és gyártásért egyaránt felelős. A megfelelő AQAP kiválasztásának módszerét a 2.sz. ábra mutatja (sematikusan). 5
11 (1. kiadás) Igényelt termék A kockázatokat értékelni kell a követelményektől a kiszállításig terjedő pályán Beszerzett termék A termék szabadalmazott vagy a kereskedelmi forgalomban kapható? Igen Nem A terméket megtervezték már? Igen Nem A szerződéses követelmények teljesítése vagy a igazolása függ a gyártás ellenőrzésétől? Nem Igen A termék szerz. köv.-nek való megfelelőségét a csak a vevő általi átvétel előtt lehet igazolni? Nem Igen A termék szerz. köv-nek való megfelelése a vevő általi átvételkor igazolható? Igen AQAP 2110 AQAP 2120 AQAP 2130 AQAP 2131 Nincs AQAP Tervezés és fejlesztés Gyártás Folyamatközi ellenőrzés/vizsgálat Végellenőrzés és vizsgálat 2. sz. ábra A kiválasztás folyamata 6
12 (1. kiadás) 1.4 Cél Ez az útmutató hasznos lesz azok számára, akik a szerződés elkészítéséért, a szerződés-felügyeletért és/vagy a megfelelő AQAP-nak való Szállítói megfelelés kiértékeléséért felelősek. Hozzájárul a követelmények egységes értelmezéséhez is a Szállítók, az Állami Minőségbiztosításért felelős személyzet és a Nemzeti Minőségbiztosítási Szervezet (NQAA) között, amikor Állami Minőségbiztosítást (ÁMB-t) kell végezni a STANAG 4107 Állami Minőségbiztosítás (ÁMB) a NATO tagországok hadfelszereléseinek beszerzéseiben és a Szövetségi Minőségbiztosítási Kiadványok használata előírásainak megfelelően. 1.5 Alkalmazás Ezt az AQAP-t nem szabad szerződéses dokumentumként használni. A benne foglaltaknak nincs szerződéses tartalma, nem helyettesítik, nem egészítik ki, nem érvénytelenítik, és nem módosítják a szerződésben lévő követelményeket. Ezt az útmutatót a Szállítók számára rendelkezésre lehet bocsátani, hogy segítse az AQAP-k megértését, és hogy útmutatóként használják saját minőségirányítási rendszerük, vagy beszállítóik minőségirányítási rendszerének átvizsgálásához. MEGJEGYZÉS: Ebben a kiadványban nincsenek útmutatások az ISO 9001:2000-re vonatkozóan, mivel ezt nemzeti ügynek tekintjük. A minőségirányítási rendszer korszerűsítésére vonatkozóan az ISO 9004:2000 útmutatásait lehet használni. 1.6 Érdekeltségi lánc AQAP szereplői ISO megfelelőik Beszerző Vevő Szállító Szervezet Vevő Beszállító Szállító Szervezet Szállító Beszerző: Szállító: Beszállító: Állami és/vagy NATO szervezet, amely szerződéses kapcsolatba lép egy Szállítóval, és aki meghatározza a termékre és a minőségre vonatkozó követelményeket. Szervezet, amely egy szerződés keretében a Beszerző a számára termékeket biztosító félként jár el. A Szállítónak termékeket biztosító (szervezet). 7
13 A melléklet A melléklet Minőség politika Tartalomjegyzék Fejezet Oldalszám 1. Előszó. A-2 2. Fogalmak.. A Életciklusok.... A Életciklusok tartalma. A Az élettartam résztvevők... A A kockázat-alapú feladatszabás A Tájékoztatás és kommunikáció.. A Program csoportok. A Minőségirányítási rendszer A A nemzetközi szabványok használata A A NATO kiadványok használata A-4 A-1
14 A melléklet A melléklet NATO minőség politika 1. Előszó Ez a dokumentum biztosítja a kereteit annak az integrált, rendszer-szemléletű megközelítési módszernek, amely a termékek és szolgáltatások teljes élettartamára kiterjedő minőségbiztosításához szükséges. Ez a megközelítési mód egy olyan strukturált folyamatot hoz létre, amely a minőség technikai és menedzselési vonatkozású elemeivel egyaránt foglalkozik, és a következőkön alapul: A szervezetnek folyamatokat kell kialakítani, irányítani és működtetni annak érdekében, hogy céljait tűzze ki, és hatékonyan érje el. A hardver- és szoftver eszközöket, az emberi tényezőket és más elemeket egy rendszerré integrálják, és a megfelelő szaktudományokkal összeegyeztetik. Az életciklusokban érdekelt minden résztvevő érdekeit figyelembe veszik, beleértve a természeti környezetet is. A vonatkozó igényeket megfelelő funkcionális és műszaki követelményekké alakítják. Az élettartam résztvevők a rendszer létrehozásához és menedzseléséhez közös keretet és közös terminológiát használnak. A minőségirányítási folyamatot és a kapcsolódó tevékenységeket folyamatosan alkalmazzák a termékeknél és minden életciklusban. 2. Fogalmak Ez a minőség-megközelítési mód a következő fogalmakra alapozódik: 2.1 Életciklusok A hadfelszerelés élettartama (amely a koncepció kigondolásától a rendszerből való kivonásáig terjed) jól definiált ciklusokra oszlik, amelyek keretül szolgálnak a programok számára. 2.2 Életciklusok tartalma Az élettartam minden életciklusában vannak folyamatok, amelyek a szervezet egészét érintik és vannak program-specifikus folyamatok. Az érdekelt szervezeteknek hatékony és gazdaságos folyamatokat kell létrehozni, dokumentálni, működtetni és továbbfejleszteni minden egyes életciklusra. A minőségirányítási folyamat felöleli a tervezési, fejlesztési, az átvizsgálási, az auditálási, az igazolási, a mérési és megfigyelési, a jóváhagyási, a helyesbítő és megelőző tevékenységeket. 2.3 Élettartam résztvevők Azok a résztvevők, akik közvetlenül benne vannak a folyamatokban és a kapcsolatos tevékenységekben, az életciklusokban: pld. a felhasználó, a beszerző, a tulajdonos, a Szállító, és az Állami Minőségbiztosításért (ÁMB=Government Quality A-2
15 A melléklet Assurance) felelős személyzet és mivel a minőség megosztott felelősség, ezt a felelősséget nem szabad kizárólag egy résztvevőre terhelni. 2.4 A kockázat-alapuló feladatszabás Az költség- erőforrás felhasználás érdekében, csak akkor kell igényelni Állami Minőségbiztosítást, amikor már azonosították a termékhez vagy a Szállítóhoz kapcsolódó kockázati területeket. 2.5 Tájékoztatás és kommunikáció Fontos, hogy minden érdekelt féltől származó információt folyamatosan kicseréljenek, annak érdekében, hogy az élettartam lehető legkorábbi fázisában figyelembe vehessenek minden érdeket. 2.6 Program csoportok Fontos, hogy a program csoportok (PTMs=Project Management Teams) a lehető leghamarabb felállítsák, és kiterjesszék működését az egész élettartamra (1). Ezeknek a munkacsoportoknak kereszt-funkcionálisaknak és egymást kiegészítő szakismeretekkel kell rendelkezniük, valamint elkötelezettnek kell lenniük a közös célok megvalósítása iránt. A program munkacsoportoknak delegált hatáskörrel (felhatalmazással és hatáskörrel) kell rendelkezni arra, hogy miközben folyamatosan a minőségre koncentrálnak, kompromisszumot köthessenek a kivitelezés, a határidők, a költségek és a kockázatok tekintetében. 