Osztatlan tanárképzésre jelentkezők alkalmassági vizsgája

Átírás

1 Osztatlan tanárképzésre jelentkezők alkalmassági vizsgája OFI Kutatási, Elemzési és Értékelési Központ A kutatásban résztvevő munkatársak: Derényi András, Ercsei Kálmán, Fehérvári Anikó, Györgyi Zoltán, Imre Anna, Kállai Gabriella, Kocsis Mihály, Kurucz Orsolya, Nikitscher Péter, Pálvölgyi Krisztián,Sági Matild, Simon Mária, Széll Krisztián, Szabó Zoltán, Szemerszki Marianna

2 Előzmények Pedagógus: az oktatás minőségének meghatározója A tanári munka minőségének összetevői közül az egyik legfontosabb: rekrutáció, azaz kik válnak tanárrá 2013: a hazai tanárképzés átalakítása (képesítési követelmények felülvizsgálata, osztatlan képzés bevezetése), a kiválasztás mechanizmusa is megváltozott Új kiválasztási mechanizmus: kötelező szóbeli alkalmassági vizsga az osztatlan képzésre jelentkezőknek Az alkalmassági vizsga elemei: 1. egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, 2. a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló értékelése, 3. a jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karriertervéről, egyéni életút fejlődési terveiről, arról, hogy miért kíván tanár lenni.

3 A kutatás célja Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Célcsoport: közismereti, művészeti és szakmai tanárképzés Az intézmények szervezési feladatai és azok megoldási módjai az alkalmassági vizsgával kapcsolatosan (előzmények, intézményeken belüli és intézményközi együttműködések feltárása) Az alkalmassági vizsgák lebonyolításának vizsgálata (hogyan valósították meg, milyen előzetes tapasztalatokra tudtak építeni, milyen minimális kritériumok alapján tud eleget tenni a jelölt a vizsga követelményeinek, hogyan születtek a döntések, milyen esetekben utasították el a jelölteket) Az alapkoncepcióval kapcsolatos percepciók, attitűdök, szakmai vélemények feltárása, gyűjtése A jelenlegi rendszer értékelése (intézmények) Javaslatok gyűjtése (intézmények) Statisztikai adatok gyűjtése az alkalmassági vizsgákon megjelenőkről (intézmények és felvi.hu)

4 A kutatás módszerei, eszközei Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzetközi kitekintés: desk research kutatás az EU-országok, különösen Finnország gyakorlatáról Kitekintés az óvó- és tanítóképző intézmények alkalmassági vizsgájára Sajtófigyelés: június-júliusban az elektromos sajtóban megjelenő cikkek gyűjtése, elemzése (PKM) Intézményi szintű vizsgálat: Az intézmények oktatási rektorhelyetteseinek felkeresése, a tanári alkalmassági vizsgáért felelős munkatársak nevének, elérhetőségének begyűjtése Az alkalmassági vizsgák felelőseivel interjú (teljeskörű lekérdezés) Az alkalmassági vizsgák felelőseivel online kérdőív Bizottsági tagokkal online kérdőív Intézményi dokumentumok vizsgálata Intézményi önértékelés (4 intézmény)

5 Alkalmassági vizsgák a tanítóés óvóképzésben forrás: Kurucz O.: Alkalmassági vizsgák a tanítóés óvóképzésben 1990-es évekig gyakorlat: komplex írásbeli és szóbeli vizsga, a pedagógiai alkalmasságot is vizsgálták Ezután: előzetes minisztériumi engedéllyel szabadon változtathattak az intézmények 2000-től: egységesedés 2006-tól: elfogadják azt a vizsgát is, amelyet a lakóhelyhez legközelebb eső intézményben tesz a jelentkező A vizsga elemei: Egészségi alkalmassági vizsga (háziorvos, tüdőszűrés) Beszédalkalmassági vizsga Ének-zenei alkalmassági vizsga Testi alkalmassági vizsga

