Bihar megye erdőségeinek rövid leirása.

Átírás

1 Bihar megye erdőségeinek rövid leirása. Bárha irói tehetséggel nem birok, s az erdőszeti lapok t. Szerkesztőségének bő ismereteket terjesztő tollát csak lávúlrólis megközelíteni képtelen vagyok; mindezek ellenére a Magyarhoni legterjedtebb megye erdeinek fekvését, azok kezelési módját, az itt létező fanemek, nevezetességek, s természeti rikaságok leírását, 75 éves korbeli irmodoromért eleve is elnézést kérve, megkísértem. Halárai: éjszakról Szabolcs és Szathmár, délről aradmegye, keletről Erdély, és a Szilágyság, nyugotról Békés és aradmegyének egy része. A nevezett megye erdőségei részint rónán, részint elő, és közép hegyeken," keletjeié pedig havasokon terjednek el. Az elsők kocsányos tölgy, szil, gyertyán, juhar, és körisfával bővelkednek, mig a hegyeken fekvők musdaly tölgy (quercus robus,) cser, bik jegenye, szurkos, és gyalog fényűt tartalmaznak. Ezen erdők a n. Váradi deák, s görög egyesült Püspökség, ügy a Váradi d. Káptalan, Élesdi, ós Lugoi uradalom, Premontrei szerzet s több magán birtokosok tulajdonait képezik. A Váradi d. püspökség három uradalomból áll: U. m. Váradi, Béli, és Vaskohi. A Váradi uradalom erdőségeinek egy része lapályon, más része elöhegyeken terül el, s hét gondárságra, u. m. Várad, Csatár, n. Ü- rögd, in. Lázur, Tenke, Sz. Száldobágy, és Barmódira felosztva, catastrális holdat foglalnak magokban. A Béli uradalomnak zrad megyével haláros része szinte lapály, s keletfelé emelkedvén magas bérczehben végződik. Fekvéséhez képest három kerületre osztva, u. in. Bélökrös, és Kumányesd, erdőségei együtt cat. holdon terűinek el. A Vaskóhi uradalom délfelé magas bérczeken, ellenben ksletnek havasokon fekszik, s három kerületre osztva, u. m. Vaskók, Lunka ; és Krisiyór cat: hold erdőt foglal magában.

2 A három uradalom erdőségei tehát együtt eatasl ralis holdal lesznek, s egy erdömester állal kormányoztatnak. A Váradi uradalom erdőségei leriiletiikhez képesti vágásokra felosztva, s törül neveltetve nagyobbára oltanak, s Váradot ketté metsző sebeskörös két hídjának fenlartására használtatnak. Az oltat a Püspöki Udvar, tisztség deputatuma, a Városban fennáló 22 szeszgyár, melyek néhánya már bukófélbén van, egy olaj gyár, vasút, és a közönség emészti fel, s öle helybe szálitva 12 osz. fba. jő. N. Váradhoz egy órányira fekszik a regényes tájéké űgy nevezett püspükségi fürdő, mely tavasztól késő üszig sokaktól látogaltatyán, természetes melegvize nemcsak fürdésre, hanem belső gyógyszerül, s iiügy mennyiségű kender ázlalásra is használtatik. Ezen fonás, mely a fürdőtől keletnek fekvő, s erdővel borított Somlyó nevezetű hegyből ered, itt pecze nevet nyervén, folyását nyugatnak veszi, s 1 3 A mérföldni tért befutván, Palota helységen aló! a Sebeskörösbe ömlik, s eme hosszában 11 malmot, s két guba kallót bövizzel látel. Van ezek közi 4 mümalom, melyekből a legfinomabb liszt, tengelyen, s a vaspályán minden irányba tova szálittalik, s egyrésze a helybeli fogyasztók által emésztetik fel. A Somlyó nevezetű hegy lánczolat mészkövet bőségben tartalmazván, építkezés, út készítés s mész égetésre használtatik, s mint kereskedelmi czjk a mezőségen szét hordatik. A pecze forrása a fürdő közelében tömérdek apró, s mindenféle szinü csigákat hány ki, melyek a szomszédbelí gyermekek által felfüzetvén a fürdöbeni vendégeknek ékszerül árúitatnak. E folyó a fürdőn felül miliárdnyi, s a rostélyokkal elrekesztett téren nagy meri'yiségü, s Ízletes halukat táplál. Az Aradmegyébe vezető ország úton Terike Mező Városában létezik egy vas-fürdő, melynek vize melegittetvén nyáron ál sokak által ideg erösilés végeit használtatik. A nevezett uradalom erdeiben löbb helyen kőszén telepek is találatnak, s jelenleg ez n. Váradhoz közel Kardón ásalik. Béli Uradalom. Egy fö, s két al-erdöszi kerületre osztva, u. ni Bél, Ökrös, és Kumányesd, Bél Mező városában egy üveg hutával bir; mely 6 évi közép számítás szerént évenkint 2300 ö.lfát emészl fel. Hagymáson van egy kölörö malom, melybe az úgy nevezett békasó, kova kö lisztté zúzalik, s a hutánál felhasználtatik. Ezen kő részint az uradalom hegységeiben ásatik, részinl Arad megyéből szálittatík. A nevezett hutában egy időben a legszebb üveg, mely

