Nyíradonyi Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata 4264 Nyírábrány, Hajnal u. 2.

Átírás

1 Nyíradonyi Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata 4264 Nyírábrány, Hajnal u. 2. BESZÁMOLÓ A ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOKRÓL január december 31. közötti időszak gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak az értékelése (2013. április 25.) 1

2 Nyírábrányban a Gyermekjóléti Szolgálat a Nyíradonyi Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ keretein belül működik. Az évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról rögzítette a gyermekjóléti alapellátások célját, feladatát és működési kereteit. Ez alapján a gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megszüntetése, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése. E törvénnyel összhangban a 15/1998. (IV.30.) NM rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 6. (1) bekezdésében rendelkezett arról, hogy a gyermekjóléti szolgáltatásnak a településen élő valamennyi gyermekre ki kell terjednie ben a 0-18 év közötti gyermekek száma: - Nyírábrányban: fő A Gyermekjóléti Szolgálatnál a szakmai feladatot 1 fő főállású szociális felsőfokú végzettségű családgondozó látja el, akinek munkáját segíti 1 fő felsőfokú szakirányú végzettségű családgondozó (2012. november 1-től főállású). A gyermekjóléti szolgálat alapellátás keretében a 15/1998. NM rendelet 9. -nak megfelelően: - segítséget nyújt a gyermek vagy szülője kérelmének előterjesztéséhez, - szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, - a gyermeket, illetve a szülőt felkészíti a támogatás célszerű felhasználására. A kérelmek előterjesztése nagyrészt segélyek, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások, hivatalos iratok (TAJ-t tartalmazó hatósági igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, adókártya stb.) méltányosságból való megkérésére irányultak. A munkanélküliség, a bizonytalanság, a pénztelenség új életformát alakított ki az emberekben, természetessé válik a segély, illetve különféle "alanyi jogon" járó támogatások kihasználása. A kliensek elsősorban anyagi gondok, egészségügyi problémák, valamint információkérés miatt fordulnak a szolgálathoz. A legtöbb esetben több probléma együttes meglétével szembesültünk, mivel ezek összefüggésben vannak egymással: lelki-mentális, életviteli és foglalkoztatással kapcsolatos nehézségeket is jeleztek a kliensek. A hosszú évek óta tartó munkanélküliség problémája egyre inkább a középpontba került és az ezáltal okozott pusztítás, szociális és mentális síkon egyaránt - talán - visszafordíthatatlan, irreverzibilis folyamatokat idézett elő. A Gyermekjóléti Szolgálatnál előforduló esetek többségében is a növekvő gazdasági nehézségek, a mélyülő szegénység okozta problémasorozatok dominálnak. Sok estben az emberek elveszítették értékrendjüket és többségük súlyos önsors-pusztító életmódba menekült. Ennek következményeit minden esetben a gyermekek viselik. Az emocionális és mentális zavarok csökkentik az érdeklődést, a változtatni akarás lehetőségét, és a perifériás családokban felnövő egyén már aktív kora előtt igényt formál saját maga és utódai eltartására. A családokat az un. stratégiai gyerekek tartják fenn, akik a negatív modell láttán már a 18. életév betöltése előtt - menekülve addigi életkörülményeik közül, de hasonló hátrányokkal indulva - újratermelik önmagukat. 2

3 Elsősorban a gyermekek és a fiatalkorúak vannak veszélyeztetve. Felismerése döntő tényező, hiszen a fiatalkori bűnelkövetők igen széles rétege közülük kerül ki, és hajlamosító tényezőként lép fel a bűnözés kialakításában. Megfelelő anyagi és szakmai felkészültséggel azokat a jelenségeket kell megelőzni, amelyek a deviancia rizikófaktorai (munkanélküliség, iskolázatlanság). Ezt támasztja alá a statisztika is, amely szerint január 2-től s december 31-ig 1433 esetben kellett közreműködnünk a gyermekeket (444 ellátott gyermek esetében) érintő negatív életkörülmények feltárásában, kezelésében: információnyújtás (242 eset), tanácsadás (34 eset), segítő beszélgetés (96 eset), hivatalos ügyekben való közreműködés (603 eset), családlátogatás, családgondozás és környezettanulmány készítés (311 eset), közvetítés más szolgáltatásba (25 eset), tárgyalásokon, értekezleteken való részvétel (28 eset), szakmaközi megbeszélés (3 eset), konfliktuskezelés (17 eset) esetkonferencia (2 eset), adományozás (30 eset), lehetőség szerin ruha és élelmiszer segítség, adomány a rászorulóknak. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa szerint: anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő): 140 eset, gyermeknevelési: 23 eset, magatartászavar, teljesítményzavar: 74 eset, családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők- gyermek közti): 4 eset, szülők vagy a család életvitele: 32 eset, szülői elhanyagolás: 17 eset, fogyatékosság, retardáció: 6 eset, szenvedélybetegségek: 18 eset. Az érintett családok többségében a szülők alacsony iskolai végzettségűek, gyakran még a 8 általános iskolai osztály sincs meg. A leszakadás, a társadalom perifériájára kerülés okainak forrása itt - az iskolázatlanságnál - kezdődik. Az iskolai végzettség az egyének életében egyre inkább meghatározza az elérhető társadalmi helyzetet, az életszínvonal minőségét, illetve elmélyíti az egyes rétegek közötti különbséget. A 8 osztályos iskolai végzettség már értékét vesztette, így az előbb említett rétegek társadalmi lecsúszása indult el. Egyre nagyobb a szakképzetlenek vagy a nem piacképes szakmával rendelkezők köre, de dermesztő valóság a korábban legyőzöttnek hitt analfabétizmus újbóli növekvő tendenciája is. Az információs társadalom küszöbén állunk, ahol a munkaerőpiacon kialakuló globális verseny igényei alakítják ki a képzési célokat, és amelynek egyre kevesebb nyírábrányi lakos képes megfelelni. Azok, akik nem rendelkeznek a kialakuló piacgazdaságnak megfelelő "piacképes" szakmával, a tehetetlenség érzésével szükségszerűen alakítják ki negatív életformájukat és átörökítik gyermekeikre is. A gyermekjóléti alapellátás keretében a családgondozások alkalmával a cél a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése és a veszélyeztetettség prevenciója, megelőzése. Ha alapellátás keretében nem sikerül eredményt elérnünk, vagy a szülő, vagy a gyermek együttműködésének hiányában a gyermekjóléti szolgálat az alábbi gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedéseket javasolhatja: védelembe vétel családba fogadás ideiglenes hatályú elhelyezés átmeneti nevelésbe vétel tartós nevelésbe vétel. 3

