jogok Szerzői jogok Szerzők és művek Foglalkozási terv 5. évfolyamos tanulók számára időtartam

Átírás

1 Szerzői jogok Szerzők és művek Foglalkozási terv 5. évfolyamos tanulók számára időtartam 1x45

2 Szerzők és művek 2 A FOGLALKOZÁS CÉLJA A szerzői jog kérdésköréhez kapcsolódó, nyolc tanéven átívelő modulsorozat bevezetéseként a szerző, a mű, a jog, valamint az egyéniség és eredetiség, illetve a rendelkezési jog fogalmának tevékenységekhez kapcsolódó megalapozása áll az óra középpontjában az életkornak megfelelő mélységben. KERETTANTERVI KAPCSOLÓDÁSOK A foglalkozás az osztályfőnöki, valamint a magyar nyelv és irodalom órák részeként való felhasználás mellett, szervesen beilleszthető az erkölcstan órák időkeretébe is, az alábbi tematikai egységhez kapcsolódóan: 5 6. évfolyam A technikai fejlődés hatásai (Órakeret: 10 óra) Enyém, tied, mienk ELŐKÉSZÍTÉS A munka megkezdése előtt fontos az eszközök előkészítése, a segédletek megfelelő példányszámban való kinyomtatása és a tanterem előkészítése a csoportmunkára. A csoportalkotó kártyákat érdemes tartósabb kivitelben készíteni: színesben nyomtatni, kartonra ragasztani vagy lefóliázni. SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Számítógép, projektor, papírok, írószerek. SEGÉDLETEK 1. Hat egymás mellé montírozott, kivetíthető kép, amelyen öt szerzői alkotás és egy egyéb típusú dokumentum azonosítható. 2. Minta a táblaképhez: a szerző, a mű és a jog szavak elhelyezése úgy, hogy az óra egy később szakaszában gondolattérkép-szerűen példákat is lehessen kapcsolni hozzájuk. 3. A kivetített kép hat eleméből készített csoportalkotó kártyák összesen olyan mennyiségben, hogy minden tanulónak jusson belőle egy. 4. Egyéni és eredeti? Csoportos feladatlap az egyéni és eredeti jelleg megítélésének gyakorlásához 6 példányban. 5. Kafka végakarata Egyéni feladatlap, az osztály létszámának megfelelő példányszámban. 6. Kafka Prágában álló szobrának kivetíthető képe. 7. Szakmai háttéranyag a tanár számára a téma megismeréséhez. A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE I. Ráhangolás Kakukktojás A tanár egymás mellé montírozott 6 képet vetít ki, amelyek közül öt különféle szerzői művet jelenít meg, egy pedig valami más, a szerzői jog hatálya alá nem tartozó dokumentumot. A gyerekek feladata az, hogy kitalálják, melyik a sorozatba nem illő kakukktojás, és miért. Az érveléshez kapcsolódóan a tanár számára alkalom kínálkozik a szerző és a mű fogalmának bevezetésre. Mit jelentenek a szavak? A tanár a mellékletben szereplő minta szerint elhelyezve, felírja a táblára az óra három kulcsszavát, majd az osztály ötletbörze keretében szinonimák és a körülírások segítségével tartalmakat kapcsol a szerző, a mű és a jog kifejezésekhez. A következő lépésben pedig azt latolgatják, hogy milyen logikai kapcsolat van a három fogalom között. A tanár a szakmai háttéranyag segítségével reflektál a gye-

