A hulladékgazdálkodás átláthatóbbá tétele környezeti kontrollinggal

Átírás

1 A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.2 A hulladékgazdálkodás átláthatóbbá tétele környezeti kontrollinggal Tárgyszavak: benchmarking, elemzés; hulladékgazdálkodás; kontrolling; környezetvédelem. A környezeti vonatkozású kontrolling és eszközei A stuttgarti székhelyü Fraunhofer Institut für Arbeitswirtschaft und Organisation (IAO) felmérést végzett német vállalatok körében, amelyben a következő kérdésekre vártak választ: Mit jelent a módszeres környezi kontrolling? Milyen vállalatok alkalmazzák azt és miért? Hogyan lehet jobban érvényesíteni az üzemi gyakorlatban a környezetvédelmi szempontokat? A válaszokból arra következtettek, hogy a következő években nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem az iparban. A környezeti kontrolling magában foglalja a környezeti célok meghatározását, a vállalati anyag- és energiafelhasználás elemzését, tervezését és szabályozását. A környezeti kontrolling a költségcsökkentés nélkülözhetetlen eszköze, nem pusztán a környezetkárosító hatások minimalizálása. A felmérés szerint a hatékony anyag- és energiagazdálkodás megszervezésével minden esetben csökkenthetők a kiadások, ennek azonban előfeltétele a módszeres környezeti kontrolling. A környezeti kontrolling jótékony hatása a környezetgazdálkodás mellett a termelésirányításban, a kontrollingban és a minőségirányításban is mérhetővé válik. A környezeti kontrolling a vizsgálandó terület kijelölésével és az eszközök kiválasztásával kezdődik. Az utóbbiak közül legismertebb az üzemi ökomérleg, a környezeti mutatók kidolgozása és a környezeti költ-

2 ségek számításának módszere (1. ábra). A számítás alapja a berendezésekre, technológiai folyamatokra és termékekre vonatkozó anyagés energiaáram elkészítése, majd értékelése. A következő lépés a különböző anyagáramok közötti kapcsolat elemzése, ennek alapján azoknak a pontoknak a kiválasztása, ahol a környezeti terhelés csökkenthető, majd végül a cél eléréséhez szükséges intézkedéseket kell meghatározni. veszélyes anyagok kezelése környezeti mutatók hulladékmérleg egyéb vállalatoknak készült jelentés anyagok ökológiai minősítése anyagokhoz kapcsolódó költségszámítás környezetvédelm i költségek becslése üzemi ökomérleg anyagáram, anyagáram-elemzés termékek ökomérlege, ökoprofizmus beszállítók értékelése környezeti szempontból egyéb 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% naponta - hetente havonta - negyedévente félévente - évente egyszeri elemzés soha 1. ábra A környezeti kontrolling eszközeinek alkalmazási gyakorisága A kontrolling mint folyamatosan működő intézmény A környezeti kontrolling funkcióit azonban ezzel még nem merítettük ki, mivel figyelni és mérni kell a változások hatásait és sikerét is, ami a

3 célok további módosításához vezet. A környezeti kontrolling tehát nem egyszeri, hanem folyamatos feladat. A baden-württembergi Fraunhofer Intézet (IAO) felmérése szerint a bejegyzett 1594 termelő vállalatból 160- ban a környezeti kontrolling eszközei közül főleg a veszélyesanyagmenedzsmentet és a hulladékmérleget használták. Ez az ilyen anyagokkal foglalkozó cégek számára hatósági előírás. A környezeti mutatószámok eszközét önkéntesen a cégek 75%-a alkalmazta, a többség (40%) azonban legfeljebb félévente évente. A Fraunhofer Intézet szerint a mutatószámokat elsősorban azért alkalmazzák, mert az ahhoz szükséges adatokat évente egyszer (legfeljebb kétszer) kell előállítani. Ezenkívül csak kis számú adatról van szó. A ráfordítás tehát nem jelentős, viszont a környezeti kontrollingban ilyen kevés mutatóval nem lehet tartalmas megállapításokat tenni. A vállalati környezeti mérlegek többnyire az ilyen önkéntes környezeti mutatószámokra épülnek. Sok vállalat külső kommunikációra használja a környezeti mérleget, például a vállalat tevékenységének környezeti hatásait bemutató környezeti jelentéshez. Az ökoprofil és az anyagáram-elemzés Hasonlóan önkéntes, de kevésbé kedvelt és népszerű eszközök a termékekre vagy folyamatokra vonatkozó környezeti szempontú értékelések, mint pl. az ökoprofil és az anyagáram-elemzés. Ezeknek a módszereknek a népszerűtlensége valószínűleg arra vezethető vissza, hogy részletesebb és mélyebb adatokat igényelnek. A felmérés azonban rávilágított egy másik okra is, arra, hogy a környezeti kontrolling ezen eszközei iránt sem a vállalatokban, sem pedig a hatóságok részéről nincs nagyobb igény. Arra a kérdésre, hogy miért vállalnak többletmunkát a vállalatok a környezetirányítás alkalmazásával, a következő válaszok születtek: a belső információ alátámasztása: 60%; a munkatársak általános tájékoztatása: 67%; ezzel tesznek eleget a környezetgazdálkodási követelményeknek: 63%; hatóságok tájékoztatása: 61%; környezeti szempontok megfogalmazása: 54%; a változás irányának követése, a folyamatok javítása mint fő cél: 52%.