4 Ideiglenes hatályú elhelyezés és átmeneti nevelésbe vétel esetén a gyermekjóléti szolgálat segíti a családot a szülő-gyermek kapcsolatának helyreállításában, életkörülményeik javításában annak érdekében, hogy a gyermek visszahelyezhető legyen a családjába. Nyírábrányban december 31-ig a Gyermekjóléti Szolgálat által nyilvántartott gyermekek száma: 210 fő (gondozott + tanácsadás keretében történő ellátott) + 30 gyerek eseti gondnoksága. (Ezen esetekben a gyermekek, fiatalkorúak után járó iskoláztatási támogatás, illetve családi pótlék összegét az eseti gondnok kapta meg, minden hónapban a pénzfelhasználási tervben foglaltaknak megfelelően, a gyermek szükségleteit, igényeit figyelembe véve a szülővel közösen vásárolta el. A vásárlásokról számlát kért, melyekkel a tárgyhót követő hónap 5-ig elszámolt a gyámügyi előadónak.) Alapellátásban gondozottak: 40 Védelembe vett: 10 Családba fogadott: 0 Ideiglenes elhelyezett: 0 Átmeneti nevelt gyermek: 23 Utógondozás, szakellátásból kikerült gyermek: 1 Tartós nevelt gyermek: 0 Az évi XXXI. tv. a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében rögzíti a jelzőrendszer tagjait és feladatait. Az észlelő és jelzőrendszer működtetése preventív jellegű, biztosítása által mindazok a szakemberek, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel, a szolgáltatásra szoruló gyermeket és családot érintő feladatokat határozza meg és ossza el egymás között. Ennek segítségével, még ha a kialakulás kezdetén sikerül észlelni a problémát, akkor talán a szervező, koordináló tevékenységgel megelőzhető a veszélyeztetettség és a hatósági gyermekvédelmi intézkedés. A jelzőrendszer tagjai: Jegyző; Szociális szolgáltatók; Gyermekjóléti alap- és szakellátás intézményei; Oktatási- nevelési intézmények; Pártfogói felügyelői szolgálat; Jogi segítségnyújtói szolgálat; Családsegítő szolgálat; Gyámhivatal. A gyermekjóléti szolgálat feladatai közé tartozik a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, hozzájuttatása a különféle támogatásokhoz. Az újszülöttek esetében segítséget nyújtunk a hivatalos ügyek intézésében: pl.: családi pótlék és egyéb alanyi jogon járó juttatások megigénylése, adatlapok kitöltése. A gyermekjóléti szolgálatnak figyelemmel kell kísérnie a gyermekkorcsoport változásokat, a tankötelesek illetve a tanköteles korból kikerült gyermekek számát. A tankötelezettség hatékony teljesítéséhez a szülők hozzáállásának megváltoztatására van szükség, hisz minden évben visszatérő probléma a szülői kötelességek elmulasztása a tankötelezettséggel szemben. Az iskolázatlan szülők nem látják be az iskolai élet fontosságát, így a gyermek idő előtt kikerül az iskolarendszerből. Az ingerszegény környezet hatására nem csak az iskolai éretlenség, hanem a szociális és érzelmi retardáció is kialakul. Az oktatási intézmény és a család közötti ellentét hatására a gyermekek ideje megoszlik az otthon és az iskola között. A család életmódja következtében a túlkoros deviáns viselkedésű tanulók a család értékrendjét fogják követni Ezek a gyermekek életvitelükből, vérmérsékletükből adódóan korán lemorzsolódnak az iskolai rendszerből (a nyolc osztály elvégzése előtt betöltik a tankötelezettségi kort) és a 4

