LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ A Dunaföldvár Béke téri parkoló nagy kockaköves burkolata jelentős mértékben károsodott, főként az elöregedett fák gyökerei miatt. Már több, mint egy évtizede a Képviselő- testület programjában szerepel a Béke tér felújítása, melynek tervezési munkái 2009-ben elkezdődtek. Pár év felfüggesztés után a szükséges egyeztetések bizottsági, lakossági megtörténtek, az önkormányzat rendelkezik jogerős végrehajtható útépítési engedéllyel, mely még 1,5 évig érvényes. A beruházás megkezdésének eddig az volt az akadálya, hogy az önkormányzat nem rendelkezett pénzügyi forrással sem pályázati, sem önerős keretből ban teljes egészében saját pénzügyi keretből első ütemként a Béke téri parkoló és környezetének felújítását, rehabilitációját megkezdjük. Ez tartalmazza a Mészáros utca Reiter köz közötti szakaszon nem érintve a tervezett kerékpárutat a járdák, térburkolatok felújítását, átépítését, az elektromos és kábel tv hálózat földkábelesre történő átépítését, az ivóvíz vezeték rekonstrukcióját illetve a hiányzó csapadékcsatorna hálózat kiépítését. Elhelyezésre kerülnek a szükséges utcabútorok is. Az engedélyezett terv szerint elkészül a parkoló átépítése. A meglévő fák tekintetében írásos szakértői véleményt kért az Önkormányzat a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának erre szakosodott munkatársaitól, akik műszeres és ultrahangos vizsgálat alapján adtak szakvéleményt. A jegyzőkönyv főbb megállapításai az alábbiak: - A hangtomográfos vizsgálat alapján a vizsgált fák mindegyike biztonságos a törzs törésre nézve. - A dőlésvizsgálat alapján mindegyik biztonságos a kidőlésre nézve. - Az idős japán akácok gyökérzete, törzse és koronája (ágrendszere) statikailag stabil, azonban a vázágainak (főágak) állapota közelít a nem biztonságos minősítéshez 5 éven belül törésveszélyessé válnak. - Az idős japán akácok és a parkoló területén lévő 1 db platánfa öregedő stádiumban vannak, elérték a lehető legnagyobb lehetséges méreteiket, a törzsük mérete még növekedhet, azonban az ágak, különösen a főágak egészségi állapota lényegesen bizonytalanabb. Nagy részüknek belső részei korhadt, üreges, emiatt a nagy vázágak lehasadása várható következő 5-10 évben. Jelenleg is több vastag elszáradt ág található a fákon. - Az idős japán akácok korona lazítása, metszése vagy csonkolása vagy a fák sorának ritkítása nem lenne célravezető, mert a fasor koronái teljesen egymásba nőttek, így a megbontásuk a jelenlegi többé- kevésbé stabil állapotot megbolygatná. - A japán akácokat egy fontos kórokozó megtámadta: az Inonotus hispidus tudományos nevű rozsdás tapló. A korhasztó gombák kiiktatása a fatörzsből jelenlegi ismereteink szerint nem lehetséges, az ott továbbra is károsítani fog, csökkentve a szilárdságot. - A szakértői vélemény alapján a fák állapotát 1-1,5 évente felül kell vizsgálni és a vizsgálat eredménye alapján a szükséges beavatkozásokat el kell végezni. - A szakértő javasolja a teljes állomány felváltását fiatalabb példányokra 5-10 éven belül. A fák elöregedtek, 5-10 éven belül balesetveszélyességük növekszik olyan szintre, hogy a forgalom előli lezárással lehet csak kiküszöbölni a balesetek veszélyét.

2 A pótlásra javasolt fafajta: gömbkőris. A favizsgálati jegyzőkönyv teljes tartalma megismerhető az önkormányzat honlapján: megtekinthető a Polgármesteri Hivatal épületében lévő faliújságon. A Béke tér felújításáról szóló előterjesztés megvitatása a Képviselő- testület december 12-i ülésének napirendjére felvételre kerül. Bárdos Lászlóné dr. címzetes főjegyző sk.

