KSH: Cg.: Bakonyvidéke Takarékszövetkezet

Átírás

1 KSH: Cg.: Bakonyvidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2008.év 2009.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú /A. Állampapírok értékelési különbözete Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 bb) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 18 - elszámolóházzal szemben 19 c) befektetési szolgáltatásból 20 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 21 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz elszámolóházzal szemben 23 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 28 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 29 ab) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 31 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 32 b) befektetési szolgáltatásból Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 34 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 35 ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. 36 bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 37 bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf.sz.köv. bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni 38 követelés 39 be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 40 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített 41 kamatozásúakat is a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által 42 kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú 44 ab) befektetési célú 45 b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok oldal

2 46 ba) forgatási célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 48 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib visszavásárolt saját kibocsátású 50 bb) befektetési célú 51 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 52 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 53 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra 56 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 58 b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú 60 bb) befektetési célú 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése 66 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 67 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 71 b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés 72 Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés Immateriális javak a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi e ba) ingatlanok 84 bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások 86 bd) beruházásra adott előlegek 87 c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése Saját részvények Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni 93 követelés 94 12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete /B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások 100 Eszközök összesen oldal

3 Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba) a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei] - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb) a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei] oldal

4 F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK ) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló 03 b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 06 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 08 - elszámolóházzal szemben 09 bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 c) befektetési szolgáltatásból 15 Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemb elszámolóházzal szemben 18 1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 19 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 27 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 28 bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 30 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 31 bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 33 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 34 c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 36 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 37 ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. 38 cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel 39 szembeni kötelezettség cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni 40 kötelezettség 41 ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 42 2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 43 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú 46 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 47 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 48 ab) éven túli lejáratú 49 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 50 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 51 b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú 53 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 54 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 4. oldal

5 55 bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint 58 értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 61 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 62 cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 64 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 68 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más 69 vagyoni hozzájárulása b) éven túli lejáratú 71 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 72 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 73 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 80 b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 86 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni 87 hozzájárulása 88 c) egyéb hátrasorolt kötelezettség Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 90 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió) 96 b) egyéb Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba+3.ca)+4.a) +4/A] oldal

6 - HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] SAJÁT TŐKE ( , ,-15) Kisbér, április 1. a vállalkozás vezetője MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Opciós ügyletek 02. Garanciavállalás 03. Kezességvállalás 04. Visszavonható készenléti (standby) hitellevél 05.Visszavonhatatlan hitellevelek és az akkredetivek 06. A hitelszerződés alapján még igénybevehető keretösszeg A harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló, a mérlegben nem szereplő vagyontárgyak 08. Nem valódi penziós ügyletek 09. Hiteligérvények 10. Kötelezettsségvállalásra vonatkozó igérvények 11. A forint- vagy devizaértékre szóló, a névérték összegében a lejáratig fennálló váltókezességvállalás 12. A továbbforgatott, eladott vagy az MNB-nél viszontleszámítoltatott váltó 13. A hitelintézettel mint váltóforgatmányossal szemben támasztott megtérítési igény 14. Egyéb (váltón kívüli) piacképes forgatható pénzokmányokon alapuló pénzkövetelések, amelyen a pénzügyi intézménnyel szemben megtérítési igény érvényesíthető 15. A le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek 16. A hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéretek 17. A befektetési alapkezelők és a befektetési szolgáltatók által a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéretek után vállalt garancia 18. Egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek [(Tv. 3. (8) 14.] 202. Jövőbeni kötelezettségek Határidős adásvételi ügyletek 02. A swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségek 03. Egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek [Tv. 3. (8) 15.p.)g 203. Mérlegen kívüli követelések oldal

7 KSH: Cg.: Bakonyvidéke Takarékszövetkezet E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2008.év 2009.év a. b. c. d Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 05. b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 11. KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék,részesedés) c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 20. b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) 21. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 27. b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) 28. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól értékelési különbözet 35. b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak.

8 38. - értékelési különbözet c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység 39. bevétele) 40. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása értékelési különbözet d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési 44. tevékenység ráfordításai) 45. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak forgatási célú értékpapírok értékvesztése értékelési különbözet Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 53. b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól készletek értékvesztésének visszaírása Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 72. b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak készletek értékvesztése 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a 76. függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) 78. kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 80. a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalékképzés felhasználása a függő és biztos 81. (jövőbeni) kötelezettségekre /A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete

9 Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő 84. vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ ,-6+7.b) b) ] NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a) - 10.a)] Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+,-19-20) Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/ ) Kisbér, április 1. a vállalkozás vezetője.

10 Bakonyvidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET 2870 Kisbér, Kossuth u 14. Cg.: ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

11 TARTALOMJEGYZÉK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET... 3 I. Általános rész A Takarékszövetkezet bemutatása Számviteli politika Számviteli változások Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása... 8 II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok Általános előírások szerinti bemutatások Tételes bemutatások a mérleghez III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Általános előírások szerinti kiegészítések Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz IV. Tájékoztató rész Tételes tájékoztató adatok V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések ) Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás ) Értékvesztés alakulása ) Betét biztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel ) A hátrasorolt eszközök bemutatása ) A hátrasorolt kötelezettség bemutatása ) Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint ) A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költség nemenkénti bontása ) Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés Függővé tett kamat és más tételek bemutatása ) A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai: Az immateriális javak részletezése (fajtánként) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok (fajtánként) Készletek leltára sz. mell. CASH FLOW KIMUTATÁS

12 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 Az éves beszámolót Milus Anikó gazdasági ügyvezető, vállalkozási szakon számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2 A beszámolót készítő vállalkozás Bakonyvidéke Takarékszövetkezet megnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalakozás székhelye 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. A vállalakozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy Egy vállalkozásra vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak létszáma 2009.átlag fő 43 A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve nagyságrendje A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: 2009.december A Bakonyvidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: TKSZ) november 1-jén jött létre a Bakonyszombathely és Vidéke, a Császár és Vidéke, valamint a Súr és Vidéke Takarékszövetkezetek egyesülésével. A takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt. ) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF ) által engedélyezett 3 következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, - ideértve a faktorálást, kézizálog hitelezést 1 Az Sztv. 88..(8) bek. szerinti közlés 2 Az Sztv 88. (1), 89. (5) szerint 3 ÁPTF 704/1997/F.sz.hat. 3

13 pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz forgalmazása,, illetőleg ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása (internetbank és bankkártya) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) széfszolgáltatás hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatás devizában, valutában történő végzése 4 A 2001.évi CXX.tv. (Tpt.) 81. alapján biztosítási ügynöki tevékenység A Tksz tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a jogi és nem jogi személyiségű vállalkozások, önkormányzatok és intézményeik száma azonban emelkedő tendenciát mutat. A Tksz központja 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. sz. alatt van. A kirendeltségek és betétgyűjtő pénztárak felsorolását a beszámoló 1. sz. melléklete tartalmazza. A Tksz-t 8 fős igazgatóság irányítja és 3 fős felügyelő-bizottság felügyeli. A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés 2008.XII XII.31. Fő Részjegy EFt Fő Részjegy EFt Jogi személy természetes személy tagok Összesen: A Tksz a tagok vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásai, kapcsolódó üzleti tevékenységet folytat. A Tksz legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés részközgyűlések formájában működik. A Tksz-nél - a részközgyűlések által választott küldöttek közreműködésével küldöttgyűlés működik. A küldöttek száma: legfeljebb 60 fő, legalább 50 fő. Egy részjegy névértéke ,- Ft. Az egy tag által jegyezhető részjegyek száma legfeljebb 300 db. Lehet. A tagjelölt belépési nyilatkozata megtételekor legalább egy részjegyet köteles jegyezni és befizetni. A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása: Leányvállalat: nincs a Takarékszövetkezetnél. Egyéb részesdési viszonyban levő vállalkozás: 4 PSZÁF E-I-1245/2007. sz. határozata alapján 4

14 - Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. - Banküzlet Vagyonkezelő és Hasznosító Zrt. - Garantiqa Hitelgarancia Zrt. - Tak-Invest Kft. 2. Számviteli politika A takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény a továbbiakban: Szt.- érvényes számviteli politikával rendelkezik. A számviteli politika keretében 6 db szabályzat készült el, ezek közül az értékelési politika, az Eszköz-forrás értékelési szabályzat sajátos értékelési előírások fejezete- közvetlen hatással van a számviteli politikára. Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. A takarékszövetkezet az Szkr. értelmében az 1.sz. melléklete szerinti mérlegből, a 2.sz. melléklete szerinti eredmény-kimutatásból álló éves beszámolót, valamit az általános szabályok szerint üzleti jelentést (3. sz. melléklet) köteles készíteni. A mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év január 31. A számviteli zárlati munkák havi és negyedéves gyakorisággal történnek. A Tksz. Az Szkr. rendelkezésével összhangban havonta főkönyvi kivonatot készít és elvégzi a Szkr-ben felsorolt havi, negyedéves illetve éves zárlati feladatokat, amelyek az alábbiakat jelentik: - az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása - az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése - a devizaeszközök és kötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyam különbözetek elszámolása - az értékcsökkenés elszámolása - az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása - a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése, ideértve többek között negyedévente a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő kockázati céltartalékképzést. - A főkönyvi kivonat elkészítése - A főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). - A Tksz. Könyvvitelét az alábbi specialitások jellemzik: 1. a főkönyvi kivonat fiókszinten is elkészíthető 2. a költségek könyvelésének módszere kirendeltségenkénti nyilvántartások 5