6 Felvi.hu Az osztatlan tanárképzésre jelentkezők főbb adatai 2013 forrás: Ercsei K.: Jelentkezők, felvettek, alkalmassági vizsgák a számok tükrében a17 intézmény 39 karára összesen 4732 jelentkezés, ebből 1331 első helyen A jelentkezések 95%-a nappali tagozatra, 83%-a államilag támogatott helyre irányult Felvettek: 1298 fő, ennek 97%-a államilag támogatott, nappali tagozatos képzésre jutott be OFI-adatgyűjtés: Az alkalmassági vizsgálaton a behívottak 83%-a jelent meg A megjelentek közel 100%-a sikeresen teljesített Az adatok alapján főre becsülhető az elutasítottak száma Problémák: Felvi adatai: egy jelentkező több helyre is jelentkezhet, és a sorrenden is módosíthat; egy személy több helyre is jelentkezhet Saját adatfelvétel: itt nem teljeskörű

7 Elemzett adatok Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Interjúk: teljes körű lekérdezés, 17 intézmény, 24 interjúalany: 8 fő dékán vagy dékánhelyettes 8 fő tanárképző intézet vagy központ vezetője 4 fő tanszékvezető 2 fő oktatási hivatal vezetője 2 fő oktató Ebből 16 közismereti, 5 szakmai, 3 művészeti vagy sport területen Online kérdőívek: 123 bizottsági tag, 13 intézményből Intézményi önértékelések: 4 intézménytől Intézményi előzmények: 10 intézménynél, eltérő eredménnyel, a módszerek közül a motivációs beszélgetés bizonyult megfelelőnek Tapasztalat: a valóban alkalmatlan jelentkezők száma nagyon kicsi

8 Első benyomások a vizsgáról forrás: Sági M. Nikitscher P.: Mit tapasztaltak a vizsgabizottságok? Inkább egyetértett 36% Teljesen egyetértett 41% Inkább nem értett egyet 8% Egyáltalán nem értett egyet 15%

9 A vizsgák megvalósítása Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet FFT szerint: 3 fős bizottságokban; de intézményenként eltérő módon alakították ki a vizsga menetét, helyi lehetőségekhez és igényekhez igazítva Mitől függött a megvalósítás? Intézmény mérete, jelentkezők száma, előző tapasztalatok Eltérő jogi értelmezések Az alkalmassági vizsga és a kapcsolódó feladatok eltérő megítélése Intézményi döntéshozók hozzáállása Személyi tényezők Az alkalmassági vizsgálat általános megítélése Egyetértés: alkalmatlan pedagógus ne kerüljön a pályára Eltérések: milyen eszközökkel, módszerekkel lehet mérni, és mikor kerüljön erre sor; kizárás vagy fejlesztés? Mi a vizsgálat célja? Alkalmasság vs. alkalmatlanság

10 Az alkalmassági vizsgálat legjobb időpontja forrás: Sági M. Nikitscher P.: Mit tapasztaltak a vizsgabizottságok? A felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt 47 A felsőoktatási tanulmányok ideje alatt, részidőben A gyakornoki időszakban Semmikor, nem tartom szükségesnek A felsőoktatási tanulmányok végén

11 Mit vizsgáltak? A vizsgák megvalósítása Főként: motiváció, kommunikáció, mentális állapot, pályakép, pedagógiai elképzelések Kis mértékben: megjelenés, fogyatékosságok A vizsgálat eszközei: szubjektív eszközök A jelentkező motivációja (motivációs levél/teszt/saját élmények/ elvárások a tanári pályával szemben ) minden intézményben Pedagógiai helyzetek értelmezési képessége (saját gyűjtésű vagy példatári példák alapján) több intézményben Olvasmányról beszámoló: csak néhány intézményben Értékelési szempontok: az intézmények szabadságot élveztek a) Alkalmatlanok kiszűrésére törekvő intézmények b) A kötelezően előírt feladat teljesítésére törekvő intézmények c) Az alkalmasság kritériumainak meghatározására törekvő intézmények

