Kutyamenhelyek. lakossági megítélése és tényleges működése. Kérdőíves felmérés a felnőtt népesség és menhelyvezetők körében. Budapest, 2018.

Átírás

1 Kutyamenhelyek lakossági megítélése és tényleges működése Kérdőíves felmérés a felnőtt népesség és menhelyvezetők körében Budapest, 01. július

2 Módszer Lakossági felmérés Az adatfelvétel személyes interjúkkal készült, a válaszadók lakásán, strukturált kérdőívvel, omnibusz-kutatás keretében, 01. május 5-e és 30-a között. A minta mérete 0 fő, a mintavétel módszere többlépcsős véletlen eljárás volt. A véletlen minta kisebb torzulásait a KSH adatai alapján statisztikai eljárással, többszempontú súlyozással korrigáltuk. A korrekciót követően a minta pontosan tükrözi a felnőtt népesség nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerinti összetételét. Menhelyvezetők Telefonos interjú 50 menhelyvezetővel

3 Lakossági felmérés

4 Kutyák a háztartásokban Az emberek 3 százaléka lakik olyan háztartásban, amelyben van kutya. A kutyás háztartás lényegesen gyakoribb a községekben mint a városokban, különösen Budapesten, de még itt is százalék a kutyások aránya. A diplomások és a legnagyobb jövedelműek tulajdonában az átlagosnál ritkábban, a középkorúak körében pedig gyakrabban van kutya. A válaszadók százaléka nem zárja ki, hogy vesz (újabb) kutyát. A jelenlegi kutyatulajdonosok körében 71 százalék az ilyenek aránya, azok körében, akiknek most nincs kutyája 1 százalék.

5 lakóhely egy főre jutó jövedelem iskolai végzettség életkor nem A kutyák gazdái (százalék) férfi nő 1-9 éves éves 0-9 éves éves 0 éves és idősebb legfeljebb ált szakmunkásképző érettségi diploma alsó alsó-közép felsö-közép felsö Budapest város falu teljes népesség

6 Kutyák beszerzése Összességében ugyanannyian vásárolnának kutyát inkább tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe. Az örökbefogadás az átlagosnál számottevően népszerűbb a legfiatalabbak, a diplomások és a budapestiek, és azok körében, akiknek nincs kutyájuk. Kutyák beszerzése során a legfontosabb szempont az egészségi állapota. Azok körében, akik biztosan menhelyről választanának kutyát, a legfontosabb szempont a kutya kora, és az egészségi állapotukkal azonos súllyal esik latba a viselkedése, szokásai. Az örökbefogadástól a leginkább az tartja vissza az embereket, hogy a menhelyi kutyákat vadnak, kiszámíthatatlannak, illetve lelkileg sérültnek tartják, a legkevésbé pedig az, hogy ivartalanítva vannak.

7 kutya lakóhely egy főre jutó jövedelem iskolai végzettség életkor nem Preferenciák a kutyához jutás forrása tekintetében néhány társadalmi csoportban (százalék) férfi nő 1-9 éves éves 0-9 éves éves 0 éves és idősebb legfeljebb ált szakmunkásképző érettségi diploma alsó alsó-közép felsö-közép felsö Budapest város falu nincs van teljes népesség biztosan tenyésztőtől vásárolnák inkább tenyésztőtől vásárolnák inkább menhelyről fogadnák örökbe biztosan menhelyről fogadnák örökbe egyéb módon semmiképpen nem vágynak (újabb) kutyára nem tudja

8 Preferenciák kutyák beszerzése tekintetében: tulajdonságok (százalék) egészségi állapot életkor 19 viselkedés, szokások külső megjelenés fajtajelleg a legtöbbet második harmadik

9 Preferenciák kutyák beszerzése tekintetében: tulajdonságok a hozzájutás helye szerint (ranghelyek átlaga) inkább tenyésztőtől,0,7 3, 3,5 3, inkább menhelyről,,7, 3,5 3,5 egészségi állapot kor biztosan menhelyről,,7, 3,3 3,9 viselkedés külső megjelenés fajtajelleg egyéb módon,5,7, 3, 3,

