Fahulladékok és biomasszák hasznosítása Németországban

Átírás

1 HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Fahulladékok és biomasszák hasznosítása Németországban Tárgyszavak: biomassza; fahulladék; hulladék-újrahasznosítás; Németország; piac. A megújuló energiafajták Európában Európában népszerűek a megújuló energiafajták. A földrész több országa középtávú adókedvezményekkel és szállítási intézkedésekkel támogatja ezt az energiatermelési formát. A szilárd biomassza a megújuló energiák között kiemelkedő jelentőségű. Ebben a vonatkozásban a fáé a fő szerep beleértve a hulladék fát is. Az energiatermelésre alkalmas biomasszák kínálata sokrétű. Elvileg rendelkezésre áll fa, famaradék és fahulladék, biogáz, növényi olajok és zsírok, mezőgazdasági hulladékok, energianövények, mezőgazdasági hulladékok és egyéb biológiai eredetű hulladékok. Ennek ellenére a következő években a fa tüzelőanyag lesz a legfontosabb, legalábbis Közép-Európában. Nagy az igény azonban a fa és maradékai iránt. Az államilag támogatott energetikai hasznosítással a faipar anyagában való hasznosítása versenyez. Németországban mind az állam, mind a tartományok évek óta támogatják a biológiai eredetű szilárd anyagok égetésére alkalmas tüzelőberendezések létesítését. A fa tüzelőanyagok energetikai hasznosítása különösen Dél-Németországban hódított teret az elmúlt években. Abszolút értelemben azonban még így is csekély az előrelépés. Németországnak az a célja, hogy megújuló forrásból állítsanak elő villamos áramot től van érvényben az országban a megújuló energiafajtákra vonatkozó törvény (Erneubare-Energien-Gesetz EEG). Ennek átdolgozott változata augusztus 1. óta érvényes.

2 A fahulladék minőségének jelentősége A fahulladék energetikai hasznosítása szempontjából az energiatartalom, a fűtőérték a legfontosabb mutató, amelyet csökkent a nedvességtartalom és az ásványianyag-tartalom. Az utóbbi a fűtőérték csökkentése mellett fokozott hamuképződéssel jár, és ezáltal növeli a kezelési költséget. A megmunkált fa idegen komponenseket tartalmaz, amelyek a veszélyes anyagokkal és a zavaró anyagokkal leválaszthatók. Égetés során a veszélyes anyagok megmaradhatnak, és terhelhetik a környezetet. Rendszerint ezek felelősek azért, hogy az égetőmű milyen besorolást kap az engedélyeztetéskor. Ilyen anyagok pl. a halogéntartalmú bevonatok, a fakonzerváló szerek vagy a toxikus nehézfémtartalmú bevonatok és festékek. A veszélyes anyag esetében igen fontos a hatósági besorolás. A veszélyes anyagot tartalmazó fa égetése csak nagyobb égetőművekben kifizetődő. A kis megengedett emisszióértékek és a költséges ellenőrzés egekbe viszik a költségeket. Azok a tüzelőanyag-komponensek számítanak zavaró anyagnak, melyek az égetéssel kapcsolatos műszaki folyamatokat megzavarhatják, az égetési folyamatot kedvezőtlenül befolyásolhatják, leválasztás után kezelést vagy mint ásványi maradékok ártalmatlanítást igényelnek. A zavaró anyag fogalma nincs rögzítve jogszabályban. A zavaró anyag meghatározását a szállító és üzemeltető közötti önkéntes megállapodás tartalmazza, illetve a 428 RAL terméktanúsítás határozza meg a következőképpen: A nem természetből származó fahulladékokban és kérgekben lévő idegen alkotóelemek Veszélyes anyagok Zavaró anyagok fakonzerváló szerek fémek, ásványok, üveg szerves halogén bevonatok (PVC) festékek, töltőanyagok toxikus nehézfémek textil, műanyag stb. poliklórozott bifenilek (PCB/PCT) ásványi eredetű szennyeződések márciusától a fahulladékokra vonatkozó rendelet szabályozza a kezelés módját. Az előírás az anyagi hasznosításra rögzíti a határértékeket. A rendelet ezenkívül megengedi, hogy a levegőre vonatkozó műszaki irányelv (TA-Luft Technische Anleitung Luft) szerint engedélyköteles berendezésekben a tüzelőanyag maximum 2%-át 3 és 4 kategóriá-

