p,\ \-o KIEGESZITO MELLEKLET onrnnrb s Nyucni.lpBrvzrAn HoNvED K0zszoLcArarr . P6da Jerl december 31. A Q;a^ 1r- iigyvezet6 igazgato

Átírás

1 HoNvED K0zszoLcArarr onrnnrb s Nyucni.lpBrvzrAn Ad6sz6m: Szdkhely: 1135 Budapest Aba utca 4. T el.eax.' , HM , , ,tff, KIEGESZITO MELLEKLET december 31. /N s/ p,\ \-o Budapest, mfucius 24. A Q;a^ 1r-. P6da Jerl6 iigyvezet6 igazgato

2 Tartalomjegyzék 1. A PÉNZTÁR BEMUTATÁSA Általános információk a pénztárról A Pénztár számviteli politikájának bemutatása A Pénztár amortizációs politikája A PÉNZTÁRI TAGLÉTSZÁM ÉVI ALAKULÁSA A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A FEDEZETI TARTALÉKOT TERHELŐ EGYÉB KIFIZETÉSEK ALAKULÁSA A szolgáltatások és a fedezeti tartalékot terhelő egyéb elszámolások alakulása a bázisévhez képest A szolgáltatások alakulása a tárgyévi tényadatok és az éves pénzügyi terv előirányzatai alapján A kifizetések elszámolásának módja A ÉVI GAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK A munkáltatói kötelezettségvállalások alakulása A pénztár működési tevékenységét meghatározó főbb tényezők, a pénzügyi terv teljesülése A pénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése a ciklus középső évében A PÉNZTÁR VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA A pénztár eszközállományának bemutatása Az eszközállomány megoszlása és évi állományváltozása mérlegcsoportonként és eszköztípusonként A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK B) FORGÓESZKÖZÖK KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK A pénztár forrásainak alakulása A forrásállomány megoszlása és évi állományváltozása mérleg főcsoportonként

3 D) SAJÁT TŐKE A SAJÁT TŐKE ALAKULÁSA MÉRLEG FŐCSOPORTONKÉNT A MŰKÖDÉSI EREDMÉNY ÉS TARTALÉK ALAKULÁSA E) CÉLTARTALÉKOK A FEDEZETI CÉLTARTALÉK ALAKULÁSA A MŰKÖDÉSI CÉLTARTALÉK ALAKULÁSA A LIKVIDITÁSI CÉLTARTALÉK ALAKULÁSA MEG NEM FIZETETT TAGDÍJAK TARTALÉKA A CÉLTARTALÉKOK ÁLLOMÁNYÁNAK ÖSSZESÍTETT ALAKULÁSA F) KÖTELEZETTSÉGEK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK BEVÉTELEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSA AZ ÉVES BESZÁMOLÓHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ, TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A pénztár bérköltségeinek megoszlása állománycsoportonként Dolgozói juttatások A pénztár tisztségviselőinek tiszteletdíj- és létszám alakulása A pénztár alkalmazotti létszáma (fő) Egyéb kiegészítések az éves beszámolóhoz Jelentős események a mérlegfordulónapot követően A BEFEKTETÉSEK ALAKULÁSA 45 3

4 1. A PÉNZTÁR BEMUTATÁSA 1.1. Általános információk a pénztárról A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár (továbbiakban: pénztár) október 24- én határozatlan időre alakult, a Fővárosi Bíróság december 14-én kelt 11.Pk /1994. számú végzéssel vette nyilvántartásba. A pénztár tevékenységi engedélyének kiadására az Állami Pénztárfelügyelet március 6-i E/55/1994. számú határozatával került sor. A pénztár jogi személy, az évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó kiegészítő nyugdíjpénztár, mely a magánpénztári ágazat jogerős megszűnését kimondó január 22- én jogerőre emelkedett Fővárosi Törvényszéki határozatot követően kizárólag önkéntes nyugdíjpénztári tevékenységet folytat. A pénztár tevékenységének székhelye: 1135 Budapest, Aba u. 4., a székhelyén kívül más telephellyel, fiókkal nem rendelkezik. A pénztár tevékenységét alapvetően a védelmi ágazatnál dolgozók körére, valamint azok közvetlen hozzátartozóira kiterjedően végzi. A pénztár főbb munkáltatói tagjai: Honvédelmi Minisztérium, Magyar Honvédség, Országos Rendőrfőkapitányság, Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága, Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. A pénztár január 1-jétől a közszolgálati szféra irányában történő nyitásról határozott, mellyel az alapvetően a védelmi ágazathoz tartozó tagsági és támogatói bázisa szélesítését tűzte ki célul. Az előző üzleti év során (2015. március 3l-i fordulónappal) a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztára beolvadt a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárba. A beolvadás a pénztár vagyoni-jövedelmi helyzetét lényegesen befolyásoló, jelentős körülmény volt, presztízsértéke mellett fős létszám és mintegy 4 milliárd forintos vagyon növekményt jelentett a Honvéd Nyugdíjpénztár számára A Pénztár számviteli politikájának bemutatása A pénztár a vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében üzemgazdasági szemléletű számviteli nyilvántartást vezet. A könyvvezetés belső szabályait a pénztár a törvényi előírásoknak megfeleltetett számviteli politikájának általános előírásai, valamint egyéb belső szabályzatai rögzítik (Eszközök és Források Értékelési Szabályzata, Számlarend és Számlatükör, Tartalékképzési Szabályzat). A pénztár számviteli politikájában, valamint a könyvvezetés és a beszámoló készítés során az alkalmazott értékelési elvekben, eljárásokban az előző évhez képest változás nem történt. A pénztár elszámoló egységen alapuló befektetési- és elszámolási rendszert, a fedezeti tartalékon belül pedig választható (klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési, pénzpiaci) portfóliókat működtet. 4

