ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: Nap: KÜJ: KTJ: Ügyiratszám: H /2006. Hiv. szám: Tárgy: Győr, Ügyintéző: Dr. Jagadics Zoltán Melléklet: 1 pld. Büchl Hungária Kft. folyékony hulladékok előkezelésének engedélyezése H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (9027 Győr, Csörgőfa sor 8.) részére a H /2006. számú határozattal veszélyes hulladéknak minősülő emulziók és mosófolyadékok vákuumbepárlással történő ártalmatlanítására - kiadott egységes környezethasználati engedélyt s egyben hulladékkezelési engedélyt visszavonja. II. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (9027 Győr, Csörgőfa sor 8. statisztikai azonosító jele: ) részére a Győr, Csörgőfa sor 8. szám alatti, 5387/130. hrsz-ú ingatlanon (EOV koordináták: X: , Y: ) lévő 1085 m 2 területű üzemcsarnokában - e határozat mellékletében felsorolt - évi tonna mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladéknak minősülő emulziók és mosófolyadékok vákuumbepárlással történő előkezelésére engedélyt ad, az alábbiak szerint:

2 2 A hulladékkezelési tevékenység megnevezése: folyékony hulladékok előkezelése vákuumbepárlással fiziko-kémiai kezeléssel (P0202). III. Hatósági előírások: A létesítmény üzemelése során az üzem északi, keleti, déli, nyugati telekhatárain nappal és éjjel (00 24 óráig) L KH = 70 db határérték megtartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A technológia szakszerű üzemeltetésével meg kell akadályozni, hogy légszennyező anyagok kerüljenek a környezetbe. A Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. a fenti telephelyén a technológiából keletkező szennyvíz kezelésére szolgáló létesítményekre mint előtisztítóra köteles vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyt kérni a határozat jogerőre emelkedését követő 3 hónapon belül. A fázisszétválasztást követően a kondenzátum olajfogón és aktív szénszűrőn átvezetve bocsátható közcsatornába. A közcsatornába bocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelni az Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés alábbi küszöbértékeinek: ph: 6,5-10 KOI k : 1000 mg/l BOI 5 : 500 mg/l Összes nitrogén: 150 mg/l Ammónia-ammónium-nitrogén: 100 mg/l 10 ülepítő anyag 150 mg/l Összes foszfor: 20 mg/l Szerves oldószer extrakt: 50 mg/l Ásványi olajok: 10 mg/l Összes só: 2500 mg/l Biztosítani kell, hogy a tevékenységből adódóan a telephelyre hulló és lefolyó csapadékvizek ne szennyeződhessenek.

3 3 A keletkező hulladékokat elkülönítve, a környezetszennyezést kizáró módon, megfelelően kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni. A beérkező kezelésre átvett hulladékok, valamint a keletkező hulladékok mennyiségét mérni kell. A hulladékok kezelésére, keletkezésére vonatkozóan adatot kell szolgáltatni, és nyilvántartást kell vezetni. A hulladékok nyilvántartását kódokkal kell vezetni. A tevékenység során keletkezett hulladékok további hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról e tevékenység végzésére hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. A technológia üzemeltetésére, azaz a folyékony hulladék kezelésére vonatkozóan üzemnaplót kel vezetni. A telephelyen egyidőben gyűjthető (kezelendő és kezelt) hulladékok mennyisége, a tartalék hulladék mennyisége nem haladhatja meg a tartályok befogadóképességét, azaz az 550 tonnát. Ki kell alakítani a telephelyen a feltáró fúrások környezetében 3 db kútból álló monitoring rendszert. Határidő: a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül. Félévente talajvíz vizsgálatokat kell végezni, közel azonos időben és meg kell határozni akkreditált laboratóriumban a minták általános vízkémiai paramétereit (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, ammónia, nitrit, nitrát, szulfát), nehézfém (réz, cink, króm, kadmium, nikkel, ólom, higany) és TPH-GC tartalmát, valamint évente egyszer a PCB és a PAH koncentrációt. A vizsgálati eredményeket a tárgyévet követő év január 31-ig az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek meg kell küldeni. A közcsatornába bocsátott szennyvíz szennyezettségét mérni, dokumentálni kell, valamint az eredményekről adatot kell szolgáltatni. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, rendkívüli üzemállapotot a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek be kell jelenteni. Havária esetén a vízminőségi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni. A vegyszerek és a folyékony hulladék kiömlése esetén a területet lokalizálni kell, és a szennyezés terjedését felitató anyagok alkalmazásával meg kell akadályozni.