10 Menhelyi kutyák befogadásától visszatartó tényezők (százalék) a menhelyi kutyák vadak, kiszámíthatatlanok 3 11 a menhelyi kutyák lelkileg sérültek 3 11 a menhelyi kutyák származását, múltját nem lehet ismerni a menhelyi kutyák nem egészségesek a menhelyeken nincs igazán kölyök kutya a menhelyi kutyák között nem lehet olyan fajtát találni, amire vágynának a menhelyi kutyák között alig akad fajtatiszta a menhelyi kutyák ivartalanítva vannak nagyon fontos fontos kicsit fontos egyáltalán nem fontos nem tudja

11 A menhelyek működését nehezítő tényezők, a menhelyek segítése A menhelyek legnagyobb nehézségének a zsúfoltságot vélik az emberek, ezt követik az anyagi jellegű problémák A válaszadók 11 százaléka állította, hogy valamikor segítette valamely menhely működését. Az ilyenek aránya az átlagosnál nagyobb a 30-9 évesek, a diplomások, a budapestiek, és azok körében, akiknek van kutyájuk. Azok, akik már eddig is segítették a menhelyeket, szinte biztos, hogy a jövőben is fogják. Összességében a segítség leginkább előnyben részesített módja az adó 1 százalékának odajuttatása, illetve a táp adományozás. Azok körében, akik nem zárják ki a segítséget, azok a leginkább eltökéltek, akik a kutyák egészségügyi ellátásához járulnának hozzá.

12 Menhelyek működésének vélt nehézségei (százalék) túl sok a kutya, zsúfoltság, nincs elég férőhely 5 1 nincs pénz a kutyák egészségügyi ellátására, állatorvosra 13 nincs pénz alkalmazottak, ápolók foglalkoztatására 1 1 nincs elég kutyatáp 5 1 nincs elegendő gyógyszer 9 11 a legnagyobb a környéken élők ellenségessége 3 5 második harmadik nincs elegendő, megfelelő eszköz 3 kevés az önkéntes 3 5 kevés idő jut a kutyák gondozására 5 9 nincs adatbázis, nincs elegendő információ az egyes kutyákról 5

13 kutya lakóhely egy főre jutó jövedelem iskolai végzettség életkor nem Menhelyeknek nyújtott segítség (százalék) férfi nő 1-9 éves éves 0-9 éves éves 0 éves és idősebb legfeljebb ált szakmunkásképző érettségi diploma alsó alsó-közép felsö-közép felsö Budapest város falu nincs van teljes népesség

14 segítette menhely et kutya lakóhely egy főre jutó jövedelem iskolai végzettség életkor nem Menhelyek segítésének valószínűsége néhány társadalmi csoportban (százfokú skála) férfi nő 1-9 éves éves 0-9 éves éves 0 éves és idősebb legfeljebb ált szakmunkásképző érettségi diploma alsó alsó-közép felsö-közép felsö Budapest város falu nincs van nem igen teljes népesség

15 Menhelyek segítésének módjai (százalék) adó 1%-a 3 1 élelmiszer, kutyatáp 1 35 pénzadomány 0 1 eszközök. például takaró, kutyaház 3 munka, önkéntes segítség 7 1 egészségügyi költségek térítése 1 1 gyógyszeradomány 1 elsőként említi még említi

16 Menhelyek segítésének valószínűsége a segítség módja szerint (százalék) egészségügyi költségek térítése 3 gyógyszeradomány munka, önkéntes segítség 7 pénzadomány 7 adó 1%-a 7 eszközök 7 élelmiszer, kutyatáp 75

17 Menhelyvezetők

18 A menhelyek általános jellemzői A menhelyek átlagos kapacitása 15 kutya, de ennek nagyon nagy a szórás: 3 százalékukban legfeljebb 50 kutya számára van hely, 9 százalékukban nek, 19 százalékukban ennél is többnek. A menhelyeken összességében átlagosan a teljes kapacitásnak megfelelő számú (1) kutya volt az adatfelvétel idején, de a kihasználtság menhelyenként nagyon különböző: egyharmadukban vannak szabad helyek, egynegyedükben éppen a hivatalosnak megfelelő számú kutya van, de relatív többségükben (5 százalék) a kutyák száma meghaladja a hivatalos kapacitást. A pillanatnyi terheltség inkább kedvezőnek mondható, mert a menhelyek százalékában általánosan jellemző a túlterheltség, és további 13 százalékban nagyon gyakran, másik százalékban gyakran adódik ilyen helyzet, vagyis menhely közül -ban jellemző a túlzsúfoltság. A fajtatiszta kutyák aránya százalék.