5 A pénztár a jogszabályi követelményekhez igazított szintetikus és analitikus nyilvántartásokat vezet, melyek egyeztetését a havi-, a negyedéves-, valamint az éves zárlat keretében rendszeresen elvégezte. A pénztár az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló kormányrendeletekben formailag és tartalmilag kötelezően előírt mérleg és eredmény kimutatás készítésére kötelezett. A üzleti évhez kapcsolódó éves beszámoló és eredmény kimutatás fordulónapja december 31., a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 31. A pénztár számviteli politikájának célja, hogy olyan számviteli rendszert működtessen, amely alapján megbízható és valós információkat tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a pénztár vezető testületei döntéseinek előkészítésére pontos információ bázisul szolgál. A pénztár jelentős hibának tekinti, az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan, amennyiben az ellenőrzés során feltárt hibák a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintő /évenként külön-külön/ feltárt hibák és hibahatások értékének együttes összege (előjeltől függetlenül) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt, illetve ha a megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékot növelő-csökkentő értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, vagy 30 millió forintot A Pénztár amortizációs politikája A pénztár a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátosságairól szóló kormányrendelet 28. -a szerinti amortizációs kulcsok alapján számol el értékcsökkentést az üzembe helyezett, illetve használatba vett immateriális javak és tárgyi eszközök egyedi beszerzési értéke után. A pénztár a terv szerinti értékcsökkenés elszámolására a bruttó érték alapú, lineáris módszert alkalmazza. Az értékcsökkenési leírás elszámolása negyedévenként történik, az aktiválást követő negyedév első napjától kezdődően. A pénztár a kormányrendelet 28. -ának (5) bekezdésében foglalt lehetőségével élve a 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési értékét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben költségként elszámolja. 2. A PÉNZTÁRI TAGLÉTSZÁM ÉVI ALAKULÁSA A évi taglétszámváltozások a következőképpen alakultak: a pénztárba összesen 942 fő lépett be, mely az elmúlt év azonos adatának (3.546 fő) közel egynegyede. Az előző évben tagságot létesítő főből a beolvadással átvett létszám fő volt, ennek kiszűrésével a tárgyévi belépések száma az előző évi adat 75 %-a. A pénztárból távozók (átlépők, szolgáltatást igénybevevők, kilépők, elhunytak) összlétszáma fő volt, mely az előző évi adatot (1.638 fő) mintegy 10 %-kal meghaladta. Összességében a beolvadást követő első teljes évben a negatív tényezők összegződése (belépők csökkenése, kilépők növekedése) alapján éves szinten 862 fő nettó létszámcsökkenés következett be. Összehasonlításul: az előző évi fős nettó létszámnövekedés után ismét a korábbi évek mérsékelt ütemű lemorzsolódása látható. A pénztár záró taglétszáma december 31-én fő, mely éves átlagban 2,15 %-os létszámcsökkenést jelent a nyitó taglétszámhoz ( fő) viszonyítva. 5

6 A évi taglétszám alakulását jogcímenként a következő táblázat mutatja be: Megnevezés Létszám (fő) Nyitó taglétszám ( ) Új belépő 885 Más pénztárból átlépő 57 Szolgáltatást igénybevevők 589 Más pénztárba átlépők 162 Kilépők 996 Kizártak 4 Elhunytak 53 Nettó létszámváltozás fő Záró taglétszám ( ) A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A FEDEZETI TARTALÉKOT TERHELŐ EGYÉB KIFIZETÉSEK ALAKULÁSA A pénztár pénzügyi évben teljesített szolgáltatásainak és fedezeti tartalékot terhelő egyéb elszámolásainak jogcímenkénti megoszlását, valamint a bázisévhez viszonyított alakulását a következő táblázat mutatja be: 3.1. A szolgáltatások és a fedezeti tartalékot terhelő egyéb elszámolások alakulása a bázisévhez képest Kifizetés jogcíme év év fő eft fő eft - Nyugdíjszolgáltatás Elhalálozás Átlépés Várakozási idő utáni kifizetés Összesen:

7 A tárgyévben a fedezeti tartalékot terhelő kifizetési igények összesített esetszáma lényegében az előző évivel közel azonos szinten teljesült, ezen belül a szolgáltatási célú kifizetések mérsékelt növekedést, a várakozási idő utáni kifizetések mérsékelt csökkenést mutattak az előző évhez képest. A fedezeti tartalék terhére elszámolt összegek teljes volumene az előző évhez viszonyítva közel 7 %-os visszaesést mutat, mely éven belül egyenlőtlen eloszlásban jelentkezett. A más pénztárba történő átlépések bázisévi létszám- és összeg adatai a beolvadó tagok által kezdeményezett megtakarításaik jövőbeni kezelésére nem a jogutód Honvéd Nyugdíjpénztárt választó mozgásokat is tartalmazzák, így sem a 2014., sem a évvel való közvetlen összehasonlításra nem alkalmasak. A pénztár a évben a 10 éves várakozási időt elérő igényjogosultak köréből összesen fő részére teljesített kifizetést, mely az előző évi adattól mindössze 2,4 %-kal maradt el. Az elszámolások teljes összege eft-ot tett ki, melyből eft adóköteles tőkeösszegként, eft adómentes hozamként került kifizetésre. A tőke igénybevétel teljes kifizetéseken belüli részaránya (38 %) volt, mely körülbelül megfelel az előző évi aránynak. Az igénybejelentések esetben a tagsági jogviszony fenntartása mellett szóltak, míg 996 fő teljes elszámolást kért és tagságát megszüntetve a pénztárból kilépett. A szolgáltatási célú kifizetések az év egészében folyamatosan magas volumenben alakultak, az első és harmadik negyedévben volt a legjelentősebb összegű kivét. Összességében az előző évhez képest 1 %-kal kevesebb esetszámú igényt és 7 %-kal alacsonyabb kifizetési összeget teljesített 2016-ban a pénztár, ezen belül kizárólag az egyösszegű nyugdíjszolgáltatások mutattak növekedést. A folyamatosan magas számú igények ellenére is a várakozási idő utáni kifizetési volumen a tényleges jogosultságokhoz képest töredéknek tekinthető, amennyiben figyelembe vesszük a évi beszámolóban prognosztizált adatokat: a évben a 10 éves várakozási idő utáni kifizetésre jogosult pénztártagok várható száma fő volt, egyéni számlakövetelésük összege pedig az előző év végén megközelítette a 20 milliárd forintot. Összességében megállapítható, hogy a várakozási idő utáni kifizetések közel egyötöde zárult a tagsági jogviszony megszüntetésével, azaz a korábbi évekhez képest kedvező arányeltolódás látszik a kifizetések szerkezetében. (2014-ben még átlagosan minden harmadik igénybejelentés vonatkozott kilépésre, de ez az arány már 2015-ben is jelentősen csökkent) A szolgáltatások alakulása a tárgyévi tényadatok és az éves pénzügyi terv előirányzatai alapján A pénztár a beszámolás évére, pontosabban annak első felére a júniusában elfogadott július június 30. közötti időszakra vonatkozó keresztféléves pénzügyi tervvel rendelkezik, mely a pénzügyi tervezésre vonatkozó szabályok változásai miatt az utolsó ilyen formában elfogadott pénzügyi terv. E változásból adódóan a pénztárnak II. félévére nincs érvényes pénzügyi terve, így a tényadatok éves viszonyítású vizsgálata a évekre elfogadott hosszú távú pénzügyi terv évre vonatkozó adatai tükrében végezhető el. 7