4 4 A folyékony vegyi anyagok és folyékony hulladék gyűjtését úgy kell megoldani, hogy a meghibásodás során a kiömlő anyag, vagy a hulladék a kármentőbe kerüljön, mely a maximális mennyiség felfogását biztosítja. Felhagyás esetén, a telephelyen található hulladékok kezeléséről gondoskodni kell. IV. Szakhatósági előírások: Az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézetének előírásai: A munkavédelmi, a foglalkozás-egészségügyi, munkakörülmények biztonsági és egészségügyi követelményeiről szóló jogszabályi előírásokat be kell tartani. V. Jelen engedély a háromévenként történő felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. A felülvizsgálatot 3 év múlva az engedélyesnek kell az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőségen kezdeményezni. A hatóság a határozat kiadásával egyidejűleg az engedélyest nyilvántartásba veszi. VI. Ha az engedélyes a kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy az engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől eltérő módon végzi, a felügyelőség kötelezi a jogsértő állapot megszüntetésére a tevékenység korlátozása, vagy felfüggesztése mellett. A hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén a hulladék termelőjét, birtokosát a felügyelőség kötelezi a külön jogszabályban meghatározott hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére.

5 5

6 6 VII. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: ,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a Felügyelőség sz. előirányzatfelhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a H /2006. számú határozatában a Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (9027 Győr, Csörgőfa sor 8. statisztikai azonosító jele: ) részére a Győr, Csörgőfa sor 8. szám alatti, 5387/130. hrsz-ú ingatlanon ( EOV koordináták: X: , Y: ) lévő 1085 m 2 területű üzemcsarnokában évi tonna mennyiségű veszélyes hulladéknak minősülő emulziók és mosófolyadékok vákuumbepárlással történő ártalmatlanítására hulladékkezelési engedélyt, s egyben egységes környezethasználati engedélyt adott. A Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. a továbbiakban: Kft. ezen egységes környezethasználati engedély módosítása iránt nyújtott be kérelmet. A Kft. kérelemben kérte a tevékenység átminősítését ártalmatlanításról hasznosításra történő előkezelésre, és ennek megfelelően a D9-ről R12-re Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében tevékenységre. Ezt azzal indokolták, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. 3. j./ pontja szerint a hasznosítás az a hulladéknak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy a szolgáltatásban a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával történő felhasználása. Az alkalmazott technológiát követően, azaz a kezelt hulladékok olajösszetevőjének visszanyerése után, e másodlagos hulladék R1 hasznosítási kóddal jelölt eljárás alá kerül, melyre a cementiparban van tartós igény. A végső cementipari hasznosítás az R1 (Fűtőanyagként történő felhasználás, vagy más módon energia előállítás) művelet alá tartozik. A hasznosítás előfeltétele az eredeti hulladékok olajtartalmának visszanyerése, vagyis az alkalmazott vákuum desztillációs eljárás nem más, mint a hasznosítás érdekében és annak előfeltételeként végzett előkezelés. Továbbá a évi XLIII. tv. a továbbiakban: Hgt. 18. (1) bekezdés c./ pontja szerint a hasznosítás történhet a hulladék energia tartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítással). A Hgt. 5. (3) és (4) bekezdése szerint a hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a