19 A menhelyre kerülés Egy évben átlagosan 7 kutya kerül egy menhelyre, ahol jellemző módon legfeljebb egy évet töltenek ( százalékukban legfeljebb félévet, 31 százalékukban ennél többet, de legfeljebb egy évet). Egy-két évet a menhelyek százalékában, ennél többet százalékában töltenek átlagosan a kutyák, de a kutyák egy része, jellemzően az idősebb, nagytestű, fekete egyedek egész életüket ott töltik. A menhelyek kétötödébe egyenletesen kerülnek a kutyák az év során, de a többségükben vannak különösen intenzív időszakok. Ezt kevésbé kötik konkrét hónapokhoz, sokkal inkább a párzási időszakhoz (tavasz, ősz). A menhelyekre kerülésben szerepet játszó tényezők sorában kimagaslik az ivartalanítás elmaradása. A felmérésben konkrétan felsorolt harmadik tényezőnél, a kutyaajándékozásnál jelentősebbnek tűnik az, hogy a tulajdonosok élethelyzetük változása során (például gyerekszületés, halálozás, költözés, az anyagi helyzet romlása) megszabadulnak a kutyáktól. Ez utóbbi kettő hátterében a (deviza)hitelek bedőlésének szerepét érzékeli a legtöbb menhelyvezető. A kutyák általában úgy kerülnek a menhelyekre, hogy ők, illetve a hatóságok találnak rájuk, lényegesen ritkábban fordul elő, hogy a gazdái viszik a menhelyre kutyáikat.

20 A menhelyekre kerülésben szerepet játszó tényezők (százalék) nem ivartalanítanak kutyákat, sok a kóbor kutya 70 nem elég körültekintően, felelőtlenül választanak kutyákat 70 a kutyák ajándékba adása 9 első második harmadik

21 A menhelyekre kerülés előtörténete (százalék) a menhely vagy a hatóságok találják gazdái behozzák semmilyen információ nincs a kutyáról 30 3 rossz állapotban vannak bántalmazták ez az általános nagyon gyakran gyakran ritkán soha

22 Örökbefogadás A menhelyvezetők tapasztalata szerint az örökbefogadók szemében a kutya egészségi állapota és életkora a legfontosabb szempontok, és előélete, valamint fajtajellege a legkevésbé fontosak. Ezeken a szempontokon kívül a legtöbben a közös szimpátiát, illetve a kutya döntését említették. Esetenként felmerült a testméret, a szín, a nem, a szőrhosszúság, a szobatisztaság és a viselkedés.

23 Az örökbefogadók szempontjai (átlagok, 5=nagyon fontos, 1=egyáltalán nem fontos) a kutya egészségi állapota,3 a kutya kora, a kutya megjelenése 3,7 a kutya fajtajellege, mennyire köthető egy bevett fajhoz, a kutya előélete, előző gazdái,5

24 Örökbeadás A menhelyek mindegyikében mérlegelik, hogy örökbe adják-e a kutyát egyegy jelentkezőnek, és mindegyikben számon tartanak olyan tényezőket, amiket kizáró oknak tekintenek. Átlagosan, ilyen szempontot soroltak fel, a legtöbben (minden második) az élethelyzetét (kisgyerek van-e a családban, túl öreg az örökbefogadó), és közel ennyien említették az előtörténetét (szökött-e már tőle kutya, láncon tartja, bekeríti szűk helyre). Minden harmadik vezető említette az önálló jövedelem hiányát, illetve az alkoholizmust, és minden ötödik az örökbefogadó lakáshelyzetét (lakásba kerülne a kutya, albérletben lakik). Minden tízedik válaszban szerepelt, hogy nem adnak fiatal kutyát öregért cserébe, nem adnak szaporítónak, cigánynak. Az örökbeadott kutyák 11 százaléka kerül vissza a menhelyekre.

25 A menhelyek működésének nehézségei A menhelyek legfontosabb problémái a pénz- és a szakember hiány. A kérdőívben szereplő tényező közül a bérezésre fordítható pénz hiánya és a zsúfoltság a két legfontosabb probléma, amivel a menhelyeknek meg kell küzdeniük. Ennél kevésbé jelentős az egészségügyi ellátására fordítható pénz szűkössége, és az önkéntes munkára jelentkezők csekély száma, a többi probléma ezekhez képest csak esetlegesen jelent nehézséget. A felsorolt tényező mellett a menhelyvezetők háromnegyede nevezett meg más konkrét problémát: a legtöbben a szakemberhiányt, illetve ezzel összefüggő problémákat (túlterheltség) említették, de sok válaszban szerepelt valamilyen összefüggésben a forráshiány (támogatás hiánya, pályázati lehetőség hiánya vagy célhoz-kötöttsége, autó és más infrastruktúra hiánya). Már erre a kérdésre válaszolva felmerültek a nehézségek okára utaló jelenségek (a kutyatartók nem ivartalanítanak, nem tájékozottak az állattartás tekintetében, kevés az örökbefogadás, az örökbefogadók mentalitása).

26 A menhelyek nehézségei (százalék) nincs pénz alkalmazottak, ápolók foglalkoztatására túl sok a kutya, zsúfoltság, nincs elég férőhely 0 19 nincs pénz a kutyák egészségügyi ellátására, állatorvosra kevés az önkéntes 3 1 nincs elegendő gyógyszer 13 nincs elég kutyatáp kevés idő jut a kutyák gondozására a környéken élők ellenségessége nincs elegendő eszköz nincs adatbázis, nincs lehetőség a kutyák profilírozására első második harmadik

27 A menhelyek segítése A menhelyek a lakosságtól és a civilszervezetektől kapják a legtöbb segítséget, de az állam szerepét jelentéktelennek ítélik, az államnál a celebek közreműködését is jelentősebbnek ítélik. A cégek megelőzik az önkormányzatokat: a menhelyvezetők kétötöde említette a legfontosabb három szereplő között. A menhelyeket a leggyakrabban pénzadományozással segítik, az élelmiszeradományok ha nem is gyakoribbak, de valamelyest jelentősebbek az eszközjellegű (kutyaház, takaró) adományoknál. Ezeken kívül az önkéntes munka jelent még a menhelyek többsége számára segítséget, a más módokon nyújtott segítség csupán a menhelyek kisebb részében játszik szerepet. Minden negyedik válaszadó említett olyan segítséget, ami nem szerepelt a felmérésben: a legtöbb válaszban hirdetési lehetőséget, pályázási közreműködést, és kisebb építési munkálatokat jelöltek meg.

28 A menhelyek segítői (százalék) lakosság 3 civil szervezetek cégek, vállalatok az önkormányzat 1 celebek, ismert emberek az állam a legtöbbet második harmadik

29 A menhelyek által kapott segítség jellege (százalék) pénz élelmiszer, kutyatáp 5 1 eszközök: takaró, kutyaház 7 0 munka, önkéntes segítség 5 0 egészségügyi költségek térítése 3 0 gyógyszeradomány 7 egyéb 1 7 elsőként említi még említi nem említi

30 A menhelyeknek szükséges segítség Ami a szükségleteket illeti, részben hasonló a sorrend a gyakorlathoz: az első helyen mindkét szempont szerint a pénz áll. Fontos különbség, hogy a tapasztaltnál nagyobb mértékben lenne szükség önkéntes munkára. Ez azonban nemcsak mennyiségi kérdés, mert többen panaszolták, hogy az önkéntesek a leggyakrabban csak kutyasétáltatást vállalnak, nekik pedig szakjellegű segítségre lenne szükségük. Az igények lényegesen összetettebbek, mint a gyakorlat: a menhelyek kétötödében említettek olyan segítségformát, ami nem szerepelt a felmérésben: a legtöbb helyen valamilyen építésre, pályázási lehetőségre, célzott vagy normatív állami támogatásra, és autóra lenne szükség.

31 A menhelyek által igényelt segítség jellege (százalék) pénz 5 munka, önkéntes segítség 1 3 élelmiszer, kutyatáp 0 7 egészségügyi költségek térítése 7 eszközök: takaró, kutyaház 7 gyógyszeradomány 1 egyéb 1 0 elsőként említi még említi nem említi

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!