8 A hosszú távú pénzügyi terv szolgáltatási kiadásainak megtervezésekor a pénztár a korábbi évek tendenciáinak folytatódását valószínűsítette, ily módon a tervszámok a bázisévi tényadatokkal és a tárgyévi várakozásokkal összhangban kerültek meghatározásra. Az éves terv- és tényadatok összehasonlítása azt mutatja, hogy a tényleges szolgáltatási adatok mind az igénybevevők száma, mind a részükre kifizetett összegek éves volumene tekintetében a terv szerint alakultak A kifizetések elszámolásának módja A pénztár az elszámoló egységen (ELSZE) alapuló elszámolási rend január 1-i bevezetése óta az elszámolás fordulónapjának tekintett úgynevezett T napi árfolyamon számol el a tagokkal, a kifizetés összege legkésőbb a T+8. napon kerül tényleges kiutalásra. Az elszámolás és a kifizetés napja közötti időszakra hozam nem jár. A pénztár évtől kezdődően a kifizetések elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos adminisztrációs és a pénzügyi költségeit június 15-ig bezárólag a járadék-szolgáltatások kivételével - valamennyi elszámolástípusnál érvényesíti. A díjak utoljára 2014-ben módosultak, mivel akkor a pénztár áttért a tagokkal való elektronikus kapcsolattartásra (2016. december 31-én fő, egy évvel korábban fő), mely a tagsági jogviszony során keletkező különféle elszámolási bizonylatok megküldésére is kiterjed, ily módon befolyásolja (jellemzően csökkenti) az eljárások fix költségeit (pl. levélpapír, boríték, postaköltség stb.) A tagok részére nyújtott kifizetések (nyugdíjszolgáltatás, átlépés, haláleseti kifizetés, várakozási idő utáni kifizetés, tagi kölcsön folyósítás stb.) különféle eljárás-technikai díjait a pénztár a évi aktuális költségviszonyoknak megfelelően felülvizsgálta. A felülvizsgálat azért vált szükségessé, mert az eljárások fix költségeinek összetevői - pl. levélpapír, boríték, nyomtató festék, postai levelezés, munkabér stb. - számottevően növekedtek az utolsó, áprilisában végrehajtott felülvizsgálat óta. A fix díjtételek elszámolás típusonkénti elfogadása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A tételes költségkalkulációval alátámasztott fix összegű, az utalás költségét nem tartalmazó díjak összegére vonatkozó határozatokat az IT június 15-i ülésén fogadta el és a következő naptól léptette hatályba. A költségek emelkedése folytán a pénztár úgy döntött, hogy a díjkötelezettséget kiterjeszti a június 16-át követően induló járadékszolgáltatásokra is, ugyanakkor - méltányosságból - a már folyamatban lévő járadékszolgáltatások esetében a futamidő végéig továbbra is díjmentességet biztosít. A felszámított díj az első járadéktag esetében fix- és változó díjból, a továbbiakban a járadék teljes futamideje alatt a járadéktagonként számított változó díjból (utalási költség) áll. Általánosságban elmondható, hogy a tagoktól levont költség továbbra is két összetevőből áll, azaz fix- és változó díjrészt tartalmaz, utóbbi a pénzügyi teljesítés összegének függvényében alakul. A költségátalány, azaz a díj fix része az indokolt, tételes jogcímenkénti kalkulációval alátámasztott költségeket tartalmazza a következők szerint: 8

9 Költségtényezők FIX KÖLTSÉGEK FIX KÖLTSÉGEK ELEKTRONIKUS Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Átlépési kérelem kézhezvétele Bejövő levél iktatása (6 perc), ügykezelő 1557,26 0,1 156 Ft Ügyintézés (12 perc), szolgáltatási főelőadó 3991,43 0,2 798 Ft Összesen: 954 Ft Lezárás Elszámolási igazolás 7, Ft Ügyintézés (12 perc), szolgáltatási főelőadó 3991,43 0,2 798 Ft Kísérőlevél a pénztárnak 7, Ft Számlakivonat a tagnak 7, Ft Iktatás (6 perc), ügykezelő 1557, Ft Boríték 4, Ft Postai díj 115, Ft Összesen: 798 Ft Utalás Utalás előkészítés, utalás (6 perc), PSZ főelőadó 4762,50 0,1 476 Ft Összesen: 476 Ft Mindösszesen fix költség: Mindösszesen fix költség, kerekítve: 2229 Ft Ft Költségtényezők FIX KÖLTSÉGEK POSTAI Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Átlépési kérelem kézhezvétele Bejövő levél iktatása (6 perc), ügykezelő 1557,26 0,1 156 Ft Ügyintézés (12 perc), szolgáltatási főelőadó 3991,43 0,2 798 Ft Összesen: 954 Ft Lezárás Elszámolási igazolás 7, Ft 9

10 Költségtényezők Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Ügyintézés (12 perc), szolgáltatási főelőadó 3991,43 0,2 798 Ft Kísérőlevél a pénztárnak 7, Ft Számlakivonat a tagnak 7, Ft Iktatás (6 perc), ügykezelő 1557, Ft Boríték 4, Ft Postai díj 115, Ft Összesen: 925 Ft Utalás előkészítés, utalás (6 perc), PSZ főelőadó 4762,50 0,1 476 Ft Összesen: 476 Ft Mindösszesen fix költség: Mindösszesen fix költség, kerekítve: 2355 Ft Ft Költségtényezők FIX KÖLTSÉGEK ADÓMENTES ELEKTRONIKUS Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Bejövő kérelem iktatása (6 perc), ügykezelő 1557,26 0,1 156 Ft Ügyintézés (15 perc), szolgáltatási főelőadó 3991,43 0,3 998 Ft Elszámolás + jövedelemigazolás 7, Ft Boríték 4, Ft Postai díj 115, Ft Összesen: 1154 Ft Igazolás Iktatás (6 perc) ügykezelő 1557,26 0,0 0 Ft Összesen: 0 Ft Utalás Utalás előkészítés, utalás (6 perc), PSZ főelőadó 4762,50 0,1 476 Ft Összesen: 476 Ft Mindösszesen fix költség: Mindösszesen fix költség, kerekítve: Ft Ft 10