15 A lényeges, a jelentős, a nem lényeges, a nem jelentős, kategóriák minősítési szempontjait és konkrét értékeit az alábbiak szerint határoztuk meg: Lényeges hibának minősül az ellenőrzés során feltárt hiba, ill. az adott évben feltárt hibák összessége akkor, ha annak az adózott eredményre gyakorolt hatása a Tksz előző évi auditált mérlegében szereplő saját tőke összegének 20 %-át meghaladja. Jelentős összegű hibának minősül. Ha a hibák hibahatások eredmény és saját tőke változást eredményező együttes összege meghaladja a mérlegfőösszeg 2 %- át, illetve ha ez több mint 500 millió Ft, akkor az 500 millió Ft-ot. A megbízható és valós összképet lényegesen befolyásolónak minősül az ellenőrzés során feltárt hiba, illetve az adott évben végrehajtott önellenőrzések alkalmával feltárt hibák összessége akkor, ha az adózott eredményre gyakorolt hatása az előző év auditált mérlegében szereplő saját tőke összegének 20 %-át meghaladja. Nem jelentős összegű hibának minősül, ha az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt adott üzleti évre vonatkozó hibák és hibahatások (előjeltől független) összege nem haladja meg a mérlegfőösszeg 2 százalékát. A fajlagosan kis értékűnek tekintendő azok a készletek, amelyeknek a könyv szerinti értéke kialakított készletcsoportokon belül (főkönyvi számlánként) nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 százalékát. A rendkívüli bevételek és rendkívüli kiadások tételi közül azok tekinthetők az eredményre gyakorolt hatásuk szempontjából jelentősnek, amelyek a szokásos takarékszövetkezeti eredmény 5 százalékát meghaladják. Jelentősen módosul a beszerzési érték, ha az aktiválást követően a takarékszövetkezethez véglegesen beérkezett bizonylatok alapján megállapított érték és a nyilvántartásban szereplő érték különbözete a már nyilvántartásba vett beszerzési érték 2 %-kát, vagy ,- Ft összeget meghaladja. A különbözet rendezése a évi C. törvény 47 (9) bekezdése alapján történik. A nem pénzügyi befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétel akkor minősül jelentősnek, ha meghaladja az összes bevétel 10 százalékát. A költségek elszámolására kizárólag a költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a takarékszövetkezet, az un. vezetői számvitel még nem került kialakítására. A számviteli politikában meghatározásra került az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, ami lineáris, időarányos és 6

16 alapja az eszközök bruttó értéke. Az értékcsökkenés elszámolása havonta történik. Az immateriális javak közül a szoftver használati jogok leírásának idejét 5 évben határozta meg a takarékszövetkezet. A Szt. 80. (2) bek. alapján biztosított lehetőséggel élve a takarékszövetkezet a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben költségként számolja el. A takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben az un. FIFO módszer alapján veszi számításba, illetve az utolsó beszerzési áron értékeli. Az értékpapírok besorolását a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök közé a beszerzés céljától függően az analitikus nyilvántartásban történő minősítéssel határozza meg. A 397/2007. (XII.27.) Korm. r. 6. -a, illetve a 250/2000. (XII.24) Korm. r. 7.sz. melléklet előírásainak figyelembevételével a takarékszövetkezet elkészítette, módosította az Eszköz-forrás értékelési szabályzatát és meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének új szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások negyedévente kerülnek elszámolásra. Az ezer Ft és azt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást elsősorban a késedelem időtartamához kötődően- alkalmaz. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minősíti a takarékszövetkezet. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 10 %, átlag alatti kategóriában 30. %, kétes követeléseknél 70 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig 100 %. A mérleg fordulónapjáig megszolgált, esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapján megszolgált, mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes minősített kamatok és kamatjellegű jutalékok függővé tételre kerülnek. A Tksz. nem alkalmazza a piaci értéken történő értékelést. A Takarékszövetkezet számviteli politikájában rögzített döntése szerint nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. (Sztv. 59/A. ) A Takarékszövetkezet általános kockázati céltartalékot képez a kockázattal súlyozott kitettségi érték összegének 1,25 %-ig. 3. Számviteli változások A takarékszövetkezet az előző (2008.) évhez viszonyítva számviteli politikáját, számbavételi eljárásait, értékelési módszereit jogszabályi módosítások miatt változtatta. 7

17 4. Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) Nemleges. 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Nemleges. 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A takarékszövetkezet mérleg-főösszege a 2008.dec.31.i ezer Ft-ról e Ft-tal csökkent, így ezer Ft lett 2009.dec.31.-én. Ebből: a saját tőke növekedése eft a kötelezettség csökkenése eft az átmenő passzívák csökkenése eft a céltartalék csökkenése eft Megállapítható, hogy a csökkenés döntő részben a kötelezettségek csökkenéséből származik. A takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben megerősítette annak ellenére, hogy a forrásgyűjtésben a konkurencia erősödése volt tapasztalható. a. Az eszközállományok alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1. tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya Az eszközállomány alakulása, szerkezete M e g n e v e z é s 2008.XII.31. Mo XII.31.2 Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,4% ,4% -2,1% - 2. Állampapírok ,8% ,4% 13,4% 3.Hitelintézetekkel szembeni köv ,4% ,9% 17,5% 4. Ügyfelekkel szembeni köv.-ek ,0% ,7% -2,2% 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes ,5% ,1% -0,3% 6. Immateriális javak ,0% 492 0,0% 0,0% 7. Tárgyi eszközök ,3% ,0% 0,7% 8. Saját részv.,egyéb eszközök ,4% ,4% 0,0% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,2% ,0% -0,2% E S Z K Ö Z Ö K

18 A takarékszövetkezet jövedelmezőségét kedvezőtlenül befolyásolta az eszközállomány összetétele, mivel csökkent az ügyfelekkel szembeni követelések aránya, ugyanakkor a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a hitelintézetekkel szembeni követelések aránya nőtt. Az ügyfelekkel szembeni követelés 2009.év végén eft volt, melyet a mérlegben csökkentett a eft-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva eft-al csökkent nettó értéken, s így aránya a mérleg-főösszeghez viszonyítva 24,7 %-ra csökkent. 2. tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása Hitelint.-el és ügyfelekkel szembeni követelések szerkezetének alakulása M E G N E V E Z É S 2008.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra sz.köv % 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb. köv ,2% ,2% 16,9% 3.) Hitelintézetekk szembeni pü.i ét. köv. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb. köv ,7% ,4% -2,3% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éven túli köv ,1% ,4% - 14,7% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef-i követelés 0 0,0% 0 0,0% 0,0% MÉRLEG 3,+4.SORA ÖSSZ A fentieket szemléltetik a következő diagramok: 9

19 A 2.sz. tábla a követelések két fő csoportját mutatja be. A hitelintézetekkel szembeni követelések 16,9 % -ponttal növekedtek. A szerkezeti változás a tudatos üzletpolitika következménye. A takarékszövetkezet a szabad forrásait a kedvezőbb kamatozású bankközi betétbe helyezte jellemzően a évben. A hitelállomány 10,2 %-kal kevesebb a bázis időszaki állományhoz viszonyítva. Az állománycsökkenés a kialakult gazdasági helyzet következménye. A lejárati idő alapján csoportosítva követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli követelések aránya összességében 67,9 %- ról 82,6 %-ra növekedett. b. Az eszközállomány minősége A Hpt 86. előírása és a takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány 5 a takarékszövetkezetnél 2009.XII.31.-én eft volt, eft-tal több az előző évinél. 3. tábla Portfolió elemzés minősítés (bruttó) Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés 2008.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- Problémamentes ,2% ,0% 8,8% Külön figyelendő ,9% ,6% -8,3% Átlag alatti ,3% ,6% 0,3% Kétes ,3% ,1% -0,2% Rossz ,4% ,8% -0,6% Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.) PSZÁF portfolió táblázat 10

20 Portfolió elemzés minősítés (netto) Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés 2008.XII.31. Mo.% 2009.XII.31. Mo.% Elt.+.- Problémamentes % % 0,1 Külön figyíelendő % % -0,1 Átlag alatti % % 0,0 Kétes % % 0,0 Rossz 0% % 0,0 Mindössz. (mérlegt.+mérl.k.) Portfolió átlagosztályzata bruttó sz. 4,50 4,61 A minősített eszközökön belül legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel (vállalkozók, lakosság) szembeni követelésállomány, ami dec.31-én e Ft volt, 2009.dec.31.-én pedig eft. A problémamentes állomány aránya e körben 41,7%-ról, 36,7 %-ra csökkent, mivel változott a hitel állomány összetétele. Ezen kívül a takarékszövetkezet minősítési rendszere is változott, óvatosabb lett. A táblázatból megállapítható, hogy az összes minősített állomány átlagosan 4,6. "osztályzatot" 6 kaphatott volna.ez az érték kis mértékben emelkedett a évi záró értékhez (4,5) viszonyítva. A év folyamán 5 hitelt ütemeztünk át szerződésmódosítással. Ebből 2 hitelt az átlag alatti minősítés kategóriában ezer Ft és 3 hitel a kétes minősítési kategóriában ezer Ft összegben szerepel. c. Források A takarékszövetkezet forrásait elemezve megállapítható, hogy a saját tőke javára történt a változás a takarékszövetkezet életében. 4./A tábla Az idegen és saját forrás megoszlása A források két nagy csoportjának alakulása Megnevezés 2008.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt. Saját források ,6% ,3% 1,6% Idegen források ,4% ,7% -1,6% F O R R Á S O K A táblázatból megállapítható a saját forrás arányának 1,6 %-pontos növekedése. Az idegen forrás csökkenésében a betétállománynál bekövetkezett csökkenés tükröződik. 6 Az értékelés 1-5 értékelési skálán : a problémamentes =5, a rossz =1. 11

