289/2014. Készült az Ábrahámhegyi Nádirigó Környezet- és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület és a Káli medence Környezetvédelmi Társaság megbízásából

Átírás

1 SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY 289/2014. Készült az Ábrahámhegyi Nádirigó Környezet- és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület és a Káli medence Környezetvédelmi Társaság megbízásából A vizsgálatok helyszíne: 71. sz. közút és a km szelvények közötti szakasza, Ábrahámhegy belterületén A helyszíni vizsgálatok ideje: és A vizsgálatokat végezték: A szakvéleményt készítették: dr. Kocsó Mihály erdészeti szakértő dr. Varga Szabolcs erdészeti szakértő dr. Divós Ferenc fizikus, szakértő dr. Kocsó Mihály erdészeti szakértő dr. Varga Szabolcs erdészeti szakértő A szakvélemény készült: I. ELŐZMÉNYEK, A MUNKA ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE Az Ábrahámhegy község területén áthaladó 71-es számú főközlekedési út belterületi szakaszán álló, a Magyar Közút Nonprofit Kft. által kezelt területen álló 69 db fa vizsgálatára július 03-án kért árajánlatot a község polgármesterének nevében Sütő Árpád műszaki ügyintéző, melyre még aznap válaszolva adott árajánlatot szakértői csoportunk. Árajánlatunkra választ nem kaptunk. Ezt követően ai dátummal Gödrös Zsóka elnök az Ábrahámhegyi Nádirigó Természetvédelmi Egyesület nevében küldött érdeklődésére adtunk árajánlatot, melyet az Egyesület azzal fogadott el, hogy a szakértői vélemény elkészítésének költségét a Ábrahámhegyi Nádirigó Természetvédelmi Egyesület és a Káli medence Környezetvédelmi Társaság közösen viseli. A költségmegosztást egymás között rendezik. A megrendelőt elektronikus levélben án küldte meg Gödrös Zsóka elnök asszony. Megegyezés szerint a munka az időjárás függvényében akár azonnal kezdhető, de ha a téli időjárás ezt nem teszi lehetővé, a terepi felvétel 2014-re áthúzódhat. Előzetes időpont-egyeztetés után a terepi munkát és napokon végeztük el. A decemberében elvégzett 40 db fa vizsgálatának eredményeit, ill. szakvéleményét összedolgoztuk, a tél miatt évre hátramaradt fák szakvéleményével. A 71-es közút ábrahámhegyi szakaszán a jobboldali fasort vizsgáltuk a km szelvények között. 1

2 A fák helyének, illetve km szelvényének meghatározása, bemérése Győriványi Dániel úr által rendelkezésünkre bocsátott GPS szelvényező segítségével történt. Minden fa helyzetét ezzel a műszerrel mértük, a mérési adatot az egyes fák adatainak ismertetése során megadjuk. A napi felvételezésen jelen volt Gödrös Zsóka elnök asszony, Győriványi Dániel úr, a Közút képviselője, és egy rövid ideig Ábrahámhegy polgármestere: Vella Ferenc Zsolt. A szakvéleményünkben a fák számozása eltér a Magyar Közút Kft. Veszprém megyei Igazgatóságától kapott sorszámozott fajegyzéken, felvételi lapon látható sorszámozástól. Ennek oka a GPS helymeghatározók közötti mérési különbség, valamint a hiányzó fák (az időközben kivágott, illetve fel nem vett fák, az erdő mellett a tulajdoni bizonytalanságok), és a felvételi lap téves fafaj-meghatározásai. A fák elvi sorszámozását, amelyek a szakvéleményben szerepelnek (ezeket a számokat nem festettük a fákra!) a km szelvénytől kezdtük. Felvételeink a napi állapotot mutatják. A fák azonosításának megkönnyítése érdekében a szakvéleményben feltüntetett azonosítási pontok (pl. információs táblák, stb.) mellett a Közút által piros számmal megjelölt, megfestett fák sorszámát is feltüntettük. A vizsgálatok során számos digitális felvételt készítettünk, melyeket sorszámmal ellátva CD lemezen a szakvéleményhez mellékelünk. A részletes leírásnál a jellemző felvételekre a sorszámmal utalunk. A szakértői véleményben a fák sorszámát, fafaját leíró sorokat félkövér betűvel kiemeljük. Ahol a tőkörnyezet, a statikai állapot leírása hiányzik, ott a tőkörnyezet, a statikai állapot megfelelő, a fa szabályos, központi állású, és nem különösen terebélyes. A fák további fenntarthatóságát, kezelési javaslatát a fa statikai helyzete, külső- és belső állapota alapján határoztuk meg. A statikai állapotot a legveszélyeztetőbb keresztmetszet: a tő állapotának, valamint a törzs és a korona állapotának figyelembevételével, egymással összefüggésben értékeltük. A FAKOPP műszeres mérés a jegyzőkönyvben, illetve a részletes szakvéleményben is rögzített vizsgált keresztmetszetben jelzi a szilárdságcsökkenés mértékét. A mérési eredményt a leíró részben akkor jelenítjük meg, ha az egészségi állapot megítélésénél jelentősége van. A mérési eredményeket tartalmazó jegyzőkönyvet a szakvéleményhez mellékeltük (1. sz. melléklet: FAKOPP mérési és kiértékelési jegyzőkönyv). A vizsgálatok, és a szakvéleményben leírtak értelmezése - A tőkörnyezet állapotának vizsgálata, leírása segítheti a fa tőkörnyezetének rekonstrukcióját. - A fa statikai állapota: a fa súlyvonalának a tőközéppontban állított merőlegestől való eltérése, húzása (1-10 fok), elhajlása (11-20 fok), dőlése (21<) ismeretében tudni lehet, hogy a fa mely területeket, és milyen mértékben veszélyezteti esetleges kitörése, ághullása esetén. A központi növekedéstől való eltérés romló egészségi állapot esetén fokozza a veszélyhelyzetet, de önmagában nem számít veszélyeztető tényezőnek. A fa elhajlása, dőlése kifejezés a fa statikai állapotának értelmezése, és nem a szóban forgó fa gyökérszakadás, talajfelázás miatti elhajlására, megdőlésére utal. 2