11 FIX KÖLTSÉGEK ADÓMENTES POSTAI Költségtényezők Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Bejövő kérelem iktatása (6 perc), ügykezelő 1557,26 0,1 156 Ft Ügyintézés (15 perc), szolgáltatási főelőadó 3991,43 0, Ft Elszámolás 7, Ft Boríték 4, Ft Postai díj 115, Ft Összesen: Ft Igazolás Iktatás (6 perc) ügykezelő 1557,26 0,0 0 Ft Összesen: 0 Ft Utalás Utalás előkészítés, utalás (6 perc), PSZ főelőadó 4762,50 0,1 476 Ft Összesen: 476 Ft Mindösszesen fix költség: Ft Mindösszesen fix költség, kerekítve: Ft FIX KÖLTSÉGEK ADÓKÖTELES POSTAI Költségtényezők Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Bejövő kérelem iktatása (6 perc), ügykezelő 1557,26 0,1 156 Ft Ügyintézés (15 perc), szolgáltatási főelőadó 3991,43 0,3 998 Ft Elszámolás + jövedelemigazolás 7, Ft Boríték 4, Ft Postai díj 115, Ft Összesen: Ft Igazolás Iktatás (6 perc) ügykezelő 1557,26 0,0 0 Ft Összesen: 0 Ft Utalás Utalás előkészítés, utalás (6 perc), PSZ főelőadó 4762,50 0,1 476 Ft Összesen: 476 Ft Mindösszesen fix költség: Ft Mindösszesen fix költség, kerekítve: Ft 11

12 FIX KÖLTSÉGEK ADÓKÖTELES ELEKTRONIKUS Költségtényezők Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Bejövő kérelem iktatása (6 perc), ügykezelő 1557,26 0,1 156 Ft Ügyintézés (15 perc), szolgáltatási főelőadó 3991,43 0,3 998 Ft Elszámolás + jövedelemigazolás 7,05 2 Ft Boríték 4,83 1 Ft Postai díj 115,00 1 Ft Összesen: Ft Igazolás Iktatás (6 perc) ügykezelő 1557,26 0,0 0 Ft Összesen: 0 Ft Utalás Utalás előkészítés, utalás (6 perc), PSZ főelőadó 4762,50 0,1 476 Ft Összesen: 476 Ft Mindösszesen fix költség: Ft Mindösszesen fix költség, kerekítve: Ft A felszámított költségekből a pénztárnak a év során mindösszesen eft díjbevétele keletkezett, mely az előző évi évi bevételt közel 400 eft-tal haladta meg. 4. A ÉVI GAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK 4.1. A munkáltatói kötelezettségvállalások alakulása A pénztár ágazati sajátosságainál fogva a tagság túlnyomó része a védelmi szférához tartozó nagy munkáltatókhoz kötődik. Az egyéni fizetők állománya összesen kb. 20 %-ot tesz ki. A pénztár jellemzően határozatlan időre szóló szerződést köt a hozzájárulást vállaló munkáltatókkal. A pénztár legnagyobb munkáltatói tagjai továbbra is a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és háttérintézményei, a Belügyminisztérium, illetve a polgári titkosszolgálatok szervezetébe tartoznak. A évben az ágazati munkáltatói körbe tartozó foglalkoztatók körében számottevő változás nem történt. Egyéb munkáltatók vonatkozásában a kör az előző év során bővült a beolvadó pénztárral szerződéses jogviszonyban álló foglalkoztatói partnerekkel, melyek közül az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a legjelentősebb. 12

13 A támogatást nyújtó munkáltatói kör stabil hátteret jelent a pénztár működéséhez. A következő táblázat a legjelentősebb munkáltatói tagok évi megállapodásaiban rögzített kötelezettségvállalásait foglalja össze a december 31-i állapot szerint: Munkáltató megnevezése Tag által fizetett Önkéntes pénztári tagdíj Munkáltatói hozzájárulás HM-MH 1 % Ft/fő/hó ORFK egyéni vállalás *cafeteria Büntetés-végrehajtás 2 % *cafeteria Katasztrófavédelem egyéni vállalás *cafeteria Nemzetbiztonsági Szakszolgálat min. alaptagdíj *cafeteria Alkotmányvédelmi Hivatal min. alaptagdíj *cafeteria Információs Hivatal 1 % 4 % Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyéni vállalás *cafeteria Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egyéni vállalás *cafeteria *Cafeteria: a munkavállaló által meghatározott mértékű juttatás A munkáltatói kötelezettségvállalásokból adódóan a pénztár vagyoni és jövedelmi helyzetét érintő jelentős változás a évben nem történt. A legnagyobb munkáltató (Honvédelmi Minisztérium) az önkéntes pénztári tagságot továbbra is a április 01-jétől érvényes formában, fix összegű hozzájárulással támogatja. A hozzájárulás összege január 1-jétől az előző évben érvényes Ft/fő/hó összegről Ft/fő/hó összegre emelkedett. A választható béren kívüli juttatások éves összegére vonatkozó törvényi korlát miatt mely a évi központi költségvetésről szóló évi CCIV. törvény 53. (2) bekezdése alapján a közalkalmazottak, köztisztviselők éves cafeteria keretét bruttó Ft/fő összegben maximálja - az év előrehaladtával a felső korlát fokozatos elérése miatt a folyó tagdíjbevétel mérsékelt ütemben folyamatosan csökkent. Az ágazati foglalkoztatók szervezett kereteik között jelentősen segítik a pénztár munkáját a tagok informálásának területén, támogatják a kihelyezett ügyfélszolgálatok működtetését, esetenként szóróanyagok elhelyezésével hívják fel a figyelmet a pénztár tevékenységére. Nagy szerepük van a pályakezdők, az oktatási intézményekből kikerülők pénztár felé irányításában, illetve a szakmai érdekképviseletekkel történő együttműködés alakításában is. A beszámolás évében a munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése a pénztár alapszabályával összhangban, a foglalkoztatókkal kötött szerződéses feltételek szerint alakultak. A munkáltatók adatszolgáltatási, illetve tagdíjfizetési kötelezettségeiknek határidőben rendre eleget tettek. Általánosságban elmondható, hogy a stabil foglalkoztatói háttérből adódóan kiemelkedő a tagdíjfizetési- és adatszolgáltatási fegyelem. A pénztár foglalkoztatókkal való kapcsolattartása, együttműködése a gyakorlatban jól működik, az esetleges problémák megoldásában hatékony és eredményes. 13