21 4./B tábla A saját tőke üzleti éven belüli változása 4/b Tábla Saját tőke üzleti évi változása (Adatok e Ft-ban) Megnevezés Változás Növekedés Csökkenés Jegyzett tőke - Jegyzett tőke leszállítás Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék + Általános tartalék képzés Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Lekötött tartalék képzés Vagyon értékelés 0 0 Mérleg szerinti eredmény + Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény Saját tőke tábla Az idegen források összetételének alakulása A kötelezettségek szerkezetének alakulása Megnevezés 2008.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni röv. köt ,0% 0 0,0% 0,0% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid l. köt ,2% ,1% 0,9% 3.) Egyéb rövid lejáratú kötelezettség ,9% ,8% -1,1% Rövid lejáratú kötelezettségek ,1% ,9% -0,2% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú l. köt ,7% ,9% 0,2% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú köt ,0% ,0% 0,0% 6.) Egyéb hosszú lejáratú köt ,1% ,1% 0,0% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,9% ,1% 0,2% K Ö T E L E Z E T T S É G EK

22 Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. Ez összességében eft-al csökkent. A csökkenést az év elején megszűnt nagy összegű egyedi betét idézte elő, amit meghatározott időre kötött le az ügyfél, és a lejárati időt követően felhasználta megtakarítását. A csökkenést csak részben sikerült új forrásokkal pótolni. Az értékpapír-szerű betételhelyezés eft-tal emelkedett. d. Tőkemegfelelés-ICAAP 7 A Takarékszövetkezet 2008-ban új tőkekövetelmény számítási módszerre tért át. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) tehát egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek -megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait, -a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, -megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. 6. tábla Kockázatok tőkekövetelménye PSZÁF kód Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés CS0-m Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen % CS0-a Kitettség eredeti értéke % Átlagos kockázati súly 28,1% 31,3% 3,2% CS11-m Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi érték % CS11-a Mérlegtételek eredeti értéke % Mérlegtételek átlagos kockázati súlya 28,5% 32,4% 3,8% Kockázatok tőkeszükséglete összesen ebből: hitelezési % működési (alapmutató módszer) % egyéb % Tőkepuffer értéke:max (stressz tesztek, önértékelés) % Összes tőkeszükséglet a 2.pillér alatt tőkepufferrel % A táblázatból kitűnik, hogy az összes mérleg és mérlegen kívüli- kockázati kitettség eredeti értéke 4,0 %%-kal csökkent, míg a kockázatokkal súlyozott kitettségi érték 7,0 %-kal nőtt. A mérlegtételek átlagos kockázati súlya 32,4 %. 7 inter Capital Adequacy Assesment- tőkemegfelelés belső értékelési folyamata 13

23 7. tábla Szavatoló tőke számítás és a fizetőképességi mutató A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz. Megnevezés 2008.XII XII.31. Index% 01 Jegyzett tőke (3A111) % 02 Tőketartalék (3A112) % 03 Eredménytartalék % 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon Általános tartalék % 06 Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig % 07 Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve % 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke (3A121) Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével % 10 Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 11 ALAPVETŐ TŐKE % 12 Alárendelt kölcsöntőke % 13 Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése 3A2132, 3A22 15 JÁRULÉKOS TŐKE % 16 Levonások előtti szavatoló tőke 3A % 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt 3A41 csökkentő t. 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 3A51 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) % 21 Fizetőképességi mutató Hitelezési kockázat szintjén 24,87% 27,51% 0,03 22 Tőkemegfelelési mutató az 1. pillér alatt 17,17% 18,81% 23 Tőkemegfelelési mutató a 2.pillér alatt 14,93% 15,67% A takarékszövetkezet tőke-megfelelési mutatója a 2. pillér alatt 15,67 %, az előirt 8 %-kal szemben. Míg a hitelezési kockázat szintjén a mutató 27,51 % lenne, a működési kockázat tőkekövetelménye miatt a mutató 8,7 % ponttal csökken. A tőkepuffer számítás további e Ft tőkét indukált. (belső önértékelés v. tőkepuffer számítások). A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje e Ft-tal növekedett bázis évhez viszonyítva. A növekedés oka az eredménytartalék, az általános tartalék, a lekötött tartalék növekedése, valamint az új részjegy jegyzések. e. Jövedelmezőség Szövetkezetünk adózás előtti nyeresége eft, ami közel 2,5 szerese a 2008.évi adózás előtti eredménynek. 14

24 8.tábla s.sz. Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők Tényező megnevezése A tényező hatása az eredményre 01 Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és bef. szolg. fedzete Általános igazgatási költségek a -Ebből: szem.i jellegű ráford Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés és céltartalékképzés MKT-re Értékvesztés visszaírása /A Általános KC képzés felhasználás különbözete Értékvesztés egyéb részesed Értékvesztés visszaírása egyéb rész Pénzügyi és befektetési szolg. eredm alakul Nem pénzügyi és bef.i szolg. eredm Szokásos üzleti tev. Eredménye Rendkívüli eredmény ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY A kamatkülönbözet növekedése a tevékenység volumen emelkedésének köszönhető, valamint az általános igazgatási költségek jelentős csökkenése is hozzájárult a magasabb eredményhez. A kamatkülönbözet és a kapott jutalék és díjbevételek között e Ft összegű bevétel átcsoportosításra került az eredménykimutatásban a évi kimutatáshoz képest. Kamatjövedelem változás elemzése Megnevzés Kamatbevétel változása az előző évhez képest ebből: kamatozó eszközök növekedése miatt kamatszint változása miatt Kamatkiadás változása az előző évhez képest ebből: kamatköteles források növekedése miatt kamatszint változása miatt Kamatjövedelem változás: A Takarékszövetkezet kamatbevételei nagyobb mértékben emelkedtek, mint a fizetett kamatok összege. Az ügyfelek és a forrásállomány megtartása érdekében betét és hitel akciókat hirdettünk az év során. Ennek köszönhetően csak kis mértékben csökkent a forrás állomány. Az összes kamatbevétel e Ft-tal több a évihez viszonyítva. Ez az emelkedés 15

25 egyértelműen a bankközi betétek kamatbevételeiből tevődik össze. A hitelek után kapott kamatok kis mértékben elmaradnak a tavalyi összegtől, ami a hitelállomány csökkenésének függvénye. Az általános igazgatási költségek e Ft-os csökkenése bázis évről elsősorban a személyi jellegű kifizetések megtakarításából adódik. A év során az alapbérek változatlanok maradtak, és a megüresedett munkakörök belső átcsoportosítással lettek betöltve. A bevétel megoszlása üzletágak szerint Üzletág Előző év Mo.% Tárgy év Mo.:% Hitel % % Állampapírok % % Bankközi betétek % % Jutalékos bevételek % % Ebből: -folyószámla vezetés % % -bankkártya % % -biztosítás 315 0% % -hitelekkel kapcs % % -home banking 0 0% 0 0% -egyéb % % Összesen: Kamatozó eszközök átlagos állománya Átlagos kamatbevétel 11% 10% Kamatköteles források átlagos állomány Átlagos kamatráfordítás 4% 5% A szűkülő hitelezés következtében az összes kamat és jutalékbevételen belül a hitelezés kamatbevételének aránya több, mint 2 %-kal csökkent bázis évhez viszonyítva. A bevételeken belül az állampapírok után kapott kamatok csökkenését a pótolta a bankközi betétek után kapott kamat. A kedvezőbb kamatozású bankközi betétbe csoportosítottuk át a Takarékszövetkezet szabad forrásait. A jutalékból származó bevétel kis mértékben csökkent a évihez képest. A negatív változás oka a hitelezési tevékenység visszaesése. A csökkenést részben kompenzálta a biztosítási tevékenység utáni bevétel, nagyobb mértékben azonban a folyószámla vezetés jutalékbevétele javított a jutalékbevételen. 16

26 9. tábla Jövedelmezőségi mutatószámok Jövedelmezőségi mutatószámok S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 5,6% 12,7% 7,1% 2 Eszközarányos bevétel % 11,6% 12,4% 0,8% 3 Eszközarányos nyereség % 0,7% 1,6% 0,9% 4 Saját tőke arányos nyereség % 10,6% 20,2% 9,6% adatok:%-ban A jövedelmezőségi mutató számok mindegyike javult bázis évhez viszonyítva. A bevétel arányos eredmény 7,1 %-ponttal emelkedett, míg az eszközarányos bevétel 0,8. %-ponttal. Az adózott eredmény e Ft-tal növekedett bázisévhez viszonyítva. A saját tőke e Ft-tal emelkedett évhez viszonyítva, a pozitív mérleg szerinti eredménynek és az általános tartalék növekedésnek köszönhetően. A tőkearányos eredmény 9,6 %-ponttal javult a fentiek következtében. f. Likviditás évben a takarékszövetkezet tartalékolási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesítette. A tartalékköteles források 100 %-át készpénzben és számlapénzben kellett elhelyezni. A takarékszövetkezet pénzforgalmi számlája a év során mindvégig magasabb volt, mint a kötelező tartalék elhelyezési kötelezettség, így alultartalékolás nem történt. 10. tábla Kötelező jegybanki tartalék teljesítése Időszak Kötelező t. Teljesítés Eltérés január február március április május junius július auguszt szeptemb október november december Év átl

27 A pénzeszközök alakulását az alábbi diagrammal szemléltetjük: pénzeszk. 3. sz. diagram pénzeszk II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok 1. Általános előírások szerinti bemutatások a. Össze nem hasonlítható adatok a mérlegben A mérlegsorok tartalma az előző évhez viszonyítva nem változott. b. Tételátrendezések helyei A mérlegben saját elhatározásból tételátrendezés nem történt, a főkönyvi kivonat alapján a korábbi év gyakorlatának megfelelően történt a mérleg összeállítása. c. Értékelési eljárás megváltoztatásából származó eltérések Az előző évhez viszonyítva a mérlegtételek értékelése nem változott. 2. Tételes bemutatások a mérleghez a. Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 18