3 Az egészségi állapot ismeretében elvégezhetők a szükséges kezelések, melyek a fa további fenntarthatóságát segítheti, valamint a kezelések, felújítások, pótlások tervezhetővé válnak. Emberi környezetben, utak mentén még az egészségesek nagy fák is veszélyeztethetnek: száraz, korhadt ágak, gallyak hullásával, viharban letörő egészséges és száraz ágaikkal (csekély súlyú 1-2 kg-os ág, gally is súlyos balesetet okozhat, méter magasról leesve), talajból kifordulva, azaz gyökerestől kidőlve: ez leggyakrabban nagy szélerejű viharok idején következik be, amikor a vihar meggyengült statikai állapotban éri a fákat: heves esőzések, belvíz, és például az útárokban felgyűlt víz miatt a talaj felázott, vagy közműépítéskor, javításkor a fák gyökereit elvágták, stb. Felázott talaj esetén a kisebb szélerejű vihar is veszélyes lehet a fára, ha a szél iránya az uralkodó széliránytól eltérő irányú. Felázott talajon a fa gyökeres kifordulásakor a fa gyökereinek egy része a felázott talajból kicsúszik, a többi meg elszakad. A gyökeres kifordulás elsősorban a sekélyen gyökerező, felszíni gyökérzettel rendelkező fákat érinti, pl. a tányér gyökérzetű fákat. Sajnos ép gyökérzetű, egészséges fát is kidöntheti, vagy károsíthatja vihar. Előfordul, hogy a fa gyökereinek egy része viharban elszakad, és a talaj itt felpúposodik. A szakadt gyökerű fa veszélyessé válhat a megmaradt gyökerek faanyagának kifáradása, vagy egy újabb vihar miatt. Gyakran előfordul, hogy a gyökérszakadás(ok) miatt a fa meg is dől. Mindezek miatt ajánlatos vihar után a fákat, és a tőkörnyezetet szemrevételezni: talaj-felpúposodást, és gyökérszakadás/ok következtében megdőlt fákat keresve. viharok idején: tőben, vagy feljebb eltörő törzsük miatti kidőlésükkel. A veszélyeztetés fokozódik, ha a fa tövében, törzsében, ágaiban korhadás van, illetve a koronában száraz ágak, gallyak, és fennakadt ágak találhatók. Gondos ápolás ellenére, az egészséges fán is képződnek száraz ágak, gallyak. Ezek a fák ápolása során eltávolítandók. - A műszeres fabelső vizsgálatok eredményei a fabelső károsodásának, a károsodás vagy szilárdságcsökkenés mértékének meghatározásával segíti a fa állapotának megismerését, és a felülvizsgálat, a fenntarthatóság idejének becslését. Műszeres vizsgálatra csak a fák egy részénél van szükség. A tőkörnyezet állapota, a statikai állapot, a külső szemrevételezéses vizsgálat, és a fa kritikus keresztmetszetében elvégzett kopogtatásos vizsgálat eredményei döntik el, hogy szükséges-e a műszeres vizsgálat(ok) elvégzése. A közútra húzó-hajló-dőlő fáknál minden esetben elvégeztük a műszeres vizsgálatot, mivel ezek veszélyeztetőbbek. - A fa kritikus keresztmetszetei lehetnek: a tő, a korona-alap, és mindazon keresztmetszetek, ahol károsodás (korhadás, odú, törés, azaz szilárdságcsökkenés) van. 3

4 II. A VIZSGÁLT FÁK ELHELYEZKEDÉSE, KÖRNYEZETE, STATIKAI, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, KEZELÉSE A FASORRÓL ÁLTALÁBAN 1. A fák elhelyezkedése A hazai közutak sajátosságainak megfelelően a 71-es közút menti fák is közel vannak az úthoz, néhány távolabb álló fa kivételével. A fák többsége út menti elhelyezkedése miatt elsősorban ág- és gallyhullásával, esetleges kidőlésével, kitörésével veszélyeztetheti az úton, illetve a fák vonzáskörzetében közlekedőket, tartózkodókat. A veszélyeztetést fokozza, hogy egyes fák koronája részben az út fölé nyúlik, és az úthoz közeli fák nagy szélerejű viharokban letörő ágait, gallyait a szél az útra sodorhatja. Az úttól elfelé húzó, hajló, dőlő út menti fák, a távolabbi fák, valamint a magasságuk miatt az utat el nem érő, de az út felé húzó fák az utat nem veszélyeztetik. A vizsgált szakasz egy részén a fák mellett, fölött villanyvezeték fut, ezért ezeknek a fáknak a koronája intenzív, durva nyeséseknek van kitéve. A fasor pótlásakor, felújításakor a villanyvezeték alá csak alacsony növekedésű fa, vagy cserje ültetése javasolt. Aggodalomra ad okot, hogy a fasorhoz közel, azzal párhuzamosan fektették le a vízvezetéket. Nincs információ arra nézve, hogy a vízvezeték kiépítésekor vágtak-e el vastag gyökereket, és ha igen mely fáknál. Egyes gyökerek elvágása statikai állapotromláshoz vezethet, a gyökérzet szilárdító, támasztó ereje csökken, és a gyökéren keletkezett sebfelületen keresztül a fa fertőződik korhadást, a fa lebontását okozó sebparazita gombákkal. Egyes részeken a fák túl közel lettek ültetve egymáshoz. Ez ott feltűnő, ahol a jegenye alakú fák között nemes nyárfa van. A sűrű ültetés nem csak a koronák egymást árnyaló-felnyurgító hatásai, hanem a gyökérzetek egymást korlátozó, akadályozó hatásai miatt is károsak. A helyes tőtávolság - ha nincs gátló, kizáró körülmény (villanyvezeték, épület, mellékút közelsége, csatorna, stb.) - jegenye típusú fáknál 7-8 méter, a terebélyessé növő, fejlődő fáknál: nemes nyár, fekete nyár, szürke nyár, hárs, vadgesztenye, tölgy, kőris, stb. legalább 10 méter, de inkább több. Vannak hiányos, fátlan szakaszok, ahol már lehetne pótolni. Ezeken a szakaszokon javasoljuk elültetni azokat a fákat is, amelyek a kivágott fákat hivatottak pótolni, de a kivágás helyén nem pótolhatók, pl. villanyvezeték, vagy az út menti sáv keskenysége miatt. A 71-es főút ezen a szakaszán kivágott fák pótlását az Ábrahámhegyhez tartozó út mellett javasoljuk elvégezni, és nemcsak a helyi lakosok megnyugtatása érdekében, hanem elsősorban azért, mert itt az útmenti fásítás hiányos. 4

5 2. A vizsgált fák tőkörnyezete A tőkörnyezet a 71-es út mellett általában megfelelő a fák számára. A koronákban, és a fák alatt lehullva sok száraz ág, gally látható. Ezt a szárazodást valószínűleg a talajvíz szintjének ingadozásai, süllyedése, egyes szakaszokon a pangó víz, a sózás és a forgalom környezeti ártalmai okozzák. A vizsgált szakasz egyes részein mély árok fut a fák tövénél. A helyiek szerint az árok időszakosan feltöltődik vízzel (valószínűleg akadályozott a lefolyása), ami a talaj felázása miatt veszélyes a fákra: viharban gyökeresen kifordulhatnak. Ezért az árokban a víz lefolyását ajánlatos ellenőrizni, és folyamatosan biztosítani. Sok fa tövén égetés nyomait látni, ami azért veszélyes, mert a kéreg élő része, ill. a kambium elpusztulhat a hőhatástól, és a károsodott részen akadálytalanul megkezdődhet a fa korhadása. 3. A fák statikai állapota A fák magassága mérésünk szerint m között változik. Az út mellett a fák többsége az uralkodó széliránynak megfelelően változó mértékben az út felé húz, a fák nagy részének koronája részben az út fölé nyúlik. Így az út fölötti koronáról letört ágak, gallyak az közútra esnek, az úthoz közeli fák nem út-fölötti koronájából leeső ágak, gallyak pedig nagyobb szélerejű viharokban az útra sodródhatnak. A fák húzási irányát, a húzás erősségét az út kanyarodása, a fasoron kívül, de a fasor közelében található épület, és erdő is befolyásolja szélfogó, szélterelő hatásával. A fák többségén az uralkodó szélirányba eső oldalon, tehát az úttal ellenkező oldalon a korona kopaszodó, kevés ágú, egyes fák koronája közbeszorult ill. zászlós. Az uralkodó szélirány felőli oldalon található koronarész a koronának csak kb. 25 százalékát teszi ki a teljes koronához viszonyítva. A fák statikai állapota a fa lehulló részei általi veszélyeztetés az út felőli ágak eltávolításával, vagy az ágak visszavágásával javítható, ill. csökkenthető. Ág-eltávolítás tehát nemcsak korhadt, száraz stb. ág esetén lehet indokolt, hanem statikai állapotjavítási, és veszélycsökkentési célból is. A fák vizsgálatának részletezésénél erre kitérünk. A fák állékonysága fafajonként eltérő, ez a fafajok gyökérzetének eltéréséből is adódik, de a talaj kötöttségétől, és az előzőekben már említett talaj-felázottságtól is függ. A jegenyenyár, és a nemes nyár hosszú támasztógyerekkel rendelkezik, míg a tiszaháti nyárnál ez hiányzik. 4. A fák általános egészségi állapota Említettük, hogy vizsgálataink során több fánál találkoztunk a fák tövét károsító égetés nyomaival, amely valószínűleg a száraz út menti növényzet, illetve a lehullott gally fa alatti égetéséből származik. Az ilyen tevékenység rendkívül káros a fás szárú növényzetre: a magas hőmérséklet miatt elpusztul a kambium, ami a fa egészségi állapotát jelentősen rontja. Sokszor csak évek múlva válik le a kéreg az elpusztult kambium fölött, és válik láthatóvá a károsodás. A kéreg alapos, közeli vizsgálatakor azonban az égetés nyomai évek múlva is jól láthatók még akkor is, ha a kéreg még nem vált le a törzsről. 5