14 4.2. A pénztár működési tevékenységét meghatározó főbb tényezők, a pénzügyi terv teljesülése A pénztár működési- és kiegészítő vállalkozási tevékenységének alakulását a tárgyévi terv- és tényadatok tükrében a következő táblázat mutatja be: Megnevezés (adatok eft-ban) Terv* Tény Működési tagdíj és egyéb bevételek Működési költségek és ráfordítások Szokásos működési tevékenység eredménye Működési célú befektetések eredménye Kiegészítő vállalkozási tevékenység eredménye - - Működési és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye összesen: * a évi hosszú távú pénzügyi terv középső éve adatai Éves tervadatok hiányában - mivel a megszűnő keresztféléves terv és a következő naptári évre szóló (2017. évi) pénzügyi terv hatályba lépése közötti időszak (2016. II. félév) tervezéséről a jogszabály nem rendelkezett - a tényadatok összehasonlításának alapját a naptári évekre összeállított hosszú távú pénzügyi terv középső, évre vonatkozó adatai képezik. A vizsgált időszakban a szokásos tevékenységhez kapcsolódó működési bevételek és kiadások kissé alultervezettek. Az eredmény éven belüli eloszlása a kiemelkedőnek tekinthető I. negyedévet követően az év további részében jellemzően kiegyenlített volt (az I. negyedévben 8 MFt, a II. negyedévben 4,9 MFt, a III. negyedévben 5,9 MFt, a IV. negyedévben 4,9 MFt működési eredményt realizált a pénztár), így a év mérlege 23,7 millió forinttal növelte a működési tartalékot (a pénzügyi tervben szereplő 15,5 millió forint nyereséggel szemben). A táblázatból megállapítható, hogy a működési bevételek összesen több mint 6 %-kal túlteljesültek a tervadathoz képest. A működési célú kiadások vonatkozásában a hosszú távú pénzügyi tervhez képest összességében mintegy 2 %-os túllépés tapasztalható, mely részben előre nem látható kiadásokból (pl. iroda festés, javítás), részben egyes szolgáltatások feltételezettnél magasabb mértékű drágulásából adódott. A terv-tény eltérések elemzésekor figyelembe kell venni, hogy a terv őszén készült az akkor ismert és előrelátható feltételek figyelembe vételével. Az eltérésekkel együttesen is megállapítható, hogy a működési tevékenység eredménye az óvatosság elve alapján megtervezett tervadatokhoz képest lényegesen kedvezőbben alakult, közel másfélszeresével magasabb összegben teljesült. 14

15 4.3. A pénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése a ciklus középső évében Az elfogadott ( éves) pénzügyi terv paramétereit és főbb adatait a következő táblázat foglalja össze: Megnevezés Évek Záró létszám (fő) Költség infláció (%) 1,00% 1,00% 1,00% Fedezeti tartalék bruttó hozamráta (%) 6,93% 3,17% 4,03% Működési tartalék bruttó hozamráta (%) 1,78% 2,30% 2,85% Likviditási tartalék bruttó hozamráta (%) 1,78% 2,30% 2,85% Működési tartalék bevételei (eft) Működési tartalék kiadásai (eft) Működési tartalék eredménye (eft) Fedezeti tartalék bevételei (eft) Fedezeti tartalék kiadásai (eft) Fedezeti tartalék eredménye (eft) Likviditási tartalék bevételei (eft) Likviditási tartalék kiadásai (eft) Likviditási tartalék eredménye (eft) A június 23-i küldöttközgyűlésen elfogadott, három éves intervallumot átfogó pénzügyi terv főbb mutatószámait az adott üzleti évre vonatkozóan a következő táblázat foglalja össze: Megnevezés évi terv (a pü. tervből) évi tény Átlagos taglétszám (fő) Tagdíjcélú bevétel (eft/év) Egy főre jutó átlagos havi tagdíj (Ft/fő/hó) Befektetett pénztári vagyon (eft) Egy főre jutó pénztári vagyon (Ft/fő) Szolgáltatási kiadások (eft) Várakozási idő utáni kifizetés (eft) Fedezeti tartalék záró állománya Működési költség (eft/év) Működési eredmény (eft/év) Működési tartalék záró állománya Infláció (%) 1% 0,40 % 15

16 Megnevezés évi terv (a pü. tervből) Fedezeti tartalék nettó hozamráta (%) 6,85 % évi tény Klasszikus 6,00 % Kiegyensúlyozott 6,98 % Növekedési 8,56 % Pénzpiaci 0,60 % A tevékenység rövid- és középtávú jövőjét meghatározó feltételrendszer összetettsége folytán az előirányzatok tartalmazhatnak bizonytalan pontokat, ugyanakkor az óvatosság elvének figyelembe vételével készült becsléseken alapulnak. Az összevetés alapján a terv- és tényadatok között már az első évben is jelentősebb eltérések mutatkoztak, azonban a év önmagában rendkívülinek számított a beolvadás miatt. A évben mutatkozó eltérések nagyságrendje a pénztár gazdálkodását és vagyoni-jövedelmi helyzetét meghatározó legfőbb mutatók tekintetében - figyelembe véve a beolvadást követő első teljes évben jelentkező áthúzódó hatásokat is - is nem releváns. 5. A PÉNZTÁR VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA 5.1. A pénztár eszközállományának bemutatása A pénztár mérleg főösszegének december 31-i mérleg szerinti értéke eft. A pénztár a év során eft vagyonnövekedést realizált, mely átlagosan 6,80 %-os növekedésnek felel meg. Az eszközvagyon alakulása a bázisévhez képest: Megnevezés Mérlegfőösszeg Az eszközvagyon alakulása mérleg főcsoportonként: Sor Mérleg főcsoport E11 Befektetett eszközök E12 Forgóeszközök E13 Aktív időbeli elhatárolások Eszközök(aktívák) összesen:

17 5.2. Az eszközállomány megoszlása és évi állományváltozása mérlegcsoportonként és eszköztípusonként A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Az immateriális javak bruttó értékében, elszámolt értékcsökkenésében, valamint nettó értékében történt tárgyévi változásokat a következő táblázatok adatai foglalják össze: Megnevezés Bruttó érték változása Adatok Ft-ban Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány Vagyoni értékű jog Szellemi termék Immateriális javak összesen: Megnevezés Értékcsökkenés változása Adatok Ft-ban Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány Vagyoni értékű jog Szellemi termék Immateriális javak összesen: Adatok Ft-ban Megnevezés Nettó érték ( ) Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték Vagyoni értékű jog Szellemi termék Immateriális javak összesen: A pénztár a évben immateriális javakat, illetve szellemi termékeket nem szerzett be, beruházás nem történt. Az eszközcsoport bruttó értékét és értékcsökkenés állományát 415 eft összegű selejtezés csökkentette, melynek elszámolására az éves beszámoló fordulónapján ( ) került sor. A selejtezett eszközök mindegyike nullára íródott már korábbi években. 17

18 Tárgyi eszközök A pénztár tárgyi eszköz vagyonának mérleg szerinti nettó értéke a mérleg fordulónapján eft, melynek megoszlását rendeltetés szerint a következő táblázat adatai foglalják össze: Adatok Ft-ban Megnevezés Összeg Tartós befektetési célú ingatlanok értéke Tartós befektetési célú ingatlanok értékelési különbözete Tartós befektetési célú ingatlanok könyv szerinti értéke Működtetett ingatlanok, kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Működési célú tárgyi eszközök Tárgyi eszközök mindösszesen A tárgyi eszközök bruttó értékében, elszámolt értékcsökkenésében, valamint nettó értékében történt tárgyévi változásokat a következő táblázatok adatai foglalják össze: Megnevezés Működtetett ingatlanok és kapcs. vagyoni értékű jog Tartós befektetési célú ingatlanok Ügyviteli és számítástechnikai gépek Nyitó állomány Bruttó érték változása Növekedés Csökkenés Adatok Ft-ban Záró állomány Kisértékű ügyviteli és számítástechnikai gépek Egyéb gépek Egyéb kisértékű gépek Járművek Gépek, berendezések és járművek összesen Tárgyi eszközök összesen :

19 Megnevezés Nyitó állomány Értékcsökkenés változása Növekedés Csökkenés Adatok Ft-ban Záró állomány Működtetett ingatlanok és kapcs. vagyoni értékű jog Tartós befektetési célú ingatlanok Ügyviteli és számítástechnikai gépek Kisértékű ügyviteli és számítástechnikai gépek Egyéb gépek Egyéb kisértékű gépek Járművek Gépek, berendezések és járművek összesen Tárgyi eszközök összesen : Adatok Ft-ban Megnevezés Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték ( ) Működtetett ingatlanok és kapcs. vagyoni ért.jog Tartós befektetési célú ingatlanok Ügyviteli és számítástechnikai gépek Kisértékű ügyviteli és számítástechnikai gépek Egyéb gépek Egyéb kisértékű gépek Járművek Gépek, berendezések és járművek összesen Tárgyi eszközök nettó értéke összesen : Tárgyi eszközök értékelési különbözetének záró állománya: Tárgyi eszközök mérleg szerinti nettó értéke:

20 Működési célú tárgyi eszközök A működési célú tárgyi eszközök évi állomány változásai kisebb volumenű számítástechnikai eszközbeszerzésekből származnak. A pénztár az irodai ablakcseréhez kapcsolódó javítás, karbantartás jellegű kiadásait (pl. kábelcsatornák, árnyékoló eszközök cseréje, festés, stb.) költségként számolta el, így ezek a kiadások nem növelték az állományt. A selejtezés jogcímén történő kivezetés eft-tal csökkentette, az új eszközök aktivált beszerzési értéke Ft-tal növelte a bruttó érték állományt. A selejtezett eszközök mindegyike nullára íródott már a korábbi években, így kivezetésük a pénztárnak veszteséget nem okozott. Tartós befektetési célú ingatlanok A tartós befektetési ingatlanok állományát érintően a tárgyévben az előző évi mérleg fordulónapján kimutatott állományhoz képest változás nem történt, a fedezeti tartalékon belül a kiegyensúlyozott portfólió befektetését képező eszközcsoport december 31-én továbbra is egyetlen befektetési elemet tartalmaz, egy soproni építési telekingatlant. A pénztár piaci értéken kimutatott befektetési célú ingatlanvagyona december 31-én jóval a törvényben előírt befektetési korlát alatt maradva a pénztár fedezeti céltartalékán belül a kiegyensúlyozott portfólió befektetéseinek 1,33 %-át teszi ki. A tartós befektetési célú ingatlan portfolió beszerzési értéke eft volt, a beszerzési értékhez kapcsolódóan a pénztár az előző évi mérleg fordulónapján eft összegű negatív értékelési különbözetet tartott nyilván. A évben a tartós befektetési célú ingatlanvagyonhoz kapcsolódóan a pénztár beruházást nem eszközölt és a bruttó értéket befolyásoló egyéb esemény sem történt. Az ingatlan kizárólag földterületből áll, felépítményt nem tartalmaz, így értékcsökkenés elszámolására sem került sor. Mindezek alapján a tartós befektetési célú ingatlanok záró nyilvántartási értéke az előző évi mérleghez képest változatlan, összege eft. A pénztár a mérleg fordulónapjára (2016. december 31.) vonatkozóan az ingatlan-portfolióban szereplő ingatlanra vonatkozóan megbízást adott a korábbi értékbecslés felülvizsgálatára és az aktuális piaci érték meghatározására. Az ingatlan értékbecslése a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban megtörtént. Az értékelést a évben megbízott új vagyonértékelő, az Origó-Sánta Építő Zrt. végezte. Az értékelés az előző üzleti év végén kimutatott piaci értéket a mérlegfordulónapra vonatkozóan eft összegre emelte, mely december 31-i értéknapra a nyitó eft összegű értékelési különbözethez képest eft összegű pozitív értékelési különbözet elszámolását tette szükségessé. A pénztár a beruházói érdeklődés felmérése céljából júniusában nyílt pályázatot írt ki az ingatlan értékesítésére, de a pályáztatást az egyetlen érdeklődő által ajánlott rendkívül alacsony (elfogadhatatlan) vételár miatt végül eredménytelennek nyilvánította. A pénztár ingatlanbefektetési törekvése továbbra is a kínálati ár növekedésének kivárására irányul (elsősorban az egyben történő értékesítés szándékából adódóan), azonban kedvező fizetési kondíciók esetén a részenkénti, telkenkénti eladás lehetősége sem kizárt. 20