3 jú fahulladék képezze. Ezt a fahulladékot egyébként hulladékégetőkben kell kezelni. A külön szabályozás nem vonatkozik a nem engedélyköteles égetésre (kis égetőművek). A fahulladék különböző változatai Különböző gazdasági ágazatokban és változatos formában keletkezik fahulladék. Eredet szerint építési és bontásból származó fa, csomagolásból származó fa, bútor és egyéb faáru (pl. játék, fogók, nyelek) különböztethető meg. A német Energetikai és Környezeti Intézet (Institut für Energetik und Umwelt) új jelentése szerint évente kb. 2,5 4 M t építési és bontásból származó fa keletkezik az országban. A csomagolásból származó fa évente kb. 1 M t. A bútorból és egyéb termékekből származó fa mennyisége évente kb. 2 3 M t. Mindenesetre a keletkező mennyiség ingadozhat évről évre. Az építési és bontásból származó fa mennyiségét erősen befolyásolja az építőipari konjunktúra. A keletkező fahulladék mennyisége területileg is különböző: építkezések és a népsűrűség nagymértékben meghatározza a fahulladék mennyiségét. Németországban 2 M t/év részesedéssel Észak-Rajna- Vesztfália tartomány vezet. Országszerte elsősorban A3 és A4 kategóriájú fahulladék keletkezik, teljes mennyisége évente kb. 6 M t. Az A1 és A2 kategóriájú hulladék kb. 2 M t-t tesz ki évente. A kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiség jóval kevesebb ben állítólag csak 4 M t cserélt gazdát áruszállítási egyezmény útján. Mindenesetre a szakemberek abból indulnak ki, hogy időközben ez a mennyiség nőtt és tovább nő. A fahulladék tekintetében igen fontos a külkereskedelem ben még kb. 82 E t-t hoztak be az országba, és kb. 520 E t-t exportáltak ben megfordult a helyzet: már 570 E t volt az import, miközben az export kb. 350 E t-ra esett vissza. A 2002-ben behozott fahulladéktöbblet 83%-a Hollandiából származott. A kivitel hagyományosan az olasz faforgácslemez-iparba irányul, ami a teljes export 65%-át teszi ki. A megváltozott import-export szerkezet az energetikai hasznosítás iránti megnőtt belföldi kereslet, és a skandináv fafeldolgozó ipar korábbinál kisebb keresletének következménye. Gyors piaci változások A fahulladékból előállított áram gazdaságosságát a megújuló energiatörvény a biomassza-rendelettel együtt nagymértékben javította. Az új

4 ösztönzés következtében további fahulladékból villamos áramot előállító üzemek nyíltak meg. A 2003 áprilisában életbe lépett fahulladék-rendelet is fontos szerepet játszik. A jogszabály szinte valamennyi fajta fahulladék hasznosítását szabályozza. Az 1998/1999-es években évente még kb. 2,8 M t fahulladék került lerakókra, de a lerakókra kerülő mennyiség visszaszorulóban van, és ennek megfelelően a piac számára ismét hozzáférhető mennyiség emelkedik. Ez a tendencia tovább folytatódik ban az üzemek kb. 3,8 M t fahulladékból termeltek áramot. Kizárólag hőtermelésre lényegesen kisebb mennyiséget fordítottak. Összességében 4 4,5 M t-t hasznosítottak ban a fafeldolgozó ipar valószínűleg kb. 1,3 M t/év fahulladékot hasznosított anyagában. A Hulladék, Szennyvíz és Infrastruktúra Menedzsment Intézet (INFA Institut für Abfall, Abwasser und Infrastruktur-Management) 2004-ben kb. 6 M t-ra becsülte a fahulladék-potenciált. Anyagában való hasznosításra valószínűleg kb. 1,2 1,4 M t, energetikai hasznosításra 4,0 4,5 M t kerül. Tavaly valószínűleg 0,3 0,5 M t-t exportáltak, 2000-hez képest jelentősen bővült a fahulladék energetikai hasznosítása. Ebben az évben energetikailag valószínűleg kb. 2 M t fahulladékot hasznosítanak. Idén becslések szerint még 2 3 M t került lerakókra. Németország fahulladékpotenciálja évente elméletileg 7,5 8,5 M t-ra tehető. Ennek alapján az egy főre jutó potenciál 100 kg/fő. Területi különbségek Az egyes vidékek között nemcsak a keletkező fahulladék mennyiségében mutatkozik különbség, a kereslet is egyenetlen. Így pl. Berlin- Brandenburg területén nagy a kereslet. Észak-Rajna-Vesztfáliában a fafeldolgozó iparban a legnagyobb az igény az A1 és A2 fajta fahulladék iránt. Jelenleg Németországban a fahulladék átlagos ára euró között mozog. A szennyezett fahulladék átvételét még mindig megfizetteti az átvevő. Mindenesetre 1998 óta a szennyezett fahulladékért fizetendő többletköltség jelentősen csökkent. Szakértők szerint a fahulladékpiac a következő években továbbra is jelentősen változik. A fahulladék energetikai hasznosítása iránti igény még fokozódik, mivel további erőművek kapcsolódnak be a hálózatba. A megújulóenergia-törvény következtében előfordulhat, hogy a kisebb erőművek a tüzelőanyag-ellátásban fahulladékról a természetes fára térnek át. Ez kissé mérsékelhetné a keresletet. Könnyen lehet, hogy a fahulladékot hosszú távon a másod-tüzelőanyagok váltják fel. A lerakás jelentősen visszaszo-

5 rul, és középtávon meg is szűnik. A faiparban feldolgozott mennyiség kb. azonos marad. A szakértők arra számítanak, hogy a következő években a fahulladék ára valószínűleg csak kissé változik. Az Energetikai és Környezeti Intézet mindenesetre úgy látja, hogy területi szempontból jelentős változásokra kerülhet sor. Összeállította: Haidekker Borbála Biomasse: Markt im Umbruch. = Recycling magazin, 60. k. 4. sz p Scheuermann, A.; Thraen, D.: Energetische Nutzung von Altholz. = Müll und Abfall, sz p