7 7 hulladék energihordozóként való felhasználására, úgy, hogy a keletkezett hulladékot ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott hasznosítani kell. Ezt lehetővé teszi a vákuum desztillációs eljárás a hulladékok olajtartalmának a kinyerésével, így ez a művelet előkezelés hasznosításra eljárásnak tekinthető, azaz az R12 kód alá sorolható. A kérelemnek fent részletezett részével a hatóság is egyetértett és a hiánypótlást követően a következőket állapította meg a rendelkezésre álló adatok alapján: A Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. a Győr, Csörgőfa sor 8. szám alatti, az 5387/130. hrsz-ú ingatlanon (EOV koordináták: X: , Y: ) lévő 1085 m 2 területű üzemcsarnokában e határozat mellékletében felsorolt évi tonna mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladéknak minősülő emulziók és mosófolyadékok vákuumbepárlással történő előkezelését kívánja végezni. A telephely Győr észak-nyugati részén az Ipari Parkban található, összterülete 1 ha. A telephelyet északról a MÁV Budapest- Hegyeshalom vasúti fővonal, nyugatról a DUNAFERR Kft. nagykereskedelmi raktára, keletről pedig a QUEHENBERGER Kft. határolja. A hulladékkezeléshez szükséges berendezések a fenti üzemcsarnokban kerültek telepítésre. A Kft. berendezései alkalmasak a gépiparban keletkező olajtartalmú és egyéb veszélyes anyaggal terhelt, folyékony hulladékok kezelésére, illetve minden olyan esetben, ahol a fázisszétválasztás mint eljárás alkalmazható. A berendezés feldolgozási kapacitása, illetve teljesítménye egységenként 1,2-1,5 t/h a kezelési programok beállítástól és a beadagolni kívánt anyagok minőségétől függően. Összesen három egység áll rendelkezésre. A munkaidő napi 22 órát tesz ki, 350 munkanappal számolva a berendezés alkalmas összesen max. 1,5 t * 3 egységgel számolva évi tonna hulladék feldolgozására. A folyékony veszélyes hulladék tartályautókkal, hordóban, ballonban kerül beszállításra a telephelyre, mely a mérlegelést követően lefejtésre kerül. Az előkezelhető folyékony veszélyes hulladékokat az olajtartalom függvényében szelektálják, és feldolgozásig tartályokban tárolják. Az anyagminőség függvényében a vákuumbepárló berendezést vezérlő panelon beállítják a különböző főzési programokat. A vákuumbepárló berendezés egy zárt rendszerű hulladékkezelő egység, mely alkalmas a folyékony veszélyes hulladékok víztartalmának elpárologtatására, ezzel csökkentve a mennyiségüket. A hulladékkezelési technológiához szükséges hőenergia villamos áram segítségével van előállítva. A berendezés vízfelhasználás nélkül üzemeltethető. A folyékony veszélyes hulladékok tulajdonképpen egy kétfázisú diszperz rendszernek foghatók fel, %-ban víz alkotja, a fennmaradó rész az ásványi-, illetve a szintetikus olaj, mely kémiai módon van diszpergálva a vízben. A bepárlás elve az egyes folyadékok különböző forráspontján, ezek nyomásváltozással történő manipulálásán, illetve a

8 8 kondenzáción alapszik. Az üstben a folyadék kis nyomáson történő melegítése történik, és amint a víz eléri a szükséges hőmérsékletet, az adott nyomáson elkezd forrni. A gőzként távozó víz a kondenzáló körben felszállva a hőmérsékletcsökkenés miatt kicsapódik, és mint folyadék távozik a vákuumbepárlóból. Az olaj, valamint annak gőzei a visszamaradó koncentrátumban halmozódnak fel. A koncentrátumot az elérhető legmagasabb töménységig bepárolják, majd a koncentrátumtárolóba leeresztik. A hulladékkezelési tevékenység: előkezelés vákuumbepárlással. Az előkezelhető hulladékok e határozat mellékletében felsorolt folyékony hulladékok. A beérkező, valamint a másodlagosan keletkező folyékony hulladékok gyűjtésére és tárolására tartálypark szolgál. A tartályokat repedésmentes vasalt padlófelületű kármentő rendszer veszi körül, mely képes a kiömlő anyag befogadására. A tartályok épületen kívül, a felszínen kerültek elhelyezésre. A vákuumbepárló berendezés Destimat 4500 típusú, melyből 3 egység található. A berendezés egyenkénti főbb paraméterei a következők: Desztillációs teljesítmény: l/h Elpárologtatási hőmérséklet: ca C Desztillátum hőmérséklete: ca C Kezelt anyag áthaladási ideje a bepárlón: ca perc Megengedett ph érték: 5-9 Zajkibocsátás: < 85 db Méretek: 3550 x 1800 x 3250 Tömeg: ca kg A technológiához tartozó tartályok az alábbiak: Fogadó tartály: 8 m 3 8 db tároló tartály 8 x 50 m 3 ülepítő tartály 30 m 3 2 db olajtároló tartály 2 x 11 m 3 2 db előtároló tartály 2 x 50 m 3 párologtató előkészítő tartály 5 m 3

