Területe 9,6 millió km 2, ( a Föld harmadik legnagyobb területű állama) Kína Belső és Kelet Ázsiában helyezkedik. Tengeri határai: keleten a Sárga

Átírás

1 KÍNA

2 Területe 9,6 millió km 2, ( a Föld harmadik legnagyobb területű állama) Kína Belső és Kelet Ázsiában helyezkedik. Tengeri határai: keleten a Sárga tenger, a Keletkínai tenger és délen a Dél kínai tenger.

3 Az ország földtanilag, domborzatilag, éghajlatilag és vízrajzilag két nagy részre tagolódik: Nyugat és Kelet Kínára. Nyugat Kína: ritkán lakott (a lakosság 1/6 a él itt), gazdaságilag elmaradottabb, zártabb vidék Kelet Kína: sűrűn lakott (a lakosság 5/6 val), gazdaságilag lüktetőbb, nyitottabb terület

4 Éghajlata a nagy területi kiterjedés miatt igen változatos. Legnagyobb része szárazföldi éghajlatú, de déli területei már a tropikus és szubtropikus övezetben találhatók, míg északi területei a hideg övhöz fekszenek közel. A domborzatnak megfelelően Kínában jócskán találunk magashegységi, valamint sivatagi éghajlatú területeket is. Az ország déli és keleti területei monszun hatás alatt állnak:

5 Északon a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övébe és szubtrópusi övébe, míg délen a partvidéke és Hajnan szigete a trópusi övezeti trópusi monszun tartományába nyúlik be. Az ország éghajlatválasztó hegységei az ország közepén emelkednek, nyugat keleti irányúak, északi hideg szelek nem jutnak délre, a monszunszelek nem jutnak északra.

6

7 Kelet Kína jellemző éghajlati területei: északon a hideg telű, nedves kontinentális éghajlat Észak Kína (Mandzsúria). Középső területein a meleg nyarú nedves kontinentális, míg a tengerektől távolabb fekvő részein a mérsékelten száraz kontinentális, délebbre a mérsékelt övezeti szubtrópusi monszun az uralkodó éghajlat. Legdélebbi részén (Hainan) a trópusi monszun is kialakult.

8 A partvidékre rendszeresen be betörnek a trópusi ciklonok, a pusztító tájfunok.

9 Nyugat Kína éghajlatát ez a hegyvidéki sajátosság, valamint a magasan, az óceánoktól távolfekvő, hegyekkel körülvett, zárt medencék klímáját: a főnhatásból adódó medencejelleg alakítja: mérsékelt övezeti sivatagi, félsivatagi éghajlattal. A szárazság, nyáron forrósággal, télen zord időjárással jár. Tibetben a kemény téli hideget ( 40 C) elviselhetetlenné az erős szélviharok teszik. Rövid nyarára nagy napi ingás jellemző (déli forróság, éjszakai fagy). A leszálló légáramlatok miatt csapadékban szegény, levegője száraz.

10

11 Vízrajz: Jangce: szállított hordalékának színe miatt "Kék folyó" nak hívják, de a kínaiak Csangcsiangnak "Hosszú folyónak" nevezik. A Föld 2. leghosszabb folyója (6300 km), a Tibeti magasföldön ered, vízgyűjtő területe (1,83 millió km 2 ).

12 Sárga folyó (Huang ho): a Föld 7. leghosszabb folyója. A Tibeti magasföld közelében, a Kun lun É i lejtőin 2 ágból ered, s nagy deltát építve a Sárga tenger öblébe, a Pohaj öbölbe torkollik.

13 A Sárga folyó Kína bánata: a "Kína ostora" vagy az "Ezer keserűség folyója, ma inkább a vegyi szennyeződései miatt Kína Gyilkos Folyama néven emlegetik. Rengeteg hordalékot szállít, évi 1,6 milliárd tonnát. "Lösziszap folyó", a lösz sárga színéről kapta a nevét. Áradáskor medréből kilépve széles területeket áraszt el a Kínai alföldön. Az áradásokkal járvány járt együtt, majd aszály, s éhínség, ma egyre nagyobb víz és talajszennyezés.

14 Történelem: Kínai Császárság i. e. 221 től 1911 ig állt fenn A Qin dinasztia uralkodása (ie ) alatt az összes kínaiak lakta területet saját uralma alatt egyesítette, és ezzel megteremtette a Kínai Birodalmat

15 A későbbi dinasztiák alatt (Han dinasztia, majd annak bukása után a Hat dinasztia kora (széttagoltság korszaka), Sui dinasztia, Tang dinasztia, ezek után a az öt dinasztia kora, a Song dinasztia kora) erős technikai fejlődés indult be a birodalomban: kereskedelmi útvonalak épültek, sikeres és erős államszervezet alakult ki, virágzásnak indult a kínai művészet.