6 A fákon sok a száraz rész, a fák alatt lehullva gallyak, és elszórtan vastagabb ágak láthatók. Ez utóbbiak a legutóbbi koronaápoéási munkák után hullhattak le, mert a munkát végző által összegyűjtött gally, és ágkupacok még a helyszínen voltak. A fák ápolása tapasztalataink szerint csak egyes, a talajról könnyen elérhető alsó ágak levágására szorítkozott. Erre utalnak a fák koronájában látható letört, fennakadt ágak, a megtört lógó ágak, valamint a sok száraz, ill. korhadó ág, és gally. Az ágak levágása szakszerűtlen, mert a levágás csonkok visszahagyásával történt. A csonkokat a fák nem képesek benőni. Sok az ikertörzsű, többtörzsű, vagy villás törzsű, ill. villásra ágazó törzsű fa. Ennek okait keresve több dologra gondolhatunk: a fákat fiatal korukban valamilyen mechanikai sérülés érhette, vagy az útmente fagyzugos, ahol a vezérhajtások, csúcsrügyek fiatal korban visszafagytak. A fentiek észlelése után a telepített fákat egy szálra kellett volna metszeni, ami különösen az utak mentén fontos, mert a többtörzsűség, a törzs villásodása kedvezőtlenebb statikai állapotot eredményez (útra, út fölé hajló korona, felnyurgult törékenyebb ágak), mint az egytörzsű, monopodiális fejlődésű fa törzse. Több fán látható borostyán. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a borostyán nem élősködő növény. Levéllel, gyökérrel rendelkezik, tehát önellátó, és általában hasznos a fára nézve: segíti a kedvezőbb páratartalom, mikroklima kialakulását a fa körül, védi a fát a túlzott napsütéstől, fagytól, lombjával felfogja a csapadékot és annak elfolyását, elpárolgását lassítja, élőhelyet biztosít más élőknek. A borostyán csak akkor lesz hátrányos a fára, ha a lombja már a felső koronaágakra is felfutott. Ekkor: a fa lombjának eltakarásával akadályozza a levélzet fényhez-jutását, elsősorban a széltörésre hajlamos, és a beteg fák esetében, de szélsőséges időjárás esetén (intenzív havazás, intenzív ónos eső és zúzmaraképződés) az egészséges fáknál is elősegíti az örökzöld borostyánlomb által felfogott csapadék többlet-súlyából adódóan a fa ágainak, gallyainak törését, a korona felső részére kifutott borostyán lombfelülete már nagy, így nagy szélerejű viharok esetén ez is ág-, gally-törésekhez vezethet. A fában, az ágakban a korhadást okozó kórokozók, a sebparazita gombák által okozott szilárdságcsökkenés már a feltűnő korhadási tünetek: határozott elszíneződés, látható korhadás és kiüregesedés, odú, valamint sebparazita gombatermőtestek megjelenése előtt jelentkezik. A fa törzsét a károsodott keresztmetszetben elvágva a károsodás mértékétől függően többféle szilárdságcsökkenéssel járó keresztmetszeti képpel találkozhatunk: alig láthatóan elváltozott, károsodott keresztmetszet, határozottan elszíneződött keresztmetszet, melyet körülvesz egy kevésbé láthatóan elváltozott károsodott rész, kiüregesedett keresztmetszet (odú), melyet körülvesz egy látható-, és egy kevésbé látható korhadó rész. A szilárdságcsökkenés, a károsodás mindig nagyobb területet érint, mint a látható, vagy éppen már kiüregesedett terület. Az a fa, melynél még csak kis 6

7 mértékű (1-10%) szilárdságcsökkenés, ill. korhadás mutatható ki, még egészségesnek számít. 5. A vizsgált fasorban található fafajok - Populus nigra Italica : fasorokat túlnyomórészt jegenyenyárfák alkotják (a Közútkezelő által készített listában néhány helyen nemes nyárként szerepel). A jegenyenyár törékeny gallyú fa, egyes részei különösen a nagy szélerejű viharok idején törnek le, leginkább a száraz gallyai, az ágak letörése ritkábban fordul elő. A vizsgált szakaszon egyes fákon hosszan felnyurgult, és a törzstől erősen kihajolt, legtöbbször az út felé, fölé kihajolt ágak láthatók. Ezek tőből eltávolítandók. Intenzív havazás, ónos eső és zúzmaraképződés idején előfordul élő rész letörése is. Ha a korai, korán-jött havazás lombban éri, akkor a nemes nyárhoz, nyírhez, japánakáchoz, ezüstjuharhoz hasonlóan sok élő ága is letörhet. A vizsgált útszakaszon az idősebb jegenyenyárfák kora kb. 6o-70 év, a fiatalabbak kora kb.40 év. A jegenyenyár fás dugványozással jól szaporítható, így gyorsan elterjedt Lombardiából, ahol hibridizáció útján létrejött. Hazánkba még az 1800-as évek elején hozták be. Azóta tájaink megszokott, meghatározó, szinte hagyományos részévé vált. Egyes jegenyenyárfák a katonai térképek fontos, könnyen azonosítható tájékozódási pontjai voltak. 200 cm feletti törzsátmérőjű egyedekkel is találkoztunk. A jegenyenyár képes arra, hogy a károsodott tőrészét utólag, rávastagodással megerősítse, és a károsodott, odvasodó törzsét, hasonlóan a hárshoz, vadgesztenyéhez, bordái vastagításával megerősítse. Elsősorban utak mellé telepítették. Sűrű ág, gallyképzése, hajtásainak felnyurgulása miatt sok vékony része elszárad, majd az elszáradt részek nagyobb szelek idején lehullanak. A korábbi gyakorlat - miszerint közvetlenül az útpadkára ültették közlekedésbiztonsági szempontból nem megfelelő! Telepítése ma már csak akkor javasolható, ha lehetőségünk van az úttól kissé távolabb, kb. 3-4 méterre ültetni. Gyökérzete elsősorban a talaj felszíne alatt futó, messze hatoló oldalgyökerekből áll. - Populus nigra Thevestina : tiszaháti nyár. Szép, fehértörzsű, dekoratív, gyakran a jegenyenyárnál is karcsúbb fa. Fásodott részeiről könnyen szaporítható, a legkarcsúbb fákat érdemes elszaporítani. A kivágott fák tuskóin rengeteg sarj képződik. Ezekből hosszú dugvány is készíthető, ami azonnal a helyére is dugványozható. Ugyanez a jegenyenyárra is érvényes. Az Alföldön gyakori, de szórványosan a Balaton körül is előfordul. A jegenyenyárnál nagyobb vízigényű, mészigényes. Gyökérzete felszíni, nincsenek olyan messzefutó oldalgyökerei mint a jegenyenyárnak, ezért ha a talaj felázik körülötte, kidőlhet. Pangóvizes, belvizes helyre nem javasolható az ültetése. Viszonylag rövid éltű, mert megsérülve gyorsan korhad, ezért 60 cm mellmagassági átmérő fölött rendszeresen ellenőrizendő. - Populus x euramericana: nemes nyár: terebélyes, nagy fák. Hibrid: az európai és az Északamerikai fekete nyár kereszteződéséből nyert fajták gyűjtőneve, a fajták egy egyed utódai, klónok. Gyökerei a szülőkéhez hasonló: hosszan elfutó oldalgyökerek támasztják a fát, ezért vastag oldalgyökér, ill. oldalgyökerek elvágása után viharban kidőlhet. Száradó koronájú fának a gyökérzete is károsodott. 7

8 Gyors növekedésű, fiatal korában, termőhelytől függően 1,5 cm, de akár 3-4 cm is lehet a vastagodása, és 1-2 métert is nőhet évente. Oldalárnyékolásra érzékeny, erősen hajlik, nő a fény felé, ezért ha kedvező statikai állapotú fát szeretnénk nevelni, méteres tőtávolságra ültessük. Viszonylag rövid életű fa. 6. A fák figyelése, vizsgálata A fákat a kezelőnek figyelnie kell: észre kell venni, ha egy fa az eredeti állapotához képest megdőlt, egyes ágai megtörve lógnak a koronában, a fa alatt sok a lehullott gally, az ágon, törzsön sebparazita gombatermőtest vagy odú jelenik meg. Mindezek a fa megváltozott állapotára figyelmeztető jelek, észlelésükkor célszerű azonnali teljes-körű vizsgálatot végez(tet)ni. A fák folyamatos figyelése mellett a fákat állapotuktól függő időközönként vizsgálni szükséges. Ez lehet külső szemrevételezéses vizsgálat, de ha a külső vizsgálat indokolja, akkor teljeskörű, a fabelső műszeres vizsgálatával kiegészített vizsgálatot kell végez(tet)ni. 7. A fák kezelése Élete során minden fát a figyelés, a vizsgálatok mellett folyamatosan kezelni, ápolni kell. Fokozottan érvényes ez a közút-menti fákra. A kezelések során rendszeresen eltávolítandók a kiszáradt, ill. állapotuk miatt veszélyeztető fák, valamint a száraz, korhadt, megtört, letört, lógó, fennakadt ágak. A vizsgált helyszínen a fák többsége elsősorban a koronában felhalmozódott száraz részek várható leesésével veszélyeztet. Károsodott, száraz hulló ágak, gallyak miatt a fák eltávolítása nem indokolt, ha egyéb, más veszélyeztető ok nincs, csak a korona ápolása javasolható. Az ágakat szakszerűen csonk, és lehasadás nélkül kell eltávolítani. A sebeket azok begyógyulásáig engedélyezett sebkezelő szerrel (nem festékkel!) kell kezelni. A méhviasz tartalmú sebkezelők jól kenhetők, jó fedést biztosítanak. Kezelés hiányában a fák a sebeken keresztül mindig megfertőződnek sebparazita gombákkal, melyek a fa korhadását, és ezzel párhuzamosan a fa szilárdságcsökkenését okozzák. A szilárdságcsökkenés már a feltűnő korhadási tünetek: határozott elszíneződés, látható korhadás és kiüregesedés, odú, valamint a termőtestek megjelenése előtt jelentkezik. A fatestet a károsodott keresztmetszetben elvágva - a károsodás mértékétől függően - többféle szilárdságcsökkenéses keresztmetszeti képpel találkozhatunk: - alig láthatóan elváltozott, károsodott keresztmetszet, - határozottan elszíneződött keresztmetszet, melyet körülvesz egy kevésbé láthatóan elváltozott károsodott rész, - kiüregesedett keresztmetszet ( odú), melyet körülvesz egy látható-, és egy kevésbé látható károsodott rész. Tehát a szilárdságcsökkenés, a károsodás a fatestben általában nagyobb területet érint, mint a látható, vagy éppen kiüregesedett terület. 8

9 Az a fa, melynél még csak kismértékű (1-10%) a szilárdságcsökkenés, ill. korhadás mutatható ki, még egészségesnek számít. Kiértékeléskor a szilárdságcsökkenés mértéke, a többi vizsgálati eredmény mellett a vizsgált fafajt is figyelembe kell venni. Lágy-, ill. puhafák esetében (nyárak, ezüstjuhar, fűz, nyír, éger, fenyők) súlyosabban esik latba ugyanaz a szilárdságcsökkenés, mint a keményfák (tölgy, akác, platán, juharok), ill. a korhadásra választ adó, magukat megerősítő fák esetében (vadgesztenye, hárs ). A 71-es út melletti fák sürgős ápolásra szorulnak. Ennek során el kell végezni az elmaradt koronaápolásokat, azaz a fák koronájában felhalmozódott száraz részek eltávolítását, valamint a kiszáradt fák, és a szakvéleményünkben eltávolításra javasolt fák kivágását. Ez utóbbiak veszélyesek, melyeknek további fenntartásáért felelősséget már nem lehet vállalni. 8. Az eltávolított fák pótlása Csak az idős, magas fáktól megfelelő távolságra ültetett pótlásoknak lesz csak esélye arra, hogy egészséges, jó statikai állapotú, hosszú életű fává fejlődjenek. Kis növőtér esetén a fényt követve a fák egymástól elhajolnak, statikai állapotuk növekedésükkel arányosan romlik. A fák centrális, központi növekedésének segítése a megfelelő növőtér biztosításával, a közutak mentén az egyik legfontosabb ültetési szempont. Közút mellett semmilyen hivatkozás, vagy esztétikai ok nem írhatja ezt felül. Semmivel nem lehet indokolni db nyírfa, fűzfa, hársfa, stb. szoros, csoportos, akár 1 m tőtávolságokra való ültetését, a többszörös, felesleges anyagköltséget most nem is számolva. Az így ültetett fák az elégtelen növőtér miatt felnyurgulnak, törékennyé válnak, egymástól erősen távolodva nővekednek, statikai állapotuk is egyre kedvezőtlenebbé válik. A töredező korona, a konkurenciától megfelelően kifejlődni nem tudó gyökérzet miatti egyre romló egészségi állapot következtében a fákat idő előtt el kell távolítani. A fák pótlásának tervezése előrelátó, gondos munkát igényel. A 71-es közút ábrahámhegyi szakaszán az eltérő termőhelyek között vannak olyan részek, ahol időszakosan az útárokban pang a víz, azaz a talaj nedves. A vizes útszakaszon, az út mellett elkeskenyedő, kis növőtért biztosító szakaszokon nem lehet, és nem szabad a klasszikus, egyöntetű, egy fafajú fasorra törekedni. Pótláskor figyelembe kell venni a termőhely adottságait. Az elmondottak alapján elsősorban hazai őshonos fafajok ültetése javasolható, a különböző terebélyes koronájú nemes nyárak ültetését nem javasoljuk. A jegenyenyárral való pótlás ott jöhet szóba, ahol az út mellett legalább 4 m széles sáv áll a rendelkezésre. Egyes szakaszokon pótlásra a keskeny koronájú, kedvező tulajdonságokkal rendelkező tiszaháti nyár ültetése javasolható, mely a Balaton körül több helyen jól fejlődik. Más fafajok közül a mezei juhar, kislevelű hárs is ajánlható: pl. az étterem előtt, vagy ahol a jegenyével a pótlás nem lehetséges. Vizesedő helyen mézgás éger ültetése jöhet szóba. Az útszakaszon egyes részek a fák számára elegendő tér hiánya miatt üresen maradhatnak! 9. A fák körül esetleg előforduló, a fák gyökérzetét, és ezzel a fák stabilitását veszélyeztető föld alatt futó közművezetékekről munkánk során konkrét információt nem kaptunk, így csak a nyomvonalak szemmel érzékelhető jeleire hagyatkoztunk. 10. Szakvéleményünkben jeleztük a vizsgált fák felülvizsgálatának javasolt idejét. A favizsgálat következő javasolt ideje becsült idő, amelyet a fa külső állapotának, és a fabelső-korhadás becsült előrehaladása alapján alakítottuk ki. 9

10 III. A FÁK RÉSZLETES VIZSGÁLATA, KEZELÉSI JAVASLAT 1. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 72; 79 cm. Km szelvény: 72km+569m. (1-2. kép a munka megkezdésekor a vizsgált fasor elejéről) Statikai állapota: 10 -kal az út felé húz, és a koronája részben az fölé nyúlik. egészséges fa. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: a fa koronájában, és a fa alatt száraz gallyak, ágak. - Fabelső műszeres vizsgálat: kritikus keresztmetszetében, tőben szilárdságcsökkenés nincs. (ld. FAKOPP műszeres favizsgálatok mérési és kiértékelési jkv. A továbbiakban ezt az utalást elhagyjuk.) Kezelési javaslat: a fa száraz részeinek eltávolítása, a fa figyelése. Fenntarthatósága: kb. 40 éves fa, várhatóan még évig fenntartható. 2. sz. fa: nemes nyár: d 1,3 = 51; 58 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 20 fokkal az út felé hajlik, és a koronája részben az út fölé nyúlik. Terebélyes fa. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: egészséges koronájú fa, száraz részekkel. - Fabelső műszeres vizsgálat: egészséges fa. Kezelési javaslat: a korona ápolása: a száraz részek eltávolítása mellett az alsó, út fölötti ág levágása, a fa figyelése. Fenntarthatósága: kb. még 20 évig fenntartható. 3. sz. fa: fekete nyár: d 1,3 = 102; 102 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 10 -kal az útra húzó, terebélyes fa. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: egészséges fa, száraz részekkel a koronában. - Fabelső műszeres vizsgálat: tőben kezdődő, 20% mértékű szilárdságcsökkenés van, még egészségesnek számít. Kezelési javaslat: a korona ápolása, és a statikai állapot javítása érdekében az út fölé nyúló alsó ág, és az út felőli oldalon látható ágcsonk tőből való eltávolítása, a sebek kezelése, a fa figyelése. Fenntarthatósága: a fa várhatóan még 10 évig fenntartható. 4. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 55; 59 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 10 -kal az útra, az út felé hajlik. Terebélyes. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: a fa tövében nagy kéreghiány, mechanikai sérüléstől. Sok száraz rész a koronában. - Fabelső műszeres vizsgálat: a tőben 20-30% közötti szilárdságcsökkenés mutatható ki. 10

11 Kezelési javaslat: viszonylag fiatal, kb. 35 éves fa. Javasoljuk a korona ápolását, és a fa figyelését. Fenntarthatóság: kb. 10 év. 5. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 55; 63 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 10 -kal az út felé húz. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: a törzsön kéreghiányok, a koronában a szakszerűtlen áglevágások után visszamaradt ágcsonkok láthatók. Egyébként egészséges koronájú fa, száraz részekkel. - Fabelső műszeres vizsgálat: kritikus keresztmetszetében egészséges. Kezelési javaslat: ágcsonkok, száraz ágak eltávolítása, a fa figyelése. Fenntarthatóság: kb.30 év Felülvizsgálat: 5 év múlva. 6. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 58; 64 cm. Km szelvény: Statikai állapota: törzse 5 méter magasan villásan elágazik. egészséges fa, száraz részekkel. Kezelési javaslat: korona ápolása, a fa figyelése. Fenntarthatóság: kb.30 év. 7. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 50; 55 cm. Km szelvény: Statikai állapota: központi állású, törzse 6 méteren villásodott. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: egészséges fa száraz részekkel. - Fabelső műszeres vizsgálat: egészséges. Kezelési javaslat: a korona ápolása, a fa figyelése. Fenntarthatóság: kb. 30 év. Felülvizsgálat: 5 év múlva. 8. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 60; 61 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5 -kal az útra húz, törzse 8 és 9 m között villásan elágazott. egészséges fa, törzsön borostyán kúszik fel, a koronában száraz részek vannak. Kezelési javaslat: a korona ápolása, a fa figyelése. Fenntarthatóság: mint az előzőek. 9. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 62; 68 cm. Km szelvény: Statikai állapota: kb. 6 fokkal az út felé húz, koronájában egy letört ág fennakadt. száraz részek a koronában, a törzsön két tenyérnyi kéreghiány. Egészséges fa. Kezelési javaslat: a korona ápolása, a fa figyelése. 11