9 9 2 db koncentrátum tároló tartály 2 x 4 m 3 végkoncentrátum tároló tartály 20 m 3 desztillátum tartály 3 m 3 végellenőrző tartály 0,5 m 3 tartányautó 8-20 m 3 A hulladékkezelési technológia megegyezik a fent ismertetett technológiával. A tevékenység során keletkező hulladékok: Hulladék megnevezése EWC kód Olaj-víz szeparátorokból származó iszap * Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok * (fáradt olaj, olajos koncentrátum) Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb * hulladékok (kimerült aktív szén) Szintetikus motor-, hajtómű-és * kenőolajok(felúszó olajhulladék) Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, * vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, * szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Egyéb oldószerek, oldószerkeverékek * A keletkezett hulladékokat fajtánként elkülönítve munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik, majd amennyiben lehetséges hasznosításra, egyéb esetben ártalmatlanításra adják át annak kezelésére engedéllyel rendelkezőnek. A cég a 126/2003.(VIII.15.) Korm. rendelet szerinti tervidőszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervet elkészítette, s az a H /2004. számú határozattal jóváhagyásra került. A technológiai folyamathoz kapcsolódva légszennyező pontforrás nem létesül, mert a berendezés teljesen zárt rendszerben működik. A kondenzáló egység megakadályozza a gőz halmazállapotú anyagok környezetbe történő kijutását. Az emulzió vízgőz fázisa egy vezetékhálózatban kondenzálódik és folyadékként távozik a vákuumbepárlóból. Az emulzió olaj fázisában található komponensek nem illékonyak, és a tároló tartályok szintén zárt rendszerűek, így nem kerülhetnek ki olaj komponensek a levegőbe. Az üzemcsarnok fűtését gázkazánok biztosítják. Az üzem környezeti zajkibocsátása nem lépi túl a megengedett határértéket. Az üzemben normál üzemmódban 4-8 különböző méretű poradagoló és 8-16

10 10 szivattyú motorja üzemel. Az üzem sűrített levegő ellátását 2 db kisebb teljesítményű kompresszor biztosítja. A létesítményben folytatott tevékenységből származó zaj nem haladja meg a területre megengedett határértéket, az üzem környezetében zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs. A telephely működésével kapcsolatos közlekedésnek nincs érdemben számszerűsíthető zajterhelő hatása. A telephely vízellátása a Pannon-Víz Rt. által üzemeltetett közműhálózatról történik, mely a szociális, illetve nyári időszakban az öntözővízzel kapcsolatos igényeket szolgálja ki, nincs technológiai vízfelhasználás. Az éves várható ivóvízcélú felhasználás: 675 m 3. A tetőfelületről lefolyó, valamint a szilárd burkolatú felületekről elfolyó csapadékvíz víznyelő aknákon keresztül az elvezető csatornarendszerbe kerül bevezetésre. A naponta keletkező kommunális szennyvíz közvetlenül a városi csatornahálózatba kerül elvezetésre. A kommunális szennyvízkibocsátás mennyisége: 608 m 3 /év. A technológiából eredő szennyvíz a vákuumbepárló berendezés működéséből származik. Az elválasztási művelet során az elpárologtatott és kondenzáltatott víz CPS olajleválasztón halad át, ahol a maradék szénhidrogén-származékok leválasztódnak, ezt követően a vízáram egy aktívszenes szűrőrendszerbe kerül, mely adszorbeálja az egyéb szerves vegyületeket és a maradék szennyezőket. A kezelés után a szennyvizet közcsatornába bocsátják m 3 /év (95 m 3 /d) mennyiségben. A kibocsátási ponton ph ellenőrzés történik. A kommunális és a technológiai szennyvíz további kezeléséről a győri városi szennyvíztisztító telep gondoskodik. A telephelyen folytatott tevékenység normál üzemi körülmények között - a zárt rendszerű technológia, valamint a műszaki védelmek kialakítása miatt - a talajra és a felszín alatti vízre nincs károsító hatással szeptemberében alapállapot felmérést végeztek a talaj és a talajvíz minőségi állapotának meghatározására, 3 db (2x8 m-es 1x10 m-es) furat került lemélyítésre. A talaj és talajvíz minták TPH és nehézfém komponenseinek meghatározását a Spectrum Labor Kft. végezte el. A fúrási rétegsorból megállapítható, hogy a felső homoklisztből, iszapos homoklisztből álló takaróréteg alatt negyedkori durvaszemcsés, kavicsos víztartó összlet található. Az Ipari Park területe alatt 8-19 m-es mélységközben húzódó felsőpannon agyagos kifejlődésű fekü szintjét a fúrások nem érték el. A talajvíz nyugalmi szintje a feltárás idején a felszín alatt 3,92-4,04 m között volt. A vízszintek ingadozása 1-2 m körüli, aszályos időszakban különösen nagy. Az áramlási irány szintén változó, a csapadéktól és a Duna vízszintjétől is függ.