21 Befektetett pénzügyi eszközök A pénztár hosszú lejáratú, tartós befektetést képező eszközvagyona december 31-én eft volt, mely a bázis azonos adatával összehasonlítva 24 %-os növekedést mutat. A befektetett pénzügyi eszközök alakulása a bázisévhez képest: Megnevezés III. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök alakulása mérlegcsoportonként: Megnevezés E 113 Befektetett pénzügyi eszközök E 1131 Egyéb tartós részesedések E 1132 Egyéb tartósan adott kölcsön E Kötvények E Állampapírok E Jelzáloglevél E 1134 E 1135 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke eft volt, melynek összetételét a következő táblázat mutatja be: Befektetési forma megnevezése Beszerzési érték Értékelési különbözet Piaci érték ( ) Egyéb tartós részesedések Vállalati és hitelintézeti kötvények Állampapírok Jelzáloglevél Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközök összesen:

22 A portfolió összetételén belül az egyes eszköztípusok részarányában lényeges elmozdulás nem történt az előző évhez képest. Továbbra is közel 70 %-ot tesz ki az éven túli lejáratú államkötvényekben lekötött befektetés, ezzel egyidejűleg a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokon belül a hitelintézeti kötvények és a jelzáloglevelek részaránya az előző évhez képest számottevően módosult. A záró portfólió értékelési különbözete az instrumentum típusok mindegyikére, illetve a tartós befektetési eszközállomány egészére nézve pozitív. B) FORGÓESZKÖZÖK Készletek A leltárral alátámasztott mérleg fordulónapi készletértékek: Megnevezés E 121 Készletek E 1211 Anyagok A pénztár működési tevékenységét szolgáló készletek jellemző előfordulási formái: levélpapír és boríték, reklám- és propagandacélú anyagok, valamint kisebb volumenben különféle számítástechnikai kellékanyagok. A pénztár évközben a vásárolt készletek beszerzéseit elsődlegesen költségként számolja el. A mérleg fordulónapon fel nem használt készletérték meghatározása tényleges leltározással történik. A beszámolóban kimutatott készletértékek az előző évhez képest 20 %-kal alacsonyabb volumenben reklám- és marketing célú anyagokat, valamint számítástechnikai fogyóanyagokat tartalmaznak Követelések A követelések alakulása mérlegcsoportonként: Megnevezés E 122 Követelések E 1221 Tagdíjkövetelések E 1223 Tagi kölcsön E 1224 Egyéb követelések A követelések mérleg szerinti állománya mindössze 1,5 %-kal marad el az előző év végi záró állománytól, ezen belül a meghatározó nagyságrendet képviselő tagdíjkövetelések növekedtek, a tagi kölcsön- és az egyéb követelések csökkentek az előző évhez képest. A évi tagdíjhátralék ( eft) leírása március hónapban megtörtént, ily módon a mérlegfordulónapi adat csak éven belül keletkezett (2016. évi) tagdíjkövetelést tartalmaz. 22

23 A pénztár évben felülvizsgálta a hátralékleírás gyakorlatát, és a jogszabályi változásokkal, illetve az MNB vizsgálat során megfogalmazódott elvárásokkal összhangban módosította azt. A január 1-jétől bevezetésre került eljárásrend szerint a hátralék utólagos megfizetésére legkésőbb a tárgyévet követő március 20-ig van lehetőség, ezt követően a pénztár március 31-ig az előző évi hátralékot leírja és a nyilvántartásokból történő kivezetéssel egyidejűleg a működési tartalékra jutó hányadnak megfelelő hozamelvonást a hátralékos tagok egyéni számláján kimutatott tárgyévi hozam terhére érvényesíti. Ezzel párhuzamosan a hátralék előírás gyakorlata is megváltozott, év közben csak a tagsági jogviszonyukat megszüntető tagokkal szembeni tagdíjkövetelés előírására kerül sor, egyebekben a pénztár lehetőséget biztosít az éves tagdíjfizetésre. A rövid lejáratú tagi kölcsön követelések záró állománya az előző év végi záró állománytól 17 %-kal elmaradt. A törvényben előírt befektetési limit alatt maradva a tagi kölcsönök nyitott állománya a tárgyévben átlagosan a fedezeti céltartalék 0,5-0,6 %-át tette ki. Az Igazgatótanács által jóváhagyott keretösszeg felső határa a folyamatosan növekvő igényekhez igazodóan április 01-i hatállyal 350 millió forintra emelkedett, e döntést követően az azóta eltelt évek folyamán nem változott. A mérlegben kimutatott eft összegű követelésállományból eft a nyitott tagi kölcsönök tőkeösszege, eft az értékelési különbözetben elszámolt időarányos járó kamat, és 716 eft a törlesztett tőkeösszeg alapján felszámított, de a mérleg fordulónapjáig még be nem folyt tényleges kamatelőírás összege. A nyitott tagi kölcsönnel rendelkező pénztártagok száma december 31-én összesen 672 fő (összehasonlításul: előző év végén 914 fő). A tagi kölcsön követelésállományból eftot tesz ki a lejárt, éven túli követelések összege, amely 51 fővel szemben nyilvántartott követelést tartalmaz a mérleg fordulónapján (a lejárt állomány is jelentősen elmarad az előző év végitől, összehasonlításul: december 31-én 120 fő, és 30 MFt volt). Ezekben az esetekben a folyósítástól számított egy év már letelt, de a követelés érvényesítésre még nem került (a pénztár a lejárattól számított legkésőbb 180. napon érvényesíti a követelést az egyéni számlával szemben). A lejárat és érvényesítés közötti időtartamra a tag késedelmi kamatot köteles fizetni. A pénztártag írásbeli nyilatkozatával biztosított 150 napos halasztási lehetőség 2015-ben megszűnt. Az egyéb követelések záró állománya az előző évhez képest felére csökkent. Az előző évhez hasonlóan a mérleg fordulónapján mindössze egyetlen jogcímen tart nyilván a pénztár egyéb követelést, két pénztári dolgozó részére nyújtott hosszú lejáratú lakáscélú (kamatmentes) hitel törlesztő részleteinek a naptári éven belül esedékes részét Értékpapírok A pénztár rövid lejáratú, forgatási célú befektetést képező értékpapír-vagyona december 31-én eft volt. Az előző év azonos adatával összehasonlítva a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományában eft összegű, a nyitó állományra vetítve 38,08 %-os csökkenés következett be. 23