2.7 A minőségirányítási rendszer Az élettartamban résztvevő szervezeteknek egy hatékony és gazdaságos minőségirányítási rendszert kell létrehozniuk, amit dokumentálni, rendszeresen értékelni és tökéletesíteni kell. A minőségirányítási rendszer a szervezet irányítási rendszerének az a része, amely meghatározza a minőség politikát és a minőségcélokat, majd a minőségcéloknak megfelelően koncentrál az eredmények elérése. A minőség politika és célkitűzései adjanak módot az erőforrások és az élettartam folyamatok hatékony irányítására, a szervezet minden tagjának részvételével. Ez a megközelítési mód a hosszú-távú sikereket célozza meg azzal, hogy középpontba helyezi a folyamatos továbbfejlesztést, a vevői megelégedettséget és az összes résztvevő fél érdekét. Az értékelés nyújt olyan betekintést a szervezetbe, ami jelzi azokat a területeket, ahol helyesbítésre van szükség, és azokat, ahol lehetőség van a továbbfejlesztésre. (1) Ha a program például csak egy fejlesztési program, akkor a programirányító team (PTM) megszüntethető a Fejlesztési fázis végén. A-3
16 A melléklet Egy olyan környezetben, ahol a vállalkozások naponta kerülnek szembe a növekvő verseny- kihívásokkal, a túlélés érdekében a szervezetek állandóan új utakat keresnek versenyképességük növelésére, és azt vizsgálják, hogy milyen távol vannak a Vállalati kiválóság -tól. A nemzetközileg elismert élettartam folyamat modellek, képesség fejlettségi szintek használata, és az igénytől függő értékelési típus(ok) alkalmazása tendenciának tekinthető. 2.8 A nemzetközi szabványok használata A NATO AC/250-es szakbizottsága úgy határozott, hogy mindenütt, ahol megfelelők, a nemzetközi szabványokat alkalmazzák. A NATO-minőségirányítás megkívánja, hogy az AQAP dokumentumok és a kapcsolódó nemzetközi szabványok úgy legyenek felhasználva, hogy komplett követelményrendszert alkossanak a NATO alkalmazáshoz. Ezért a NATO közösségének keresnie kell a lehetőségeket arra, hogy befolyást gyakoroljon a nemzetközi szabványok kifejlesztésére. 2.9 A NATO publikációk alkalmazása Mivel a hadfelszerelések beszerzése és fejlesztése nemzetközi programok keretében is történhet, egy sor NATO dokumentumot kell fenntartani (beleértve a Szövetségi Minőségbiztosítási Publikációkat) és alkalmazni a NATO és tagországai kölcsönös érdekeinek érvényesítése miatt. A-4
17 B melléklet B melléklet NATO útmutató az AQAP-2131 használatához Tartalomjegyzék Fejezet Oldalszám 1. Előszó B-1 2. Követelmények B Hozzáférés a Szállítóhoz, és az ÁMB tevékenység támogatása B A Szállító által átvételre felajánlott termék B A nem-megfelelő termékek kezelése B A Beszerző által beszállított termék B Végellenőrzés B-2 B-1
18 B melléklet B melléklet NATO útmutó az AQAP-2131 használatához 1. Előszó Ezt a fejezetet magától értetődőnek tekintjük. 2. Követelmények 2.1 Ezek a követelmények a Szállító felelősségét hangsúlyozzák a korlátlan hozzáférés biztosításáért az Katonai Minőségbiztosítási Szervezet Képviselője (KMSZK) számára azokhoz a területekhez, ahol a szerződésben foglalt munka egyes részeit végzik. Kizárólag a Szállító felelős a Beszerző számára biztosított minden termék minőségéért. 2.2 A Szállító által átvételre felajánlott termékek Ezt a fejezetet magától értetődőnek tekintjük 2.3 A nem megfelelő termékek kezelése A KMSZK és/vagy Beszerző és a Szállító meg kell állapodniuk a Szállító által javasolt eltérések kezeléséről. A Szállító viseli a felelősséget a megfelelő azonosításért, a megfelelő szabályozásokért és ezeknek a folyamatoknak az alkalmazásáért. 2.4 A Beszerző által beszállított termék Ezt a fejezetet magától értetődőnek tekintjük 2.5 Végellenőrzés Ha a Megfelelőségi Igazolás (COC) /Certificate of Comformity/ formáját a szerződés nem tartalmazza, akkor az AQAP 2070-ben rendelkezésre áll egy megfelelő példa. Ez a formátum a minimálisan szükséges információkat tartalmazza. B-2
19 C melléklet C melléklet NATO útmutató az AQAP-2130, és használatához Tartalomjegyzék Fejezet Oldalszá m 1. Előszó.. C-1 2. Megfelelés... C-3 3. A követelmények rendszere az AQAP-2110, és ban. C-3 4. A minőségirányítási rendszer.. C Általános követelmények. C Dokumentálási követelmények. C-4 5. A vezetőség felelősségi köre... C A vezetőség elkötelezettsége. C Vevőközpontúság.. C Minőségpolitika... C Tervezés. C Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció.. C Vezetőségi átvizsgálás... C-7 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal. C Gondoskodás az erőforrásokról C Emberi erőforrások C Infrastruktúra. C Munkakörnyezet... C-7 7. Termék előállítás... C A termék-előállítás megtervezése. C Vevővel kapcsolatos folyamatok.. C Tervezés és fejlesztés C Beszerzés.. C Gyártás és szolgáltatásnyújtás.. C A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése C Konfiguráció-irányítás (CM). /CM = Configuration Management/. C Megbízhatóság és karbantarthatóság C Mérés, elemzés és fejlesztés C Általános útmutatás.. C Figyelemmel kísérés és mérés C A nem megfelelő termék kezelése C Az adatok elemzése.. C Fejlesztés... C-12 C-1
20 C melléklet 9. Kiegészítő NATO követelmények. C Hozzáférés a Szállítóhoz és Beszállítóihoz, és az Állami Minőségbiztosítás támogatása C A Beszerző részére felajánlott termék.. C-12 C-2
21 C melléklet C melléklet NATO útmutató az AQAP-2130, és használatához 1. Előszó Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük. 2. Megfelelés Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük. 3. A követelmények rendszere az AQAP 2110-, és 2130-ban Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük. 4. A minőségirányítási rendszer 4.1 Általános követelmények NATO útmutatás Az AQAP 2110-ben, 2120-ban és a 2130-ban mindenütt a Minőségirányítási Rendszer vagy egyszerűen csak a Rendszer kifejezést használunk. Ez kielégíti azt az igényt, hogy minőség politikát és minőségcélokat alakítsanak ki, és hogy ezeket a célokat megvalósítsák. Az AQAP-k megkövetelik, hogy a Rendszert létrehozzák, dokumentálják, értékeljék és fejlesszék. A létrehozás azt jelenti, hogy állandó jelleggel bevezetik a szerződés időtartamára. A dokumentálás azt jelenti, hogy a Rendszer elemeit írásban ismertetik, elegendő részletességgel ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a rendszert működtető és felügyelő személyzet számára. A rendszer dokumentációja papíron vagy elektronikus hordozón egyaránt rögzíthető. Az értékelés azt jelenti, hogy a Rendszert - amelynek ki kell elégítenie a szerződéses követelményeket - rendszeresen és szabályozott módon auditálják. A fejlesztés azt jelenti, hogy a megszerzett tapasztalatokat kifejezésre juttatják a Rendszer korszerűsítéseiben. Egy hatékony Rendszer biztosítja a bizalmat abban, hogy a Szállító képes határidőre, és csak elfogadható terméket szállítani a Beszerző számára. Ez magában foglalja azoknak a tevékenységeknek és szabályozásoknak a megtervezését, létrehozását és bevezetését, amelyek szükségesek ennek az eredménynek a megvalósításához a munka minden fázisában, az előzetes tervezéstől kezdve, a gyártáson és elfogadáson keresztül, a szükséges (igényelt) szolgáltatások biztosításáig a kiszállítást követően. Felismerve azt, hogy a legtöbb irányítási funkció kihat valamilyen módon és valamilyen mértékben a minőségre, minden funkciót elemeznek, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek kihatással vannak a minőségre, és hogy biztosítsák ezeknek a tényezőknek a kézbentartását (szabályozását). A Rendszer bevezetés hatékonyságának elismerését sokféle módon lehet megszerezni, mint például: - A felső vezetőség elkötelezettségének demonstrálása, - Az önértékelés, - A folyamatos fejlesztés, C-3
22 C melléklet - A Felhasználó /Beszerző észrevételeinek visszacsatolása, - A szállító telephelyén észlelt nem megfelelőségek súlyosságának értékelése, - A trend-elemzés. Egy gazdaságos Rendszernek nemcsak az erőforrások hatékony felhasználása a célja, hanem a javítási, átdolgozási, selejtezési és meghibásodási költségek minimalizálása is. Hogy ezt elérjék, a Rendszer elsődleges célja megelőzni a nemmegfelelőségeket, különösen a tervezés és fejlesztés fázisában. A nemmegfelelőségek megelőzési költsége általában sokkal kisebb, mint a hibák, az átdolgozás és a helyesbítő tevékenység költségei. A nem megfelelő termékek túlzott mennyisége a szabályozatlan állapot jellemzője. A nem megfelelő termékek rejtett tényezőt képezhetnek az adott termék költségeiben a Beszerző számára. Az AQAP-k meghatározzák azokat a minőség szabályozási követelményeket, amelyeknek a Szállító meg kell, hogy feleljen. De nem szabják meg azt, hogy a Szállító pontosan milyen eljárásokat vagy módszereket alkalmazzon erre a célra. Az alkalmazott eljárások azonban a KMSZK és/vagy Beszerző értékelésének tárgyát képezik. 4.2 A dokumentálási követelményei Általános útmutatás Minőségirányítási kézikönyv NATO útmutatás A Szállító szervezetének a szerződéssel érintett minden része hozzájárul az AQAPk követelményeinek kielégítéséhez, ezért a minőségre kiható tevékenységeiket be kell integrálni (a Rendszerbe) és a Rendszeren keresztül koordinálni kell. A Rendszer dokumentációja ismerteti a szervezet felépítését, és a szervezeti elemek egymáshoz való viszonyát (a hierarchikusakat és a funkcionálisakat), amelyek részt vesznek a működtetésében. Kijelöli a működésre és döntésekre vonatkozó speciális felelősségeket és a szükséges hatásköröket A dokumentumok kezelése A feljegyzések kezelése 5.0 A vezetőség felelősségi köre 5.1 A vezetőség elkötelezettsége C-4
23 5.2 Vevőközpontúság 5.3. Minőségpolitika 5.4 Tervezés C melléklet NATO útmutatás A Minőségtervet az egyéb program-vonatkozású tervezéssel összhangban kell kifejleszteni, például a Program Irányítási Terv egyik alfejezeteként. Ahol a funkciókat (a működést, a rendeltetést) és a folyamatokat egyértelműen meghatározták a Szállító Minőségirányítási Kézikönyvében, ott ajánlott kereszthivatkozási táblázat alkalmazása. A Minőségtervnek (QP = Quality Plan) tartalmaznia kell a szervezet felépítésének szerződés-specifikus leírását. A Minőségterv részletei, bár nem kizárólag, a következők lehetnek: - Szervezeti felépítés, amely tartalmazza a felelősségi körök és hatáskörök kijelölését, például, a program vezetőjére, a program minőség felelősre, valamint a Szállító és a Beszállítók szervezeti egységeire vonatkozóan. - A Szállító Minőségirányítási Kézikönyvének specifikus üzemeltetési funkcióit, amely tartalmazza az összes üzemeltetési kapcsolatot (interfészeket), beleértve a Beszállítókra vonatkozókat. - A szerződéssel összefüggő eljárások, folyamatok és utasítások alkalmazását az olyan tevékenységekre, mint például: - A tervezés és fejlesztés vonatkozású Beszállítói szerződések megkötése. - Az új alkatrészek (alkotó elemekre) beszerzési és minősítési folyamata. - A konfiguráció-irányítás. - A tervezési és fejlesztési folyamatra, a gyártásra, az igazolásra stb. vonatkozó új módszerek, folyamatok és eljárások bemutatása és minősítése. - A problémák / nem-megfelelőségek elemzése, értékelése és helyesbítése. - Az olyan speciális követelmények kielégítése, mint: - Megbízhatóság /karbantarthatóság /interoperabilitás/szervizelhetőség. - Technikai, fegyverzeti és személyi biztonság. - Ergonómia. - Környezetvédelem. - Az ellenőrzési és vizsgálati specifikációk elkészítése az átvételi vizsgálathoz, és a szükség szerinti jóváhagyáshoz. - A tervezés, fejlesztés és gyártás igazolási programja a késztermékre vonatkozóan, beleértve: - Az elméleti /analitikus bemutatást; - - A tervezés átvizsgálást; - A funkcionális vizsgálatot; - A környezetállósági vizsgálatot; - Az átvételi vizsgálatot. - Ezek az igazolási tevékenységek legyenek meghatározva egy folyamatábrán, amely tartalmazza a termékre vonatkozó teljes igazolási programot. C-5