11 11 A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján szennyeződésérzékenység szempontjából érzékeny területen fekszik. A talaj és talajvíz vizsgált paramétereit összehasonlítva a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 1) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 2. és 3. sz. mellékletében megadott határértékekkel, megállapítható, hogy a talaj sem nehézfémmel, sem szénhidrogén származékokkal nem szennyezett, azonban a talajvíz esetén 2 fúrásban az ólom koncentrációja (mért értékek: 13,6 és 29,8 μ/l) meghaladja a 10 μ/l B szennyezettségi határértéket, a többi vizsgált komponens esetén határérték alatti szennyezettséget mutattak ki. Az alkalmazott technológia megfelel az elérhető legjobb technika alkalmazásának, mivel az emulzió megbontása vegyszer adagolása nélkül történik egy teljesen zárt rendszerben. Ezáltal a levegőbe szennyezőanyag kibocsátás nem történik, és a szennyvízbefogadót további terhelés nem éri. A vákuumbepárlás során a technológiába bevitt folyékony veszélyes hulladék jelentős része gőzfázison megy át, mely egy speciális vezetékhálózaton kondenzálódik, majd szennyvízként a szennyező komponensekre előírt határértékek betartásával távozik a közcsatornába, és csak mintegy 5-10 % veszélyes hulladék marad vissza, melynek kezeléséről gondoskodni kell. A felügyelőség a módosítás iránti kérelemmel megkereste a szakhatóságokat. A szakhatóságok, így az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete (9024 Győr, Jósika u. 16.) a 360-5/2006. számú, a Győr Megyei Jogú Város Jegyzője (9021 Győr, Városház tér 1.) a 97843/2006. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (9021 Győr, Munkácsy Mihály út 4.) a /2006. számú szakhatósági állásfoglalásaikban az előkezelési engedély kiadásához hozzájárultak. A határozat egyes rendelkezései a fenti jogszabályi rendelkezéseken kívül a következő jogszabályi helyeken alapulnak: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a H /2006. sz. határozatával a Kft. részére évi tonna mennyiségű veszélyes hulladéknak minősülő emulziók és mosófolyadékok vákuumbepárlással történő ártalmatlanítására hulladékkezelési engedélyt, s egyben egységes környezethasználati engedélyt adott. Ugyanis az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet a továbbiakban: r. 1. számú mellékletének 5.1./ pontjában előírt veszélyes hulladékok ártalmatlanítását ( beleértve az égetést is) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitástól egységes környezethasználati engedély kötelesek, ezért a tervezett tevékenység az évi tonna veszélyes hulladék ártalmatlanítása a környezet