12 10. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 69; 72 cm. Km szelvény: Statikai állapota: központos állású. száraz részek a koronában, erősen száradó fa, száradó fatörzs-belső, amit a FAKOPP vizsgálati jkv. negatív mérési eredménye mutat. Kezelési javaslat: hamarosan kiszárad. Két lehetőség van: a fa eltávolítása, vagy a fatörzs kb. 10 méter magasan történő visszavágása, ferde vágáslappal, a seb kezelése. A törzs visszavágása után akkor tud a fa megifjodni, ha a visszavágás még időben megtörténik. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor a koronát jelentős károsodás éri (pl. a nyárfáknál a gyakran teljes levélvesztést okozó Marssonina levélfoltosító gomba, és az ágakon kéregfekélyt okozó gombák). A fa lombjának, hajtásainak hervadásakor, száradásakor is a fa azonnali visszavágásával próbálják megmenteni a fákat. A 10. számú fa törzse is elkezdett /ki/száradni, így kevés az esély a fa megmentésére. 11. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 58; 60 cm. Km szelvény: Statikai állapota: központos fa. sok száraz ág, gally a koronában, a műszer a fatőben jelzi, hogy a törzs kiszáradása megkezdődött, még egészségesnek számít. Kezelési javaslat: korona-ápolás, a fa figyelése. Fenntarthatóság: kb. 10 év. 12. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 66; 68 cm. Km szelvényszám: Statikai állapota: 3 -kal az útra húz. egészségesnek számító fa sok száraz résszel, száradó koronával. ÉNY-i támasztógyökerén kéreghiányos. Törzse száradó. Kezelési javaslat: a fa ápolása, figyelése. Felülvizsgálat: 5 év múlva. 13. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 54; 67 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 2 -kal az út felé húzó fa. egészséges fa, sok száraz résszel. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. Fenntarthatóság: kb. 20 év. 14. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 59; 67 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5 -kal az út felé húzó fa. egészséges fa, a koronában száraz részekkel. Tövén kéreghiányos (3. kép). Kezelési javaslat: a fa ápolása, figyelése. 12

13 15. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 89; 98 cm. Km szelvény: Statikai állapota: terebélyes fa, más típusú klón, mint a többi. déli oldalán kéreghiányos (4. kép), idősebb fa, mint az előzőek. A koronában sok a száraz rész. A tőben mért szilárdságcsökkenése 10% mértékű. Egészséges fa. Kezelési javaslat: a korona ápolása, az út fölötti ágak tőből eltávolítandók. A fa figyelése. Fenntarthatóság: év. Felülvizsgálat: 5 év múlva. 16. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 45; 53 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5 -kal az út felé húz. A koronája karcsú jegenye. egészséges fa száraz részekkel: száraz ággal, és gallyal a koronájában. A tő szilárdságcsökkenése 10% mértékű. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. 17. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 52; 72 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 12 (ettől a fától kezdve megadjuk a Közútkezelő által a fa törzsére írt piros színű számot). Statikai állapota: 5 -kal az út felé húz. egészséges, a koronában sok kis száraz résszel. (5. kép: a mérés menete) Kezelési javaslat: ápolás, fafigyelés. Felülvizsgálat: 5év múlva. 18. sz. fa: nemes nyár: d 1,3 = 84; 111 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 13. Statikai állapota: 5 -kal az út felé húz, és a korona részben az út fölé nyúlik. 5 m magasan a törzs villásan elágazó (6. kép). Terebélyes, villámcsapott fa (7. kép). A helyiek szerint viharban az egész fa veszélyesen mozog, ropog. a villámcsapás miatt a kéreg a törzsön elvált, felhasadt, a törzs hosszan behasadt. Tövén a kéreg kb. 30%-a levált (8. kép). A fa mellett mély a vízelvezető árok van, mely a helyiek szerint gyakran megtelik vízzel. Az emiatt felázott talaj veszélyezteti a fákat, mert a felázott talajból a fák könnyen kifordulhatnak. A tő károsodása 20% mértékű. Kezelési javaslat: veszélyes fa, ezért mielőbb eltávolítandó. 19. sz. fa: nemes nyár: d 1,3 = 84; 98 cm. Km szelvény: Statikai állapota: terebélyes, 5 m magasan villásan elágazó törzsű fa. Az út felőli törzs koronája az út fölé nyúlik. koronájában az északi oldalon ágcsonk, és száraz részek láthatók. Egészséges fa. Kezelési javaslat: az ágcsonk eltávolítása, a korona ápolása. Az árok figyelése, a mindenkori vízelfolyás biztosítása, mert ha a talaj felázik, ez a fa gyökeresen kidőlhet. A fa figyelése. Fenntarthatóság: év. Felülvizsgálat: 5 év múlva esedékes. A fát elhagyva TENISZPÁLYA feliratú táblával találkozunk. 13

14 20. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 85; 102 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5 -kal az út felé húz, koronája zászlós, az uralkodó szélirány felőli oldalon nagyon ritka, hiányos, az ágak többsége hiányzik. sok a száraz ág, gally. A tő szilárdságcsökkenése a műszeres vizsgálat szerint 20%. Kezelési javaslat: korona-ápolása, a fa figyelése. Fenntarthatóság: kb. 10 év. 21. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 46; 44 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5 -kal az út felé húzó, karcsú, borostyános fa. A fa az erdő út felőli sarkán áll. a fán, az északi oldalon, a korona teljesen hiányzik, részben az erdő árnyékoló hatása, és az erdő fái gyökérzetének erős konkurenciája, elszívó hatása miatt. Sok a száraz része, pusztuló fa. A tő szilárdságcsökkenése 10% mértékű. Kezelési javaslat: eltávolítandó. A 21. számú fa után az erdő jellegű fás növényzet következik. Ezen a szakaszon, az út mentén, a tulajdonviszonyok nem egyértelműek, mert az út menti fák az erdőhöz közel vannak. Ezek szemrevételezéses vizsgálata: A. Fűz: beteg, eltávolítását javasoljuk (9. kép). B. Fűz: beteg, eltávolítását javasoljuk. Km szelvény: C. Kőris: egészséges, 20 fokkal az út felé hajlik. Km szelvény: D. Platán: egészséges. Km szelvény: E. Jegenyenyár: kiodvasodott, eltávolítandó. Km szelvény: F. Kőris: közbe és alászorult, erősen megdőlt kis fa, kivágandó. G. Jegenyenyár: közbeszorult, korona nélküli, beteg: eltávolítandó. (10. kép) Km szelvény: H. Nemes nyár: 30 fokkal az út felé dőlő, terebélyes, egészséges fa. Km szelvény: I. Nemes nyár: elhelyezkedése alapján az erdőbe esik. 5 fokkal az út felé dőlő fa. J. Jegenyenyár: közbe-, és alászorult, száradó fa (10. kép). K. Magas tuskóval kivágott jegenyenyár. AZ ERDŐ UTÁN, A FAISKOLA ELŐTTI ÚTSZAKASZ 22. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 102; 100 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5 -kal az útra hajló, terebélyes fa. Beljebb még két db jegenyenyár található (10. kép). egészséges fa, száraz részekkel. A törzsén borostyán kúszik. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. Fenntarthatóság: kb. 15 év. 14

15 23. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 46; 54 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 3 -kal az útra húzó fa, féloldalas koronával. egészséges, száraz részekkel. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. Felülvizsgálat: 5 év múlva. 24. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 58; 80 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 8 -kal az út felé húz. száraz ágak, gallyak a koronában, egészséges fa. Kezelési javaslat: korona-ápolás, a fa figyelése. Fenntarthatóság: kb. 30 év. 25. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 58; 67 cm. Km szelvény: Statikai állapota: központi állású. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: egészséges fa, száraz részekkel. Fabelső műszeres vizsgálat: egészséges. Kezelési javaslat: korona ápolása, a fa figyelése. Felülvizsgálat: 5 év múlva. 26. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 65; 75 cm. Km szelvén: Jelölése: piros 16 Statikai állapota: megfelelő. egészséges, száraz részekkel. Kezelési javaslat: korona ápolása, a fa figyelése. Felülvizsgálat: 5 év múlva. 27. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 69; 87 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 17 Statikai állapota: 5º-kal az út felé húz. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: egészséges korona száraz részekkel. - Fabelső műszeres vizsgálat: a tő károsodása 10% mértékű. Egészségesnek számít. Kezelési javaslat: korona ápolása, a fa figyelése. Felülvizsgálat: 5 év múlva. 28. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 69; 83 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 18. Statikai állapota: az út felé húz, 2 fokkal. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: sok a száraz rész a fán. A borostyán felfutott rá. Egészséges fa, kihajló ággal. - Fabelső műszeres vizsgálat: egészséges. Kezelési javaslat: korona-ápolás, a kihajló ág tőben való eltávolítása, sebkezelés. Fenntarthatóság: kb. 25 év. 15