24 C melléklet - A KMSZK és/vagy Beszerző értesítésére és a szerződés által megkívánt dokumentumok beterjesztésére vonatkozó módszerek. A vevőközpontúság megőrzése érdekében, a termék-előállítás megtervezésekor a Szállítónak figyelembe kell vennie a következők elvégzését, értelemszerűen: - Az ISO 9001: pontjának( A termékre vonatkozó követelmények meghatározása ) elemzését. - A kockázatok azonosítását, beleértve a Szállító irányítási rendszerének kockázatát. - Az igények funkcionális elemzését, osztályozását és súlyozását. - A megszorításokat az alkalmazásban, az ergonomiában, a karbantartásban, az interoperabilitásban, és a képzésben. - Az igények meghatározását (vevői elvárások, észlelt vevői igények, kifejezett vevői igények) - A szükségtelen és drága megkötöttségek meghatározását. - A buktatók (csapdák), folyamat- és technológiai zsákutcák meghatározását. - Az erőforrás-allokációt. - A környezetre veszélyes és káros hatások minimalizálását. Minden speciális vagy szokatlan követelményt azonosítani kell. Ahol ilyen követelmények vannak, szükséges ezek tanulmányozása, a megfelelő műveletekre, folyamatokra és technikákra vonatkozó intézkedések megtervezése és ütemezése, valamint a követelményeknek való megfelelés vizsgálati és bizonyítási eszközeinek meghatározása. Az összes fent említett információkat egy irányítási tervben lehet összegezni (Programirányítási terv, Fejlesztési terv, Minőség terv stb.), amely képessé teszi a Beszerzőt arra, hogy tájékozott maradjon a nehézségekről, buktatókról, bizonytalanságokról és kockázatokról, és a speciális intézkedések vagy eszközök bevezetéséről (megvalósításáról, érvényesítéséről), amelyek az adott szerződés pontosítását eredményezhetik Minőségcélok A minőségirányítási rendszer tervezése 5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció Felelősségi körök és hatáskörök A vezetőség képviselője NATO útmutatás Fontos, hogy a vezetőség képviselője a felső vezetőség ügyvezetői (igazgatói) felelősséggel rendelkező tagja legyen, és a KMSZK és/vagy Beszerző által felvetett minőségi problémák megoldásában a Szállító felhatalmazott képviselőjeként járjon el. C-6
25 C FÜGGELÉK Belső kommunikáció NATO útmutatás A megfelelő kommunikáció biztosítása érdekében, a Szállítónak létre kell hoznia azokat a kommunikációs folyamatokat, amelyek biztosítják a KMSZK és/vagy Beszerző megfelelő színvonalú tájékoztatással való ellátását. Ennek azt a szintet tekintjük, ami a KMSZK és/vagy Beszerző számára a kijelölt Állami Minőségbiztosítási tevékenységek teljesítéséhez szükséges. 5.6 Vezetőségi átvizsgálás Általános útmutatás Az átvizsgálás bemenő adatai Az átvizsgálás kimenő adatai 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 6.1 Gondoskodás az erőforrásokról 6.2 Emberi erőforrások Általános útmutatás Felkészültség, tudatosság és képzés 6.3 Infrastruktúra 6.4 Munkakörnyezet 7. A termék előállítása NATO útmutatás Amikor az AQAP 2130, 2120 vagy 2110 a követelmény, akkor az ISO 9001:2000 szabvány 7. fejezetének követelményei a következő táblázat szerint vonatkoznak: C-7
26 C FÜGGELÉK ISO 9001:2000 elemek AQAP 2130 AQAP 2120 AQAP A termék-előállítás megtervezése Részben IGEN IGEN 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok IGEN IGEN IGEN 7.3 Tervezés és fejlesztés NEM NEM IGEN A beszerzés folyamata IGEN IGEN IGEN Beszerzési információ IGEN IGEN IGEN A beszerzett termék igazolása (verifikálása) IGEN IGEN IGEN Az előállítás és szolgáltatás nyújtásának IGEN IGEN IGEN szabályozása Az előállítás és szolgáltatásnyújtás NEM IGEN IGEN folyamatainak érvényesítése (validálása) Azonosítás és nyomonkövethetőség IGEN IGEN IGEN A vevő tulajdona IGEN IGEN IGEN A termék állagának megőrzése IGEN IGEN IGEN 7.6 Megfigyelő- és mérőeszközök kezelése IGEN IGEN IGEN 7.7 Konfiguráció-irányítás (CM) (2) IGEN (3) IGEN (4) IGEN 7.8 Megbízhatóság és karbantarthatóság (5) NEM NEM IGEN 7.1 A termék-előállítás megtervezése A részleteket lásd ennek a kiadványnak az 5.4 pontjában. NATO útmutatás A vevőközpontúság megőrzése érdekében, a termék-előállítás megtervezésekor a Szállítónak figyelembe kell vennie a következők elvégzését, értelemszerűen: Az ISO 9001: pontjának( A termékre vonatkozó követelmények meghatározása ) elemzését. A kockázatok azonosítását, beleértve a Szállító irányítási rendszerének kockázatát. Az igények funkcionális elemzését, osztályozását és súlyozását. A megszorításokat az alkalmazásban, az ergonomiában, a karbantartásban, az interoperabilitásban, és a képzésben. Az igények meghatározását (vevői elvárások, észlelt vevői igények, kifejezett vevői igények) A szükségtelen és drága megkötöttségek meghatározását. A buktatók (csapdák), folyamat- és technológiai zsákutcák meghatározását. Az erőforrás-allokációt. A környezetre veszélyes és káros hatások minimalizálását. (2) NATO kiegészítés, az ISO 9001:2000-ben nem szerepel. (3) Az elemei csak az AQAP pontjában megkívántak szerint vonatkoznak. (4) Az elemei csak az AQAP és pontjában megkívántak szerint vonatkoznak (5) NATO kiegészítés, az ISO 9001:2000-ben nem szerepel C-8
27 C FÜGGELÉK Minden speciális vagy szokatlan követelményt azonosítani kell. Ahol ilyen követelmények vannak, szükséges ezek tanulmányozása, a megfelelő műveletekre, folyamatokra és technikákra vonatkozó intézkedések megtervezése és ütemezése, valamint a követelményeknek való megfelelés vizsgálati és bizonyítási eszközeinek meghatározása. Az összes fent említett információkat egy irányítási tervben összegezni szükséges (Programirányítási terv, Fejlesztési terv, Minőség terv stb.), amely képessé teszi a Beszerzőt arra, hogy tájékozott maradjon a nehézségekről, buktatókról, bizonytalanságokról és kockázatokról, és a speciális intézkedések vagy eszközök bevezetéséről (megvalósításáról, érvényesítéséről), amelyek az adott szerződés pontosítását eredményezhetik. 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok A termékre vonatkozó követelmények meghatározása A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása Kapcsolattartás a vevővel NATO útmutatás A tájékoztatás (informálás) szintje a Szállító és a KMSZK és/vagy Beszerző között legyen meghatározva. Mivel az AQAP-k csak a szerződéses minőségbiztosítási követelmények kereteit adják meg, ezért lényeges, hogy a Szállító és a KMSZK és/vagy Beszerző a szerződésre és a Szállító normál üzletmenetére alapozott kommunikációs kapcsolatot alakítson ki, annak érdekében, hogy a szükséges információkat a KMSZK és/vagy Beszerző időben megkapja. 7.3 Tervezés és fejlesztés A tervezés és fejlesztés megtervezése A tervezés és fejlesztés bemenő adatai A tervezés és fejlesztés kimenő adatai A tervezés és fejlesztés átvizsgálása C-9