3 a Csehországival vetélkedett, gyárlyalott birván egy köszörűgép, és metszővel. Botfejen létezik egy fűrész-malom, holis uradalmi szükségre tölgy deszkák, hidlások, léezek, és palánk rudak vágatnak. Az ik évben, melyek alatt a nevezett uradalmi erdőket, mint az akori Kincsár által kinevezett fö-enlösz kezeltem, a Béli Lunkai erdő hatalmas tölgy, és szálfákkal bővelkedett, az ik évben aznban az Arad-megyei Boros-Sebesi uradalomba hivatván meg; midőn innét az 1832-ik évben a Váradi d. Püspökség uradalmába erdömesternek neveztettem ki, azt a helytelen kezelés miatta legsiralmasabb álapotban találtam. Ezen 4236 holdból áló, lapályon fekvő, nagyobb gyertyánfa álladékokat tartalmazó endöben tömérdek három ágú villák készíttettek, s az akori árszabás szerént 160 darab 5 fton. adatott. A hegylakosok, kik nemzetiségükre átaljába oláhok, épületi, és szerszámfával kereskednek, s azt Várad, Arad, és Gyulára szállítják. Erdösségei tölgy, cser, és bikk levén, évenkint hö makkot termének, s valamint ez, űgy a gubacs is szépen jövedelmez. Ynskóhi Uradalom. A kelet, és délről Erdély országgal, éjszakról a Belényesi Uradalommal, nyugotról Arad-megyével határos Vaskóin Uradalom egy fö, s két all-erdöszi kerületre oszlraik, u. m. Vaskóh, Lunka, és Kristyór. Vaskóh m. városa hámorral bir, s 10 évi átlag számitás szerint évenként 2350 köb ölfát, s igy p. m. szenet emészt fel, s abban mintegy 2550 mázsa rűd és abroncs vas gyártartván az ezen uradalomban létező több helységek lakosai által szántó vas, kasza, kapa, lópatkó, kések, és villákká idomittalik, s részint helyben, részint a Váradi, Aradi, és Debreczeni vásárokon adatik el. A nevezett hámor a műit évben egy nagyszerű olvasztó komenezével láttatott el, bir öntödével is, melybe kemenczék, csövek, főző kemenczetáblák s egyebek készíttetnek. Ezen hámor «f. évben haszonbérbe adatván a szerződés folytán az uradalom évenként 4000 öl bikfál köteles adni vágás, és szálitás nélkül, öléért (izélendő 60 t'rér. Az 1*36 S ezt követő években az ölfa a Pojánai havasokon vágatott, melynek ös erdeje ekor jővén vágás alá, miulán az szekérrel nem járható, több ágra terjedő ergetyük (Sítcfen) áhítatlak fel, a az ezen időben vágatott 2000 köb ölfa, a fekete körös három hatalmas forrásán alól kereszlgátlal köttetvén ál a völgybe csúsztatott, s egyszer egyszer öl két órányi távolságra úsztatott, s a hámoron fe-

4 lül egy e végre készített gereblye által fülfogatván szárazra szálillatotl, s szénné égetletett. Ezen ergetyűk fölálitása, s a fának a hámor közelébeni szenitése kettős oknálfogva történt: Ugyanis a nevezett 1'ojánai bérezek meredek voltuk miatt szekérrel, avagy csak lóval is járhatók nem levén, az ölfa egyedül ily módon szálitlathatott le; úgy szintén tapasztaltatott, miként a fuarosok a nagy számú kovácsok állal lakott helységeken át a szenet ezeknek eladogatták; e mellett a szekerén szálitott szénfelette elporlott, s az által az uradalom károsodott. Az ölfának ily módoni szálitása az 1850-ik évben megszüntetett. Brihen helységébe szinte volt egy ottani lakosokból áló társas hámor, mely vas tizedként az Uradalomnak évenkint 480 fl. fizettetett; a Vaskohi szerződés következésében azonban ez megszűnt. Ezen hámor miután az uradalmi vasbányákból kiszorittatott, a vasércz hiánya miatt igen silány álapotban van, s annak üzlete a tulajdonosok által felfedezendő új bánya teleptől függ. Kerepenyet, Lehecseny, és Alsó-Verzár lakosai igen szép veres, és fekete bőrt készítenek kecskebőrböl, s Vaskóh, szelistye, Kristyór, és Kímpányal együtt közönséges cserép edényt is szoktak gyártani. A bőr veresre festése következőleg történik egy font szurok fii (origanum vulgare) virágjában szedve, s árnyékban szárítva, ugyan annyi vadalma levéllel, szinte a legzöldebb korában szedve, s árnyékon szárítva, s együvé keverve összefözetik, s a kicserzetlbör elébb timsós vízbe mártva ezen növények nedvébe tétetik, eként nyeri u veres színt. Rézbányán mely e Nagybányai kerületi bánya kapitányság alá tartozik ezüst, réz, és ólom termeltetik. Az ezüst a Károly fehérvári pénzverdének adatik át, a réz pedig a Bécsi bányatermék eladása igazgatóságnak küldetik, az ólom ellenben a Rézbányai szükségletre használtatik fel. A bányahivalal szükségére mint egy 5800 hold erdő van szerződésileg 420 ft. évi fizetés mellett biztosítva, s vághat évenkint 50 holdat. Egy ölfának vágatása 60 ftal fizettetik. Nevezetességek sorában megemlítendő a már mások által leirt Fonáczai barlang, melybe a vizcsepegéseken kivül különféle álatok csontjai találtatlak; űgy a Kalugyeri erdőben létező megmegszakadó forrás, mely perezenkint tobb akó vizet bocsájtván ki folyni megszűnik, s párpercz múlva ismét kiórnlik, a honnétis oláhúl Reszufla (lélegzőnek) neveztetik, melyet főleg tavasszal több vidééki pór nép fürdőül

5 használ, s vize a legjobbikátok kiizó tartozik. Továbbá az 5810 lab magas Bihor havassá, melytől ezen megye nevét kölcsönzé, mely Erdély, és Magyarhon közt fekszik, Elöhegyei musdaly-tölgy, feljebb jegenye, és szurkos fenyővel elegyes bíkkes erdővel l'edvék, mely utolsók a felső régióban annyira eltörpülnek, miként magaságukban a 3 ölet alig haladjak, s egy közös törzsön 5 (> söt 10 szál is létezik; mit is az annyira összekuszált, s egybe torit növésű gyalog fenyü követ, mely után a veres, és fekete áfonyával borított kövér, s a korán bekövetkezni szokott zord idö miatt egyedül nyáron át használható legelő következik. Ezen öshegynek legmagasabb tetején létezik egy álandó, s ki nem száraló tó, melynek közelében az ügy nevezeit Leány-Vásár Péter és Pál napján tartatik, hol is a közelebb fekvő helységnek lakosai az Erdélyiekkel egybegyűlvén cseresznye, sajt, tűró, kecske, harskötél, s egyebek árűltatnak. Egy ilyen leány vásáron, kíváncsi levén annak menetelét látni, az 1816-ik évben, midőn épen a Krjstvóri erdőséget mértem megjelenvén, a fennebbiekröl ön tapasztalásból győződtem meg. Ésrevételek az erdönevelésről. Napjainkban általában elismert lény, hogy az erdőszeti tudománynak a természet buvarlatain vetődött meg az alapja. A természetben nincs ugrás: próbáljuk bár miként, és a mezei gazdászat bármelly ágában a természetet erőltetni, az gyakorla költséges, és többnyire siker nélküli fáradság leend. A rendezettebb erdöszettan az erdőszeti jobb gazdálkodás szükségeinek kifolyása; az erdőszeti gazdálkodás pedig azon idö pontnál veszi kezdetét, a midőn a fa, az erdő legfőbb terménye némi becsben részesült. Régibb időkben a csekélyebb népesség arányához mérve a faszükséglet is könnyebben fedezhető volt, s így történt: hogy ezen faszükség az erdők kímélése és ápolása nélkül is fedeztethetett. Az erdők-szántóföldekke és létekké állváltoztalva-irtaltak; a népesség pedig