3 Favizsgálati jegyzőkönyv Dunaföldvár Béke tér egyes fáiról Dunaföldvár Város Önkormányzata /2017. számú megrendelésére A jegyzőkönyv megfelel az MSZ-EN :2015 számú, "Sport- és szabadidős létesítmények, kötélpályák, 1. Szerkezeti és biztonsági követelmények"" című európai szabvány Annex A (Függelék A) előírásainak Készítette: Dr. Kelemen Géza Dr. Tuba Katalin növényvédelmi szakmérnök Gyöngyösfalu, október 22. 1

4 Feladat-meghatározás Dunaföldvár Béke téren található egyes fák egészségi és állékonysági (statikai) vizsgálatainak elvégzése. Megbízó Dunaföldvár Város Önkormányzata (7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 2., Megbízó), mint a Béke téri fák kezelője. A vizsgálat célja, hogy a fák megfelelnek-e a vonatkozó szabványban előírt biztonsági feltételeknek. Favizsgáló Dr. Kelemen Géza (Megbízott), (), okl. erdőmérnök, a Magyar Faápolók Egyesülete (MFE) tagja, a Magyar Mérnöki Kamara tagja, MFE által minősített favizsgáló. (A címlapon a 2. számú fa szerepel.) Vezetői összefoglaló A megbízást a Megbízott (jómagam) elvállalta, és az eredményeket jelen dokumentációban közli a Megbízóval. A kérdéses fák vizsgálatai szeptember 27-én és október 13.-án történtek. 1. Megbízó képviselője az első közös helyszíni bejárás során, szeptember 27-én megmutatta a vizsgálandó fákat. A fákat a Favizsgáló a további helyszíneléseken, a később részletezett módon egyenként megvizsgálta. Ezen a napon került sor a fák vizuális és hangtomográfos vizsgálatára 2. A második favizsgálat október 13-án történt meg, amikor a dőlésmérésre került sor. 3. A fákat a vizsgálatok bemutathatósága miatt ideiglenes sorszámokkal láttuk el, az 1. ábra szerint. A számozás 1. sorszámmal kezdődik, a tér nyugati szélén, a parkoló bejáratánál álló fiatal japánakáccal kezdődik, majd növekvő sorrendben a parkoló északi szélén található fák sorával folytatódik, a keleti szélen található gyalogos átkelőhelyig. Itt a tér keleti szélén haladó utca keleti oldalán, a gyalogos átkelőhely közelében található kettő darab platánnal folytatódik, majd az évszámú kút körül álló japánakácokkal és kéttörzsű (mirabolán) dísz-szilvával halad tovább. A számozás a parkoló keleti szélén végződik, az ottani platánfával. Jelenleg ez így 25 sorszámozott fát jelent, amelyből 3 db platán, 1 db szilva, és 21 db japánakác. A japánakácok közül 4 db lényegesen fiatalabb a többi 17 idős példánynál. A platánok (3 db) és a szilva törzs (1 db) középkorúnak számítanak. A tér keleti szélén a fentieken kívül még néhány platán törzs található, amelyekre nem terjedtek ki jelen vizsgálatok. 2