16 29. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 67; 81 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5 fokkal az út felé húzó fa. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: száraz részek, kihajló ág a koronában. Egészséges korona. - Fabelső műszeres vizsgálat: egészséges. Kezelési javaslat: korona-ápolás, a kihajló ág eltávolítása, a fa figyelése. Fenntarthatóság: kb. 25 év. 30. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 74; 98 cm. Km szelvény: Statikai állapota: központos fa. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: egészséges korona száraz részekkel, kihajló ágakkal. - Fabelső műszeres vizsgálat: egészséges törzs. Kezelési javaslat: korona-ápolás, a kihajló ágak tőből való eltávolítása. Fenntarthatóság: kb. 10 év. Fűz bokor: km szelvény: sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 71; 82 cm. Km szelvény Jelölése: piros 20. Statikai állapota: 5º-kal az út felé húz. egészséges fa, kihajló ágakkal, száraz részekkel Kezelési javaslat: korona-ápolás, kihajló ágak eltávolítása, fafigyelés. Felülvizsgálat: 5 év múlva. 32. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 71; 81 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 3º-kal az út felé húz. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: sok a száraz rész, de a korona ettől még egészségesnek számít. - Fabelső műszeres vizsgálat: egészséges, a mért szilárdságcsökkenés:10%. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. Fenntarthatóság: kb. 25 év. 33. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 70; 82 cm. Km szelvény: Statikai állapota: terebélyes, 5º-kal az út felé húzó fa. száraz részei vannak, de egészséges fa. Kezelési javaslat: ápolás, fafigyelés. Felülvizsgálata 5 év múlva esedékes. 16

17 34. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 72; 80 cm. Km szelvény Jelölve: piros 21. Statikai állapota: 5º-kal az útra húz. egészséges fa, száraz gallyakkal, ágakkal, és kihajló ágakkal. A törzs 50%-át a borostyán befutotta. Tövében 20% szilárdságcsökkenéssel. Kezelési javaslat: korona-ápolás, kihajló ágak levágása, tőben, sebkezelés, fafigyelés. Fenntarthatóság: kb. 15 év. 35. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 84; 87 cm. Km szelvény: Jelölve: piros 22. Statikai állapota: 5º-kal az út felé húz. egészséges fa, száraz részekkel. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. Fenntarthatóság: kb. 25 év. A 35. és 36. fa között kertépítési tevékenységet hirdető tábla áll. 36. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 67; 80 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 23. Statikai állapota: 2º-kal az út felé húz. egészséges fa, száraz részekkel, erősen kihajló ágakkal a koronában. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. Fenntarthatóság: kb. 25 év. 37. sz. fa: tiszaháti nyár: d 1,3 = 93; 74 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 24. (12. kép) Statikai állapota: 2º-kal az út felé húz, és a koronája terebélyes. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: száradó ágvégek, száraz gallyak a koronában, tövében mély bélig hatoló odú ( kép), és rovarrágás. A törzsben 3 fémlemez. - Fabelső műszeres vizsgálat: szilárdságcsökkenés 50%. Kezelési javaslat: veszélyes fa, eltávolítását javasoljuk sz. fa: tiszaháti nyár: d 1,3 = 60; 72 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 3º-kal az út felé húzó terebélyes fa. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: sok száraz rész a koronában, tövében nagy nyárfacincértől származó rovarrágás. - Fabelső műszeres vizsgálat: a tő szilárdságcsökkenése, két irányban 30% és 60%. Kezelési javaslat: veszélyes fa, eltávolítását javasoljuk. 17

18 39. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 54; 63 cm. Km szelvény Jelölése: piros 26. Statikai állapota: 20º-kal az útra hajló, borostyános, zászlós fa. töve sérült, 40 cm magasan 30 cm mély odú (15. kép). Száradó koronájú fa. Tövében a szilárdságcsökkenés 40%. Kezelési javaslat: veszélyes fa, eltávolítását javasoljuk. 40. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 87; 103 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 27. Statikai állapota: 2º-kal az út felé húzó, terebélyes típusú jegenye-klón. tövén, az északi oldalon enyhén korhadó. Még egészséges fának számít. Koronából erősen kihajló ágai vannak. Kezelési javaslat: korona-ápolás, kihajló ágak eltávolítása, a fa figyelése. Fenntarthatósága: év. 41. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 49; 58 cm. Km szelvényszám: Statikai állapota: 2º-kal az út felé húz. egészséges, száraz részekkel. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. Fenntarthatóság: kb év. 42. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 72; 80 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 28. Statikai állapota: 15º-kal az út felé húz. a tövén, a keleti oldalon égésnyomok, és kis nyárfa cincér okozta rovarrágás, 5 m magasan villásan elágazott a törzs. Tövében % mértékű a szilárdságcsökkenés. Kezelési javaslat: nagy szélerejű viharban veszélyessé válhat. A szilárdságcsökkenés valószínűleg egyes gyökereket is érint. Eltávolítását javasoljuk. 43. sz. fa: tiszaháti nyár: d 1,3 = 98; 95 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 29. Statikai állapota: 3º-kal az út felé húz. egészséges, száraz részekkel, útra kihajló ággal. Tövében kezdődő szilárdságcsökkenés. Kezelési javaslat: korona-ápolás, kihajló ág tőből való eltávolítása, a fa figyelése. Fenntarthatóság: év. 44. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 65; 78 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 2º-kal az útra húz, az uralkodó szélirányba, az útra. egészséges korona, száraz részekkel. Egészséges fa. Kezelési javaslat: korona-ápolás. Fenntarthatóság: 20 év. 18