16 Az i.e. VI III. századi kínai társadalomban nagy szellemi pezsgés indult el, olyan jelentős filozófusok léptek színre, akiknek gondolatai ma is hatnak. Kung ce, ismertebb nevén Konfuciusz, a múlt, az ősök tiszteletét állította filozófiájának középpontjába, olyan társadalom képet vázolta fel, amit egy erényes, rátermett uralkodó kormányoz, és amelyben mindenkinek megvan a maga szerepe és helye.

17 A legendás Lao ce, a taoizmusnak nevezett szellemi utat dolgozott ki, melynek fontos eleme a természetesség, a természettel való összhang. A neki tulajdonított mű, a Tao Te King 81 versszakban fejti ki ezt a tanítást.

18 A Ming dinasztia ( ) volt az utolsó nemzeti dinasztia Kínában. A hatalom a császár kezében összpontosult, és egészen a császárság bukásáig így is maradt. Fővárosa az első évtizedekben Nanking (Nanjing), majd 1421 től Peking (Beijing) volt. Pekingben ekkor épült a ma is látható császári palota, és ekkor alakult ki Peking mai formája. Gazdaságát és kultúráját tekintve a Ming kor Kína egyik aranykora volt, nagymértékű városiasodás, kulturális virágzás, hatalmas építkezések jellemezték.

19 A XVI. századtól érkeztek az első európai hajós felfedezők Kínába, akiket teljesen lenyűgözött az óriási, jól szervezett, virágzó birodalom. A tengerészek beszámolói felkeltették az európai érdeklődést Kína iránt. A portugálok a helyi hivatalnokok lefizetésével 1557 ben megvetették lábukat a dél kínai Makaón. Ennek ellenére a kínai elzárkózás miatt nagyobb mértékű kereskedelem Kína és a Nyugat között nem alakulhatott ki. A kereskedők mellett keresztény hittérítők is érkeztek Kínába.

20 Kína egy ideig sikerrel elzárkózott Európa elől. a kínai hatóságok betiltották az ópiumkereskedelmet A kínai teáért, fűszerekért, selymért, porcelánért a Brit Kelet Indiai Társaság, mely a Kínával való kereskedelem monopóliumát is megszerezte, ezüsttel fizetett. A társaság azonban a XVIII. század végétől fizetőeszközként egyre inkább a csempészett ópiumot kezdte alkalmazni, majd ahogy egyre többen szoktak rá Kínában erre a szerre, az angolok már csak ezzel fizettek. Sőt ekkorra már a kínaiak fizettek ezüsttel az ópiumért, óriási kárt okozva ezzel a kínai társadalomnak és gazdaságnak. A korrupt hivatalnokok pedig szemet hunytak a kábítószerüzlet felett

21 Végül a kínai hatóságok lépésre szánták el magukat, és 1839 márciusában Lin Cö hszü császári biztos vezetésével láda ópiumot koboztak el és semmisítettek meg. Az angoloknak ez ürügyet szolgáltatott a háború kirobbantásához. Az ún. első ópium háború 1840 től 1842 ig tartott. Az angol csapatok kegyetlenül irtották a polgári lakosságot, majd a háború végén megalázó szerződést írattak alá Kínával. Ekkor került Hongkong angol fennhatóság alá és több kikötőt meg kellett nyitni az angol kereskedők előtt.

22 XX. sz. A kínaiak megismerkedtek az európai kultúrával, politikai rendszerekkel és olyan értelmiség kezdett kialakulni, mely a polgári demokratikus átalakulással akarta megerősíteni és modernizálni Kínát. Legjelentősebb képviselőjük Szun Jat szen doktor ( ), aki több felkelést is szervezett, melyek kudarcot vallottak, míg 1911 ben végre sikerült megdönteni a 2000 évig fennálló császárságot, és kikiáltani a köztársaságot.

23 1921 ben megalakult a Kínai Kommunista Párt, amely a Szovjetuniótól jelentős katonai segítséget kapva erősítette befolyását. Vele szemben a Szun Jat szen által alapított Kuomintang Párt vezetője Csang Kaj sek folytatott fegyveres harcot. A polgárháborút sem az 1931 ben kezdődő japán agresszió, sem a második világháború ellenére nem szüntették be. A második világháború után a két tábor összecsapott, és több évi küzdelem után a Mao Cetung vezette kommunista párt győzött 1949 ben,

24 Csang Kaj seket Tajvan szigetére szorítva vissza. A kínai csapatok 1949 végén megszállták Tibetet. A kommunisták a győzelem után földosztást hajtottak végre, és elkezdték az ország modernizálását. Azonban az 50 es évek közepén meghirdették a Nagy Ugrás politikáját, célul tűzték ki, hogy néhány éven belül utolérik a fejlett ipari országokat. Erőszakosan kollektivizálták a mezőgazdaságot. A rossz politika éhínséget eredményezett, és a Szovjetunióval is megromlott a kapcsolat ban meghirdették a Kulturális Forradalmat, melyben Mao Ce tung vörös gárdistái feldúlták az országot, és megkíséreltek lerombolni minden olyan értéket, melyet Kína az elmúlt évszázadok során felhalmozott. A pusztítás csak Mao Ce tung 1976 ban bekövetkezett halálával ért véget.