5 4. A jelenlegi állapotok szerint, a hangtomográfos vizsgálat alapján, a vizsgált fák mindegyike biztonságos a törzstörésre nézve. A következő 5-10 évben várhatóan nem fog jelentősen romlani a törzsek stabilitása. 5. A jelenlegi állapotok szerint, a dőlésvizsgálat alapján, a vizsgált fák mindegyike biztonságos a kidőlésre nézve. A fák gyökérzete jelenleg és a közeljövőben (5-10 év) várhatóan nem fog állékonysági problémákat okozni. A gyökérzet emellett legtöbb esetben megemelte a burkolatot, de ezzel egyidejűleg süllyedéseket is okozott. A gépkocsik és a gyalogosok által használt részek emiatt hullámosak, balesetveszélyesek. A helyzetet feltöltéssel lehetne javítani, a gyökérzet által megemelt részeken további emelkedés lehetőségének biztosításával. 6. A vizuális vizsgálatok alapján a 2-12., , továbbá a 19. és a sorszámú fák gyökérzete, törzse és koronája (ágrendszere) statikailag stabil, azonban a vázágainak (főágak) állapota közelít a nem biztonságos minősítéshez. Utóbbiak várhatóan 5 éven belül törésveszélyessé válnak. 7. A 2-12, a 19. és a sorszámú idős japánakácok és a valamint 25. számú platánok koronái elérték a lehető legnagyobb lehetséges méreteiket. A törzsük mérete még növekedhet, azonban az ágak, különösen a vázágak egészségi állapota lényegesen bizonytalanabb. Nagy részüknek belső részei (gesztje) korhadt, üreges. Sok a bekorhadt ággöcs, az ágak lehasadásábl származó sebfelület, repedések. A vékony ágak, gallyak hiánya öregedésre utal, emellett a hosszú erőkarként funkcionáló vázágak végén a pamacsszerű koronarész a lombozattal nagy forgatónyomatékot fejt ki az ág tövi részén, a törzs közelében. Emiatt a nagy vázágak lehasadása várható a következő 5-10 évben. Jelenleg is több vastag elszáradt ág található a fákon. Az 1. és a számú fák egészségi állapota és stabilitása kiváló. 8. Az idős japánakácok korona lazítása, metszése vagy csonkolása, vagy a fák sorának ritkítása nem lenne célravezető, mert a fasor koronái teljesen egymásba nőttek, így a megbontásuk a jelenlegi többé-kevésbé stabil állapotot megbolygatná, továbbá a koronák gyengülő plaszticitása (új helyzethez alkalmazkodása ágaik megerősítésével, illetve új ágak fejlesztése) miatt kétséges eredményhez vezetne. 9. A továbbiakban, jelen állapot változatlansága esetén folyamatosan ellenőrizni kell a fákat, az elhaló, elszáradt ágainak tekintetében. A balesetek, károk elkerülése miatt ezeket időben el kell távolítani. 10. Az idős japánakác fákat (2-12, a 19. és a sorszám), továbbá a 20. sorszámú, nem idős, nem balesetveszélyes japánakác fát 5-10 éven belül javasolom felváltani fiatalabb példányokra. A fák elöregedtek, 5-10 éven belül balesetveszélyességük növekszik olyan szintre, hogy a forgalom előli lezárással lehet csak kiküszöbölni a balesetek veszélyét. 11. A fák kezeléséről, a megtartásukat segítő intézkedésekről: Az ágrendszer instabilitása az ágak visszanyesésével csökkenthetők. Azonban a metszésnek s az ágak tövi részének gyengülő helyzete miatt szinte a törzsig (legfeljebb a törzstől 2 méternyire) kellene 3

6 megtörténnie. Ott még nagyon vastag az ág, így ezáltal újabb, nagy sebfelület nyílik. Sebkezelés természetesen szükséges, de a felület nagy kiterjedése miatt kérdéses. A japánakác jó sarjadó képessége miatt a sebfelület peremén nagyfokú sarjadás várható (mint a folyamatosan metszett 20. számú fa esetében megtapasztalható),, amelyeket válogatni, metszeni, kezelni kell. Ha túl hosszú ágrészt hagyunk meg a visszavágással, akkor az így fejlődő sarjak az ágvégen nagy üstökszerű képződményt fejlesztenek, ami a hosszú erőkarral (maga az ág) az ág tövére vonatkoztatva veszélyes forgatónyomatékot indukálni (hasonlóan a 7. pontban leírtakhoz). A korhasztó gombák kiiktatása a fatörzsből jelenlegi ismereteink szerint nem lehetséges, az ott továbbra is károsítani fog, csökkentve a szilárdságot. Az pontok összesítése: Jelenleg a fák élete még hosszabb időre biztosnak mondhatóm a gyökérzet és a törzs egészséges, illetve kissé beteg csak. Azonban a fő ágak, azaz a vázágak rövidtávú stabilitása aggodalomra ad okot. Ezek az ágak 5 éven belül törésveszélyessé válnak, 5-10 éven belül pedig nagymértékű lehasadásokra kell számítani. Fakezeléssel ezt a helyzetet csak úgy lehet orvosolni, hogy a fák vázágait szinte tövig visszametszik, de ez a beavatkozás a mértéke miatt szinte a fakivágással egyenlő, az eredménye pedig a keletkező nagy sebfelületek miatt, illetve a fatestben élő korhasztó gomba tevékenysége miatt kétséges. A fák alatti útfelületet a gépkocsiforgalom miatt rendezni kell, amely munkák a fák gyökérzetének sérülésével járhatnak. 12. Jelen helyzet változatlansága esetén a következő favizsgálatnak legkésőbb október végéig kell megtörténnie. 13. A Favizsgálónak nem áll módjában felelősséget vállalni az olyan rendkívüli eseményekre, amelyek vis maior esetnek tekinthetők, különösen: szélvihar, hótörés, jégverés, földcsuszamlás, tűz,villámcsapás, mechanikai, vegyi károk (emberi károkozás), illetve élő szervezetek tevékenységéből fakadó károk. 4