19 45. sz. fa: nemes nyár: d 1,3 = 68; 74 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 30º-kal az út felé dől, koronája részben az út fölötti (16. kép). koronában száradó ágak, tövében 20-30% szilárdságcsökkenés. Kezelési javaslat: a tő károsodása, a fa jelentős út felé dőlése, az út fölé nyúló koronája miatt bármikor veszélyeztethet, mindezek 5 éven belüli eltávolítását indokolják sz. fa: nemes nyár: d 1,3 = 68; 70 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 31. Statikai állapota: 3º-kal a közút felé húz. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: közbeszorult, kevés a rendelkezésére álló tér. Ágai közül két ág az út fölé nyúlik (17. kép). - Fabelső műszeres vizsgálat: tövében 30% mértékű a szilárdságcsökkenés. Kezelési javaslat: közbeszorultsága, és a tő károsodása miatt 5 éven belüli eltávolítása. 47. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 52; 67 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 3º-kal a közút felé húz. tövében a kéreg hosszan 0,6 m 2 -en hiányzik (18. kép). A tő szilárdságcsökkenése 50%. Kezelési javaslat: veszélyes, a fa eltávolítása. 48. sz. fa: tiszaháti nyár: d 1,3 = 66; 86 cm. Km szelvény: Jelzése piros 33. Statikai állapota: 2º-kal az út felé húzó, szélesebb koronájú fa. csonkok a koronában, a tő szilárdságcsökkenése 30-40%. Kezelési javaslat: bármikor veszélyessé válhat, ezért eltávolítandó. 49. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 49; 50 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 34. Statikai állapota: központi állású. tövén mély odú, beteg, 6 m magasan villás törzsű, száradó. Tövében 40% a károsodás. Kezelési javaslat: a fa eltávolítása. 50. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 82; 79 cm. Km szelvény: Jelölése piros 35. Statikai állapota: 2º-kal az út felé húz. egészséges fa, korona, száraz részekkel. A törzsön kéregelválás. Kezelési javaslat: korona-ápolás. Fenntarthatóság: kb. 20 év. Ezután egy kivágott fa, jegenyenyár tuskója található sok sarjjal: kép. JOBBRA: KÖRMICI ÚT 19

20 51. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 70; 79 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 37. Statikai állapota: 10º-kal az útra húz. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: tövén korhadó fa, száraz részekkel - Fabelső műszeres vizsgálat: a tő még egészséges. Kezelési javaslat: koronaápolás, fafigyelés. Felülvizsgálat: 5 év múlva. Fenntarthatóság: év. 52. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 61; 66 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 38. Statikai állapota: 5º-kal az út felé húz. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: koronában záraz ágak, gallyak, egészséges fa. - Fabelső műszeres vizsgálat: egészséges. Kezelési javaslat: koronaápolás, fafigyelés. Fenntarthatóság: kb. 25 év. 53. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 56; 65 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 39. Statikai állapota: 5º-kal az útra húz. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: tövén rovarrágás, a koronában száraz részek. Egészséges fa. - Fabelső műszeres vizsgálat: tőben egészséges. Kezelési javaslat: ápolás, fafigyelés. Fenntarthatóság: kb. 25 év. BUSZMEGÁLLÓ 54. sz. fa: tiszaháti nyár: d 1,3 = 81; 97 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5º-kal az útra húz. Az elektromos vezeték miatt a fa koronáját az északi oldalon csúnyán megnyesték: a vezeték áthalad a koronában vágott nyíláson (21. kép). Az általánosan ültetett keskenyebb oszlopos klónnál terebélyesebb klón. száraz részek a koronában, egészséges fa, tövében 20% károsodással. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. Fenntarthatóság: 5-10 év. 55. sz. fa: tiszaháti nyár: d 1,3 = 52; 59 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 42 Statikai állapota: 5º-kal az út felé húz. egészséges. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: száraz gallyak, ágak a fán. - Fabelső műszeres vizsgálat: egészséges. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. 20

21 Fenntarthatóság: év. 56. sz. fa: jegenye nyár: d 1,3 = 65; 67 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5º-kal az út felé húz. egészséges. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: száradó, beteg fa. - Fabelső műszeres vizsgálat: tőben még egészségesnek számít. Kezelési javaslat: a fa 5 éven belüli eltávolítása sz. fa: nemes nyár: d 1,3 = 62; 64 cm. Km szelvény: Jelölése: piros 44 Statikai állapota: 5º-kal az út felé húz. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: a villanyvezeték miatt drasztikusan csonkolt, beteg, száradó ( kép). - Fabelső műszeres vizsgálat: - Kezelési javaslat: a fa eltávolítása. 58. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 56; 58 cm. Km szelvény: Az 52. számú ingatlan utáni fa. tövén két-tenyérnyi, mechanikai sérülésből adódó kéregsérülés. Az északi oldalon a villanyvezeték miatt visszacsonkolt fa, száraz részekkel. Egészségesnek számít. Kezelési javaslat: koronaápolás, sebkezelés, a fa figyelése. Fenntarthatóság: kb. 10 év. 59. sz. fa: nemes nyár: d 1,3 = 56; 68 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 10º-kal az út felé húzó, terebélyes fa, részben az út fölé nyúló ágakkal. száraz részek, fennakadt ág, és több szakszerűtlenül levágott ág után visszahagyott ágcsonk, a koronában száraz. Egészségesnek számít. Kezelési javaslat: korona-ápolás: az út fölötti ágak, ágcsonkok eltávolítása, a fennakadt ág levétele, száraz részek levágása, sebek kezelése, a fa figyelése. Fenntarthatóság: kb. 20 év. 60. sz. fa: nemes nyár: d 1,3 = 67; 77 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 15º-kal az út felé húzó, terebélyes, vastag ágú fa, melynek koronája részben az út fölé nyúlik. egészséges koronájúnak fának számít, azonban a tövében 30% károsodás, azaz szilárdságcsökkenés van. Kezelési javaslat: korona-ápolás, az út fölötti két vastag ág eltávolítandó, a fa figyelése. Fenntarthatóság: 5-10 év. 21

22 61. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 64; 67 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 3º-kal az útra húz. beteg, kiüregesedett törzsű fa. Az északi oldalán a korona száraz, tövén fél négyzetméternyi kéreg károsodott az égetés miatt. Kezelési javaslat: eltávolítandó. 62. sz. fa: nemes nyár: d 1,3 = 70; 85 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 15º-kal az út felé húz, terebélyes, út fölé nyúló korona. a fa tövében 20% mértékű károsodás, koronájában ágcsonkok és száraz részek.. Kezelési javaslat: a fa ápolása, figyelése. Fenntarthatóság: kb év. 63. sz. fa: nemes nyár: d 1,3 = 66; 73 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 15º-kal az út felé húz, terebélyes, a korona az út fölé nyúlik. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: száraz gallyak, ágak, ágcsonkok a koronában. A villanyvezeték miatti visszavágások, a vastag ágak visszavágása, majd várható korhadása miatt veszélyeztetik a fát. - Fabelső műszeres vizsgálat: tőben a károsodás 30%. Kezelési javaslat: korona-ápolás, az alsó 3 ág eltávolítása. Fenntarthatóság: 5-10 év. KÖVETKEZIK EGY HOSSZABB FÁTLAN ÚZSZAKASZ 64. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 83; 85 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5º-kal az út felé húzó, terebélyesebb klón. Gyökérzete a talajban korlátozva van, mert csatornát fához közel, 3 méteren belül építették az út alá, és a tövéhez közel egy csatorna akna is van. A vezetékek veszélyeztetik a fa állékonyságát. - Külső szemrevételezéses vizsgálat: száraz részek a koronában, - Fabelső műszeres vizsgálat: a tő károsodása: 50%. Kezelési javaslat: a fa a szennyvízvezeték miatt statikailag veszélyes, vezetéképítéskor egyes gyökerei is károsodhattak, ez lehet az oka a tőben 50%-os szilárdságcsökkenés. A fa eltávolítandó. 65. sz. fa: jegenyenyár: d 1,3 = 64; 69 cm. Km szelvény: Statikai állapota: 5º-kal az útra húz. koronában száraz részek, tövében 30% károsodás. Kezelési javaslat: korona-ápolás, fafigyelés. Fenntarthatóság: kb. 10 év. 22