24 Az értékpapír állomány alakulása a bázisévhez képest: Megnevezés III. Értékpapírok A forgóeszközként kimutatott értékpapír-állomány eft-tal csökkent. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke instrumentum típusonkénti összetételét a következő táblázat mutatja be: Az értékpapír állomány alakulása mérlegcsoportonként: Megnevezés E 123 Értékpapírok E 1231 Egyéb részesedések E Kötvények E Kincstárjegyek és más állampapírok E Jelzáloglevél E 1232 E 1233 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok összetételében a beszerzési érték és az értékelési különbözet alakulását a következő táblázat mutatja be: Befektetési forma megnevezése Beszerzési érték Értékelési különbözet Piaci érték ( ) Egyéb részvények Kötvények Kincstárjegyek és más állampapírok Jelzáloglevél Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok összesen:

25 Az eszközcsoport összetételén belül az egyes befektetési formák részarányában jelentősebb átrendeződés történt az előző évhez képest. A kincstárjegyek és más állampapírok, továbbá a tulajdoni részesedést megtestesítő befektetések (részvények, befektetési jegyek) állományon belüli dominanciája erőteljesen csökkent, a kötvényeké ugyanakkor jelentős mértékben nőtt. Az értékelési különbözet mérleg fordulónapi záró állománya az egyes instrumentum típusokra - a jelzáloglevelek kivételével és az eszközcsoportra összesítve egyaránt pozitív Pénzeszközök A pénzeszközök állományának alakulása a bázisévhez képest: Megnevezés IV. Pénzeszközök A pénzeszközök megoszlása mérlegcsoportonként: Megnevezés E 124 Pénzeszközök E 1242 Pénztári elszámolási betétszámla E 1243 Elkülönített betétszámla E 1244 Rövid lejáratú bankbetétek E 1246 Pénzeszközök értékelési különbözete A pénzeszközök mérleg fordulónapi záró állománya az előző évi záró állomány összetételéhez hasonlóan alakult. Az eszközcsoporton belül továbbra is alacsony a folyószámlán tartott pénzeszközök-, ugyanakkor meghatározó a rövid lejáratra lekötött betétek állománya. A betétállomány - a pénzpiaci portfólió kivételével a folyószámla december utolsó munkanapi záró egyenlegének január 02-ig történő lekötéséből származik. A pénztár feszített napi pénzügyi rendre törekszik, mellyel a folyószámlán tartott napi záró egyenlegek minimalizálása, lehetőség szerint egymillió forintos nagyságrend alatt tartása volt a cél mindaddig, amíg a szabad pénzeszközök rövid lejáratú lekötésével a napi folyószámlakamatnál magasabb hozamot lehetett realizálni októberétől azonban a számlavezető pénzintézetnél eszközölt napi rendszerességű betétlekötést a pénztár megszüntette, mivel tartósan nulla százalékra csökkent az elérhető kamat. E probléma áthidalására elsősorban a pénzpiaci és a szolgáltatási portfóliók pénzeszközeinek befektetésére őszén a pénztár keretszerződést kötött az MKB Bank Zrt.-vel a magasabb kamatok realizálása érdekében. A következő táblázat a lekötött betét és az értékelési különbözetben elszámolt időarányosan járó kamat mérlegfordulónapi állományának portfóliónkénti megoszlását mutatja be: 25

26 Portfólió megnevezése Rövid lejáratra lekötött betétállomány Időarányos járó kamat Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Szolgáltatási Pénzpiaci Fedezeti portfóliók összesen Működési Likviditási Függő Mindösszesen C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Az aktív időbeli elhatárolások alakulása mérlegcsoportonként: Megnevezés E 13 Aktív időbeli elhatárolások E 131 Bevételek aktív időbeli elhatárolása E 132 Költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Kiadások aktív időbeli elhatárolásaként mutatja ki mérlegében a pénztár a tárgyévben kifizetett, de a következő üzleti évre vonatkozó újság előfizetések költségét (46 eft), a jövő évi tagdíjbefizetéshez rendelt postai utalvány (csekk) költségét (41 eft), a Bloomberg terminál használati díját és a számítógépes nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó egyéb licenc díjakat illetve vírusvédelmi költségeket (1.669 eft), az internetszolgáltatás (6 eft) és a személygépjárművek, valamint az irodai vagyon biztosítási díjainak (232 eft), továbbá a befektetési eszközérték szerinti piaci értékben foglalt T-1 napig számított vagyonkezelési díj 1 napra jutó különbözetét (136 eft). Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként mutatja ki a pénztár a évi teljesítésű, de évben kiállított és beérkezett vagyonkezelési díjak jóváíró szállítói számláinak összegét a Concorde Alapkezelő Zrt. és az Equilor Alapkezelő Zrt. külső vagyonkezelőkkel szemben. Kiegyenlítésük a kötelezettséget tartalmazó szállítói számlák összegével nettósítva január 18-án megtörtént. 26

27 5.3. A pénztár forrásainak alakulása A források alakulása mérleg főcsoportonként: Sor Mérleg főcsoport F 11 Saját tőke F 12 Céltartalékok F 13 Kötelezettségek F 14 Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN: A forrásállomány megoszlása és évi állományváltozása mérleg főcsoportonként D) SAJÁT TŐKE A saját tőke alakulása mérleg főcsoportonként Megnevezés F 11 Saját tőke F 113 Tartaléktőke F 114 Működési és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye A pénztár december 31-én eft saját tőkével rendelkezik, mely az előző évi szintet közel 7 %-kal haladja meg. Az előző évhez képest kimutatott eft állományváltozás (növekedés) a évi eft pozitív működési eredmény, a tagdíjbefizetések beazonosításakor felosztott, működési tartalékra jutó 6 eft függő hozam, valamint a hátralékos pénztártagok egyéni számláival szemben érvényesített eft összegű hozamvisszavonás elszámolásának együttes hatásából adódik. A pénztár a beszámolás évében elért eft összegű pozitív működési eredményéből eft-ot a szokásos működési tevékenységéből, eft-ot a működési célú befektetési tevékenységéből ért el. Kiegészítő vállalkozási tevékenységet a pénztár a évben sem folytatott. Az előző évi működési- és kiegészítő vállalkozási tevékenység eft összegű negatív eredményének tartaléktőkébe helyezésével, valamint a tárgyévben végrehajtott hozamvisszavonások eredményeként a tartaléktőke mérlegfordulónapi záró állománya eft-ra emelkedett. A tartaléktőke állományából más tartalékok javára történő átcsoportosítás, illetve egyéb állományváltozás a tárgyévben nem történt. 27