4 A válaszok között még szerepelt a környezeti beszámolók és nyilatkozatok összeállítása (48%), a gyenge pontok meghatározása és az optimalizálási lehetőségek feltárása (44%). A tanulás eszköze A környezeti kontrolling jól bevált eszköz egy olyan tanulási folyamat elindításához, amelyben a technológiai folyamatokat ellenőrzik vagy a munkakultúrát elemzik. Érdekességképpen jegyezték meg a tanulmány készítői, hogy a megkérdezett vállalatok mindössze 38%-a használta a környezetirányítást a berendezések felülvizsgálatánál és felügyeleténél. A környezetirányítás megkönnyítheti a közös célok elfogadtatását a munkatársakkal folytatott megbeszéléseken. A vállalatok 38%-a jelölte meg a környezetirányítást mint fő motiváló tényezőt. Benchmarking A környezeti kontrolling jó és hatékony eszközeként használható a benchmarking (szint-összehasonlítás) a folyamatok optimalizálásában. A benchmarking során az egyes folyamatok értékelésekor értékes gondolatok és javaslatok születhetnek. Kiderülhet, hogy például miért kerül az XY típusú papírhulladék feldolgozása tonnánkánt 10 euróval többe adott vállalat egyik üzemben a kettő közül. A jó mutatók nagy segítséget jelenthetnek a berendezések, üzemrészek, esetenként az egész üzem vállalaton belüli és kívüli összehasonlításában. Ezzel a lehetőséggel a válaszadók mindössze 28%-a élt. A válaszok kiértékelése szerint ennek az az oka, hogy nincsenek meg a vállalatok összehasonlításához szükséges lehetőségek. A tervezésben és szabályozásban nem alkalmazzák a környezeti kontrolling eszközrendszerét, amit az egyes kategóriákon belül adott válaszok alacsony száma tükröz. Ez az arány minden esetben 20% alatt maradt. Az IAO azzal próbálja a környezeti kontrollingot népszerűsíteni és alkalmazására ösztönözni a vállalatokat, hogy Baden-Württemberg tartomány támogatásával kidolgozott egy intebis nevű szakmai koncepciót. A koncepció lényege az, hogy a vállalati döntéshozatalban bevált ERP- (enterprise resource planning, vállalati erőforrás tervezés) rendszerekbe beépítenek környezeti mutatószámokat is. A környezetirányítás akkor éri el célját, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. Az intebis kipróbálása és értékelése most folyik. Az eddigi válaszok alapján az érintettek hasznosnak találták az ERP-rendszert és támogatják bevezetését

5 a környezetirányítás területére. Továbbá azt várják az intebis -től, hogy megkönnyíti a beszámolók elkészítését, és elősegíti az anyag- és energiaáramok ok-okozati összefüggésének vizsgálatát. Összeállította: Haidekker Borbála Mehr Transparenz im Abfallmanagement. = Recycling Magazin, 60. k. 4. sz p Fehr, G.; Goerchel, U.; Hütter, H. stb.: Wirtschaftlichkeit von Investitionen und Transparenz von Folgekosten durch Projektcontrolling von Anfang an Wasserwirtschaft. = Wasserwirtschaft, Abwasser, Abfall, 47. k. 5. sz p