7 A helyszín leírása A Dunaföldvár Béke tér térképi adatai (vázrajz mellékletben): Súlyponti (átlag) koordináták 46 48' 22"N 18 55' 32" E, 103 m tszfm. (Adatok Google Earth-tól). A Béke téri vizsgált fák koronái (hatásterület) által elfoglalt terület mintegy 0,3 hektár. 1. ábra A Béke tér légifelvételen. (Forrás: Google Earth) Tájföldrajzi jellemzők Dunaföldvár teljes területe a kistájkataszter szerint a Közép-Mezőföld tájegység délkeleti peremén található. A lejtésviszonyok a Béke tér területén egyöntetűnek és síknak tekinthetők. Termőhelyi jellemzők Az eredeti talaj a löszös alapra települt mészlepedékes csernozjom lehetett, amely a lakott területeken szokásos talajbolygatások és a tér feltöltése miatt már változott, tipikus városi talajjá. a tér kézepének peremi részein folterózió nyomaival találkozhatunk, amely helyenként felszínre juttatta a sekélyen futó gyökér-részeket. A talaj fatermőképessége a helyszínén a fák szempontjából jónak mondható. A fák állományának jellemzői A területen álló fák magassága 4 és 20 méter közé esik. A többséget alkotó japánakácok koronaszintje egyöntetű, nagy árnyékot biztosítanak. A japánakác jól tűri a városi környezetet, a nyáron a kövezetről és a házfalakról visszasugárzó magasabb hőmérsékletet, a forgalomból származó kipufogógázok káros hatásait. 5

8 A fák ültetettek, és a következő fafajokból állnak (tudományos névvel, darabszámmal) Japánakác (Sophora japonica, új nevén Styphnolobium japonicum) 21 db Szilva (dísz változat) (Prunus sp.) 1 db Platán (Platanus hybrida) 3 db Az idős fák kora legalább év körülire tehető. Ezek a fák az öregedő stádiumban vannak, gyakorlatilag leálló magassági növekedéssel. A vastagsági növekedés még tart. 2. ábra A Béke tér október végén. (Forrás: A fákon az utóbbi 10 évben folyamatosan történtek ág-levágások, illetve természetes úton is hasadtak le főágak. Károsítók egyelőre nem jelentkeztek, azonban egy fontos kórokozó jelen van: az Inonotus hispidus tudományos nevű Rozsdás tapló megtalálható szinte mindegyik idős japánakác ágaiban. A termőtest egyéves, minden évben újra hajt. Ilyenkor ősszel az ágakon vagy a földön megfeketedett szivacsos képződmények formájában találkozhatunk vele. 6

9 3. ábra Nyíllal jelölve a Rozsdás tapló termőteste. Kultúrtörténeti érdekességek A téren található az 1906-ban található Artézi kút, amely a környék ivóvíz szükségletét sokáig biztosította. A kút környezetében alkalmi őstermelői piac működik. A fák felmérés módja, eszközei A fák famagasságának mérése (inga-elven működő) Bitterlich-féle tükkrösrelaszkóppal történt. A fák átmérője a talajszinttől 1,3 méter magasságban, mérőszalaggal mért kerületből, visszaszámolva került meghatározásra. A tomográfos vizsgálat a Fakopp 3D mérőműszerrel, minden egyes fa tövi részén, vagy a tőhöz közeli, kritikusnak ítélt részén történt. Több fánál második szintben, a koronaalap közelében is végeztem mérést, ezt mindig 2. szintként jeleztem a táblázatban. A favizsgálatokhoz használt tomográf a hallható hangtartományban működik. A fatesten áthaladó hang áthaladási idejét méri, amelyből az út (pl. átmérő) ismeretében a sebesség számítható. Összehasonlítva a fafajok egészséges állapotára ismert referenciasebességgel, megállapítható, hogy a hang a korhadt terület kikerülése miatt hosszabb utat tett-e meg. A tomográf mérés alapján, famagasság, fafaj szilárdsági (referencia) értékek ismeretében számítható az adott keresztmetszet inercianyomatéka (egyes fák ismertetésénél, kék színű ábra, piros vonallal). Ha a kritikus szélsebesség (120 km/óra) által gerjesztett nyomaték és az ennek ellenálló (inercia) nyomaték aránya nem éri el a 150%-ot (1,50), akkor azt az adott keresztmetszetre nézve törésveszélyesnek ítéljük. Az egészséges keresztmetszetű, függőlegeshez közeli helyzetű fák esetében ezt a számítást nem szükséges elvégezni. 7

