Tárgyszavak: szemétégetés; benchmarking; Németország.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tárgyszavak: szemétégetés; benchmarking; Németország."

Krisztina Szalai
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK Szemétégető berendezések összehasonlítása Tárgyszavak: szemétégetés; benchmarking; Németország. A Fraunhofer Környezet-, Biztonság- és Energiatechnikai Intézet hét szemétégető berendezés teljesítményét hasonlította össze a szabványos jellemzőknek megfelelően. Célul tűzték ki az optimatizálási lehetőség bemutatását az energia- és anyagáramok, az üzemfenntartás, a logisztika és a gazdaságosság területén. A települési hulladékokra vonatkozó szabályozás (TA Siedlungsabfall) szerint 2005-től csak inert anyagokat szabad tárolni és a hulladékfrakciók ipari müveleteknél történő együttégetése különböző ártalmatlanítási eljárásokkal történhet. A lerakók, hulladékégető berendezések, mechanikai biológiai kezelők és erőművek műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági versenyben vannak. Az ártalmatlanító berendezések üzemeltetőinek törekedni kell a költségek csökkentésére. Eljárástechnikai összehasonlító értékelés (benchmarking) Összehasonlították a különböző szemétégető berendezések teljesítményét. Vizsgálták az üzemek gazdasági adatait, az energia- és anyagáramokat, az üzemfenntartást, a logisztikát. Hat német és egy holland üzemet vizsgáltak, amelyek az üzemek kora, a gépsorok száma és feldolgozási teljesítménye alapján megfeleltek a Németországban működő berendezéseknek. A vizsgálat elvégzésének a módját vázlatosan az 1. ábra szemlélteti. Az üzemek összehasonlításához szükséges adatokat kérdésrendszer alapján szerezték meg. Négyévi időszak adatai és szakirodalmi adatok alapján értékelték. A rendelkezésre álló adatok alapján a hulladékégető berendezések teljesítmény- és gazdaságosságfelmérésére 120 jellemzőt állapítottak meg. Az adatrendszerezést és kiértékelést a következő részterületek szerint végezték:

2 tervezés költség- és eljárástechnikai vonatkozású paraméterek azonosítása szemétégetési folyamat összekapcsolása a művelettel jellemző adatok megállapítása műszaki, gazdálkodási és környezetvédelmi összefüggések definíciója és megállapítása több szemétégető berendezés megbízható jellemző adatainak definíciója és megállapítása gyengepontok elemzése jellemző adatok anonim összehasonlítása és a best-practice értékek sávszélessége gyengepontok egyedi súlyozása megvalósítás műszaki és gazdaságossági optimalizálás megkezdése és realizálása az eredmények átvitele és továbbfejlesztése 1. ábra Az összehasonlítás folyamata Az általános adatok terület a berendezések hulladékmennyiség és fűtőérték-terhelését veszi figyelembe. Az anyagáramterület az égetett hulladékfajták, a feladott egyéb anyagok, mint pl. ammónia, aktív szén és a maradék anyagok. Az energiaterülethez tartozik a termelt gőz mennyisége, energiatartalma, a leadott és hasznosított energia, a primerenergia-felhasználás fűtőolaj vagy földgáz formában, valamint a berendezés energiafelhasználása. A beszállításlogisztika területe: a szállítójárművek beszállítási ideje, a gépjármű által szállított mennyiség és a hulladék ellenőrzése. Az üzemfenntartás-terület tartalmazza az ellenőrzések és karbantartások, üzemállások időtartamát, a leállítás és újraindítás időigényét. További terület az összehasonlítások céljából az egyes berendezések javításának gyakorisága.

