HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR

Átírás

1 HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Adószám: Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax.: , HM , , KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 214. december 31. Budapest, 215. február 18. Póda Jenő ügyvezető igazgató Fodor Lajos Igazgatótanács elnöke

2 Tartalomjegyzék 1. A PÉNZTÁR BEMUTATÁSA Általános információk a pénztárról A Pénztár számviteli politikájának bemutatása A Pénztár amortizációs politikája A PÉNZTÁRI TAGLÉTSZÁM 214. ÉVI ALAKULÁSA A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A FEDEZETI TARTALÉKOT TERHELŐ EGYÉB KIFIZETÉSEK ALAKULÁSA A szolgáltatások és egyéb elszámolások alakulása a bázisévhez képest A szolgáltatások alakulása a tárgyévi tényadatok és az éves pénzügyi terv előirányzatai alapján A kifizetések elszámolásának módja A 214. ÉVI GAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK A munkáltatói kötelezettségvállalások alakulása A pénztár működési tevékenységét meghatározó főbb tényezők, a 214/215 keresztféléves pénzügyi terv teljesülése Az önkéntes pénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése a ciklus első évében A PÉNZTÁR VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA A pénztár eszközállományának bemutatása Az eszközállomány megoszlása és 214. évi állományváltozása mérlegcsoportonként és eszköztípusonként A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK A pénztár forrásainak alakulása A forrásállomány megoszlása és 214. évi állományváltozása mérleg főcsoportonként

3 D) SAJÁT TŐKE A saját tőke alakulása mérleg főcsoportonként A működési eredmény és tartalék alakulása E) CÉLTARTALÉKOK A fedezeti céltartalék alakulása A működési céltartalék alakulása A likviditási céltartalék alakulása Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A céltartalékok állományának összesített alakulása F) Kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolása AZ ÉVES BESZÁMOLÓHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ, TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A pénztár bérköltségeinek megoszlása állománycsoportonként Dolgozói juttatások A pénztár tisztségviselőinek tiszteletdíj- és létszám alakulása A pénztár alkalmazotti létszáma (fő) Egyéb kiegészítések az éves beszámolóhoz Jelentős események a mérlegfordulónapot követően A BEFEKTETÉSEK ALAKULÁSA

4 1. A PÉNZTÁR BEMUTATÁSA 1.1. Általános információk a pénztárról A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár (továbbiakban: Pénztár) október 24- én határozatlan időre alakult, a Fővárosi Bíróság december 14-én kelt 11.Pk /1994. számú végzéssel vette nyilvántartásba. A pénztár tevékenységi engedélyének kiadására az Állami Pénztárfelügyelet március 6-i E/55/1994. számú határozatával került sor. A Pénztár jogi személy, az évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó kiegészítő nyugdíjpénztár, mely a magánpénztári ágazat jogerős megszűnését kimondó január 22- én jogerőre emelkedett Fővárosi Törvényszéki határozatot követően kizárólag önkéntes nyugdíjpénztári tevékenységet folytat. A Pénztár tevékenységének székhelye: 1135 Budapest, Aba u. 4., a székhelyén kívül más telephellyel, fiókkal nem rendelkezik. A Pénztár korábbi zárt jellegéből adódóan tevékenységét alapvetően a védelmi ágazatnál dolgozók körére, valamint azok közvetlen hozzátartozóira kiterjedően végzi. A Pénztár főbb munkáltatói tagjai: Honvédelmi Minisztérium, Magyar Honvédség, Országos Rendőrfőkapitányság, Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága, Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. A Pénztár 213. január 1-jétől a közszolgálati szféra irányában történő nyitásról határozott, mellyel a korábbi zárt rendszerű, alapvetően a védelmi ágazathoz tartozó tagsági és támogatói bázisa szélesítésére törekszik. A Pénztár befektetett vagyonát 214-ben külső vagyonkezelőként a Concorde Alapkezelő Zrt. és október 1-jétől kezdődően az Equilor Alapkezelő Zrt. kezelte, a Pénztár emellett az állampapírok meghatározott hányadára saját vagyonkezelési tevékenységet is végez. A Pénztár vagyonának letétkezelését az előző évekhez hasonlóan a 214. évben is a Raiffeisen Bank végezte, a pénzintézet egyben a Pénztár folyószámla vezetési feladatait is ellátta A Pénztár számviteli politikájának bemutatása A Pénztár a vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében üzemgazdasági szemléletű számviteli nyilvántartást vezet. A könyvvezetés belső szabályait a Pénztár a törvényi előírásoknak megfeleltetett számviteli politikájának általános előírásai, valamint egyéb belső szabályzatai rögzítik (Eszközök és Források Értékelési Szabályzata, Számlarend és Számlatükör, Tartalékképzési Szabályzat). A pénztár számviteli politikájában, valamint a könyvvezetés és a beszámoló készítés során az alkalmazott értékelési elvekben, eljárásokban az előző évhez képest változás nem történt. A Pénztár elszámoló egységen alapuló befektetési- és elszámolási rendszert, a fedezeti tartalékon belül pedig választható (klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési, pénzpiaci) portfóliókat működtet. 4