10 4. ábra A tomográf szenzora a 25. számú fán 5. ábra A dőlésmérés szenzora a 19. számú fán A dőlésvizsgálatokat dinamikus dőlésmérővel (Fakopp Dynaroot) végeztem el (5. ábra). A szél sebességének mérését 10 m magas állványon működő szélmérő segítségével kaptam meg, amelyet a tulajdonos engedélyével a Béke tér 14. szám udvarán állítottam fel. A dőlésmérő elv: a fa a szél mozgása által kileng, amelyet kellő pontosságú eszközzel mérni lehet (tőben mérve is). A helyben mért szélerősség és a kihajlás alapján a gyökérzetre vonatkozóan nyerhetünk adatokat, összevetve a szakmai norma szerint kritikusnak tartott 120 km/ó érték által számított kimozdulással. Amennyiben a kisebb szél által indukált kimozdulás nagyobb egy elvárható (számított) értéknél, akkor az a fa a 120 km/óra sebességet elérő, kritikus szél esetén ki fog dőlni. A számítások alapján az elvárt dőlési biztonság faktor 1,00 érték. Ennél kisebb értéket elérő fa nem megfelelő Az egyes fák felvételeinek eredményeit a minden egyes fáról külön elkészített Fakopp 3D mérési jelentés című, illetve Fakopp Dynaroot Kiértékelés című jegyzőkönyv tartalmazza (mellékletként). 8

11 A fák kondícióját a következő, skálán alapuló mutatókkal jellemzem (vizuális vizsgálathoz). 1. táblázat A fa kondíciója (vitalitása) következő vizsgálat ideje (év), egyben kód magyarázat minősítés is (rangsor) 1 elhalt (elszáradt) 0 (kivágandó) 2 kevés életjelenség 0,5-1,5 (kivágandó) 3 több elhalt rész (ágak, törzsrészek) 1,5-2,5 4 jó állapotban, kevés száradt gally 2,5-4,0 5 vitális fa 4,0-5,0 Az 1. táblázat élettani szempontból minősíti a fákat, nem biztonsági megközelítésből, azaz várhatóan még hosszú ideig nem száradnak ki (akár leeső koronarészekkel együtt is), ám a balesetveszélyességük ezzel együtt romlani fog! A táblázatból látható, hogy a 0 a legrosszabb, míg 5 a legjobb érték, amely egyezik a lehetséges következő favizsgálat visszatérési idejével is. A táblázatos formában elkészült tételes favizsgálati jegyzőkönyvben a fák 1-től induló sorszámmal egyértelműen beazonosíthatók. Az egyes fák leírása a következőkből áll: - a fa sorszáma (egyedi azonosítója); - fafaj magyar névvel, - mért famagasság (méterben); - mért mellmagassági kerület (1,3 m magasságban mérve, cm-ben); - mért vagy számított mellmagassági átmérő (1,3 m magasságban mérve, cm-ben); - a fa kondíciójának minősítése fa-részenként (gyökér gyökfő törzs - koronaalap korona - lomb) - a fára és annak környezetére utaló megjegyzések (sebzések, károsítások, tereptárgyak közelsége, egyéb.) Az 1., és 20. fák kivételével minden fa esetén tomográf- és dőlés (gyökérzet)-vizsgálatra is sor került. A fák dőlésvizsgálata a kevés adat miatt nem értékelhető, azonban a meglévő információk alapján ezeket is biztonságosnak ítélem. A hangtomográf ábrákon (ún. tomogram) látható, a fapalást mentén elhelyezkedő keskeny piros sávok az adott érzékelővel történt mérés nagyobb szórására utal, amely azonban nem hat ki a fa középső részeinek megítélésére. A jelenleg meglévő üregeket, sebeket nem szükséges kezelni. A fák tövi részén sok mechanikai kárt lehet felfedezni (fűnyírás, gépjármű mozgás). Gyöngyösfalu-Dunaföldvár, október 22. 9

12 DR. KELEMEN GÉZA A Béke tér térképvázlata, a fák sorszámozásával A gyökérzet által megemel burkolat és szegélykő. 10

13 Jegyzőkönyvi táblázat 11

14 DR. KELEMEN GÉZA 12

15 13