12 12 védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. a továbbiakban: Kvtv. 66. (1) bekezdése b.) pontja szerint csak egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg, illetve folytatható. A Kft. akkor veszélyes hulladékok ártalmatlanítására kért és kapott engedélyt. A Kft. ezen egységes környezethasználati engedély módosítása iránt nyújtott be kérelmet. A Kft. kérelemben kérte a tevékenység átminősítését ártalmatlanításról hasznosításra történő előkezelésre, mivel a kezelt hulladékok olajtartalmának visszanyerése után, ez a másodlagos hulladék a cementiparban kerül fűtőanyagként felhasználásra. A Hgt. 3. k./ pontja szerint az ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása a környezet elemeitől történő elszigeteléssel, vagy anyagi minőségének megváltozásával, a 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával. Ugyanezen tv. 3. j./ pontja szerint a hasznosítás az a hulladéknak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy a szolgáltatásban a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával történő felhasználása. A Hgt. 3. p./ pontja szerint az előkezelés az a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltozásával jár. A fent ismertetett technológia és az említett definíciók alapján a hatóság is a kérelemmel egyezően állapította meg, hogy a hulladékokból kinyert olajtartalom energetikai hasznosításra kerül, nem pedig ártalmatlanításra, így a Kft. valójában előkezelési tevékenységet végez. A kérelem szerinti hasznosításra előkészítés indokait a felügyelőség is elfogadta, annak helyes jogszabályi indokai alapján. Mindez indokolttá tette, hogy a hatóság a H /2006. számú határozattal kiadott hulladékkezelési engedélyt, s egyben egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, mivel az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá csak az ártalmatlanítás tartozott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján. Az előkezelés sem a korábbi r., sem a most hatályban lévő a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozott, ill. nem tartozik. A Kft. nyilatkozott arról, hogy a H /2006. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedéllyel nem kívánnak élni, kérte annak visszavonását. A hatóság a jogosult nyilatkozata alapján az engedélyt visszavonta a Kvtv a alapján.

13 13 A felügyelőség határozata a fent idézett jogszabályokon kívül az alábbi anyagi jogszabályokon alapul: A munkavédelmi és egészségügyi előírások betartására vonatkozó rendelkezés a munkavédelméről szóló évi XCIII. tv. és annak végrehajtási rendeletein, különös tekintettel a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995.(VII.14.) Korm. rendeleten, a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999.(XII.22.) EüM rendeleten, és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM együttes rendeleten alapul. Az Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés megadott küszöbértékei a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletén alapul. A felszín alatti vízszennyezés nyomon követésére és az eredmények megküldésére tett előírás a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 8. b./ pontján alapul. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezés a 98/2001.(VI. 15.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdésén, a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés a 98/2001.(VI. 15.) Korm. rendelet 29. -án alapul. A veszélyes hulladék gyűjtésére vonatkozó rendelkezés a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI. 15.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésén alapul. A jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezés a 98/2001.(VI. 15.) Korm. rendelet ain alapul. A hulladékokra vonatkozó rendelkezés a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdésén, a Hgt. 13. (1) bekezdésén alapul. A keletkező hulladékok besorolását a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. Az adatszolgáltatásra, nyilvántartásra vonatkozó rendelkezés a Kvtv. 50. (1) bekezdésén, a Hgt. 32. (3) bekezdésén és az 51. (1) bekezdésén, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. A monitoring kutak a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése alapján vízjogi engedélyköteles létesítménynek minősülnek.

14 14 A közcsatornába bocsátott szennyvíz szennyezettségét az önellenőrzési tervben foglaltak, valamint a 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet szerint kell mérni, dokumentálni és adatot szolgáltatni. A határozat a fentiek és a már hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül - a Hgt (1) és (2.) bekezdésén, a Hgt. 32. (6) bekezdésén, a Hgt án, a Hgt. 4. számú mellékletén, valamint a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 8. első két során, a 25. (1) és (2) bekezdésén, a 27. (1), (2) és (4) bekezdésén alapul. A hatáskör a Hgt. 41. (1) bekezdésén, a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 31. (1) bekezdés a.) pontján alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a környezet-védelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területéről szóló 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, október 26. Dr Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes

15 Melléklet: 15 Megnevezés EWC kód Mennyiség (t/év) 06 Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok nátrium- és kálium hidroxid * 40 egyéb lúgok * Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok szerves alapanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok vizes mosófolyadékok és anyalúgok * műanyagok, műgumi és műszálak termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok vizes mosófolyadékok és anyalúgok * 50 Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) vizes mosófolyadékok és anyalúgok * 50 Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * szerves növényvédő szerek (kivéve és ), faanyagvédő szerek (kivéve 03 02) és biocidok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok Vizes mosófolyadékok és anyalúgok * 50 Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * gyógyszerek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok Vizes mosófolyadékok és anyalúgok * 50 Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok Vizes mosófolyadékok és anyalúgok * 50 Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok Vizes mosófolyadékok és anyalúgok * 200 Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő * 300 kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok vas-és acéliparból származó hulladékok hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok * 100

16 alumínium olvadék elektrolíziséből származó hulladékok hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok * cink termikus kohászatából származó hulladékok hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok * réz termikus kohászatából származó hulladékok hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok * ezüst, arany és platina termikus kohászatából származó hulladékok hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok * egyéb nem-vas fémek termikus kohászatából származó hulladékok hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok * üveg és üvegtermékek termeléséből származó hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó üvegcsiszolási és polírozási iszapok * Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nem-vas fémek hidrometallurgiai hulladékai fémek kémiai felületkezeléséből, bevonásából származó és egyéb hulladékok (pl. galvanizálási eljárások, horganyzási eljárások, revétlenítési eljárások, maratás, foszfátozás, lúgos zsírtalanítás, anódos oxidálás) pácolásra használt lúgok * 20 veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvizek * 2400 veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladékok * 150 Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok * Fémek, műanyagok átalakításából, fizikai és mechanikai felületkezelésből származó hulladékok Fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezelésből származó hulladékok Ásványolaj alapú, halogéntartalmú hűtő-kenő folyadékok * 6100 (kivéve az emulziókat és oldatokat) Halogénmentes, ásványolaj alapú hűtő-kenő * folyadékok(kivéve az emulziókat és oldatokat) Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok * Halogéntartalmú hűtő-kenő emulziók és oldatok * Szintetikus hűtő-kenő olajok * vizet és gőzt alkalmazó zsírtalanító eljárásokból származó hulladék Vizes mosófolyadék * gőzzel végzett zsírtalanítás hulladékai * Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai hidraulikai olaj hulladékok klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók * 500 Klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj * 60 alapú hidraulika olajok motor-, hajtómű és kenőolaj hulladékok Szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok * 200

17 17 Biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű-, és * 20 kenőolajok hajózásban keletkező olajos hulladék belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz * 150 Egyéb, hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz * olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok olaj-víz szeparátorokból származó olaj * 600 olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz * 960 homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék * 50 keverékek folyékony üzemanyagok hulladékai Tüzelőolaj és dízelolaj * közelebbről nem meghatározott olajhulladék Egyéb emulziók * 300 Közelebbről nem meghatározott hulladékok * A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok szállító-, tárolótartályok, és hordók tisztításából származó hulladékok Olajat tartalmazó hulladékok * keletkezésük telephelyén kívül történő kezelésre szánt vizes folyékony hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok * 300 veszélyes anyagokat tartalmazó vizes, tömény oldatok * hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok hulladékok égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladékok gázok kezeléséből származó vizes, folyékony hulladékok, és egyéb vizes, folyékony hulladékok * hulladékok fizikai-kémiai kezeléséből származó hulladékok elválasztásból származó olaj és koncentrátumok * szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok Olaj-víz elválasztásból származó zsír, olaj keverék, amely * 100 különbözik től olaj regenerálásából származó hulladékok vizes folyékony hulladékok * szennyezett talaj és talajvíz remediációjából származó hulladékok Szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes * 400 anyagokat tartalmazó iszapok Szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes * 500 anyagokat tartalmazó szennyvizek, tömény vizes oldatok 16 A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok a közlekedés különböző területeiről származó kiselejtezett járművek, azok bontásából származó, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék *

18 18 14 Szerves oldószer-, hűtőanyag-és hajtógáz hulladékok szerves oldószer-, hűtőanyag-és hab/aeroszol hulladékok Etilén-glikol * 16 A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok keletkezésük telephelyén kívül történő kezelésre szánt vizes folyékony hulladékok vizes folyékony hulladékok amelyek különböznek től Összesen: 34000