28 11. tábla a. Imateriális javak, tárgyi eszközök állományának alakulása (Szt.91 d.) Megnevezés Immateriális javak Ingatlanok Műsz.i ber. Ber.-ok Beruh.i el. 1. Bruttó érték Nyító Növekedés ebből átsorolás Csökkenés ebből átsorolás Záró Halmozott écs. (ber.i el.-nél értékvesztés) Nyító Növekedés Csökkenés Záró Tárgyévi écs Nettó érték Nyító Növekedés Csökkenés Záró Immateriális javakat és tárgyi eszközöket érintő átsorolás nem történt. b. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenések alakulása 12. sz. tábla b.elszámolt értékcsökkenési leírás részletezése Megnevezés Immat.jav. Ingatlanok Műsz.i ber Beruházások 1. Terv szerinti össz a) lineáris b)degresszív c)telj.ar. d)egyéb (kis.é) Terven felüli écs. 3. TFÉCS. visszaírása 4. Elszámolt t.évi écs

29 c. Befektetett pénzügyi eszközök alakulása S.sz. Megnevezés Részvények Egyéb pénzügyi bef. Kötvények Összesen: 1. Nyitó mérleg sz.érték Befektetések az év folyamán 3. Forgóeszközből átsorolt - érték - időpont 4. Befektetett eszközből átsorolás -érték -időpont 5. Értékesítés -érték -időpont 6. Záró érték Pénzügyi befektetéseink között többségi vagy befolyásoló részesedés nincs. Részvényesei vagyunk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRt-nek e Ft-tal, a Banküzlet Vagyonkezelő és Hasznosító ZRt-nek 100 eft-tal, a Garantiqa Hitelgarancia ZRtnek 200 eft-tal. A Tak-Invest Kft-ben e Ft tulajdoni résszel rendelkezünk. Név: MTB Rt. Banküzlet Zrt. Saját tőke: Jegyzett tőke Részesdési arány mérleg sz. eredménye Név: Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Tak-Invest Kft. Saját tőke: Jegyzett tőke Részesdési arány mérleg sz. eredménye

30 d. Egyéb követelések ezer Ft-ban Megnevezés Összeg Tárgyévi társasági adó Tárgyévi különadó Hitelintézeti járadék 482 Kamattámogatási igény a ktgvetéstől Jogi sz. váll. Szembeni követelés (zálog) Átvezetési számla Helyi iparűzési adó befizetési kötelezettség 594 e. Egyéb kötelezettségek ezer Ft-ban Megnevezés Összeg Biztosítóval szembeni kötelezettség 910 Kamatadó befizetési kötelezettség Szakképzési hozzájár.pénzügyi teljesítése 507 SZJA befizetési kötelezettség TB kötelezetttségek teljesítése Természetbeni egészségbizt. Kötelezettség 509 Szállítók Lakossági részjegy utáni osztalék Jsz. Részjegy utáni osztalék 664 Részjegyalap évközi változása 975 f. Egyéb a mérlegtételekhez kapcsolódó tételes kiegészítés Az értékhelyesbítést (Sztv. 49. ) nem végzünk. A céltartalék-képzést az V.2. pontban ismertetjük. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások összetevői és ezek időbeli alakulásának a bemutatása: Hiv. Megnevezés Eltérés +,- -hitelkamatok értékpapírok kamata árfolyamnyereség jutalék kötelező tartalék kamata bankközi betétkamat a. Összesen bevételek aktív időbeli elhatárolása költségek b. Költségek, ráfordítások aktív időbeli

31 elhatárolása 13.c Halasztott ráfordítások a. Bevételek passzív időbeli elhatárolása b. -betétkamatok alárendelt kölcsöntőke kamata vegyes passzív költségek árfolyamveszteség felügyeleti díj letéti díj Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c. Halasztott bevételek A társasági adó megállapítása során jelentkező adóalap korrekciós tételek a következők: Adózás előtti eredmény Hiv. Adóalapot növelő tételek (0929-3) Értékcsökkenési leírás Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,j 205 Tárgyi eszköz állományból k ivezetett érték 58 Várható kötelezettségekre ráfordításként elszámolt CT 3481 Növelő tételek összesen: Adóalapot csökkentő tételek: Értékcsökkenési leírás Alapítványi támogatás (5. bek.) 135 Osztalék bevétel 360 Tárgyi eszköz nyilvántartási érték e 58 Iparűzési adó 7806 Adóalapot csökkentő tételek összes en Adóalap: A lekötött tartalék az alábbi jogcímeken szerepel: Jogcím Összeg: Fel nem osztott/osztható szövetkezeti vagyon 883 Lekötött tartalék, kedvezményes társasági adó kulcs igénybe vétele miattt 22

32 III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 1. Általános előírások szerinti kiegészítések a. Az eredmény-kimutatásban az össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése Az eredmény-kimutatás sorai tartalmilag nem változtak az előző évhez viszonyítva, az összehasonlíthatóság biztosított. b. Az eredmény-kimutatásban a tételátrendezések helyeinek megjelölése Az eredmény-kimutatásban történt tétel átrendezés. Az eredménykimutatás soraiban az alábbi változást hajtottuk végre a évihez viszonyítva: a hitelekkel kapcsolatos felszólítási díjak, prolongálási díjak, hitelbírálati díjak, valamint a hitellel kapcsolatos ügyintézési díjak bevételét a évi eredménykimutatásban az egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között szerepeltetjük e Ft összeggel, a évi eredménykimutatásban pedig ezek a díjak az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei között kerültek kimutatásra. c. Az eredmény-kimutatásban az értékelési eljárások megváltoztatás oka, hatása Eredmény-kimutatást érintő - értékelési eljárásból fakadó - változás évhez viszonyítva nem történt. 2. Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz a. A rendkívüli bevételek és ráfordítások jogcímeinek részletes bemutatása hiv. Megnevezés Rendkívüli bevételek: 0 0 Elengedett k ötelezettség Térítés nélk ül átvett eszk özök Halasztott bevétel összegéből megszünt. Rendkívüli ráfordítások: Térítés nélk ül átadott eszközök b. Valutában elszámolt bevétel Ft összege Nemleges. 23

33 c. A társasági különadó és a hitelintézeti járadék bemutatása A társas vállalkozás különadó bemutatása: előző év tárgy év Adóalap Adóalap növelő tételek: 205 Adott támogatás Egyéb Adóalap csökkentő tételek: 360 Kapott osztalék: Véglegesen kapott pénzeszköz Korrigált adóalap Társas vállalkozás különadója: A 2006.évi LIX. törvény alapján a Takarékszövetkezet a járadékfizetési kötelezettségét az alábbiakban állapította meg: Hitelintézeti járadék elszámolása Számlatípus Hitelszámla megnevezése Elszámolt bevétel HIT Kiegészítő kamattámogatásos hitel KH121-22,224 Megelőlegezett lakásépítési kedvezmény Összesen: A bevétel 5%-a, mint járadék a főkönyvi számlán elszámolva d. A kapcsolt felekkel lebonyolított lényeges ügyletek bemutatása, ha nem a szokásos piaci feltételek szerint jöttek létre 8 Nemleges. IV. Tájékoztató rész 1. Tételes tájékoztató adatok a.) Szövetkezetünk tagja az Országos Betétvédelmi Alapnak. A tárgyévet illető tagsági díjat teljes egészében, 890 ezer Ft összegben befizettük. b.) Részt veszünk a takarékszövetkezetek integrációjában. Az éves hozzájárulás összegét, 940 ezer Ft-ot teljes egészében megfizettük. c.) A takarékszövetkezetnél többségi, vagy befolyásoló részesedés nincs. 8 Szvt. 89. (6) 24

34 d. Munkavállalók adatai 14. tábla S.sz. Állománycsoport Átl.stat.i létszám Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetés 01. Teljes munkaidős szellemi Teljes munkaidős fizikai 03. Részmunkaidős szellemi 04. Részmunkaidős fizikai Foglalkoztatott nyugdíjas Állományon kívüliek Összesen: e. Mérlegen kívüli pénzügyi kötelezettségek (Sztv. 90. (3)c, (4) A takarékszövetkezetnek eft összegű folyószámla hitelkeretet biztosított, amelyet a mérleg forduló napján nem vettek igénybe, de bármikor igénybe vehetik, a szerződés fennállásának ideje alatt. MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK 201. Függő kötelezettségek Opciós ügyletek 02. Garanciavállalás 03. Kezességvállalás 04. Visszavonható készenléti (standby) hitellevél 05.Visszavonhatatlan hitellevelek és az akkredetivek 06. A hitelszerződés alapján még igénybevehető keretösszeg A harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló, a mérlegben nem szereplő vagyontárgyak 08. Nem valódi penziós ügyletek 09. Hiteligérvények 10. Kötelezettsségvállalásra vonatkozó igérvények 11. A forint- vagy devizaértékre szóló, a névérték összegében a lejáratig fennálló váltókezességvállalás 12. A továbbforgatott, eladott vagy az MNB-nél viszontleszámítoltatott váltó 13. A hitelintézettel mint váltóforgatmányossal szemben támasztott megtérítési igény 14. Egyéb (váltón kívüli) piacképes forgatható pénzokmányokon alapuló pénzkövetelések, amelyen a pénzügyi intézménnyel szemben megtérítési igény érvényesíthető 15. A le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek 16. A hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéretek 25