3 Szerzők és művek 3 rekek felvetéseire, majd megerősíti, hogy a szerzőknek a műveikkel összefüggő jogait védő szakterületet szerzői jognak nevezzük. II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatok Művek és alkotók Minden gyerek húz egyet az óra elején kivetített képekből készült kártyák közül, és hat csoportot alakítanak. A csoportok fele lehetséges művekre, másik fele pedig lehetséges alkotókra gyűjt példákat, ötleteiket egy-egy lapon listázva. Végül váltott megszólalással, minden csoport szóvivője mond egy-egy javaslatot, amit a tanár gondolattérkép-szerűen felír a táblára a mű/alkotás, illetve a szerző/ alkotó fogalom körül elrendezve a szavakat. Ha a gyerekek ötletei nem lennének elég változatosak, a tanár maga is kiegészítheti azokat a szakmai háttéranyagra támaszkodva. Végül az osztály közösen mérlegeli, hogy melyik alkotó-típushoz, milyen típusú művek rendelhetők. Ezt a kapcsolatot vonalakkal vagy színekkel meg is jelölik a táblán megállapítva, hogy egyfajta alkotóhoz többféle típusú mű is kapcsolódhat. Mit véd a jog? A tanár elmondja, hogy a szerzői jog az egyéni és eredeti szellemi alkotásokat, illetve azok alkotóit védi. Tehát csak emberekre vonatkozik. Nem terjed ki állatok alkotásaira vagy olyan gépek által létrehozott művekre, amelyek csupán másolatot készítenek a tárgyukról. A gyerekekkel közösen rögzíti, hogy az egyéni jelző arra utal, hogy az adott alkotás szorosan kapcsolódik valakinek a személyiségéhez. Az eredeti pedig azt, hogy olyan alkotásról van szó, amely korábban nem létezett, tehát semminek nem a másolata. Az egyéni és eredeti jelleg megítélésének gyakorlásához mindegyik csoport kap egyet a különféle dolgok képeit tartalmazó feladatlapból. A lap utasításainak megfelelően ezeket két csoportba kell osztaniuk annak megfelelően, hogy a szerzői jog védelme alá esnek-e, vagy sem. A megoldások helyességét a feladatlap képein lépésről lépésre végig haladva a szóvivők váltott megszólalása mellett ellenőrzi a tanár. Ha valamelyik alkotás besorolása nem volt mindenki számára egyértelmű, azt megbeszélik. III. Lezárás Mit tehet a szerző a saját műveivel? Az óra utolsó gondolataként a tanár elmondja, hogy a szerzői jog fontos részét képezi az alkotóknak az a joga, hogy rendelkezhetnek saját műveikkel. Az osztály ötletbörze keretében közösen keres válaszokat arra a kérdésre, hogy vajon mi mindent tehet egy szerző a saját alkotásával. Miután a példák alapján világossá válik a gyerekek számára a rendelkezési jog tartalmának lényege, a tanár ismerteti az otthoni töprengéssel megoldandó feladatlapon olvasható történetet Franz Kafka műveinek sorsáról, majd kiosztja a lapokat. Megjegyzés: Ha van rá idő, érdemes figyelmet szánni a feladatlapon szereplő képnek. A tanár kivetítheti ezt, és a gyerekek ennek alapján találgathatják, vajon milyen típusú műveket írhatott Kafka, és a képet nézve, miért gondolják róla azt, amit gondolnak? Fel lehet hívni a figyelmüket a kép forrásának a megjelölésére is. Egyrészt arra, hogy milyen formában hivatkozunk az internetről vett anyagokra. Másrészt pedig arra, hogy a link nevében szereplő Commons kifejezés arra utal, hogy a kép készítője megengedi mások számára, hogy művét felhasználják. Azzal a kikötéssel, hogy azt nem értékesíthetik pénzért.

4 Szerzők és művek 4 KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK A TANÁR SZÁMÁRA Az óra során felhasználható képek saját szkenneléssel készültek. A ráhangoló feladatban a kakukktojás : a telefonkönyv képe. A Mit véd a jog? című gyakorlatban használt csoportos feladatlap megoldása a következő: A szerzői jog VÉDI A szerzői jog NEM VÉDI CD (Cats) Vonat menetrend Hangos könyv (A Kőszívű ember fiai) Népdal (Csillagok, csillagok) DVD (Mary Poppins) Határidő naptár lapja Meseillusztráció (A Vakond nadrágja) Matematikai képlet Könyv (Otthonunk: a Föld) Sípálya rajza (Dobogókő 2015) Számítógépes nyelvoktató program Árureklám szórólapja DVD (Ősemberek földjén) Budapesti bérletszelvény A házi feladatként megfogalmazódó vélemények megismerésére a következő találkozáskor mindenképp időt kell szánni függetlenül attól, hogy milyen témával folytatódik a tananyag feldolgozása.

5 Szerzők és művek 1 Szerző (alkotó) Mű (alkotás) Jog (védelem)

6 jogok Szerzők és művek 2

7 jogok Szerzők és művek a szerzői jog NEM VÉDI Kössétek össze a tárgyak képeit a jobb vagy a baloldali szóval, annak megfelelően, hogy szerintetek védi-e a szerzői jog azok alkotóit vagy sem! VÉDI 3

8 Szerzők és művek 4 Franz Kafka végakarata Franz Kafka emlékműve Prágában Jaroslav Róna alkotása (2003)* Egyéni feladatlap Franz Kafka ( ) Csehországban élő és alkotó német zsidó író volt. Jogot tanult és élete során különféle állami hivatalokban dolgozott. Fiatal korától fogva érdeklődött az irodalom és a színház iránt. Tisztviselői munkája mellett rendszeresen írt. Életében azonban csak néhány novellája jelent meg. Halála előtt arra utasította barátját, hogy semmisítse meg az írásait. Barátja azonban nem engedelmeskedett neki. Gondoskodott róla, hogy Kafka műveit kiadják. S hamarosan az irodalmat szerető emberek és a kritikusok is felfigyeltek a fiatalom elhunyt szerzőre. Írd le, hogy te mit tettél volna Kafka barátja helyében? Indokold is meg, hogy miért gondolod így! * A kép forrása: (A letöltés dátuma: )