5 kulturális tőkét átörökítő család hiánya miatt az esélykülönbségek egyre inkább fokozódni fognak. Ez a későbbiekben mind az egyén, mind a társadalom számára óriási anyagi és szellemi javak elvesztését fogja eredményezni. A rendszer hibájának tartom, hogy egyre több általános iskoláskorú gyermek kerül "utcára", mint magántanuló, akik elsősorban azokból a családokból kerülnek ki, ahol az ingerszegény környezet miatt nagyon kevés az esély arra, hogy pedagógusi segítség nélkül sikerül elvégezniük a nyolc osztályt. Nyírábrányban a 2012/2013-as iskolai tanévre vonatkozóan három szülő jelezte szolgálatunk irányába, hogy gyermekük magántanulóként folytatná az iskolai tanulmányait, kérésüket indokoltnak tartottuk, így részükre elkészítettük a támogató javaslatunkat. A 18 éves pályakezdők figyelmét a rugalmasságra, felelősségre és nyitottságra kell irányítani. Meg kell velük értetni, hogy szakképzésekkel illetve átképzésekkel választási lehetőségeiket bővíthetik. A képzés egyre inkább a mobilitást segíti, valamint az oktatási rendszerre épülve, enyhíti a munkanélküliség okozta feszültségeket. Fel kell ismertetni a családokkal, hogy küzdeni kell a munkanélküliséget elfogadó élethelyzet ellen, mégpedig az utódok iskoláztatásával. Nem könnyű feladat megváltoztatni a gyermeket kibocsátó kultúrát, az ott érvényesülő értékrendet, illetve nem könnyű integrálni a társadalomtól leszakadt rétegeket. Úgy gondoljuk, hogy ma már az emberek természetesnek veszik azt, hogy van hova fordulni problémáikkal, hogy van még olyan hely, ahol szégyenkezés nélkül elmondhatják gondjaikat, és ahol - ha anyagi segítséget nem is, de - néhány biztató, támogató szót kapnak ahhoz, hogy saját energiájuk összpontosításával legyenek képesek szembenézni és megbirkózni az előttük álló feladattal, problémával. Napi szintű munkavégzésünk folyamán segítséget jelent szolgálatunk számára, hogy a településünkön áprilisi kezdéssel indult a TÁMOP-5.2.5/B-10/ Ifjúságvédelmi programok megvalósítása Nyírábrányban elnevezésű pályázat. A két éves pályázat célja, az az alapvető társadalmi érdek, hogy hazánk, így Nyírábrány ifjúsága is a demokratikus értékek ismerete és elismerése mellett jogaival tudatosan élő, a felnőtt társadalomba zökkenőmentesen beilleszkedő, közössége boldogulását, érvényesülését elősegítő fiatalokká váljanak. Alapvető továbbá az a célkitűzés, hogy az érintett korosztályok értéknek és a sikeres élet részének tekintsék a családot és a gyermekvállalást, aktívan készüljenek a szülői szerepükre. A fenti célok elérése érdekében a TÁMOP pályázat célja az ifjúsági korosztályok (12-29 éves gyerekek, serdülők, fiatalok) társadalmi- gazdasági részvételének a fejlesztése. A korosztály tagjaiban rejlő társadalmi erőforrások kibontásának elősegítése, életpálya tervezésük és vezetésük tudatosságának fejlesztése, a negatív társadalmi folyamatokkal szembeni védekezőképességük fejlesztése, a társadalmi és kulturális különbségekből fakadó deficitek csökkentése, az egyéni és/vagy közösségi kompetenciák fejlesztésével, minőségi információk és alternatív programok biztosításával, továbbá az e tevékenységeket hosszútávon megvalósítani képes szolgáltatások, intézmények fejlesztésével. A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek a éves korosztály tagjai között: Ifjúsági információs pont és tanácsadó iroda kialakítása, Pszichológiai tanácsadás, foglalkozás, Mentálhigiénés tanácsadás, Családtervezési foglalkozások, Kulturális- és sport rendezvények látogatása, Nyári táborok, Barkács- és futball foglalkozások. 5

6 A Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai február án az Európai Unió és a Katolikus Karitasz által támogatott élelmiszersegély csomagosztást koordinálta. Minden munkatársunk részt vett az előkészületi munkálatokban, 2012 októberében a csomag igényléséhez szükséges adatlapok kitöltésében, összegyűjtésében. A lakosság (közel 640 család) értesítéséről, a szervezési feladatokról (gépkocsi, sofőr leszervezése, időpontok egyeztetése) is mi gondoskodtunk. A es év folyamán szolgálatunk több alkalommal is segítséget nyújtott abban, hogy a rászoruló lakosság fa- illetve ruhaadományban részesüljön. Tisztelt Képviselőtestület! Kérem tájékoztatásom elfogadását! Nyírábrány, április 17. Hamecz Erika Emese Gyermekjóléti Szolgálat 6