35 17. A befektetési alapkezelők és a befektetési szolgáltatók által a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéretek után vállalt garancia 18. Egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek [(Tv. 3. (8) 14.] 202. Jövőbeni kötelezettségek Határidős adásvételi ügyletek 02. A swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségek 03. Egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek [Tv. 3. (8) 15.p.)g 203. Mérlegen kívüli követelések f. Az éves beszámolót aláírni köteles személy adatai 9 Név Lakóhely 1. Ligeti Bálintné 2870 Kisbér, Kozma F. u. 18/a 2. Milus Anikó 2870 Kisbér, Vásártér u. 25/A g. A vezető tisztségviselők, igazgatóság és FB tagjainak folyósított kölcsön, előlegek, a év után esedékes járandóságok összege Megnevezés Tiszteletdíj Előleg Kölcsön Ügyvezető tisztségviselők Felügyelő Bizottság Igazgatóság A évi beszámoló könyvvizsgálati díja Ft az üzleti évre, a könyvvizsgáló más feladatra nem kapott megbízást. V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések 10 1.) A Takarékszövetkezet az alapvető pénzügyi szolgáltatásokon kívül volumenében jelentős - tevékenységeket nem végez 2.) Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás A tárgyévi céltartalékképzés és felhasználás (25. 2.) S.sz. Megnevezés Nyító Képzés Felhasználás Záró 01 Céltartalékl nyugdíjra és végkielégítésre KC. Függő és biztos jövőbeni kötelezetts Általános kockázati céltartalék Egyéb céltartalék Céltartalékok Sztv. 89. (4)d) 10 A hivatkozások a 198/1996.(XII.22.) Korm. rendelet 25. sorszámai. A fel nem sorolt tételek a takarékszövetkezetre nem vonatkoznak. 26

36 A fel nem használt hitelkeretek miatt a függő és biztos jövőbeni kötelezettségekre képeztünk céltartalékot, viszont a tárgy évi felhasználás nagyobb mértékű volt, ennek következtében az állomány év végére 747 e Ft-tal csökkent. Az általános kockázati céltartalékot a kockázattal súlyozott kitettségi érték 1,25 %-ig képeztünk az év során, így e Ft lett az év végi állomány. Az egyéb címen peres üggyel kapcsolatban képzett céltartalékot év során felhasználtuk, újabb céltartalékot nem képeztünk ilyen címen. 3) Értékvesztés alakulása Értékvesztés alakulása (korm.rend pont) Ssz. Megnevezés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró 01 Hitelintézetekkel szembeni követelés 0 02 Ügyfelekkel szembeni követelés Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés 0 04 Halasztott fizetéssel eladott értékpapírok, részesedések, követelések miatti köv Értékpapírok, részesedések forg.i célra 0 06 Értékpapírok, részesedések bef.i célra 0 07 Követelés fejében átvett eszköz (készlet) Egyéb követelés ÉRTÉKVESZTÉS összesen: Az értékvesztés alakulásának elemzése Előző időszak Minősített mérlegtételek összesen Bruttó Nettó Értékveszt. Kulcs Problémamentes ,0% Külön figyelendő ,4% Átlag alatti ,8% Kétes ,0% Rossz ,0% Összesen ,6% Az értékvesztés alakulásának elemzése Tárgyidőszak Minősített mérlegtételek összesen Bruttó Nettó Értékveszt. Kulcs kulcshatás Problémamentes ,0% 0 Külön figyelendő ,7% Átlag alatti ,0% Kétes ,0% 1 Rossz ,0% 0 Összesen ,4% Az értékvesztés növ.e(+), csökk.e (-) Ebből: a kategóriánkénti átlagkulcs vált a volumenhatás (állományvált.) összetételhatás

37 A hitelállomány minőségi kategóriánkénti összetétele romlott. Az értékvesztés állománya a évi minősítéshez képest e Ft-tal növekedett annak ellenére, hogy a hitelállomány csökkent. A minősített követelések 81,4 %-a problémamentes és külön figyelendő. A követelésállományból 18,6 % a kockázatos állomány, ahol késik vagy elmarad a követelés megfizetése. Bázisévhez viszonyítva az arányszámok a problémamentes és külön figyelendő állomány terhére változtak. A rossz minősítésű követelések továbbra is 100 %-ban lefedettek értékvesztéssel. A követelés fejében átvett készletekre 100 % értékvesztést képeztünk. A hitelállomány-értékvesztés aránya 12,6 %-ról 14,4 %-ra növekedett. 4.) A mérleg fordulónapján fennálló, a Hpt ának (1) bekezdése szerint nagy kockázatvállalásnak minősülő eszköztételek: Hitelek Értékpapírok Részesedések Váltó,csekk Vállalt kötelezettségek Pénzügyi lízingből származó követelés Összesen: ) Betét biztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel S.sz. Alap/intézmény megnevezése Hozzájárulás az alaphoz eft 01. Országos Betétbiztosítási Alap Intézményvédelmi Alap ) A hátrasorolt eszközök bemutatása Nemleges. 7.) A hátrasorolt kötelezettség bemutatása Megnevezés Pénznem Összeg Kamatláb Esedékesség időpontja (év) Alárendelt kölcsöntőke HUF ,6 % 5-10 év Jövőbeni tőkésítés, átminősítés nem lehetséges. 28

38 8.) Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint Adatok: ezer Ft-ban Megnevezés 3hónapon belül esed. 3hón túl-1 éven bel. Es. 1 éven túl-5 év.bel.es. 5 éven túl esed. Összesen Hitelint.el sz.i egyéb köv.pü.i Ügyfelekkel sz.i köv. pü.i sz Hit.int.el sz.i köt. Lekötött köt Ügyf.sz.i köt. Éven belüli lej Takarékbetét éven túli lej Ügyf. Egyéb köt. Éven b Ügyf.köt.pü.i szolg.ét. 0 Hátrasorolt kötelezettség ) Saját eszköz terhére adott zálog-, és ahhoz hasonló jogok A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. biztosítja a Takarékszövetkezet részére a devizaalapú hitel forrását. Az MTB Zrt. felé fennálló kötelezettségünk december 31-én e Ft (MNB árfolyamon átértékelve). A takarékszövetkezet részéről nyújtott biztosíték e Ft összegű lekötött betét, óvadéki szerződésben rögzítve. A hitelintézettel szembeni követelés a MTB Zrt-nél került elhelyezésre Invest betét formájában. 10.) Valódi penziós ügyletek bemutatása Nemleges. 11.) A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok Nemleges. 12. Külföldi pénznemre szóló eszközök, források bemutatása: adatok: eft-ban Sorsz. Eszközök Összeg 1. MTB-nél lévő elszámolási számla Nem pü-i váll.egyéb hitel 5 éven túli lej Nem pü-i váll.nyújtott hitel értékvesztése Háztartások-Lakosság-lakásc.h.-5 éven túli lej Háztartások-Lakosság-hitelek értékvesztése Aktív kamatelhatárolás-nem pü-i vállalatokkal 0 7. Aktív kamatelhatárolás-háztartások-lakossággal 723 Összesen: Források 1. Hitelintézetektől felvett hitel-hosszú-2 éven túli lej Összesen:

39 Az ügyfelek felé fennálló devizaalapú hitel követelés összege december 31-én CHF, ami e Ft-ot tesz ki a december 31-i MNB devizaárfolyamon átértékelve. 13. Még le nem zárt határidős, opciós, swap ügyletek: nemleges 14. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költség nemenkénti bontása Költségnem Személyi jellegű ráfordítás -bérköltség -személyi jellegű egyéb k ifizetés - bérjárulékok Egyéb igazgatási költségek Értékcsök kenési leírás Összesen: E65.sorral egyezően ) Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés: nem leges! 16.) Cash-flow kimutatás: 2. sz melléklet 17. Függővé tett kamat és más tételek bemutatása Megnevezés Függővé tett ügyleti és kés.i kamat Függővé tett kamat jellegű jutalék Szkr.17. (2) bek. Szerinti díjak összege Összesen: évben befolyt az előző években függővé tett: - kamatból kamat jellegű jutalékokból 0 - pénzügyi szolg.i díjakból Összesen: EXIM Bank Rt.-t ot érintő tájékoztatások 20. Megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységet a takarékszövetkezet nem végez. 21.) A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai: Megnevezés: Saját tulajdonú név értéke Saját tulajdonú könyv. szerinti értéke Idegen tulajdonú ép. névértéken Nyomdailag előállított értékp. elszámoló házban Nyomdailag előállított értékpapír más helyen ezer Ft-ban Dematerizált értékpapír

40 22. Biztosítópénztárak részére a takarékszövetkezet vagyonkezelést nem végez. 23. Befektetési szolgáltatás bevételei, ráfordításai részletezése: Nemleges. 24. Pénzfeldolgozási tevékenységet a takarékszövetkezet nem végez. 25.) A Hpt. 75. (3) bek. szerint az általános tartalék képzése alól nem kértünk felmentést. 26. Azonnali deviza adás-vételi ügyleteket a takarékszövetkezet nem kötött. 27. Lakás-takarékpénztárra vonatkozó 28. Külföldi székhelyű vállalkozásra vonatkozik 29. Az EXIM Bank Rt.-re vonatkozik 30. Az immateriális javak részletezése (fajtánként) Megnevezés Bruttó érték Nettó érték Immateriális javak, vagyoni értékű jogok Összesen: Az immateriális javak között szoftver használati jogokat tartunk nyilván. 31. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok (fajtánként) Megnevezés Bruttó érték Nettó érték Közműfejlesztési hozzájárulás Összesen: Készletek leltára Megnevezés Könyv szerinti érték Vásárolt készletek: 0 Követelés kiegyenlítéseként kapott: 0 Összesen: E12a. Sorral egyezően 0 Követelés kiegyenlítéseként kapott eszközök bruttó értéke ezer Ft, melyet rossz minősítésű kategóriába sorolt a takarékszövetkezet, így 100 %-os mértékű értékvesztést képzett rá. A követelés fejében átvett eszközök hitelezésből keletkeztek, jövőbeni kimenetük bizonytalan. 31

41 A követelésből készletre vett eszközök és bruttó értékük (ezer Ft): - kerékkiegyensúlyozó, gyorsfogó KL.-100 csíráztató szekrény csíráztató tálcarendszer hőcserélő berendezés BL 15 szárító fogadó akna kihordó csigával precíziós folsav bekeverő iker kitároló csiga Pénzügyi lízing követelések: Nemleges! Kamatkövetelések után képzett céltartalék fordulónapi állománya: nulla. 36. Elszámolóházra vonatkozik 37. Kölcsönbe adott és kölcsönbe vett értékpapírok, másodlagos értékpapírok állománya Nemleges. 38. A biztosítékként, fedezetként, óvadékként kapott eszközök, garancia- és kezességvállalások eft-ban Fedezetek, biztosítékok teljes értéken Pénzügyi sz. Pénzfedezet 0 Bankgaranciák és készfizető kezességek Központi kötségvetés garanciái Egyéb garancia és kezességvállalás Értékpapírok 0 Engedményezés Készletre bejegyzett zálogjog 0 Jelzálogok Egyéb garancia és kezességvállalás Összesen: ) A Takarékszövetkezet a valós értéken történő értékelést nem alkalmazza. 40.) Nemleges 41.) Az eredménykimutatás kiemelt sorai kizárólag belföldi bevételekből származnak. 42.) Határon átnyúló szolgáltatást nem végzünk. 43.) A Szt ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állománya 2009.dec.31.-én ezer Ft., a forgatási célú értékpapírok teljes állománya is hitelkockázati szempontból kockázatmentes, mert teljes egészében központi kormányzat által kibocsátott értékpapírokat tartalmaz, melynek záró állománya ezer Ft. 32

42 Az éves beszámolót a Takarékszövetkezet április 23-án tartott Küldöttgyűlése K- 3/2010. sz. határozattal hagyta jóvá. Kisbér, április 1.. ( a jogosult aláírása) 33

43 1. sz. mell. CASH FLOW KIMUTATÁS CASH-FLOW KIMUTATÁS adatok: ezer Ft-ban Kamatbevételek Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.) Egyéb bevételek (céltartalék-felhasználás és céltartaléktöbblet visszavezetésének és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével) Befektetési szolgáltatások bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.-el) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Osztalék bevétel Rendkívüli bevétel Kamatráfordítások Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékp. értékv. és köv. (-)ÉK kiv.-el) Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével) Befektetés szolgáltatások ráfordítása (értékp. értékv. és (-)ÉK kivételével) Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai Általános igazgatási költségek Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési köt.) Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség Kifizetett osztalék Működési pénzáramlás Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -) Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Készlet állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Beruházások (beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Immateriális javak állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Tárgyi eszközök(a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökk. +) Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növ. +, ha csökk. -) Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök 30 - Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke 32 Nettó pénzáramlás ebből: készpénz ( forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása számlapénz (az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizásban vezetett pénzforgalmi számla és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi számla) állományváltozása

44 BAKONYVIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 2870 Kisbér, Kossuth L. u. 14. Üzleti jelentés Cg.:

45 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 7 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 7 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 7 6. KÖRNYZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 7 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 8 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA AZ ÁR-, HITEL-, KAMAT, LIKVIDITÁS- ÉS CASH-FLOW KOCKÁZAT BEMUTATÁSA 10 1.sz. melléklet: főbb mutatók 12 2.sz. melléklet: betétállomány alakulása 13 3.sz.melléklet: hitelállomány alakulása 14 4.sz.melléklet: lejárati összhang elemzés 15 5.sz. melléklet: követelések 16 6.sz. melléklet: a telephelyek bemutatása 17 2

46 1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen nem változtak. A gazdasági recesszió mindegyik szektort érinti. A működési területünkön üzemelő cégek jelentős részénél létszámleépítések voltak. A munkanélküliségi ráta megyénkben az országos átlagot meghaladta év végére. A 10,8 %-os megyei mutató 2,7 %-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi. A környezetünkben üzemelő cégek, mind a termelő, mind a kereskedelmi szférában stagnálnak. A bank piac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű. A Bakonyvidéke Takarékszövetkezetnek a év során is sikerült piaci pozícióját megőriznie a térségben. Üzletpolitikánk követésével a régi ügyfeleink elvárásainak eleget tudtunk tenni, illetve új ügyfeleket is szereztünk. A 2009 évre tervezett adózás előtti eredményt a takarékos költséggazdálkodásnak, - ezen belül is a személyi jellegű kifizetések csökkenésének-, valamint a szabad pénzeszközök hatékony lekötésének köszönhetően sikerült megdupláznunk, melynek következtében saját tőkénket 77 millió Ft-tal tudtuk növelni. A lakossági ügyfelek körében a Takarékszövetkezet megítélése hasonló a korábbi időszakokhoz viszonyítva. Pénzintézeti működésünkre az önkormányzatok és a lakosság gyakorolják a legnagyobb hatást. A konkurens bankokkal próbáltuk felvenni a versenyt a vállalkozói ügyfélkör nagyobb részének megnyeréséért, előfeszítéseink azonban kevésnek bizonyultak. A tárgyévben mindegyik üzletágban hirdettünk akciós konstrukciókat, kedvező kamatokkal. Ügyfélkörünk az áttekinthetőbb szolgáltatások után mutat nagyobb érdeklődést. A banki alapszolgáltatásokon felül ügynöki tevékenységet is folytatunk, mint a bankkártya forgalmazás és a biztosítási tevékenység év folyamán a vállalkozói hitelek iránt csökkent a kereslet, dominánsan a lakossági ügyfélkörünk igényelt hitelt, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A takarékszövetkezet különösen nagy figyelmet fordít a betétállomány mozgására. Mivel a rövid lejáratú betétállomány a meghatározó, ezért kiemelt feladat a forrásgyűjtés. A hitelállomány növekedése a jelen gazdasági helyzetben nem várható. Az új kihelyezéseknél esetenként több fedezet bevonását írjuk elő. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására, a hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy számlavezetővel kialakult a kapcsolat. Az év folyamán a kamatpolitikára és a jutalékok változtatására vonatkozóan az akciós termékekre helyeztük a hangsúlyt. Az általános hirdetményünket augusztus 1-től módosítottuk utoljára, a 7 jegybanki alapkamat csökkentést többnyire nem vezettük át a betét hirdetményeinken. Az akciós betét és hitel kondícióink versenyképesek voltak. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját és üzletpolitikai intézkedéseit. 3

47 A takarékszövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában a évben is lakossági betétgyűjtés állt, ami a teljes betétállomány 64,0 %-át teszi ki. A számlához kötött, korszerűbb megtakarítások aránya a meghatározó. A könyves és okiratos betétek elsősorban az idősebb korosztály kedvelt megtakarítási formái. A betétállomány változását bázisévhez a 2. sz. melléklet tartalmazza. A takarékszövetkezet aktív pénzpiaci tevékenysége a korábbi évek csökkenő tendenciáját követte. A bruttó hitelállomány e Ft-tal csökkent, a reálkereset csökkenése és a lakossági létbizonytalansága miatt kevesebb hitel folyósítható. A hitelállomány 76,1 %-át a lakossági hitelek teszik ki. A hitelállomány változását a 3. sz. melléklet tartalmazza. A szövetkezet adózás előtti eredménye e Ft, ami jelentősen meghaladja a évi tervezett és a év végi eredményt is. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje e Ft-ra emelkedett, amely e Ft-tal haladta meg a bázis évit. A növekedést alapvetően az általános tartalék és az eredménytartalék pozitív változásából adódik. A keletkezett tőke lehetővé teszi a gazdálkodás stabilizálását, a törvényi előírásoknak való megfelelést, egyes mutatóknál pedig a feltételek "túlteljesítését". A bankbiztonságot kifejező fizetőképességi mutató egy év alatt 14,93 %-ról 15,67 %-ra növekedett, ami így is lényegesen meghaladja az előírt 8 %-os szintet. A belső tőke-megfelelési mutató számításánál kockázati típusonként, illetve tőkepuffer képzésével számítjuk ki a szükséges tőkét. A deviza nyitott pozíció a devizaalapú hitel folyósításának kezdetétől meghaladta a szavatoló tőke 2 %-át, így devizaárfolyam kockázatra e Ft-ot számoltunk évben kereskedési könyv vezetésére kötelezettek voltunk, azonban a kereskedelmi könyvben nyilvántartott pozíció összértékének a teljes tevékenységben mért pozíciók össszértékéhez mért aránya nem haladta meg a 5 %-ot. A szövetkezet évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve a minősítések alapján visszaírásra is sor került a hitelek vonatkozásában. Általános kockázati céltartalékot maximum a kockázattal súlyozott kitettség 1,25 %-ig képzünk, A törvényileg előirt általános tartalék is megképzésre került ezer Ft összegben, az adózott eredmény 10 % nak megfelelő mértékben. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a takarékszövetkezet vagyonát - az elszámolt veszteségek mellett is- növelni. Az auditált beszámoló számadataiból kitűnik, hogy a év során a bázis évhez hasonlóan a passzív üzletág sikeresebben működött. Az aktív üzletági mutatószámok viszont stagnálásról tanúskodnak. Ebből adódóan a szabad forrásait a takarékszövetkezet értékpapírokba és bankközi betétbe helyezte el, aminek a hozama a kamatbevételeink 34,4 % és 20,2 %-át tette ki. 4

48 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében javult. (Lásd:1.sz. melléklet) Az adózott eredmény az összes bevétel arányában elérte a 12,7 %-ot, ami az előző évhez viszonyítva 7,1 százalékponttal emelkedett. A bevétel az eszközökre vetítve 12,4 %-os színvonalat ért el, ami 0,8 százalék-ponttal magasabb, mint a tavalyi. A bevételek alakulására az értékpapírok és a bankközi betétek után kapott kamatok gyakorolták a legnagyobb hatást. A előző évhez viszonyítottan az értékpapírok után kapott kamat kis mértékben elmarad a tavalyitól, viszont a bankközi betét kamata e Ft-tal meghaladja az előző évit. Az aktív üzletág megtorpanása miatt a kamatbevételek kis mértékben csökkentek bázis évhez képest. A kamatkülönbözet kis mértékben (0,2 %-kal) haladta meg a tavalyi évit. Az általános igazgatási költségek e Ft-tal csökkentek bázis évhez képest. A változás alapvetően a személyi jellegű kifizetések mérséklése miatt következett be. Tárgyévben nem volt béremelés, és az aktív munkavégzés alól kikerült dolgozók helyére csak részben történt új felvétel. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség elérte a 1,6 %-ot, ami az előző évhez 0,9 %-pontos emelkedést jelent. A saját tőke-arányos nyereség 2009-ben 20,2 %-ra nőtt, amely 9,6 %-ponttal magasabb a évinél. A szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei, valamint a szabad forrásokkal való gazdálkodás határozzák meg elsősorban. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2009-ben 16,0 % volt, az elmúlt évhez viszonyítva pozitív elmozdulást mutat. A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2009-ben 6,36 % volt, ami 0,4 %-ponttal magasabb a bázisnál. A hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 3,0 %-kal csökkent, ami elsősorban a hitelezési tevékenység stagnálásának a következménye. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os tőkemegfelelési mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 15,67 %. Ennek egyik jelentős tényezője, hogy a szavatoló tőke kedvezően alakult, mivel 18,8 %-kal emelkedett, a kockázattal súlyozott kitettségi érték, a mutató nevezője növekedett ugyan, de kisebb mértékben (2,0 %-kal), így a változások összességében növelően hatottak a mutató alakulására. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 3,2 %, ami megközelíti a tavalyi mértéket, és megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. 5

49 A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2009-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való kihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatók is. A folyó források forgóeszközökkel való fedezettsége 0,82-szeresen biztosított. Nagy biztonságot ad a bármikor likvid eszközzé alakítható forgatási célú értékpapír állomány és a bankközi betét. A likvid eszközök aránya - ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak, 31,8 %-os, ami alacsonyabb érték a bázis évinél. A hitelek-betétek aránya 32,4 % -ra csökkent a bázis 35,2 %-ról. Ennek oka, a korábban említett hitelezési tevékenység visszaesése. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2009-ben is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítása. (4. sz. melléklet ) A hitelportfolió minősége 8,8 %-kal romlott tárgyév során. A minősített állomány megtérülésére megteszi a takarékszövetkezet a szükséges intézkedéseket. Mivel a fizetőkészség nem javult kielégítően, további szigorításokat, megkötéseket vezettünk be a hitelezési gyakorlatunkban. A hitelveszteségi ráta számszerűen alig kifejezhető értéket mutat. A leírt kisebb összegű követelésekre is nagy részben megtörtént az értékvesztés képzés. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 23,9 %, ami dec. 31-én 20,2 % volt. A mérleg főösszeghez viszonyított arány 4,2 %, ami 0,3 % ponttal magasabb a bázisidőszaki mutatónál. Ez az érték még kezelhető nagyságrendű problémát jelez. A követelések lejárat szerinti összetétele is alátámasztja a követelés értékelés megalapozottságát. (5. sz. melléklet ) A különböző hatékonysági mutatók alapján le lehet azt a következtetést vonni, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszínt 42,2 %, ami 3,8 %-ponttal alul múlja a bázis adatot. A csökkenés a bevételek növekedésének és az általános költségek csökkenésének az eredménye. Az eszközarányos költségszint megegyezik a bázis évi mértékkel. 6

50 A bérarányos adózott eredmény jelentősen meghaladja az előző évit (29,7 % ponttal), mivel az adózott eredmény 49,3 millió Ft-tal magasabb és a személyi jellegű kifizetés alacsonyabb lett a tavalyi szintnél. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) Lényeges változás a mérlegszerkezetben nem történt. b) A hitelállomány értékvesztését közel 3 millió Ft-tal növeltük. c) A hitelállományon belül az egyéni vállalkozói és a non-profit szektorban csökkenés tapasztalható. d) A betétállomány az év végivel azonos szinten mozog. e) Az állomány csökkenés függvényében a mérleg-főösszeg is csökkent kis mértékben. f) Tevékenységi körünk bővítéseként, folyamatban van a megbízásból végzett devizaszámla vezetés engedélyeztetése. 4. Várható fejlődés A takarékszövetkezet elkészítette a évi üzleti tervét. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett- jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A környezeti hatások és üzletpolitikánk eszközrendszere nagy valószínűséggel azt eredményezi, hogy A források közül a meghatározó betétállomány 4 %-kal csökken. A kihelyezésnél a nettó hitelállomány a jelenlegi szinten marad, a vállalkozói hitelek növekednek, elsősorban a terület alapú támogatások megelőlegezése miatt. A szolgáltatások bővülése, elsősorban a megbízásból végzett deviza számla vezetés tekintetében. A takarékossági intézkedések történnek a jelenleg érvényben lévő szolgáltatói szerződések folyamatos felülvizsgálatával. Az üzlethálózati infrastruktúra folyamatos fejlesztésével korszerűsödik az ügyfélkiszolgálás. Az adózás előtti eredmény várhatóan 70,2 millió Ft körül realizálódik (figyelembe véve a jelenlegi gazdasági helyzet hatásait). A évre tervezett beruházások megvalósultak, így további kirendeltségek felújítását tűztük ki célul. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környzetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot az alábbiakat bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. Az informatikai eszközök üzemeltetése során keletkező szennyező anyagok összegyűjtve, erre a feladatra jogosult külső szállítónak kerülnek átadásra, aki hulladék kezelésre elszállítja. 7

51 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2009-ben 43 fő volt, mint egy évvel korábban. Tárgyévben vezetőváltás történt a takarékszövetkezetnél a gazdasági ügyvezető személyében. A belső ellenőrzés kiszervezett tevékenység keretében történt szeptember 30-ig, ezt követően munkaviszonyban lévő alkalmazott látja el ezt a feladatot. A vezető váltás és a belső ellenőri munkakör betöltése is belső átszervezéssel történt. A dolgozók nagy része tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, de természetesen ez nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 1 Származékos ügyletet takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval 0% d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % % % 0% 1 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 8

52 9. Kockázatkezelési politika 2 Ahhoz, hogy a pénzügyi szektorban kialakult élesedő versenyben a takarékszövetkezet fenn tudjon maradni egyrészt alkalmazkodni kell a környezeti változásokhoz, másrészt az eddigieknél kockázatosabb üzleteket kénytelen vállalni. Ezt felismerve alakítottuk ki a kockázatkezelési politikánkat. A kockázatainkat az alábbi táblázatban foglaljuk össze: környezeti kockázatok jogi kockázatok versenyképességi kockázatok szabályozási kockázatok gazdasági kockázatok menedzsment kockázatok az érdekeltségi rendszer kockázata szervezeti kockázat szolgáltatási kockázatok működési kockázat technológiai kockázat új-termék kockázat stratégiai kockázat pénzügyi kockázatok piaci kockázatok (ár-, deviza-, kamatláb) hitelkockázat likviditási kockázat cash-flow kamatláb kockázat A kockázatok kezelése szerves részét képezi a tevékenységünknek. Kiemelt figyelmet fordítunk a versenyképesség megtartására, hogy működésünket a jövőben is színvonalas szolgáltatásokkal, alacsony működési költségekkel fenn tudjuk tartani. Vannak mérhető és nem mérhető kockázataink. A fejlett számítástechnikának köszönhetően egyre teljesebben tudjuk számszerűsíteni és behatárolni a kockázatokat és olyan kockázatcsökkentő eljárásokat tudunk alkalmazni, hogy a működésünket rendkívüli események sem veszélyeztethetik A jövedelmezőség, likviditás és a biztonság számunkra egyaránt fontos működési kritérium. A Takarékszövetkezet egyik legjelentősebb feladatának tekinti, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2001.évben elkészített kamatlábkockázat menedzsmentjére vonatkozó alapelvek alapján a kockázat folyamatos mérésével, ellenőrzésével a 15 alapelv érvényesüljön. A hitelkockázat kezelésére, a prudens működésre kötelez bennünket a jogi környezet és a szabályozás (196/2007. korm. rendelet). Megemlítjük, hogy szigorúan a törvényi keretek között végezzük az engedélyezett tevékenységeket. Az ügyfélkockázatot az ügyfelek minősítési rendszere nagy mértékben kezelni tudja. A partnerkockázat igen alacsony szintű, hiszen a Takarékbank Rt a fő partnerünk, amelynek egyben meghatározó tulajdonosai is vagyunk szövetségi szinten. A hitelkockázat kézben tartása az alábbi módszerekkel, eszközökkel történik alapvetően: 2 A számviitelről szóló tv. 95. nem taglalja, hogy a kockázatkezelési politika alatt mit ért és mit kell bemutatni, milyen feltételek mellett. Az IAS 32 külön fejezetet szentel: Kockázatkezelési politikák közzététele címen a témának. (IAS 43A.-46.) Ebből kiolvasható egy olyan szűkített értelmezés, hogy a közzététel, csak azon tranzakciókra kötelező, ahol fedezeti elszámolás kerül alkalmazásra. 9

53 pozíciók korlátozásával, ennek fő eszköze a limitrendszerünk kárvalószínűségek csökkentésével. Diverzifikáljuk hitel termékeinket, szektor, futamidő, fedezet stb. oldalról. Alapvető követelmény a biztosítékok rendszere, a fedezetalapú hitelezés, a jövedelemalapú hitelezés esetén pedig az ügyfél mögötti biztosítékok alkalmazása. tőkemegfelelés. A Bazel II. alapú szabályozás alapján, a tőkemegfelelési mutatónk az előírt 8%-al szemben 15,67 % volt a mérleg fordulón. A belső tőkekövetelmény számítás a standard módszer szerint, az integráció által kidolgozott séma szerint történik. A működési kockázat tőkekövetelményére a 200/2007. kormány rendelet alapján az alapmutató módszer szerinti számításokat elvégezzük, ennek a kockázatnak a tőkekövetelménye a takarékszövetkezet prudens működését nem veszélyezteti. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról szabályzat készült a takarékszövetkezetre vonatkozóan, melyet 1-2/2009. számú határozatával án fogadott el az Igazgatóság. A kis intézmények SREP kérdőíve alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a tőkepuffer mértékét a kockázatok tőkeszükségletének 20 %-ában határozta meg. 10. Az ár-, hitel-, kamat, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása Árkockázat 3 : A Takarékszövetkezetnek árkockázata a részvények és részesedések hasznosításával kapcsolatosan állhat fenn, melyek kezelését az instrumentumhoz kapcsolódó cég éves gyakoriságú elemzésével kezelni tudja. Hitelkockázat 4 A Takarékszövetkezet évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot. A hitelkockázatot számszerűen a kockázattal súlyozott kitettségi mutatóval fejezzük ki, amelynek összege az előző évhez viszonyítva 7,4 %-kal emelkedett, elérte a eft-ot. A kockázatot szavatoló tőkével 15,67 %-os mértékben fedeztük le, ami az előírt 8%-al szemben igen kedvező helyzetet mutat. Kamatlábkockázat 5 A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amivel mindig számolunk. A kamatkockázaton belül az átárazási kockázatot is megfelelően kezelni tudtuk azzal, hogy hiteleink egy igen jelentős része a jegybanki alapkamathoz kötött 3 Az IAS32 43.bek. Az árkockázatnak három fajtája van: devizakockázat, kamatlábkockázat és piaci kockázat. 4 Az IAS32 definícióban a hitelkockázat annak a kockázata, hogy a pénzügyi instrumentum egyik szereplője esetünkben a hitelt felvevő ügyfél- nem fogja teljesíteni vállalt kötelmét, és ez a másik félnek(takarékszövetkezetnek) veszteséget fog okozni. Kimerítően taglalja a PSZÁF 8/2001.sz. ajánlás kockázat típusait és a kezelési módozatokat. (IAS 32: 43.(b)) 5 Az IAS32 az árkockázat egyik típusaként definiálja a kamatláb kockázatot. A kamatlábkockázat annak a kockázata, hogy egy pénzügyi instrumentum értéke a piaci kamatlábváltozások következtében változni fog. 10

54 és annak ellenére, hogy emelkedtek a forrásköltségeink, jövedelem kiesés nem következett be, mert a hitelek kamatai is hasonlóan emelkedtek. Likviditási kockázat 6 A Takarékszövetkezet likviditáskezelése szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. Két szinten működik, egyrészt a napi pénz pozíció kezelése (money-cash), másrészt a teljes lejárati struktúra átfogó kezelése szintjén (loan position mamagement). Mindenkor biztosítottuk és biztosítjuk a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket, annak a megfelelő menedzselését ben az átlagos tartalékolási előírás eft, a tényleges teljesítés pedig eft volt. Egyetlen napon sem csökkent az elhelyezés- a tartalékolás- az előírt szint alá. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el, tisztában vagyunk és kezelni tudjuk a teljes eszköz és forrás állomány lejárati szerkezetét. Cash-flow kamatláb kockázat 7 Takarékszövetkezetünk változó kamatozású éven túli átárazódású forrásoldali kitettséggel nem rendelkezik. Eszköz oldalon túlnyomórészt fix kamatozású értékpapírok, illetve általunk változtatható kamatozású követelések találhatók. A kamatláb kezelési politikánkat az előző fejezetben bemutattuk. Kisbér, április 1. Ligeti Bálintné ügyvezető Milus Anikó gazdasági ügyvezető 6 Másképpen finanszírozási kockázatként is hivatkozott likviditási kockázat annak a kockázata, hogy pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök előteremtése a gazdálkodónak nehézséget fog okozni. Likviditási kockázat származhat abból, ha egy pénzügyi eszköz nem értékesíthető gyorsan valós értékhez közeli áron. 7 A Cash-flow kamatláb kockázat annak a kockázata, hogy a egy pénzügyi instrumentumból származó jövőbeli cash-flow ingadozni fog, mert a piaci kamatlábak változnak. Egy változó kamatozású adósság instrumentum esetében ezek az ingadozások megváltoztatják a pénzügyi instrumentum effektív kamatlábát, miközben az instrumentum valós értéke rendszerint változatlan marad. 11

55 1.sz. melléklet: főbb mutatók S.sz. Megnevezés 1. A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet Jövedelmezőségi mutatók Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- 1 Bevételarányos nyereség % 5,6% 12,7% 7,1% 2 Eszközarányos bevétel % 11,6% 12,4% 0,8% 3 Eszközarányos nyereség % 0,7% 1,6% 0,9% 4 Saját tőke arányos nyereség % 10,6% 20,2% 9,6% 5 Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 59,9% 56,9% -3,0% 6 Pénzügyi és befekt.i szolgáltatás eredményessége % 6,7% 16,0% 9,3% 7 Hitelintézeti műveletek jövedelmezősége % 26,1% 17,5% -8,6% 8 Kamatmarge % 5,95% 6,36% 0,4% Tőkeellátottsági mutatók 9 Tőkeáttételi mutató 16,2 12,8-3,4 10 Tőkemegfelelési mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 24,9% 27,5% 0,03 11 Hitelfedezettségi mutató % 39,2% 50,8% 0,12 12 Kockázatvállalási mutató 3,4 3,2-0,19 Likviditás, szolvencia 13 3 hónapos fedezettség % 107,7% 148,0% 40% 14 Likviditási ráta I. 0,80 0,82 0,02 15 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,53 0,36-0,17 16 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 47,2% 31,8% -15,4% Eszközminőségi mutatók 17 Eszközportfólió minősége(nem problment.arány) % 32,8% 24,0% -8,8% 18 Hitelveszteségi ráta % 2,34% 0,05% -2,29% 19 Elszámolt értékvesztés arány % 20,2% 23,9% 3,7% 20 Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 3,9% 4,2% 0,3% Hatékonysági mutatók 21 Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 46,0% 42,2% -3,8% 22 Eszközarányos költségek % 5,1% 5,1% 0,0% 23 Szem.i jellegű ráford.arányos nyereség % 19,9% 49,6% 29,7% 12

56 2. sz. melléklet: betétállomány alakulása BETÉTÁLLOMÁNY év Adatok: ezer Ft-ban Sorsz. Állomány Állomány BETÉTFAJTA 2008.XII XII Takarékbetétek Életciklus betétek Lakáscélú megt. (ifj.,otthon) Betét I Lak. folyószla.+ lekötött betétek Váll. folyószla.+ lekötött betétek Betét II Takarékszelvény Kamatjegy Egyéb ép.szerű betétek Takaréklevél Betét III Mindösszesen

57 3. sz. melléklet: hitelállomány alakulása HITEL ÁLLOMÁNY év Adatok: ezer Ft-ban S.sz. HITELFAJTA Állomány Állomány XII XII.31 Épitési,lakás-, ingatlan hitelek Régi "kedv." kölcs Áruvásárlási hitel Személyi hitel Fogyasztási hitelek (3+4) Lak. folyószla +Egyéb hitelek LAKOSSÁGI HITELEK Vállalkozói hitelek MINDÖSSZESEN: Munkáltatói

58 4. sz. melléklet: lejárati összhang elemzés LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS 2009.XII.31. Adatok: ezer Ft-ban Hiv. Megnevezés Lejárt 0-7 nap 8-14 nap nap nap n. 1-2 év 2-5 év 5 év felett Lej.nélk. CT Összesen a b c d e f g h i j k l 4A21 Bázispozició A11 Eszközök A12 Bevételek A13 Források A14 Ráfordítások A22 Halmozott bázispozíció A31 Betétek átcsoportosítása A32 Betétek becsült kif.-e A33 Lejárat nélküli források átcsop. 0 4A34 Lejárttá tétel 4A35 Övadékul adott ép. 4A36 Tőzsdei ép. 4A37 Lejárat nélküli eszk.átcsop.-a 4A41 Módosított bázispoz A51 Mérlegen kívüli kötelez A52 Mérlegen k.köv.-ek A61 Nettó bázispozició A7 Korrekciós tételek egyenlege A8 Nettó fedezettség

59 5. sz. melléklet: követelések PSZÁF Megnevezés KÖVETELÉSEK LEJÁRAT SZERINT 2009.XII.31. Portfolió elemzés-lejárt követelések (bruttó könyv sz. értéken) Adatok: ezer Ft-ban Nem lejárt Újra tárgy nap nap nap n. 1-2év 2 év felett Prolongált Összesen a b c d e f g h a i 8AA0 Követelések össz AA11 Forgatási célú értékpapírok A3 111 kötvények A3 112 egyéb hitelviszonyt megtestesítő ért.p AA12 Bef.i célú értékpapírok A3 121 részvénnyé konvertálható kötvény A3 122 hitelviszonyt megtestesítő értékp AA2 Bankközi betétek A3 31 Hitelek-Hit, PBBS AA32 Hitelek- nem pü.i vállalkozások hitelek jogi szem.ű 8AA321 vállalkozásoknak hitelek-nem jogi szem.ű 8AA322 vállalkoz.nak AA33 Hitelek-Háztartásoknak AA331 hitelek egyéni vállalkozóknak AA332 hitelek lakosságnak AA35 Hitelek-Egyéb AA4 Egyéb követelések

60 6. sz. melléklet: a telephelyek bemutatása Sors Cím Betét áll. (ezer Ft) Hiteláll. (ezer Ft) z 1 Bakonyszombathely, Kossuth L. u Súr, Petőfi u Császár, Kossuth u Ácsteszér, Kossuth u Kisbér, Kossuth u Bakonysárkány, Béke u Réde, Rákóczi tér Bársonyos, Kossuth u Budapest VI:, Bajcsy-Zs. u. 15/b Budapest IX., Ráday u Csatka, Kossuth L. u. 2. betétgyűjtő Kerékteleki, Petőfi u. 48. betétgyűjtő Bakonybánk, Kossuth u. 27. betétgy Aka, Kossuth u. 19. betétgyüjtő Összesen:

61

62