9 Szerzők és művek 5 1. A szerzői jog fogalmának elhelyezése az ismeretekben A szerzői jog elsősorban a szerzők védelmét biztosítja a műveikre tekintettel. A szerzőkéhez hasonló védelmet élveznek még például az előadóművészek, a hangfelvétel-kiadók, a filmelőállítók is. Ennek a jogterületnek a szabályai biztosítják azt, hogy a szerző, és ne más (például valamely hatóság) dönthessen arról, hogy mi történhet a művével. Ebbe beletartozik például az, hogy megismerheti-e egyáltalán más személy a művet, vagy a szerző titokban szeretné azt tartani (sok mű marad az asztalfiókban, mert a szerző egyszerűen nem elégedett vele). Az is az ő joga, hogy azt eldöntse, milyen formában engedi a művét eljuttatni a közönséghez (pl. engedi-e a filmje televíziós sugárzását, vagy akarja-e, hogy a zeneműve online felületeken megjelenjen). Az, hogy a szerző dönthet a művéről, azt is jelenti, hogy másnak nincs joga erre, csak abban az esetben, ha a szerző ehhez hozzájárult, megengedte. Ha ez a hozzájárulás elmarad, az sok esetben a szerzői jog megsértését is jelenti. A szerzői jogi szabályozás két alapvető szereplője a szerző és a mű. Szerző az az ember, vagy emberek kisebb-nagyobb csoportja, aki az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére eső művet megalkotja. Igen sokféle alkotó tevékenység létezik, amelynek útján az ember ki akarja vagy ki tudja fejezni a gondolatait, de azt, hogy mi minősül irodalomnak, tudománynak vagy művészetnek, a szerzői jog nem határozza meg, ezt mindig az adott tudományterület, művészeti ág területén tevékeny szakértők döntik el. A különböző szerzőket különbözően is szoktuk megnevezni: így szerző például a zeneszerző, költő, író, szobrász, festő, programozó, építész, grafikus, koreográfus, műfordító, filmrendező. Nem szerző azonban a feltaláló, aki valamely műszaki megoldást fejleszt ki, mivel az ő szellemi tevékenysége nem az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére esik, hanem műszaki jellegű. Nem szerző a felfedező sem, aki valamely természeti jelenséget azonosít be, mivel az ő szellemi tevékenysége nem egy új alkotás létrehozása, hanem a jelenség beazonosítása, leírása. A művek is igen sokfélék lehetnek, így például a dal, opera, szimfónia, vers, regény, novella, blogbejegyzés, épület, koreográfia, szoftver, film. Ezekben a művekben nem az ötlet, a történet, a tartalom élvez védelmet, hanem az a sajátos megfogalmazás, amelyben a szerző az adott ötletet, történetet közvetíti. Ezek a megformált alkotások akkor védettek, ha egyéniek és eredetiek, vagyis a szerző szellemi tevékenységéből fakadnak. Nem élvez védelmet tehát a szolgai másolás, vagy ha valaki olyan anyagot készít, amelyben csak olyan elemeket használ fel, amelyek nem védettek (pl. Telefonszámok) és azokat mechanikus sorrendbe rakja. Nem tartoznak ide a műszaki találmányok (ahogy ezt fent írtuk), a felfedezések, már csak azért sem, mert ezeknek nem a konkrét megfogalmazása bír értékkel, hanem a tartalma. Ugyanakkor ha valaki egy műszaki találmányt vagy egy felfedezést tudományos eszközökkel, szöveges formában leír, az a szöveg irodalmi/tudományos alkotásként, abban a konkrét megfogalmazásban védett lehet, de ez továbbra sem biztosít védelmet a találmányi gondolatra, a felfedezett jelenségre. Fontos az is, hogy önmagában az, hogy egy műnek nem ismert a szerzője, az nem jelenti azt, hogy az nem is állhatna szerzői jogi védelem alatt. Egyes esetekben egyértelmű, hogy a mű már annyira régi, hogy nem állhat már védelem alatt (pl. egy középkori vers), de más esetében gyanítható, hogy van szerző (sőt, esetleg még életben is van), csak nem beazonosítható (pl. internetes oldalak szövegei). Nem állnak szerzői jogi védelem alatt a népművészet kifejeződései (népdalok, népi mondókák), mivel ezek nem egy vagy több konkrét szerző szellemi termékei, gondolatainak egyéni-eredeti kifejeződései, hanem a népi kultúra részei, amelynek az aktuális előadó csak közlője, közvetítője, de nem szerzője. A szerzői jog azért jött létre körülbelül háromszáz éve, hogy azoknak nyújtson védelmet, elismerést, akik értékes szellemi tevékenységet végeznek, így egyrészt morális megbecsülést biztosít nekik (pl. hogy a szerző nevét fel kell tüntetni a művön), másrészt anyagi haszonszerzés lehetőségét adja meg nekik. Korábban a szerzők ilyen védelmet nem élveztek, az alkotásaikat nem kapcsolták feltétlenül hozzájuk, a kiadónak vagy a támogatónak (mecénásnak) volt meghatározó szerepe. Sok olyan szerző van, aki a művéből származó bevételeiből él, egyfajta munka is számára az alkotás. Ugyanakkor igen sok olyan alkotó van még ma is, aki a szerzői művek létrehozatalát inkább kiegészítő tevékenységként, hobbiként végzi, valamely más munka mellett.