28 C FÜGGELÉK A tervezés és fejlesztés igazolása (verifikálása) A tervezés és fejlesztés érvényesítése (validálása) A tervezés és fejlesztés változtatásainak kezelése 7.4 Beszerzés A beszerzés folyamata Beszerzési információ NATO útmutatás Amikor a Szállító a szerződés teljesítésébe Beszállítót (alvállalkozót) von be, akkor ezt a tényt a lehető leghamarabb a KMSZK és/vagy Beszerző tudtára kell adni. Ez teszi lehetővé a KMSZK és/vagy Beszerző számára, hogy fontolóra vegye az ÁMB szükségességét, a Beszállító telephelyén, a szerződés teljesítés egy korai szakaszában A beszerzett termék igazolása (verifikálása) 7.5 Előállítás és szolgáltatás nyújtása Az előállítás és a szolgáltatás nyújtásának szabályozása A gyártás és a szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése (validálása) Azonosítás és nyomonkövethetőség A vevő tulajdona A termék állagának megőrzése 7.6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése C-10
29 C FÜGGELÉK 7.7 Konfiguráció irányítás (CM) Bővebb információk a STANAG 4427 és STANAG 4159-ben találhatók Konfiguráció-irányítási (CM) követelmények Konfiguráció-irányítási terv (CMP) 7.8 Megbízhatóság és karbantarthatóság 8. Mérés, elemzés és fejlesztés 8.1 Általános útmutatás 8.2 Figyelemmel kísérés és mérés A vevő megelégedettsége Belső audit A folyamatok figyelemmel kísérése és mérése A termék figyelemmel kísérése és mérése NATO útmutatás Ha a szerződés nem határozza meg a Megfelelőségi Igazolás (COC) formáját, akkor egy alkalmas példa található erre az AQAP 2070-ben. Ez a formátum magában foglalja a COC minimális információ tartalmára vonatkozó követelményeket. 8.3 A nem megfelelő termék kezelése A Beszerzőknek gondoskodniuk kell arról, hogy az engedményekkel foglakozó szerződéses követelmények egyértelműen meg legyenek határozva a szerződésben. A Beszerzők legyenek tudatában annak, hogy a szerződő ország és annak az országnak a nemzeti gyakorlata, ahol a szerződést teljesítik, eltérő lehet az engedmények kezelése tekintetében, és ezért nyilvánvalóvá kell tegyék a szükséges tennivalókat. 8.4 Az adatok elemzése C-11
30 C FÜGGELÉK 8.5 Fejlesztés Folyamatos fejlesztés Helyesbítő tevékenység Megelőző tevékenység 9. Kiegészítő NATO követelmények 9.1 Hozzáférés a Szállítóhoz és Beszállítókhoz, és a KMSZK tevékenység támogatása Ezek a követelmények hangsúlyozzák a Szállító felelősségét azért, hogy biztosítsa a korlátlan hozzáférést és támogatást a Katonai Minőségbiztosítási Szervezet Képviselőjének (KMSZK) számára ott, ahol a szerződésben szereplő munkát végzik. Egyedül a Szállító felelős minden termék minőségéért, amit a Beszerző számára biztosít. A Szállítónak gondoskodnia kell arról, hogy biztosítva legyen a KMSZK és/vagy Beszerző számára az alkalmas irodai elhelyezés az adminisztratív feladatok ellátásához, és a megfelelő munkahely az igazolás végrehajtására. A biztosított szolgáltatások, és támogatás-nyújtás tartalmazza, bár nem kizárólag, a következőket: - A KMSZK és/vagy Beszerző hozzáférését azokhoz a területekhez, ahol, és amikor a szerződéssel kapcsolatos munkavégzés történik. - Támogatás a dokumentálásban, auditálásban és az anyagok és szolgáltatások átvételében, értelemszerűen. - Az Állami Minőségbiztosítás szakszerű elvégzéséhez szükséges információkat. 9.2 A Beszerző részére átvételre felajánlott termék Ezt a részt magától értetődőnek tekintjük C-12
A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI
(1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003. június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO
RészletesebbenA HADFELSZERELÉSEK TERVEZÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK ÉS GYÁRTÁSÁNAK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI
(1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK TERVEZÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK ÉS GYÁRTÁSÁNAK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003 június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL
RészletesebbenA HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁSKÖZI ÉS VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI
(1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁSKÖZI ÉS VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003. június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO
RészletesebbenNATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK A TERVEZÉSRE, FEJLESZTÉSRE ÉS GYÁRTÁSRA
(1.kiadás) NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK A TERVEZÉSRE, FEJLESZTÉSRE ÉS GYÁRTÁSRA (2003 június) I EREDETI Üres oldal II EREDETI ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA)
RészletesebbenA., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI
A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI S.sz. ISO 9001:2008 ISO 9001:2015 1) vevőközpontúság vevőközpontúság 2) vezetés vezetői szerepvállalás 3) a munkatársak bevonása a munkatársak elköteleződése 4) folyamatszemléletű
RészletesebbenNATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK A GYÁRTÁSRA. AQAP 2120 (1. kiadás) (2003 június)
NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK A GYÁRTÁSRA (2003 június) 1 EREDETI Üres oldal II EREDETI ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO KÖZZÉTÉTELI KÖZLEMÉNY 2003. június
RészletesebbenNATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK AZ ELLENŐRZÉSRE ÉS VIZSGÁLATRA. AQAP 2130 (1. kiadás) (2003 június)
(1.kiadás) NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK AZ ELLENŐRZÉSRE ÉS VIZSGÁLATRA (2003 június) I EREDETI Üres oldal II EREDETI ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO
RészletesebbenAQAP követelmények és realitások
AQAP követelmények és realitások Kerekes László minőségügyi szakértő tel: 20/777-9139 email: info@saasco.hu AQAP ALLIED QUALITY ASSURANCE PUBLICATION (SZÖVETSÉGI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KIADVÁNY) AQAP-2070
RészletesebbenMinőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015
3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015 1 ZH jegyzetek 2 2 3. ISO 9000:2015 ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár alapvető fontosságú hátteret biztosít a nemzetközi szabványnak a megfelelő
RészletesebbenMinőségbiztosítás dr. Petőcz Mária
Minőségbiztosítás dr. Petőcz Mária Építési folyamat 1 J O G S Z A B Á LY O K N E M Z E T I S Z A B VÁ N Y O K SZAKMAI ÉS VÁLLALATI SZABVÁNYKIADVÁNYOK A műszaki szabályozás szintjei és hierarchiája HAZAI
RészletesebbenISO 9001 revízió Dokumentált információ
ISO 9001 revízió Dokumentált információ Dokumentumkezelés manapság dokumentált eljárás Minőségi kézikönyv DokumentUM feljegyzés Dokumentált eljárás feljegyzések kezeléséhez Dokumentált eljárás dokumentumok
Részletesebben2011. ÓE BGK Galla Jánosné,