12 A vizsgálat eredménye Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 7 intézményben, országosan kevesebb mint 20 fő elutasítása (okok: halláskárosodás, mentális-pszichés zavartság, zavaros jövőkép), A válaszadó bizottsági tagok 79%-a minden jelöltet alkalmasnak talált A bizottsági tagok véleménye a jelentkező alkalmasságáról 83%-ban megegyezett a végleges döntéssel, eltérő álláspontok esetén általában a jelentkező javára döntöttek, konszenzussal

13 Kockázatok és pozitívumok Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kockázatok: A motivációs beszélgetés mint módszer nem teszi lehetővé az alkalmatlan jelentkezők kiszűrését, csak a feltűnően sarkított elképzelésekkel rendelkezőket lehet kiszűrni A perces beszélgetés alatt szubjektív kép rajzolódik ki a jelentkezőről, ami alapján nehéz felelős döntést hozni A jelentkezőtől még nem várhatóak el pedagógiai képességek, ismeretek Gondot jelent a fogyatékosságok, betegségek megítélése, mérlegelése, az esélyegyenlőségi szempontok betartása Pozitívumok: Az intézmény és a jelentkező személyes találkozása Az alkalmas jelölt pozitív megerősítést kap A vizsga arra készteti a jelentkezőt, hogy saját maga számára is megfogalmazza pályaválasztását Lehetőséget ad a jelentkezőnek, hogy esetleg korrigáljon Az eljárás továbbfejleszthető bemeneti méréssé

14 Bizottsági tagok véleménye az alkalmassági vizsga jelenlegi megvalósulási módjáról forrás: Sági M. Nikitscher P.: Mit tapasztaltak a vizsgabizottságok? A felvételi alkalmassági vizsga tényét jónak tartom, de a megvalósítás módjában jelentős módosításokra lenne szükség 44 A rendszer alapvetően jó, de kisebb változtatásokra szükség van 31 Magát a felvételi alkalmassági vizsga tényét tartom problematikusnak, véleményem szerint nem kéne alkalmazni 17 A rendszer így jó, nincs szükség változtatásra

15 Bizottsági tagok véleménye az alkalmassági vizsga megfelelő módszeréről forrás: Sági M. Nikitscher P.: Mit tapasztaltak a vizsgabizottságok? Nem formális vizsga, hanem a diák/tanárjelölt addigi munkája alapján kirajzolódó összbenyomás alapján Pszichológiai tesztekkel végzett vizsgálat Gyakorlati vizsga tanulócsoportokkal 19 Szóbeli, vizsgabizottság előtt

16 Bizottsági tagok véleménye az egészségügyi nyilatkozattal kapcsolatban forrás: Sági M. Nikitscher P.: Mit tapasztaltak a vizsgabizottságok? Részben egyetért, részben nem 37,8 Teljesen egyetért 32,8 Egyáltalán nem ért egyet 29,4

17 Összegzés A vizsga bevezetése ellentmondásos módon történt, ellentmondásos tapasztalatokat eredményezett Az intézmények igyekeztek az elvárásokat teljesíteni, többféle megoldás született A feladatot konstruktívan oldották meg Az átmeneti, kísérleti jelleg kapott kiemelt hangsúlyt, hiányolták a kellő előkészítettséget, az egységes, kidolgozott kritériumokat Fő hozama a vizsgának inkább részeredmény: pl. a jelentkezők és az oktatók találkozása, előszűrés Most inkább kényszer, mint lehetőség, de a jövővel kapcsolatban pozitív várakozás is a legtöbb helyen (pl. a vizsga fejlesztése, tapasztalatok beépítése a munkába) Az egészségügyi nyilatkozat szükségessége nagyon erősen megosztotta a vizsgáztatókat Akkor hozhat komoly eredményt, ha a tanári pálya más területein is pozitív változások állnak be

18 Köszönöm a figyelmet! kallai.gabriella@ofi.hu