3 A gazdaságossági értékeléshez tartozik a vállalat mérlege, vagyona és a berendezésekre jellemző felhasználások, valamint a személyi állomány. A jellemző adatokat kiértékelését, valamint az átlag-, a minimum- és maximumértékek képzését anonim formában végezték. Az egyes vizsgált területek alapján megtakarítási és optimalizálási lehetőségekhez jutottak. Primer energia bevitele A primerenergia-bevitel (fűtőolaj vagy földgáz) értékeléséhez a primerenergia-felhasználást a feladott hulladék mennyiségére vonatkoztatják. A kiértékelést a feladott hulladékmennyiség és fűtőérték figyelembevételével végzik. A 2. ábra adatai szerint a hét vizsgált berendezés közül kettőnél jelentős optimalizálási lehetőség van. Egyes berendezéseknél a felhasználás kétháromszor nagyobb az átlagosnál. Ezeknél évi t hulladékmennyiség esetén, 150 EUR/t fűtőolajköltség mellett kb EURO többletköltséget állapítottak meg. primerenergia-bevitel primer energia bevitele egy tonna hulladékra (kj/t) optimalizálási lehetőség MVA MVA MVA MVA MVA MVA MVA MVA MVA MVA MVA MVA MVA MVA szemétégető berendezések, MVA 2. ábra A vizsgált hulladékégető berendezések és évi primerenergia-bevitele Üzemfenntartás Az egyes gépsorok ellenőrzése és nem tervezett javítása miatti üzemidőkieséseket több év adatai alapján értékelték. Mint a 3. ábrán látható az azonos korú gépsorok üzemidő-kiesése évi 200 és 1500 óra között van. Amennyiben

4 az egyes gépsorok égetőkapacitása 13 t/h és az ártalmatlanítás dija 150 EUR/t, az üzemidő-kiesés csökkentésével évi és 3 M EUR közötti összeg nyerhető. gépsorok kor szerint csoportosítva, év berendezések növekvő kora gépsorok üzemidő-kiesése optimalizálási terület évi átlagos üzemidő-kiesés (óra) 3. ábra Üzemidő-kiesések Beszállítási logisztika Vizsgálták az átvevő és mérő személyzet leterheltségét, az elvégzett hulladék-ellenőrzések számát a beszállító járművek számához viszonyítva, és a hulladékfeladó garat eltömődésének gyakoriságát. Azoknál a berendezéseknél, amelyeknél megfelelő az előkészítés és széles körű a hulladék ellenőrzése, kevesebb az üzemzavar. Maradék anyagok Egy tonna hulladékból kb. 160 kg salak keletkezik, évi t hulladék égetése esetén t salakot kell ártalmatlanítani. Amennyiben a salak ártalmatlanítási költsége 10 EUR/t, ez évi EUR költséget jelent. Gazdálkodás Példaképp egyik gazdálkodási jellemző a gép-, tűz-, épület- és felelősségbiztosítási díj, amely kb. 2,50 EUR/t hulladék. Megfelelő szerződés esetén ennél megtakarítás érhető el. A gazdálkodás eredménye javítható megfelelő

5 eljárástechnikai értékelés felhasználásával a tervezésben és a berendezés kiválasztásában. Ki fogják terjeszteni az eljárástechnikai értékelést a biológiai és mechanikai biológiai berendezésekre. (Dr. Balázs Ádám) Bruinsma, A.; Hiebel, M.; Keldenich, K.: Müllverbrennungsanlagen im Vergleich. = Umwelt Magazin, sz. p. 59. Reimann, D. O.: Zukunft der kommunalen Müllverbrennung. = Müll und Abfall, 33. k. 7. sz p Egyéb irodalom Kovács D.: A komposztálás háttéripara. = Hulladéksors, 3. k. 12. sz p Kohán J.: Bemerülő gyorshűtés hulladékégetés. = MOL Szakmai Tudományos Közlemények, sz. p Csontos Gyné: A martaszfalt hasznosításának tapasztalatai. = Közúti és Mélyépítési Szemle, 53. k. 1. sz p Varga F.: A pép papírlappá alakul. = Hulladéksors, 3. k. 12. sz p Tarsolyné B. I.: Újrahasznosítási helyzetkép. = Hulladéksors, 3. k. 12. sz p Használt festékpatron: eldobás helyett újratöltés. = Hulladéksors, 3. k. 12. sz p Markó Cs.: Elfogadták az országos hulladékgazdálkodási tervet. = Hulladéksors, 3. k. 12. sz p Érték a salakból. = Hulladéksors, 4. k. 1. sz p Sallay Á.: Esztergom kertváros régi hulladéklerakó rekultivációs terve. = Tájépítészet, 3. k. 2. sz ősz. p Bíró Sz.; Geiger A. stb.: Gumiőrlemény alkalmazása bitumenekben és aszfaltban. = MOL Szakmai Tudományos Közlemények, sz. p Parlamenti döntések a csomagolóanyagokról. = Lélegzet, 13. k. 2. sz p Farkas H.: Hulladékok vizsgálatának szabványosítása az Európai Unióban. = Hulladéksors, 4. k. 2. sz p. 7 8.

Hasonló dokumentumok

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint