A települési szilárd hulladék energetikai hasznosításának lehetőségei

Átírás

1 A települési szilárd hulladék energetikai hasznosításának lehetőségei Előadó: Leitol Csaba Vezérigazgató MKM Consulting Zrt 1055 Budapest, Szent István krt

2 Jog s zabályi háttér Energetikai engedélyeztetési eljárást, mind az együttégetés, mind a települési hulladékok termikus hasznosítására létesülő égetőművek esetében a villamos energiáról (VET) szóló évi CX. és azt módosító 2005 évi LXXIX. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 180/2002. (VIII.23.), és azt módosító 246/2005. (XI. 10.) korm. rendelettel, és az 56/2002. (XII.29.), és azt módosító 112/2005. (XII. 23.) az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló GKM rendelet szabályozza. Kapcsolódó engedélyezési területek Építési engedélyezés Környezetvédelmi, Vízjogi, Vízvédelem, Felszín alatti vizek és talajvédelem, Levegőtisztaság védelem és Zajvédelem

3 Fontos abb EU irányelvek 2000/76/EK hulladékégetési irányelv (Waste Incineration Directive rövidítve WID). Az irányelvet december 28-tól alkalmazni kell valamennyi égetőműre. 2006/12/EK irányelv a hulladékokról. Ez az irányelv a 75/442/EGK többször módosított tanácsi irányelv kodifikációja. Az irányelvben több olyan célt és feladatot határoztak meg, ami befolyásolja a hulladékégető művek létesítésének esélyeit is. A hulladékégetésre vonatkozó elérhető legjobb technikát (BAT) tartalmazó referencia dokumentum (rövidítve BREF). A hulladékégetésre vonatkozó BREF-et a 96/61/EK tanácsi irányelv (IPPC irányelv) előírásának megfelelően állították össze és augusztusban került az EU által elfogadásra.

4 Várható változás ok az EU-ban A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására irányuló tematikus stratégia. A Bizottság decemberében közleményként véglegesítette a tematikus stratégiát Az anyagban kiemelik az energiahatékonyság növelésének fontosságát. Jelzik, hogy a Bizottság hatékonysági küszöbértékek használatának bevezetését javasolja a kommunális hulladékégető művekben alkalmazott hulladékkezelés hasznosításként vagy ártalmatlanításként történő besorolására. Hulladék keretirányelv (Waste Framework Directive rövidítve WFD) A Bizottság decemberében elkészítette az új hulladék keretirányelv javaslatát, és jelenleg folyik ennek a vitája a bizottságok előtt. Az új WFD az elfogadását követően hatálytalanítja a korábbi ilyen témájú irányelveket. Tisztázandó kérdés: A hulladékégetést lehet-e és milyen feltételekkel hasznosításnak (R1) minősíteni, vagy ártalmatlanításnak (D10) kell besorolni.

5 Energ etikai has znos ítás i lehetős ég ek Hulladékégetés*: Ömlesztett hulladék égetése Rostélyos (6-9,5 MJ/kg) Előkezelt hulladék égetése Rostélyos (11-12,5 MJ/kg) Hűtött rostélyos, vagy fluidágyas (14-17 MJ/kg) Cementgyári együttégetés Előkalcinátor égőn (14-18 MJ/kg) Főégőn (18-26 MJ/kg) Erőműi együttégetés (csak szilárd tüzelésű erőművekben, MJ/kg) Biogáz hasznosítás (anaerob erjesztés után) *Egyéb technológiák: pirolízis, plazma, thermoselect

6 Mag yarors zág i helyzetkép Hulladékégetés Fővárosi Hulladékhasznosító Mű A között lezajlott korszerűsítésnek és rekonstrukciónak köszönhetően a Mű ma Európa legkorszerűbb égetőművei közé tartozik. Tüzelőanyag: vegyes hulladék, átlagos fűtőérték 9 MJ/kg (2006) A Hulladékhasznosító Mű főbb technológiai jellemző adatai: hulladékégető kazánok száma: 4 db tüzelőrendszer: hengerrostély kazánonkénti égetési teljesítmény: 15 t/h éves kapacitás: 420 ezer t turbina-generátor teljesítmény: 24 MW kazánonkénti gőzteljesítmény: 40 t/h kazánok hatásfoka: 82% füstgáztisztítás: félszáraz rendszer salak 23% pernye 4%

7 Mag yarors zág i helyzetkép Együttégetés Cementgyárak Beremend és Hejőcsaba engedélye a települési hulladékból előállított másodlagos tüzelőanyag égetését is lehetővé teszi. Aktuális befogadó kapacitásuk erre az anyagra jelenleg tíz-tíz ezer tonna/évre tehető. Erőművek Mátra Erőmű: 200 ezer t/év együttégetési engedéllyel rendelkezik Vértes Erőmű: 20 ezer t kísérleti égetési engedéllyel rendelkezik Bakonyi Erőmű: tervezik az együttégetést Pannon Power (Pécsi erőmű): tervezik az együttégetést AES Borsod: jelenleg nem tervezik hulladék égetését

8 Ég etés i s tratég iát meg alapozó tanulmány Átfogó szakmai tanulmány készítése a települési hulladék energetikai hasznosításának alternatíváiról, feltételeiről címmel a KvVM FI megbízásából országos égetési stratégiát megalapozó tanulmány készült (2006 augusztus 2007 január) Szakértői munkacsoport: Leitol Csaba projektvezető Dr. Krasz Mária környezetvédelmi szakjogász Olessák Dénes hulladékgazdálkodási szakértő Kiss Tibor hulladékgazdálkodási szakértő Nagy György hulladékgazdálkodási szakértő Bánhidy János hulladékgazdálkodási és levegőtisztaság védelmi szakértő Víg András műszaki szakértő, környezetvédelmi szakértő Dr. Szabó László másodlagos tüzelőanyag gazdálkodási szakértő Drescher László gazdasági EU szakértő Fülöp Zoltán környezetmérnök Farkas Patrícia környezetmérnök

9 Móds zertan A Magyarországon indított hulladékgazdálkodási projekt képviselői szolgáltatták a 2006, 2015, illetve 2025 évekre becsült, a projektekhez tartozó egyes településeken keletkező települési hulladék mennyiségét. A felmérést nem csak a már hivatalosan futó ISPA és KA projektekre, de az előkészítés alatt álló egyéb projektekre is (pl: Nyugat-Dunántúl, Jászság-DélHeves, Borsod, Kelet-Nógrád stb.) kiterjedt. A felmérés eredményeként az 1 főre eső átlagos hulladékmennyiség: 2006 évben: 357 kg/fő, 2015 évben: 400 kg/fő, 2015-ben: 439 kg/fő Megvizsgáltuk a projektekben tervezett hulladékkezelő központok elhelyezkedését és kapacitásadatait (ezekben koncentrálódik a hulladék) Elemeztük a tervezett hulladéklerakók kapacitásadatait és élettartamát Beavatkozási logika: ott lehet égetési projektet indítani, ahol nem áll rendelkezésre minimum 5 év szabad lerakó kapacitás

10 Eredmények I. Hulladék elos zlás a Mag yarors zág on

11 Eredmények II. Az eg yes központokban ártalmatlanítandó hulladék mennyis ég e (IS PA és K A projektek)

12 Eredmények III. IS PA és K A projektek hulladék kezelő központjai

13 Eredmények IV. S zabad lerakó kapacitás ok 2015-ben

14 S tratég iai célok A keletkező hulladékok termikus módón történő ártalmatlanítását Magyarországon a jelenlegi 9 %-ról 2015-ig 20 %-ra 2025-ig 30 %-ra kell emelni Ezzel párhuzamosan el kell érni, hogy a lerakásra kerülő hulladék aránya a jelenlegi 80 % körüli értékről 2015-re 50 % köré csökkenjen, majd 2025-re közelítse meg a 40 %-ot. Ahol lehetőség van rá, ki kell használni a meglévő létesítmények nyújtotta szinergikus előnyöket a gazdasági racionalitás mentén. Ahol erre nincs lehetőség új beruházásokat kell kezdeményezni figyelembe véve a magántőke hatékony bevonásának lehetőségeit. Komplex regionális rendszerek tervezése, országos koordináció megvalósítása helyi kezdeményezések helyett, vagy azokat átértékelve, szakmai-gazdasági indokok alapján létesített országos hulladékégetési rendszer kialakítása. A beruházások során el kell érni, hogy a megvalósuló létesítmények az EU metodika alapján a hulladék irányelvben (2006/16/EK) meghatározott besorolás szerint a hasznosító (R1) és ne az ártalmatlanító létesítménynek minősüljenek (D10). Ennek érdekében az elektromosenergia hasznosítás mellett a hulladékhő hasznosításról is gondoskodni szükséges (távfűtés, ipari parkok főellátása stb.).

15 Energ ia has znos ítás i rég iók kialakítás a

16 S züks ég es beruházás i költs ég ek 2025-ig Projektelem eeur Szervezeti háttér eft TA költségek PR költségek Bruttó beruházási költségek Teljes költség B eruházás i költs ég ek ütemezés e Költség fajta Szervezeti háttér TA költségek PR költségek Bruttó beruházási költségek Összesen Költség fajta Szervezeti háttér TA költségek PR költségek Bruttó beruházási költségek Összesen Ütemezett költségek eeur Ütemezett költségek eft Összesen Összesen

17 Finans zírozás i lehetős ég ek Tisztán EU forrásból megvalósuló égetőmű beruházások Ez lényegében a PPP BOT (build-operate-transfer) konstrukciónak feleltethető meg (ha a kiválasztott üzemeltető magán cég), amely esetében a kiválasztott üzemeltető a tervezést, beruházást és az üzemeltetést végzi, míg a célokat és a forrásokat az állam/önkormányzat biztosítja. Tisztán magán beruházásban megvalósuló égetőmű beruházások A kormányzat koncessziós (az égetőmű építési jogára vonatkozó) versenytárgyalást hirdet az egyes régiókra, a versenytárgyalást megnyerő cég építi és finanszírozza az adott régió égetőművének megépítését, illetve vállalja annak üzemeltetését. Vegyes támogatási konstrukciós égetőmű beruházások Ez a konstrukció lényegében a PPP DBFO (design-build-finance-operate) megoldás valamilyen formáját jelenti, ahol a teljes beruházási, működtetési és finanszírozási feladatot a magánbefektető látja el, csupán a tulajdonjog marad a közszféránál.

18 Köszönöm a figyelmet! MKM Consulting Zrt 1055 Budapest, Szent István krt