25 1978 tól Teng Hsziao ping vette át az ország tényleges irányítását. Szoros kapcsolatot épített ki az Egyesült Államokkal, és meghirdette Kína modernizálását. A kiegyensúlyozott politika eredményeként óriási gazdasági fejlődés indult meg, 1989 ben diákok tüntettek a pekingi Tienanmen téren a demokráciáért és az emberi jogokért, a békés tüntetést a hatóságok vérbe fojtották. Több ezer embert bebörtönöztek és kivégeztek, és a diákokkal tárgyaló, és a reformokra hajló Csao Cejangot, az akkori miniszterelnököt leváltották, és azóta házi őrizetben tartják.

26 Gazdaság: Leginkább Kelet Kína éghajlata kedvez a mezőgazdaságnak északon nedves kontinentális, délen szubtrópusi monszun éghajlatával. Nyugat Kínában az erősödő szárazság északon a száraz kontinentális éghajlat sávjában már csak öntözéssel, vagy szárazságtűrő növények termesztésével, míg a mérséklet övezeti félsivatagi és sivatagi területein oázisgazdálkodással tudják biztosítani a népesség gabonaellátását. Itt inkább a legeltető, félnomád, nomád állattenyésztésnek van terepe (teve, lótartásának).

27 Kínában a mezőgazdaság vezető ága a növénytermesztés, s Kína a Föld legnagyobb gabonatermelő országa (búza, rizs, árpa, kukorica). De szója és repcetermesztésben is első helyen áll a világon. Kína lakosságának a fele a mezőgazdaságban dolgozik.

28 A világ öntözött földjeinek 1/5 e itt van, a földek felét csatornákkal öntözik, kézi és gépi vízkiemeléssel.

29 Dél Kína szubtrópusi monszun éghajlata leginkább a rizs termesztésének kedvez. Írásos feljegyzések szerint már 5000 éve termesztenek rizst a Jangce mellett. A világon ismert féle rizsnek az egyik óhazája: Kína. A világon Kína az első rizstermesztő ország. Délen évente háromszor tudják vetni és betakarítani a termést.

30 A Jangce árterén rizs, gyapot, cukornádtermesztéssel, völgye mentén halászattal foglalkoznak. De termesztenek az édesburgonyát (batátát), a cukorcirokot (kaoliangot), a kukoricát, a kölest, jutát, kendert és cukorrépát, dohányt, repcét és a zöldségféléket. A népélelmezésben fontos szerepet töltenek be a hüvelyesek (a szója, a földimogyoró).

31 A selyemhernyó tenyésztésnek több ezer éves hagyománya van Kínában, elsősorban a Jangce vidékén és Dél Kínában foglalkoznak vele mellékfoglalkozásként.

32 Kína nehézfémekben, vasötvözőkben és színes ércekben gazdag ország. Vasércben, uránércben, volfrámban, molibdénben, mangánércben, szénben, kőolajban, földgázban, foszfátban, kősóban jelentős készletei vannak. A világ legnagyobb széntermelője. Antracit A Mandzsu medencében a szénrétegek vastagsága eléri a m t is.

33 Kína gazdasága egyre jobban rászorul a külföldről behozott kőolajra a megnövekedett és gyorsütemben motorizált közlekedése, nagyfokú vegyipari fejlesztései miatt. A 90 es években még szénhidrogénből önellátó volt az ország, az elmúlt évtizedben 6 szorosára nőtt a kőolaj behozatala.

34

35

36 Az ország kőolajigényén úgy próbál enyhíteni, hogy működő tőkét visz ki kőolajban gazdagabb fejlődő országokba (Szudánba, Angolába), ott a beruházásokat finanszírozza. Leányvállalatokat hoz létre, így olcsóbban tudja kitermeltetni a külföldi olajat országa számára. Hegyvidékei és monszun éghajlata miatt délebbi folyói vízenergiában gazdagok. Most készült el a világ legnagyobb vízerőműve: a MW os teljesítményű Három Szurdok Erőmű és Gát, jelentős és maradandó tájsebeket okozva.

37 Ipari termelése az utóbbi időkben megsokszorozódott, a selyemtől a szórakoztató elektronikáig mindennel foglalkozik, olcsó áruk fogyasztási cikkeinek gyártója, kis és közép ill. nagyüzemben olcsó munkaerővel. A kínai textilipar a hagyományos iparáguk. Az olcsó női munkaerővel előállított tömegcikkárukat, dobják piacra a világ minden táján.

38 Peking az északi főváros a mai Kínai Népköztársaság fővárosa, lakosságszáma Sanghaj után a 2. legnépesebb város. Shanghai (Sanghaj) a Jangce torkolatában fekvő, kínai ipari nagyváros. Kanton Kína harmadik legnagyobb városa, a "Nyugat kapujaként" ismertebb vásárváros, egyben Kína leggazdagabb tartománya, a Hongkonggal szomszédos Kuangtong székhelye.

39

40

41