2011. 1 A mérési folyamatok irányítása Mérésirányítási rendszer (a mérés szabályozási rendszere) A mérési folyamat megvalósítása, metrológiai megerősítés (konfirmálás) Igazolás (verifikálás) 2 A mérési
RészletesebbenAz ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád
Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése
RészletesebbenXXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT
XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,
RészletesebbenA vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)
16. A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és 9004 5. pont) 16.1 A vezetőség elkötelezettsége (ISO 9001 és 9004 5.1. pont) A vezetőség felelősségi körére vonatkozó fejezet a két szabványban szinte azonos
RészletesebbenA szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés
9. A szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés 9.1 Az ISO 9001 szabvány előírásainak csoportosítása A szabvány 0., 1., 2., és 3. pontja bevezetésként szolgál és megadja a legfontosabb
RészletesebbenKépzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés
Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 9001,
RészletesebbenKépzés leírása. Képzés megnevezése: IRIS szabványismertető Jelentkezés
Képzés megnevezése: IRIS szabványismertető Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A képzés célja az IRIS szabvány vasúti járműipari kiegészítő követelményeinek megismertetése a résztvevőkkel.
RészletesebbenA NATO INTEGRÁLT RENDSZER-SZEMLÉLETŰ MINŐSÉG-ELVE A HADFELSZERELÉSEK ÉLETTARTAMÁRA
AQAP 2000 (1. kiadás A NATO INTEGRÁLT RENDSZER-SZEMLÉLETŰ MINŐSÉG-ELVE A HADFELSZERELÉSEK ÉLETTARTAMÁRA AQAP 2000 2003. június AQAP 2000 (1. kiadás) AZ ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI
RészletesebbenKépzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés
Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS
RészletesebbenISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez
Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez 2 a folyamatszemléletű megközelítés alkalmazását segíti elő az érdekelt felek megelégedettségének növelése céljából kiemeli a következő szempontok
RészletesebbenÚj dokumentálandó folyamatok, azok minimális tartalmi elvárásai
Új dokumentálandó folyamatok, azok minimális tartalmi elvárásai Dokumentált folyamattal való rendelkezés ISO/TS 16949:2009 IATF 16949:2015 Dokumentumok kezelése, Feljegyzések kezelése, Nem megfelelő termék
RészletesebbenPROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK
Adat és Információvédelmi Mesteriskola MIR a projektben 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK 2018.10.19. Adat és Információvédelmi Mesteriskola 1 MIR Tartalom:
RészletesebbenINFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR MIR a projektben 30 MB KÁLMÁN MIKLÓS ÉS RÁCZ JÓZSEF PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK 2017. 02. 24. MMK-Informatikai projektellenőr képzés 1 MIR Tartalom: 2-12
RészletesebbenVáltozások folyamata
ISO 9001:2008 Változások az új szabványban Változások folyamata A változtatások nem csak a rendszer dokumentumait előállítókra vonatkozik, hanem: az ellenőrzéseket végzőkre, a belső auditot végzőkre, és
RészletesebbenA szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok
10. A szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok 10.1 Beszerzés (ISO 9001, 4.6.) A termelési folyamatok közül a szabvány elsőként a beszerzést szabályozza. Az előírások a beszállító értékelésével,
RészletesebbenISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés
ISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés Avagy hogy gondolkodjuk a saját cégünkről? Kőrösi György, ISO TS/9001 Vezető auditor Új Követelmények ÚJ! Kockázatalapú gondolkodás A szabvány egészére
RészletesebbenÁllami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben
XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs
Részletesebben(HL L 384., , 75. o.)
2006R2023 HU 17.04.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2023/2006/EK RENDELETE (2006. december 22.)
RészletesebbenIntegrált ISO 9001 ISO ISO Vezető auditor képzés
Integrált ISO 9001 ISO 14001 ISO 45001 Vezető auditor képzés képzés (Kihelyezett) A KÉPZÉS IDŐPONTJA ÉS HELYE: dátum: időtartam: helyszín: A KÉPZÉS KÖLTSÉGEI*: kedvezményes ár: normál ár: 341 000 Ft (partner
RészletesebbenMester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció
1081 Budapest, Népszínház u. 57. I/8. Hatálybaléptetés időpontja: Készítette:.... Ács Lajos cégvezető - minőségügyi vezető Ellenőrizte és Jóváhagyta:.... Ácsné Cseh Ildikó cégtulajdonos Figyelem! Az, a
RészletesebbenISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás
RészletesebbenMinőségtanúsítás a gyártási folyamatban
Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom
RészletesebbenÁllami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben
Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet
RészletesebbenAmit a minőségről tudni kell Certified Process Quality Manager course 1 Az előadás tematikája: ISO 9001 minőségirányítási rendszer közérthetően Minőségirányítási rendszertanúsítások egy tapasztalt auditor
RészletesebbenTapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán
Tapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán Előadó: Turi Tibor, vezetési tanácsadó 1 Az előadás témái Új irányítási rendszerszabványok A legfontosabb változások áttekintése Teendők 2 Új irányítási
RészletesebbenISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek
BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai
RészletesebbenProjektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer
Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7 Megbízó szervezet neve: D-PACK Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 2371 Dabas-Sári, Szent János u. 1. Megbízó szervezet vezetőségének képviselője:
RészletesebbenGondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője
Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási
RészletesebbenMinőségirányítási Kézikönyv
FVM MGI Oldal: 1/7 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1. Általános követelmények Olyan minőségirányítási rendszert hoztunk létre, dokumentáltunk és tartunk fenn, amely megfelelő eszköz arra, hogy tevékenységünk
RészletesebbenXXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.
2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek
RészletesebbenProjektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5. 2000 Szentendre, Dózsa György út 20.
Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/5 Megbízó szervezet megnevezése: Szentendrei Betonárugyár ZRt. Székhelye: 2000 Szentendre, Dózsa György út 20. Az audit során vizsgált illetve megtekintett telephelye(i):
RészletesebbenA termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont)
18. A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18.1 A folyamatok tervezése (ISO 9001 és 9004 7.1. pont) A szabványok 7. pontjainak szerkezete azonos. A 9001 szabvány 7.1. pontja a folyamattervezéssel
RészletesebbenKépzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei?
Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képesítést szerez az MSZ EN ISO 13485 szabvány
RészletesebbenAZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.
AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS
Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...
RészletesebbenISO HOGYAN ÉPÜL FEL A MIR RENDELÉSRE KÉSZÜLT ESZKÖZÖK GYÁRTÓI ESETÉN? előadó Juhász Attila SAASCO Kft.
ISO 13485 HOGYAN ÉPÜL FEL A MIR RENDELÉSRE KÉSZÜLT ESZKÖZÖK GYÁRTÓI ESETÉN? előadó Juhász Attila SAASCO Kft. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Miről és kinek szól az előadás? 3. AZ ÚTITERV Bevezetési stratégia
RészletesebbenAktualitások a minőségirányításban
BUSINESS ASSURANCE Aktualitások a minőségirányításban Auditok változásai ZRUPKÓ János 1 SAFER, SMARTER, GREENER Új távlatok Biztosítani, hogy a minőségirányítás többet jelentsen egy tanúsításnál és amely
RészletesebbenA NATO ÉLETCIKLUST ÁTFOGÓ, INTEGRÁLT, RENDSZERSZEMLÉLETŰ MINŐSÉG-MEGKÖZELÍTÉSI POLITIKÁJA. AQAP 2000 (1. kiadás) (2003. június)
A NATO ÉLETCIKLUST ÁTFOGÓ, INTEGRÁLT, RENDSZERSZEMLÉLETŰ MINŐSÉG-MEGKÖZELÍTÉSI POLITIKÁJA (2003. június) I EREDETI Üres oldal ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, II EREDETI NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL
RészletesebbenIntegrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai
XXII. Magyar Minőség Hét Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai Budapest, 2013. november 5. Kéki Zsuzsanna Az MSZT tanúsítási szolgáltatásai Minőségirányítási rendszerek tanúsítása MSZ
RészletesebbenIATF - International Automotive Task Force IATF 16949:2016 Hivatalos értelmezés
:2016 Hivatalos értelmezés Az első kiadása 2016 októberben jelent meg, és 2017 január 1-től lépett érvénybe. Az IATF a következő hivatalos értelmezésről döntött (Sanctioned Interpretations - SI) és hagyta
RészletesebbenKockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében
Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás
Részletesebbenevosoft Hungary Kft.
Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban 9. fejezet: Minőség menedzsment Előadó: Harrer Ágnes Krisztina minőségügyi megbízott menedzser ELŐADÓ: HARRER ÁGNES KRISZTINA Minőségügyi megbízott
RészletesebbenVégső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért
Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől
RészletesebbenKépzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei?
Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Jelentkezés Mi a képzés célja és mik az előnyei? A résztvevő a képzés után - megfelelő képzettséget szerez az MSZ ISO/TS 16949 szabvány belső,
RészletesebbenAz új ISO 14001: 2015 szabvány változásai
Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai Ivanova Galina vezető auditor www.emi-tuv.hu Mi a célja az ISO 14001-nek? Segítség a szervezetek számára, hogy képesek legyenek kezelni a rendszerek és folyamatok
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. minőségbiztosítási. szabályzata
A Pécsi Tudományegyetem minőségbiztosítási szabályzata Pécs 2011. 2011. november 10. 1 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. (2)
RészletesebbenBelső audit jegyzőkönyv, jelentés
Belső audit jegyzőkönyv, jelentés Auditálás alatti szervezet: Cím: Audit azonosítója: Dátum: Auditkritériumok, scope: Auditprogramot irányító személy: Auditor: Megfigyelő: MSZ EN ISO 9001:2015 Minőségirányítási
RészletesebbenGyöngy István MS osztályvezető
Gyöngy István MS osztályvezető www.emi-tuv.hu Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra?. 25 éve Magyarországon Tanúsítás / Hitelesítés: NAT akkreditáció
Részletesebben5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK
5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenÉMI-TÜV SÜD Kft. Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra? Gyöngy István
ÉMI-TÜV SÜD Kft. Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra? Gyöngy István ÉMI-TÜV ÉMI-TÜV SÜD SÜD 2016.06.02.-03. ISO Fórum ISOFÓRUM Tavasz ÉMI-TÜV SÜD
RészletesebbenMinőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció -
Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció - Kulcsszavak - Teljes dokumentáltság, szabályozottság - Visszavezethetőség - Rendszeres külső és belső ellenőrzés - Folyamatos fejlődés - Esetlegesség,
RészletesebbenÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 1
Gyöngyösi Ferenc ferenc.gyongyosi@hmth.hu ÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 1 II. rész. Absztrakt Az állami minőségbiztosítás feladatai a védelmi tárgyú beszerzés minőségi követelmények megfogalmazása, a beszerzendő
RészletesebbenAz ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei
3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat
RészletesebbenMINŐSÉGMENEDZSMENT (marketing mesterszak) 2. előadás Minőségbiztosítási rendszerek és ISO 9000-es szabványrendszer
MINŐSÉGMENEDZSMENT (marketing mesterszak) 2. előadás Minőségbiztosítási rendszerek és ISO 9000-es szabványrendszer Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Hogyan fejlődtek a minőségbiztosítási
RészletesebbenGYAKORLATI TAPASZTALATOK AZ ISO EIR SZABVÁNY TANÚSÍTÁSOKRÓL BUZNA LEVENTE AUDITOR
GYAKORLATI TAPASZTALATOK AZ ISO 50001 EIR SZABVÁNY TANÚSÍTÁSOKRÓL BUZNA LEVENTE AUDITOR AZ SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: ellenőrzés, tanúsítás és vizsgálat Szervezet:
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenJászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve
Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás
RészletesebbenAz akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata
RészletesebbenA minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium
A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási
RészletesebbenISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?
ISO/DIS 45001 MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK? MIÉRT KELL SZABVÁNYOS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER? Minden 15 másodpercben meghal egy dolgozó Minden 15 másodpercben 135 dolgozó szenved balesetet 2,3 m halálos baleset
RészletesebbenME/74-01 Beszerzés szabályozása
D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ME/74-01 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május 05. Készítette:
RészletesebbenA minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár
Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Intézeti Tanszék Minőségirányítás alapjai A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr Szigeti Ferenc főiskolai tanár A minőségirányítási rendszer
RészletesebbenAZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29.
AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL 2013. Október 29. MENNYIRE KÖZPONTI KÉRDÉS HAZÁNKBAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG? (az import aránya a teljes energiafogyasztáson belül - nukleáris fűtőanyaggal
RészletesebbenHOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?
HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO 14001 SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE? Bárczi István a Fenntarthatósági Divízió vezetője 2014. szeptember 23. A KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÚJABB KAPCSOLÓDÁSI
RészletesebbenMSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009
MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása (menedzselése) Minőségirányítási megközelítés Managing the sustained success of an organization 1 1. Ez a nemzetközi
RészletesebbenDr. Topár József 3. Eladás Marketing Külső szolgáltatás Alvállalkozók Fogyasztók. Engineering Termelés Anyagszabályozás Beszerzés Minőség
A minőségterv (quality plan) olyan dokumentum, amely előírja, hogy milyen folyamatokat eljárásokat és vele kapcsolódó erőforrásokat ki és mikor fogja alkalmazni, hogy egy konkrét projekt, termék, folyamat
RészletesebbenMagyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS. Oldalszám: 3. Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG
Magyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS Oldalszám: 3 Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG Hatálybalépés dátuma: 2003. november 1 Készítette: 1 / 6 Kerekes László minőségirányítási
RészletesebbenSZEMLÉLETBELI VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉBEN ÉS TANÚSÍTÁSÁBAN: KÉT ÉVTIZED HAZAI KRÓNIKÁJA
SZEMLÉLETBELI VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉBEN ÉS TANÚSÍTÁSÁBAN: KÉT ÉVTIZED HAZAI KRÓNIKÁJA Tohl András SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: ellenőrzés, tanúsítás
RészletesebbenA BIZTONSÁGINTEGRITÁS ÉS A BIZTONSÁGORIENTÁLT ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE A VASÚTI BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK TERVEZÉSE ÉS LÉTREHOZÁSA SORÁN
A BIZTONSÁGINTEGRITÁS ÉS A BIZTONSÁGORIENTÁLT ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE A VASÚTI BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK TERVEZÉSE ÉS LÉTREHOZÁSA SORÁN Szabó Géza Bevezetés Az előadás célja, vasúti alrendszerekre
RészletesebbenBevezető gondolatok az ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 szabványok jelentőségéről
Bevezető gondolatok az ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 szabványok jelentőségéről Sződi Sándor minőség szakértő IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Kérdések várakozások Mit várhatunk az új
RészletesebbenNEM MEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE 2011.
A nem megfelelősségek kezelése 1.2 MU 2011 (A 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján a műsorelosztó szolgáltatást végzők részére) Dokumentum kontroll Szervezeti egység Funkció Név Aláírás Készítette:
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenCÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK
1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint
RészletesebbenME/42-01 Minőségirányítási eljárás készítése
D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ME/42-01 eljárás készítése 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május
RészletesebbenA DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA
A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA 1. Általános rendelkezések 1.1 Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) célja Szerződéses és leendő partnereink tájékoztatása a DFL Systems Kft.
RészletesebbenRendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu
Rendszerszemlélet let az informáci cióbiztonsági rendszer bevezetésekor Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft. www.infobiz.hu Informáci cióbiztonsági irány nyítási rendszer (IBIR) részeir Információs vagyon fenyegetettségeinek
RészletesebbenMinőségügyi Eljárásleírás Vezetőségi átvizsgálás
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Minőségügyi Eljárásleírás Vezetőségi átvizsgálás Dokumentum adatai Azonosító kód/fájlnév Verziószám Mellékletek száma ME03_ÁOK 1.0 3 Készítették Minőségügyi
RészletesebbenÉMI TÜV SÜD. ISO feldolgozása, elvárások. Kakas István KIR-MIR-MEBIR vezető auditor
ÉMI TÜV SÜD Az EMI-TÜV SUD Magyarország egyik piacvezető vizsgáló és tanúsító cége, amely magas színvonalú műszaki, minőségügyi és biztonságtechnikai megoldásokat nyújt ügyfeleinek a vizsgálat, ellenőrzés,
RészletesebbenMűködési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra
Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.
Részletesebbena filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,
a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,
RészletesebbenÜzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008
gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az
RészletesebbenÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 1
Gyöngyösi Ferenc ferenc.gyongyosi@hmth.hu ÁLLAMI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 1 I. rész. Abstract Az állami, azon belül a katonai minőségbiztosítás területén napjainkra a szállítók minőségirányítási rendszereinek
RészletesebbenTÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA
Készítette: Varsányi Nóra Bársony Zsolt közreműködésével TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA LAKHATÁSI TÁMOGATÁS BELSŐ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI (ÉRTÉKELÉSI) RENDSZERE Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci
RészletesebbenElektromechanikai műszerész Elektromechanikai műszerész
A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft)
A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft) A MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány a tartós siker megvalósítását támogatja
RészletesebbenMŰHELYMUNKA. ISO 9001 kockázatmenedzsment
MŰHELYMUNKA ISO 9001 kockázatmenedzsment 1 Bemutatkozó Jászapátiné Tömösközy Virág Benke Ágnes MOL Nyrt, DS Minőségügy üzleti támogatás szakértők 120 magyarországi Fresh Corner töltőállomáson naponta több
RészletesebbenMenedzsment rendszerek. Az MSZ EN ISO 9001:2009-es szabvány felépítése és követelményei
Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológiai Tanszék Minőségirányítás alapjai Menedzsment rendszerek Az MSZ EN ISO 9001:2009-es szabvány felépítése és követelményei előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai
RészletesebbenMinőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtári Szolgálat Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási Kézikönyve Kálóczi Katalin a Könyvtári Tanács Minőségfejlesztési munkacsoportjának
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
Részletesebben