5 A Pénztár a jogszabályi követelményekhez igazított szintetikus és analitikus nyilvántartásokat vezet, melyek egyeztetését a havi-, a negyedéves-, valamint az éves zárlat keretében rendszeresen elvégezte. A Pénztár az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló kormányrendeletekben formailag és tartalmilag kötelezően előírt mérleg és eredmény kimutatás készítésére kötelezett. A 214. üzleti évhez kapcsolódó éves beszámoló és eredmény kimutatás fordulónapja 214. december 31., a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 31. A Pénztár számviteli politikájának célja, hogy olyan számviteli rendszert működtessen, amely alapján megbízható és valós információkat tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a Pénztár vezető testületei döntéseinek előkészítésére pontos információ bázisul szolgál. A pénztár megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekinti, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok értékét lényegesen, a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási illetve likviditási célú tartalékok együttes összegét 3 százalékkal megváltoztatja, és ezért a már közzétett a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztők A Pénztár amortizációs politikája A pénztár a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátosságairól szóló kormányrendelet 28. -a szerinti amortizációs kulcsok alapján számol el értékcsökkentést az üzembe helyezett, illetve használatba vett immateriális javak és tárgyi eszközök egyedi beszerzési értéke után. A pénztár a terv szerinti értékcsökkenés elszámolására a bruttó érték alapú, lineáris módszert alkalmazza. Az értékcsökkenési leírás elszámolása negyedévenként történik, az aktiválást követő negyedév első napjától kezdődően. A pénztár a kormányrendelet 28. -ának (5) bekezdésében foglalt lehetőségével élve a 1 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési értékét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben költségként elszámolja. 2. A PÉNZTÁRI TAGLÉTSZÁM 214. ÉVI ALAKULÁSA A 214. év taglétszámváltozások a következőképpen alakultak: a pénztárba összesen fő lépett be, mely az elmúlt év azonos adatát (1.432 fő) 22 %-kal haladta meg. A pénztárból távozók (átlépők, szolgáltatást igénybevevők, kilépők, elhunytak) összlétszáma fő volt, mely az előző évi adatnál (1.564 fő) 14 %-kal magasabb. Összességében a 214. évet tehát mind a belépő-, mind a kilépő mozgások tekintetében a korábbi évekhez viszonyított mérsékelten növekvő aktivitás jellemezte. 5

6 Mindezen mozgások eredményeként a pénztár taglétszáma az év végére mindössze 24 fővel csökkent, mely nettó létszámváltozás az előző évinek (- 132 fő) töredéke, ily módon kedvező fordulatot jelez. Az önkéntes pénztár záró taglétszáma 214. december 31-én fő, mely éves átlagban,6 %-os csökkenést jelent a nyitó taglétszámhoz ( fő) viszonyítva. (Összehasonlításul: a 213. évi nettó létszámcsökkenés évi,34 % volt.) Az éven belüli adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a 28-tól tartó folyamatos létszámfogyás megállt. Az éves összesített nettó létszámváltozás ugyan még negatív (-24 fő), mely főképpen az utolsó negyedévi létszámcsökkenésből adódott, önmagában azonban az I., II., és III. negyedév is egy-egy szerény mértékű, de éven belül folyamatosan javuló mértékű növekedést hozott. (Összehasonlításul: 214. I. negyedév: +16 fő, 214. II. negyedév: +19 fő,, 214. III. negyedév fő, 214. IV. negyedév -412 fő, mindösszesen 214. év: - 24 fő) Az adatokból látható, hogy az év utolsó negyedévében egy egyszeri negatív hatás érvényesült, melynek oka, hogy a pénztár a 214. évben nulla számlaegyenleggel rendelkező nemfizető tagok közül 52 fő kizárásáról intézkedett. Ezt az egyszeri létszámcsökkentő hatást kiszűrve a 214. évben elért nettó létszámváltozás +496 fő. A taglétszám alakulását jellemző folyamatok mögött látni kell, hogy az elmúlt években az aktív tagszervezésre irányuló eszköztár - mind humán erőforrás, mind anyagi ráfordítások tekintetében - jelentősen szűkült. A magánpénztári tevékenység megszűnése után az önálló önkéntes pénztár koncepcionális erősítését célzó törekvések súlypontjába egyre fokozottabban a közszolgálati nyitás lépett. Az adatok az elmúlt két üzleti évet jellemző pozitív tendencia folyamatosságát mutatják. A pénztár a 215. esztendőben a kedvező trend fennmaradására, ezen belül a taglétszám további lassú konszolidációjára, mindenekelőtt a közszolgálati nyitásra irányuló törekvések beérésére számít. A 214. évi taglétszám alakulását jogcímenként a következő táblázat mutatja be: Megnevezés Létszám (fő) Nyitó taglétszám ( ) Új belépő Más pénztárból átlépő 111 Szolgáltatást igénybevevők 381 Más pénztárba átlépők 53 Kilépők 777 Kizártak 52 Elhunytak 45 Nettó létszámváltozás -24 Záró taglétszám ( )

7 3. A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A FEDEZETI TARTALÉKOT TERHELŐ EGYÉB KIFIZETÉSEK ALAKULÁSA A pénztár 214. pénzügyi évében teljesített szolgáltatásainak és fedezeti tartalékot terhelő egyéb elszámolásainak jogcímenkénti megoszlását, valamint a bázisévhez viszonyított alakulását a következő táblázat mutatja be: 3.1. A szolgáltatások és egyéb elszámolások alakulása a bázisévhez képest Kifizetés jogcíme 213. év 214. év fő eft fő eft - Nyugdíjszolgáltatás Elhalálozás Átlépés Várakozási idő utáni kifizetés Összesen: A tárgyévben a fedezeti tartalékot terhelő kifizetési igények összesített esetszáma az előző évihez képest mintegy 5 %-kal csökkent, ezen belül a nyugdíjszolgáltatási igények száma jelentősebben, a várakozási idő utáni kifizetések száma mérsékeltebben csökkent. A fedezeti tartalékból kifizetett összegek teljes volumene az előző évhez képest szintén mintegy 1 %-os csökkenést mutat. A pénztár a 214. évben a 1 éves várakozási időt elérő igényjogosultak köréből összesen fő részére teljesített kifizetést, mely az előző évi adattól kb. 5 százalékos nagyságrenddel maradt el. Az elszámolások teljes összege eft-ot tett ki, melyből eft adóköteles tőkeösszegként, eft adómentes hozamként került kifizetésre. A tőke igénybevétel teljes kifizetéseken belüli részaránya (38 %) tovább csökkent, aránya a 213. évben 47 % volt. (Összehasonlításul: ugyanezen arány 212-ben még 66 % volt.) Az igénybejelentések esetben a tagsági jogviszony fenntartása mellett szóltak, 777 fő teljes elszámolást kért és tagságát megszüntetve a pénztárból kilépett. Ezen túlmenően a teljes tagsági időtartam alatti tagdíjnemfizetés miatt várakozási időn túli kizárásra került 52 fő. A növekvő igények ellenére is a várakozási idő utáni kifizetési volumen a tényleges jogosultságokhoz képest töredéknek tekinthető, amennyiben figyelembe vesszük a 213. évi beszámolóban prognosztizált adatokat: a 214. évben a 1 éves várakozási idő utáni kifizetésre jogosult pénztártagok várható száma fő volt, egyéni számlakövetelésük összege pedig az előző év végén meghaladta a 16,3 milliárd forintot. 7

8 Összességében megállapítható, hogy a várakozási idő utáni kifizetések közel negyede zárul a tagsági jogviszony megszüntetésével, azaz a pénztárból való kilépéssel, ami ugyan nem kevés, de örvendetes, hogy ez az arány évek óta viszonylag állandó A szolgáltatások alakulása a tárgyévi tényadatok és az éves pénzügyi terv előirányzatai alapján A 214/215. évi keresztféléves pénzügyi terv szolgáltatási kiadásainak megtervezésekor a pénztár a korábbi évek növekedési ütemének folytatódását valószínűsítette, ily módon a tervszámok a bázisévi tényadatokkal és a tárgyévi várakozásokkal összhangban kerültek meghatározásra. Az éves terv- és tényadatok összehasonlítása azt mutatja, hogy a tényleges szolgáltatási adatok mind az igénybevevők száma, mind a részükre kifizetett összegek éves volumene tekintetében jelentősen elmaradtak a tervezettől. A járadékszolgáltatást igénybe vevők száma, az új igénylések gyakorisága az előző évhez képest lényegesen nem változott, mivel a szolgáltatás-igénybevétel ezen formája továbbra sem igazán jellemző a tagság körében A kifizetések elszámolásának módja A pénztár az elszámoló egységen (ELSZE) alapuló elszámolási rend 29. január 1-i bevezetése óta az elszámolás fordulónapjának tekintett úgynevezett T napi árfolyamon számol el a tagokkal, a kifizetés összege legkésőbb a T+8. napon kerül tényleges kiutalásra. Az elszámolás és a kifizetés napja közötti időszakra hozam nem jár. 212-től kezdődően a kifizetések elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos adminisztrációs és a pénzügyi költségeket - a járadék-szolgáltatások kivételével - a pénztár valamennyi elszámolástípusnál érvényesíti. A tagok részére nyújtott kifizetések (nyugdíjszolgáltatás, átlépés, haláleseti kifizetés, várakozási idő utáni kifizetés, tagi kölcsön folyósítás stb.) különféle eljárástecnikai díjait a pénztár a 214. évi (aktuális) költségviszonyoknak megfelelően aktualizálta. A módosítás legfőbb indokául az szolgált, hogy megnyílt a jogszabályi lehetőség a tagokkal való elektronikus kapcsolattartásra, mely a tagsági jogviszony során keletkező különféle elszámolási bizonylatok megküldésére is kiterjedhet, ily módon befolyásolva (jellemzően csökkentve) az eljárások fix költségeit (pl. levélpapír, boríték, postaköltség stb.) A költség továbbra is két összetevőből áll, azaz fix- és változó díjrészt tartalmaz, utóbbi a pénzügyi teljesítés összegének függvényében alakul. A költségátalány, azaz a díj fix része az indokolt, kalkulációval alátámasztott költségeket tartalmazza a következők szerint: 8

9 FIX KÖLTSÉGEK FIX KÖLTSÉGEK ELEKTRONIKUS Költségtényezők Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Átlépési kérelem kézhezvétele Bejövő levél iktatása (6 perc), ügykezelő 1285,12,1 129 Ft Ügyintézés (12 perc), szolgáltatási főelőadó 3265,71,2 653 Ft Összesen: 782 Ft Lezárás Elszámolási igazolás 14,22 Ft Ügyintézés (12 perc), szolgáltatási főelőadó 3265,71,2 653 Ft Kísérőlevél a pénztárnak 14,22 Ft Számlakivonat a tagnak 14,22 Ft Iktatás (6 perc), ügykezelő 1285,12 Ft Boríték 5,85 Ft Postai díj 115, Ft Összesen: 653 Ft Utalás Utalás előkészítés, utalás (6perc), PSZ főelőadó 39,71,1 39 Ft Összesen: 39 Ft Mindösszesen fix költség: Mindösszesen fix költség, kerekítve: Ft 1 8 Ft FIX KÖLTSÉGEK POSTAI Költségtényezők Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Átlépési kérelem kézhezvétele Bejövő levél iktatása (6 perc), ügykezelő 1285,12,1 129 Ft Ügyintézés (12 perc), szolgáltatási főelőadó 3265,71,2 653 Ft Összesen: 782 Ft Lezárás Elszámolási igazolás 14, Ft Ügyintézés (12 perc), szolgáltatási főelőadó 3265,71,2 653 Ft Kísérőlevél a pénztárnak 14,22 Ft Számlakivonat a tagnak 14,22 Ft Iktatás (6 perc), ügykezelő 1285,12 Ft Boríték 5, Ft Postai díj 115, Ft Összesen: 788 Ft 9

10 Költségtényezők Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Utalás előkészítés, utalás (6perc), PSZ főelőadó 39,71,1 39 Ft Összesen: 39 Ft Mindösszesen fix költség: Mindösszesen fix költség, kerekítve: 1 96 Ft 2 Ft FIX KÖLTSÉGEK ADÓMENTES ELEKTRONIKUS Költségtényezők Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Bejövő kérelem iktatása (6 perc), ügykezelő 1285,12,1 129 Ft Ügyintézés (15 perc), szolgáltatási főelőadó 3265,71,3 816 Ft Elszámolás + jövedelemigazolás 14,22 Ft Boríték 5,85 Ft Postai díj 115, Ft Összesen: 945 Ft Igazolás Iktatás (6 perc) ügykezelő 1285,12, Ft Összesen: Ft Utalás Utalás előkészítés, utalás (6 perc), PSZ főelőadó 39,71,1 39 Ft Összesen: 39 Ft Mindösszesen fix költség: Mindösszesen fix költség, kerekítve: Ft 1 3 Ft FIX KÖLTSÉGEK ADÓMENTES POSTAI Költségtényezők Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Bejövő kérelem iktatása (6 perc), ügykezelő 1285,12,1 129 Ft Ügyintézés (15 perc), szolgáltatási főelőadó 3265,71, Ft Elszámolás 14, Ft Boríték 5, Ft Postai díj 115, Ft Összesen: 1 8 Ft Igazolás Iktatás (6 perc) ügykezelő 1285,12, Ft Összesen: Ft 1

11 Utalás Utalás előkészítés, utalás (6 perc), PSZ főelőadó 39,71,1 39 Ft Összesen: 39 Ft Mindösszesen fix költség: Mindösszesen fix költség, kerekítve: 1 47 Ft 1 5 Ft FIX KÖLTSÉGEK ADÓKÖTELES POSTAI Költségtényezők Ktg tényező egységköltsége Felhasználás Költség Bejövő kérelem iktatása (6 perc), ügykezelő 1285,12,1 129 Ft Ügyintézés (15 perc), szolgáltatási főelőadó 3265,71,3 816 Ft Elszámolás + jövedelemigazolás 14, Ft Boríték 5, Ft Postai díj 115, Ft Összesen: 1 94 Ft Igazolás Iktatás (6 perc) ügykezelő 1285,12, Ft Összesen: Ft Utalás Utalás előkészítés, utalás (6 perc), PSZ főelőadó 39,71,1 39 Ft Összesen: 39 Ft Mindösszesen fix költség: Mindösszesen fix költség, kerekítve: Ft 1 5 Ft A felszámított költségekből a pénztárnak a 214. év során mindösszesen eft díjbevétele keletkezett, mely 3 %-kal kevesebb az előző évinél. 4. A 214. ÉVI GAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK 4.1. A munkáltatói kötelezettségvállalások alakulása Pénztárunk ágazati sajátosságainál fogva a pénztártagság zöme a védelmi szférához tartozó nagy munkáltatókhoz kötődik. Az egyéni fizetők állománya összesen kb. 2 %-ot tesz ki. A pénztár jellemzően határozatlan időre szóló szerződést köt a hozzájárulást vállaló munkáltatókkal, mely évente meghosszabbításra kerül. A pénztár legnagyobb munkáltatói tagjai továbbra is a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és háttérintézményei, a Belügyminisztérium, illetve a polgári titkosszolgálatok szervezetébe tartoznak. 11

12 A 214. évben az ágazati munkáltatói körbe tartozó foglalkoztatók körében számottevő változás nem történt. A támogatást nyújtó munkáltatói kör stabil hátteret jelent a pénztár működéséhez. A következő táblázat a legjelentősebb munkáltatói tagok 214. évi megállapodásaiban rögzített kötelezettségvállalásait foglalja össze a 214. december 31-i állapot szerint: Munkáltató megnevezése Tag által fizetett Önkéntes pénztári tagdíj Munkáltatói hozzájárulás HM-MH 1 % 4.2 Ft/fő/hó ORFK 2 % *cafeteria Büntetés-végrehajtás 2 % *cafeteria Katasztrófavédelem 1 % *cafeteria Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2 % *cafeteria Alkotmányvédelmi Hivatal 2 % *cafeteria Információs Hivatal 1 % 4 % Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1 % *cafeteria *Cafeteria: a munkavállaló által meghatározott mértékű juttatás A pénztár vagyoni és jövedelmi helyzetét érintő változás a 214. évben nem történt. Az előző év második negyedévétől kezdődően átalakult a legnagyobb munkáltató (Honvédelmi Minisztérium) támogatási rendszere, 213. április 1-jétől a korábbi (az alapilletmény 2 %-a) helyett a támogatás mértéke 4.2 Ft/fő/hó fix összegű hozzájárulásra módosult. Ez az összeg a munkáltató által nyújtott hozzájárulás 1 főre jutó korábbi átlagát meghaladja, ennek ellenére a választható béren kívüli juttatások éves összegére vonatkozó törvényi korlát miatt mely a 213. évi központi költségvetésről szóló 212. évi CCIV. törvény 53. (2) bekezdése alapján a közalkalmazottak, köztisztviselők 213. évi cafeteria keretét bruttó 2 Ft/fő összegben maximálja - az év előrehaladtával a felső korlát fokozatos elérése miatt a folyó tagdíjbevételek mérsékelt ütemben folyamatosan csökkennek. Az ágazati foglalkoztatók szervezett kereteik között jelentősen segítik a pénztár munkáját a tagok informálásának területén, támogatják a kihelyezett ügyfélszolgálatok működtetését, esetenként szóróanyagok elhelyezésével hívják fel a figyelmet a pénztár tevékenységére. Nagy szerepe van a munkáltatóknak a pályakezdők pénztár felé irányításában, illetve a szakmai érdekképviseletekkel történő együttműködés alakításában. Az ágazati munkáltatók szerződéses kötelezettségvállalásaiban a pénztár számára sajnos kedvezőtlen változást jelent a cafeteria rendszer előtérbe kerülése. A beszámolás évében a munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése a pénztár alapszabályával összhangban, a foglalkoztatókkal kötött szerződéses feltételek szerint alakultak. A munkáltatók bevallási, adatszolgáltatási, illetve tagdíjfizetési kötelezettségeiknek határidőben rendre eleget tettek. Általánosságban elmondható, hogy a stabil foglalkoztatói háttérből adódóan kiemelkedő a tagdíjfizetési fegyelem. A pénztár foglalkoztatókkal való kapcsolattartása, együttműködése a gyakorlatban jól működik, az esetleges problémák megoldásában hatékony és eredményes. 12

13 4.2. A pénztár működési tevékenységét meghatározó főbb tényezők, a 214/215 keresztféléves pénzügyi terv teljesülése Az önkéntes pénztár működési- és kiegészítő vállalkozási tevékenységének alakulását az éves terv- és tényadatok tükrében a következő táblázat mutatja be: Megnevezés (adatok eft-ban) 214. Terv* Tény Működési tagdíj és egyéb bevételek Működési költségek és ráfordítások Szokásos működési tevékenység eredménye Működési célú befektetések eredménye Kiegészítő vállalkozási tevékenység eredménye - - Működési és kiegészítő vállalkozási tevékenység eredménye összesen: * 214. éves tervadat = 213/214. évi keresztféléves pénzügyi terv utolsó két negyedévi előirányzat keresztféléves pénzügyi terv első két negyedévi előirányzat A 213. évi jogszabályváltozások következtében az éves pénzügyi tervezés a naptári évhez igazodó üzleti évektől elvált és a továbbiakban a tárgyév július 1-jétől tárgyévet követő június 3-ig tartó egy éves időtartamot fogja át. A terv- és tényadatok összehasonlítása azt mutatja, hogy a pénztár a tervezettet jelentősen meghaladó pozitív működési eredménnyel zárta a 214. évi gazdálkodását. Az eredmény összetevőit vizsgálva az látható, hogy a tervhez viszonyított többlet elsősorban a kiadásokban elért megtakarításoknak köszönhető. Kedvezően értékelhető, hogy az egypénztáras működési modellre való visszatérés miatt a működési kiadásokban markáns tervtény eltérések nem tapasztalhatók. A befektetések hozama jelentősen visszaesett, mind a tervhez mind az előző évhez képest, mivel a betétlekötésekből a korábbi magasabb kamatszint mellett realizálható hozam elérésére a 214. évben már nem nyílt lehetőség, így a pénztár évközben a működési és likviditási tartalék külső vagyonkezelésbe történő átadásáról döntött. A vagyon kihelyezésére 214. július 1-jétől 54 millió forintos induló tőkével került sor Az önkéntes pénztár üzleti éveket átfogó, hosszú távú pénzügyi tervének teljesülése a ciklus első évében A 214. április 29-i küldöttközgyűlésen elfogadott, három éves intervallumot átfogó pénzügyi terv főbb mutatószámait az adott üzleti évre vonatkozóan a következő táblázat foglalja össze: 13

14 Megnevezés 214. évi terv (a pü. tervből) 214. évi tény Átlagos taglétszám (fő) Tagdíjbevétel (eft/év) Egy főre jutó átlagos havi tagdíj (Ft/fő/hó) Befektetett pénztári vagyon (eft) Egy főre jutó pénztári vagyon (Ft/fő) Szolgáltatási kiadások (eft) Várakozási idő utáni kifizetés (eft) Fedezeti tartalék záró állománya Működési költség (eft/év) Működési eredmény (eft/év) Működési tartalék záró állománya Infláció (%) 2% -,9 % Fedezeti tartalék nettó hozamráta (%) 3,35% Klasszikus 7,16 % Kiegyensúlyozott 6,59% Növekedési 6,4% Az elfogadott ( éves) pénzügyi terv paramétereit és főbb adatait a következő táblázat foglalja össze: Megnevezés Évek Záró létszám (fő) Költség infláció (%) 2,% 2,% 2,% Fed. tart. bruttó hozamráta (%) 5,65% 5,59% 5,49% Műk. tart. bruttó hozamráta (%) 3,35% 3,6% 3,4% Lik. tart. bruttó hozamráta (%) 3,68% 3,6% 3,4% Működési tart. bev. (eft) Működési tart. kiad. (eft) Működési tart. eredm. (eft) Fedezeti tart. bev. (eft) Fedezeti tart. kiad. (eft) Fedezeti tart. eredm. (eft) Likviditási tart. bev. (eft) Likviditási tart. kiad. (eft) Likviditási tart. eredm. (eft)

