A tanári alkalmassági vizsga intézményi tapasztalatai

Átírás

1 A tanári alkalmassági vizsga intézményi tapasztalatai Készítette: Kállai Gabriella és Pálvölgyi Krisztián XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eger november 8.

2 A tanárképzés kapcsán alkalmazott szelekciós mechanizmusok nemzetközi kitekintés

3 Tanárképzés fontosabb mint valaha A tanárok képzésének és pedagógiai munkájának kérdése egyre fontosabbá válik Társadalmi környezet változásai, tudásalapú társadalom A munkavégzés jellegének változásai A tudásértelmezés változásai Erre adott európai szintű válasz Új tanárszerep, új tanári tudás és látásmód szükséges

4 a jól teljesítő iskolarendszerek majdnem minden esetben elértek két dolgot: hatékony módszereket dolgoztak ki a tanárok kiválasztására és képzésére, és jó kezdő fizetést kínáltak. Ez a két tényező egyértelműen és kimutathatóan hat a tanári pályára lépők színvonalára. A rosszul teljesítő rendszerekből általában hiányzik ez a két elem. (McKinsey-jelentés, 2007)

5 Szelekciós mechanizmusok típusai az OECD-országokban Szűrés a tanárképzés kezdeti szakaszába való belépés előtt Szűrés a tanárképzés kezdeti szakasza alatt Szűrés a tanári jogosultság megadása kapcsán Szűrés a tanári állásra való kinevezés kapcsán (versenyvizsga, concour)

6 Szelekciós módszerek az OECDországokban Vizsgák Osztálytermi gyakorlat megfigyelése Interjúk Portfóliók

7 Szelekciós mechanizmusok néhány OECD-országban A SZŰRÉS IDEJE A SZŰRÉS MÓDJA A tanárképzés kezdeti szakaszába való belépés előtt A tanárképzés kezdeti szakasza alatt A tanári jogosultásgok megadása kapcsán A tanári állásra való kinevezés kapcsán Írásbeli vagy szóbeli vizsga Malajzia, Kína, Franciaország, Új- Zéland, Kanada, Anglia Spanyolország, Olaszország, Németország, USA egyes államai Interjú Dánia - Kevert Szingapúr, Lengyelország, Románia, Németország Magyarország, Finnország Kizárólag az iskolarendszerben elért eredmények Izland Görögország, Spanyolország

8 Egy konkrét példa Finnország The National Selection Cooperation Network in the Field of Education (VAKAVA) 2006 I. fázis: közös nemzeti egyetemi vizsga (common national academic examination) II. fázis: alkalmassági vizsga az első helyen megjelölt intézményben Nagy intézményi önállóság Megmérettetések akár az egyes intézményekben is évről évre változhatnak Megjelenhet bennük a képzőhely sajátos profilja is Gyakori elem az interjú, a csoportos feladat, illetve előfordul írásbeli teszt is

9 Összegzés A kiválasztás kérdése nem lényegtelen Az adaptálható nemzetközi gyakorlatok világa gazdag A kérdésben további szakmai diskurzus szükséges Mit? Mikor? Miért? Milyen eszközzel? Milyen rendszerbe ágyazva?

10 Alkalmassági vizsga a hazai tanárképzésben OFI Kutatási, Elemzési és Értékelési Központ A kutatásban résztvevő munkatársak: Derényi András, Ercsei Kálmán, Fehérvári Anikó, Györgyi Zoltán, Imre Anna, Kállai Gabriella, Kocsis Mihály, Kurucz Orsolya, Nikitscher Péter, Pálvölgyi Krisztián,Sági Matild, Széll Krisztián, Szabó Zoltán, Szemerszki Marianna

11 Előzmények 2013: a hazai tanárképzés átalakítása (képesítési követelmények felülvizsgálata, osztatlan képzés bevezetése), a kiválasztás mechanizmusa is megváltozott Felsőoktatási tv. 102/4; 423/2013. kormányrendelet: új kiválasztási mechanizmus: kötelező szóbeli alkalmassági vizsga az osztatlan képzésre jelentkezőknek Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató: Az alkalmassági vizsga elemei: 1. egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, 2. a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló értékelése, 3. a jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karriertervéről, egyéni életút fejlődési terveiről, arról, hogy miért kíván tanár lenni. Egészségügyi nyilatkozat is szükséges

12 A kutatás célja Célcsoport: közismereti, művészeti és szakmai tanárképzés Az alapkoncepcióval kapcsolatos percepciók, attitűdök, szakmai vélemények feltárása, gyűjtése (előzmények) Az intézmények szervezési feladatai és azok megoldási módjai az alkalmassági vizsgával kapcsolatosan (intézményeken belüli és intézményközi együttműködések feltárása) Az alkalmassági vizsgák lebonyolításának vizsgálata (hogyan valósították meg, milyen előzetes tapasztalatokra tudtak építeni, milyen minimális kritériumok alapján tud eleget tenni a jelölt a vizsga követelményeinek, hogyan születtek a döntések, milyen esetekben utasították el a jelölteket) A jelenlegi rendszer értékelése (intézmények) Javaslatok gyűjtése (intézmények) Statisztikai adatok gyűjtése az alkalmassági vizsgákon megjelenőkről (intézmények és felvi.hu)

13 A kutatás módszerei, eszközei Nemzetközi kitekintés: desk research kutatás az EUországok, különösen Finnország gyakorlatáról Kitekintés az óvó- és tanítóképző intézmények alkalmassági vizsgájára Sajtófigyelés: június-júliusban az elektromos sajtóban megjelenő cikkek gyűjtése, elemzése (PKM) Intézményi szintű vizsgálat: Az intézmények oktatási rektorhelyetteseitől információgyűjtés Az alkalmassági vizsgák felelőseivel interjú (teljes körű lekérdezés) Az alkalmassági vizsgák felelőseivel online kérdőív Bizottsági tagokkal online kérdőív (az interjúk tapasztalatai alapján) Intézményi dokumentumok vizsgálata Intézményi önértékelés (4 intézmény) A kutatásban résztvevő munkatársak: Derényi András, Ercsei Kálmán, Fehérvári Anikó, Györgyi Zoltán, Imre Anna, Kállai Gabriella, Kocsis Mihály, Kurucz Orsolya Ágnes, Nikitscher Péter, Pálvölgyi Krisztián,Sági Matild, Széll Krisztián, Szabó Zoltán, Szemerszki Marianna

14 Interjúk elemzése Interjúk: teljes körű lekérdezés, 17 intézmény, 24 interjúalany: 8 fő dékán vagy dékánhelyettes 8 fő tanárképző intézet vagy központ vezetője 4 fő tanszékvezető 2 fő oktatási hivatal vezetője 2 fő oktató Ebből 16 közismereti, 5 szakmai, 3 művészeti vagy sport területen Fenntartó szerint: 2 nem állami, 15 állami Intézményi előzmények: alkalmassági vizsga vagy kutatás 10 intézménynél (művészeti, sport, mesterképzés, más területek) eltérő eredmények: a módszerek közül a motivációs beszélgetés bizonyult megfelelőnek

15 A vizsgák megvalósítása Az alkalmassági vizsgálat általános megítélése Egyetértés: alkalmatlan pedagógus ne kerüljön a pályára Eltérések: milyen eszközökkel, módszerekkel lehet mérni, és mikor kerüljön erre sor? Mi a vizsgálat célja? Alkalmasság (fejlesztés) vs. alkalmatlanság (kizárás) Mitől függött a megvalósítás? Intézménybe, képzésre jelentkezők száma Előzetes tapasztalatok Eltérő jogi értelmezések Az alkalmassági vizsga és a kapcsolódó feladatok eltérő megítélése Intézményi döntéshozók hozzáállása Intézmények szakmai műhelyei, személyi tényezők

16 A vizsgák megvalósítása FFT szerint: 3 fős bizottságokban; de intézményenként eltérő módon alakították ki a vizsga menetét, helyi lehetőségekhez és igényekhez igazítva Mit vizsgáltak? Főként: motiváció, kommunikáció, mentális állapot, pályakép, pedagógiai elképzelések; kis mértékben: megjelenés, fogyatékosság A vizsgálat eszközei: szubjektív eszközök A jelentkező motivációja (motivációs levél/teszt/saját élmények/ elvárások a tanári pályával szemben ) minden intézményben Pedagógiai helyzetek értelmezési képessége (saját gyűjtésű vagy példatári példák alapján) több intézményben Olvasmányról beszámoló: csak néhány intézményben

17 A vizsgálat eredménye Értékelési szempontok: az intézmények szabadságot élveztek (sokszínű megoldások, pl. pontozás) a) Alkalmatlanok kiszűrésére törekvő intézmények b) A kötelezően előírt feladat teljesítésére törekvő intézmények c) Az alkalmasság kritériumainak meghatározására törekvő intézmények Eredmény: 7 intézményben, országosan kevesebb mint 20 fő elutasítása (okok: halláskárosodás, mentális-pszichés zavartság, zavaros jövőkép)

18 Kockázatok és pozitívumok Kockázatok: A motivációs beszélgetés, mint módszer nem teszi lehetővé az alkalmatlan jelentkezők kiszűrését, csak a feltűnően sarkított elképzelésekkel rendelkezőket lehet kiszűrni A perces beszélgetés alatt szubjektív kép rajzolódik ki a jelentkezőről, ami alapján nehéz felelős döntést hozni Gondot jelent a fogyatékosságok, betegségek megítélése, mérlegelése, az esélyegyenlőségi szempontok betartása (eü. nyilatkozat) Pozitívumok: Az intézmény és a jelentkező személyes találkozása Az alkalmas jelölt pozitív megerősítést kap A vizsga arra készteti a jelentkezőt, hogy saját maga számára is megfogalmazza pályaválasztását Lehetőséget ad a jelentkezőnek, hogy esetleg korrigáljon Az eljárás továbbfejleszthető bemeneti méréssé

19 Összegzés A vizsga bevezetése ellentmondásos módon történt, ellentmondásos tapasztalatokat eredményezett Az intézmények igyekeztek az elvárásokat teljesíteni, sokszínű megoldások születtek A feladatot általában konstruktívan oldották meg Az átmeneti, kísérleti jelleg kapott kiemelt hangsúlyt, hiányok: kellő előkészítettség, az egységes, kidolgozott kritériumok Most inkább kényszer, mint lehetőség, de a jövővel kapcsolatban pozitív várakozás is a legtöbb helyen (pl. a vizsga fejlesztése, tapasztalatok beépítése a munkába) Az egészségügyi nyilatkozat szükségessége nagyon erősen megosztotta a vizsgáztatókat Akkor hozhat komoly eredményt, ha a képzésben is nagy teret kap a pedagógiai alkalmasság fejlesztése

20 Köszönjük a figyelmet! kallai.gabriella@ofi.hu Palvolgyi.krisztian@ofi.hu