15 Az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység rövid- és középtávú jövőjét meghatározó feltételrendszer összetettsége folytán az előirányzatok tartalmazhatnak bizonytalan pontokat, ugyanakkor az óvatosság elvének figyelembe vételével készült becsléseken alapulnak. Az összevetés alapján a terv- és tényadatok között már az első évben is jelentősebb eltérések láthatók, de az eltérések iránya a pénztár gazdálkodását és vagyoni-jövedelmi helyzetét meghatározó legfőbb mutatók (fedezeti tartalék, átlagos taglétszám, egy főre jutó vagyon, működési eredmény) mindegyikére nézve pozitív. 5. A PÉNZTÁR VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA 5.1. A pénztár eszközállományának bemutatása A pénztár mérleg főösszegének 214. december 31-ei mérleg szerinti értéke eft. A pénztár a 214. év során eft vagyonnövekedést realizált, mely átlagosan 6 %-os növekedésnek felel meg. Az eszközvagyon alakulása a bázisévhez képest: Megnevezés Mérlegfőösszeg Az eszközvagyon alakulása mérleg főcsoportonként: Sor Mérleg főcsoport E11 Befektetett eszközök E12 Forgóeszközök E13 Aktív időbeli elhatárolások Eszközök(aktívák) összesen: Az eszközállomány megoszlása és 214. évi állományváltozása mérlegcsoportonként és eszköztípusonként 15

16 A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Az immateriális javak bruttó értékében, elszámolt értékcsökkenésében, valamint nettó értékében történt tárgyévi változásokat a következő táblázatok adatai foglalják össze: Adatok Ft-ban Megnevezés Bruttó érték változása Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány Vagyoni értékű jog Szellemi termék Immateriális javak összesen: Megnevezés Értékcsökkenés változása Adatok Ft-ban Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány Vagyoni értékű jog Szellemi termék Immateriális javak összesen: Adatok Ft-ban Megnevezés Nettó érték ( ) Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték Vagyoni értékű jog Szellemi termék Immateriális javak összesen: Az immateriális javak bruttó értéke, értékcsökkenése és nettó értéke az évközi operációs rendszer beszerzésekből, továbbá döntően a 214. december 31-i értéknappal végrehajtott selejtezésből adódóan módosult. Az eszközcsoportot érintő selejtezés kizárólag a már nullára íródott eszközöket érintette, a bruttó érték és az értékcsökkenés kivezetése szempontjából Ft-os csökkenést eredményezett. 16

17 Tárgyi eszközök A pénztár tárgyi eszköz vagyonának mérleg szerinti nettó értéke a mérleg fordulónapján eft, melynek megoszlását rendeltetés szerint a következő táblázat adatai foglalják össze: Adatok Ft-ban Megnevezés Összeg Tartós befektetési célú ingatlanok értéke Tartós befektetési célú ingatlanok értékelési különbözete Tartós befektetési célú ingatlanok könyv szerinti értéke Működtetett ingatlanok, kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Működési célú tárgyi eszközök Tárgyi eszközök mindösszesen A tárgyi eszközök bruttó értékében, elszámolt értékcsökkenésében, valamint nettó értékében történt tárgyévi változásokat a következő táblázatok adatai foglalják össze: Megnevezés Működtetett ingatlanok és kapcs. vagyoni értékű jog Tartós befektetési célú ingatlanok Ügyviteli és számítástechnikai gépek Nyitó állomány Bruttó érték változása Növekedés Csökkenés Adatok Ft-ban Záró állomány Kisértékű ügyviteli és számítástechnikai gépek Egyéb gépek Egyéb kisértékű gépek Járművek Gépek, berendezések és járművek összesen Tárgyi eszközök összesen :

18 Megnevezés Nyitó állomány Értékcsökkenés változása Növekedés Csökkenés Adatok Ft-ban Záró állomány Működtetett ingatlanok és kapcs. vagyoni értékű jog Tartós befektetési célú ingatlanok Ügyviteli és számítástechnikai gépek Kisértékű ügyviteli és számítástechnikai gépek Egyéb gépek Egyéb kisértékű gépek Járművek Gépek, berendezések és járművek összesen Tárgyi eszközök összesen : Adatok Ft-ban Megnevezés Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték ( ) Működtetett ingatlanok és kapcs. vagyoni ért.jog Tartós befektetési célú ingatlanok Ügyviteli és számítástechnikai gépek Kisértékű ügyviteli és számítástechnikai gépek Egyéb gépek Egyéb kisértékű gépek Járművek Gépek, berendezések és járművek összesen Tárgyi eszközök nettó értéke összesen : Tárgyi eszközök értékelési különbözetének záró állománya: Tárgyi eszközök mérleg szerinti nettó értéke:

19 Működési célú tárgyi eszközök A működési célú tárgyi eszközök 214. évi állomány változásai kisebb volumenű számítástechnikai gép beszerzésekből, továbbá 1 db személygépkocsi értékesítéséből származnak. A használaton kívüli, vagy elrongálódott, elavult gépek, berendezések, és felszerelések selejtezésére 214. december 31-i értéknappal került sor. Az új eszközök aktivált beszerzési értéke eft-tal növelte, a selejtezés 5.74 eft-tal, 1 db gépkocsi értékesítése pedig eft-tal csökkentette a bruttó érték állományt. Tartós befektetési célú ingatlanok A tartós befektetési ingatlanok állományát érintően a tárgyévben az előző évi mérleg fordulónapján kimutatott állományhoz képest változás nem történt, a fedezeti tartalékon belül a kiegyensúlyozott portfólió befektetését képező eszközcsoport 214. december 31-én továbbra is egyetlen befektetési elemet tartalmaz, egy soproni építési telekingatlant. A pénztár piaci értéken kimutatott befektetési célú ingatlanvagyona 214. december 31-én jóval a törvényben előírt befektetési korlát alatt maradva az önkéntes pénztár fedezeti céltartalékán belül a kiegyensúlyozott portfólió befektetéseinek 1,5 %-át teszi ki. A tartós befektetési célú ingatlan portfolió beszerzési értéke eft volt, a beszerzési értékhez kapcsolódóan a pénztár az előző évi mérleg fordulónapján eft összegű negatív értékelési különbözetet tartott nyilván. A 214. évben a tartós befektetési célú ingatlanvagyonhoz kapcsolódóan a pénztár beruházást nem eszközölt és a bruttó értéket befolyásoló egyéb esemény sem történt. Az ingatlan kizárólag földterületből áll, felépítményt nem tartalmaz, így értékcsökkenés elszámolására sem került sor. Mindezek alapján a tartós befektetési célú ingatlanok záró nyilvántartási értéke az előző évi mérleghez képest változatlan, összege eft. A pénztár a mérleg fordulónapjára (214. december 31.) vonatkozóan az ingatlan-portfolióban szereplő ingatlanra vonatkozóan megbízást adott a korábbi értékbecslés felülvizsgálatára és az aktuális piaci érték meghatározására. Az ingatlan értékbecslése a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban megtörtént. A KoncZeller Kft. által elvégzett értékelés az előző üzleti év végén kimutatott piaci értéket a mérlegfordulónapra vonatkozóan eft-ra emelte, mely 214. december 31-i értéknapra 2.6 eft pozitív értékelési különbözet elszámolását tette szükségessé. A pénztár ingatlanbefektetési törekvése továbbra is a kínálati ár növekedésének kivárására irányul (elsősorban az egyben történő értékesítés szándékából adódóan), azonban kedvező fizetési kondíciók esetén a részenkénti, telkenkénti eladás lehetősége sem kizárt Befektetett pénzügyi eszközök A pénztár hosszú lejáratú, tartós befektetést képező eszközvagyona 214. december 31-én eft volt, mely az előző év azonos adatával összehasonlítva 6,4 %-os csökkenést mutat. 19

20 A befektetett pénzügyi eszközök alakulása a bázisévhez képest: Megnevezés III. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök alakulása mérlegcsoportonként: Megnevezés E 113 Befektetett pénzügyi eszközök E 1131 Egyéb tartós részesedések E 1132 Egyéb tartósan adott kölcsön E Kötvények E Állampapírok E Jelzáloglevél E 1134 E 1135 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke eft volt, melynek összetételét a következő táblázat mutatja be: Befektetési forma megnevezése Beszerzési érték Értékelési különbözet Piaci érték ( ) Egyéb tartós részesedések Egyéb tartósan adott kölcsön Vállalati és hitelintézeti kötvények Állampapírok Jelzáloglevél Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközök összesen: A portfolió összetételén belül az egyes eszköztípusok részarányában lényeges elmozdulás nem történt az előző évhez képest. 2